Kis- és Kö zépvá llalkozá sok Kö rnyezeti Jogi, Gazdasá gtani és Menedzsment Képzése. /tanfolyami segédlet/

Átírás

1 EMLA Kö rnyezeti Management és Jog Egyesület Kö rnyezettudatos Vá llalatirá nyítá si Egyesület Kis- és Kö zépvá llalkozá sok Kö rnyezeti Jogi, Gazdasá gtani és Menedzsment Képzése /tanfolyami segédlet/ A programot tá mogatta az Oktatá si Minisztérium augusztus

2 2003 augusztus Kö szö njük az Oktatási Minisztérium támogatását! Szerkesztő: Sándor Csaba Szerzők: Dr. Bándi Gyula (Kö rnyezetjog) dr. Kiss Csaba (Kö rnyezetjog, engedé lyezés, társadalmi részvé tel) dr. Berki Zsuzsa (A kö rnyezetvédelmi felügyelőségek ható sági tevékenysé ge, annak eljárási kérdései) dr. Szlávik János (A kö rnyezeti irányítás (lokális) rendszere) dr. Kó si Kálmán, dr. Valkó László (Kö rnyezetmenedzsment) Kiadja az EMLA Kö rnyezeti Management és Jog Egyesület Budapest, Garay u Tel/fax: , Web:

3 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog 3 Tartalom Dr. Bá ndi Gyula: Környezetjog 7 I. A kö rnyezet és a kö rnyezetvédelem fogalma, a szabályozás tö rténete 8 II. A kö rnyezetjog elvei Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve A tervszerű ség elve Az állam kö telezettség- és felelősségvállalása A társadalmi részvétel Az együttmű kö dés A felelősség vagy a szennyező fizet elve 15 III. A kö rnyezethez való jog 15 IV. A kö rnyezetjogi szabályozás mó dszere A kö rnyezetjog belső és külső integráció ja A jogi, állami befolyás érvényesülésének mó dszerei A kö rnyezethasználat elfogadható mértéke 18 V. A kö rnyezetjog intézményei és igazgatási struktúrái 19 VI. A megelőzést szolgáló kö zigazgatási jogintézmények 21 VII. A kö zvetlen beavatkozás lehetőségei és az ellenőrzés A kö zigazgatás kö zvetlen beavatkozása Az ellenőrzés 22 VIII. Kö zigazgatási jogi szankció k 23 IX. Gazdasági eszkö zö k, gazdasági ö sztö nzés 26 X. Ö nszabályozás, kö rnyezeti menedzsment 28 XI. A polgári jogi eszkö zö k lehetőségei 30 XII. A büntetőjog szerepe 34 dr. Kiss Csaba: Környezetjog - engedélyezés 37 I. Bevezetés 38 II. Kö rnyezeti hatásvizsgálat 41 III. Kö rnyezetvédelmi felülvizsgálat 46 IV. Egységes kö rnyezethasználati engedély 50 V. Telepengedély 52 dr. Kiss Csaba: Környezetjog tá rsadalmi részvétel 59 I. Bevezetés 60 II. A társadalmi részvétel 61 III. Az információ hoz való hozzáférés 62 IV. A dö ntéshozatalban való részvétel 64 V. Jogorvoslathoz való jog 65 dr. Berki Zsuzsa Környezetjog A környezetvédelmi felü gyelőségek ható sá gi tevékenysége, annak eljá rá si kérdései 69 I. A kö rnyezetvédelmi felügyelőségek 70

4 4 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet II. Az egyes engedélyezési eljárások A kö rnyezeti hatásvizsgálati eljárás A kö rnyezetvédelmi felülvizsgálati eljárás Veszélyes hulladékok kezelésének (hasznosításának, ártalmatlanításának, begyű jtésének, szállításának, tárolásának) engedélyezése A hulladék export, import engedélyezése A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése A levegővédelmi engedélyezés Az aktív feldolgozás (bérmunka) kö rnyezetvédelmi engedélyezé se Felszámolási és végelszámolási eljárással kapcsolatos kö rnyezetvédelmi nyilatkozat Zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem 81 III. Adatgyű jtési tevékenység Levegővédelem Vízvédelem Hulladékgazdálkodás 89 dr. Szlá vik Já nos tanszékvezető, egyetemi taná r BME Környezetgazdasá gtan Tanszék A környezeti irá nyítá s (loká lis) rendszere 94 I. A FENNTARTHATÓ FEJLŐ DÉS FOGALMA, SZINTJEI ÉS Ú TJAI A fenntartható fejlõ dés értelmezése A fenntartható ság szintjei Komplex kö rnyezeti (fenntartható sági) indikátorok (ECO-21) AZ ECO-21 indikátor indokoltsága és alkalmazásának lehetőségei A kö rnyezetterhelés, a kö rnyezet állapota, és a válaszok a PSR modellben PSR indikátormátrix Az ö koló giai kö zgazdaságtan és a kö rnyezetgazdaságtan mint kétfajta megoldáskeresés 101 II. A KÖ RNYEZET GAZDASÁ GI ÉRTÉKELÉSE A természeti tõ ke mérése, a teljes gazdasági érték Szabad javak, kö zjavak Externális hatások Diszkontálási sajátosságok Kö rnyezetértékelési mó dszerek 108 III. A FENNTARTHATÓ SÁ G LOKÁ LIS PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21; LA21) SZERKEZETE A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntartható ságban A fenntartható ság lokális programjának szerkezete A Local Agenda 21 és a fenntartható város program tapasztalatai az Euró pai Unió ban és Magyarországon 113 Dr. Kó si Ká lmá n, Dr. Valkó Lá szló : Környezetmenedzsment 120 I. A menedzsment feladatai a vállalati kö rnyezetvédelem területén A vállalati kö rnyezetmenedzsment alapelvei A vállalati kö rnyezetmenedzsment jellemzői A kö rnyezetorientált vállalkozás előnyei és kockázatai A vállalati kapcsolatrendszer modellje, a "stakeholder" menedzsment a kö rnyezetvédelemben Az ö ko-controlling rendszer Az életciklus értékelés 127 II. A kö rnyezetvédelem integrálása a vállalat menedzsment rendszerébe A kö rnyezeti auditálás A kö rnyezet védelmének általános szabályairó l szó ló évi LIII. tö rvény A SWOT elemzés 135 III. Vállalati kö rnyezetmenedzsment rendszerek Az EMAS rendelet Szabványosítási háttér Az ISO szabvány 139

5 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog 5

6 6 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet

7 EMLA Kö rnyezeti Management és Jog Egyesület Kö rnyezettudatos Vá llalatirá nyítá si Egyesület Dr. Bá ndi Gyula: Kö rnyezetjog /tanfolyami segédlet/ A programot tá mogatta az Oktatá si Minisztérium augusztus

8 8 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédle - Kö rnyezetjog I. A kö rnyezet és a kö rnyezetvédelem fogalma, a szabá lyozá s tö rténete A kö rnyezetjogi szabályozás bemutatása előtt legalább két alapfogalmat tisztázni kell: a kö rnyezet és a kö rnyezetvédelem fogalmait. A Kö rnyezetvédelem Lexikon (második kiadás, Budapest, 2002, Akadémiai Kiadó ) a kö rnyezet fogalmát négyféle mó don is megkö zelíti: 1. az é lő szervezeteket kö rülvevő fizikai, kémiai é s bioló giai kö rülmények ö sszessége; 2. a valakit kö rülvevő, valaki kö zelében lévő szemé lyek ö sszessé ge; 3. a bioló giai, ö koló giai környezet, (az élőlé ny vagy társulás é letfeltételeit megszabó külső tényezők, amik a é lőlé nyre, társulásra hatnak); 4. az a tér, terület, amelyben az ember és kisebb kö zö sségeinek é lete zajlik. A jogász számára kö zvetlenebb, hasznosítható bb é s általános mó don határozza meg a kö rnyezet fogalmát az Euró pa Tanács egyezménye a kö rnyezetre veszé lyes tevékenységekkel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről (Lugano, 1993.): A környezet magában foglalja a termé szetes erőforrásokat, legyenek azok é lők vagy é lettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a fló ra és a fauna é s mindezek kö zö tti kö lcsö nhatások; ugyancsak ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek a kulturális ö rö kség részeit alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői. E fogalom éppen elégséges számunkra ahhoz, hogy a kö rnyezettel kapcsolatos jogi szabályozást jobban megértsük. (A ma hatályos hazai kö rnyezetvé delmi tö rvény évi LIII. tö rvény fogalmai kö zö tt egy ennél sokkal általánosabb megfogalmazást ad: kö rnyezet: a kö rnyezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete [4. b) pont)]. A kö rnyezetvédelem fogalmát is sokszor és sokat használták, mint amely a kö rnyezet megőrzésé re irányuló aktív tevékenysé gek gyű jtőhelye. A Kö rnyezetvédelmi Lexikon szerint: A kö rnyezetvé delem olyan céltudatos, szervezett, intézmé nyesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységé ből fakadó káros kö vetkezmé nyek kiküszö bö lé se és megelőzése az é lővilág é s az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. E tevékenység tudományos alapjait elsősorban mű szaki tudományok, alkalmazott termé szettudományok és az ö konó mia képezik. Hatékonyságát és mű kö dőképessé gét a használó k felelőssé gén alapuló tö rvényi szabályozás és intézmé nyrendszer biztosítja. A hatályos környezetvé delmi törvény már általánosabb fogalmat használ: 4. z) kö rnyezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések ö sszessége, amelyeknek célja a kö r- nyezet veszé lyeztetésének, károsításának, szennyezé sének megelőzése, a kialakult károk mérséklé se vagy megszüntetése, a károsító tevékenysé get megelőző állapot helyreállítása. Az emberi fejlődésnek é s e fejlődés erősődő gazdasági-technikai vetületének szinte kikerülhetetlen velejáró jaként, mintegy nemkívánatos melléktermékeként jelent meg a kö r- nyezeti értékek károsítása, szennyezése, veszélyeztetése. A maga idejé n kikerülhetetlennek is voltak mondható k ezek a hatások, hiszen a mára világossávált kö vetkezmé nyekkel é vtizedekkel ezelőtt még senki sem számolt. Ennek megfelelően még a kö rnyezettel kapcsolatos válságjelenségekkel szembeni fellépésre sem kerülhetett sor addig, amíg ennek egyértelmű en

9 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog 9 káros és az emberi létet mennyisé gében és minőségében egyképpen fenyegető hatásai nem váltak tartó san és mindenki számára érezhetővé. Az emberi fejlődés felgyorsulásának és a technika mint a világ új ö sszetevőjének hatásai révén a kö rnyezetet érő hatások jellemző i kö zül számos olyan elemet ragadhatunk ki, amelyek együttesen meghatározó i az egész témakö r jelenlegi és majdani kezelé sé nek. Az alábbiakban néhány ilyen jellemzőt idé zünk fel, távolró l sem a teljesség igé nyé vel, hanem a jogi szabályozás irányainak bemutatása érdeké ben: Az ember kö rnyezeti befolyása a kezdetektől megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes kö rnyezeti ö sszetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás áthatja a kö rnyezet természetes és mesterséges ö sszetevő inek szinte teljességét. A káros, veszélyes kö rnyezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A kö rnyezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissáválnak, sőt lassan még a Fö ld határain is túllépnek. Az együtthatások, a területi korlátlanság lehetősé ge mellett harmadikké nt jelenik meg a káros kö rnyezeti kö vetkezmények idő beli elhú zódása, mely tovább erősíti a veszé lyhelyzeteket és nehé zzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivé désének, megelőzésének, a káros kö vetkezmé nyek enyhítésének esélyeit. Az előbb említett áttételek, együtthatások, térbeli é s időbeli kiterjedtség újabb kö vetkezmé nye a várható hatások prognosztizálásának, kiszámíthatóságának nehézsége is. A keletkező hatásmechanizmusok eredmé nyét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. A technikai eszkö zö k, az alkalmazott technoló giák, a kö rnyezetben elő nem forduló anyagok kö rnyezeti kö vetkezmé nyeinek három é rtelemben is nem kellő kiszámítható - sága mellett megnö vekszik az emberi mulasztások, hanyagság révén előidé zett veszé lyhelyzetek vagy káresemé nyek lehetősé ge, sőt a szándé kos magatartással előidézett következmé nyek súlya is. Az előbb említett tényezővel együtt értékelve pedig még kedvezőtlenebb helyzetekre számíthatunk. Ugyancsak megnö vekszik a balesetek előre ki nem számítható következmé nyeinek potenciális kö rnyezeti veszé lye. Végezetül nem feledkezhetünk meg még egy emberi tényezőről sem, mégpedig a fejlődéssel szoros ö sszefüggésben álló an: az egyes emberi értékek, érdekek rangsorolásáról, amelyen belül a kö rnyezeti é rtékek nem jelennek meg kellő súllyal. A kö rnyezetvédelem gyö kerei elsőként a termé szetvé delem, a vízjogi szabályozás, az iparható sági kö vetelmé nyek kö rében jelentek meg, és csak sokára, a XX. század második felé ben beszé lhetünk a kö rnyezetvé delmi jog mindjobban megkülö nbö ztethető sajátosságairó l. Ennek jele a mindinkább ö nálló sodó szabályozás megjelené se, amely eleinte esetenként, később egyre inkább függetleníti magát az egyé b jogi rendelkezésektől. Ugyanakkor számos területen a másodlagos jelleg megmarad gondolhatunk itt a fö ldvé delemre, amely tipikusan a mezőgazdasági mű velé sű fö ldre koncentrál, vagy a vízgazdálkodás-függő vízvédelem sorsára. A környezet védelmének egyes részterületei szükségképpen megjelentek már száz évvel korábban is, hiszen az újonnan telepített ipari létesítmények zaját vagy levegőszennyezését már akkor is korlátozni kellett, ugyancsak szabályozni kellett a vízfogyasztást vagy védeni az egyre szű külő termé szeti é letteret. Hiányzott azonban a kö rnyezet mint egé sz ö sszefüggéseinek felismerése, a mindenoldalú fenyegetettség érzete és ennek megfelelően az átfogó védelem iránti igé ny is.

10 10 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédle - Kö rnyezetjog Az egyes országok társadalmi-gazdasági fejlettsége eltérő idő ben kívánta meg a kö r- nyezetvédelem ö nállósodását. Az elmúlt években külö nö sen második felétől soha nem látott mértékben gyorsult fel a szabályozás, amelynek oka elsősorban az EK felé tett jogkö zelítési ígéretek betartásának szüksége. Számos új szabályozási területen értünk el eredményeket ezek kö zö tt kiemelkedően fontos a hulladékgazdálkodás -, míg számos más területen átalakult, megújult, alapvetően átrajzoló dott a jogi szabályozás képe. Az évi LIII. tö rvé ny, a kö rnyezetvédelmi tö rvé ny, rendelkezé seit nem tekintjük át részletesen, de a preambulumra sort kerítünk. Az alábbiakban kiemeljük a külö n is hangsúlyozásra érdemesnek tartott részeket. Az Országgyű lés tekintettel arra, hogy a természeti ö rö kség és a kö rnyezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzé se és védelme, minősé gének javítása alapfeltétel az é lővilág, az ember egészsé ge, életminősé ge szempontjábó l; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet kö zö tti harmónia, elmulasztása veszé lyezteti a jelen generáció k egészsé gét, a jö vő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az alkotmányban foglaltakkal ö sszhangban a kö vetkező tö rvé nyt alkotja: A fent kiemelt három elem kö zül a legelső a nemzeti vagyon fogalmának kiterjesztett értelmezése, amely első lépés lehet a gazdasági hatékonyság mércéinek átalakításához, a reális értékelési szisztéma megteremtéséhez. A nemzeti vagyon nem azonosítható egyik tulajdoni formával sem, így nem azonos az állami tulajdon fogalmával sem, hanem magában foglalja az ország, a nemzet szempontjábó l meghatározó értékeket, függetlenül attó l, hogy kinek a tulajdonában állnak. A preambulum megjeleníti a harmonikus fejlesztés elvét, illetve a fenntarthatóság gondolatáró l sem feledkezik meg. A preambulum harmadik kiemelkedő eleme a jö vő generációk védelmének tö rvényi kinyilvánítása. A jö vő generáció kra való hivatkozás arra is utalást tartalmaz, hogy a kö rnyezetvé delmi tö rvény újfajta szabályozási filozófiát honosít meg az eddig alapvetően a most élő generáció k jelenkori é rdekeit védő szabályozási koncepció mellé és talán annak helyé be. II. A kö rnyezetjog elvei A korszerű kö rnyezetvé delem igé nyeinek megfelelő szabályozást elvi megalapozással lehet tartó san kialakítani. Az elvi keretek keresé se minden olyan jogi szabályozás esetében igaz, amely rendszerben építkezik, de külö nö sen fontos akkor, ha e rendszer még kialakuló ban, a folyamatos fejlődés állapotában van. Az új kö rnyezetvé delmi tö rvény is külö n alcímben emlé kezik meg a kö rnyezet védelmének alapelveiről. Az elvek első sorban iránymutatást adnak a jogalkotás számára, mégpedig nem csupán az egy adott környezetvé delmi tö rvé ny, hanem a kapcsoló dó más szabályozó k vonatkozásában is. Az iránymutatásra külö - nö sen nagy szükség van akkor, ha a kérdéses terület olyannyira átfogó megújításra szorul, mint a kö rnyezet védelmének joga. Az elvek másik fontos szerepe az, hogy eligazítást adnak a jogalkotási produktumok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez. Ez külö nö sen abban az esetben igaz, ha egyes elvek, mint az a jelen kö rnyezetvé delmi tö r- vényben is tö rténik, a jogszabályban megjelennek. 1. Megelő zés, elő vigyá zatossá g, helyreá llítá s A megelőzés a környezetvé delem legfontosabb elve, amely a környezetpolitikában ismert másik megfogalmazása szerint a szennyezés forrásánál való fellépést is jelenti. Az

11 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog 11 elővigyázatosság kiegészítő elve az elmúlt tíz évben kapott egyre nagyobb hangsúlyt, míg a helyreállítás elemé t azért említjük, mert a magyar kö rnyezetvé delmi tö rvényben ily mó don szerepel. Az elv, mint első megkö zelítésben a megelőzés elve, az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igé nyli, míg az elővigyázatosság gondolatával kiegészülve arra figyelmeztet, hogy kellő kö rültekintéssel elkerülhetőek és elkerülendőek a nem várt kö vetkezmények is. A helyreállítás a már bekö vetkezett károsodások további hatásainak elkerülé se szempontjábó l jelent megelőzést. Az elő vigyázatosság tehát a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik, amennyiben már a károsodás veszélyé re vezető tevékenysé gek megalapozása során el kell kerülni az olyan helyzetet, amely esetleg a kö vetkező lépést jelentő megelőzés alkalmazását kö veteli meg. 2. A harmonikus vagy fenntartható fejlő dés, illetve az integrá ció elve A fenntartható fejlő dés az ENSZ második kö rnyezetvé delmi világkonferenciájának Rio de Janeiro, 1992 előkészítése során vált a kö rnyezetvé delem meghatározó elvé vé. A gazdaság fejlődése amely minősé gi é rté k, és nem azonosítható feltétlenül az elsősorban mennyisé gi szempontú nö vekedéssel ezen értelmezés szerint a gazdasági szerkezet és az ezek forrását alkotó értékrendek megfelelő átalakításával kö rnyezetbarát mó don is elképzelhető, illetve megfordítva: azon gazdasági fejlődés képviseli a fenntartható ságot, amely tekintettel van a kö rnyezet értékeire és védelmére is. A integrációt is az elv egyik szinonímájaként értelmeztük, mert ennek révén kö zelebb hozható az általános kö rnyezetpolitikai elv a joghoz. Az integráció e téren azt a folyamatot jelö li, ahogyan a környezeti é rdekek védelmének szempontrendszere helyet kap a nem kö rnyezetvé delmi é rdekű dö ntéshozatalban. Az integráció megvaló sítható ságának igazolása érdekében példaként bemutatjuk, hogy é ppen ezen integrált fellépés egyik lehetsé ges értelmezését ismerhetjük fel a hatályos kö rnyezetvé delmi tö rvény rendelkezései kö zö tt, melyek a kö rnyezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami dö ntésekben címet viseli. Ennek értelmé ben a kö r- nyezetre várható an hatást gyakorló jogszabálytervezetek vagy országos, illetve regionális hatást eredmé nyező dö ntések elfogadása előtt azok potenciális kö rnyezeti hatásait is fel kell mérni. A kö rnyezetvé delmi érdekekkel való harmonikus szabályozás megteremtésére szolgál a tö rvényben külö n szabályozott vizsgálati elemzés. Vizsgálati elemzést kell készíteni a kö r- nyezetvé delemmel ö sszefüggő tö rvényjavaslat és más jogszabály, az ország társadalmi-gazdasági tervei, területfejlesztési koncepció i, továbbáa regionális hatást eredmé nyező dö ntések esetében. A vizsgálati elemzé s ugyanazon gondolatkö rben mozog, mint az EK ben elfogadott új direktívája, a stratégiai hatásvizsgálatró l (SEA strategic environmental assessment), hiszen mindkettő a jogalkotási tervezetek, tervek, programok várható kö rnyezeti hatásait kíséreli meg felmérni. 3. A tervszerű ség elve A kö rnyezetvé delemmel kapcsolatos tevékenységekben tartó s eredmé nyt csak hosszú távú gondolkodással, a lépések megtervezé sével lehet elérni. A tervezés tehát megkö veteli a hosszú távú kö rnyezeti stratégia, kö rnyezetpolitika kidolgozását, melyet elsősorban kö zéptávú tervekben kell részletezni. A tervezés tö bb lépésbő l áll, melyek kö zül kiemelkedik: az adott kö rnyezeti állapotró l szerzett reális információ ö sszegyű jtése é s elemzése, a megalapozott tervezés előfeltételeként; a célok kitű zése, melyek megjelenhetnek a kö rnyezet célállapotának felvázolásában, illetve egyes konkrét feladatok megvaló sításában;

12 12 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédle - Kö rnyezetjog a kitű zö tt célok eléréséhez elengedhetetlen eszkö zö k, intézmé nyek, jogi és igazgatási keretek megfogalmazása; a visszacsatolás, ellenőrzés lehetősé gének beépítése a tervezés folyamatába. A tervezésnek a dö ntéshozatali szintek és a tervezés által átfogott kö rnyezeti é rdekek alapján a kö vetkező lehető ségeit kell megkülö nbö ztetni: A tervezésnek a kö vetkező szintjeit kell megkülö nbö ztetni: Dö ntéshozatali szintek szerint Országos Regionális kormányzati Regionális ö nkormányzati Helyi kormányzati Helyi ö nkormányzati Vállalati Az érintett kö rnyezeti é rdekek szerint általános, átfogó szakterületi általános, átfogó, szakterületi általános, átfogó szakterületi általános, átfogó szakterületi A tervezés egyben a fokozatosság és kiszámíthatóság<d> gondolatát is magában foglalja. A kö rnyezet védelmét célzó intézkedéseket az esetek tö bbsé gében a kö zvetlen veszé lyhelyzeteket kivé ve előre tervezetten és előre jelzett ütemezésben kell megvaló sítani. 4. Az á llam kö telezettség- és felelő sségvá llalá sa Az állam nem ö nmagáért való intézmé ny, hanem rendeltetést tö lt be a társadalomban. Rendeltetését funkció in keresztül gyakorolja, amely funkció k a főbb kö telezettségcsoportokat jelentik ilyen a kö zrend védelme, a szociális biztonság alapvető feltételeinek megteremtése, illetve a modern államban ilyennek minősül a kö rnyezetvé delem is. Az állam kö telezettség- és felelősségvállalása három nagy részkö telezettségbő l<d> tevődik ö ssze: az állam kö telezettsé ge, hogy a kö rnyezetvé delem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse; az állam felelősséggel tartozik az állami szervek és az állami tulajdon által okozott kö rnyezeti veszélyért, ártalmakért, károkért; az állam egyes esetekben kö zvetlen érdekeltsé ge nélkül is kö teles helytállni, tehát mö - gö ttes felelőssé ge érvé nyesül. Amikor állami feladat- és kö telezettségvállalásró l van szó, ezt kiterjesztően értelmezzük, oly mó don, hogy az valamilyen formában magába foglalja ugyan minden állami szerv kö telezettsé geit is, de az államon belül elfoglalt szerepük, helyük függvé nyé ben eltérő mó - don. Az állami feladatokon belül elsődleges felelősség hárul általában a kö zigazgatásért felelő s szervezetekre, mert ezek jelentik a rendszeres jelenlétet, méghozzájogokat és kö telezettsé geket alakító (konstitutív) mó don szemben például a bíró i jogalkalmazással, amely nem alakítja a jogokat és kötelezettsé geket, hanem azokat megállapítja (deklaratív szerepvállalás). A kö zigazgatás ilyen kiemelt feladata egyaránt kiterjed az államigazgatási és az ö nkormányzati szervezetre, de a kettő kö zö tti megfelelő arány kialakítása során a kiindulása alap az lehet, hogy a kö rnyezetvédelem fő szabályként kö zponti feladat, mely általában nem, de meghatározott kö rö kben átadható ö nkormányzati hatáskö rö kbe. Az elv egyes részelemei: Az állam é rtékelje a kö rnyezetvédelmet saját állami é rdekké nt

13 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog 13 Az állam a kö rnyezetvédelmi tevékenységek legfőbb irányító ja Az irányítás elkülö nült szervezetrendszer kialakítását igé nyli A szervezetrendszer tevékenysége tartalmi alapozását a jogalkotás jelenti A szabályozás feladataibó l külö n kiemelést érdemel a gazdasági szabályozó feladatkö r A kö rnyezetvédelmi kutatások irányítása, koordinálása szinté n állami feladat A kö rnyezetvédelmi információ s rendszer kialakítása egyfajta kö zszolgáltatás A fenti kettőre alapozható a kö rnyezetvédelmi tárgyú oktatás és ismeret-terjesztés Felté tlenül része ezen elvnek az állam részéről jelentkező koordináció Ide kell sorolni az állami támogatások rendszerét A nemzetkö zi együttmű kö désben való tényleges kö zremű kö dés is állami feladat. A felelősség és a kö telezettségvállalás egy sajátos ö sszetevőjét a környezetvé delmi tö rvé ny 41. (5) bekezdésé nek c) pontjában találhatjuk, a Kormány kö rnyezetvé delmi feladatai között. A törvény e pontban megfogalmazza a Kormány általános, háttérhelytállási kö telezettsé gét: a jelentős környezet károsodások, illetve a rendkívüli környezeti események kö vetkezmé nyeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. Így az állam kö rnyezetvé delemmel kapcsolatos kö telezettsé gei általános kö zvetett felelőssé ggé válhatnak. A gyakorlati megvaló sítást szolgálták az elmúlt években rendelkezésre álló kö rnyezetvé delmi kárelhárítási alapok. 5. A tá rsadalmi részvétel A felismert érintettségen és informáltságon alapuló felelős egyéni és kollektív társadalmi részvétel joga és kö telezettsége mint alapelv a jogállam megteremtésének folyamatával arányban egyre erősö dő kö vetelmé nyt jelent és nem csupán a kö rnyezetvé delemben. A társadalom egé sze és egyénei a környezeti ártalmak szenvedői, így bevonásuk a döntések előkészítésébe, a dö ntéshozatalba, a dö ntés megvaló sulásának ellenőrzésébe nem maradhat el. Ugyanakkor nem szabad arró l sem megfeledkezni, hogy a társadalom és az egyes állampolgárok széles kö rben maguk is kö zremű kö dnek a kö rnyezeti ártalmak keletkezésé ben, előidé zésé ben. Amikor társadalmi részvé telről beszé lünk, a fentieket leegyszerű sítve szó ba kerülhetnek a kö vetkező elemek: az információ hoz való jog; részvé tel a jogszabályalkotásban; részvé tel a kö zigazgatási dö ntéshozatalban, az egyedi esetekre is vonatkoztatva, valamint ennek folytatásaként részvé tel a kö rnyezetvé delmi ellenőrzésben, a jogérvényesítési folyamatokban; a jogorvoslathoz való jog, illetve perlé si jogok; valamint mindezek szolgálatában a kö rnyezetvé delmi egyesületek jogai. Az információ a társadalmi részvétel legalapvető bb feltétele, amely két nagy jogosítványcsoportba sorolható : az aktív információ hoz való jutás szabályainak csoportjába, amely szerint a társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a kö rnyezet állapotáró l, és a passzív információ s jog csoportjába, amelynek é rtelmé ben a társadalom tagjai vagy csoportjai információ t kérhetnek, mégpedig anélkül, hogy ennek indokait meg kellene

14 14 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédle - Kö rnyezetjog határozniuk. Az információ iránti kérelem visszautasítására csak indokolt esetekben kerülhet sor ilyen lehet például a nemzetbiztonság vagy a szolgálati titok. A jogalkotási folyamatban való részvétel lehetősége a kö rnyezetvé delmi egyesületekre terjed ki. A kö rnyezetvé delmi tö rvény megkívánja 98. (3) bek., hogy az ilyen jogát érvé nyesíteni kívánó szervezet erre vonatkozó igé nyét a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települé si ö nkormányzatnál jelentse be. A vélemé nyeknek termé szetesen nincs kö telező ereje. A dö ntéshozatalban való részvétel a jogalkotási részvé telhez képest jó val tö bb kö z- vetlen lehetőséget rejt magában: általános eljáráskezdeményezési jog, általános ügyféli jog, a külö nö s eljárásokban való részvé tel lehetősé ge. A tö rvény 99. -a kétféle eljáráskezdeményezési jogot ad a szervezeteknek, mégpedig a kö rnyezet védelme érdekében, kö rnyezetveszé lyeztetés, kö rnyezetszennyezés vagy kö rnyezetkárosítás esetében. Az egyik a kö zigazgatási eljárásokra és intézkedés megtételére vonatkozik. A másik pedig már nem is egyszerű en eljáráskezdemé nyezés, hanem annál több perlé si jog, melyre a jogorvoslati jog kapcsán visszatérünk. A társadalmi részvé tel jogainak sorában a környezetvé delmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő társadalmi szervezetet a tö rvé ny ügyféli jogállással ruházza fel, amennyiben azok az adott kö r- nyezeti ügy hatásterületén mű kö dnek. Az egyes sajátos eljárásokban pedig az általános felhatalmazástó l eltérő megoldásokat találhatunk. Ilyen pé ldául a kö zmeghallgatásnak a kö rnyezeti hatásvizsgálati eljárás folyamatában érvé nyesülő változata. A jogorvoslati jogról kettős értelemben beszé lhetünk. Elsősorban a jogorvoslati jog magában foglal minden olyan esetet, amikor ügyféli jogállás vagy más dö ntéshozatali eljárásban megjelenő részvé teli jog mellett az érdekelt társadalom (egyének vagy csoportok) számára nem megfelelő határozat készült. A jogorvoslati jog ezen esetekben magához az eljárási jogosítványokhoz kapcsoló dik. A jogorvoslati jognak azonban van egy fentiektől kissé eltérő külö nö s megnyilvánulási lehetősége a kö rnyezetvé delmi tö rvényben, és ez a perlési jog, amely megilleti a kö rnyezetvé delmi szervezeteket, mégpedig oly mó don, hogy a kö rnyezethasználó ellen indítanak pert, a kö rnyezet érdekében. 6. Az együttmű kö dés Az együttmű kö dés elve elsősorban értelmezésre vár az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a kö rnyezetet használó é s a társadalom kö zö tti ö sszefüggésben. Az együttműkö dés elvének lényege az, hogy elvi utat nyit a megegyezésre tö rekvéshez. Az elv feltételezi tehát a dö ntéshozatal é s kö zvetlen fellépés kö zö sségét, a konszenzus fontosságát. Az együttmű kö dés elvének másik oldala a nemzetkö zi együttműkö dés kö telezettsége, amely abbó l a felismerésből ered, hogy a kö rnyezeti ártalmak aligha ismerik el az államhatárokat, azok kiterjednek az adott szennyezésben vétlen államokra éppúgy, mint a szennyezés forrásának államára, sőt számos esetben akár még erőteljesebben is.

15 KÉ KKŐ Tanfolyami Segédlet - Kö rnyezetjog A felelő sség vagy a szennyező fizet elve Az elv alapján a lehetséges felelő sségi eszkö zö ket minél komplexebb módon kell alkalmazni, annak érdekében, hogy a környezet terhelőjé nek, szennyezőjé nek legteljesebb mértékű helytállása megvaló suljon. A helytállás nem csupán a fizetés szó szerinti, anyagi é r- telmezésé ben jelenik meg, hanem tevékenységben vagy akár szemé lyes felelősségben is. A szennyező fizet elvet tehát a felelősség elvének szinonímájaké nt értelmezzük, mert mindkettő azonos célt szolgál, az előbb említett komplexitás jegyében. A szennyező fizet elve megfelelő értelmezé sé ben a szennyezés a kö rnyezetvédelmi tö rvény jelenlegi fogalmi rendszeré ben inkább környezethasználatró l beszé lhetünk, lévén hogy nem csak a jogellenes magatartások kerülhetnek szóba -, illetve kö rnyezethasználat folyamatként értékelhető, melynek minden pontjához kapcsolódik valamely kö telezettség és mindezen kö telezettség valamilyen formában helytállást felté telez. A szennyezés fogalma így tágan értelmezendő és a kö rnyezethasználat minden lehetséges elemét előzményeitől é s maradék felelősségig magában foglalja, ahogyan a fizet fogalma sem jelent csupán kö zvetlen fizetési kötelezettséget, hanem arra utal, hogy minden elvárásnak van anyagi vonzata is. A megelőzési intézkedések, a dolgozó k képzése, a társadalom tájékoztatása, a monitoring rendszer kiépítése egyaránt kö telezettség és anyagi teher. Amikor a felelősség elvéről beszé lünk, való jában ez is magában foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek révén a szennyező számára nem kifizetődő a kö rnyezet szennyezése, tehát ilyen vonatkozásban az elv egyet jelent a felelősségi jellegű intézmé nyek miné l szé lesebb kö rének alkalmazásával, mégpedig miné l komplexebb, egységesebb mó don. III. A kö rnyezethez való jog Az emberi vagy állampolgári jog mivolt az adott szabályozandó terület jelentőségére utaló érték is, méghozzátö rténeti, politikai és jogi vonatkozásban egyaránt. A kö rnyezethez való jog kö zvetlenül nem jelenik meg az un. emberi jogi kó dexekben, de jogértelmezé ssel más jogok mint pl. az Emberi Jogok Euró pai Bírósága gyakorlatában a magánlakáshoz való jog keretében megjelenhet a kö rnyezet védelme is. Az EU egy kö zö sségi emberi jogi kódex (együtt az un. Konventtel) megfogalmazásába fogott, mégpedig arra hivatkozással, hogy Euró pa kö zö s értékeinek sorában a demokrácia, a jogállamiság gondolatai egyaránt az egyénre tekintettel alakítandó k. A kó dex tervezetének 37. cikkelye tartalmazza a kö rnyezetvédelem kérdését: A kö rnyezetvédelem magas szintjét és a kö rnyezetminőség javítását az Unió politikáiba kell integrálni és a fenntartható fejlődéssel ö sszhangban biztosítani kell. A környezethez való jog emberi jogi, tehát nemzetkö zi jogi vonulata így kötelező erejű jogi dokumentumban nem jelenik meg, de annál inkább találkozunk ennek állampolgári jog oldalával az egyes államok tö rvényhozásában. Az évi II. tö rvény az emberi kö r- nyezet védelméről 2. (2) bekezdése a kö vetkezőképpen fogalmazott: Minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó kö rnyezetben é ljen. Az 1989-ben alapvetően módosított alkotmánya környezethez való jogot két eltérő úton szabályozta ában az állampolgári jogot fejleszti tovább és emeli alkotmányos elvvé: A Magyar Kö ztársaság elismeri é s érvé nyesíti mindenki jogát az egészsé ges kö rnyezethez. Ugyanezen alkotmány 70/D. -ában ismé telten megjelenik a kö rnyezetvé delem szüksé gessé ge, igaz, itt már csupán az egészéghez való jog biztosítása eszkö zeként.