Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre"

Átírás

1 Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre (Debreceni Egyetem NK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék) BEVEZETÉS A minőség az alapellátásban Az alapellátás minőségének jellemzésére számos kvantitatív és kvalitatív módszer ismert. A minőség elemei általában pontosan nem mérhetőek. Ugyanakkor az orvosi ellátás minősége javítható lehet annak mérése nélkül is: folyamatos továbbképző programokkal, a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlati alkalmazásával vagy szakmai útmutatók megalkotásával és a mindennapi gyakorlatban megkövetelt használatával. Az alapellátás minőségének javítását szolgálhatják a háziorvosokon kívülálló, külső tényezők és a háziorvosok által nagymértékben befolyásolható elemek egyaránt. A háziorvosok tevékenységének lehetséges külső szabályzói (pl. szakfelügyelet működtetése, jogi szabályozás, kötelező protokollok/ellátási folyamatleírás, szakmai szervezetek kontrollja). A minőség értékelhető és javítható lehet a családorvosi praxis szintjén is, a háziorvosok munkájának minőségét javíthatják például: egyéni szakmai motiváció, audit végzése, minőségbiztosítási rendszerek (például ISO), kutatás, anyagi ösztönzők és indikátorok. [1, 2, 3,4, 5, 6]. A minőségi indikátorokat kezdetben a kórházi ellátás értékelésére és minőség javítására használták. Mivel az orvos beteg találkozások jelentős hányada az alapellátásban zajlik, így felmerült az igény az alapellátási minőségi indikátorok kifejlesztésére, megalkotására és alkalmazására [4]. Azonban szakmai körökben a mai napig is vita van arról, hogy az indikátorok egyáltalán meghatározhatják-e a minőséget [7]. 1

2 Indikátor fogalma DEMIN XV. Az indikátorokat sokan sokféleképpen definiálták. Az indikátorok egyértelműen meghatározott és mérhető tételek, amelyek az ellátás minőségének értékelésére alkalmasak lehetnek [4]. A magyar jogi szabályozás az alapellátási indikátorokat a szolgáltatók által végzett azon prevenciós, gyógyító, gondozási és gyógyszerrendelési tevékenységek mennyiségi mérőszámaként határozták meg, melyek alapján a szolgáltató díjazásban részesülhet [8]. A magyarországi háziorvosi indikátor rendszer: a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése Hazánkban a háziorvosok és házi gyerekorvosok (a továbbiakban: a háziorvosok) indikátor alapú teljesítmény értékelésének bevezetése 2008-ban az Egészségügyi Minisztérium illetve a Világbank kezdeményezésére került napirendre. A rendszer kidolgozásához megvizsgálták és figyelembe vették a nemzetközi példákat: az OECD, amerikai HEDIS (Healthcare Effectiveness Data and Information Set) és az Egyesült Királyságbeli QOF (Quality and Outcomes Framework) indikátorait [10,11]. A teszt időszak 2009 első félévében indult, mely a háziorvosok finanszírozását még nem befolyásolta. Ennek eredményeit és tapasztalatait felhasználták az indikátor célértékek meghatározásához (4 indikátort vezettek be a gyerek, 11 indikátort a felnőtt és gyerek praxisokban) [12]. A háziorvosi indikátorrendszer a későbbiekben a finanszírozást is befolyásolta, így 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet két alkalommal módosult a próba időszakban: januártól havonta kapták meg a mutatókat a szolgáltatók, 2010 júliusától pedig az indikátorok alapján juttatásban részesültek a szolgáltatók, ha az indikátorok legalább 25%-ában pontot értek el [8, 11] április 1-jétől változott a rendszer és a szakmai alapokat jogszabályban fektették le (15 felnőtt és vegyes, 6 gyermek indikátorra 15 pontot lehetett elérni)[8]. 2

3 2012. április elsejétől kifizetés havi gyakorisággal történt (15 felnőtt és vegyes, 8 gyermek indikátor) áprilistól COPD indikátorral egészültek ki a felnőtt és vegyes indikátorok (FV), a felnőtt-vegyes körzetekben 16 indikátor szerepel [13, 14]: FELNŐTT ÉS VEGYES PRAXISOK INDIKÁTORAI (terület) FV01 Influenza elleni védőoltás (védőoltások) FV02 Mammográfia (szűrések) FV03 Magas vérnyomás betegség gondozása 1. (gyógyszerkiváltás) (gondozás) FV04 Magas vérnyomás betegség gondozása 2.(gyógyszerkiváltás) (gondozás) FV05 Magas vérnyomás betegség gondozása 3. (szérum kreatinin) (gondozás) FV06 Vérzsír vizsgálat a diabetes mellitusban és/vagy magas vérnyomás betegségben szenvedők körében (gondozás) FV07 Ischaemiás szívbetegek gondozása (béta blokkolók szedése) (gondozás) FV08 Diabetes gondozása 1 (Hgb1Ac) (gondozás) FV09 Diabetes gondozás 2 (szemészet) (gondozás) FV10 COPD s betegek gondozása FV11 Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) FV12 Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) FV13 Gyógyszer indikátor 1. savtermelés zavarával járó betegségek gyógyszerei (gyógyszerrendelés) FV14 Gyógyszer indikátor 2. vércukorszint csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok (gyógyszerrendelés) FV15 Gyógyszer indikátor 3. a renin angiotenzin rendszerre ható készítmények (gyógyszerrendelés) FV16 Gyógyszer indikátor 4. lipidszintet módosító anyagok (gyógyszerrendelés) A gyermekkörzetekben 8 indikátort alkalmaznak (GY): GYERMEK PRAXISOK INDIKÁTORAI (terület) GY01 Meningococcus védőoltás (védőoltás) GY02 Colecalciferol készítmény adása (prevenciós tevékenység) GY03 Kizárólag anyatejes táplálásban részesült csecsemők aránya (prevenciós tevékenység) GY04 Szűrővizsgálatok végzése (szűrési tevékenység) GY05 Vaspótló kezelés (gondozás) GY06 Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) GY07 Ügyeleti ellátásban részesültek (definitív tevékenység) GY08 Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) A körzetenként elérhető pontszám mindkét körzettípusban 16 pont (1pont/FV indikátor, 2pont/GY indikátor). A területi ellátási kötelezettségű körzetek részesülnek finanszírozásban: az egyes szolgáltatók elért pontszámait összeadják, majd a szolgáltatók elért pontértékeinek arányában osztják szét, azaz a finanszírozás zárt kasszából történik, melynek összege 400 millió forint/hónap. [8, 9, 12, 13, 14] Az adatokat részben a B300-as, tételes betegforgalmi jelentésekből, a járóbetegszakellátás és fekvőbeteg ellátás gyógyszeradatokból nyerik. Ennek indoklása, hogy ahol csak lehetséges, ott ne csak a háziorvos saját jelentései legyenek az 3

4 adatforrások, hanem egyéb szakterületetek adatai is, így csökkenthető az adatmanipuláció veszélye. [13, 14]. CÉLKITŰZÉS Előadásunk célja bemutatni a hazai háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelő rendszerével kapcsolatban felmerülő problémákat a háziorvosok szemszögéből. A célfelhasználók véleménye, visszajelzése segíthet a rendszer jobbá tételében, a finomításában, vitaindító, gondolatébresztő lehet. Az indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer kidolgozóival, döntéshozóival közös a célunk: az alapellátás minőségének javítása. ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK Indikátorrendszer kidolgozása, bevezetése Az alapellátásban bevezetett indikátorok kifejlesztése többféle módon történhet, például szisztematikus, bizonyítékokon alapuló (evidence based) módszerrel [4]. A magyar háziorvosi indikátorok kifejlesztésének folyamatáról nem találtunk részletes adatokat, azonban a jogalkotói szándék alapján és a hivatalos közleményekben használt terminológia alapján valószínűleg nevezhetjük azokat minőségi indikátoroknak [11, 12, 15]. Az indikátor alapú teljesítményértékelésben való részvétel nem önkéntes, a kidolgozását az OEP végezte, nem döntéshozói, szakmai szervezetek és egészségügyi dolgozók közötti konszenzus eredménye volt. Az indikátorok kiválasztása A hazai indikátorok a minőség klasszikus, Donabedian szerinti dimenziói közül csupán az ellátás folyamatára (process) vonatkoznak és nincsenek struktúra (structure) és eredményeket (outcome) értékelő indikátorok [1]. Az indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer olyan elemeket is mér, amelyekre a háziorvosnak sem direkt, sem indirekt ráhatása sincs (pl. 4

5 gyógyszerkiváltás, védőoltás felvételére való hajlandóság, mammográfiás vizsgálaton való megjelenés, tehát az un. beteg compliance elemei). Néhány elem mérése nem teljes körű, hiszen a szemészeti vizsgálatra nemcsak a háziorvos utalhatja be a diabeteszes beteget. Legnagyobb problémát ott látják, hogy a terápiás célértékek elérése (outcome) egyáltalán nem szerepel, pedig szakmai szempontból talán ez lenne a legfontosabb. A jelenlegi indikátorok ezen kívül nem mérik az eredményességet, betegelégedettséget és a biztonságosságot, melyek az ellátás minőségének alapvető dimenziói [5, 6, 8]. A finanszírozással kapcsolatos problémák A háziorvosok többsége pozitívan fogadta az indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer bevezetését, azonban negatív visszhangot váltott ki a rendszer a zárt kassza miatt: minél több szolgáltató teljesít jól, annál kevesebb jut a finanszírozásból egy praxisnak, mert ugyanaz az összeg többfelé oszlik. Finanszírozási szempontból elkülönített gyermek-alapellátási és háziorvosi indikátor kasszát javasolnak, mivel bár minden praxistípusban ugyanannyi az elméletileg megszerezhető maximális pontszám (16 pont), de az indikátorok által értékelt területek és a gyerek és felnőtt ellátás szakma specifikus különbségei miatt a közös kassza hol az egyik, hol a másik praxistípus számára okozhat hátrányos anyagi megkülönböztetést [8, 13, 14]. A vegyes körzetekben a háziorvos a gyermekek ellátása után nem részesül a gyermek indikátorok alapján többletfinanszírozásban, holott főként hátrányos helyzetű területeken a munkájuk jelentős részét a gyermekek ellátása teszi ki, illetve több vegyes körzetben akár egy önálló gyermek praxis létszámának megfelelő számú 18 éven aluli bejelentett biztosított van. 5

6 AZ EGYES INDIKÁTOROKKAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLT PROBLÉMÁK A HÁZIORVOS SZEMSZÖGÉBÓL Felnőtt és vegyes praxisoknál FV1. Influenza elleni védőoltás (védőoltások) - Egyetlen védőoltást vizsgál, a teljes oltási tevékenységet nem. ( Az indikátor azt mutatja meg, hogy a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak milyen arányban kaptak védőoltást.) - Nem csupán a háziorvos befolyásolja az oltást kapók számát, jelentős lehet a média befolyásolása, korábbi tapasztalatok esetleges mellékhatásokkal, vagy mások tapasztalatai. FV2. Mammográfia (szűrések) - Az adatok forrása: a járóbeteg szakellátási adatok, ehhez nincs pontos és naprakész hozzáférése a háziorvosi rendszereknek (pl. figyelmeztetés a háziorvosi szoftver által- így a háziorvosnak lehetősége lenne a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságát ismertetni a beteggel a rendelésen- példa: UK szoftverek). - A legtöbb helyen a női daganatok szűrésén való részvételre ösztönzés hatékonyabb lehet a védőnők általi megkeresés révén, főleg férfi háziorvosok körzetében. - Nagyban befolyásolhatja a mammográfiás vizsgálat helyszínének elérhetősége (általában megyeszékhelyeken), az indikátorok célértéke megyénként csupán város-nem város alapján vannak meghatározva. - Javasolt lenne egyéb népegészségügyi célú szűrőprogramok átszűrtségének javításába a (pl. méhnyak-szűrés) az alapellátási szereplők bevonása. FV3. Magas vérnyomás betegség gondozása 1. (gyógyszerkiváltás) (gondozás) - Hipertóniás betegek számát a legalább 4-szer gyógyszert kiváltó év közötti biztosítottak- száma alapján határozzák meg, nem a tényleges vérnyomásérték alapján. 6

7 - A magas vérnyomás betegség gondozásának egyéb elemeit nem veszik figyelembe. FV4. Magas vérnyomás betegség gondozása 2.(gyógyszerkiváltás) (gondozás) - Hipertóniás betegek számát a legalább 4-szer gyógyszert kiváltó év közötti biztosítottak- száma alapján határozzák meg, nem a tényleges vérnyomásérték alapján. - A magas vérnyomás betegség gondozásának egyéb elemeit nem veszik figyelembe. FV5. Magas vérnyomás betegség gondozása 3. (szérum kreatinin) (gondozás) - Hipertóniás betegek száma: a legalább 4-szer hipertónia kezelésére szolgáló gyógyszert kiváltók száma. - A laboradatokhoz sokszor nincs hozzáférés, betegek gyakran nem juttatják el laborleletüket a háziorvoshoz. FV6. Vérzsír vizsgálat a diabetes mellitusban és/vagy magas vérnyomás betegségben szenvedők körében (gondozás) - A háziorvosnak sokszor pontos adata az antidiabetikumok kiváltásáról, sem a laborvizsgálat megtörténtéről (betegcompliance) (de újabban egyes háziorvosi szoftverekbe integrálták a betegéletút-követés lekérdezés lehetőségét). - Labor eredményt nem vesz figyelembe, csupán a vizsgálat megtörténtének tényét FV7. Ischaemiás szívbetegek gondozása (béta-blokkolók szedése) (gondozás) - Az akut myocardialis infarktuson (AMI) átesett ISZBs vagy CABG/PTCA beavatkozáson átesett betegek gyógyszereit általában kardiológus állítja be. - Újabban egyre több irodalmi adat megkérdőjelezi a béta-blokkolók szükségességét [17]. - A beteg nem váltja ki gyógyszereit- (betegcompliance) FV8. Diabetes gondozása 1 (Hgb1Ac) (gondozás) - Nincs közvetlen hozzáférés az laboreredményekhez, illetve vizsgálat elvégzése megtörtént-e. 7

8 FV9. Diabetes gondozás 2 (szemészet) (gondozás) - Szemészetre nem kell sok helyen beutaló, a háziorvos nem ismeri a szemészeti vizsgálaton megjelentek arányát. - A lelettel sem találkozik mindig a háziorvos, illetve nincs mindig szemészeti konzekvenciája az általuk leírt retinopathiának sem. - A diabetes gondozás minőségének mérésére használt hazai folyamat indikátorok hazai szerzők szerint sem megfelelőek: a rosszabb glikémiás indexű betegek nagyobb valószínűséggel vesznek részt évente Hgb1Ac és szemészeti vizsgálaton, tehát az indikátorok, azok a háziorvosokat mutatják hatékonyabbnak és jutalmazzák, akiknek a betegei rosszabb állapotban vannak, tehát ahol a gondozási tevékenység kevésbe hatékony [18]. FV10. COPD-s betegek gondozása - A COPD diagnózisát a járó beteg szakellátás adatai alapján állapítják meg, háziorvostól független, a visszarendelés gyakorisága helyi sajátosságoktól is függ. -A tüdőgyógyász rendeli el / végzi a légzésfunkciós vizsgálatot. - COPD diagnózisa: legalább háromszor ki kell váltani a betegnek a COPD kezelésére szolgáló gyógyszert (betegcompliance, outcome) FV11. Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) - A betegek igényei sokszor nagyban befolyásolják a háziorvos beutalási szokásait, mivel sok esetben nincsenek pontos irányelvek meghatározva a beutalási kritériumokkal kapcsolatban. - A háziorvos nem motivált anyagilag, gyenge, nem szabályozott kapuőr funkció. - A szakrendelésre utalás sokszor a beteg kívánsága. FV12. Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) - Kiváltást vizsgál betegcompliance. - Betegek igényei nagyban befolyásolják. - Hiányoznak az alapellátásban használható irányelvek. 8

9 FV13. Gyógyszer indikátor 1. savtermelés zavarával járó betegségek gyógyszerei (gyógyszerrendelés) FV14. Gyógyszer indikátor 2. vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok (gyógyszerrendelés) FV15. Gyógyszer indikátor 3. a renin-angiotenzin rendszerre ható készítmények (gyógyszerrendelés) FV16. Gyógyszer indikátor 4. lipidszintet módosító anyagok (gyógyszerrendelés) - Nem veszik figyelembe a terápia hatékonyságát, illetve a célértékeket (outcome) - A patikákban kiváltott, nem pedig a felírt gyógyszerek alapján számolnak DOT (Days of Treatment) - Betegcompliance, betegek igényei befolyásolják (pl. megszokott, de drágább originális készítmény preferálása az olcsóbb generikus termék helyett) - Az indikátor célérték meghatározása és számítása bonyolult, nehezen követhető, a legtöbb háziorvosi szoftver nem nyújt segítséget ezekkel az indikátorokkal kapcsolatban. Gyermek praxisoknál GY1. Meningococcus védőoltás (védőoltás) - Az indikátor azt mutatja meg, hogy a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak milyen arányban kaptak védőoltást. erre azonban csupán a meningococcus elleni átoltottsági arányból következtet. - Drága az oltóanyag, önkéntes védőoltás, végső soron a szülők (és anyagi lehetőségeik) döntenek. GY2. Colecalciferol készítmény adása (prevenciós tevékenység) - Felírás kötelező- azonban az indikátor kiváltást vizsgál- orvos általi felírás helyett. 9

10 GY3. Kizárólag anyatejes táplálásban részesült csecsemők aránya (prevenciós tevékenység) - Anyai tényezők nagymértékben befolyásolják (pl.compliance, van-e elegendő teje). - A speciális gyógyászati célra szánt tápszer (pl. hipoallergén) igényű hat hónaposnál fiatalabb biztosítottak száma. GY4. Szűrővizsgálatok végzése (szűrési tevékenység) - Csak a hat éves kor alatti korcsoportban végzett szűrési tevékenységet értékeli. GY5. Vaspótló kezelés (gondozás) éves kor közötti bejelentkezett leányok körében vizsgálja a vaspótló készítmény szedésének arányát. - Gyanú esetén- labor- vaspótló kezelés indikációja-labor eredmény alapján. - Sok körzetben megfelelő, egészséges táplálkozás mellett alig van anémiás beteg, ezért nem indul vaspótló kezelés. GY6. Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) -Ezen a területen is pontosan meghatározott kompetenciákra, szabályozott betegutakra és használható beutalási protokollokra lenne szükség. GY7. Ügyeleti ellátásban részesültek (definitív tevékenység) - A szülők legtöbbször igénylik gyermekük számára az azonnali ellátást, probléma esetén (pl. lázas gyermek) hétköznapokon ügyeleti időben nem várnak másnapig, akár a háziorvos tanácsa ellenére sem. GY8. Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) - Gyógyszerkiváltást mért, betegcompliance és szülők elvárásai is nagyban befolyásolják. - Kevés vagy hiányzó az alapellátók részére készült, antibiotikum felírásra vonatkozó irányelv van hazánkban. 10

11 TOVÁBBI KÉRDÉSEK DEMIN XV. Szükségesek-e az indikátorok az alapellátásban? Az indikátorok használata ellen és mellette számos érvet lehet felhozni. Ellenük szóló érvek közül az orvoslás holisztikus szemléletének elveszítése, bizonyos részeknek az egészből való kiragadása hangzik el a leggyakrabban. Mellettük szól, hogy objektív mérőeszközök és összehasonlíthatóvá válhat az alapellátás szereplőinek teljesítménye. A hazai alapellátásban is szükség van indikátorrendszerre. A hazai indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer a legtöbb háziorvos részéről pozitív fogadtatásra talált. Azonban anyagi ösztönzés jelenlegi mértéke még nem éri el azt a szintet, ami a legtöbb szolgáltatót valóban motiválná. Melyik indikátorokat alkalmazzuk, milyen területeken és ki döntsön erről? Az megfelelően kiválasztott indikátorok megfelelő helyen, időben és módszerrel alkalmazva elősegíthetik az orvoslás minőségének javítását. Az indikátoroknak és a hozzájuk kapcsolt anyagi ösztönzőknek világos és megfelelően kommunikált szakmapolitikai célokon és szakmai egyeztetésen kellene alapulni, ilyen egyeztetés a jelenleg használatosak bevezetését nem előzte meg. Az indikátorokat alapellátási tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakértők és a háziorvosok bevonásával, vagy visszajelzéseiket figyelembe véve kellene fejleszteni. Valamennyi indikátoroknak valóban a háziorvos munkájának minőségét kellene mérni, az egyéb befolyásoló tényezők (pl. betegcompliance, szakellátás által végzett vizsgálatok, szakellátásban indikált kezelések) lehetőség szerinti kiszűrésével. Nagy hiányosság, hogy a mérhető célértékek elérése, tehát a gondozás valódi szakmai eredményessége nem szerepel az indikátorok között, és ez arra is visszavezethető, hogy az OEP nem érezte kötelességének, hogy a háziorvosok által használható, számukra ingyenes software-t biztosítson nekik, beleértve annak frissítését, amire szinte minden esetben az OEP finanszírozási változásai 11

12 miatt van szükség. Országos szinten továbbra is megoldatlan az egészségügyi ellátók közötti elektronikus kommunikáció, beleértve a laboratórium leleteket is. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelő rendszere progresszívnek tekinthető, azonban több ponton módosításra, javításra szorul. Az alacsony többletdíjazás és némely indikátor bonyolultsága nem kellően motiválja a háziorvosokat. Sokszor olyan elemeket mérnek, ami nem közvetlenül az orvos munkájától függ. Egyes indikátorok körzetben előforduló alacsony esetszám esetén kedvezőtlenül értékelhetik a háziorvost, vagy a háziorvos munkájától függetlenek. Az adatokat szakellátási adatokból, gyógyszer kiváltási arányokból, nem a háziorvos munkáját jellemző mutatók alapján, illetve nem az orvosszakmai eredményeken (outcome) méri, emiatt a betegcompliance és a szakellátás minősége nagyban befolyásolhatja a háziorvos értékelését. A különböző ellátási szinteken történő adatok, események elérhetővé és könnyen hozzáférhetővé tételére már bizonyos háziorvosi szoftverek képesek. Javasolt lenne országos, kompatibilis (esetleg egységes) rendszer kifejlesztése. Az indikátorok által mért legtöbb területen hiányoznak a pontos, használható irányelvek, szakmai protokollok, ez a beutalási gyakorlat rendszerére is igaz. Az indikátorok meghatározása és a rendszer továbbfejlesztése az eddig elmaradt szakmai konszenzus alapján lenne szükséges. A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése hasznos eszköze lehet az alapellátás minőség javításának, amennyiben a betegellátás holisztikus szemléletmódját megtartjuk és az indikátorokat egyéb minőség javító eszközökkel együtt alkalmazzuk [19, 20, 21]. 12

13 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Donabedian A. Evaluating the quality of medical care. Milbank Memorial Fund Quarterly. 1966; 44(3): Campbell SM, Roland MO, Buetow AS. Defining quality of care. Social Science & Medicine. 2000; 51(11): Grol R. Improving quality of medical care: building bridges among professional pride, payer profit and patient satisfaction. JAMA. 2001;286: Campbell SM, Braspenning J, Hutchinson A, Marshall MN. Improving the quality of health care: Research methods used in developing and applying quality indicators in primary care. British Medical Journal. 2003; 326: Raleigh V, Foot K. Getting the measure of quality. Opportunities and challenges. The King s Fund, London; Goodwin N, Dixon A, Pool T, Raleigh V. Improving the quality of care in general practice. The King's Fund, London; Gődény S, Kincses Gy. A hatékony egészségügyi ellátást indokoló körülmények az egészségügyben. In Gődény S (szerk.). A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó. Budapest; Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet a háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerendelésének egyes szabályairól Elérés: 2014 január /1999. (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól. Elérés: május Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése Elérés: március rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosi%20indik%c3%81torok.pdf. 11. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése április 1-jétől. [internetes honlap] Elérés: március rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosi_indik%c3%81torok_ pdf. 12. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése november 1-jétől Elérés: március rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosok%20indik%c3%81tor%20alap%c3%9a%20teljes%c3%8dtm%c3%89ny% pdf. 13

14 13. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése áprilistól. Elérés: május MENY_ pdf]. 14. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése szeptembertől. Elérés: május MENY_ pdf. 15. Állami Számvevőszék. Jelentés a háziorvosi ellátás működésének és pénzügyi feltételrendszerének ellenőrzéséről Elérés: március Házi Gyermekorvosok Egyesülete. Házi Gyermekorvosok Egyesülete nyilatkozata Elérés: december H%C3%A1zi-gyermekorvosok pdf. 17. Bangalore S, Makani H, Radford M, et al. Clinical outcomes with beta-blockers for myocardial infarction. American Journal of Medicine 2014; DOI: /j.amjmed Nagy, A. (2012). A 2-es típusú diabetes szövődmények népegészségügyi súlya és prevenciójuk lehetősége. Elérés: május Kolozsvári, L.R, Orozco-Beltran D., Rurik I. Do family physicians need more payment for working better? Financial incentives in primary care. Atención Primaria 46, no. 5 (2014): Kolozsvári, L. R., & Rurik, I. (2013). A minőség javításának lehetséges eszközei az alapellátásban. Minőségi indikátorokhoz kapcsolt anyagi ösztönzők Európában. Orvosi Hetilap, 154(28), Kolozsvári, L. R. (2014). Az alapellátás minőségét vizsgáló módszerek és indikátorok lehetséges alkalmazásai. DE EDI PhD értekezés. Elérés: május

Mi a probléma háziorvosi indikátorainkkal?

Mi a probléma háziorvosi indikátorainkkal? Kolozsvári László Róbert Rurik Imre Mi a probléma háziorvosi indikátorainkkal? 1 BEVEZETÉS Az alapellátás minősége jellemezhető számos kvantitatív és kvalitatív módszerrel, javítható lehet: - mérés nélkül

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei Dr. Kőrösi László (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 1. Bevezetés, célok A háziorvosi és házi gyermekorvosi

Részletesebben

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL Felnőtt és Vegyes praxisok

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL Felnőtt és Vegyes praxisok A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL Felnőtt és Vegyes praxisok Az alábbiakban megpróbáljuk érthetően leírni, hogy az egyes szakmai indikátorok mit jelentenek

Részletesebben

Számítástechnikai Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Iroda: 7623 Pécs, Kassa u. 14. Tel.:(72) 518 180;

Számítástechnikai Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Iroda: 7623 Pécs, Kassa u. 14. Tel.:(72) 518 180; HIP Számítástechnikai Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Iroda: 7623 Pécs, Kassa u. 14. Tel.:(72) 518 180; Fax:(72) 518 182; Mobil:(30) 268-6043; E-mail:szolga@hipkft.hu Indikátoralapú teljesítmény

Részletesebben

Háziorvosi Reumatológiai Esték 2. Egészségbiztosítási szervek új struktúrája Egészségbiztosítási szervek új struktúrája

Háziorvosi Reumatológiai Esték 2. Egészségbiztosítási szervek új struktúrája Egészségbiztosítási szervek új struktúrája Háziorvosi Reumatológiai Esték 2. Egészségbiztosítási szervek új struktúrája Egészségbiztosítási szervek új struktúrája OEP Észak-alföldi Területi Hivatala eath@oep.hu Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási

Részletesebben

20/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet

20/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet 20/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelésérıl és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet módosításáról

Részletesebben

A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése

A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése Mi a probléma a háziorvosi indikátorokkal? Kolozsvári László Róbert dr. Rurik Imre dr. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

A nemzeti erõforrás miniszter 19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A nemzeti erõforrás miniszter 19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 6722 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 35. szám A nemzeti erõforrás miniszter 19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az egészségügyi hatósági

Részletesebben

Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén

Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén Sándor János Kőrösi László, Falusi Zsófia, Pál László, Balázs Alexandra, Pálinkás Anita, Vincze

Részletesebben

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. április 1-től

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. április 1-től A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. április 1-től A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok által végzett magas színvonalú ellátás ösztönzése érdekében 2009. első félévében

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE ÁPRILIS 1-TŐL

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE ÁPRILIS 1-TŐL A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2012. ÁPRILIS 1-TŐL A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok (továbbiakban: háziorvosi szolgálatok) által végzett minőségi és hatékony tevékenységek

Részletesebben

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. ÁPRILIS 1-TŐL

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. ÁPRILIS 1-TŐL A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2011. ÁPRILIS 1-TŐL A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok (továbbiakban: háziorvosi szolgálatok) által végzett minőségi és hatékony tevékenységek

Részletesebben

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. ÁPRILISTÓL A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok (továbbiakban: háziorvosi szolgálatok) által végzett minőségi és hatékony

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

Az alapellátás minőségét vizsgáló módszerek és indikátorok lehetséges alkalmazásai. Dr. Kolozsvári László Róbert

Az alapellátás minőségét vizsgáló módszerek és indikátorok lehetséges alkalmazásai. Dr. Kolozsvári László Róbert EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Az alapellátás minőségét vizsgáló módszerek és indikátorok lehetséges alkalmazásai Dr. Kolozsvári László Róbert Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK

Részletesebben

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Részletesebben

Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében

Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Dr. Sándor János, Debreceni Egyetem XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2017. Egyenlőtlenség

Részletesebben

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,

Részletesebben

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. SZEPTEMBERTŐL

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. SZEPTEMBERTŐL A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2014. SZEPTEMBERTŐL A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok (továbbiakban: háziorvosi szolgálatok) által végzett minőségi és hatékony

Részletesebben

HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTORALAPÚ TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTORALAPÚ TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTORALAPÚ TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok által végzett minőségi (megfelelő, eredményes és hatékony) tevékenységek ösztönzése

Részletesebben

Betegbiztonság az alapellátásban

Betegbiztonság az alapellátásban Betegbiztonság az alapellátásban Dr. Kolozsvári László Róbert, MBA, PhD 1 A betegbiztonság az egészségügyben Az egészségügy világszerte közismerten magas kockázatú terület A nem kívánt események bekövetkezése

Részletesebben

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Gyurisné Pethő Zsuzsanna és Makay Anikó. 1 Szervezett emlőrák-szűrés

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban 2014.09.23 Dr. Sinkó Eszter 1992. évi változások Körzeti orvosból háziorvossá válás: 1. Első orvos beteg

Részletesebben

A modellprogram prevenciós szolgáltatásainak értékelése

A modellprogram prevenciós szolgáltatásainak értékelése A modellprogram prevenciós szolgáltatásainak értékelése Bárdos-Csenteri Orsolya, Földvári Anett, Kovács Nóra, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szabó Edit, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria, Vincze

Részletesebben

Budapest, 2011. február

Budapest, 2011. február Nemzeti Erőforrás Miniszter 617-5 /2011-JOGI ELŐTERJESZTÉS a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól Budapest, 2011. február

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete:

93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete: 93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete: Tájékoztatós információk a háziorvosi feladat ellátásról a 2017-es évről Dr. Jambrikné Dr. Takács Imola Munkánk része a primer és szekunder prevenció, akut és

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT 2015.11.27. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

Részletesebben

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében Dr. Bicsák Krisztina mb. főosztályvezető Népegészségügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. február 26. Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében EFI-k elhelyezkedése

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje 2015-2017 - végleges - A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága (továbbiakban: GYTB) 41/2007 (IX. 19) EüM rendeletének 35 -ban

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ ALAPELLÁTÁS MINŐSÉGÉT VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK ÉS INDIKÁTOROK LEHETSÉGES ALKALMAZÁSAI

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ ALAPELLÁTÁS MINŐSÉGÉT VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK ÉS INDIKÁTOROK LEHETSÉGES ALKALMAZÁSAI Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ ALAPELLÁTÁS MINŐSÉGÉT VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK ÉS INDIKÁTOROK LEHETSÉGES ALKALMAZÁSAI Dr. Kolozsvári László Róbert Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Területi gyermekellátás szakfőorvosi beszámol molója és aktuális kérdk rdései Dr. Kovács Julianna országos házi h gyermekorvos szakfelügyel gyelő Csecsemő- és s gyermekgyógy gyász Szakfőorvosok Országos

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyben dolgozókat érintő szabályozások gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban Az elmúlt hónapokban több olyan új szabályozás jelent meg, amely nagymértékben megváltoztatja az egészségügyben

Részletesebben

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével dr. Móczár Csaba Irinyi utcai Háziorvosi Rendelő, Kecskemét 20 éves MaMMa Zrt A háziorvos szűrési tevékenysége Egészségügyi

Részletesebben

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével dr. Móczár Csaba Irinyi utcai Háziorvosi Rendelő, Kecskemét 20 éves MaMMa Zrt A háziorvos szűrési tevékenysége Egészségügyi

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Domján Péter

Dr. Kóti Tamás, Domján Péter XX. Országos Járóbeteg Szakellátási és XV. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2018. szeptember 19-21. Dr. Kóti Tamás, Domján Péter Bevezetés A magas laborteljesítmény csökkenti 1,98

Részletesebben

XVII. Őszi Konferencia Budapest, 2011.nov.18-19.

XVII. Őszi Konferencia Budapest, 2011.nov.18-19. XVII. Őszi Konferencia Budapest, 2011.nov.18-19. Miért így alakult a kollégium? Mi volt ezzel a cél? Tagozatok 60 szakterület 3 fővel Tanácsok 5-10-15 fővel TAGOZATOK: az egészségügyért felelős miniszter

Részletesebben

Az első teljesítményértékelési jelentés ( )

Az első teljesítményértékelési jelentés ( ) Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Gyógyszerészi kommunikáció

Gyógyszerészi kommunikáció Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

Készítette: Dr. Kóti Tamás

Készítette: Dr. Kóti Tamás XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Készítette: Dr. Kóti Tamás Balatonfüred, 2017.09.22 Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő Minőségbiztosítási és Kontrolling Csoportja havi rendszerességgel

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK

A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Globális egészségügyi felmérés

Részletesebben

XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred,

XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, Vitavezetők: Dr. Kóti Tamás Dr. Bodroghelyi László Vitapartnerek: Dr. Kőrösi László, OEP Dr. Vájer Péter, NEFI Dr. Kálovics Tamás gyermek háziorvos Végh József, Centrum-Lab XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási

Részletesebben

Az Egészségporta Egyesület stratégiája

Az Egészségporta Egyesület stratégiája Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a

Részletesebben

A klinikai audit és az EN 15224 szabvány

A klinikai audit és az EN 15224 szabvány A klinikai audit és az EN 15224 szabvány Dr. Gődény Sándor Debreceni Egyetem NK, Megelőző Orvostani Intézet Minden modell hibás. Néhány modell viszont használható (Deming) Miért szükséges a klinikai audit?

Részletesebben

A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI BERÉNYI TAMÁS MEDICINA 2000 Balatonfüred, 2017. szeptember 20-22. NOFINANCIALCONFLICT OFINTEREST DISCLOSURE: I AM AN EMERGENCY PHYSICIAN BERÉNYI TAMÁS

Részletesebben

III. évfolyam projektmunka: Betegek terápiás nyomonkövetése együttműködésben a háziorvossal december 5.

III. évfolyam projektmunka: Betegek terápiás nyomonkövetése együttműködésben a háziorvossal december 5. III. évfolyam projektmunka: Betegek terápiás nyomonkövetése együttműködésben a háziorvossal 2015. december 5. 1. Projektmunka A) Orális antikoaguláns(k vitamin antagonista: acenocumarol, warfarin), VAGY

Részletesebben

Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben

Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben MAGYARORSZÁG ÁTFOGÓ EGÉSZSÉGVÉDELMI SZŰRŐPROGRAMJA 2010-2020 IV. Népegészségügyi Konferencia, 2013. február 27., Aesculap Akadémia, Budapest Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe

Részletesebben

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt.) Az Egészségügyi

Részletesebben

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE

A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE A HÁZIORVOSOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok (továbbiakban: háziorvosi szolgálatok) által végzett minőségi és hatékony tevékenységek ösztönzése érdekében,

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet 6/1992. (III. 31.) NM rendelet A háziorvosi szolgálat elsődleges, személyes

Részletesebben

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Szakorvosi rendelési idő: 14 óra Dietetikai tanácsadás: 4 óra Szakasszisztensi tanácsadás 6 óra Gondozott betegek száma: 1793 Éves esetszám: 4391

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Az alapellátásban dolgozó orvosok (felnőtt-és gyermek háziorvosok, fogorvosok) kötelező adatszolgáltatásáról

ELŐTERJESZTÉS. Az alapellátásban dolgozó orvosok (felnőtt-és gyermek háziorvosok, fogorvosok) kötelező adatszolgáltatásáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/242, 244 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Az alapellátásban dolgozó

Részletesebben

Laboratóriumi diagnosztikai feladatok finanszírozása a járóbetegszakellátásban

Laboratóriumi diagnosztikai feladatok finanszírozása a járóbetegszakellátásban Kistérségi Járóbetegellátó Központ 7570 Barcs, Kálmán I. u. 10 Laboratóriumi diagnosztikai feladatok finanszírozása a járóbetegszakellátásban Szerző és előadó: Dr. Kisimréné Györkös Ágnes Tóth Szilvia

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai

Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai Dr. Margitai Barnabás, Dr. László Klára, Tóth Andrea, Dr. Thomka György Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft DEMIN 2012. június 1. Szakrendelői

Részletesebben

Összekapcsolt adatok alkalmazhatósága a kistérségi egészségfejlesztési tevékenység során

Összekapcsolt adatok alkalmazhatósága a kistérségi egészségfejlesztési tevékenység során Összekapcsolt adatok alkalmazhatósága a kistérségi egészségfejlesztési tevékenység során Gyurisné Pethő Zsuzsanna. programigazgató 2016. szeptember 14. A szervezet bemutatása 2008 - Hódmezővásárhely Megyei

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

Gondozni vagy nem gondozni?

Gondozni vagy nem gondozni? Gondozni vagy nem gondozni? Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Osztály Balatonfüred, 2014. szeptember 12. A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) általános

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette:... Dátum: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Jóváhagyta:... Dátum: Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár, főigazgató 2014.05.06.

Részletesebben

Rotavírus infectio Adatok az alapellátók oltási gyakorlatáról

Rotavírus infectio Adatok az alapellátók oltási gyakorlatáról Rotavírus infectio Adatok az alapellátók oltási gyakorlatáról D R. DOLOWSCHIÁK ANNAMÁRIA K Á V É S Z Ü N E T K O N F E R E N C I A S I Ó F O K 2 0 1 2. Az előadás a GlaxoSmithKline Kft. támogatásával készült

Részletesebben

A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA

A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA DEBRECEN 2015.05.28. Dr. Füredi Gyula háziorvos A RENDSZER ALAPJA A RENDSZERSZERŰ MŰKÖDÉS Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működésének a sine qua non-ja, hogy az egyes

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet)

Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet) Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet) A klinikai audit a jelenlegi gyakorlat kritikus és szisztematikus felülvizsgálatát,

Részletesebben

A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI

A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI Dr. Csikós Ágnes Ph.D. PTE AOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék TERMINOLÓGIA Családorvoslás Alapellátás Általános orvoslás DEFINÍCIÓ

Részletesebben

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján Dombrádi Viktor, Dr. Gődény Sándor, Dr. Margitai Barnabás, Gáll Tibor) (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Szűrőprogram

Szűrőprogram Bp. XV. Önkormányzat Dr. Vass László Eü. Intézmény Főigazgató főorvos: Dr. Sólyom Olimpia Szűrőprogram 2013-2017 Kampányvezető: Dr. Wallner Éva XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XV. Országos

Részletesebben

Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Eg

Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Eg Dr.Horváth Zoltán, MPH Szlovákia egészségügyi rendszere kötelező egészségbiztosításon alapul, amely több- biztosítós rendszerben működik az egészségügy irányító szerve az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi

Részletesebben

WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés. 2013. szeptember 30. (v1.2)

WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés. 2013. szeptember 30. (v1.2) WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés 2013. szeptember 30. (v1.2) WP 8. feladata az MT szerint A program célkitűzése, hogy a kormány az egészségpolitikai programalkotásban tudja hasznosítani a kapott eredményeket,

Részletesebben

503/1017(3)-977(3) Rövidített néven: Egészségügyi Nonprofit Kft. Fonyód. Beszámolója a év tevékenységéről

503/1017(3)-977(3) Rövidített néven: Egészségügyi Nonprofit Kft. Fonyód. Beszámolója a év tevékenységéről 1 H-8640 Fonyód, Szent István u. 27. Tel/ fax: 85/560 970, 560 980 Fax:85/560 981 Központi Ügyeleti Szolgálat: 85/360 050 e-mail: ekht@t-online.hu ügyvezető igazgató: Dr. Ács Zoltán 503/1017(3)-977(3)

Részletesebben

A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései. Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései. Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Cukorbetegként is stabilan két lábon

Cukorbetegként is stabilan két lábon Cukorbetegként is stabilan két lábon Sipos-Kolarovszki Erzsébet Diabetológiai szakápoló Varga Tünde Emese Intézetvezető főnővér XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Balatonfüred, 2018. Cukorbetegség

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred 2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben