Részvételi módszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Részvételi módszerek"

Átírás

1 3.module Részvételi módszerek Szerző: Elisabeth Huber Részvételi módszerek 1

2 3-as modul: Részvételi módszerek A. Bevezető Mondd el és elfelejtem. Mutasd meg és emlékszem majd rá. Vonj be és érteni fogom. (Lao Ce) A részvétel gondolata szorosan összefügg az emberek saját szociális fejlődésükbe való beleszólásának elképzelésével. Az aktív állampolgári és részvételi módszerek általában mind a részvétel fogalmával, mind pedig a részvételi módszerek gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. Létfontosságú, hogy egyaránt ismerjük a részvételi módszerek alapötleteit és alkalmazhatóságát, valamint azokat a helyzeteket, amelyekben bizonyos módszerek alkalmazhatók. A nyugdíjasok csoportján belüli növekvő különbségek egyértelműen mutatják, hogy a jövőben a már meglévő kínálat és szolgáltatások nem képesek lefedni a népesség ezen részének szükségleteit. A potenciális felhasználók részvétele a kínálat és a szolgáltatások kidolgozásában, tervezésében és megvalósításában fontos tényező annak érdekében, hogy a kínálat megfeleljen az idősek elvárásainak. Az idősek szeretnének saját ügyeik intézői lenni, és szükséges is, hogy ügyeikkel foglalkozzanak. Politikai és társadalmi szinten is hatékonyabban kell kihasználni a szerepvállalás és részvétel meglévő lehetőségeit. Ha kell, új részvételi lehetőségeket kell teremteni az idősek számára, hogy érvényesíthessék egészségügyi, ápolási, megélhetési, jogi (pl. nyugdíj), illetve fogyasztói érdekeiket. Ezen felül az aktív állampolgárság közösségi szinten meglévő formáinak, (mint például a beadványok, lakossági fórumok, bizottságok, kerekasztalmegbeszélések) gyakorlati alkalmazására nagyobb szükség van. A politikai folyamatokban való részvétel és szerepvállalás új formáinak kialakítása rendkívül fontos az idősek számára (regionális, helyi és önkormányzati szinten egyaránt). A részvétel politikai joga mellett a részvétel ezen formája az aktív öregkor folyamatához is hozzájárul. B. Fő célok: A modul végén a jelöltek tájékozottak lesznek a részvétel alapelveit illetően; ismerik a részvétel végrehajtásának általános feltételeit; ismerik a különböző részvételi módszereket és technikákat; ismerik ezeknek a módszereknek az adaptálhatóságát; lehetőséget kapnak egyes módszerek gyakorlati megvalósítására. Részvételi módszerek 2

3 C. Jártasságok: Bizonyítják az alábbiak ismeretét és megértését: a részvétel fontossága; a részvétel alapvetései; a nyugdíjasok motiválásának módjai; előmozdítási technikák. D. Részvételi módszerek D1.1. Mi a részvétel? A bölcsesség a fogalom-meghatározással kezdődik, írja Szókratész. A Participáció (részvétel) latin szó jelentése részt venni valamiben, illetve részesülni valamiből. A gyakorlatban a részvétel a társadalmi és politikai kötelességekben való aktív érintettséget jelenti (Bertelsmann Stiftung 2004). Ezek a kötelességek a közvetlen környezet jobbításának megtervezésétől a jogalkotásig terjednek. Ilyen szempontból a részvétel az adni és kapni holisztikus folyamatának számít, ami pedig új tapasztalatokhoz és ismeretekhez vezet. Általában véve a részvétel a társadalmi, gazdaság és kulturális életben való szerepvállalást jelenti. Az idősek részvétele ösztönzi integrációjukat; szembeszáll a korból fakadó diszkriminációval. (Gryner, H. és tsai 2005, 140. o.). Nem csak a magukat jól kifejező, illetve befolyásos embereknek lehet beleszólásuk a döntéshozatalba, hanem azoknak is, akiket az közvetlenül érint. A részvételhez tettre kész állampolgárokra és gondoskodó társadalomra (államra, vállalkozásokra ) van szükség. A részvétel két központi feltétel kényszerítő viszonyának függvénye: Elsősorban és mindenekelőtt az állampolgárnak rendelkeznie kell a társadalmi és kulturális életben való részvételhez szükséges szociális képességekkel. Másodsorban a társadalomnak biztosítania kell az említett részvételre módot teremtő struktúrákat. 1-es tevékenység Álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig: Olvassuk el az alábbi esettanulmányt: Egy nyugdíjas szóvivő napja (1-es munkalap). Miben kell vele megállapodnunk? Mi romlott el? Mit tennénk másként? (Készítsünk jegyzeteket!) Részvételi módszerek 3

4 D.1.2. A részvétel szakaszai: Önálló közösségi kezdeményezések támogatása: segítünk másoknak abban, amit tenni szeretnének esetleg vissza-nemtérítendő támogatások, tanácsadás, illetve az erőforrás birtokában lévők támogatásának keretében Közös cselekvés: a különböző érdekek nem csupán azt határozzák meg, hogy mi a legjobb, hanem partnerséget is teremtenek a végrehajtáshoz. Egyformán felelnek a végeredményért. Közös döntés: arra ösztönözzük az embereket, hogy további ötletekkel és lehetőségekkel álljanak elő, majd segítségünkkel döntsenek az optimális további lépésekről. Egyeztetés: tisztázzuk, hogy miben kérünk véleményt és miért, hogy meghatározhassuk, min lehet és min nem lehet változtatni. Több lehetőséget is felkínálunk, majd meghallgatjuk a visszacsatolást. A döntéshozatal során más tényezők mellett az egyeztetés eredményeit is figyelembe vesszük. Tájékoztatás: elmondjuk az embereknek, hogy mit tervezünk, hogy tudjanak róla, mi történik. (vö. Tájékoztatás A tájékoztatás a részvétel első lépése, ám ha az a politika döntéshozói/hatóságok felől érkező egyirányú kommunikáció és nem fordítva, akkor az állampolgárok nem képesek befolyásolni a döntési folyamatot. Példák: tervek, jelentések és dokumentumok internetes terjesztése, prezentációk szervezése Eset: Egy építőipari cég megbízást kap a város közepére tervezett új városháza felépítésére. Minden állampolgár előtt nyitva álló nyilvános bemutatón vezeti elő építési terveit. Egyeztetés Az egyeztetéses részvételi folyamatok révén az állampolgároknak lehetőségük nyílik részt venni a döntéshozatali vitában. Javaslataik és ellenvetéseik előterjesztésével egyeztethetnek az állampolgárok a döntéshozókkal. Ez nem jelenti az együttdöntés értelmében vett közvetlen részvételt. Példák: közvélemény-kutatások, igényfelmérések Eset: A városvezetés új sportlétesítmények építéséről határoz. A város minden lakóját megcélzó felmérésben (a helyi lapban megjelenő és díjmentesen visszaküldhető mellékletben) érdeklődnek a különféle sportlétesítmények iránti igények, óhajok és preferenciák iránt. Az eredmények alapján a leginkább tetsző létesítményeket valósítják meg. Részvételi módszerek 4

5 Közös döntés Az állampolgárokat bevonják a tervezés és a végrehajtás minden egyes lépésébe: nézeteiket megfontolják, őket pedig bevonják a döntések meghozatalába. Példák: népszavazás Eset: Egy lakóövezet vezetése úgy dönt, hogy átalakítja a kertet a lakók ötletei és igényei alapján. A lakóktól megkérdezik az asztalok és padok elrendezésére, a bokrok, virágok és díszek kiválasztott körére vonatkozó preferenciáikat, hogy aztán demokratikusan dönthessenek. A cselekvőképeseket pedig ezt követően a végrehajtásba is bevonják. Közös cselekvés Az embereket nem csupán passzívan vonják be a tervezési és a döntési folyamatba, hanem tevékeny szerepet is kapnak az intézkedések társulási formában való végrehajtásában. Példák: feladatok és események (pl. falunapok) összehangolt szervezése Eset: A falu vezetése felkéri a nyugdíjasokat egy nemzedékek közötti játékfesztivál szervezésében való részvételre. Az idősek közül néhányan vállalják, hogy régi (a saját fiatalkorukban népszerű) játékokat mutatnak be és játszanak a gyermekekkel a fesztiválon. Önálló közösségi kezdeményezések támogatása Vannak olyan struktúrák, amelyek segítségével az állampolgárok maguktól javasolhatnak tevékenységeket és támogathatják is végrehajtásukat (személyesen, pénzügyileg, ismeretekkel, területtel). Példák: események, kirándulások szervezése, városkép jobbítása Eset: Két olvasórajongónak számító idős asszony felismeri, hogy az idősek gyakran nem képesek használni a modern nagykönyvtár elektronikus keresőrendszerét és ezért inkább elkerülik a könyvtárat. Egy nyugdíjas klub alapításának ötletével állnak elő, ahol önkéntesek vezetése mellett kaphatnának segítséget az idősek a keresőrendszer használatában és a könyvtár tárlatvezetésében. A könyvtár vezetőjének támogatásával 10 idős önkéntesből álló csoportot alakítanak, akik vállalják, hogy kortársaiknak tanácsot adnak: Mára hetente egy nap a csoport három tagja nyújt önkéntes tanácsadást a nyugdíjasok részére. D.1.3. Nyugdíjasok részvétele Wolfgang Engler szociológus szerint a XXI. század társadalmi alapkérdése, hogy csupán kevesen jelentenek hasznot a társadalom számára. Ez pedig felveti a kérdést, hogy mi az idősek haszna? (vö. Engler 2004) A társadalmi integráció leghatékonyabb módja a részvétel. Alapja pedig az állampolgárok társadalmi döntésekben való részvételének elképzelése. D Részvételi célok Miért kell a részvétel? 2-es tevékenység Képzeljük el, hogy szülővárosunkban 2021-et írunk. Mi a jövőképünk? Olvassuk el a Lendplatz 2021 szöveget, majd hármas csoportokban jegyezzük fel ötleteinket a fogalmi térképalkotás módszerével! Az alábbi témaköröket hívhatjuk segítségül: nyugdíjasok szükségletei, környezet kialakítása, előírások, további szempontok, A részvétel elképzelését gyakran társítjuk a helyi lakosok társadalmi fejlődésbe való bevonásának és a szociális ellátás javításának elképzelésével. A részvétel célja szerint beszélhetünk információcseréről, konfliktusok feloldásáról, tervek kiegészítéséről (vö. Sanoff 2000, 1ff o.). Részvételi módszerek 5

6 Miért fontos az idősek részvétele? Az idősek szükséglete A tartós fejlődés Az elfogadás kultúrája (az időseket érintő cselekvés megfelelő társadalmi dimenziójának feltárása) Az idősek elkötelezettsége és tettre készsége A korosztály lehetőségeinek növelése D A nyugdíjasok részvételének célkitűzései Demokratikus és elméleti megközelítés: A nyugdíjasok legyenek képesek az önmeghatározás és az együttes meghatározás állampolgári feladatának megvalósítására Politikai nevelési megközelítés: A nyugdíjasokat ösztönözzük és támogatjuk, hogy vegyenek részt a társadalmi és a politikai életben Szakértőszempontú megközelítés: Az idősek korra vonatkozó sajátos témaköröket érintő szakvéleményét figyelembe kell venni. Az ember társadalomban elfoglalt helyét gyakran a szakmai életpálya határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás megváltoztathatja az illető közéleti szerepét. Az idősek egyértelműen azt tapasztalják, hogy személyes, szakmai, politikai, közösségi és szülői készségeiket, illetve tapasztalataikat nem értékelik megfelelően. A nyugdíjba vonulást követően ezek a készségek és jártasságok veszítenek jelentőségükből és nem hasznosítják már őket. Mi több, (ld. a 2-es modult a kommunikációról és a moderációról), az idősekről alkotott képet a társadalmi előítéletek és a megkülönböztetés számos formája alakítja. Különösen akkor kezelik gyermekként őket, amikor gondozásra van szükségük (ez megnyilvánul az atyáskodásban, a nyelvhasználatban, de a hatalom és az erőszak rejtett formáiban is). Így a főként a nyugdíjasokat érintő döntéseket többnyire véleményük kikérése, illetve tájékoztatásuk nélkül hozzák meg. Az utóbbi években az illetékes hatóságok folyamatosan növelik a formális és az informális szerepvállalás lehetőségét a gyermekek és a fiatalok, a fogyatékkal élők, de az etnikai kisebbségek körében is. Az idősek szükségleteivel foglalkozó intézmények esetén is hasonló erőfeszítés lenne kívánatos, de ilyet eddig még nem tapasztalhattunk. Az időseket érintő részvételi intézkedések megvalósítási módjára való rávilágítás érdekében az alábbiakban két Ausztriában megvalósult gyakorlatot mutatunk be. Részvételi módszerek 6

7 Példa bevált gyakorlatra: Alt.macht.neu Ötletek nyugdíjasbarát városra Ezt a nevet adta projektjének egy bécsi (építészből, városi etnológusból és tájképtervezőből álló) interdiszciplináris csoport 2004-ben. Egy idősek otthonának lakóival együttműködve ajánlásokat dolgoztak ki a környezet idősbarátabb átalakítására. Műhelymunka, közös séták és egy piknik során a munkacsoport meghatározta az idősek utcákon való mozgását és a kerület infrastruktúrájának önálló használatát gátló, illetve akadályozó tényezőket (pl. lépcső, használhatatlan parki padok, stb.). Ötleteiket és ajánlásaikat ezt követően bemutatták a helyi politikusoknak, akik azóta már reagáltak is némely javaslatra. Nyugdíjas-látogatások ( Kontaktbesuchsdienst ) Minden 65 év felett bécsi nyugdíjas (díjmentes) látogató szolgálatot vehet igénybe. Ezen informális személyes beszélgetés során tájékozódhatnak az időseknek szóló szervezetekről, szolgáltatásokról (pl. mobil szolgáltatásokról) és a már működő kezdeményezésekről. Ugyanakkor a látogatások egyfajta társadalom-kutatásként is működnek: Az időseket megkérdezik mennyire elégedettek a meglévő szolgáltatásokkal és lehetőséget kapnak életkörülményeikre, támogatásukra és gondozásukra, illetve szabadidős tevékenységeikre vonatkozó szükségleteik közlésére is. Ezek az információk segítenek a meglévő szolgáltatások fejlesztésében és az idősek valódi szükségleteihez való igazításában. D Részvételi modellek 1. Termékfejlesztés (vö. olyan technológiai fejlesztés, mint például az intelligens illemhely a schwechati kutató laboratóriumban) 2. Társadalmi stratégiák (pl. olyan szolgáltatások, mint az idősek lakásmegosztó közössége) 3. Tanácsadó testületek, képviseletek és szövetkezetek nyugdíjasok számára 4. Városgazdálkodás: korosztály szerinti városok és megyék fejlesztése 5. Közlekedés-tervezés A fentiekben mindössze néhány megközelítést láthattunk arra vonatkozóan, hogyan építhetők be az idősek érdekei civil szerepvállalásuk lehetőségeinek növelésébe. Ezért fontos, hogy hasznosítsuk az idősek gazdag tapasztalatainak és ismereteinek tárházát, valamint szabad idejét. D.1.4. Előnyök és hátrányok Megéri szerepet vállalni. Tudjuk, hogy mekkora elégedettséget jelent hosszas megbeszélések végén olyan következtetésre jutni, amely minden érintett elégedettségére szolgál. Talán már tapasztaltuk, hogy az ilyen eredmények végrehajtása sokkal könnyebb, Részvételi módszerek 7

8 mint a tervezett megoldásoké. Minden érintett felelősséggel tartozik, ugyanis tudja, hogy ez az ő ügye is. D.1.5. A részvétel sarkalatos kérdései A főbb kérdések alapvető megvitatása: 1. Ki vesz részt? Ez a kérdés a folyamat szereplőiről és az ő szerepükről szól 2. Mi a közös vita célja? Ez a kérdés a döntések témáiról és körülményeiről szól 3. Hogyan tájékoztatunk, veszünk részt és működünk együtt? Ez a kérdés a struktúrákról és eljárásokról szól 4. Miért kínálják fel a közszféra tervező hatóságai a részvételt? Ez a tervezésben és a politikában való részvétel (jövőbeni) feladatairól szól 5. Miért vállaljanak szerepet az állampolgárok? Ez a részvétel mögött meghúzódó érdekekről és motivációkról szól KI: A vonatkozó szakirodalom a cselekvés, a célcsoportok és a szerepek négy eltérő területét különbözteti meg: Állampolgárok Politikai szerepvállalás Helyi demokrácia Szereplők Együttműködés Tevékeny fellépés Partnerség Érintettek Részvevők Részvétel a tervezésben Ügyfelek Helyi hatóság Szolgáltatások Termékfejlesztés Ügyfél-elégedettség MI: Elkedvetlenítő megjegyzések és azok kezelése Ezt nem itt kell megvitatni A segítők problémái nem mindig esnek egybe a részvételre meghívott érintettek problémáival. Mindkét félnek megvan a saját problémakörére vonatkozó fontossági sorrendje, aminek alapján felállítják a szükséges tevékenységek és elfoglaltságok sorrendjét. Ez annyit tesz, hogy minden bölcsen részt venni kívánó félnek összhangot kell teremtenie a szakmai probléma és az érintettek életkörülményei között. Ez nem a mi dolgunk A nyugdíjasok mindennapi életének kérdései ellentmondhatnak a szakértő nézetének. Így az előre meghatározott témaköröket így ki kell egészíteni az érintettek által felvetett idevágó témákkal. Ez esetleg a probléma új megvilágítását eredményezi Ezt nem tudjuk eldönteni Megrendülhet a részvétel értelmébe vetett hit. Az ebből eredő frusztráció elkerülése érdekében maximalizálni kell az érintettek részvételi lehetőségeit. Hosszadalmas döntéshozatali időszak esetén meg kell vizsgálni, hogy az lebontható-e kisebb, önálló lépésekre. Különösen a nyíltságot kell megőrizni: fel kell tárni a részvételi folyamat korlátait. Részvételi módszerek 8

9 Egyáltalán nem érdekli őket a részvétel A részvétel több előnnyel jár, mint hátránnyal? Csak akkor tarthatnak számot érdeklődésre, ha részvétel eredményeképp az érintett témakörök mindennapi problémákat érintenek, összeegyeztethetők a problémák konkrét fontossági sorrendjével, eredményekkel kecsegtetnek. HOGYAN: Az alapok A vitára bocsátott tervek, koncepciók, ötletek nem kell, hogy teljesek legyenek ideális esetben csak a kereteket kell megadni. Egyértelműen kell meghatározni a mozgásteret és a választható lehetőségeket. Határozottan alapvető az információ teljes átadása (mindkét irányban), valamint a tények, vélemények és igények áttekinthető előkészítése (szintén mindkét irányban) (vö. Selle 2002, 141ff o.) MIÉRT kínálják fel a részvételt? Tervezés információ konfliktus elkerülése azonosítás felgyorsítás aktiválás együttműködés Jogok jogvédelem mérlegelés Politika demokrácia legitimáció konszenzus feloldás Társadalom Egyének önmeghatározás emancipáció azonosulás kollektív cselekvés személyes felelősség MIÉRT vesznek részt az állampolgárok? Részvételi módszerek 9

10 Személyes előnyökért (minél nagyobb a becsült előny, annál nagyobb a szerepvállalás mértéke) Személyes érdek közvetlen szerepvállaláson keresztül Korábbi szerepvállalás pozitív élménye D.1.6. A részvétel minőségi feltételei A részvétel nem jelent automatikusan jobb eredményt, mint a távollét. Minden a részvétel minőségén múlik (Sontheimer, in: Walther/Zellmer 1988, 6. o.). 1. MI korábbi szervezési keretkövetelmények Résztvevők csoportja, döntéshozó hatóság, erőforrások, folyamattervezés, folyamat felügyelete 2. HOGYAN Veszteségmentes előrehaladás minőségi feltételei Személyes értékrend és megközelítés, nyílt kommunikációhoz és átláthatósághoz, illetve szemtől-szembeni találkozáshoz való bátorság D.1.7. Részvételi elvek és tevékenységek: Önkéntesség Megbecsülés Hozzáértő vezetés Átláthatóság és egyenesség Tevékeny hozzáállás Célkitűzések közös meghatározása Kollektív felelősség / kötelező érvényűség Feladat-meghatározás Közkapcsolatok Dokumentáció és visszacsatolás Önmeghatározás és együttes meghatározás Nemzedékek közötti párbeszéd és kommunikáció D.2. Bevezetés az alábbi módszerekbe A szakember feladata egy könnyen áttekinthető folyamat révén növelni az állampolgárok csoportjának képességét a környezetükre vonatkozó döntések meghozatalára. Ez a szerep egyben kiterjed olyan emberi források fejlesztésének elősegítésére is, amelyből az érintettek maguk, illetve mások is profitálhatnak. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy az emberek együttesen meghatározzák, mit szeretnének tenni, valamint megkönnyíti a közös munkát és annak kivitelezésével kapcsolatos döntést. A segítőnek el kell érnie, hogy mindenki bevonva érezze magát. Az előmozdítás a legkülönbözőbb technikákat öleli fel. (Sanoff 2000; 38. o.). A facilitátorok, tervezők és konstruktőrök számára a legkülönfélébb technikák állnak rendelkezésre. Ezek némelyike bevált módszerré vált a részvételi folyamatokban. Például a műhelymunkák során ritka az olyan eset, ahol ne alkalmaznának csoportos döntéshozatali technikákat. Szemtől-szembeni érintkezés, más néven műhelymunka jellemez minden csoportos módszert. Részvételi módszerek 10

11 D.2.1. Műhelymunka/fókuszcsoport (ld. a 2-es modult a találkozókról ) Leírás: intenzív szakmai munkához kínál alapot egy adott feladat tervezésekor, illetve kidolgozásakor (Bischoff és társai 2005, 177. o.). A műhelymunka olyan informális, bevezető eljárás, ahol a résztvevők egy adott kérdést vitatnak meg; a módszer alkalmas egy kérdés intenzív, szakszerű kezelésére. (ld. Feladata: A módszer: Fokozatosan halad előre a témakörök és ötletek gyűjtésében Befogadja minden résztvevő ötletét és kérését Összefüggésbe hozza a témaköröket és az ötleteket Világos időzítéssel dolgozik és ezért gyorsan eredményre vezet A munka 5 lépésben folyik: 1. Környezet a témakör környezetének meghatározása 2. Ötletbörze elképzelések értékelésmentes összegyűjtése 3. Csoportosítás az összegyűjtött elképzelések között új összefüggések felfedezése, illetve megteremtése 4. Meghatározás konszenzusos döntés arról, mi legyen az elképzelések közül kiemelt fontosságú 5. Következtetés következtetés és annak megerősítése Környezet: Célok: Jó munkalégkör teremtése minden résztvevő számára A kezelendő közös feladatok tisztázása Áttekintés a tanfolyamon folyó műhelymunkáról Lépésről-lépésre: A központi kérdés kiplakátolása a teremben. (A kérdés legyen világos és olvasható) A műhelymunka eljárásának és menetének bemutatása: egyéni munka, ötletek megosztása kiscsoportokban, majd közös eredmény kialakítása Az időkeret egyeztetése és bemutatása A témakör rövid ismertetése, hogy világos legyen Ötletbörze: Célok: Számos elképzelés és témakör lejegyzése és összegyűjtése rövid időn belül Elképzelések összegyűjtése minden résztvevő bevonásával Először a spontán módon felvetődő legjobb gondolatok összegyűjtése Lépésről-lépésre: Részvételi módszerek 11

12 A résztvevők kapjanak időt, hogy végiggondolhassák a témakör/kérdés kapcsán felmerülő ötleteket! Lejegyzésük közben csendnek kell lennie. A lehető legpontosabban kell lejegyezni őket. A résztvevőket megkérni a számukra legfontosabb három elképzelés megjelölésére. A résztvevők kiscsoportokban beszéljék meg ezeket a legfontosabb ötleteket! Rögzíteni a kártyák megjelölésének szabályait (egy példán keresztül). Minden kiscsoport írja kártyákra az ötleteket! A könnyebb áttekinthetőség kedvéért minden kiscsoport válasszon külön kártyaszínt! A kiscsoportokat megkérni, hogy adják ötletkártyáikat a facilitátornak. Kártyákat összegyűjteni, egyesével felolvasni és véletlenszerűen kitenni (falra/táblára). A kártyák összegyűjtésekor a következőket kell megfontolni: Minden kártyát egyformán kell megvitatni és elfogadni. Nincsenek rossz válaszok. Minden nyitott kérdés tisztázni kell a csoporton belül további kérdésekkel Ha egy kártya nem egyértelmű, akkor azt magyarázza el a leírója! Értékelő, illetve javító megjegyzéseket nem lehet tenni, ugyanis ez a résztvevő visszahúzódásához vezethet. Ha nem világos, hogy mit szeretett volna egy résztvevő, akkor se próbáljuk értelmezni, inkább kérdezzük őt meg! Csoportosítás: Célok: Az összegyűjtött elképzelések és témakörök közötti összefüggések megteremtése Megállapítani, hogy van-e már egyetértés a csoporton belül Rámutatni, hogy mely területeken van szükség további ötletekre/javaslatokra a központi kérdés megválaszolásához Lépésről-lépésre: Párok vagy csoportok alakítása a kiscsoportok által véletlenszerűen kitett ötletekből. A tartalmilag hasonló ötleteket kell egymáshoz rendelni. Az összes kitett ötlet csoportosítását követően indul a kártyagyűjtés második köre. Ilyenkor kell bemutatni a falon még nem látható ötleteket. Új párok és nagyobb csoportok kialakítása. Meghatározás: Célok: Intenzív párbeszéd a csoporton belül az egyetértés megteremtése érdekében Az egyes résztvevők eredeti nézőpontjának kiterjesztése A témakörben végzett csoportmunka komolyan vétele A résztvevők azonosulása az eredményekkel Lépésről-lépésre: Amikor a résztvevők minden ötlete összegyűlt, a csoportok kapjanak címeket! A legtöbb közös ötlettel bíró csoport kezd. Felolvasni újra minden kártyát. A csoportok neveinek keresésekor javaslatokat kell kérni a csoport tagjaitól, illetve a moderátor is tehet javaslatokat. Ezzel összefüggő kérdések lehetnek: o Melyik három szó írja le legjobban a csoportokban lévő összes kártyát? o Melyik cím fed le minden egyes szempontot? o Miként értelmezzük az (alapkérdést)? Javaslatot tenni a központi kérdésre, illetve végeredményre utaló megfogalmazásra. Támogatni a csoportot a korábbi válaszok alapján, hogy a témakörön belül kombinálni lehessen az előző nézeteket. Részvételi módszerek 12

13 Fontos újra és újra visszatérni az alapkérdéshez, hogy a csoport neve biztosan az adott kérdésre vonatkozzon. Ilyen módon minden ötletcsoport sorra kerül. Következtetés: Cél: A korábbi megbeszélések közös eredményének rögzítése Az előző fázishoz való kapcsolódás megerősítése Az eredménnyel való azonosulás A csoport közösen végzett munkájának tisztázása A következő lépések megvitatása és megszervezése Lépésről-lépésre: Megkérni a résztvevőket, hogy egy pillanatra hagyják abba a munkát. Rövid, pihentető játékra is sor kerülhet (ld. a gyakorlatok gyűjteményét). A kiinduláshoz való visszatérés érdekében újra felolvasni az alapkérdést. Majd megkezdeni a csoportos megbeszélést: Az alábbi kérdéseket kell megvitatni: o Objektív szint (tények) Újra felolvasni a csoportok elnevezéseit. Mit veszünk észre a megbeszélés során? o Reflektáló szint (érzelmek) Melyik elnevezések tetszenek a leginkább? Melyekkel nem vagyunk elégedettek? A megbeszélés melyik része tetszett a leginkább? Mi zavart a megbeszélés során? A megbeszélés melyik pontján kapcsolódtunk be a leginkább? Mikor dőltünk hátra és maradtunk ki a megbeszélésből? o Kényszerítő szint (jelentés) Sikeresek voltunk-e, illetve más megvilágításba került-e a témakör megbeszélés során? Mit tanultunk a műhelymunka során? o Döntési szint (eredmény) Hol tartunk ezzel az eredménnyel? Milyen következő lépéseket kell tennünk közösen? Ki ezeknek a felelőse? Anyagok: Megfelelő számú, azonos színű kártya minden résztvevő számára Megfelelő számú, két-három eltérő színű kártya Vastag zsírkréták Falak, táblák (a kártyák elhelyezéséhez) Rajzszögek vagy ragasztószalag Kialakítás: Megfelelő terem Több hallgató leültetésére alkalmas asztalok A csoport méretének megfelelően 1 vagy 2 személy moderálja a műhelymunkát Időtartam: Részvételi módszerek 13

14 90 perc (lásd Bertelsmann Stiftung 2006, 48ff. o.) Részvételi módszerek 14

15 3-as tevékenység Tervezzünk/végezzünk jövőbeni műhelymunkát: Beispielingen városa a hangsúlyt a Fiatalok és idősek találkozása elnevezésű gerontológiai szakpolitikára helyezi. Az ügyfél célja feltárni, hogy mely területeken képesek, illetve akarnak az idősek együttműködni a fiatalabb nemzedékekkel. Már vannak olyan ötleteik, hogy a nagymamák olvassanak meséket a fiatalabbaknak, illetve a nagypapák vigyék a gyermekeket játszótérre. Ugyanakkor még inkább érdekeltek a nyugdíjasokban rejlő lehetőségek kiaknázásában. A város hozzánk fordul. Hogyan tervezzük meg (az ellenőrző lista, a 3-as munkalap segítségével) az első műhelymunkát? D.2.2. Jövőbeni műhelymunka Leírás A műhelymunka során a résztvevőket arra bíztatjuk, hogy ötletes és szokatlan megoldásokat találjanak aktuális kérdésekre. Ebben az elképzelésben az a különleges, hogy három eltérő szakaszra oszlik: kritika, fantázia és valóság. Ez a három szakasz jelenti a koncepció lényegét, ezek köré szerveződnek az előkészületek és az értékelések (vö. Dauscher 2006, 122. o.) A jövőbeni műhelymunka szakaszai (http://www.sowi-online.de/methoden/lexikon/zukunftswerkstatt.htm) Előkészítés Kritika Elemi terület Jövőbeni műhelymunka Fantázia és utópia fázis Valóság fázisa Feldolgozás utáni fázis Intuitív - érzelmi Racionális analitikus Részvételi módszerek 15

16 Alkalmasság: Új jövőképek kialakítására, pl. leendő projektek, modellek, forgatókönyv kidolgozása, stb. Egy már létező probléma új, kreatív megoldásainak felkutatására Az 5 lépés: 1. Előkészületek Az anyagok és a terem megszervezése. A résztvevők bemutatkoznak és megismerkednek a munkamódszerrel. 2. Kritika Az aktuális helyzet elemzése és a probléma rögzítése. Ezen a ponton kezdődik a tényleges munka: az aktuális állapot felismerése, ami a negatív szempontokra koncentrált. A csoport felveti aggályait és együtt eldöntik, melyik a legfontosabb. Egyfelől összegyűjtjük és kiválogatjuk a témaköröket, másfelől ebben a fázisban oldjuk fel az esetleges indulatokat. Így nyitunk utat a konstruktív munka előtt. Lépésről-lépésre: A résztvevők érdeklődése szerint értékeljük, bemutatjuk, kiterjesztjük a problémát. Kérdés: Mi az, ami nem tetszik? Mit kritizálunk? Ezeket a kérdéseket észben tartva, megkérjük a résztvevőket, hogy feküdjenek le és lazítsanak. Meditációs zene segít a résztvevőknek asszociálni a témakörrel kapcsolatosan. Mintegy fél óra elteltével, a résztvevőket megkérjük, hogy beszéljenek az asszociációikról, amiket egy nagy faliújságra írunk le, hogy mindenki láthassa az eredményeket. Ugyanakkor nem kerül sor megítélésre, illetve értékelésre. Ezek a problémák, kritikák és konfliktusok így a beszélgetés részéve válnak. Ezt követően a résztvevők eldöntik, hogy mik a problémák és melyek a leglényegesebb kritikai észrevételek (szavazással vagy pontozással). Az eredményt összefoglaljuk, majd később megbeszéljük és pontosan megfogalmazzuk, hogy mindenki számára egyértelmű legyen. Ennek a lépésnek a végén a fent említett problémákból prioritások lesznek. A legfontosabb problémákat leírjuk, hogy felhasználhassuk a következő, utópia fázisban. Kérdés: Mely kritikai észrevételek számítanak, mit akarunk megoldani és továbbgondolni? 3.Fantázia és utópia fázis A résztvevők dolgozzanak ki ötleteket és lehetséges megoldásokat, ezek lehetnek, sőt legyenek utópisztikusak! Az ötleteket gyűjtsük össze! A második lépésben a feladat a problémakérdés átfogalmazása, hogy a válaszok pozitív kicsengésűek legyenek. Az utópia fázis megvalósítása érdekében a résztvevőknek csoportokban dolgozva kell elvégezniük ezt a feladatot. Ahhoz, hogy ez a szakasz sikerüljön, olyan légkört kell teremteni, amiben a résztvevők kreatívak és jól érzik magukat (zene, eltérő fényviszonyok, dia- vagy filmvetítés is igen hasznosak lehetnek). Részvételi módszerek 16

17 A fantáziafázis-szerű környezetben a résztvevőknek megoldásokat kell keresniük a kérdésekre. Az intuitív játékszerű technikát a racionális, absztrakt módszer követi. Ez a fázis kezdődhet például egy ellenőrzött fantáziameditációval, amit pusztán szóbeli ötletbörze követ. Másik lehetőség egy vizualizációs gyakorlattal (képek rajzolásával) indítani, majd a megoldási lehetőségeket pontosítani. Az első, utópia fázisban összegyűjtött ötleteket 3-5 fős csoportokban vitatjuk meg. Ezeknek az egységként működő csoportoknak kell megoldást keresniük a problémákra, majd azt bemutatni a többieknek. Az egyes csoportok egyedi módon is bemutathatják megállapításaikat, nem kell szabályokat, illetve korlátozásokat betartaniuk. Az egyes csoportok megállapításait a teljes csoport megvitatja és összefoglalja egy megoldási csomagban, amit fontosság és újítás alapján osztályozunk. Kérdés: Mely ötletek, fantáziák és koncepciók számítanak új kihívásnak, eredetinek? 4. Valóság fázisa Állítások felépítése, megvalósíthatóság vizsgálata, jövőbeni lépések megszervezése 1. Az utópia fázisából nyert ötletek és koncepciók kritikai felmérése a napi hasznosíthatóság szempontjából Kérdés: Mely ötletek számítanak kifejezetten érdekesnek és követendőnek, mit válasszunk ki? 2. A tényeket közöljük, és a tényekre adott válaszokat megvizsgáljuk előnyeik és hátrányaik figyelembevételével. Mindenképp elemezni kell a megoldási koncepciókat megvalósíthatóság és hasznosíthatóság szempontjából. Kérdés: Hol voltak vagy vannak összemérhető megoldások? 3. Az összes lehetőség bemutatását és elemzését követően a résztvevők rangsorolják a jó és rossz megoldásokat. 4. A következő lépés a kiválasztott megoldások végrehajtása és megvalósítása. Itt egyértelmű tervezőmunka veszi kezdetét. A megoldási koncepciók különböző szakaszait kiscsoportok dolgozzák ki részleteiben. 5. Ezeket a tervezési ötleteket és terveket bemutatjuk, egymáshoz igazítjuk és konkretizáljuk, illetve kiterjesztjük. Eljárási tervek és munkalépések merülnek fel, melyeket közösen megvitatunk. A fázis eredménye egy közösen kialakított, szakaszolt terv. Kérdés: Mik a sikeres ötletek megvalósításához szükséges követelmények, honnan indulunk? 6. A közösség és az egyén érdekegyeztetése, a jelen projekthez való közvetlen hozzáférés egy olyan megbeszélés függvénye, ahol mindenki kifejti mivel járul majd hozzá a kidolgozott problémamegoldás végrehajtásához. Törekedni kell a megbeszélések folytatására. Kérdés: Mi következik? Hogyan vágjunk bele? Ki segíthet? Hol kerül sor a projektre? Mikor vágjunk bele? Feldolgozás utáni fázis Elérhetőségek cseréje, jegyzőkönyv a résztvevőkről, a munka eredményeinek szabadon választható terjesztése, reflektálás a műhelymunkára. Anyagok: Megfelelő számú, eltérő színű kártya Nagy ceruza Részvételi módszerek 17

18 Falak, táblák (a kártyák elhelyezéséhez) Flip-chart papír Rajzszögek vagy ragasztószalag Kialakítás: Megfelelő terem Asztalok átrendezése, hogy egy asztalnál többen is ülhessenek (a csoport nagyságától függően) Paravánnal elzárt területre is szükség lehet, ha kisebb csoportokban akarunk dolgozni A csoport nagyságától függően egy vagy két szervezőre lehet szükség Időtartam: Egész nap, vagy akár több nap 4-es tevékenység Tervezzünk/végezzünk leendő műhelymunkát: a stubenbergi felnőttoktatási központ javítani kíván a nyugdíjasok számára kínált tanulási lehetőségein. Felkérnek, hogy gyűjtsünk visszajelzéseket a jelenlegi kínálatról, valamint a célcsoport szükségleteiről és igényeiről. Azaz arról, hogy miként javíthatunk a helyzeten. Dolgozzuk ki a jövőbeni műhelymunkát! Jegyezzük le megállapításainkat az 5-ös munkalapra! D.2.3. Open Space (Nyílt tér) Leírás: Az Open Space egy olyan nyílt, nagycsoportos gyakorlat, ahol a résztvevők egy vezértéma körül gyűlnek össze. A feladatokat, tartalmakat és eljárásokat spontán módon kell összegyűjteniük. A módszert egy szervezeti tanácsadó, Harrison Owen hozta létre a nyolcvanas évek közepén. Felmérések segítségével arra jutott, hogy különösen az informális kapcsolatok és beszélgetések (kávészünetek) vezetnek a leghatékonyabb eredményekre. Az egyszerű környezet jó közeg arra, hogy különféle megközelítések kerüljenek elő, hogy azokat hatékonyan lehessen feldolgozni. Így alakulnak ki új ötletek. Egyetlen résztvevő sem kényszerül figyelni, ha nem érdekli az adott téma, ellentétben a hagyományos prezentációk többségével. Néhány alapgondolat az Open Space módszerről: Akárki jön, az a megfelelő személy Akármi történik, az az egyetlen dolog, ami történhet Akármikor is kezdődik, az a megfelelő időpont A vége azt jelenti, hogy vége Alkalmasság: A kérdések azonos és eltérő részterületeinek meghatározása Közös munka a kérdések részletes elemzésében A különböző személyek által a kérdések megoldása érdekében végrehajtandó cselekvések meghatározása Részvételi módszerek 18

19 A munka több lépésben történik: A résztvevők fogadását követően a módszer és a vezértéma bemutatása. Először minden résztvevőt megkérünk, hogy az információs falon (név, terem és idő megjelölésével) mutassa be az altémákat és célkitűzéseket. Ezek jelentik a műhelymunka kiindulási pontját. A moderátor segítségével egy előzetes napirendet állítunk össze. Miután a témakörök felkerültek az információs falra, megnyitjuk a piacteret. Ezt követően a résztvevők feliratkoznak az őket érdeklő műhelymunkára. Műhelymunka: Ezzel kezdetüket veszik a párhuzamos műhelymunka blokkok. Innentől kezdve naponta legalább 3-4 műhelymunka blokkra kerül sor. Egy-egy műhelymunka blokk általában percig tart, a blokkok között szünetekkel (ebédszünet, kávészünetek és pihenőidő). Az egyes műhelymunka blokkok megszervezése az adott csoport feladata, ami azt jelenti, hogy minden csoport önállóan moderál és szervez. Az egyes munkacsoportok eredményeinek megvitatását követően kerülnének kidolgozásra a főbb témák, célok és intézkedések (prezentációk és jegyzőkönyvek segítségével). 4-6 hét elteltével érdemes újabb csoportos megbeszélést tartani, hogy lássuk, szükség van-e további segítségre a projektekhez. Vezérelvek: Bármely résztvevő bármikor válthat munkacsoportot a két láb elve alapján. A résztvevők egyenként dönthetik el, hogy hol kívánnak tanulni, illetve saját tapasztalatukat másokkal megosztani. Kétféle viselkedési minta lehetséges o dongók : a résztvevők a csoportok között ugrálva szállnak le és fel, így gazdagítva más csoportokat és cserélve információkat; o pillangók : a résztvevők csupán beleszagolnak a különféle témakörökbe, de egyikben sem mélyülnek el. Az eredményeket minden munkacsoportban dokumentálni kell. Az egyes blokkok időtartama nem haladhatja meg a 90 percet. (vö. Bischoff és tsai 2005, 177ff o.) Anyagok: Bőséges moderálási anyag Számos parafatábla / flipchart Esetleg asztali munkaállomások és nyomtatók Kialakítás: Megfelelő nagyságú kisterem Több választható szállás Esetleg önkiszolgáló étterem A csoport nagyságától függően egy vagy két szervező Időtartam: 1-3 nap 4-es tevékenység Tervezzünk/végezzünk open space fórumot: A link segítségével open space konferenciát kezdeményezhetünk a SAGE képzési modulok képzési tartalmáról ami jelen esetben a Gerontológia, a Kommunikáció/Moderálás és a Részvételi módszerek. Vessünk egy pillantást a 6-os munkalapra! Részvételi módszerek 19

20 E. Táblázat Részvételi módszerek Sorszám Tevékenység / Tanulási cél Munkalap alkalom A Bevezető Témakör tudatosítása Érdeklődés felkeltése B A modul célja Tanulási célkitűzések felmérése/egyeztetése C Kompetenciák A modulban érintett kompetenciák tudatosítása D Részvételi Alapvető ismeretek a módszerek részvételről és a részvételi módszerekről Középpontban a D1.1 Mi a részvétel? D1.2 A részvétel szakaszai nyugdíjasok részvétele Helyzetkezelés a részvételi folyamatban 1-es tevékenység: Egy nyugdíjas szóvivő napja 1-es munkalap D1.3 Nyugdíjasok részvétele D1.3.1 Részvételi célok Jövőképek kezelése 2-es tevékenység: Lendplatz es munkalap D1.3.2 A nyugdíjasok részvételének célkitűzései D Részvételi modellek D1.4. Előnyök és hátrányok D1.5 A részvétel sarkalatos kérdései D1.6 A részvétel minőségi feltételei D1.7 Részvételi elvek és tevékenységek D2. Bevezetés a részvételi módszerekbe D2.1 Műhelymunka / fókuszcsoport D2.2 Jövőbeni műhelymunka D2.3 Open space (Nyílt tér) Műhelymunka előkészítése és levezetése Jövőbeni műhelymunka elvégzése és további tanulmányozása Közvetítő közegen keresztüli megbeszélés és ismerkedés az open space fórummal 3-as tevékenység: Fiatalok és idősek találkozása 3-as és 4-es munkalap 4-es tevékenység: Nyugdíjasok részvétele 5-ös munkalap 5-ös tevékenység: Open space 6-os munkalap Részvételi módszerek 20

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK Készítette: Sallai Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8. ÉVFOLYAM SZKA208_48 612 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit!

1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit! 1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit! A folyamat első lépésének fő funkciói: 1. Bemutatni az önkéntes projektet / tevékenységet végiggondolva

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Report of Module III. (Seminar-design)

Report of Module III. (Seminar-design) Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module III. (Seminar-design) (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Új tanítási/taulási módszerek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

A vállalkozás vezérelvei

A vállalkozás vezérelvei A vállalkozás vezérelvei Developing the future. Magunkról: Raiffeisen evolution project development Cégünk egy Ausztriában, Közép- és Kelet-Európában működő, bécsi székhelyű ingatlanvállalkozás. Sikerünk

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

a gyermek jogai és az unicef

a gyermek jogai és az unicef P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n a gyermek jogai és az unicef Készítette: Tomory Ibolya SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK_209_37 tanári a gyermekek jogai és az unicef

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5. EMEREK KÖZÖTTÜNK, SZK_105_06 MI EMEREK KÖZÖTT a z é n d i m e n z i ó i modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin SZOIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENIÁK 5. ÉVFOLYM tanári emberek közöttünk, mi

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között

4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között Közösségi szolgálat Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 40 (13) bek., 97 (2.) bek. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket.

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket. Jelölje be a helyes választ: ely projektszereplőhöz tartoznak az következő feladatok: sikeresnek vagy sikertelennek nyilvánítja a projektet a megvalósítás során a változtatások engedélyezése a megvalósítás

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ EFT4 VIZSGÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ AZ EFT4 VIZSGÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ AZ EFT4 VIZSGÁRÓL A vizsga, írásbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli vizsga 10 kérdést tartalmaz, amely felöleli az elméleti anyagot. A kérdésekre (röviden!) kifejtendő válaszokat várunk,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN Milyen általános követelményekkel kell számoljunk? Mint minden IKT eszköznek, a jelen m-learning platformnak is megvannak a maga technikai követelményei,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Képzési Program Somogy megyei civil szervezetek fejlesztése Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület 7477 Szenna Kossuth Lajos u. 14. Adószám: 18783236-1-14 Tartalom

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása A Biztonságosabb Internet Program bemutatása Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország / Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat / Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jogszabályok A biztonságtudatosság, mint feladat Nemzeti

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben