Alapok és bevezetés. Négy fő ok a kommunikációra. Kommunikatív viselkedések

Átírás

1

2 Alpok és vztés A Kommunkáós Mátrx vlóán néy mátrx sorozt, mk kommunkáó néy lpvtő okát és komptn ét szntét lnítk m. A komptn sznt kommunkáór sznált vslkésk lpán lttk mkülönözttv, prntnonáls vslkéstől két- és áromszmólumos kzésk trőn. A Mátrx szrvzőés 9 tpkusn lőő ssmő mntáán lpul, kkt árom lklomml mértk l 6 és 20 ónpos koruk között. A Mátrx y lmérő szköz, m rr trvztk, oy pontosn mtározz, lnl oyn kommunkál y yrmk, vlmnt rr, oy y olyn vázt ztosítson, mllyl ésszrű kommunkáós élokt lt mtározn, spkus vslkésk és kommunktív unkók vy szánékok lérésénk érkén. A Mátrxot úy trvzték, oy olyn yrmkknél lssn sználn, kknk súlyos kommunkáós zvr vnnk, lértv súlyos sznzoros, motoros és kontív zvrokt. A lmért szmély Mátrxn vé yrmk -ként krül mlítésr. Flívuk ylmét, oy Mátrx yránt lklmztó lnőttknél, kk kommunkáó kor szksznál trtnk. Szntén sznos lmérn súlyos oytékossá nélkül tl yrmkkt, kk kommunktív lőés kor szkszn árnk. A Mátrx két, különállón szrkszttt, ő részől áll üztől és prolól. Mután lolvst vztést z 1. és 2. ollon, mtlál z útmuttót 3. ollon. Ezk után néy mátrx tláltó, y-y kommunkáó néy ő okáoz kpsolóón. Mnyk mátrx y éssort trtlmz, mr mátrxn kll válszoln. A mátrxok ktöltés spkus normáót rról, oy pontosn oyn z k mát yrmk. Mután válszolt 3 6. ollon lévő éskr, zt prolt. A prol összoll 3 6. ollról szármzó normáókt, mmuttv, oyn lők yrmk kommunkáó. Néy ő ok kommunkáór Könnyn mérttük, oy kommunkáó kor szkszn néy, nyon lpvtő ok vn kommunkáór más mrkkl. Aoyn ősé és ykorlott kommunkátorrá válunk, sokkl komplx okok lőnk k kommunkáór, mkz olyn, tlsn ú közléskkl kll kznünk munkt, mk kor kommunktív vslkéskkl nm kztők. A Mátrx kommunkáó néy lpvtő ok köré szrvzők, mk lírás lá tláltó. Crty Rowln, P.D. z Oron Hlt & Sn Unvrsty Oron Insttut on Dslty & Dvlopmnt prosszor Portlnn, Oronn. Forított és ptált myr nylvr: Ivskó Lív PD és Ksöl Zsó Flőéss és Nuroprmtk Kuttósoport Sz Tuományytm, Sz 1. ISSZAUTASÍTn olokt, mkt nm kr Mé z úszülöttk s áltlán vláossá tuák tnn, nm szrtk zt, m történk kár ésk, á vlmük vy vlmlyn okól kllmtlnül érzk mukt. Aoy ősé válunk, tlálunk sokkl konvnonáls móokt rr, oy vsszutsítsuk nm kívánt olokt, és oy lkrülük zokt, mé mlőtt lkínálák őkt. 2. MEGSZEREZn olokt, mkt kr H tlálkozunk vlmvl, mt kvlünk, szrtnénk töt lől, vy zt szrtnék, oy mtörténn úr. Kztn ssmők sk zt tuák muttn, oy kvlnk vlmt, m éppn történk. Késő ktlálák, oyn érék l, oy z mrk oák nkk, mt krnk, kkor s, zt mé nm ánlották l nkk. 3. Részt vnn SZOCIÁLIS ntrkókn A ltö mr számár szoáls ntrkó rnkívül ontos spktus z éltnk. A kommunkáó ny részénk él kzáról ntrkó nntrtás más szmélykkl. A ssmők mások ylm áltl oloulnk, és yorsn mtnulák, oyn vonák mukr zt. éül mtnulák uvrs és kvésé önző móon nntrtn mások ylmét. 4. INFORMÁCIÓt n vy n Aoy yrmkk nőnk, yr nká rősök z érklőésük z önmukon kívül olok ránt, mtnulnk normáót n, éskt lkotn és zokr válszoln, vlmnt normáót n. Elnt zk közlésk válszok löntnő éskr, yszrű ésk ltvés, olok mímkézés és myzésk tétl. Az stk töséén zkz közléskz tpsztltok lső rprzntáó szüksés, vlmnt z normáók mnpulálásár szmólumsznált. Kommunktív vslkésk Aoy lőünk, okoztosn képssé válunk kzn közlésnkt sokkl árnylt, konvnonáls és szoálsn loott móon. A kor kommunktív vslkésk ltnk nm szészrű nások, mozásos vslkésk, sztusok, rkzésk és szmmozás. Ey yrmk súlyos ortopé zvrokkl yszrű mnk szközt sznált. Késő mtnulunk sználn szmólumokt kommunkáóoz, lértv kmonott szvkt, mnuáls lkt, írott vy Brll-írássl lyztt szvkt, tpnttó szmólumokt (mnt kép szmólumok vy árommnzós szmólumok), vy lktronkus kommunkáós szközökt, mlyk trtlmznk yt zkől szmólumrnszrkől. Látoss m ollt, ol normáót tlál kpsolóó kuttásokról és okttás nyokról. 1

3 A kommunktív komptn ét sznt A Mátrxn szrplő kommunktív komptn ét sznténk lírás lá tláltó. I. SZINT: PREINTENCIONÁLIS ISELKEDÉSEK és z állpotok, mkr rlktálnk Ezk vslkésk nká rlxsn kváltottk vy rktívk, mntsm ltrvzttk, úy tűnk, kpsoltn vnnk oló értlmn vtt komort spkus állpotvl. A szülők zkt vslkéskt olyn lső állpotok kzőésként értlmzk, mnt z ésé, komort vy álom. II. SZINT: INTENCIONÁLIS ISELKEDÉSEK mk kommunkáóként unkonálnk Ezk vslkésk ntnonálsk, nm kommunktív szánékúk. Tát yrmkk nm önnk rá, oy zkt vslkéskt mások vslkésénk olyásolásár sználták. Azonn néány zn vslkésk közül kommunktív unkót szolál, szn szülők úy értlmzk zkt, mnt vlmnk kommunkálását. Ezn szntn yrmkk nm létsítnk szmkontktust potnálsn kommunktív vslkés muttás lőtt, és nm várnk válszt lnőttktől. Ezn tvéknyséük közn közvtlnül tárykt vy z mrkt sználák lytt, oy tárykt sználnánk rr, oy mrák vl y szmély ylmét, vy y szmélyt rr, oy mszrzznk y kívánt táryt.. SZINT: NEM KONENCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ prszmolkus vslkés sználtávl Ez y krtkus szksz. Ekkor yrmkk ntnonálsn kommunkálnk, olyn nm konvnonáls móokt sználnk kommunkáór, mnt tstmozás, slkvésk mrkkl és tárykkl, voklzáók (vy kpsoló sznált súlyos ortopé zvr stén). Ezkt vslkéskt zért nvzzük nm konvnonálsnk, mrt nns szoálsn lotó lntés kommunkáónk lnőtt vlán. Hár zk vslkésk nyon tékonyk, véül áltlán sokkl konvnonáls sztusokkl lyttsítőnk. I. SZINT: KONENCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ prszmolkus vslkés sználtávl Ezn szntn yrmkk ntnonálsn kommunkálnk konvnonáls (vy szoálsn lotó) sztusokkl és voklzáóvl. A konvnonáls sztusok sznált olyttók yrmk- és lnőttkor során, oy tékonyn készíts szmolkus vslkést. A yrmknk kkor ún. uáls orntáó - vn: yszrr, y őn orntálók y szmély és kommunkáó témá lé, és y ott őn mnkttőt ylm s vsz. A uáls orntáó ykrn sztusok komnáóávl értő l (pl.: ránézn vlkr, közn muttn vlmr). Azok yrmkk, kk nm látnk, zn vslkésk közül sokn nm lőnk.. SZINT: KONKRÉT SZIMBÓLUMOK mk spkus rrnst rprzntálnk Ezn szntn yrmkk képsk rprzntáln y környzt nttást (y rrnst) olyn konkrét szmólumok sználtávl, mnt trmészts vy árázoló sztusok (z olyn sztusok, mnt z nyém, ül vy yr), slkvésk vy táryk lmutotás, vy tpnttó szmólumok. Ezk konkrét szmólumok két móon vontkoznk környzt nttásokr. Az lső stén 1:1 kpsoltuk vn spkus rrnssl. A másoknál yértlmű prptuáls kpsoltuk vn rrnssl: zz zkl s sonlítnk rrnsr, nnk mlnésén, nán, tpntásán vy mozásán. A yrmkk súlyos ortopé zvrokkl s ozzáértnk tpnttó szmólumokoz, pélául kpsoló vy más mnkus szköz sználtávl, muttássl, érntéssl, szmmozássl st. A ltö yrmk stén z. sznt nm lnk m kommunktív lőés különálló szkszként. Elytt z. sznt áltlán vyül I. és I. sznt vslkésvl. Azonn z. sznt különálló és krtkus állomássá s vált zoknál yrmkknél, kknk súlyos zvr vnnk, és kk számár konkrét szmólumok ltnk sk értlmml írók. D átmnt szkszként s szolált z nyé oytékossáú yrmkknél, kknk nézsét okoz z sztrkt szmólumok lsátítás. I. SZINT: ABSZTRAKT SZIMBÓLUMOK mk spkus rrnst rprzntálnk Ezn szntn yrmkk képsk rprzntáln y környzt nttást (y rrnst) olyn sztrkt szmólumok sználtávl, mnt szé, mnuáls lk, Brll-írássl lyztt vy írott szvk, sztrkt rkus szmólumok vy árommnzós sztrkt szmólumok (y mtározott orm vy txtúr, m önkénysn löl szmólumát vlmnk). Ezknk szmólumoknk kzáról önkénys kpsolt vn rrnssl zz nm sonlók prptuálsn ozzá. En szkszn yrmk yszrr y sztrkt szmólumot sznál, nm p komnáókt. A yrmkk súlyos ortopé zvrokkl s ozzáértnk z sztrkt szmólumokoz, pélául kpsoló vy más mnkus szköz sználtávl, muttássl, érntéssl, szmmozássl st. II. SZINT: NYEL szmólumok komnálás Ezn szntn yrmkk szmólumokt sználnk, két- vy áromszmólumos komnáón, rmmtk szályoknk vy szntxsnk mllőn. Ey kzés lntés változt, szmólumok sorrn mváltozk. A yrmkk súlyos ortopé zvrokkl s ozzáértnk z sztrkt szmólumokoz, pélául kpsoló vy más mnkus szköz sználtávl, muttássl, érntéssl, szmmozássl st. 2

4 Útmuttó Atorrások Bármlyn komnáóát sznált mylésknk, ntrúknk szülőkkl vy tnárokkl, és közvtln kísérltknk, mkkl kommunkáó válttó k. Ezkkl mtározt, mly vslkéskkl mly állpotokt (I. sznt), tvéknysékt (II. sznt) vy szánékokt ( I. sznt) képs kzn yrmk. Értéklés Mnn mátrxnál válszolon mnn ésr álszolon éskr oszlopn, vy n m y tközlőt válszásr. H válsz IGEN, krkázz tűt álszolon tt oszlopn ármly vslkés mlltt, mt yrmk sznál, oy állpotot, tvéknysét vy szánékot zzn k. Győzőön m ról, oy válszáskor uynzon számú oszlopot sznál, mnt és, mr válszol! A tűk álszolon tt oszlopn Kommunktív vslkésk oszlopn lsorolt vslkésknk llnk m. Csk kkor krkázzon y vslkést, yrmk zt önállón (zz sítsé nélkül) és kövtkztsn ( ltö lklomml lőorul, mkor mllő ltősé vn rá) véz! A ltö és szánékokr vontkozk, m számos különöző szntn kztő. Mvl ltö yrmk y őn kommunktív komptn kttő vy tö szntén áll, zért vlószínűl kttő vy tö szntn s llnőrzn kll vslkéskt, oy válszolon mnn ésr. Pélául, y yrmk változtos vslkéskt sznált, oy n y ú táryt, lértv kttt szót, süt (I. sznt), y sütről készült kép átását (. sznt), vy y sütr vló rámuttást és önr nézést (I. sznt). Hol kz? Kz ISSZAUTASÍTÁS ímű tálázttl, m lon vé másk árom ő kommunkáós okkl (lás MEGSZERZÉS ímű tálázt, SZOCIÁLIS ímű tálázt, INFORMÁCIÓ ímű tálázt). Mnn ollon z lső éstől lon z utolsó lé. H yrmknk nyon kvés vslkés tűnk kommunktív szánékúnk, vy yáltlán nns lyn, kkor mnn oll lső ésévl kz, m lon vé skrs éskn, ol már ztos n, oy z ml yrmk képsséét. H yrmk sznál ármlyn szmólumot (szé, lk, kép szmólumok st.), vy z ntnonáls kommunktív sztusok mltősn ktrt rprtoárávl ír, kkor z I., II. vy kár. sznt ésr tó válszok s túl yszrűk ltnk yrmknk: zz yrmk már mltt kommunkáó zn szntt. En z stn löl mnn válszoszlopn zknél ésknél, oy zk nn ollttnk (vy lyttsítttk) ms képssészntknél. Ltősék olok ISSZAUTASÍTÁSár, mkt nm kr álszolon éskr 1. Dszkomortot z k M tu monn, yrmk mkor érz mát kllmtlnül (á vlm, átázott, és, rt)? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, kllmtlnül érz mát? 2. Tltkozk M tu monn, yrmk mkor nm kr y konkrét olot, pélául y zonyos étlt, y átékszrt vy y átékot, mt éppn átsznk (pl.: sklnozás)? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, nm kr vlmt? 3. sszutsít vy lutsít Gyrmk kz szánékosn, oy nm kr y zonyos olot vy slkvést? Nm In H n, mt tsz yrmk, oy vsszutsítson vy lutsítson vlmt? álszolon tt Kommunktív vslkésk Sznt ) Tsttrtáson vló változttás (mmrvk tst, oro, lorul) ) étmozások (rú, üt) ) Fmozások (lorít ét) ) Arkzésk (rmszol) ) oklzáók (sír, moro, skolt) ) Eyé vslkés ) Fmozások (lorul, vsszúzz ét) ) Krmozások (üt, tol, lo) ) Lámozások (ont, rú) ) Arkzésk (ránol omlokát, rmszol) ) oklzáók (nyo, noskok, skolt) ) Szmélytől vy tárytól vló lorulás ) Eyé vslkés ) Az ész tst moztás (oro, lorul) ) F l- vy ollr orítás ) Kr- vy kézmozások ) Lámozások (rú, ont) ) oklzáók (skolt, nyo) ) Arkzésk (ránol omlokát, rmszol) ) Táry vy szmély ltolás ) Eyé nm konvnonáls sztus ) Nm kívánt olo oás önnk ) Frázás ) Konkrét ntonált voklázó (-) ) Eyé konvnonáls sztus ) Nm kívánt olo otóánk vy rzánk lutsítás ) A nm kívánt olot rprzntáló táry szmólum lutsítás ) Eyé konkrét szmólum lutsítás ) Kttt szó ( nm, kész ) ) Mnuáls l ( nm, áll ) ) Írott szó ( nm, kész ) ) Brll-írássl lyztt szó ( nm, áll ) ) Asztrkt árommnzós szmólum ( nm, áll ) ) Asztrkt kétmnzós szmólum ( nm, áll ) ) Más sztrkt szmólum I. Prntnonáls vslkés Prntnonáls vy rlxív vslkés, m z lny állpotát z k. Az állpotokt (pl.: ésé, átázottsá) onozó értlmz. II. Intnonáls vslkés A vslkés ntnonáls, nm kommunktív szánékú. A vslkés onozó vslkésénk olyásolásként műköt zért, mrt onozó szánékr kövtkztt.. Nm konvnonáls kommunkáó Nm konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. I. Konvnonáls kommunkáó Konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. A yrmk ún. uáls orntáó -t mutt.. Konkrét szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló konkrét szmólumok lmtált sznált. 1:1 mlltttősé vn szmólum és rrns között. I. Asztrkt szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló sztrkt szmólumok lmtált sznált. Eyszrr y szmólum sznált. ) Két szmólum ( nm kll ) ) Három szmólum ( nm my k ) Szmólumok típus II. Nylv A szmólumrnszr szályszrű sznált. A szntktk szályoknk mllőn rnztt, 2 vy 3 szmólumól álló komnáók. 3

5 Ltősék olok MEGSZERZÉSér, mkt kr álszolon éskr álszolon tt Kommunktív vslkésk Sznt 1. Komortot z k M tu monn, yrmk mkor létt, nyuot vy kllmsn ztott? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, kllmsn érz mát? 2. Tvéknysét olytt M tu né monn, yrmk mkor szrtn olyttn y tvéknysét vy slkvést, mt éppn ztk (pl.: urálás, mutotós monókák, áték znélő átékszrrl)? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, szrtné olyttn tvéknysét? 4. Tvéknysé olyttását Gyrmk kz szánékosn, oy szrtn olyttn y tvéknysét, mt éppn ztk (pl.: kukuskálás vy znélő áték lnítás)? Nm In H n, oyn yrmk tvéknysé olyttását? 4 5. Ú tvéknysét Gyrmk lz szánékosn, oy szrtn ú tvéknysét vértn (olyt, mn nm most vttk részt)? Nm In H n, oyn (vy prnsol) yrmk z ú tvéknysét? 6. lmől töt Gyrmk kz szánékosn, oy töt kr vlmől (pl.: y átékól vy étlől), mután már kpott vlmnnyt lől? Nm In H n, oyn yrmk töt vlmől? 3. lmől töt mszrz M tu né monn, yrmk mkor kr töt vlmől (pl.: étlől vy átékól)? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, szrtn vlmől töt? 7. álszt Gyrmk válszt szánékosn két vy tö lm közül, mt lánlott nk uynn z őn? (Lyn ztos nn, oy yrmkénk tuomás vn mnyk ltőséről, és nm sk lz z lső lmt, mt észrvtt!) Nm In H n, oyn válszt yrmk? 8. Ú olot Gyrmk kz szánékosn, oy vlm ú olot kr (pl.: y átékot vy étlt), mt lát, ll vy tpnt, nm ltt lánlv nk? Nm In H n, oyn yrmk z ú olot? 9. Hányzó olot Gyrmk szánékosn olyn olokt (átékok, étl, mrk), mk nnsnk ln közvtln környztén (olok, mkt nm lát, ll vy érnt, mk másk szoán vnnk st.) Nm In H n, oyn yrmk ányzó olot? k l 3 5 k l ) Tsttrtáson vló változttás (mmrvk tst, llzul) ) étmozások (rú, üt) ) Fmozások (nt) ) Arkzésk (mosolyo) ) oklzáók (vsít, üyö) ) Eyé vslkés ) Kívánt táry mközlítés ) Fmozások (lőr ől évl, ólot) ) Krmozások (üt) ) Lámozások (rú) ) Arkzésk (mosolyo) ) oklzáók (üyö, vsít, noskok) ) Kívánt táryr vy szmélyr nézés ) Kívánt táry trtás ) Eyé vslkés 6 k l 7 k l 8 k l ) Az ész tst moztás (lőrlnül, urál) ) F kívánt táry rányá orítás ) Kr- vy kézmozások ) Lámozások ) oklzáók (üyö, vsít, nvt) ) Arkzésk (mosolyo) ) Önr vy kívánt táryr néz ) Oúzz önt, vy kzét orányít kívánt táryoz ) Mérnt kívánt táryt vy szmélyt (nélkül, oy trtná) ) Mo vy mpskol táryt vy szmélyt k) Mo z ön kzét l) Eyé nm konvnonáls sztus ) Önr és kívánt táryr néz lváltv ) A vy mutt vlmt ) Int, oy öön o ) Knyút kzét nytott tnyérrl ) K- vy lnyút kzét ön lé (oy vy l) ) Rámutt kívánt táryr ) Bólnt ) Flml kzét vy ntt (oy lklts ylmét) ) Spkus ntonált voklzáók ) Eyé konvnonáls sztus 9 ) Kívánt olo/szmély/tvéknysé otóánk vy rzánk muttás ) A kívánt olot/szmélyt/tvéknysét rprzntáló táry szmólum muttás ) Elmutot tvéknysét vy táryt ) A kívánt táry/tvéknysé nánk utánzás ) Eyé konkrét szmólum ) Kttt szó ( mé, l ) ) Mnuáls l ( mé, l ) ) Írott szó ( mé, l ) ) Brll-írássl lyztt szó ( mé, l ) ) Asztrkt árommnzós szmólum ( mé, l ) ) Asztrkt kétmnzós szmólum ( mé, l ) ) Más sztrkt szmólum ) Két szmólum ( mé nn ) ) Három szmólum ( mé nn ) Szmólumok típus I. Prntnonáls vslkés Prntnonáls vy rlxív vslkés, m z lny állpotát z k. Az állpotokt (pl.: ésé, átázottsá) onozó értlmz. II. Intnonáls vslkés A vslkés ntnonáls, nm kommunktív szánékú. A vslkés onozó vslkésénk olyásolásként műköt zért, mrt onozó szánékr kövtkztt.. Nm konvnonáls kommunkáó Nm konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. I. Konvnonáls kommunkáó Konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. A yrmk ún. uáls orntáó -t mutt.. Konkrét szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló konkrét szmólumok lmtált sznált. 1:1 mlltttősé vn szmólum és rrns között. I. Asztrkt szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló sztrkt szmólumok lmtált sznált. Eyszrr y szmólum sznált. II. Nylv A szmólumrnszr szályszrű sznált. A szntktk szályoknk mllőn rnztt, 2 vy 3 szmólumól álló komnáók.

6 Ltősék SZOCIÁLIS ntrkókn vló részvétlr álszolon éskr álszolon tt Kommunktív vslkésk Sznt 1. Más mrk ránt érklőését z k M tu monn, yrmk érklők- más mrk ránt? Nm In H n, mt tsz yrmk, mől zt onol, érklők ön vy más mr ránt? 1 ) Tsttrtáson vló változttás (mmrvk tst, llzul) ) étmozások (rú, üt) ) Arkzésk (mosolyo) ) oklzáók (noskok, üyö) ) Eyé vslkés I. Prntnonáls vslkés Prntnonáls vy rlxív vslkés, m z lny állpotát z k. Az állpotokt (pl.: ésé, átázottsá) onozó értlmz. 2. Flklt ylmt Tsz yrmk olyn zonyos olokt, mkkl lklt ylmét, nnk llnér, oy nm ltrvzttn próál már rányítn ylmt? Nm In H n, mt tsz yrmk, mvl lklt ylmét? 2 ) Szmély mközlítés ) Fmozások (lőr ől évl, ólot) ) Krmozások (üt) ) Lámozások (rú) ) Arkzésk (mosolyo) ) oklzáók (üyö, vsít, noskok) ) Szmélyr nézés ) Eyé vslkés II. Intnonáls vslkés A vslkés ntnonáls, nm kommunktív szánékú. A vslkés onozó vslkésénk olyásolásként műköt zért, mrt onozó szánékr kövtkztt. 3. Fylmt Gyrmk próál szánékosn már rányítn ylmét? Nm In H n, oyn yrmk ylmt? 4. onzlmt mutt Gyrmk kmutt szánékosn vonzlmát ön vy más ránt? Nm In H n, mt tsz yrmk vonzlm kzésér? 5. Üvözöl Gyrmk szánékosn köszön, vlk mérkzk vy lmy? Nm In H n, oyn üvözl yrmk önt vy másokt? 6. Kínál, moszt Gyrmk szánékosn kínál vy moszt önnl olokt úy, oy nm vár smmt sré? Nm In H n, oyn kínál vy oszt m yrmk vlmt önnl? 7. Irányít más ylmét Gyrmk szánékosn rányít z ön ylmét vlmr, m érkl (mnt monná: Néz sk! )? Nm In H n, oyn rányít yrmk vlmr z ön ylmét? 8. Uvrs szoáls ormákt sznál Gyrmk szánékosn sznál né szoáls ntrkók uvrs ormát (pl.: nélyés vlmr, m, köszönöm vy lnézést sználtávl)? Nm In H n, mlyn uvrs szoáls ormákt sznál yrmk? 3 4 ) Kr- vy kézmozások (üt) ) oklzáók (üyö, vsít) ) Arkzésk (mosolyo) ) Mérnt szmélyt ) Ránéz szmélyr ) Gép ívószközt ktvál ) Eyé nm konvnonáls sztus ) Önr és kívánt táryr, szmélyr vy lyr néz lváltv ) A vy mutt vlmt ) Int, oy öön o ) Intt ( Sz vy szlát ) ) Bólot vy rázz ét ) Öll, puszlt vy pskol vlkt ) Flml kzét ) Spkus ntonált voklzáók (ő non: sz?, szrtné? ) ) Rámutt vlmr vy vlkr ) Eyé konvnonáls sztus ) Társs trtlomml író otó vy rz muttás (otó, mn vlk ntt) ) Eyé (szoáls trtlmú) konkrét szmólum ) Kttt szó ( k, néz, sz, té ) ) Mnuáls l ( k, néz, sz, té ) ) Írott szó ( k, néz, sz, té ) ) Brll-írássl lyztt szó ( k, néz, sz, té ) ) Asztrkt árommnzós szmólum ( k, néz, sz, té ) ) Asztrkt kétmnzós szmólum ( k, néz, sz, té ) ) Más sztrkt szmólum ) Két szmólum ( sz Mm!, szrtlk Mm ) ) Három szmólum ( ó rlt Pp ) Szmólumok típus. Nm konvnonáls kommunkáó Nm konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. I. Konvnonáls kommunkáó Konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. A yrmk ún. uáls orntáó -t mutt.. Konkrét szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló konkrét szmólumok lmtált sznált. 1:1 mlltttősé vn szmólum és rrns között. I. Asztrkt szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló sztrkt szmólumok lmtált sznált. Eyszrr y szmólum sznált. II. Nylv A szmólumrnszr szályszrű sznált. A szntktk szályoknk mllőn rnztt, 2 vy 3 szmólumól álló komnáók. 5

7 Ltősék INFORMÁCIÓ ásár vy ésér álszolon éskr álszolon tt Kommunktív vslkésk Sznt I. Prntnonáls vslkés Prntnonáls vy rlxív vslkés, m z lny állpotát z k. Az állpotokt (pl.: ésé, átázottsá) onozó értlmz. II. Intnonáls vslkés A vslkés ntnonáls, nm kommunktív szánékú. A vslkés onozó vslkésénk olyásolásként műköt zért, mrt onozó szánékr kövtkztt. Nm konvnonáls kommunkáó Nm konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. 1. álszol löntnő ésr Gyrmk szánékosn lz y ésr vló válszként, oy n, nm vy nm tuom? Nm In H n, oyn válszol yrmk löntnő éskr? 2. Kérz Gyrmk z öntől (nm ltétlnül szvkkl) úy, oy yértlműn válszt vár? Nm In H n, oyn z yrmk? 1 2 ) Önr és y táryr vy lyr néz lváltv ) Bólnt: n ) Rázz ét: nm ) Mvon vállát ) Arkzésk (mosolyo, ku nylvét) ) Spkus ntonált voklzáók (válszoló non:, -? ) ) Eyé I. Konvnonáls kommunkáó Konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. A yrmk ún. uáls orntáó -t mutt. 3. Mnvz olokt, mrkt Gyrmk mnvz vy mímkéz olokt, mrkt vy slkvéskt spontán vy z ön ésér válszul (pl.: M z? ) Nm In H n, oyn ímkéz m vlmt yrmk? 4. Myzést tsz Gyrmk nyút spontán (nélkül, oy znék) normáót önnk olokról myzésk ormáán ( z rnyos, ml st.)? Nm In H n, oyn tsz myzést yrmk? 3 4 ) Dolo/szmély/ly/tvéknysé/mnősé/n-nm otóánk vy rzánk muttás ) Dolot/szmélyt/lyt/tvéknysét/mnősét/nt-nmt rprzntáló táry szmólum muttás ) Elmutot tvéknysét, táryt vy mnősét ) Táry nánk utánzás ) Eyé konkrét szmólum ) Kttt szó ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Mnuáls l ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Írott szó ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Brll-írássl lyztt szó ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Asztrkt árommnzós szmólum ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Asztrkt kétmnzós szmólum ( n, nm, mért?, vlmnk nv, mnősé) ) Más sztrkt szmólum. Konkrét szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló konkrét szmólumok lmtált sznált. 1:1 mlltttősé vn szmólum és rrns között. I. Asztrkt szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló sztrkt szmólumok lmtált sznált. Eyszrr y szmólum sznált. ) Két szmólum ( nm, köszönöm, túl, mért mész?, nm tuom ) ) Három szmólum ( k my z?, z túl ) Szmólumok típus II. Nylv A szmólumrnszr szályszrű sznált. A szntktk szályoknk mllőn rnztt, 2 vy 3 szmólumól álló komnáók. 6

8 A prol téklés A prol összoll Mátrx normáót, mkt 3 6. ollon lyztt. Ez y pllntásr mmutt, oyn lőött yrmk kommunkáós képssék trén. Hsználon kmlő lt, oy színzss zokt llákt prolon, mlykn yrmk ozzáértést mutt. A ozzáértés kkor nokolt, yrmk llá y vslkést mutt (önállón és állnón) y mtározott szntn, oy y ott közlést (állpotot, tvéknysét vy szánékot) kzzn. Hsználon különöző színkt, mvl lzt, oy z ys közléskt klkulónk vy lsátítottnk tknt. Nm szüksés színzn z I. és II. sznt llát, úy ítél, oy zokt szntkt mukn ollák (vy lyttsítk) ms képssészntk, mkt yrmk már lsátított. H mások lklomml vsz l Kommunkáós Mátrxot, sználon más színt, oy kml z úonnn lsátított képssékt. Íy könnyén látt, mnny lőés történt z utolsó lvétl ót. A prol értlmzés A prol ozzávtőlsn kommunktív lőés lső két évét l tpkus, oyték nélkül yrmkknél. A prol színztt trültr nézv lképzlést kpt rról, oyn lők yrmk tpkus, oyték nélkül yrmkkkl összsonlítv. Mé ontos, oy z s láttóvá válk, ol szüksés yrmk kommunktív rprtoárát rősítn, és ol vnnk ányok yrmk zon képsséén, oy sználtó válsztékól zz k közlést. A Mátrx rménynk sznált tráp trvzésér A kommunkáós lőés mltősn prólékos nlízs zt élt szolál, oy síts trápás munkát olyn yrkknél, kk lssn lőnk. A Mátrx rmény síttnk póusoknk, oy zonnl és osszú távú kommunkáós élokt tározznk m. Mnn yrmk számár érms áltlános ( kommunktív komptn mly szntét kén lérn) és spkus (mlyn kommunktív vslkésk és tvéknysék vy szánékok lérés él) trápás élokt mtározn. Áltlánossán érms yn, oy y yrmk z ktuáls szntén tlsítsn, mközn olymtosn törkn kll komptn kövtkző sznténk lérésér. A túlollon láttó tálázt áltlános trápás élokt tároz m olyn yrmkknk, kk mnn szntn ozzáértést muttnk. Először zt kll löntn, oy yrmk lnl szntn lévő komptnáánk növlését lyzzük lőtér (mt kkor érms válsztn, yrmk nyon szűk rprtoárrl ír z ott szntn), vy y kövtkző, ms sznt lérését. Kövtkző lépésként zt kll löntn, mly spkus kommunktív vslkést szrtnénk lérn. Csk már mlévőkt élozzuk m, vy törkünk ú vslkéskr? Ennél öntésnél ylm kll vnnünk yrmk motoros, nommotoros és nás képssé mlltt sznzoros korlátokt s, mk nézzé vy lttlnné tsznk yrmk számár zonyos vslkéskt. Ezn kívül ylm kll vnn kontív korlátokt s, mk mkályoztnk y yrmkt n, oy zonyos szmólumtípusokt mértsn. éül zt kll löntnünk, pontosn mlyn közléskt (állpotok, tvéknysék vy szánékok) szrtnénk lérn. A prol lpán mtároztuk, ol vnnk lyukk yrmk kzőképsséén, és méloztuk zokt z ú közléskt, mkr yrmknk szüksé vn, oy kzss mát. A kommunktív komptn ét sznt és áltlános trápás élok Sznt Jllmző vslkés Trápás élok I. Prntnonáls vslkés II. Intnonáls vslkés. Nm konvnonáls kommunkáó I. Konvnonáls kommunkáó Prntnonáls vy rlxív vslkés, m z lny állpotát z k. Az állpotokt (pl.: ésé, átázottsá) onozó értlmz. A vslkés ntnonáls, nm kommunktív szánékú. A vslkés onozó vslkésénk olyásolásként műköt zért, mrt onozó szánékr kövtkztt. Nm konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. Konvnonáls sztusok sznált zzl szánékkl, oy sson onozó vslkésér. A yrmk ún. uáls orntáó -t mutt.. Konkrét szmólumok Bzonyos nttásokt rprzntáló konkrét szmólumok lmtált sznált. 1:1 mlltttősé vn szmólum és rrns között. I. Asztrkt szmólumok II. Nylv Bzonyos nttásokt rprzntáló sztrkt szmólumok lmtált sznált. Eyszrr y szmólum sznált. A szmólumrnszr szályszrű sznált. A szntktk szályoknk mllőn rnztt, 2 vy 3 szmólumól álló komnáók. Célvzérlt vslkés mlpozás kvzőn ráló környzt létrozásávl. álszás potnonálsn kommunktív vslkéskr, oy yrmkn tutosulon sát ltrvztt kommunktív vslkés. A nm konvnonáls sztusok konvnonálssá ormálás, és/vy szmólumsznált mélzás. 1:1-z mlltttősé tnítás szmólumok (konkrét vy sztrkt) és rrnsük között. 1:1-z mlltttősé tnítás sztrkt szmólumok és rrnsük között. Két- vy áromszmólumos kzésk létrozásáoz szmólumok komnáóánk tnítás. Szmntk és szntktk képssék ővítés. 7

9 Név Iőpontok / Ktöltött I. Prntnonáls vslkés Tstmozások Kor nok Arkzésk II. Intnonáls vslkés Tstmozások Kor nok Arkzésk Tkntt. Nm konvnonáls kommunkáó Tstmozások Kor nok Arkzésk Tkntt Eyszrű sztusok I. Konvnonáls kommunkáó Konvnonáls sztusok Spkus nások O-vssz néz. Konkrét szmólumok Táry szmólumok Kép szmólumok Mutotás Hnutánzás I. Asztrkt szmólumok Kttt szó Mnuáls l Írott szó Brll-írássl lyztt szó II. Nylv Két vy tö szmólum komnáó A1 Dszkomortot z k I B1 Tltkozk II C1 sszutsít vy lutsít sszutsít vy lutsít I sszutsít vy lutsít sszutsít vy lutsít I sszutsít vy lutsít B2 Tvéknysét olytt C2 Tvéknysé olyttását Tvéknysé olyttását I Tvéknysé olyttását Tvéknysé olyttását I Tvéknysé olyttását II C3 Ú tvéknysét Ú tvéknysét I Ú tvéknysét Ú tvéknysét I Ú tvéknysét A2 Komortot z k I C4 lmől töt lmől töt I lmől töt lmől töt I lmől töt B3 lmől töt mszrz II C5 álszt álszt I álszt álszt I álszt C6 Ú olot Ú olot I Ú olot Ú olot I Ú olot C7 Hányzó olot Hányzó olot I Hányzó olot A3 Más mrk ránt érklőését z k I B4 Flklt ylmt C8 Fylmt Fylmt I Fylmt Fylmt I Fylmt II C9 onzlmt mutt onzlmt mutt I onzlmt mutt onzlmt mutt I onzlmt mutt C10 Üvözöl I Üvözöl Üvözöl I Üvözöl Szmólumtípus Htározz m, mlyn típusú szmólum sznált z., I. és II. szntn (pl.: kép szmólumok, táry szmólumok, mnuáls lk, szé) Kuls: C11 Kínál, moszt I Kínál, moszt Kínál, moszt I Kínál, moszt C12 Irányít más ylmét I Irányít más ylmét Irányít más ylmét I Irányít más ylmét C13 Uvrs szoáls ormák I Uvrs szoáls ormák Uvrs szoáls ormák I Uvrs szoáls ormák = Klkuló = Elsátított C14 álszol löntnő ésr I álszol löntnő ésr álszol löntnő ésr I álszol löntnő ésr C15 Kérz I Kérz Kérz I Kérz C16 Mnvz olokt, mrkt Mnvz olokt, mrkt I Mnvz olokt, mrkt C17 Myzést tsz Myzést tsz I Myzést tsz II II II II II II II II ISSZAUTASÍTÁS MEGSZERZÉS SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓ A Kommunkáós Mátrx prol II II II II II II II II Oron Insttut on Dslty & Dvlopmnt Crty Rowln, P.D , 1996, II Forított és ptált myr nylvr: Ivskó Lív PD és Ksöl Zsó 8

10 A Kommunkáós Mátrx szkmrknk y kommunkáós képssékt lmérő szköz zoknk, kk kommunkáós lőés kor szkszán vnnk. Mán oll kzés mnn ormáát, és sítsét nyút zok számár, kk nnsnk rtokán yományos kommunkáós szközöknk. Az szköz szülők számár készült változtn s lértő nyomttv és onln kövtkző ollon: Látoss m ollunkt tová ykorlt normáóért és nyot! Oron Insttut on Dslty & Dvlopmnt Dsn to Lrn Prots Látoss m ollunkt tová ykorlt normáóért és nyot! 9