A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolája Otthon az erdőben pályázatának évi beszámolója

Átírás

1 A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolája Otthon az erdőben pályázatának évi beszámolója Budapest, május 22.

2 A projekt adatai Az iskola neve: BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolája Az iskola címe: 1144 Budapest, Kerepesi út 124. A program megvalósulásának időtartama: 2015 szeptember 2016 május A résztvevők köre: szakkörös diákok, pedagógusok, az iskola vezetősége Előzmények Ebben a tanévben negyedik alkalommal nyújtottuk be pályázatunkat a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az IKEA által kiírt Otthon az erdőben programra, és ezúttal is pozitív elbírálásban részesült projektünk. A korábbi években a Sashalmi-erdő példáján keresztül igyekeztünk minél több diákkal megismertetni egy ökoszisztémában megfigyelhető folyamatokat, ráirányítani figyelmüket környezetünk megóvására, az erdő rekreációs szerepének megőrzésére. Rendszeresen végeztünk természetesség-méréseket, hogy sokan megismerkedjenek ezzel az egyszerű, de hatékony módszerrel, illetve a különböző időszakokban, eltérő korú, képességű és érdeklődésű tanulók által kapott eredményeket össze tudtuk egymással hasonlítani, és láttuk, hogy lényeges eltérések nem voltak közöttük. Néhány egyszerű terepi eszköz (tájoló, bogárnéző, kopogtató ernyő, avarrosta, fűháló) használatát rendszeresen bemutattuk, a diákok pedig a saját maguk által gyűjtött élőlényeket a megfelelő határozólapokkal és könyvekkel beazonosíthatták. A as tanévben kialakított, majd később bővített madárodútelepünk gondozása és a költések regisztrálása, a fiókák jelölése számunkra kiemelt része a projektnek. A költési időszakban végzett fiókaszámlálás mindig hatalmas élményt jelentett a diákoknak. A 2014 őszén kihelyezett nagyméretű madáretető szintén a madárvédelmet erősítette. Az előző tanév legnagyobb eredménye egy digitális tanösvény létrehozása volt, amely a modern kor technikájának részeként egy okostelefonnal leolvasható QR-kóddal vált tanulmányozhatóvá. A pályázat megvalósítása a) Projektnap a 9. évfolyamos diákoknak Iskolánk éves munkatervébe idén új elemként írtuk bele a bejövő osztályok szeptember első hetében megvalósítandó projekthetét, amely egyrészt segítette az egymással való ismerkedést, másrészt az iskola legemblematikusabb területeinek, programjainak bemutatását is szolgálta. Külön elismerés, hogy az Otthon az erdőben programot is ezen területek közé sorolták a szervezők, így a kilencedik évfolyam diákjai már tanulmányaik legelején kipróbálhatták a közvetlen megfigyelésre, vizsgálatokra szolgáló eszközöket. A csoportmunkában végzett feladatokban olyan rutinos felsőbb éves tanulók segítettek nekik, akiknek már több éves tapasztalatuk van a projektben, és akik már-már csukott szemmel ismerik az erdő szinte minden szegletét. Az ifjak érezhetően élvezték a programot, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy 2

3 sokan teljesen belefeledkeztek a felfedezés nyújtotta örömökbe, a határozó könyveket és lapokat gondosan tanulmányozva igyekezték meghatározni a kopogtatással, rostálással, fűhálózással gyűjtött ízeltlábúakat. Fotók: Kocsi Attila b) Madárodúk takarítása, a hiányzó odúk pótlása, a madáretető rendszeres feltöltése Négy évvel ezelőtt megkezdtük egy odútelep kialakítását a Sashalmi-erdőben. Az első évben 5 darab B-típusú fészekodút helyeztünk ki, amelyhez a következő esztendőben újabb 5 ugyanolyan típusú odút függesztettünk egy-egy fára, így 10-re bővítettük a telepet. Az erdő jellegéből fakadóan kizárólag széncinegék foglalták el ezeket a fészekodúkat, ők viszont nagy előszeretettel költenek bennük minden évben. Még arra is volt példa, hogy egy olyan egyed költött az egyik odúban, amely egy esztendővel korábban ugyanott kelt ki a tojásból. Ezt a lábán lévő gyűrű számából tudtuk meg. Sajnálatos módon az előző évben hat odúnak nyoma veszett, amelyeket idén februárban pótoltunk. A megmaradt odúkból kiszedtük az előző évi fészket, gondosan kitakarítottuk, hogy ismét elfoglalhassák majd a madarak. A május első hetében rendszeresített odúellenőrzés idén sem maradt el. Eddig (az első költés eredményeként) a 10 odúban összesen 54 széncinege lábára tettünk jelölőgyűrűt, ami nem rossz eredmény. Fotók: Pászti Laura A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság egyik projektjéhez csatlakozva a pesterzsébeti Újtelepi-parkerdő odútelepének ellenőrzését is elvégeztük, és amellett, hogy az egyik odúban 14(!) kék cinege fiókát számoltunk és jelöltünk (két másik fészekodúban pedig összesen 15 széncinegét), egy másféle erdőtípust is megismerhettek diákjaink. 3

4 A tavaly üzembe helyezett madáretetőt ősszel nagy mennyiségű napraforgómaggal töltöttük fel, amely kitartott a tél végéig. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy az idei tél ezúttal sem volt túl hideg. Örömteli volt számunkra, mikor láttuk, hogy a környéken lakók szintén gondoskodtak a megfelelő élelemről, kiegészítve azt különféle aprómagvakkal. c) Madárgyűrűzés az iskola kertjében Ökoiskolaként fontosnak érezzük a diákok környezeti nevelését, valamint azt, hogy ezt a tevékenységet minél kisebb gyerekek körében kezdjük. Ennek érdekében úgy határoztunk, hogy a szomszédos óvoda gyerekeinek tartunk egy madárgyűrűző bemutatót iskolánk kertjében. Erre az eseményre egy téli délelőtt kerítettünk sort, mivel az etetőt látogató madarak befogására leginkább akkor adódik a legnagyobb esély. Rajtuk kívül egyszer a szintén a közelünkben lévő Mező Ferenc Általános Iskola felső tagozatosainak, egyszer pedig első osztályosainak mutattuk be a madárgyűrűzés folyamatát, ismertettük meg velük a kutatás jelentőségét a természetvédelemben. A gyerekeknek lehetőségük volt megsimogatni egy-egy madarat, továbbá egy madár szívverését is meghallgathatták, melynek frekvenciája még az őket kísérő pedagógusoknak is meglepő volt. Mindhárom program olyannyira jól sikerült, hogy a madárgyűrűzést rendszeresítettük, így az átlagosan heti egy délelőtt végzett gyűrűzésekből diákjaink sokat profitáltak, több madárfajjal ismerkedhettek meg testközelből. Fotók: Murányi Marian d) Terepi foglalkozás a Neumann Napon Iskolánkban minden évben megrendezzük az intézmény névadójának tiszteletére szolgáló rendhagyó tanítási napot. Ilyenkor a diákok érdeklődésüknek megfelelően, több program közül választhatnak, hogy melyiken szeretnének részt venni. Csakúgy, mint egy évvel korábban, a lehetőségek közé ezúttal is felkerült a Sashalmi-erdőben végzett terepi foglalkozás. A március első hetében megrendezett eseményen kissé hűvös, ám száraz, napos idő volt. Azok a diákok, akik ezt a programot választották, megismerhették az erdő legfontosabb jellemzőit, a benne uralkodó természeti folyamatokat, jellemző növényeit és állatait. A 4

5 természetességmérő használatának segítségével képet kaphattak arról, mennyire komplex és sokszor nehéz feladat egy élőhely természetességének vagy degradáltságának megállapítása. Egy-egy fának a tüzetesebb szemügyre vételével funkcionális csoportokat kerestek, rádöbbenve ezzel arra, hogy egy táj élővilágába nem kizárólag a nagy testű növények és állatok tartoznak bele. A kopogtató ernyővel a lombkoronaszint, míg az avarrostával az avarszint ízeltlábúit gyűjtötték be a diákok, amelyeket bogárnézőkkel vehettek szemügyre alaposabban, és a különböző szakkönyvek, határozólapok segítségével próbáltak meghatározni. A növényhatározásban és a madarak beazonosításában ezúttal a táblagépekre előzetesen feltelepített applikációk voltak a diákok segítségére. Többen saját okostelefonjukra is letöltötték ezeket az alkalmazásokat, hogy a későbbiek során is használhassák őket. Fotók: Kocsi Attila e) Tájékoztató tábla készítése, a digitális tanösvény felújítása és átadása Tavaly egy digitális tanösvényt hoztunk létre az erdőben, amelynek állomásai valamilyen természeti jelenséget, folyamatot, képződményt mutattak be. A különböző állomásokat mindössze egy kisméretű tábla jelezte, melyen a tanösvény aktuális állomásának száma, neve és a sarkában egy QR-kód szerepelt, amit okostelefonnal leolvasva egy linken megjelenő szöveg és ábraanyag segítségével lehetett információkhoz jutni. A honlapról előzetesen letölthetővé tettünk egy nyomtatóbarát vezető füzetet is azon érdeklődők számára, akik nem rendelkeznek mobilnetes okostelefonnal vagy ezek használata kissé idegen még nekik. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a tanösvényt néhány héten belül teljesen tönkretették, de ez nem szegte kedvünket abban, hogy felújítsuk, sőt, egy nagyméretű, a tanösvényeken megszokott információs táblával is gazdagítsuk azt. Fotók: Kocsi Attila 5

6 Az információs tábla szövegét egy lelkes diákkal közösen írtuk, az erdőbe való kicipelésben és a talajba történő beásásban pedig nyolc szorgos többségükben kilencedikes diák segített, akik a helyszínen boldogan emlékeztek vissza arra a szeptember eleji napra, amikor még egymást is alig ismerve tanulmányozták az erdőt a projekthét keretében. A felújított tanösvény és a tájékoztató tábla ünnepélyes átadására, bemutatására május 20- án délután került sor, amelyen az iskola vezetőségének képviseletében Menyhárt Erika intézményvezető-helyettes volt jelen, több kolléga, érdeklődő diák, és kihelyezett tanóra keretében egy teljes osztály vett részt. Külön öröm, hogy megtisztelt jelenlétével Szabó Rebeka biológus, Zugló alpolgármestere is, aki zöld politikusként nagy elismeréssel nyilatkozott projektünkről, a QR-kódos tanösvény pedig számára is újdonsággal szolgált. Fotók: Mészáros Szabolcs Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk megköszönni a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek és az IKEAnak, hogy biztosította a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi kereteket, szakmai képzéseket, programokat. Szeretnék köszönetet mondani valamennyi kollégámnak, diákomnak, az ökocsoportnak (Bedécs Brigitta vezetésével), akik valamilyen formában és mértékben segítették megvalósítani céljainkat, valamint az iskolavezetésnek (kiemelve Menyhárt Erika intézményvezető-helyettest), hogy mindvégig támogatták elképzeléseinket. Külön köszönet illeti Simonits Károlyt, iskolánk karbantartóját, kertészét, hogy hatékonyan és nagy kedvvel segítette az eszközök elkészítését. Kocsi Attila projektfelelős 6