XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia

Átírás

1 XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia

2

3 Összefoglaló megállapítások A év a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. A fejezet költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátás forrásait. Az Akadémia költségvetési adatainak elemzése alapján a következő főbb megállapítások tehetők: - Az MTA fejezet jóváhagyott költségvetési támogatása ,5 millió Ft volt (13,8%-kal magasabb az előző évinél), ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása ,9 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás összege ,6 millió Ft volt. Kiemelendő: = az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása, = az 1 742,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás, = a Lendület program 3 388,7 millió Ft összegű támogatása, = a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének millió Ft összegű támogatása ben ,0 millió Ft saját bevételt terveztünk, így a fejezet tervezett összkiadása a költségvetési törvény szerint ,5 millió Ft-ot tett ki. - A tényleges felhasználási adatok alapján a fejezet kiadása ,4 millió Ft volt, ami több mint 1 milliárd Ft-tal haladta meg a tervezettet. - A költségvetési támogatás közel háromnegyede (74,8%) közvetlen kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 71,5% volt.) Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára kifizetett támogatás aránya 18,6%-ot tett ki, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2 %-ról 6,6% -ra csökkent. - Az MTA fejezet 2014-ben 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. (2013-ban 7,5 milliárd Ft-ot fordított a fejezet erre a célra.) - A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2014-ben fő volt, ez gyakorlatilag megegyezik a évi adattal. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma fő, ez 11 fővel több a évinél. - Az Akadémia vagyonával (ingatlan, ingó, társasági részesedések) való gazdálkodás a két évvel korábban az akadémiai intézményi integrációval párhuzamosan a teljes szabályozási környezet új alapokra történő helyezésével megindított folyamat kiteljesedéseként értékelhető. A feleslegessé váló, jelentős felújításra szoruló és ezért gazdaságtalanul üzemeltethető ingatlanok értékesítése felgyorsult, az Akadémia érdekeit nem szolgáló, előnytelen ingatlanhasználati megállapodásokat megszüntettük. Az Akadémia gazdasági társaságokban való részesedések közgazdasági felülvizsgálatát immár folyamatba építve érdemi tisztulást értünk el a vállalati portfólióban, amely részeként egyrészt az Akadémia alapfeladatától távoli tevékenységű, másrészről a nem kielégítő jövedelmezőségű, sokszor ráfizetéses cégektől váltunk meg. Középtávon a korábban jellemzősen spin-

4 off cégekként létrehozott, mára küldetésüket teljesítve azonban az Akadémia érdekeit nem szolgáló társaságok további radikális csökkentésére törekszünk. - Az elmúlt évek kiteljesedett célzott pályázati lehetőségei eredményeként a belső összetétel arányainak változatlansága mellett mind az ingatlan-, mind az ingóvagyon változását továbbra is az értéknövekedés, azaz a korszerűsödés folyamata jellemzi. A gazdálkodást meghatározó főbb programok, projektek az MTA fejezetben MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza A Kormány 8 milliárd Ft-os támogatásával, 2014-ben megkezdődött az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházának építése. A Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenniumi Városközpont és a lágymányosi egyetemi campus közelében épülő kutatóház annak a 2010-ben elindított, átfogó akadémiai programnak a keretében készül el, amelynek eredményeként kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható, a városban szétszórtan elhelyezkedő ingatlanok helyett, a versenyképességet biztosító, korszerű, hatékonyan üzemeltethető, a tudományterületek együttműködését tudatosabban erősítő, 21. századi színvonalú kutatóközpontokban folytathatják munkájukat a kutatók. Az infrastruktúra-fejlesztési program első jelentős beruházása a 2013 őszén felavatott, a lágymányosi egyetemi campuson megtalálható Természettudományi Kutatóközpont felépítése volt. A jelenlegi beruházással felépülő épületben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont kap helyet. Az épület tervezésénél és kivitelezésénél az energiatakarékos, a világszínvonalú kutatási lehetőségeket biztosító MTA Természettudományi Kutatóközpontjában már bevált megoldásokat alkalmazzák. Az MTA az épület kivitelezéséhez április 1-jén kapta meg a hatóságoktól a jogerős építési engedélyt, majd az év folyamán lefolytatta a kiviteli tervek készítéséhez, továbbá az épület szerkezetépítésének kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat. Év közepén elkészültek az épület kiviteli tervei, majd a pályázaton nyertes kivitelező szeptember hónapban megkezdte az épület szerkezetének építését. A kutatóközpont az elkészült tervek alapján a IX. kerületben a Vaskapu utca 41. és a Tóth Kálmán utca 4. szám alatt található területen három tömbből egy nyolc-, egy hat- és egy négyemeletes épületből fog állni. A nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia művelői kapnak helyet. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politikai és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb helyet ad a könyvtárnak, szeminárium termeknek és az archívumoknak is. A könyvtári szinteken számtalan kötet elérhető lesz szabadpolcos rendszerben és a pinceszinten elhelyezkedő tömör raktárban. A 2014 szeptemberében megkezdett munkák nyomán tervek szerint a kulcsrakész épület II. negyedévében fog elkészülni. Kiválósági központok A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe a közös kiválósági központok kialakítása. A kiválósági központok célja a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai

5 intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. Akadémiai kutatóközpontok (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont) egyetemi partnerekkel 2014-ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indítottak a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. Ezekhez a kutatásokhoz az Akadémia mindösszesen 330 millió Ft támogatást biztosított. Szakmódszertani pályázat A Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben először hirdetett nyílt jellegű pályázatot a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását segítő, alapvetően új vagy a hazai módszertani hagyományokra építő, interdiszciplináris kutatások 12 hónapon át történő támogatására. A pályázati támogatási időszak alatt a nyertes pályázók kidolgozzák a szakmai fejlesztés koncepcióját, feltárják a személyi és tárgyi feltételeket, felmérik a szükséges feladatokat, valamint elkészítik az újonnan kidolgozott, illetve tovább fejlesztendő szakmódszertani program hatástanulmányát. A felhívásra 88 pályázat érkezett: 71 pályázat felsőoktatási intézményből és 17 pályázat MTA kutatóközpontból, illetve kutatóintézetből. A benyújtott pályázatok témájuk szerint igen változatosak voltak: a fizikától a matematikán, a természettudományokon át a magyar nyelv és irodalom, az idegennyelv-oktatás, az ének-zenei és művészeti oktatás, valamint a hátrányos helyzetűek oktatása, a pedagógia, a pszichológia és az egészségnevelés témájáig sokféle szakterületet képviseltek. A pályázatokat a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának tagjaiból álló zsűri december 9-i ülésén bírálta el. A zsűri a beérkezett pályázatokat általában magas színvonalúnak ítélte. Nagyra értékelte a munkatervek szakmai megalapozottságát és kidolgozottságát, javaslatát a évre rendelkezésre álló 50 millió forintos támogatási keret figyelembevételével hozta meg. Folytatódó ingatlan-korszerűsítések Az akadémiai intézményrendszer racionalizálásával együtt elindult ingatlan-korszerűsítési folyamat következő elemeként megkezdődött az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) épületének rekonstrukciója. Az MTA SZBK évben a beruházás első szakaszának lezárásához 500 millió Ft akadémiai támogatásban részesült. A rekonstrukció első üteme során megvalósul a fő laborépület fűtésének teljes rekonstrukciója, illetve az épület hőszigetelése. Az új fűtési rendszer alkalmas lesz az épület szabályozott fűtésérehűtésére. Az átalakítás során az elektromos hálózat modernizálása is megtörténik és új villám védelmi rendszer kerül felszerelésre. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont évben 650 millió forint központi akadémiai támogatást nyert a csillebérci telephelyén lévő főépületének felújítására. Ez egy átfogó rekonstrukció első üteme, melynek során az épületben lévő szolgálati lakások

6 felszámolásra kerülnek, az épület belső átalakításával és a további ingatlanfejlesztéssel (egy új modern kutatóépület építésével) megoldhatóvá válhat a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet elhelyezése. Nemzeti Agykutatási Program (NAP) A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) célja a hazai agykutatás meglévő egyetemi és MTA kutatóintézményi bázisának megerősítése, ennek érdekében kiemelkedő laboratóriumok, klinikai kutatóműhelyek és vállalkozások K+F együttműködési feltételeinek megteremtése, új innovációs eredmények elérése, és a hazai egészségipar nemzetközi versenyképességének növelése. A december 31-ig 12 milliárd Ft összegű támogatással megvalósuló program az agykutatás infrastruktúrájának fejlesztését, és az infrastruktúra kihasználtságának és eredményességének optimalizálását valósítja meg. A támogatás felhasználása konzorciális keretek között történik. A konzorcium vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. A konzorcium tagja még az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Richter Gedeon Nyrt. A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó "A" alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése új kutatási témák, technológiák bevezetésével, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztésével. Az 5,6 milliárd Ft összköltségű B" alprogram célkitűzése az agyelszívás visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Az "A" alprogramba 58 kutatási téma került, a B alprogram keretében pedig összesen 32 kutatócsoport elindításáról született döntés, amelyek 2015 elején kezdték meg működésüket. Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) program. Az MTA 2012-ben vette át a program irányítását. A programot 2014-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozta millió Ft-tal, ehhez adódtak hozzá a felhasználók befizetései. A feladat koordinátora az MTA Könyvtár és Információs Központ.

7 I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai Az Akadémia fejezet költségvetési törvényekben jóváhagyott ai az alábbiak: millió Ft-ban év (eredeti) év (eredeti) év (eredeti) Index % (2014/2013) Kiadás , , ,5 106,9 Költségvetési támogatás , , ,5 113,8 Bevétel , , ,0 88,3 Az Országgyűlés által évente jóváhagyott költségvetési keretek felhasználása év közben rendre módosul, a fejezet költségvetési tényadatait az alábbi táblázat részletezi: millió Ft-ban év (tény) év (tény) év (tény) Index % (2014/2013) Kiadás , , ,4 90,7 Költségvetési támogatás , , ,3 115,8 Bevétel ,7* , ,8 104,9 Előző évi maradvány , , ,9 70,0 * Ebből egyszeri tétel a CERN@Wigner projekt 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os tárgyévi támogatása. Az összesített költségvetési adatok szerint a fejezet kiadása 2014-ben ,4 millió Ft volt. Az Akadémia 2014-ben fejezeti szinten ,3 millió Ft költségvetési támogatást használt fel. A fejezet intézményeinél ,8 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett, ami több mint 10%-kal magasabb az előző évi bevételi adatnál.

8 Fejezeti szintű ok teljesítése* Jogcímek évi terv módosított tényleges teljesítés Költségvetési kiadások , , ,4 Ebből: - Személyi juttatás , , ,1 - Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 8 232, , ,3 - Dologi kiadások , , ,4 - Ellátottak pénzbeli juttatása 0,0 40,1 40,1 - Egyéb működési célú kiadások 458, , ,4 - Beruházások 6 752, , ,2 - Felújítások 821, , ,5 - Egyéb felhalmozási célú kiadások 25, , ,4 Bevételek , , ,0 Ebből: - Központi, irányító szervi támogatás , , ,3 - Költségvetési bevételek , , ,8 - Maradvány igénybevétele 0, , ,9

9 1. Költségvetési támogatás 1.1. A költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], valamint a fejezeti kezelésű ok) évre elfogadott költségvetési támogatása ,5 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest az alábbiak szerint módosult: millió Ft-ban évi eredeti támogatási ,5 Változások: Pedagógus életpálya-modell támogatása +8,0 Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének támogatása ,0 Posztdoktori ösztöndíjak pótlólagos támogatása + 600,0 Lendület program pótlólagos támogatása + 400,0 Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok pótlólagos támogatása + 600,0 Kiválósági központok támogatása + 300,0 Fűtőelem-csere támogatása + 450,0 költségvetési támogatás összesen: ,5 A költségvetési támogatás a évihez képest közel 14%-kal emelkedett, ehhez az is hozzájárult, hogy a költségvetési egyeztetések során a Közgyűlés által elfogadott évi költségvetési irányelvekben megfogalmazott fejlesztési igények támogatást kaptak. A költségvetési támogatásból ,9 millió Ft-ot (a teljes keret 56,1%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményi támogatásként terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 43,9% fejezeti szinten került meghatározásra, fejezeti kezelésű támogatásként és az OTKA-programok forrásaként. E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt hoz képest jelentős mértékben változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változások lényege: a fejezeti kezelésű ok között újként jelent meg a Posztdoktori pályázatok támogatása, valamint Kiválósági központok támogatása, illetve a nem kutatóintézetek körébe tartozó támogatásokat koncentráltuk az MTA egyéb intézmények címbe.

10 Az MTA fejezet költségvetési törvényi címrendjének változása év I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. MTA Köztestületi feladatok I/5. MTA Területi akadémiai bizottságok titkársága I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak II. MTA Könyvtára II/1. MTA Könyvtára III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek III/1. MTA Kutatóintézetek III/2. Lendület Program III/3. Infrastruktúra fejlesztés III/4. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/2. Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ VI. MTA Jóléti intézmények VII. OTKA Iroda VIII. Fejezeti kezelésű ok VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VIII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása VIII/13. Szakmai feladatok teljesítése VIII/15. Központi kezelésű felújítások év I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások I/4. MTA Köztestületi feladatok II. MTA Könyvtár és Információs Központ II/1. MTA Könyvtár és Információs Központ III. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA egyéb intézmények V/1. MTA Létesítménygazdálkodási Központ V/2 MTA Jóléti intézmények V/3. MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága V/4. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia VI. OTKA Iroda VII. Fejezeti kezelésű ok VII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) VII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatás VII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása VII/6. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása VII/7. Infrastruktúra fejlesztés VII/8. Lendület Program VII/9. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VII/10. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak VII/11. Posztdoktori pályázatok támogatása VII/12. Szakmai feladatok teljesítése VII/13. Kiválósági központok támogatása VII/14. Központi kezelésű felújítások VII/15. MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása

11 A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Ehhez hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (2014-ben ez 19,2 millió Ft-ot jelentett). A költségvetési gazdálkodási szabályokból adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek millió Ft-ban Fejezetek közötti támogatás-átcsoportosítás keretében OTKA-témapályázatokból átadás 3 905,1 Egyéb feladatokra átadás (kiválósági központ támogatása) 65,0 Egyéb feladatokra más fejezetektől átvétel +19,2 Lendület program kiegészítő támogatása +400,0 Pedagógus szociális ágazati pótlék támogatása +1,0 A bérkompenzáció támogatása +230,0 A Prémiumévek program kiadásainak támogatása +10,8 Változás összesen 3 309,1 A fentiek alapján 2014-ben az MTA fejezetben felhasznált költségvetési támogatás összege ,3 millió Ft-ot tett ki Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása év év év OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) 3 858, , ,4 Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) 2 282, , ,5 Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) 898, , ,6 Összesen 7 039, , ,5 Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2014-ben mintegy 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel továbbra is a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozója.

12 , , , , , ,5 Lendület-kutatL tócsoportok támogatása t (egyetemek) millió Ft Támogatott T kutatócsoportokk (egyetemek)( OTKA-pályázO zatok (egyetemek, fıiskolák) f , , , évben évben évben 1. ábra: Az MTA felsőoktatásban felhasznált támogatása ( ) 1.3. A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei A 2014-ben az Akadémia részére az OTKA-programok és az OTKA Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetés si támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya év év év (%)) (%) (%) Közvetlenül kutatási célokra ebből: felújítási és kutatási támogatások 65,77 9,1 71,5 7,88 74,8 8,,0 Országos kutatás- és tudóstámogatásraa Igazgatási, jóléti feladatokra Fejezeti kezelésű ok maradványa Összesen 24,33 7,2 2,8 100,00 21,1 7,22 0,22 100, 0,0 18,6 6,,6 0,,0 100,0

13 Mivel a fejezeti többlettámogatások alapvetően kutatási feladatok finanszírozását szolgálták, tovább javult a közvetlen kutatási célokra felhasznált támogatás aránya úgy, hogy az igazgatási kiadásokk részarányaa csökkent. 2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásánakk megoszlása (2014) Közvetlen kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (74,8%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítás, beruházás és infrastruktúra-fejlesztési támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (18,6%) Ebbe a körbe tartozik: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok,, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyarr tudósok támogatása, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a tudományos társaságok támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatásaa Akadémián kívüli szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. nem költségvetési Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (6,6%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók:

14 szolgáltató kutatást kiszolgáló szervezetek, jóléti intézmények, az MTA Titkárság működtetése,, a Széchenyi Irodalmii és Művészeti Akadémia működésének támogatása Magyarország és létszámjellemzői néhányy környező országg K+F finanszírozási és A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta ó lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,41%)) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de d jóval magasabb a román, r a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,4-0,9%), és csak Csehország ér el l jobb eredményt e tekintetben. (A 3. ábrán szintén feltüntetett Szlovénia és Ausztria e tekintetben más kategóriát képeznek, pusztán földrajzi közelségük miatt kerültek feltüntetésre az ábrán.) (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában ( ) A K+F források szerkezete Magyarorszá ágon kedvezően alakul: jelentősenn növekszikk a piaci és a külföldi források mennyisége; arányait tekintve a külföldi k források részesedése növekszik, a vállalati forrásoké stagnál, az állami források részaránya gyengén csökken.

15 (Adatforrás: KSH) ) 4. ábra: A hazai K+FF források szerkezete ( )) Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-es 120,6 értékről 2012-re 126,6 -ra, 2013-ra 142,8 -ra nőtt; ezzel Csehország mögött a második legjobb eredményt mutatja Magyarország a közép-európai térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 5400 /fő körül alakult 2013-ben. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,44%; 2013: 0,64% %), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. (Adatforrás: Eurostat) 5. ábra: A kutatókk (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában ( )

16 1.5. Létszámok A kutatás-fejlesztés jelentőségét mutatja a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak évről évre kissé emelkedő száma is: i 2013-bann an dolgoztakk kutatóként, 24%-kall többen, mint 2004-ben. A kutatók száma s mellett a K+F területen dolgozók teljes létszáma is növekedett, de csekélyebb mértékben (17%-kal 2004-hez képest). (Adatforrás: KSH) 6. ábra: A kutatói létszám alakulása Magyarország gon ( ) (Adatforrás: KSH) 7. ábra: A K+F létszám alakulása Magyarországon ( ) A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók számához hasonlóan fokozatosan növekszik a kutatóhelyek száma is ban a vállalkozási területen található a legtöbb kutatóhely (1712), számuk 2006-hoz képest 67%-kal nőtt. A kutatói létszám e szektorban az elmúlt években szintén jelentősen emelkedett, 2006-hoz képest 110%-kal.

17 (Adatforrás: KSH) 8. ábra: : A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon ( ) (Adatforrás: KSH) 9. ábra: A kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszáma Magyarországon ( )

18 2. Bevételek 2.1. Bevételi struktúra Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek (terv) (tény) A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 7 105, ,9 132,4 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek - 40,5 - Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 623, ,4 99, , ,5 291,2 Intézményi bevételek összesen , ,3 162,3 Fejezeti bevételek 1 309,5* Mindösszesen , ,8 171,6 * Itt jelenik meg egyszeri csak a évben felmerülő bevételként az OTKA Programok maradványaként 958 millió Ft támogatás. Az intézményi saját bevételek 62,3 %-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: Az intézményi bevételek alultervezettek voltak, mert a 2014-es költségvetés korai tervezése miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazták. Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be. Az uniós társfinanszírozású, valamint egyéb hazai pályázatok időszaki kifizetései az előző évekhez képest felgyorsultak. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez.

19 Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök,, áfa- bevételek Államháztartáson kívülről, bevételek Felhalmozási és tőkejellegűű külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó s bevételek Intézményi bevételek összesen Fejezeti bevételek Mindösszesen év év é év Index % (2014/2013) 8 951,11 150, , , ,1 317, , ,0 153, , , , , , ,9 40, , , , , ,8 87,3 26,5 85,8 173,2 110,0 57,8 104, millió Ft , , , , , , , ,, ,9 Államháztartáson belülrıl származó bevételek Államháztartáson kívülrıl, külföldrıl származó bevételek Felhalmozásii és tıkejellegő bevételekb Mőködési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételeká évi bevétel évi bevétel bevétel 10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei ( , millió Ft)

20 2.2. A pályázati bevételek alakulása Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek 2014 folyamán kevésbé eredményesen szerepeltek az alapkutatási, kutatás-fejle esztési és innovációs pályázatok többségében, mint egy évvel korábban. Az intézeti kutatókk által művelt OTKA-pályázatok száma 22% %-kal csökkent, ez az eredmény gyakorlatilag a évi szintet jelenti. A támogatási összeg visszaesése ennéll kisebb mértékű: 9% ben különösen a matematikai és természettudományii területen csökkent az OTKÁ-tól származó bevétel. Örvendetes változás, hogy az egyébb hazai pályázatok (ÚSZT, NKA stb.) ) száma másfélszeresére emelkedett (58%-kal), éss a bevétel is hasonló arányban nőtt (43%-kal). Az európai uniós pályázatok száma s 2014-ben a teljes kutatóintézet-hálózatt tekintetében 15%- kal emelkedett, a támogatási összeg azonban szinte azonoss maradt. Az egyéb külföldi forrásokból támogatott pályázatok számaa harmadával csökkent, a bevétell azonban csak 5%- kal esettt vissza. 11. ábra: Az akadémiai kutatóközpontok k és kutatóintézetek bevételei ( , millió Ft)

21 3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek (terv) (tény) A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) Személyi juttatások , ,1 112,9 Munkaadókat terhelő járulékok 6 359, ,3 117,2 Dologi kiadások 9 730, ,7 180,8 Beruházási, felújítási kiadások 1 276, ,5 565,7 Pénzeszközátadások, kölcsönök 145, ,7 923,6 Intézményi kiadások összesen , ,3 146,1 Fejezeti kiadások , ,1 17,7 Mindösszesen , ,4 102,4 A ténylegesen felmerülő kiadások a tervezetthez képest emelkedtek, melynek oka a kutatócsoportok számának bővülése, valamint a fejezeti fejlesztési támogatások növekedése. Az intézményi kiadások növekedésének technikai oka az, hogy az MTA fejezet költségvetésében a költségvetési törvény jóváhagyásakor még fejezeti kezelésű ként szereplő tételek egy része a felhasználás során intézményi kiadássá válik. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő fejezeti kiadások csökkentek. Az összesített kiadás két közgazdasági ok miatt is nőtt. Egyrészt ahogy azt az előzőekben bemutattuk a fejezet saját bevételei jelentősen meghaladták a tervezettet, és ezt az intézményrendszer a kiadásainak finanszírozására fordította, másrészt az előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradványok felhasználása is megtörtént (ezt az I/5. fejezetben mutatjuk be) Intézményi kiadások Az intézmények tényleges pénzforgalmi alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli kiadásai ,6 millió Ft-ot tettek ki, a pénzeszközátadások, kölcsönök és a finanszírozási kiadások nélkül számítva. Ezek közül a legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímek a következők voltak: Kiadási jogcímek év év év Index % (2014/2013) Személyi juttatások , , ,1 106,3 Munkaadókat terhelő járulékok 6 637, , ,3 111,6 Dologi kiadások , , ,7 100,5 Beruházási, felújítási kiadások , , ,5 41,4 Összes pénzforgalmi kiadás , , ,6 88,5 A beruházási kiadások csökkenését az okozta, hogy 2013-ban ezen kiadások között szerepelt az MTA TTK épületberuházás és a CERN@Wigner projekt mindösszesen 12 milliárd Ft-os fejlesztési kiadása, évben pedig ilyen nagy nagyságrendű kifizetés nem történt.

22 A dologi kiadásokk az előző évihez képest azonos szinten maradtak, m amellyel biztosítani lehetett a feladatok megvalósítását. A személyi kiadások növekedése a kutatócsoportok számának emelkedésével, a posztdoktori és vendégkutatói pályázatokkal, valamintt a kiválósági központok alakulásával függ össze. Személyi juttatások Dologi kiadásokk Munkaadókat terhelı járulékok Beruházási, felújítási kiadások év , , , , év , , , , év , , , , millió Ft ábra: A kiadási jogcímekk alakulása az Akadémia intézményeiben ( , millió Ft)

23 4. Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok A költségvetési törvényben biztosított főbb fejezeti támogatások felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, kiváló eredményeket elérő kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2012-ig (több mint egy évtizeden át) nem történt jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés ben az MTA két alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A januári és őszi pályázati fordulók alapján a támogatás az alábbiak szerint alakult: adatok ezer Ft-ban Intézmények MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Könyvtár és Információs Központ MTA Létesítménygazdálkodási Központ MTA Üdülési Központ MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága MTA Titkárság Összesen

24 1. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összegee 2014-ben a évii szintet meghaladva, 1 309,2 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között továbbra is a legnagyobb arányú a kutatóhálózat t támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Kutatóhálózat Jóléti intézmények MTA LGK (Székház, Nádor u., Budaörsi út) Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága MTA Könyvtár és Információs Központ Összesen: Intézmények év év adatok millió Ft-ban M Ft % M Ft F % M Ft 769,4 69% 737,7 62,8% % 1 011,2 29,1 186,8 82,1 41,9 3% 17% 7% 4% 75,77 278,1 34,73 48,44 6,4% % 23,7% % 3,0% % 4,1% % 59,2 226,3 10,0 2, ,3 100% 1 174,6 100,0% % 1 309, év % 77,2% 4,5% 17,3% 0,8% 0,2% 100,0% ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; ) 2. Lendület-kutatócsoport pályázatok A program évi elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult, ami 2011-ben 7 kutatóintézetii és 9 egyetemi csoporttal bővült ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi, valamint 2013-ban 8 kutatóintézetii és 6 egyetemi nyertes kezdhette meg kutatásait. A pályázat alapján újabb 18 kutatócsoport jött létre (kutatóintézetekben 10, egyetemeken 8). Időközben a évi 5 Lendület-nyertes (MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA közül három kutatócsoport évi támogatása beépült az intézményekk Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) költségvetésébe, kettőő pedig nyaráig működött önálló csoportként, támogatásuk 2015-től épült be a befogadó intézmények költségvetésébe végén a Lendület program keretében összesen 92 Lendület-kutatócsoport dolgozott: 52 kutatóközpontokban és önálló kutatóintézetekben, 40 pedig az a egyetemeken. A Lendület programban 2014-ben felhasznált 3 561,22 millió Ft támogatásból 2 078,6 millió Ft az MTA intézményeiben, 1 482,6 millió Ft az egyetemeken hasznosul.

25 * Három Lendület-csoport véglegesítése miatt december 31-én 76 csoport működött **Két újabb Lendület-csoport véglegesítése miatt december 31-én 3 92 csoport működött ábra:a Lendület program évenkénti támogatási összege és é a csoportok száma ( ) A Lendület programra fordított támogatáss összegét azz alábbi táblázat mutatja be évi pályázatok évi pályázatok évi pályázatok évi pályázatok évi pályázatok pályázatok Összesen Pályázat V. évi támogatás IV. évi támogatás III. évi támogatás II. évi támogatás I. évi támogatás I. évi támogatás Kutatócsopo ortok száma (db) * Jelenleg a működő kutatócsoportok száma 92, a 2009-ben indultt 5 kutatócsoport 2013-tól, illetve 2015-től véglegesítést nyert a kutatóhelyén * Támogatási összeg (ezer Ft)

26 A Lendület program i intézmények szerinti támogatását t az alábbi táblázat szemlélteti. Intézmény / (kutatócsoportok száma) MTA Agrártudományi Kutatóközpont (3) MTA Atommagkutató Intézet (1)) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2) MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (4) MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (6) MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (2) MTA Nyelvtudományi Intézet (1) MTA Ökológiai Kutatóközpont (1)( MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (3) MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (1) MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (5) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (3) MTA Természettudományi Kutatóközpont (14) MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (8) Az MTA kutatóintézmények összesen (54)* Egyetemek összesen (40) Mindösszesen: *Két Lendület-kutatócsoport véglegesítése miatt,, tárgyév végéig 52 csoport működött. Támogatás (M( Ft) 114,3 25,0 73,6 121,5 236,8 86,7 22,3 42,4 108,6 42,0 214,4 101,2 630,2 259, , , ,2 16. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként ( ; az adott év december 31- én működő csoportok száma)

27 Az MTA kutatóhálózatában legtöbb Lendület-kutatócsoporttal az MTA Természettudományi Kutatóközpont rendelkezik, a 2014-benn alakult 2 új csoporttal együtt az év végén az intézményben összesen 13 kutatócsoport működött. Az A MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban a év végén 8 Lendület-kutatócsoport tevékenykedett, éss szintén jelentős számú kutatócsoporttal rendelkezik az MTA KOKI és az MTA SZBK. Az egyetemi Lendület-csoportok többsége a hat kutatóegyetemen (BME, DE, ELTE, PTE, SE,, SZTE) működik, a nem kutatóegyetemi rangú intézmények mindössze m 3 kutatócsoporttal rendelkeznek a 40 egyetemi Lendület-cso oport közül. 17. ábra: Egy Lendület-kutatócsoportra jutó támogatás (millió Ft, ) A kutatócsoportonkénti átlagos támogatás 2014-ben 22,3 és 45,,0 millió Ftt között alakult, ami az előzőő évekhez képes a különbségek mérséklődését jelzi. A legmagasabb csoportonkénti átlagos támogatási összeggel 2014-ben azz MTA TTK rendelkezett.

28 3. Európai uniós és egyéb külföldi és hazai kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása 2014-ben két ütemben (májusban és októberben) volt lehetőség pályázati kiegészítő támogatások igénylésére. A két forduló alapján a kutatóközpontok és - intézetek összesen 966,5 millió Ft támogatásban részesültek, az MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosított forrással együtt az Akadémia e célra mindösszesen 976,5 millió Ft összegű támogatást biztosított. A támogatást elsősorban az Európai Unió által kiírt, a jelentősebb egyéb külföldi pályázatokra, illetve az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok kiegészítő forrásaként lehetett felhasználni. Az első ütem támogatásának elosztásakor az önrésszel rendelkező FP7-es keretprogram pályázatai kaptak prioritást, míg a második ütemben a H2020 program 2014-ben megjelenő pályázati kiírásaira történő felkészülés elősegítése volt a cél. 4. Vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának részeként a nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására is lehetőség nyílt. A hazai kutatóhelyek és kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló pályázatra a nemzetközileg legelismertebb kutatók köréből 2014-ben 28-an jelentkeztek. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az Akadémia elnöke kilenc kutató meghívását hagyta jóvá összesen 108,1 millió Ft keretösszegű támogatással. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók 3 10 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe. 5. MTA Posztdoktori Kutatói Program Az Akadémia 2013-ban a kutatóintézet-hálózat megújítási programjának újabb elemeként a teljes kutatói pályaív kiépülését támogató és a kutatócsoportok versenyképességét erősítő posztdoktori álláshelyekre először hirdetett pályázatot. A évre közzétett pályázati felhívásra 119 érvényes pályázat érkezett. Az MTA elnöke által létrehozott bírálóbizottság tagjai a 24 hónapon át adható havi bruttó 300 ezer Ft kutatási támogatásra benyújtott pályázatok közül 83-at találtak támogatásra érdemesnek. A posztdoktori támogatások 2014-ben a következőképpen alakultak: Pályázat Posztdoktorok száma Támogatási összeg (ezer Ft) évi pályázatok (12 hónapra) pályázatok (4 hónapra) Összesen

29 Az MTA kutatóhálózatának intézményei számára juttatott főbb tételeket az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény Költségvetési támogatás Infrastruktúra fejlesztése Felújítási támogatás Lendület program támogatása EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása Mobilitás, konferenciaszervezés és kiváló külföldi kutatók Posztdoktori támogatás Összesen (2014) 1 kutatóra jutó átlagos pályázati támogatás MTA ATK 1250,6 135,5 9,6 114,3 43,3 11,3 7,1 321,1 1,3 MTA ATOMKI 702,2 207,8 25,0 33,2 25,0 16,1 307,1 3,4 MTA BTK 1581,1 222,5 73,6 22,8 14,3 36,1 369,3 1,3 MTA CSFK 745,5 163,3 17,9 121,5 120,6 16,9 13,3 453,5 3,8 MTA EK 1283,3 72,1 64,4 0,0 33,9 0,0 5,2 175,6 2,2 MTA KOKI 576,7 165,9 265,0 236,8 132,2 8,3 8,2 816,4 9,4 MTA KRTK 655,5 34,3 1,3 86,7 35,5 2,7 8,4 168,9 1,4 MTA NYTI 359,0 31,7 22,3 49,2 23,4 9,7 136,3 1,4 MTA ÖK 610,1 116,5 5,0 42,4 17,6 3,9 7,3 192,7 1,9 MTA RAMKI 455,5 26,3 15,2 108,6 0,0 2,2 9,1 161,4 1,8 MTA SZTAKI 842,1 26,2 44,1 42,0 42,7 0,5 155,5 1,2 MTA SZBK 1150,5 227,1 500,0 214,4 54,2 9,4 20, ,5 5,5 MTA TK 670,2 26,9 101,2 33,8 0,9 2,9 165,7 1,0 MTA TTK 2065,8 652,8 13,8 630,2 134,0 3,8 23, ,5 3,4 MTA WFK 1493,0 94,0 259,6 213,5 8,9 18,2 594,2 2,8 Összesen: , ,9 936, ,6 966,5 131,5 185, ,7 2,7

30 A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyítottt arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra. 18. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaibk ban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft)

31 A pályázatok révén elnyert, kutatószámra vetítettt támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra. 19. ábra: Az egy kutatóra jutó pályázati támogatások megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft/kutató)

32 5. Maradványok Az intézmények -maradványának alakulása Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradvány a következőképpen alakult: Maradvány összesen: ,2 millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: - millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: ,2 millió Ft Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány: 5 601,1 millió Ft Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány: 8 152,1 millió Ft év év év Index % (2014/2013) Intézményi maradványok , , ,2 138,0 Fejezeti maradványok 2 200, , ,8 164,5 Az intézmények vállalkozási tevékenységéből származó maradványa 2 591,6 millió Ft. Mind az intézmények maradványa nőtt az előző évhez képest, mind pedig a fejezeti többlettámogatásokból származó maradványok nagysága és részaránya is emelkedő tendenciát mutat. A évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épület-beruházás (4,2 milliárd Ft), valamint a CERN@Wigner projekt maradványa (4,4 milliárd Ft), míg a évi maradványban szerepel a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének 1,3 milliárd Ft-os maradványa. A fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak maradványa az alábbiak szerint alakult: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: 147,0 millió Ft Fiatal kutatók pályázatos támogatása: 12,9 millió Ft Infrastruktúra fejlesztés támogatása: 9,9 millió Ft Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak támogatása: 106,2 millió Ft EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása: 10,5 millió Ft Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: 11,8 millió Ft Szakmai feladatok teljesítése: (OTKA-val együttesen) 970,8 millió Ft Központi kezelésű felújítások támogatása: 40,3 millió Ft Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítése: 2 390,4 millió Ft Összesen 3 699,8 millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: 150,3 millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 3 549,5 millió Ft

33 6. Létszámok A kutatóhálózat megújítása során s megfogalmazott elveknek megfelelőenn eltérő mértékben változott a kutatói és a nem kutatói létszám; a megújítással elsősorban a nem kutatóii létszám csökkent. 20. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám m-alakulása ( ) Intézményenként vizsgálva a létszámadatokat megállapítható, hogy azz új kutatóhálózati struktúrában az MTA TTK létszámában a legnagyobb (654 fővel), az MTA RAMKII pedig a legkisebb létszámú kutatóintézet 115 fős átlaglétszámmal.

34 21. ábra: A kutatói átlaglétszám és a nem kutatók létszáma az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben ( ) Az MTA kutatójánakk egyharmada nő (36,3%), kutatóközpontii (intézeti) szinten azonbann a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az A alábbi ábrából az egyes intézményeket, illetve részben az egyeses szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve a RAMKI-ban (7%), illetve a SZTAKI-ban dolgozik (10%) a legkevesebb női kutató.

35 22. ábra: Nemek szerinti s megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014) Kedvező fejlemény, hogy a korábbi évekkel ellentétben továbbra is erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgener ráció. A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban a sikeresen pályázók jelentős része r a éves. A kutató professor emeritus cím évtől való bevezetésének hatása már m 2012-ben megmutatkozott a 70 év feletti kutatói létszám csökkenésében. 23. ábra: A kutatók kor szerinti megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és - intézeteiben (2014)

36 II. A vagyoni helyzet alakulása Három évvel ezelőtt megkezdődött az Akadémia vagyongazdálkodási tevékenységének újrahangolása. A cél elsősorban az akadémiai intézményrendszer szervezeti megújulásához alkalmazkodni képes, a korábbiakhoz viszonyítva aktívabb vagyongazdálkodási eszközök rendszerszerű alkalmazását lehetővé tévő szabályozási környezet létrehozása volt. A megújulás első lépcsőjeként 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban MTAtv.) adta lehetőségeken belül megtörtént valamennyi, az akadémiai vagyongazdálkodást érintő szabályozás felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, ezen belül a Vagyonkezelő Testület támogatásával az Elnökség teljesen új Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat), valamint év első negyedévében Szellemitulajdon-kezelési szabályzatot fogadott el. Az akadémiai vagyonnal való aktívabb gazdálkodásban rejlő potenciál jobb kiaknázásával nyerhető forrásbővüléssel tovább javulhatnak az élvonalba tartozó kutatások finanszírozási lehetőségei. Az akadémiai ingatlan-portfólió azon elemeinél, amelyek nem használhatóak kutatási célokra, ugyanakkor bérbeadásukkal a jelenlegi ingatlanpiacon jelentősebb felújítások, korszerűsítések nélkül reménytelen megfelelő hozamot elérni, a felelős vagyonhasznosítás egyedüli, reális módja a hatályos Szabályzatban rögzítettek szerint az ingatlanértékesítés. A 2014-es év, az azt megelőző évhez hasonlóan intenzív volt az Akadémia ingatlangazdálkodással összefüggő feladatainak ellátása terén. Az akadémiai intézményhálózat megújításával összefüggésben történt intézeti költözések során az üressé váló ingatlanok további hasznosítása vált szükségessé. Ezen ingatlanok egy része, - tekintettel arra, hogy nem akadémiai tulajdonú ingatlanok - a hatályos szerződésekből való sikeres kilépések következtében végleg kikerültek az Akadémia használatából. További ingatlanok akadémiai hasznosíthatóságuk hiánya miatt értékesítésre kerültek. Az Akadémia az ingatlanpiacon évek óta húzódó ingatlanválság hatása alatt évben is kedvezően értékesített ingatlanokat, mely két nagy értékű, de az Akadémia által nem használt ingatlan eladásában koncentrálódott. Az intézményhálózat megújításának programjával párhuzamosan került először sor az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésének közgazdasági felülvizsgálatára. A közgazdasági átvilágítás során csoportképző vizsgálati ismérv volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. Az első vizsgálat ( év) eredményét az 24. ábra szemlélteti. A 2014-ben történt értékelés eredményét a 25. ábra tartalmazza. Az ábrákat összehasonlítva szembetűnő a portfólió tisztulása: 2012 végén még 8 jelentős veszteséggel működő társaságot tüntettünk fel az ábrában. Ez a szám elsősorban a 2012-ben született tulajdonosi intézkedések végrehajtásának köszönhetően, az időközben végrehajtott beolvadással (Nanochem Kft.), megkezdett végelszámolással (Archeosztráda Kft., Akaprint Kft., Tactologic Kft., és a felszámolás alá került Icono-Pharma Kft.) 3-ra csökkent.

37 24. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozásokk jövedelmezőségi- megtérülési mutatói

38 25. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozásokk jövedelmezőségi- megtérülési mutatói

39 1. A vagyoni helyzet részletes bemutatása Az MTAtv a értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Idetartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénzeszközök,, a befektetések és a részesedések is. Az egyes vagyonelemek arányának a évihez belül az alábbi diagrampár szemlélteti: év viszonyított változásátát a teljes vagyonon évv 0,3% 16,5% 4,0% 41,1% 0,3% 18,9% 4,0% % 37,3% 38,1% 39,0% Immateriális javak (4.523,4 millió Ft) Ingatlanok (46.374,9 millió Ft) Egyéb tárgyi eszközök (42.946,5 millióó Ft) Részesedések (382,0 millió Ft) Likvid eszközök (18.591,8 millió Ft) Mindösszesen: , 6 millió Ft Immateriális javak (5.101,99 millió Ft) Ingatlanok (47.041,9( millióó Ft) Egyéb tárgyi eszközök (49.764,4 millió Ft) Részesedések (323,9 millióó Ft) Likvid eszközök (23.831,1 millió Ft) Mindösszesen: ,33 millió Ft 26. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) december 31-én és december 31-én Az akadémiai vagyon részét képezik azz intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint a Vagyonkezelő Szervezet által kezelt részesedések és pénzeszközök is. Vagyonkezelő Szervezet Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört, valamint elszámolási és nyilvántartási feladatokat ellátó Vagyonkezelő Szervezet évi gazdálkodási eseményei a következők voltak: Az Akadémia a néhaii Köpeczi Béla hagyatékából megalapítandóó Erdély Öröksége Alapítvány induló alaptőkéjeként t 10 millió Ft-ot utalt át. á Az ingó hagyaték ebben az évben csak részben került értékesítésre, melyből 5,9 millió Ft folyt be. Az Akadémia az MTA Természettudományi Kutatóközpont lágymányosi telekárának törlesztésére 111,7 millió Ft-ot fizetett ki. Az Akadémia 22,9 millió Ft-ot fizetett ki az ingatlanokkal és értékesítésükkel kapcsolatban (értékbecslésre, hirdetésekre, árverési biztosra, közjegyzőre).

40 Az Akadémia akadémiai intézmények részére 240 millió Ft visszatérítendő támogatást nyújtott. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csillebérci telephelye rekonstrukciós munkáinak I. ütemére 650 millió Ft került átutalásra. A Szervezet által kezelt pénzeszközök a következők: Zemplén Géza-díj, Jakab Irénhagyaték, Martonseed Zrt., illetve a Szentháromság utcai ingatlan értékesítési bevétele, Közinforg Alapítvány törzstőkéje, a Kálló esperes úti ingatlan értékesítési bevétele, Takács Imre-díj, az Arany János Közalapítványtól átvett tőke, Simonyi Károly-díj, Wigner Jenő-díj, MOL-díj, Oláh György-díj, Pungor Ernő-díj, Erdős Pál Matematikai Díj, Szádeczky-Kardoss Elemér-díj, Polányi Mihály-díj, Ernst Jenő-díj, Králik Lajos-díj, Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj, Bader művészettörténeti ösztöndíj, Mohar Lászlóné hagyatéka (Környezetvédelmi Tudományos Díj). Az év elején az értékesítésre került a Szentháromság utcai ingatlanból millió Ft bevétel folyt be. A Fúziótech Kft., illetve az Archeosztráda Kft-beli részesedés értékesítésre került, melyből összesen 6,9 millió Ft bevétel származott. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből 7 millió Ft kamatbevétel keletkezett. A gazdasági társaságoknak nyújtott tagi kölcsönök utáni kamattörlesztések összege összesen 3,5 millió Ft-ot tett ki. A Martonseed Zrt. által fizetett földhaszonbérleti díj bevétele 24,4 millió Ft volt. Az akadémiai tulajdonú gazdasági társaságok záró taggyűlései összesen 160,8 millió Ft osztalékot hagytak jóvá az Akadémia részére, melynek átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Szervezet részére. 2. Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása 2.1. Az immateriális javak értékének alakulása Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik. A szellemi termékek esetében elkészült az egységes eljárásrend és március 1-jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata. A központi szabályzatban meghatározott irányelvek alapján megtörtént az intézményi szabályzatok kidolgozása Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban Ingatlantulajdon-szerzés évben az MTA nem vásárolt, illetve nem vett tulajdonba ingatlant.

41 Ingatlanértékesítések Budapest II., Ferenchegyi lépcső 2. (Pusztaszeri út ) szám alatti volt Kémiai Kutatóintézet telephelyének értékesítése Az értékesítés tárgya: Budapest II. kerület, Ferenchegyi lépcső 2. szám alatti (15399/2 hrsz.) m 2 alapterületű telken elhelyezkedő összesen m 2 hasznos alapterületű középületek 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: december 3. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: január 20. Az ingatlan birtokának átadása: február 6. Értékesítési ár: millió Ft Az ingatlanon 7 db különálló épület helyezkedik el, melyek korábban az MTA Kémiai Kutatóközpont, majd az MTA Természettudományi Kutatóközpont használatában voltak, de az új Természettudományi Kutatóház átadását és az akadémiai intézetek kiköltözését követően üresen állt. A teljes telephely évben az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, aki állagmegóvást és őrzést látott el az ingatlanon. Az értékbecslő az ingatlan valós piaci értékét millió forintban határozta meg. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésben szereplő értékhez képest 25%-kal magasabb áron történő értékesítés gazdálkodási szempontból sikeres volt, különösen, hogy az értékesített ingatlan hasznosítása nagyon behatárolt és az ingatlanpiacon kevés a mozgás. Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti egykori Andrássy Palota épületének értékesítése Az értékesítés tárgya: Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti (28765 hrsz.) 720 m 2 alapterületű telken elhelyezkedő 2762 m 2 hasznos alapterületű középület 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: december 4. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: december 19. Az ingatlan birtokának átadása: február 9. Értékesítési ár: 700 millió Ft Az egykori Andrássy Palota alápincézett, földszint+háromemeletes neoreneszánsz stílusban épült, egyedileg védett műemléki besorolású épület. Az ingatlan mint akadémiai célokra nem hasznosított épület - korábban az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, egyéb célú hasznosítása tartós bérleti szerződéssel volt biztosított. Az ingatlan üzemeltetését határozott időre egy külsős cég látta el, az épület legfőbb bérlője a Török Kulturális Intézet volt.

42 Az ingatlanra két értékbecslés készült, az egyik 549 millió forintban, f a másik 575 millió forintban határoztaa meg annak forgalmi értékét. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és 700 millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésekben szereplőő alacsonyabb értékhez képest 27%-kal, a magasabb értékhez képes 21% %-kal nagyobb áron történt az ingatlan értékesítése. A és évek között lezajlott ingatlanértékesítésekből befolyt, illetve vásárlásra kiadott összegeket a következőő diagram szemlélteti: ingatlan 27. ábra: Ingatlanvásárlások és értékesítések értéke ( , millió Ft) Egyéb ingatlanügyek véglegess lezárása Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet elhelyezése bérelt volt iskolaépület visszaadása Újpest Önkormányzata részére céljából A korábbi elképzelések és tervek t szerint az MTA ÖK Duna-kutató Intézet egy újpesti ingatlanban kapott volna helyet. Ennek érdekében ápriliss 14-én a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata között bérleti szerződés jött létre a Budapest IV. kerület Attila u szám alatti (70351/1 hrsz.) ingatlanon lévő műemléki épület bérbeadásáraa vonatkozóan, 50 éves időtartamra. Ugyanakkor az épület Duna-kutatás céljára történő teljes felújításának költségigénye elérhette volna a 800 millió Ft-ot is. Az épület állaga erősen leromlott, homlokzatah a balesetveszélyessé vált, műemléki jellegéből adódóan minden felújításának engedélyeztetése körülményes lett volna. A költséghatékonyságot és az MTA ÖK Duna-kutató Intézet személyi állományát,, területi igényét is figyelembe véve az a konszenzusos döntés született, hogy az intézet az eddigi 4, szétszórtan elhelyezkedő telephelyéről, az MTA TTK költözése miatt megüresedő, Budapest XI., Karolina út 29. szám alatti akadémiai tulajdonú épületbe költözik. Az Akadémia ennek

43 megfelelően haladéktalanul kezdeményezte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az ingatlan bérleti szerződés megszüntetés aláírásának a napja: március 28. Ingatlan birtokának átadása Újpest Önkormányzata részére: március 31. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont gödi Duna-kutató épületének visszaadása az ELTE részére Az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonában és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) kezelésében van a 2131 Göd, Jávorka u. 14. (367 hrsz.) szám alatti m 2 területű oktatási és kutatási funkciójú természetvédelmi terület (Huzella-kert). A természetvédelmi terület közepén helyezkedik el a 270 m 2 hasznos alapterületű földszintes egykori Duna-kutató Állomás épülete. Az állami tulajdonú épület akadémiai használatára a kutatók Karolina útra történő költözése miatt már nem volt szükség, így megkezdődhetett az épület visszaadásával kapcsolatos előkészítő munka. Az épület átadás-átvételével kapcsolatos ELTE-vel kötött megállapodás aláírása és az épület birtokbaadása megtörtént. Ingatlan birtokának átadása az ELTE részére: január 26. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet által igénybe vett épületrész visszaadása az Önkormányzat részére Az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületének átadását követően megkezdődött az érintett akadémiai kutatóintézetek átköltözése. A Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet egyike volt az első beköltözőknek. Az intézet által ez ideig használt és megüresedő épületrész a Budapest VI. kerület Rippl- Rónai utca 22. (Szondi utca ) szám alatti helyrajzi számú saroktelken lévő épülettömbben található. A évben az Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata megállapodást kötött az épület Akadémia által használt területrészére vonatkozó és az Akadémiát illető használat jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, és az ingatlan térítésmentes használatáról. A megállapodás szerint a tárgyi ingatlan nem akadémiai szerv részére történő bérbeadása, továbbhasznosítása a szerződésben foglaltak szerint nem lehetséges. Mivel más akadémiai költségvetési szerv beköltözése nem merült fel, az Akadémia kezdeményezte az ingatlan visszaadását az önkormányzatnak. Ingatlan birtokának átadása a Fővárosi Önkormányzat részére: február Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémia Alapszabályának rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti

44 tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A évben 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére az Akadémia intézményeiben nem került sor. Az Akadémia gép-műszerállomány használhatósági szintjének tudományterületenkénti alakulását pedig az alábbi diagram szemlélteti: 28. ábra: A gép-műszerállomány használhatósági szintjének alakulásaa az Akadémia kutatóhálózatában ( ) A tudományterületeken a teljesen leírt (nulla értéken számon tartott), dee még használatban lévő gép-műszerállomány eredeti (bekerülési) értéke évben összesenn ,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 39,2%-át tette ki.

45 3. A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása A 2012-ben megkezdett reorganizációs, racionalizálási, hatékonyság növelési program folytatódott 2014-ben is. Az akadémiai (rész)tulajdonban lévő gazdasági társaságok száma 3 társasággal csökkent. A súlyosan eladósodott, likviditási zavarokkal küzdő TECHNOORG LINDA Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft.-ben lévő ezer Ft névértékű, 14,1%-os tulajdoni arányt biztosító üzletrészét értékesítette az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A vételár 24 millió Ft volt. Szintén értékesítésre került a veszteségesen működő Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft.-ben lévő, 26%-os tulajdoni arányt biztosító üzletrész. Az üzletrész közvetlen akadémiai tulajdonban volt, az értékesítés az üzletrészre eső eszközértéken történt, így a 260 ezer Ft névértékű üzletrész eladási ára ezer Ft volt. Az év során befejeződött az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az Akadémia közös tulajdonlású vállalkozásának, az Archeosztráda Kutató, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek a végelszámolása, melynek végén közel 6,5 millió Ft pénzeszköz maradványt kapott az Akadémia során megkezdődött a TactoLogic Műszaki kutató-fejlesztő Kft. végelszámolása, ami várhatóan 2015-ben fog lezárulni. Szintén 2014-ben indult az Akaprint Nyomdaipari Kft. végelszámolása, ami gyakorlatilag 2014-ben le is zárult januárjában a NAV befejezte az ilyenkor szokásos, végső vizsgálatát és megállapítást nem tett. Amennyiben ezt jelzi a cégbíróságnak, úgy a törlési eljárás befejeződhet, és az Akadémia hozzájut a kft. 16,5 millió Ft pénzeszköz maradványához. Az év során új társaság alapítására nem került sor. Üzletrészvásárlás egy esetben történt, az MTA ATOMKI a meglévő 24%-os üzletrésze mellé névértéken további 24%-os tulajdoni hányadot vásárolt a PHARMATOM HUNGÁRIA Kft.-ben. Az üzletrész vásárlás az MTA ATOMKI-val közös pályázat sikeres megvalósítását szolgálta, mivel kivásárlásra került a projekt megakadását okozó tulajdonostárs, aki nem teljesítette a pályázati önrész szolgáltatási kötelezettségét. A hiányzó önrészt a tulajdonosváltozást követően az MTA ATOMKI és a Richter Nyrt. tulajdonostárs együttesen bocsátotta a kft. rendelkezésére. A reorganizált társaságok hatékonyabb működését szemlélteti az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással, azaz 25% + 1 szavazati aránnyal, illetve annál nagyobb akadémiai tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező társaságok várható eredményéről készített alábbi diagram. A működő, végelszámolás alatt nem álló társaságok száma 21 db-ról 18 db-ra csökkent, a 18 db cég várható adózás előtti eredménye a - korábbi éveknél lényegesen eredményesebb évi, 21 cégtől származó adózás előtti eredményt várhatóan 18%- kal haladja meg.

46 29. ábra: Az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással (25%+1 szavazat felett) működő gazdasági társaságok számának és nyereségének alakulása ( ) Az elmúlt 3 év racionalizálási folyamatának eredményét szemlélteti a következő grafikon, amelyben 2012., 2013., években a részesedésekbe fektetett akadémiai vagyon alakulását és az aktuális évek osztalék bevételei alakulását mutatjuk be. A befektetett összeg csökkent, 2012-höz képest a év végi részesedési állomány közel 40%-kal kisebb, míg az osztalék bevétel 34%-kal lett l nagyobb millió Ft Részesedés Osztalék ábra: Akadémiai részesedések és a kapott osztalék alakulása , millió Ft)

47 3.1. Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok helyzetének alakulása Kiemelkedően eredményesen gazdálkodik az Akadémiai Kiadó Zrt., a realizált osztalék az előző évi 115 millió Ft-tal szemben közel 130 millió Ft-ra nőtt. Az Izotóp Intézet Kft. több 100 millió Ft-os beruházást hajtott végre ben, melyek elsődleges célja a környezetterhelés csökkentése volt, de emellett az új eszközök, eljárások javítják a termelés korszerűségét, biztonságát is. Az Izotóp Intézet Kft.-től az Akadémiának - hasonlóan az előző évhez - közel 20 millió Ft osztalékbevétele származott. A Bázismag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Kft.-nél alkalmazott új osztalékpolitikának megfelelően a osztalék több mint a duplája az előző évinek. A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott, közvetlen akadémiai kezelésű társaságoktól realizált osztalékbevétel 161 millió Ft, amely közelíti az előző évi 163 millió Ft-ot, attól csak 1%-kal marad el. Az elért osztalékbevétel a kezelt részesedések állományához viszonyítva 2013-ban 48% volt, míg 2014-ben a kevesebb részesedés miatt ez az arány javult 57%-ra Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban Az intézmények osztalékbevétel címén 25,7 millió Ft-ot realizáltak, ami az előző évi osztalékbevétel közel 140%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva közel 65%-os az előző évi 45%-kal szemben.

48 III. Az akadémiai intézmények működési költségvetése 1. Kutatóközpontok és kutatóintézetek (3. cím) Az alábbi táblázat a kutatóintézet-hálózatot mutatja be. Az MTA kutatóközpontjai, önálló kutatóintézetei Törzskönyvi azonosító Székhely MTA Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Debrecen Budapest Sopron Budapest Budapest Pécs Budapest Tihany Budapest Budapest Szeged Budapest MTA Természettudományi Kutatóközpont Budapest A kutatóközpontokat alkotó intézetek Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Molekuláris Farmakológiai Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Szintetikus Kémiai Intézet

49 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Budapest Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet A kutatóközpontok és az önálló kutatóintézetek feladatai és költségvetési adatai MTA Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 3 905, , , ,9 93,4 Bevételek 4 505, , , ,5 89,2 ebből: saját bevételek 1 918, , , ,5 73,1 előző évi maradvány 301,6 597,8 696,1 116,4 költségvetési támogatás 2 285, , ,6 2031,9 100,6 Átlaglétszám ,4 MTA Atommagkutató Intézet Az intézet alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 1 845, , , ,6 101,7 Bevételek 2 042, , , ,5 101,8 ebből: saját bevételek 663,0 628,7 551,9 573,1 91,2 előző évi maradvány 104,6 195,6 412,1 210,7 költségvetési támogatás 1 274, ,4 702, ,3 90,2 Átlaglétszám ,0 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti

50 vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elősegíti a bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 2 240, , , ,7 108,5 Bevételek 2 623, , , ,5 108,3 ebből: saját bevételek 179,7 196,3 207,4 193,7 98,7 előző évi maradvány 304,5 382,8 568,3 148,5 költségvetési támogatás 2 139, , , ,5 102,3 Átlaglétszám ,8 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedező kutatásokat folytat, és felhasználásra készíti elő eredményeiket. Alapkutatási tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Működteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 1 298, ,9 993, ,3 119,6 Bevételek 1 544, ,7 993, ,6 144,3 ebből: saját bevételek 161,4 392,8 248,4 927,7 236,2 előző évi maradvány 249,6 245,8 458,9 186,7 költségvetési támogatás 1 133, ,1 745, ,0 108,5 Átlaglétszám ,1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. megújuló energiaforrások területén. A Budapesti Kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezése a biztosított 450 millió Ft-ból megvalósult.

51 2012. év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 2 754, , , ,1 127,1 Bevételek 2 893, , , ,9 118,8 ebből: saját bevételek 1 507, , , ,8 111,9 előző évi maradvány 238,2 138,6 241,7 174,4 költségvetési támogatás 1 146, , , ,4 122,8 Átlaglétszám ,0 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az intézet tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 2 661, , , ,1 117,2 Bevételek 3 598, , , ,2 116,6 ebből: saját bevételek 1 302, ,0 638, ,7 111,3 előző évi maradvány 809,3 937, ,8 131,4 költségvetési támogatás 1 486, ,2 576, ,7 111,2 Átlaglétszám ,4 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 1 562, , , ,4 103,9 Bevételek 1 837, , , ,5 94,4 ebből: saját bevételek 496,9 493,6 456,7 383,8 77,8 előző évi maradvány 336,7 274,8 283,2 103,1 költségvetési támogatás 1 003,7 948,7 655,5 953,5 100,5 Átlaglétszám ,6

52 MTA Nyelvtudományi Intézet Az intézet alapfeladata tudományos kutatások folytatása a magyar nyelvészet, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, a magyar irodalom és köznyelv nagyszótárának elkészítése, archív anyagainak gondozása. Tudományos megközelítésben vizsgálja a magyar nyelv különböző változatait és az országon belül és kívül beszélt kisebbségi nyelveket, valamint az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket. Kiegészítő feladatként nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozásával, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotásával, valamint közönségszolgálati tevékenységgel és szakértői vélemények készítésével is foglalkozik. Mindezek mellett az intézetben működtetett MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék révén részt vesz a felsőoktatásban is év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 656,1 742,4 434,7 863,6 116,3 Bevételek 795,6 858,0 434, ,3 120,3 ebből: saját bevételek 74,9 115,2 75,7 308,2 267,5 előző évi maradvány 153,1 139,4 115,6 82,9 költségvetési támogatás 567,6 603,4 359,0 608,5 100,8 Átlaglétszám ,8 MTA Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, működését és változásait vizsgálja az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat folytat. A tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 1 684, ,3 979, ,7 91,3 Bevételek 2 094, ,1 979, ,0 85,6 ebből: saját bevételek 849,5 354,9 368,9 365,8 103,1 előző évi maradvány 260,4 410,4 610,1 204,8 49,9 költségvetési támogatás 984, ,8 990,4 93,6 Átlaglétszám ,5 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Az intézet kutatási feladatai a következők: alapkutatás a matematikai struktúrák témájában, matematikai analízis és alkalmazásai, alap- és alkalmazott kutatás a sztochasztika, a diszkrét matematika, valamint a bioinformatika területein. Az intézet kutatási, illetve speciális feladata az Országos Matematikai Szakkönyvtár fejlesztése.

53 2012. év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 866,4 959,4 630, ,1 117,8 Bevételek 964, ,5 630, ,2 107,8 ebből: saját bevételek 271,4 249,7 174,7 332,4 133,1 előző évi maradvány 79,2 97,7 131,1 134,2 költségvetési támogatás 613,5 743,1 455,5 711,7 95,8 Átlaglétszám ,3 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Az intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítástechnikai, alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése, és az itt megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, a rendszertervezés és a rendszerintegrálás, a tanácsadás, az oktatás és a szoftverfejlesztés területén. Kiemelt kutatási területek: automatizált irányítási rendszerek, CNN Analogikai Celluláris új elvű számítógép, GRID számítóhálózatok, elosztott számítási architektúrák, mérnöki és menedzsmentintelligencia, nagy sebességű hálózatok és biztonsági kérdéseik, képfelismerés és képfeldolgozás, világháló-informatika, matematikai informatika év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 3 263, , , ,9 90,5 Bevételek 3 360, , , ,6 180,2 ebből: saját bevételek 2 213, , , ,8 117,9 előző évi maradvány 33,3 79, ,0 2732,4 költségvetési támogatás 1 113, ,4 842, ,8 95,5 Átlaglétszám ,3 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A biofizika területén alapvető feladat a biológiai rendszerek és folyamatok fizikai megközelítéssel való értelmezése és a biológiai anyagok vizsgálata különös tekintettel fizikai tulajdonságaikra. A biokémia területén alapvető feladat a biológiai folyamatok molekuláris részleteinek felderítése biokémiai, molekuláris, valamint szintetikus és evolúciós rendszerbiológiai megközelítéssel. A genetika területén célkitűzés az öröklődés molekuláris mechanizmusainak vizsgálata különféle modellszervezetekben. A növénybiológia területének célkitűzése a fényérzékelést, a fényenergia hasznosítását, a fejlődést és a stresszválaszokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása és magas színvonalú vizsgálata növényekben, algákban és cianobaktériumokban. A központ intézeteiben elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont.

54 2012. év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 3 504, , , ,0 85,1 Bevételek 4 284, , , ,9 105,9 ebből: saját bevételek 1 360, , , ,4 93,0 előző évi maradvány 817,9 779,0 548,6 70,4 költségvetési támogatás 2 105, , , ,9 126,2 Átlaglétszám ,8 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 1 075, ,4 848,8 993,1 98,6 Bevételek 1 230, ,4 848, ,8 108,6 ebből: saját bevételek 132,6 104,2 178,7 101,1 97,0 előző évi maradvány 150,8 154,8 202,0 130,5 költségvetési támogatás 947,2 950,4 670, ,7 106,3 Átlaglétszám ,9 MTA Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, a műszaki fizika és az anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 7 546, , , ,7 59,6 Bevételek , , , ,5 60,0 ebből: saját bevételek 9 386, , , ,6 74,1 előző évi maradvány 1 277, , ,2 20,2 költségvetési támogatás 3 518, , , ,7 119,3 Átlaglétszám ,1

55 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A kutatóközpont felfedező jellegű kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyű kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az űrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttműködésben év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 8 018, , , ,0 44,9 Bevételek , , , ,9 51,2 ebből: saját bevételek , , , ,1 75,9 előző évi maradvány 302, ,0 802,2 15,7 költségvetési támogatás 2 421, , , ,6 97,5 Átlaglétszám ,1 1.1 MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek (3. cím) A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai év év év Eredeti Teljesítés * Teljesítés * Módosított Teljesítés * (terv) Kiadások , , , , ,2 Bevételek , , , , ,9 Átlaglétszám * alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélkül Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás , , , , ,2 81,1 74,7 ebből: személyi juttatás , , , , ,9 105,9 86,6 Bevétel , , , , ,7 94,6 83,8 Támogatás , , , , ,6 107,1 100,0 Előirányzat-maradvány , , ,6 58,5 100,0 Létszám (fő) ,4 92,1

56 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) , , , , ,0 Módosítások jogcímenként 0,0 0,0 0,0 0,0 0 Havi kereset-kiegészítés támogatása 186,3 0,0 186,3 146,1 0 Prémiumévek program támogatása 7,4 0,0 7,4 5,8 0 Többletfeladat ellátásának támogatása ,8 0, , ,5 418 Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás 6 327, ,9 0, ,6 0 0,0 0,0 0,0-380,0 0 Előirányzat-maradvány igénybevétele 9 390, ,6 0, ,3 0 módosított , , , , ,0 Bevételi struktúra Bevétel fajtája év év év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek Index % (2014/2013) 7 505, , ,9 79,9 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 149,8 145,3 39,2 27,0 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 842, , ,2 137, , , ,4 85,5 Összesen , , ,7 94,6 Költségvetési támogatás , , ,6 107,1 Maradványok igénybevétele 5 479, , ,6 58,5 Együtt , , ,9 89,5

57 Kiadási struktúra Kiadások fajtája év év év Index % (2014/2013) Személyi juttatások , , ,9 105,9 Munkaadókat terhelő járulékok 4 189, , ,6 112,3 Dologi kiadások , , ,7 94,1 Beruházási és felújítási kiadások , , ,0 34,8 Pénzeszközátadások, kölcsönök 539,0 443,9 908,0 204,6 Együtt , , ,2 81,1 A ténylegesen felmerülő kiadások az előző évihez képest csökkentek, aminek oka az egyszeri jellegű beruházási és felújítási kiadások mérséklődése Létszámhelyzet * adatok főben év év év Index % (2014/2013) Engedélyezett létszám ,6 Záró létszám ,7 Teljes átlaglétszám ,4 Az átlaglétszámból kutatói létszám ,9 ebből: nő ,7 Fokozat szerinti megoszlás Akadémikusok ,0 MTA doktora címmel rendelkezők ,5 Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők ,6 Fokozattal nem rendelkezők ,2 Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek ,5 71 év felettiek ,0

58 2. MTA Támogatott Kutatóhelyek (4. cím) Az MTAtv. 17. (1) bekezdésében foglaltak szerint az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak a támogatott kutatócsoportok, amelyek adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) látja el. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) végrehajtásában a TKI konzorciumi tagként vesz részt, feladata a megalakuló NAP-kutatócsoportok munkájának szervezése. A Konzorcium tagjai: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (konzorciumvezető), az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Richter Gedeon Nyrt. A kutatócsoportok száma, összetétele A közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül január 1- jén 42 folytatta tevékenységét és 11 új csoport alakult július 1-jén újabb 15 kutatócsoport kezdte meg működését: 5 a matematikai és természettudományok, 6 az élettudományok és 4 a humán- és társadalomtudományok területén. Ennek megfelelően ben a hálózatban összesen 89 támogatott kutatócsoport működött a következő tudományterületi megoszlásban: 36 matematikai és természettudományok, 30 élettudományok, 23 humán- és társadalomtudományok területén. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2014 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 32-ről 40-re emelkedett. E csoportok munkájának adminisztratív támogatását, munkaügyi, pénzügyi, számviteli és ügyviteli feladatait szintén a TKI látja el. A kutatócsoport-hálózat tudományterületi megoszlását mutatja be az alábbi táblázat. Támogatott kutatócsoportok száma Kutatócsoportok 89 ebből: Egyetemi Lendületcsoportok megoszlása száma megoszlása száma Összesen megoszlása matematikai- és természettudományok 36 40% 18 45% 54 42% élettudományok 30 34% 18 45% 48 37% humán- és társadalomtudományok 23 26% 4 10% 27 21%

59 A Támogatott Kutatócsoportok Irodája költségvetési adatait az alábbi a táblázat foglaljaa össze. Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám év (tény) 2 716, ,8 129,2 513, , év (tény) 3 783, ,8 169, , , év (terv) 2 706, , év (tény) 4 960, ,88 Indexx % (2014/2 131,1 140,8 15, , ,77 818,5 131, , , ,4 108,3 A támogatott kutatócsoportok és egyetemi Lendület-kutatócsoportok regionális megoszlása 2013) 31. ábra:az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata száma (2014) és az egyetemi Lendület-- hálózatának és a kutatócsoportok A térképen a 2014-ben az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok Lendület-kutatócsoportok számának területi megoszlása látható. Az intézményekhezz történő hozzárendelés az egyetemek székhelye s alapján történt. A térkép egyértelműen mutatja, hogy mind a támogatott kutatócsoportok, mind az egyetemi Lendület-csoportok a kutatóegyetemeken (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) összpontosulnak. Regionálisan a közép-magyarországi régió jelentős előnye állapítható meg; a régió egyetemein 46 (az OSZK- működik. A többi régióban az egyetemi kutatócsoportok a régióó egy-egy egyeteméhez, illetve ban működő kutatócsoporttall együtt 47) támogatott kutatócsoport és 26 Lendület-csoport a Dél-Dunántúl régió esetében két felsőoktatási intézményhez kötődnek (Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem). A Nyugat-Dunántúl régióban sem Lendület-

60 kutatócsoport, sem támogatottt kutatócsoport nem működik, az Észak-Magyarország régióban r ez utóbbiból kettő található, de a Lendület-csoportok itt is hiányoznak. 32. ábra:az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata megoszlása (2014) és az egyetemi Lendület-- és a Lendület- kutatócsoportok együttes tudományterületi megoszlását mutatja. A körök nagysága az kutatócsoportok tudományterületi A térkép a 2014-ben az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok egyetemeken 2014-ben működő kutatócsoportok számától függ. f A kisebb intézmények kutatócsoportjai jellemzően homogén tudományterületi megoszlást mutatnak (KE, ME, PPKE, SZIE). Kivételt képez a Pannon Egyetem, ahol mindhárom nagy y tudományterületen működnek támogatott kutatócsoportok, illetve Lendület-csoport. Tudományterületileg többé- és a kevésbéé homogén két nagy fővárosi f felsőoktatási intézmény, a Semmelweis Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Előbbi esetében az élettudományok, utóbbi esetében a matematikai és természettudományok terén működnek támogatott kutatócsoportok. A leginkábbb heterogénn képet az ELTE és a nagy vidéki kutatóegyetemek (DE, PTE, SZTE) mutatják, amelyekk több, eltérő tudományterülethez tartozó karral rendelkeznek. Az ELTE éss a Szegedi Tudományegyetem esetében a matematikai és természettudományok terén működik a támogatottt kutatócsoportok és Lendület-csoportok többsége (relatív többsége), míg a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen az élettudományi kutatócsoportok vannak (relatív) többségben.

61 A támogatott kutatócsoportok megoszlása Befogadó intézmény Matematikai- és természettudományok támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma támogatott kutatócsoportok száma Élettudományok Társadalomtudományok Összesen Lendületkutatócsoportok száma létszáma támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma Egyetemek: Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem* Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem ** Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közgyűjtemények: Magyar Természettudományi Múzeum (az ELTÉ-vel közös) Országos Széchényi Könyvtár Iroda 20 Összesen * A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatócsoportját is tartalmazza. ** Tartalmazza a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közös kutatócsoportot.

62 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 3 783, , , , ,9 131,1 63,4 ebből: személyi juttatás 1 971, , , , ,7 123,3 65,4 Bevétel 169,4 15,0 15, , ,5 818,5 99,2 Támogatás 4 043, , , , ,6 115,4 100,0 Előirányzat-maradvány 1 332, , ,7 131,7 100,0 Létszám (fő) ,3 105,9 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 2 706,6 15, , ,3 551 Havi kereset-kiegészítés támogatása 10,7 10,7 8,4 Prémiumévek program támogatása 3,5 3,5 2,7 Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 1 961, ,8 807, , ,5 425,4-402, , ,7 975,8 módosított 7 819, , , ,6 578

63 Létszámhelyzet év év év adatok főben Index % (2014/2013) Engedélyezett létszám ,3 Teljes átlaglétszám ,3 Az átlaglétszámból kutatói létszám ,2 ebből: nő ,3 Fokozat szerinti megoszlás Akadémikusok ,5 MTA doktora címmel rendelkezők ,3 Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők ,4 Fokozattal nem rendelkezők ,4 Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek ,0 71 év felettiek 4 0 0

64 3. MTA Könyvtár és Információs Központ (2. cím) 3.1. MTA Könyvtár és Információs Központ (2. cím 1. alcím) Az éves működés jogi-szervezeti keretei Az MTA Könyvtár és Információs Központ mint országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó nemzeti közgyűjtemény a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el. Az intézmény működését az MTAtv. 19. (3) bekezdése és a kapcsolódó Alapszabály szabályozza. A szakmai feladatokat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított évi CXL. törvény írja elő. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: konyvtar.mta.hu Szakmai tevékenység A könyvtár állománya a korábbi évek gyakorlata szerint vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodott, de egyre több folyóirat érhető el elektronikus úton, nem vásárlás, hanem licencszerződés alapján. A beszerzett nyomtatott dokumentumok mellett egyre több elektronikus tartalom kerül be a könyvtár állományába. A nemzetközi csere jelentős része ecsere formájában folytatódik. Az állomány megőrzését és védelmét szolgálja a digitalizálási tevékenység is. A szakmai tevékenység összefoglaló adatai Könyvtári állomány A tárgyévben beszerzett állomány Tárgyév december 31-i állomány 1. Könyv és bekötött, tékázott folyóirat (kötet, téka) Kartográfiai dokumentum (db) Nyomtatott zenei dokumentum (db) Hangdokumentum (db, tekercs) Képdokumentum (db, tekercs) Elektronikus (digitális) dokumentum (db) Egyéb dokumentum (db) Összesen (1 7.): Érték (ezer Ft) Állománygyarapításra fordított összeg (ezer Ft)

65 Kurrens folyóiratok 1. A címek (féleségek) száma összesen Nyomtatott 2. formában A példányok száma összesen Digitális A címek (féleségek) száma összesen Könyvtárhasználat 1. Regisztrált használó Használó (fő) A Regisztrált használóból újonnan regisztrált Aktív használó Személyes (helybeni) használat összesen Használatok Az Összes személyes használatból internethasználat (alkalom) telefon, fax, Használat Távhasználat 7. OPAC, honlap Kölcsönzött dokumentum (db) Közvetlenül (helyben) használt dokumentum (db) Beérkezett kérés Eredetiben 542 Adott dokumentum 12. Nyomtatott formában 0 (db) Másolatban 13. Könyvtárközi Elektronikus formában kölcsönzés Küldött kérés Eredetiben 808 Kapott dokumentum 16. Nyomtatott formában 9 (db) Másolatban 17. Elektronikus formában A referensz kérdések száma Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) A Magyar Tudományos Művek Tára az MTA által kezdeményezett, az MTA, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, az OTKA és az Országos Doktori Tanács által létrehozott, folyamatosan fejlesztett nemzeti bibliográfiai adatbázis, amelynek célja a hazai tudományos közösség által jegyzett tudományos publikációk, valamint a hozzájuk kapcsolódó idézetek nyilvántartása és nyilvánossá tétele. Az MTMT 2009-ben 18 alapító intézmény részvételével jött létre, majd év végéig 37 társintézmény csatlakozásával tagintézményeinek száma 55-re nőtt. Az adatbázisban 2014 végén a szerzői közlemények száma mintegy 1,5 millió, az idéző közleményeké kb. 4,3 millió volt. Az MTMT programot 2014-ban részben európai uniós (TÁMOP) projekt, részben a tagintézmények befizetései, valamint az MTA fejezet és az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) finanszírozta.

66 A program költségei: millió Ft működési költségek (MTA KIK) Személyi juttatások 41,3 Munkaadókat terhelő járulékok 11,4 Dologi kiadások 38,7 Összesen 91,4 licencdíjak, előfizetési költségek Adatbázis-előfizetés THOMSON REUTERS 79,4 Összesen 79,4 tagintézményi költségek Személyi juttatások 1,5 Munkaadókat terhelő járulékok 0,4 Összesen 1,9 MTMT mindösszesen 172,7 Az MTA KIK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze év (tény) év (tény) év (terv) év (tény) Kiadások 752,7 952,2 787, ,7 106,1 Bevételek 917, ,9 787, ,8 95,0 ebből: saját bevételek 235,6 318,1 230,7 276,8 87,0 előző évi maradvány 30,5 164,3 249,6 151,9 költségvetési támogatás 650,9 719,5 556,4 615,4 85,5 Átlaglétszám ,0 Index % (2014/2013)

67 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 952,2 787,1 787, , ,7 106,1 83,7 ebből: személyi juttatás 366,8 412,8 412,8 406,8 381,2 103,9 93,7 Bevétel 318,1 230,7 230,7 342,8 276,8 87,0 80,7 Támogatás 719,5 556,4 556,4 615,4 615,4 85,5 100,0 Előirányzat-maradvány 164,3 249,6 249,6 151,9 100,0 Létszám (fő) ,0 91,2 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 787,1 230,7 556,4 412,8 107 Havi kereset-kiegészítés támogatása 5,0 5,0 3,9 Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 54,0 54,0 18, ,1 112,1 13,2-72,1 249,6 249,6 30,9 módosított 1 207,8 592,4 615,4 406, MTA Könyvtár EISZ Nemzeti Program (2. cím 2. alcím) Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program.

68 2014-ben két új adatbázissal (Cambridge University Press - CUP és a Lippincott Williams and Wilkins LWW Journals) bővült az EISZ adatbázisok köre. Az EISZ program összefoglaló adatai A évben beszerzett, a tárgyévre vonatkozó adatbázisok listája: Adatbázis Kifizetett nettó díj EISZ központi rész millió Ft Intézményi önrész ACM Digital Library 20,5 6,9 13,6 Akadémiai Kiadó Folyóiratai 11,5 10,0 1,5 Akadémiai Kiadó Szótárai 37,0 27,8 9,3 Cambridge University Press 16,5 4,1 12,4 EBSCOhost (5 adatbáziscsomag) 108,0 89,4 18,6 GroveArt 4,6 1,2 3,5 GroveMusic 4,5 1,1 3,4 JCR+ESI (2014) 29,8 14,9 14,9 Lippincott Williams and Wilkins 57,3 0,0 57,3 MathSciNet 11,3 2,8 8,5 MLA/LRC 12,0 3,0 9,0 Nature 96,0 17,8 78,2 Reaxys 35,7 12,3 23,4 Science Direct 1 265,0 930,0 335,0 Science Magazine 12,8 3,2 9,6 SciFinder 44,8 11,2 33,6 Scopus 143,1 90,2 52,9 Springerlink (50%) 131,0 65,5 65,5 Web of Science 145,7 109,3 36,4 SCOAP3 6,7 3,4 3,4 ÖSSZESEN 2 193, ,0 789, re áthúzódó kifizetések JSTOR ,1 42,1 14,0 Springerlink (50%)

69 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 2 121, , ,5 1,2 95,3 ebből: személyi juttatás 13,7 15,0 15,0 100,0 Bevétel 2 164, , ,7 1,1 101,9 Támogatás 0,0 3,3 3,3 Előirányzat-maradvány 173,2 216,6 216,6 100,0 Létszám (fő) 3 3 1,0 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 0,0 0,0 0,0 0,0 0 3,3 3, , ,0 15,0 216,6 216,6 módosított 2 625, ,6 3,3 15,0 0

70 4. MTA Titkársága (1. cím) 4.1 MTA Igazgatása (1. cím 1. alcím) Az MTA Titkárság az MTAtv ában foglaltak szerint az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait a pénzügyi-gazdálkodási terület tekintetében a fejezetet irányító szervi feladatokat ellátó köztestületi költségvetési szerv. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: Az MTA Titkárság költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze év (tény) év (tény) év (terv) év (tény) Kiadások 1 437, , , ,3 148,7 Bevételek 1 474, , , ,7 148,4 ebből: saját bevételek 54,0 38,6 18,1 325,5 841,1 előző évi maradvány 50,8 44,3 97,3 219,6 költségvetési támogatás 1 369, , , ,9 123,7 Átlaglétszám ,0 Index % (2014/2013) Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 1 198, , , , ,3 148,7 92,1 ebből: személyi juttatás 768,9 802,2 802,2 962,1 875,7 113,9 91,0 Bevétel 38,6 18,1 18,1 337,0 325,5 843,3 96,7 Támogatás 1 212, , , , ,9 123,7 100,0 Előirányzat-maradvány 44,3 97,3 97,3 219,6 100,0 Létszám (fő) ,0 83,1

71 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 1 118,9 18, ,8 802,2 176 Havi kereset-kiegészítés támogatása 2,7 2,7 2,1 Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 396,4 396,4 48, ,9 318,9 100,2 97,3 97,3 9,5 módosított 1 934,2 434, ,9 962, MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak (1. cím 2. alcím) A doktori címmel rendelkezők részére a tiszteletdíj folyósítása a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról szóló, többször módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Doktori tiszteletdíjakra és Bolyai-ösztöndíjakra évben 4.666,5 millió Ft-ot fordított az Akadémia.

72 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 4 514, , , , ,5 103,4 99,9 ebből: személyi juttatás 3 534, , , , ,8 102,9 100,0 Bevétel 17,5 21,1 21,1 21,1 15,7 89,7 74,4 Támogatás 4 427, , , , ,9 103,2 100,0 Előirányzat-maradvány 152,1 81,9 81,9 53,8 100,0 Létszám (fő) 0 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás 4 734,9 21, , ,0 Feladatelmaradás miatti elvonás -144,9-144,9-44,7 Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele -53,4 81,9 81,9 0,9 Létszám (engedélyezett) módosított 4 671,9 103, , , Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások (1. cím 3. alcím) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások mértékét a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet állapítja meg. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósításával kapcsolatos (szakmai, pénzügyi) feladatokat az MTA Titkárság látja el. Az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátásokkal összefüggő kiadás évben 2.512,0 millió Ft-ot tett ki.

73 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 2 405, , , , ,0 104,4 100,0 ebből: személyi juttatás 1 902, , , , ,1 98,8 100,0 Bevétel 0,0 Támogatás 2 355, , , , ,0 102,9 100,0 Előirányzat-maradvány 137,8 88,0 88,0 63,9 100,0 Létszám (fő) 0 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Többletfeladat ellátásának támogatása Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele Kiadásból személyi juttatás 2 380, , ,7 43,2 43,2 43,3-61,7 88,0 88,0 2,8 Létszám (engedélyezett) módosított 2 512,0 88, , ,1 0

74 Tiszteletdíj mértéke a évben Záró létszám: év év év Rendes tagok Ft/hó Levelező tagok Ft/hó Akadémikusok Külső Özvegyi tagok ellátások az akadémikusi Ft/hó tiszteletdíj 25%-a Árvaellátások az özvegyi ellátás 50% %-a Bolyai MTAA Kandidátus Kutatási doktora Ösztöndíj Ft/hó Ft/hóó Ft/ /hó adatok főben ábra: Doktori éss akadémikusi tiszteletdíjak, hozzátartozói ellátások és Bolyai-ösztöndíjak jogosultjainak és támogatásán nak aránya ( ) 4.4 MTA Köztestületi feladatokk (1. cím 4. alcím) 2014-ben az MTA fejezetben külön költségvetési alcímen szerepelt a köztestület működésével kapcsolatos feladatok szakmaii és pénzügyi végrehajtása. Ezek közül a legfontosabbak: a köztestületi bizottsági rendszer működésével járó feladatok, a közgyűlések megszervezése,, a Határon Túli Magyarokk Titkárságánál működtetett Kapcsolatok Program teljes körű szakmai és pénzügyi megszervezése, ellátása; különböző kiadványok megjelentetési feladatai; f kegyeleti kiadások; különböző k díjak számfejtése, kifizetése (Akadémiai Aranyérem, Akadémiai Díjak, Akadémiai Ifjúsági Díj, Akadémiai Újságírói Díj, Pedagógus Kutatói Pályadíj). A köztestületi feladatok adminisztrációját mind igazgatási, mind pénzügyi oldalról az MTA Titkárság állományába tartozó munkatársak látják el. Az MTA köztestületi feladataival kapcsolatos kiadásai 2013-ban 101,6 millió Ft-ot, 2014-ben 100,5 millió Ft-ot tettek ki.

75 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 194,8 203,7 203,7 194,0 178,5 91,6 92,0 ebből: személyi juttatás 76,7 107,4 107,4 81,2 81,2 105,9 100,0 Bevétel 4,6 0,8 0,8 17,4 100,0 Támogatás 185,2 203,7 203,7 182,9 182,9 98,8 100,0 Előirányzat-maradvány 15,5 10,3 10,3 66,5 100,0 Létszám (fő) Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás 203,7 0,0 203,7 107,4 Feladatelmaradás miatti elvonás -20,8-20,8 Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 0,8 0,8 0,6-26,9 10,3 10,3 0,1 Létszám (engedélyezett) módosított 194,0 11,1 182,9 81,2 0

76 5. MTA egyéb intézmények (5. cím) 5.1 MTA Létesítménygazdálkodási Központ (5. cím 1. alcím) Az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (MTA LGK) az MTA tv.-ben és az Akadémia Alapszabályában foglaltak alapján az akadémiai ingatlanvagyon kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet végez közfeladatként. Alaptevékenysége az MTA központi, továbbá az akadémiai költségvetési szervek használati körén kívül eső ingatlanai létesítménygazdálkodási feladatainak ellátása, valamint a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások menedzselése, ezen belül különösen: az ingatlanok tartós vagy átmeneti létesítménygazdálkodási feladatainak ellátása; az akadémiai ingatlanok bérbeadása, hasznosítása; építésberuházási, felújítási, lebonyolítási és műszaki ellenőrzési tevékenység; a székházi, irodaházi és vári rendezvények szervezése, az azokkal kapcsolatos feladatok ellátása; az MTA tagjainak és az arra jogosultaknak szolgálati személygépkocsival történő hivatalos célú személyszállítása, a gépjármű-állomány teljes körű üzemeltetése; az MTA Titkársága részére szolgáltatások biztosítása (írószerek, belépőkártyák kiadása, központi nyomtatórendszer működtetése, mobiltelefonokkal kapcsolatos ügyintézés); az MTA intézményeinek bevonásával az MTA egészére vonatkozó közbeszerzések bonyolítása a villamosenergia-és földgázbeszerzés vonatkozásában. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: Az MTA LGK által üzemeltett épületek: Székház Etele irodaház Nádor irodaház Teréz irodaház Könyvtár épület Domus vendégház Vár épületegyüttes Vár vendégház Kutatóház DEPO raktár Bártfai épület Andrássy irodaház lakások egyéb ingatlanok Az MTA LGK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. A bevételi tényadatok kiugrását a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza építésének irányítását végző projektiroda MTA LGK-ba az MTA Titkárságától történő évközi áthelyezésével összefüggésben végrehajtott, elsősorban az építési beruházás szerkezetépítését célzó, összesen millió forintos forrásbővülése okozza.

77 Az MTA LGK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze: év (tény) év (tény) év (terv) év (tény) Kiadások 1 815, , , ,1 108,2 Bevételek 2 415, , , ,6 191,8 ebből: saját bevételek 1 095,4 712,3 586, ,4 282,9 előző évi maradvány 255,8 600,2 443,9 74,0 költségvetési támogatás 1 064, ,1 713, ,3 197,4 Átlaglétszám ,2 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény Index % (2014/2013) 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 1 928, , , , ,1 108,2 46,5 ebből: személyi juttatás 357,7 338,5 338,5 370,4 360,3 100,7 97,3 Bevétel 712,3 586,0 586, , ,4 282,9 102,8 Támogatás 1 058,1 713,5 713, , ,3 197,4 100,0 Előirányzat-maradvány 600,2 443,9 443,9 74,0 100,0 Létszám (fő) ,2 89,1 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 1 299,5 586,0 713,5 338,5 132 Havi kereset-kiegészítés támogatása 11,6 11,6 9,2 Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 1 363, ,2 17, , ,6 2,0 443,9 443,9 3,7 módosított 4 492, , ,3 370,4 137

78 5.2 MTA Jóléti intézmények (5. cím 2. alcím) Az Akadémia jóléti intézményei az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde, valamint az MTA Üdülési Központ. Akadémiai Óvoda és Bölcsőde Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde az akadémiai dolgozók 18 hónapostól 3 éves korú, illetve 3 7 éves korú gyermekeinek gondozását, nevelését, valamint iskolára való felkészítését biztosítja. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: aob.hu Az óvoda férőhelyeinek kihasználtsága 2014-ben átlagosan 108,2%-os, a bölcsődei kihasználtság 105,9%-os volt. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde költségvetési adatait foglalja össze az alábbi táblázat. Akadémiai Óvoda és Bölcsőde év (tény) év (tény) év (terv) év (tény) Kiadások 115,6 134,8 116,0 143,1 106,2 Bevételek 125,4 140,8 116,0 175,3 124,5 ebből: saját bevételek 35,3 41,4 34,9 43,0 103,9 előző évi maradvány 10,9 9,8 6,1 62,2 költségvetési támogatás 79,2 89,6 81,1 126,2 140,8 Átlaglétszám ,0 Index % (2014/2013) MTA Üdülési Központ Az MTA Üdülési Központ alaptevékenységként az akadémikusoknak és hozzátartozóiknak, továbbá az akadémiai intézmények munkatársainak üdültetését látja el. Az MTA Üdülési Központ biztosítja továbbá az épületek fenntartását és üzemeltetését, konferenciákat, tudományos és kulturális rendezvényeket szervez, illetve külső étkeztetést és vendéglátást bonyolít. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: udulo.mta.hu

79 Az üdülők kihasználtsága 2014-ben a következőképpen alakult: Intézmény Szobák száma Férőhelyek száma Kiadható férőhelyek száma Értékesített vendégéjszakák száma Kihasználtság Mátrafüred % 15% 15% Mátraháza % 13% 11% Erdőtarcsa % 12% 8% Balatonalmádi % 26% 27% Balatonvilágos % 29% 27% Siófok % 15% 13% Balatonfüred* % 47% Összesen: % 17% 16% *Az apartmanok 2013-ban kerültek az MTA Üdülési Központhoz. A évben vendég vendégéjszakát töltött a szálláshelyeken. Az igényjogosultak és hozzátartozóik által igénybevett vendégéjszakák száma (61%), külsős vendégek által igénybevett vendégéjszakák száma (36%), az MTA által fenntartott köztestületi költségvetési szervek által képzéseik, rendezvényeik megtartására igénybe vett vendégéjszakák száma 523 (3%). A adatok alapján az egy vendégéjszakára jutó átlagos bevétel Ft, az egy vendégéjszakára jutó átlagos költség Ft, az egy igényjogosult vendégéjszakára jutó átlagos támogatás összege Ft. Az üdülők integrációja során megvalósított központosított gazdálkodással, illetve a szigorú költséggazdálkodás hatására a működési kiadások terén jelentős megtakarítást sikerült elérni. Az MTA Üdülési Központ költségvetési adatai összefoglalva: Intézmény év év év év (tény) (tény) (terv) (tény) Kiadások 375,5 377,6 407,8 348,3 92,3 Bevételek 398,8 417,4 407,8 374,5 89,7 ebből: saját bevételek 214,7 181,6 266,8 164,9 90,9 előző évi maradvány 5,3 22,7 40,5 178,4 Index % (2014/2013) költségvetési 79,3 178,9 213,1 141,0 169,0 támogatás Átlaglétszám ,2

80 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 512,4 523,8 523,8 651,6 491,4 95,9 75,4 ebből: személyi juttatás 200,2 230,2 230,2 238,3 210,0 104,9 88,1 Bevétel 223,0 301,7 301,7 309,8 207,9 93,2 67,1 Támogatás 302,7 222,1 222,1 295,2 295,2 97,5 100,0 Előirányzat-maradvány 32,5 46,6 46,6 143,4 100,0 Létszám (fő) ,2 98,9 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 523,8 301,7 222,1 230,2 92 Havi kereset-kiegészítés támogatása 7,2 7,2 5,7 Többletfeladat ellátásának támogatása Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 65,9 65,9 5,9 8,1 8,1 2,5 46,6 46,6 módosított 651,6 356,4 295,2 238,3 92-6,0 5.3 MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága (5. cím 3. alcím) Az Akadémia a köztestület regionális működésének szervezése érdekében területi bizottságokat hozott létre Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Miskolcon és Kolozsváron. A területi bizottságok a régió szellemi közéletének biztosítanak fórumot, fontos

81 szerepet vállalnak a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: tab.mta.hu A területi bizottságok hivatali szervezete az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága, amely a bizottságok szakmai munkájának lebonyolítását, koordinálását, szakmai és pénzügyi feladatainak ellátását végzi. Ennek keretében az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága koordinálja a bizottságok programjait, konferenciáit; információkat szolgáltat a bizottságok régióihoz tartozó kutatók számára az Akadémia köztestületi tevékenységével kapcsolatban; elvégzi a bizottságok adminisztrációs feladatait; üzemelteti a bizottságok székházait, ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellát; a bizottságok szak- és munkabizottságai részére biztosítja a rendezvényekhez szükséges termeket, valamint értékesíti a termek szabad kapacitását. A 2014 év a területi bizottságoknál a tisztújítás éve volt. A területi bizottságok szak- és munkabizottságai az év során több mint ezer tudományos rendezvényt szerveztek évben kiemelt hangsúly kapott: a MAB és az Észak-magyarországi Irodalmi Kör szervezésében Nagy Ferenc tudománytörténész, a Magyar Tudóslexikon főszerkesztője Nemzeti Himnuszunk szövegéről és zenéjéről tartott előadást; a Pannon Tudományos Nap elnevezésű konferencia, mely a PAB és a VEAB közös szervezésében valósult meg, főként a fiatal kutatók kaptak lehetőséget a kutatási eredményeik bemutatására; Az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze év (tény) év (tény) év (terv) év (tény) Kiadások 211,8 300,5 234,9 217,4 72,3 Bevételek 292,7 322,5 234,9 255,6 79,2 ebből: saját bevételek 57,0 50,2 84,7 58,3 116,2 előző évi maradvány 2,5 80,9 21,9 27,1 költségvetési Index % (2014/2013) 233,2 * 191,4 150,2 175,4 91,6 támogatás Átlaglétszám ,8 * Ebből 81 millió Ft egyszeri tétel (tetőszerkezet felújítása Pécsett és Miskolcon).

82 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 300,5 234,9 234,9 282,0 217,4 72,3 77,1 ebből: személyi juttatás 105,1 112,1 112,1 115,9 107,3 102,1 92,6 Bevétel 50,2 84,7 84,7 84,7 58,3 116,1 68,8 Támogatás 191,4 150,2 150,2 175,4 175,4 91,6 100,0 Előirányzat-maradvány 80,9 21,9 21,9 27,1 100,0 Létszám (fő) ,8 97,8 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 234,9 84,7 150,2 112,1 46 Havi kereset-kiegészítés támogatása 5,4 5,4 4,3 Többletfeladat ellátásának támogatása Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 19,8 19,8 0,2 21,9 21,9 módosított 282,0 106,6 175,4 115,9 46-0,7 5.4 Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (5. cím 4. alcím) A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése 1992 májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA) az MTA önálló, társult intézményeként. Szervezeti szabályzata és tagfelvételi rendje követi az MTA-ét, jelenleg öt szakmai osztálya van (Irodalmi, Képző- és Iparművészeti, Zenei Alkotóművészeti, Mozgókép- és Színházművészeti, valamint Építőművészeti Osztály). A zárt keretszámmal szabályozott tagfelvétel mindig kiemelkedő szakmai életművet ismer el, a tagság nem jár tiszteletdíjjal. A szervezetnek 2014-ben 112 rendes tagja és 15 tiszteleti tagja volt.

83 Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: mta.hu A SZIMA adminisztratív feladatait annak titkársága látja el, az ezekhez kapcsolódó gazdálkodási, pénzügyi feladatokat január 1-jétől az MTA Titkárság végzi. A SZIMA az eltelt két évtizedben nominálisan azonos költségvetésből gazdálkodik ben teljes bevételük 13,7 millió Ft-ot tett ki, amiből 12,4 millió Ft volt a költségvetési támogatás, és 350 ezer Ft az egyszeri rendezvényhez kötött támogatás ben 10 székfoglaló előadásra, köztük 2 nagykoncertre, valamint 3 nagy, hagyományos rendezvényre került sor, illetve a tisztújító közgyűlésre. A szakmai munkáról 2014 elejétől heti hírlevél készül. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága költségvetési adatai összefoglalva: év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 13,3 16,4 13,6 12,5 76,1 Bevételek 16,1 17,6 13,6 13,8 78,3 ebből: saját bevételek 2,0 0,8 1,5 előző évi maradvány 0,2 2,8 1,3 46,4 költségvetési támogatás 13,9 14,0 12,1 12,5 88,6 Átlaglétszám ,0 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 16,4 13,6 13,6 15,3 12,5 76,2 81,7 ebből: személyi juttatás 8,6 9,1 9,1 8,7 7,9 91,9 90,8 Bevétel 0,8 1,5 1,5 1,5 0,0 0,0 0,0 Támogatás 14,0 12,1 12,1 12,5 12,5 89,3 100,0 Előirányzat-maradvány 2,8 1,3 1,3 46,4 100,0 Létszám (fő) ,0 50,0

84 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Többletfeladat ellátásának támogatása Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 13,6 1,5 12,1 9,1 2 0,4 0,4-0,8 1,3 1,3 0,4 módosított 15,3 2,8 12,5 8, OTKA Iroda (6. cím) Az Akadémia fejezet költségvetése külön ként tartalmazta az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) Iroda költségvetését. Törzskönyvi azonosító: Honlap címe: Az Iroda önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv volt, amely alapfeladataként látta el az OTKA-pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs, szervezési és finanszírozási feladatokat. Az Országgyűlés december 31-ével jogutóddal megszüntette az OTKA Irodát és hatályon kívül helyezte az OTKA-törvényt. Az új törvényi szabályozás szerint az OTKA programjait, a futó pályázatok ügyintézését és az új pályázati felhívás kezelését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vette át. Az OTKA Iroda évben elvégzett főbb feladatai számadatokkal: = 1196 db OTKA kutatási, posztdoktori pályázat lebonyolítása, = nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatra benyújtott 79 db (NN) pályázat, és 20 új szerződés ügyintézése, = nemzetközi együttműködési megállapodás alapján az FWF-OTKA felhívás keretében 11 db (ANN), az ARRS-OTKA felhívás keretében pedig 7 db (SNN) pályázat bíráltatása, = publikációs pályázatra benyújtott 44 pályázat és 36 új szerződés ügyintézése, = részvétel az ERA-Chemistry nemzetközi pályázatok értékelésének lebonyolításában, = 302 új kutatási szerződést megkötése; a korábbi évekről áthúzódott szerződések száma volt, amellyel együtt a folyamatban lévő, az Iroda által kezelt szerződések száma db, = a 2013-ban beküldött 318 zárójelentés és a 2014-ben beküldött részjelentés szakmai értékelése és pénzügyi ellenőrzése. A 2014-ben beküldött zárójelentések

85 száma 305 db volt. Az OTKA Iroda költségvetési adatai összefoglalva: év év év év Index % (tény) (tény) (terv) (tény) (2014/2013) Kiadások 414,8 500,4 363,8 478,3 95,6 Bevételek 474,9 537,6 363,8 490,1 91,1 ebből: saját bevételek 19,8 112,8 88,0 78,0 előző évi maradvány 49,0 59,9 37,4 62,3 költségvetési 99,9 406,1 364,9 363,8 364,7 támogatás Átlaglétszám ,0 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 500,4 363,8 363,8 490,1 478,3 95,6 97,6 ebből: személyi juttatás 282,8 200,5 200,5 268,7 266,0 94,1 99,0 Bevétel 112,8 0,0 0,0 88,0 88,0 78,0 100,0 Támogatás 364,9 363,8 363,8 364,7 364,7 99,9 100,0 Előirányzat-maradvány 59,9 37,4 37,4 62,4 100,0 Létszám (fő) ,0 93,0 Előirányzat-módosítások levezetése Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti Módosítások jogcímenként Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 363,8 363,8 200,5 43 Havi kereset-kiegészítés támogatása 0,9 0,9 0,7 Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás Előirányzat-maradvány igénybevétele 88,0 88,0 59,8-17,6 37,4 37,4 25,3 módosított 490,1 125,4 364,7 268,7 43

86 IV. A fejezeti kezelésű ok alakulása Az MTA fejezet 2014-ben az alábbi fejezeti kezelésű okkal rendelkezett: cím/alcím ÁHT-azonosító fejezeti kezelésű 7/ / Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása 7/ Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása 7/ Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok 7/ Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása 7/ Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása 7/ Infrastruktúra fejlesztés 7/ Lendület Program 7/ Fiatal kutatók pályázatos támogatása 7/ Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak 7/ Posztdoktori pályázatok támogatása 7/ Szakmai feladatok teljesítése 7/ Kiválósági központok támogatása 7/ Központi kezelésű felújítások 7/ / MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatás maradványa 7/ Központi kiadványok támogatása

87 Fejezeti kezelésű ok összesen Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti , ,6 Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = működésre -0,6-0,6 = meghatározott feladatra , ,0 - saját fejezeti kezelésű nak -707,3-707,3 - más fejezet intézményének = meghatározott feladatra , ,1 Egyéb -változások jogcímenként - Előirányzat-maradvány igénybevétel 2 306, ,8 - Többletbevétel miatti -módosítás 1 174, ,6 módosított 7 372, , ,6 Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kedvezményezettek köre és száma Kiadás Kiadásból meghatározott működésre feladatra - saját intézmény 1 393, ,4 - más fejezet intézménye 482,6 482,6 - alapítvány 77,1 58,6 18,5 - nonprofit társaság 149,5 149,5 - gazdasági társaság 389,7 389,7 - önkormányzat/vagy intézménye 18,1 18,1 - magánszemély 23,9 23,9 - társadalmi szervezet 33,5 22,3 11,2 - határon túli szervezetek 44,6 28,9 15,7 - egyéb (megszűnés miatt záróegyenleg 958,2 958,2 átvezetése) - egyéb (nemzetközi tagdíj, bankköltség) 236,6 41,4 195,3 Összes kifizetés 3 807,1 151, ,1

88 - Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) (7. cím 1. alcím) A tudományos társaságok támogatására a évben 22,3 millió Ft került kiosztásra, míg a Nagy Imre Alapítvány támogatására 45,5 millió Ft-ot és a Bolyai Műhely Alapítvány támogatására 13,1 millió Ft-ot biztosított az Akadémia. A Nagy Imre Alapítvány látja el a Nagy Imre Emlékház működtetését, a Nagy Imre-kéziratok gyűjtését, a gyűjtemény kezelését és további gyarapítását, az 56-os forradalom és szabadságharc eseményeinek feldolgozását. Az alapítvány hagyományos állami rendezvényeken kívül részt vett minden, az 56-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezésen, ünnepségen. Támogatást nyújtott a Nagy Imre Társaságnak, amely segíti az egyes tagszervezetek különböző rendezvényeinek, hagyományőrző kirándulásainak és kiadványának támogatását. A Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány fő törekvése a középiskolákban és a felsőoktatásban valamilyen területen kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára három éven át havi rendszerességgel önképző-tehetséggondozó program biztosítása. Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti 80,9 80,9 módosított 80,9 80,9 Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kedvezményezettek köre és száma Kiadás - alapítvány (2 db) 58,6 58,6 - társadalmi szervezet (18 db) 22,3 22,3 Összes kifizetés 80,9 80,9 Kiadásból meghatározott működésre feladatra

89 - Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása (7. cím 2. alcím) Az Akadémia a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatására ben 46,6 millió Ft-ot biztosított. Ebből műhelytámogatásra 18,9 millió Ft-ot, rendezvénytámogatásra 3,5 millió Ft-ot, a Szülőföld ösztöndíjprogramra 23,6 millió Ft-ot fordított. Az Szülőföld ösztöndíjaknak a megkötött szerződések értelmében - mindössze az 50 %-a került kiutalásra. Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti 46,6 46,6 Módosítások kedvezményezettenként saját fejezeti kezelésű nak -0,6-0,6 Egyéb -változások jogcímenként Előirányzat-maradvány igénybevétel 12,1 12,1 módosított 58,1 12,1 46,0 Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kedvezményezettek köre és száma Kiadás Kiadásból meghatározott működésre feladatra - magánszemély (65 db) 23,9 23,9 - határon túli szervezetek (25 db) 22,4 18,9 3,5 Összes kifizetés 46,3 18,9 27,4 - Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása (7. cím 3. alcím) A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatására 2014-ben 10 millió Ft-ot fordított az MTA. Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás évi CCXXX. törvény szerinti 10,0 10,0 módosított 10,0 10,0

90 Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményezettenként Megnevezés Kiadás Kedvezményezettek köre és száma - határon túli szervezetek (1 db) 10,0 Összes kifizetés 10,0 Kiadásból meghatározott működésre feladatra 10,0 10,0 - Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (7. cím 4. alcím) Az OTKA Programok költségvetési támogatása millió Ft volt, amely azonos a évi támogatással. 36. ábra: Az OTKA-programok támogatási összege ( ) Kiemelkedő jelentőségű programok és feladatok Az OTKA Bizottság által támogatott, 2014-ben érvényben lévő támogatási szerződések száma volt, amelyek közül 2014-ben 302 új kutatási szerződés indult. A februári határidővel a időszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2014/11 forduló) pályázati felhívására pályázat érkezett be. A pályázatok értékelése júliusig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 308 posztdoktori pályázat közül 67 támogatásáról döntött, a nyertes pályázók többsége t 2014 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 888 db volt, amelyek közül 188 db pályázat támogatásáróll döntött az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság által két pályázati fordulóban meghirdetett, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan benyújtható pályázatra 2014-ben összesen 79 db pályázat érkezett be, melyek közül 272 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság 2014-ben.