Jelentés a 2011 májusi munkatársi elégedettség felmérés eredményeiről (OEC-EK, DPR)

Átírás

1

2 DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR Minőségügyi Iroda 4400 NYÍREGYHÁZA, Sóstói u Tel.: Fax: de-efk.hu UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF HEALTH Office for Qulity Management H-4400 NYÍREGYHÁZA, Sóstói u Hungary Phone: Fax: Jelentés a 2011 májusi munkatársi elégedettség felmérés eredményeiről (OEC-EK, DPR) A kérdőíves felmérésre 2011 májusában került sor. A felmérés kiterjedt a DE OEC állományába tartozó minden főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói csoportra. A kitöltött kérdőívek statisztikai kiértékelését a DE OEC Minőségügyi Központja az EvaSys kiértékelő programmal készítette. A kiértékelés megtekinthető a Kar Minőségügyi Irodáján és honlapján ( dokumentumok) A kapott eredmények összességében számottevően nem térnek el a évitől. A munkatársi elégedettség mérésére 2007 óta minden évben, azonos kérdéseket tartalmazó kérdőívvel kerül sor. A 2011-ben az OEC-EK szervezésű, papíralapú kitöltött kérdőívek száma 68 (28 oktató, 40 nem oktató). Ugyanebben az időszakban a DPR (Diplomás Pályakövető Rendszer) keretében online felmérésre is sor került (1. sz. táblázat). a felmérés időpontja a kitöltött kérdőívek aránya az aktuális száma létszámban április % szeptember % május % május % május (OEC-EK) % május (DPR online) 54 67% 1. sz. táblázat Munkatársi elégedettség felmérések 2007 óta A papír alapú kérdőíves felmérésnél a kitöltési arány 2010-hez képest javult, annak ellenére, hogy ezzel a felméréssel párhuzamosan zajlott, az egyetemi szintű, a DPR keretében sorra kerülő online felmérés. Az online felmérések jellegéből adódóan itt a visszajelzési arány szerényebb. I. A hagyományos, papír alapú felmérés (OEC-EK) eredményei (2011) A mintában a nemek közötti arány hajszálra megegyezik az előző évivel, növekedett a derékhadba (30-39 év) tartozók, csökkent az 50 év felettiek aránya. A munkaköröket tekintve 2010-hez képest, ha nem is jelentősen, de csökkent az oktatók, kutatók aránya, növekedett az egyéb (pl. oktatói feladatokat ellátók, de nem oktatói munkakörbe besorolt) kategóriába tartozók aránya. A munkarendjével elégedettek aránya a teljes mintában 2010-hez képest közel 10 %-kal csökkent (2010: 94,4 %, 2011: 84,9 %), jelentősen emelkedett viszont a teljesen elége-

3 detlenek aránya (2010: 2,8 %, 2011: 12,1 %, oktatók ,8 %). A munkahely választásában ma is a szakmai szempontok a dominánsak (58,8 %, oktatók körében 92,9 %). A teljes mintában több, mint 8 %-kal nőtt (2011: 38,2 %) a véletlen volt, így alakult választ is megjelölők aránya. (Több választ is meg lehetett jelölni!) A Ma is ezt a pályát választaná? kérdésre válaszolók körében nőtt a bizonytalanok aránya (2010: 17,4 %, 2011: 25,8 %). A munkahely változtatást fontolgatók körében (arányuk csökkent) a kevés jövedelmet indokként megjelölők aránya tovább nőtt (52,1 % 57,4 %). A szakmai továbbképzésen részt nem vevők aránya a teljes mintában minimálisan, 1 %-kal nőtt, az oktatók körében viszont arányuk megháromszorozódott (2011: 19,2 %). Ugyanakkor a szabadidő és saját költség terhére résztvevők aránya is csökkent a teljes mintában, az oktatók körében jobb lehetőség nem lévén, nőtt(2010: 24,5 %, %, oktatók körében 2010: 11,1 %, 2011: 22,7 %). A munkahely által nyújtott képzési, továbbképzési támogatást a válaszolók az előző évhez képest kedvezőtlenebbül ítélték meg. A hozott intézkedések ellenére az oktatók körében az elégedetlenek aránya magas, számottevően nőtt (2010: 29,1 %, ,3 %). Nyilván a munkaerőpiac beszűkülése is hozzájárult, hogy a semmilyen külön munkát nem vállalók aránya jelentősen nőtt, ők teszik ki a válaszolók többségét (51,5 %). A heti szakirodalom olvasására fordított időkeretek átstruktúrálódása a tudományos munka intenzitásának növekedését is jelentheti (2. sz. táblázat). Teljes minta (%) Oktatók-kutatók (%) nincs rá 12,7 időm: 16,4 15,4 10,7 2,8 3,9 3,0 0, óra: 26,9 13,5 21,4 36,4 25,0 3,9 16,8 15,6 28,6 3-4 óra: 29,9 44,2 33,9 18,2 38,9 53,8 37,6 43, óra: 17,9 19,2 14,3 18,2 22,2 30,8 28,7 25,0 21, óra: 3,0 5,8 10,7 14,5 5,6 3,8 8,9 12, óra: 1,5 0,0 3,6 0 2,8 0,0 1,0 0,0 0 több mint 20 óra: 4,5 1,9 5,4 0 2,8 3,8 4,0 3, sz. táblázat Hetente átlagban hány órát tölt szakirodalom olvasásával? A munkaidő keret felhasználásában nőtt az oktatásra fordított idő aránya. A válaszolók körében nőtt azok aránya is, akik munkaidejük %-át töltik kutatással (42,4 % 60 %). A részadatok arra engednek következtetni, hogy a nem közvetlen oktatásra, ill. egyéb tevékenységre fordított idő egyre inkább a munkaidőn kívüli időszakra tolódik. Az oktatásra fordított időt, energiát optimálisnak tartók aránya 51,5 %-ról 60,6 %-ra nőtt, ugyanakkor megduplázódott azok aránya (12,1 % 24,2 %), akik túl soknak tartják azt. Az oktatók 61,5 %-a (2010: 46,7 %) tartja optimálisnak az oktatásra fordított, energiát. Körükben azok aránya, akik úgy ítélték meg, hogy túl sok időt, energiát fordítanak oktatásra számottevően megnőtt, 30,8 % (2009: 24 %, 2010: 13,3 %). A munkatársak közötti viszonyt, a munka szervezettségét, a közvetlen és felső vezetést a válaszolók egyre differenciáltabban ítélik meg. Különösen igaz ez az oktatói csoportra. A munkatársak közötti viszonyt, a munka szervezettségét, a közvetlen és felső vezetést a korábbinál pozitívabban, kedvezőbben ítélték meg a kérdőívet kitöltők. A közvetlen munkatársak közötti kapcsolatra a jó a munkatársak közötti viszony, tökéletes az együttműködés jellemzés a domináns, 71,9 % (2010: 67,7 %). Az oktatók körében, ez az arány 65,4 % (2010: 56,3 %). Áttekintve a 2007-től rendelkezésre álló felmérések eredményeit, úgy tűnt, hogy a válaszolók körében a szervezettség, a munka hatékonysága, a vezetői alkalmasság kezdett neuralgikus ponttá válni. A 2011-es felmérés ezeknek a kérdéseknek a megítélésében feltehetően 2/12

4 fordulatot hozott. A korábbi, 2010-ig erősödő kedvezőtlen megítélés megállt, sőt a 2011-es felmérés, számokban is egyértelműen kifejezhető pozitív változásról, javulásról tanúskodik. A fordulatban nem zárható ki az új szervezeti keretekre való áttérés a feladat széles csoportokat mozgósított pozitív hatása sem. Ez a kedvező változás összefüggésben lehet azzal is, hogy a felmérés adatai szerint javult a főnök-beosztott közötti kommunikáció. A korábbi trendet megtörve nőtt a közvetlen felettesük munkájukról alkotott véleményét ismerők aránya (2010: 24,6 %, 2011: 40 %, oktatók körében 2010: 28,1 %, ,6 %). Miután a részben választ megjelölők aránya gyakorlatilag nem változott, a közvetlen felettesük munkájukról alkotott véleményét nem ismerők aránya is számottevően csökkent ( ,2 %, 2011: 23,1 %, oktatók körében 2010: 34,4 %, 2011: 10,7 %). A teljes minta adatai szerint az információhoz való hozzájutásban a hivatalos csatornák aránya nőtt. Az oktatók körében a munkához szükséges információkat a válaszolók 71,4 %-a rendszeres munkaértekezletek keretében kapja meg, az informális csatornák kiiktatódtak. A munkahelyeken folyó munka színvonalát a válaszolók az eddigi negatív trendet megtörve a korábbinál kedvezőbben ítélték meg. Az értékelésben a viszonylag jó, vagy kiváló színvonalú munkát megjelölők aránya a évi 72,7 %-ról 84,9 %-ra, az oktatók körében 71 %-ról 89,3 %-ra növekedett. A válaszolók munkakörülményeiket, a munkahelyüket, jelenlegi munkájukat 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték. Az értékelés átlageredményei az 1. sz. ábráról leolvashatók. Látható, hogy a munkakörülményekről az összbenyomás az előző évinél valamivel kedvezőbb. Külön ki kell emelni, hogy a szakmai felettes értékelése az ötfokozatú skálán az egyik legjobb (átlag 4,4), és a munkakörülményeket jellemző 13 tényező közül az egyedüli, amelynek megítélése az előző évhez képest a legjobban, 0,2 tizeddel javult. Sajnos, munkavégzés szempontjából néhány fontos (eszközök, műszerek, számítógép használat) tényező helyzetét a korábbinál kedvezőtlenebbül ítélték meg. A munkahely, a jelenlegi munka értékelésére a kérdőívben megadott 12 szempontból egy kivételével (a béren kívüli juttatások) valamennyi legalább egy tizeddel kedvezőbb átlagértéket kapott, mint az előző felmérésben. Érdekes következtetések levonására ad lehetőséget, ha az oktatók-kutatók csoportjába tartozók (28 fő, a kérdőívet kitöltők 42,4 %-a) és az egyéb csoportba besoroltak (27 fő, 40,9 %) értékelését hasonlítjuk össze. Az összehasonlítást a 2. sz. ábra segíti. Az egyéb kategóriába kerültek besorolásra az oktató-kutatói státuszba besoroltakon, a gazdasági-műszakiakon, az egy fő szakdolgozón kívüli kérdőívet kitöltők. A válaszolók arra a kérdésre, hogy Mi a véleménye egy ilyen kérdőíves felmérés javíthate a munkakörülményeken, a dolgozók elégedettségén, a munka hatékonyságán? a 2010-es felméréshez képest pesszimistább értékelést adtak. Számottevően megnőtt azok aránya, akik a nem tudom megítélni választ adták (2010: 13 %, 2011: 27,9 %). Bár az oktatók körében is hasonló a növekedés, közöttük nőtt azok aránya is, akik úgy ítélték meg, hogy valamennyit javíthat, de nem lényegesen (35,7 %). Körükben jelentősen csökkent a kifejezetten negatív megítélést ( semmit nem javít, csak idő és pénzpocsékolás az ilyesmi ) adók aránya is (2010: 25 %, 2011: 3,6 %). A minőségirányítási rendszer működésének napi munkavégzésre gyakorolt hatása megítélésében a nem tudom megítélni válasz a domináns (43,1 %). A nincs változás választ megjelölők aránya is nőtt (2010: 24,6 %, 2011: 32,3 %). Bár ezek a megállapítások az oktatók körében is megállják helyüket, az oktatók növekvő arányban látták úgy, hogy a munka átláthatóbb, rendezettebb, mint korábban (2010: 18,8 %, 2011: 26,9 %). Csak a dokumentációs teher nőtt választ megjelölők aránya is jelentősen csökkent (2010: 28,1 %, ,6 %). 3/12

5 Hogyan értékeli munkakörülményeit? 1. ábra Jelenlegi munkája, munkahelye értékelése: 1. sz. ábra Hogyan értékeli munkakörülményeit, munkahelyét, jelenlegi munkáját? ( ) 4/12

6 Hogyan értékeli munkakörülményeit? Oktatók-kutatók Egyéb Jelenlegi munkája, munkahelye értékelése: 2. sz. ábra Hogyan értékeli munkakörülményeit, munkahelyét, jelenlegi munkáját? (2011) 5/12

7 II. A DPR-es online felmérés eredményei (2011) A kérdőív irányultsága, tartalma jelentősen eltért a 2007 óta alkalmazott, ún. hagyományos papíralapú kérdőívben feltett kérdésektől. A kérdések jóval általánosabbak, a minőségirányítás tudományos szakmaiságát jobban megjelenítők voltak. Inkább szolgálták a magas szakmai szintű tudományos kutatást és értékelést, mintsem a konkrét cselekvést motiváló értékelést, feladat meghatározást. (A válaszolók kifogásolták is a túlzottan általános megfogalmazásokat és azt, hogy a kérdőívből kimaradtak olyan fontos kérdéscsoportok (anyagi megbecsülés, előmeneteli lehetőség), amelyek fontosak a munkatársi elégedettség megítélésében.) Mindazonáltal a kérdőív kiválóan alkalmas az akkreditációs önértékelés segítésére, az ENQA ESG (felsőoktatási minőségbiztosítás európai standardjai) irányelvek és standardok intézményen belüli érvényesülésének nyomon követésére. A kérdőív szemlélete, felépítése, de maguk az egyes kérdések is összhangban vannak a DE Minőségirányítási Kézikönyvében megfogalmazottakkal. Az online kérdőív 7 kérdéskörre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. Ezek a következők: az átadott ismeretek, készségek és ezek fejlesztése; a vezetők magatartása, tevékenysége; a stratégia alkotás és alkalmazás; a humán erőforrás képességeinek hasznosítása, az erőforrások kézben tartása a hatékony és hatásos működés érdekében; a folyamatok szabályozása és kézben tartása; a munkatársak elégedettségében és motivációjában elért eredmények. A kérdőívet kitöltő 54 fő 52,8 %-a nő. Ezt összevetve a hagyományos kérdőívet kitöltők nemek szerinti összetételével kitűnik, hogy a DPR-es mintában a férfiak aránya mintegy 16 %-kal magasabb, mint a másik mintában volt. A válaszolók beosztás szerinti összetételét öszszehasonlítva megállapítható, hogy az online mintában az oktatói munkakörbe besoroltak aránya (online: oktatók 48,1 %, nem oktatók 51,9 %) 4 %-kal magasabb. Tudományos minősítéssel a válaszolók 28,3 %-a (15 fő) rendelkezett. 1. Ön mennyire elégedett azzal, ahogy a kar átadja, fejleszti a felsorolt ismereteket, készségeket? A kérdéskörbe tartozó 18 kérdésre adott értékelések átlagai az ötfokozatú skálán a 3,4 és 4,0 között vannak (3. sz. ábra). A válaszolók a legmagasabbra értékelték a szakmai elméleti alapok átadását és az empátiás és szociális érzékenység fejlesztését (4,0). Igen kedvezően ítélték meg összességében az oktatás színvonalát is (3,9). A válaszolók a legkevésbé voltak elégedettek az idegennyelv tudás, a vállalkozó szellem és a logikai térbeli gondolkodás fejlesztésével (3,4). 2. Hogyan értékeli a vezetők (dékán, intézetvezető, tanszékvezető, stb.) magatartását és tevékenységét? A vezető beosztásban lévők milyen módon támogatják, inspirálják és segítik elő a kar célkitűzései elérésének módját? A kérdéscsoportba 12 kérdés tartozik. Az ötfokozatú skálán a válaszolók igen magas értékeket adtak. A kérdésekre kapott átlagok a 3,7 és 4,1 közé esnek (4. sz. ábra). A legjobb értékelést (4,1) A vezetők példát mutatnak-e az oktatás specifikus erkölcsi elemei érvényesülésében? kérdés kapta. Hasonlóan igen kedvezően ítélték meg a kérdőívet kitöltők, hogy a vezetők világosan meghirdetett irányvonalakat fogalmaznak meg az oktatói állomány számára a munkavégzés minőségének fejlesztése érdekében (4,0). Más papíralapú kérdőíves felmérésben (pl. menedzsment) ez a kérdés ugyancsak nagyon pozitív értékelést kapott. A legkevésbé kedvező, de még mindig jónak mondható értékelést kapott (3,7) annak megítélése, hogy A szervezet vezetői bevonják és elkötelezetté teszik a fontos érintetteket a fenntartható siker elérése érdekében. Ezt összevetve a papíralapú felmérésből kapott eredménnyel csak aláhúzza azt a következtetést, hogy a vezetés minden szintjén jobban be kell vonni a dolgozók szélesebb rétegeit a feladatok megoldásába (jobb munkamegosztás kialakítása), a mindennapi munkában jobban kell kommunikálni a munkatársakkal. Ehhez kapcsolódik a második legke- 6/12

8 vésbé kedvező értékelés, azaz A vezetés elkövet mindent, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az oktatókkal és munkatársakkal (3,7). 3. sz. ábra Ön mennyire elégedett azzal, ahogy a kar átadja, fejleszti a felsorolt ismereteket, készségeket? (2011) 4. sz. ábra Hogyan értékeli a vezetők (dékán, intézetvezető, tanszékvezető, stb) magatartását és tevékenységét? A vezető beosztásban lévők milyen módon támogatják, inspirálják és segítik elő a kar célkitűzései elérésének módját? (2011) 7/12

9 3. Hogyan fogalmazza meg a kar/szak a saját stratégiáját, hogyan alkalmazza azt a kar egyes szintjein? A kérdéskört 11 kérdés fedi le a felmérésben. A kérdésekre adott értékelések nagyon összhangban vannak egymással és nagyon kedvezőek. A kérdésekre az ötfokozatú skálán adott értékelések átlagai alig térnek el egymástól, az átlagok 3,6 és 3,9 közé esnek (5. sz. ábra). A válaszolók nagyra értékelik, hogy a karon létezik stratégia-alkotási folyamat, és hogy a vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak. A kérdéscsoportban a leggyengébb átlagot kapta (3,6) A vezetők biztosítják-e a megfelelő informáltságot? A kérdés meglehetősen megosztotta a válaszolókat. Mint ahogy azt más felmérések is tanúsítják a válaszolók többsége elégedett a vezetés információ-szolgáltatásával (ebben a felmérésben is közel 60 %-os az arányuk), ugyanakkor jól kitapintható csoport (megítélésünk szerint ők azok, akik a kari közéletben kevésbé vesznek részt) elégedetlen azzal. 5. sz. ábra Hogyan fogalmazza meg a kar/szak a saját stratégiáját, hogyan alkalmazza azt a kar egyes szintjein? (2011) 4. A kar és szervezetei hogyan hasznosítják a személyi állomány, a humán erőforrás képességeit? A kérdéskörhöz tartozó 11 kérdésben a válaszolók meglehetősen megosztottak az egyes kérdéseket illetően, de egy adott kérdésen belül is. Leszámítva a jutalmazások, juttatások és a stratégia összhangját firtató kérdésre adott értékelés átlagát (2,9) az egyes kérdésekre az ötfokozatú skálán adott értékelések átlagai 3,5 és 4,1 között mozognak (6. sz. ábra). A legkedvezőbb minősítést kapta, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni elvárásokat (4,1). A második legjobb értékelést kapta (4,0), hogy a vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait, hatáskörét és felelősségi körét. Érdemes odafigyelni, hogy ebben a kérdéskörben is csak 3,5-es átlagot kapott a kétirányú kommunkációval való elégedettség. Kevésbé elégedettek a válaszolók azzal, ahogy a szervezet menedzseli a munkatárskiválasztást, a karrierfejlesztést (3,5). 8/12

10 6. sz. ábra A Kar és szervezetei hogyan hasznosítják a személyi állomány, a humán erőforrás képességeit? (2011) 5. A kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében? Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag? A kérdéskörbe tartozó kérdésekre adott értékelések alapján azok két csoportba sorolható. A válaszolók elégedettebbek a karon kiépített információs rendszer színvonalával (3,7), a biztosított technikai eszközökkel, a berendezések karbantartásával, dinamikus szinten tartásával (3,5), az irodák költséghatékony kihasználásával, valamint a technikai eszközök stratégiai és működési célkitűzéseket szolgáló felhasználásával (7. sz. ábra). A kérdéscsoportban a legmagasabb értékelést (3,8) kapta a nem kari szervezetekkel való együttműködés. A válaszolók 24 %-a valamilyen nemzetközi, 45 %-a országos, 26 %-a valamilyen regionális szakmai szervezet tagja. Egyetemi, kari szintű szervezetnek tagja a válaszolók 45 %-a. 7. sz. ábra A Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében? Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag? (2011) 9/12

11 A második kérdéscsoportba tartozó kérdések közül is a legalacsonyabb elégedettségi értéket kapta (2,9) a költségvetési és pénzügyi viszonyok karon belüli átláthatósága. Sajnos e kérdés korábbi felmérésekben tapasztalható kedvezőtlen megítélése az új kari szervezeti struktúra bevezetése ellenére sem változott lényegesen. (A korábbi felmérésekben a kérdésre adott értékelések átlagai 0,1-0,2-del alacsonyabbak.) Alacsony az elégedettség (3,2) a pénzügyi döntéshozatal decentralizációja megvalósulása kérdésben is. Inkább átlagosnak, mint jónak mondható a válaszolók értékelése (3,4) abban a kérdésben, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások szétosztása hatékonyan támogatja-e a stratégiai célkitűzések megvalósulását. Más felmérések eredményeit is figyelembe véve megállapítható, hogy a gazdasági, pénzügyi folyamatok átláthatóságával, az erőforrások szétosztásával, azok stratégiai célok szolgálatba állításával a munkatársak kevésbé elégedettek. Miután ez évek óta jelentkező probléma, előbb-utóbb szükségessé válik a kar gazdasági folyamatainak, gazdálkodásának komplex monitorozása, átvilágítása. 6. Hogyan szabályozzák a karon a változások folyamatait és hogyan tartják kézben a működés folyamatait? Ezt a problémakört a kérdőív 16 kérdéssel próbálta lefedni. Az adott értékelések pozitívak. Az egyes kérdésekre az ötfokozatú skálán adott értékelések átlagai 3,3 és 4,0 között mozognak. 3,5 vagy az alatti átlag mindössze 5 kérdés esetében fordul elő (8. sz. ábra). A válaszolók a legmagasabbra értékelték az elméleti képzés színvonalát (4,0). Legalacsonyabbra a külső kutatás és fejlesztési források megszerzésének eredményességét (3,3) értékelték. 8. sz. ábra Hogyan szabályozzák a változások folyamatait, és hogyan tartják kézben a működés folyamatait? (2011) 10/12

12 Hasonlóan vélekedtek a válaszolók az innovatív szolgáltatások fejlesztéséről, a munkatársak ezekbe történő bevonásáról (3,3). Meglepően magasra értékelték a válaszadók a korábbi felmérésekben mind az oktatók, mind a hallgatók által erősen kritizált a gyakorlati képzés és az oktatásszervezés színvonalát (3,9). Nem tudunk magyarázatot adni a Biztosítottak-e a tevékenységek (képzés, kutatás, ) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai? kérdésre adott értékelés (3,8) vártnál alacsonyabb szintje. Közismert, hogy a folyamatok, különösen az oktatás, kutatás a karon márcsk az EN MSZ ISO 9001:2008 minőségirányítási szabvány szerinti működésből is következően - példás módon szabályozottak, a korábbi felmérésekben a válaszolók ezt a kérdést tartósan és egyenletesen magasra értékelték. Az ez év márciusában, az EFQM alapelvek érvényesülését vizsgáló kérdőívben a kari folyamatok szabályozása, a szabályozás-vezérelt működés 100 %-os értékelést kapott. 7. Milyen eredményeket ért el a szervezet a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében? A kérdéskörben szereplő kérdésekre adott értékelések átlagai 3,6 és 4,0 között vannak, összességében meglehetősen kedvező a kép (9. sz. ábra). Ki kell emelnünk a most már több felmérés által is alátámasztott igen kedvező véleményt, mely szerint a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi a karunkat. Az eredmények között ugyancsak jó szívvel olvashattuk, hogy a munkahelyi légkört, a munkahely szervezeti kultúráját, annak teljesítményét a korábbi felmérések eredményeinél kedvezőbbre (3,9) értékelték a válaszadók. 9. sz. ábra Milyen eredményeket ért el a szervezet a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében? (2011) Ebben a kérdéscsoportban a legalacsonyabb átlagú minősítést a munkatársak szervezeti működésbe, a kar küldetésének megvalósításba való bevonás kapta (3,6). Összességében a májusi munkatársi elégedettségi felmérés mind az online, mind a papír alapú a karra, a karon folyó munkára vonatkozóan pozitív. Az eredményeket az előző év hasonló felmérésével összevetve az intézményről, annak működéséről adott értékelés az előző évihez képest kedvezőbb. Eredményként emelhetjük ki, hogy a munkatársak közötti viszonyt, a munka szervezettségét, a közvetlen és a felső vezetést a korábbinál pozitívabban, kedvezőbben ítélték meg a kérdőívet kitöltők. Fontos kiemelni, hogy a munkahelyeken folyó munka színvonalát a válaszolók a negatív trendet megtörve az előző évinél kedvezőbben ítélték meg. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a vezetés minden szintjén a mindennapi munkában jobban kell kommunikálni a munkatársak felé a kérdőíves felmérések, a minőségirányítási rendszer napi munkavégzésre, a munkakörülmények alakulására, a dolgozók elégedettségére, a munka hatékonyságára gyakorolt hatását, jelentőségét. A vezetőségi éves felülvizsgálat során vizsgálni és ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e és dokumentált-e a dolgozók munkájának személyes értékelése. 11/12

13 A vezetés minden szintjén javítani kell a gazdasági, költségvetési és pénzügyi folyamatok átláthatóságát. Az erőforrások szétosztásánál törekedni kell arra, hogy azok hatékonyabban szolgálják a stratégiai célok megvalósítását. Nyíregyháza, október 2. Dr. Zagyi Bertalan kari minőségügyi vezető 12/12