VÁLASZTÁSI FÜZETEK 165. TÁJÉKOZTATÓ. a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők évi választásán

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 165. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

2 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 165. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére az országgyűlési képviselők évi választásán Budapest, 2010.

3

4 A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. VIRÁG RUDOLF az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Dr. Móricz Szilvia Dr. Mucsi Tamás Dr. Tanka József Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Dr. Péteri Attila Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN:

5

6 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az országgyűlési képviselők választása A választójogosultság A választások alapelvei és rendszere Jogszabályok Szavazatszámláló bizottság, jegyzőkönyvvezető A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése A jegyzőkönyvvezető A szavazatszámláló bizottság részletes feladatai Feladatok a szavazás napja előtt Feladatok a szavazás napján Feladatok a szavazás megkezdése előtt Az elsőként szavazó választópolgár szerepe A szavazás lebonyolítása Jogorvoslatokkal kapcsolatos tudnivalók A jogorvoslatok fajtái A jogorvoslati kérelem benyújtása Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság döntése ellen Eredmény elleni jogorvoslat A szavazatok újraszámlálása Egyéb tudnivalók Az országgyűlési választások büntetőjogi védelme

7 4

8 Előszó A Magyar Köztársaság Elnöke április 11-ére és április 25-ére tűzte ki az országgyűlési képviselők évi általános választását. A választás lebonyolításában részt vevő szavazatszámláló bizottságok tevékenységüket a választási eljárásról szóló évi C. törvény alapján végzik. A választási eljárásban a szavazatszámláló bizottságok munkája kiemelkedő fontosságú. Működésük jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához, és annak jogszerű megjelenítéséhez. Közérdek, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell a törvényességet, a vitákat jogszerűen és határozattal kell lezárniuk, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak választott és megbízott tagoknak egyaránt közösen kell a feladatokat végrehajtaniuk, és a felelősséget testületileg kell vállalniuk a köz érdekében végzett munkájukban. Kiadványunk a szavazatszámláló bizottságok részére készült. Összeállítása során törekedtünk arra, hogy egyszerű, közérthető módon foglaljuk össze a tennivalókat. Reméljük, hogy eredményesen tudják használni, nagymértékben nyújt segítséget a feladatok elvégzéséhez. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlenül, szabadidejüket feláldozva vállalják a szavazatszámláló bizottsági tagságot és az ezzel járó nehéz és felelősségteljes munkát. Budapest, március dr. Virág Rudolf az Országos Választási Iroda vezetője 5

9 6

10 1. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 1.1. A választójogosultság A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. [Alkotmány 70. (1) bekezdés] Az aktív (választásra jogosultság) és passzív (választhatóság) választójog feltételei megegyeznek: magyar állampolgárság nagykorúság magyarországi lakóhely. A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alkotmány szerint nincsen választójoga annak, aki: jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. [Alkotmány 70. (5) bekezdés] 1.2. A választások alapelvei és rendszere Az Alkotmány rendelkezése alapján az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán kerül megválasztásra a választópolgárok által közvetlenül. 58 mandátum országos listáról kerül kiosztásra. Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel: 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. 20 területi választókerület: az ország 19 megyéjét és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben a területi listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki. Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra. 7

11 1.3. Jogszabályok Az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény (Vjt.), a választási eljárásról szóló évi C. törvény (Ve.), a választási eljárásról szóló évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet az országgyűlési képviselők évi általános választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet a április 11. és 25. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2010. (I. 22.) ÖM rendelet 8

12 2. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG, JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése A szavazatszámláló bizottság feladata többek között a szavazás levezetése, törvényes lebonyolítása, a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben való döntés, a szavazatok megszámlálása és a szavazóköri eredmény megállapítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. Kijelölt SZSZB, HVB A szavazatszámláló bizottság legalább 7 tagú a több szavazókörrel rendelkező településen abban a szavazókörben, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak a) akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg b) akik igazolással rendelkeznek Ezeknek a kijelölt szavazatszámláló bizottságoknak, valamit az egy szavazókörös településeken működő helyi választási bizottságoknak a többletfeladatait bekeretezve ismertetjük. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete március 22-ig választja meg, a helyi választási iroda vezetőjének javaslata alapján. A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A közös jelöltet és listát állító jelölő szervezetek egy tagot bízhatnak meg a szavazatszámláló bizottságba. Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot, annak feladatait a helyi választási bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a választókerületben lakcímmel kell rendelkezniük, míg a delegált tagoknál ez nem kötelező. A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a jelölt. A fentieken túl további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a választott tagokra: a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem lehet a szavazatszámláló bizottság választott tagja. A delegált tagok esetében ez a szabály nem érvényesül. A szavazatszámláló bizottság tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga a szavazatszámláló bizottság határoz. A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása a választás végleges eredményének 9

13 közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha a bizottság az összeférhetetlenséget megállapította, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást visszavonják. A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a település polgármestere előtt esküt tesznek. A szavazatszámláló bizottság tagjai részére ideértve a póttagokat is a helyi választási iroda vezetője részletes tájékoztatást ad az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről. A szavazatszámláló bizottság tagjai megválasztását és az eskütételt követően alakuló ülést tart, ahol a választott tagok közül megválasztja a bizottság elnökét, illetve annak helyettesét. A választott és megbízott tagok jogai és kötelességei egyenlők, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj. A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A szavazatszámláló bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több párt közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet. A szavazatszámláló bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is indokaival együtt rögzíteni kell. A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagoknak folyamatosan együtt kell lenni. A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe az adott szavazókör területe. A mozgóurnát a bizottság tagjai csak a szavazókör területére vihetik ki. Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága az egész településre kiterjedő illetékességgel biztosítja az igazolással rendelkező választópolgárok szavazását, azaz igazolással szavazni csak ebben a szavazókörben lehet. Ez a szavazatszámláló bizottság teljesíti az igazolással szavazók mozgóurna igényét a település egész területén. 10

14 2.2. A jegyzőkönyvvezető A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvvezető segíti. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja, akit a helyi választási iroda vezetője határozatlan időre bíz meg. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetője előtt esküt tesz. Jegyzőkönyvvezetőnek köztisztviselő vagy közalkalmazott bízható meg. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak, így szavazati joggal nem rendelkezik. A jegyzőkönyvvezető a vele szemben felmerült kizárási okot (Ve. 37. (2) bekezdés) haladéktalanul köteles közölni a helyi választási iroda vezetőjével, aki őt megbízatása alól felmenti. A jegyzőkönyvvezetőnek a választási feladatok ellátásával kapcsolatban a polgármester, a képviselő-testület, illetve a közgyűlés és annak tisztségviselője nem adhat utasítást. A jegyzőkönyvvezető köteles feladatait a helyi választási iroda vezetőjének utasításai szerint ellátni, és a szakmai felkészülését segítő oktatáson, illetőleg a szavazás igazgatási próbáján részt venni. A jegyzőkönyvvezető feladatai két csoportra oszthatók. Egyrészt segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. A jegyzőkönyvvezető a) közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében, b) az SZSZB döntése alapján gondoskodik a névjegyzék kezeléséről, a visszautasítottak jegyzéke és a mozgóurnát kérők jegyzéke vezetéséről, c) 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, és órakor adatot szolgáltat a HVI részére a szavazókörben megjelent választópolgárok számáról, d) a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul továbbítja a HVI vezetőjéhez, e) teljes körűen kitölti és a HVI vezetőjének utasítása szerint telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbítja az adatlapot, illetőleg annak adattartalmát a HVI-hez, f) közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában, g) közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv, a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvek, valamint az SZSZB határozatai másolatainak előállításában és az SZSZB megbízott tagjai részére történő átadásában, továbbá h) közreműködik a szavazóurnáknak, a szavazóköri jegyzőkönyveknek, valamint az egyéb választási iratoknak a HVI hivatali helyiségébe történő szállításában. 11

15 Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt szavazókör SZSZB-je, illetőleg a HVB mellett működő jegyzőkönyvvezető a fentieken túl a) az SZSZB, HVB döntése alapján gondoskodik a segédlista felhasználásával a névjegyzék és az F jegyzék kézi továbbvezetéséről, b) a szavazás befejezését követően a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, felvezeti a névjegyzékre a zárásig felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti a névjegyzéket (ha a második fordulóban mind egyéni, mind listás szavazásra sor kerül, a választójogosultak számát külön-külön kell megállapítani az egyéni és a listás szavazásra: a választópolgárt csak abban a választókerületben (területi vagy egyéni) kell figyelembe venni, amelyben szavazhat!). 12

16 3. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADATAI 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. A szavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: legalább két szavazófülke, legalább két szavazóurna, asztalra helyezhető papír szavazófülke, hozzá külön odakészített szék a mozgáskorlátozottak szavazásának megkönnyítése érdekében, elegendő asztal és szék a szavazatszámláló bizottság munkájához, megfelelő világítás a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben, megfelelően rögzített tollak a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben; a tájékoztatást nyújtó táblák, melyek elhelyezése legyen egyértelmű, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat. Amennyiben a szavazólap elkészítését követően egy jelölt/lista kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt/lista nevét a szavazólapon át kell húzni. Amennyiben a szavazóhelyiség nincs akadálymentesítve, minden segítséget meg kell adni annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott választópolgárok a szavazóhelyiségbe bejuthassanak. A tájékoztatást nyújtó táblákat, illetve a szavazásra vonatkozó plakátokat szintén úgy kell elhelyezni, hogy azok a mozgáskorlátozott választópolgárok számára is megtekinthetők legyenek. Fontos, hogy a szavazóhelyiség külsőségeiben is legyen méltó az eseményhez. Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0.00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság feladatai közé. Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző nap a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) tételes ellenőrzést követően elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. 13

17 14

18 A szavazás lebonyolításához szükséges további iratok és felszerelési tárgyak: a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték, a rendőrség telefonszáma, többszavazókörös településen annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok), és az igazolással rendelkezők szavazhatnak, áramszünet esetére elemlámpa, gyertya, a helyi választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a területi választási bizottság címe, telefon- és fax száma. Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen. A szavazatszámláló bizottság elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző lenyomata is. A szavazatszámláló bizottság részére biztosított bélyegző csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok, továbbá az adatlap hitelesítésére használható! Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt szavazatszámláló bizottság, illetőleg a HVB részére az első fordulóban 2 bélyegzőt kell biztosítani. Az egyik bélyegző a szavazóhelyiségben használatos, és a mozgóurnás szavazás során a szavazóhelyiségből kivitelre kerülő szavazólapok előzetes lebélyegzéséhez is csak ezt a bélyegzőt szabad felhasználni, míg a másik bélyegzőre kizárólag a választás első fordulójában van szükség annak érdekében, hogy a mindkét fordulóra szóló igazolással és mozgóurnával szavazó választópolgár igazolását az SZSZB mozgóurnázást végző tagjai le tudják bélyegezni. Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság elnöke a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik Feladatok a szavazás napján Feladatok a szavazás megkezdése előtt A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a szállítódobozba zárt választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. 15

19 A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5.30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 5.30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, erről a jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjét értesíti, aki gondoskodik a határozatképesség biztosításáról. A választási iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben (kivéve a sajtó munkatársait és a hivatalosan akkreditált külföldi megfigyelőket). A bizottság a jegyzőkönyvvezetővel együtt a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik. Ha az előző napi tételes ellenőrzéssel járó átvételi eljárás ellenére nyomtatványhiányt észlel, a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról. A helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottság munkájának megkezdése előtt tájékoztatja a bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai előállítása után kiesett (visszalépett, meghalt). A szavazatszámláló bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen A szavazás megkezdése, az ellenőrző lap A szavazatszámláló bizottság 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazás megkezdésének időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti az egyéni választókerületi és a területi listás szavazóköri jegyzőkönyv A oldalára. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Az urnát úgy kell lezárni, hogy abból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni, alá kell írni, az elsőként szavazó választópolgárral alá kell íratni, majd az urnákba kell dobni az ellenőrző lapokat. A vizsgálat megtörténtét és az ellenőrző lapok urnákba helyezésének tényét az egyéni választókerületi és a területi listás szavazóköri jegyzőkönyv A oldalán a szavazatszámláló bizottság elnöke, jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal igazolják. FIGYELEM! A szavazóköri jegyzőkönyvek D oldalát ekkor még tilos aláírni! A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését is ekkor kell elvégezni! 16

20 FIGYELEM! Az ellenőrző lap hiánya a szavazás érvényességét kérdőjelezi meg! A szavazás lebonyolítása A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás ideje alatt a hivatalos választási iratok és a számukra biztosított toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas egyéb eszközt (például: mobiltelefon), aminek ellenőrzése a szavazatszámláló bizottság elnökének feladata. Ez a korlátozás a jegyzőkönyvvezetőre nem vonatkozik. Az Országos Választási Bizottság 10/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalása szerint ez a szabály nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó, illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt használ ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg, megsérti a Ve. 3. a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. 17

21 A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak. A sajtó képviselői sajtóigazolvány, a sajtóorgánumtól származó megbízólevél vagy munkáltatói igazolás felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják. A választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazás napján a szavazókörökben akkreditált nemzetközi megfigyelők megjelenésére is számítani lehet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése tartalmazza. A Ve. 6. (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok a személyes adatok kivételével, tények nem titkosíthatók. A Vjt. 3. azt is hangsúlyozza, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Ebből következően: a szavazatszámláló bizottság de bármely más választási szerv sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott, és ki nem. Nyilvános információ a választás hangulatáról, az eseteleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben számszerűen hányan adták le szavazatukat A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása nem minden esetben a szavazatszámláló bizottság feladata így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében a kampánycsendet sértő tevékenység megakadályozása. Ha a választópolgárok ilyen cselekményeket a szavazatszámláló bizottságnál észrevételeznek, tájékoztatni kell őket, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre, mely a szavazóköri jegyzőkönyv mellékletét képezi. 18

22 A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzőkönyvvezető köteles haladéktalanul továbbítani a helyi választási iroda vezetőjének, a szavazást követően pedig a rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyvet a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 19

23 A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb. A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken, ha haláleset történik, ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése A névjegyzékben szereplő választópolgár Kizárólag a névjegyzékben lévő választópolgár szavazhat, és csakis személyesen. FIGYELEM! Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe! Kijelölt SZSZB, HVB Kivétel: a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága és a HVB az oda szóló igazolással rendelkezőket felveszi a névjegyzékbe. (lásd a pontot) 20

24 A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolványok alkalmasak: - a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy - személyazonosító igazolvány vagy - lakcímigazolvány { - útlevél vagy É január 1-jét követően kiállított vezetői engedély Amennyiben a régi típusú személyazonosító igazolvány tartalmazza az érvényes lakcímet is, lakcímigazolvány bemutatását nem kell kérni. FIGYELEM! A személyazonosság igazolására alkalmas a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervény. A második fordulóban az a választópolgár, aki az első fordulót követően lakcímet változtatott, a korábbi lakcíme szerinti szavazókörben szerepel a névjegyzékben, és ott szavazhat. Mivel a lakcímváltozáskor a korábbi lakcímét tartalmazó lakcímigazolványát bevonták, e választópolgár a korábbi lakcímét egy Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóra című igazolással igazolhatja. 21

25 22

26 Szavazás igazolással Kijelölt SZSZB, HVB Az a választópolgár, aki a lakcímétől eltérő helyen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kapott igazolással szavazhat. Az igazolás tartalmazza a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakhelyének címét és választókerületét, a polgár által a szavazás helyéül megjelölt település (fővárosi kerületet) megnevezését és választókerületét, valamint az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét. Az igazolással rendelkező választópolgárok a szavazás napján a kijelölt SZSZB-től, a HVB-től kérhetik névjegyzékbe vételüket. A kijelölt SZSZB, HVB egy segédlistát kap a HVI vezetőjétől, amely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott településre szóló igazolással rendelkeznek. Figyelem! A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolással rendelkező választópolgár választójoga időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt annak ellenére, hogy van igazolása nem lehet a névjegyzékbe felvenni, hanem vissza kell utasítani, és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni! A segédlista egyébként csak segítséget nyújt az SZSZB-nek, a szavazás feltétele, hogy a választópolgár bemutassa az igazolását: hiába szerepel valaki a segédlistán, ha nincs nála az igazolás, vissza kell utasítani. Ugyanez fordítva is igaz: ha valaki igazolás birtokában megjelenik a szavazókörben, nem utasítható vissza arra hivatkozással, hogy nincs rajta a segédlistán, de minden ilyen esetet rendkívüli eseményként jegyzőkönyvezni kell. A kijelölt SZSZB, HVB megvizsgálja az igazolást, a segédlistát, valamint a személyazonosságot és lakcímet igazoló igazolványokat, és a következő ábrák szerint jár el: 23

27 24

28 25

29 26

30 27

31 Ki nem szavazhat? A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, vagy nem szerepel a névjegyzékben. Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága, illetőleg a HVB visszautasítja a polgárt akkor is, ha igazolást nem tud bemutatni, vagy a segédlista szerint nincs választójoga. A visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket mind a jegyzőkönyvvezető, mind a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírja. Természetesen a visszautasítottak jegyzékét akkor lehet kitölteni, ha a visszautasított polgár együttműködik ebben, azaz közli személyes adatait. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, vagy személyazonosításra alkalmas okmányának érvényességi ideje lejárt, tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a hiányosságokat pótolni tudja, újból felkeresheti a szavazóhelyiséget. Ha az első fordulóra a választópolgár igazolást kapott, ennek ténye, valamint az igazolás céltelepülése és választókerülete a második forduló névjegyzékén is feltüntetésre kerül. Ennek célja, hogy a második fordulóban ne szavazhasson az, aki az első fordulóban igazolással szavazott (vagy szavazhatott volna, de nem vett részt a szavazáson), és abban a választókerületben, ahova az igazolása szólt, érvényes és eredményes volt az első forduló. A választópolgár lakcíme szerinti szavazókör SZSZBje ezt úgy tudja ellenőrizni, hogy kap a HVI vezetőjétől egy listát, amelyből megállapítható, hogy melyek azok az OEVK-k ahol már az első forduló érvényes és eredményes volt: ha a névjegyzékben a választópolgár nevénél ilyen OEVK van feltüntetve, az SZSZB nem engedi szavazni a választópolgárt. Ugyanezen feltételt a listás szavazás tekintetében is ellenőrizni kell. Az SZSZB fenti döntésének elősegítése érdekében a következő megjelölések kerülnek elhelyezésre a második fordulós névjegyzéken: 1. A második forduló névjegyzékén áthúzva jelennek meg annak a választópolgárnak az adatai, aki az első fordulóban olyan egyéni és területi választókerületbe kapott igazolást, ahol az első fordulóban a választás a) az egyéni választókerületben érvényes és eredményes, ÉS b) a területi választókerületben érvényes volt. Ha a választópolgár adatai áthúzva szerepelnek a második forduló névjegyzékén, a választópolgár nem szavazhat! 28

32 2. Ha az első fordulóban a választás abban a választókerületben ahova a választópolgár az első fordulóra igazolást kapott: a) VAGY az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, b) VAGY a területi választókerületben érvénytelen volt a második forduló névjegyzékén csak egyéni vagy csak listás felirat jelzi, hogy a választópolgár mely választókerület szavazólapját kaphatja meg az SZSZB-től (ha a szavazókörben egyébként mindkét szavazólapon szavaznak). Ha a választópolgár adatainál a CSAK EGYÉNI vagy a CSAK LISTÁS megjelölés szerepel a második forduló névjegyzékén, a választópolgár csak az annak megfelelő szavazólapot kaphatja meg! 3. Ha az első fordulóban a választás abban a választókerületben, ahova a választópolgár az első fordulóra igazolást kapott a) az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, ÉS b) a területi választókerületben érvénytelen volt a második forduló névjegyzékén csak az első fordulós igazolás kiadásának ténye jelenik meg a választópolgár adatainál. E választópolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint a szavazókör névjegyzékében lévő többi választópolgár. 29

33 30

34 A szavazás menete A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek étkezés, mozgóurna szállítás stb. ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását. A szavazatszámláló bizottság a pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és lakcímét, valamint azt, hogy a névjegyzéken szerepel-e. Ha a névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel a polgár jelenlétében lebélyegzi, és a borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad! A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a választói névjegyzékre rá kell vezetni, s azt a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság ha ezt az állampolgár igényli megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására. A borítékot kérés nélkül át kell adni a választópolgárnak! A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet, az egyéni választókerületi jelölt neve és az egyik területi lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal: (+) vagy (x). Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, és a szavazólapot tollal kell kitölteni. Az a szavazat, melyet ceruzával adtak le, érvénytelen. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell biztosítani. A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, azonban senki nem kötelezhető annak használatára. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. Egyéb esetekben a szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi és az urnába helyezi. 31

35 Rontott szavazólap cseréje Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára rontott megjegyzést kell felvezetni, majd be kell vonni. A rontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell Mozgóurnával történő szavazás A mozgásában gátolt személyt írásbeli kérésére a szavazókör illetékességi területén a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a szavazóhelyiségben nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt SZSZB illetékességi területe az igazolással szavazók tekintetében az egész településre kiterjed. Ezért az a mozgásában gátolt személy, aki igazolással kíván szavazni, az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörből igényelhet mozgóurnát. Tehát a kijelölt SZSZB a) a névjegyzéken szereplők közül azoknak, akiknek a lakóhelye nem a szavazókör területén van (tehát akiket a HVI vezetője vett fel igazolás alapján a névjegyzékbe a szavazást megelőzően), valamint b) a segédlistán szereplő választópolgároknak a település (fővárosi kerület) egész területére kiviszi a mozgóurnát, míg a névjegyzékben lévő többi választópolgár részére kizárólag a szavazókör területére. A kijelölt szavazatszámláló bizottság, illetőleg a HVB részére 2 bélyegzőt kell biztosítani. Az egyik bélyegző a szavazóhelyiségben használatos, és a mozgóurnás szavazás során a szavazóhelyiségből kivitelre kerülő szavazólapok előzetes lebélyegzéséhez is csak ezt a bélyegzőt szabad felhasználni, míg a másik bélyegzőre kizárólag a választás első fordulójában van szükség annak érdekében, hogy a mindkét fordulóra szóló igazolással és mozgóurnával szavazó választópolgár igazolását az SZSZB mozgóurnázást végző tagjai le tudják bélyegezni. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azok részére biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett. A mozgóurnás szavazást lebonyolítók a szavazás helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el. Különösen körültekintően kell eljárni pl. szociális intézmények esetében. 32

36 A mozgóurnás szavazás során a szavazatszámláló bizottság eljáró tagjai legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás szavazást írásban kérte. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolni. A szavazatszámláló bizottság legalább két tagjának a szavazás időtartama alatt a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján a bizottságtól. A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amit magukkal visznek a szavazókhoz. 33

37 34

38 A szavazólapok átvételének elismerése céljából a mozgóurnával szavazó választópolgár nem a névjegyzéket, hanem a mozgóurnát kérők nyilvántartását írja alá. (Az aláírás megtagadása vagy írásképtelenség esetén a névjegyzék aláírásánál ismertetett szabályokat kell alkalmazni.) Kijelölt SZSZB, HVB A Ve. különleges garanciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha olyan személy kér mozgóurnát, aki igazolással rendelkezik, így nem szerepel a névjegyzékben. Az OVB 6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalása szerint ebben az esetben a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának (illetőleg az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának) mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai felkeresik a választópolgárt, és előzetes döntést hoznak arról, hogy a bemutatott igazolás és igazolványok alapján fennállnak-e a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételei. Ha igen, az igazolás bevonásával egyidejűleg sor kerül a mozgóurnás szavazásra A szavazóhelyiségbe visszatérve az igazolás alapján a szavazatszámláló bizottság is ellenőrzi a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételeinek fennállását, és dönt a névjegyzékbe-vételről. (Ha a szavazatszámláló bizottság úgy dönt, hogy az igazolás alapján a polgárt mégsem lehetett volna névjegyzékbe venni, leadott szavazatát jogosulatlan szavazó szavazatának kell tekinteni, és ennek megfelelően eljárni Lásd a pontot.) Az első fordulóban, ha a választópolgár mindkét fordulóra szóló igazolással rendelkezik, az igazolást nem szabad bevonni, hanem az utolsó rubrika kitöltésével és lebélyegzésével (erre külön bélyegző szolgál!) kell jelezni, hogy a választópolgár felvételre került a névjegyzékbe és szavazott, és az igazolást vissza kell adni a választópolgárnak. Ebben az esetben azonban a mozgóurnázó SZSZB tagok névjegyzékbe vételről szóló döntése véglegesnek tekinthető, azt a szavazóhelyiségbe visszatérve az SZSZB ugyanis nem tudja felülvizsgálni, mert nem áll rendelkezésre a választópolgár igazolása A szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. Az SZSZB kitölti az egyéni adatlapot, a listás adatlapot, az egyéni szavazóköri jegyzőkönyvet, a listás szavazóköri jegyzőkönyvet és az átvételi elismervényt. A bizottság kétféle jegyzőkönyvet állít ki két-két példányban, amelyet tollal kell kitölteni. Az egyik az egyéni választókerület, a másik a területi (megyei-fővárosi) választókerület szavazóköri eredményének megállapítására szolgál. Először az egyéni, majd a területi választókerület szavazási jegyzőkönyvének kiállítása történik meg. 35

39 A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta. A jegyzőkönyvet a megfelelő helyen két, eltérő időpontban kell aláírni: a szavazás napjának reggelén az urna lezárásakor; ( A oldal) a szavazatszámlálás során jelen vannak, a szavazóköri eredmény megállapításakor. ( D oldal) FIGYELEM! A két aláírói kör nem feltétlenül azonos, a jegyzőkönyvet előre aláírni TILOS! Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes rovatokat illetően nyomatékosan utalnak. Csak azok a jegyzőkönyvek tekinthetők jogilag, számszakilag és logikailag jól kitöltöttnek, amelyekben minden rovatba bekerülnek a szükséges adatok, az előírt - könnyen ellenőrizhető - összefüggések is helyesek az egyes számszerű adatok között, tartalmazzák az aláírásokat és a mellékleteket. Az SZSZB a jegyzőkönyvek D oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat megszámolja, kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A fel nem használt szavazólapok számát beírja a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába. Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot feltünteti a jegyzőkönyv B oldalán. A rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát szintén fel kell vezetni a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába. Az SZSZB elcsomagolja a rontott szavazólapokat. Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt SZSZB és a HVB szavazókörében a szavazás befejezését követően a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, felvezeti a névjegyzékre a szavazás napján igazolás alapján felvettek, valamint a névjegyzéken a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti. A második fordulóban az igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma az egyéni választókerületi és a listás választáson eltérhet: a segédlistán CSAK EGYÉNI megjelöléssel szereplő és ezért CSAK EGYÉNI megjelöléssel névjegyzékbe vett, és csak egyéni szavazólapot kapott választópolgárokat csak az egyéni választókerületi választáson, a segédlistán CSAK LISTÁS megjelöléssel szereplő és ezért CSAK LISTÁS megjelöléssel névjegyzékbe vett, és csak listás szavazólapot kapott választópolgárokat csak a listás választáson kell figyelembe venni! 36

40 A jegyzőkönyvvezető a névjegyzék alapján kitölti az adatlapok és a jegyzőkönyvek A, B, C és I rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján a jegyzőkönyvek B oldalán található rovatot Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül. A második fordulóban ez a szám az egyéni választókerületi és a listás választáson eltérhet! A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát, azaz nullát kell beírni. Kijelölt SZSZB, HVB A kijelölt SZSZB és a HVB szavazókörében ebbe a rovatba az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok számát kell beírni. A második fordulóban ez a szám az egyéni választókerületi és a listás választáson eltérhet! A C rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (C=A+B) A második fordulóban ez a szám az egyéni választókerületi és a listás választáson eltérhet! A jegyzőkönyv B oldalán található rovatban kell feltüntetni a visszautasítottak jegyzékén szereplők számát. Az I rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik saját kezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár esetén) helyettük a SZSZB két tagja aláírta azt. A második fordulóban ez a szám az egyéni választókerületi és a listás választáson eltérhet! A szavazatszámláló bizottságnak az általa átvett szavazólapokkal tételesen el kell számolnia. A szavazás befejezésekor a fel nem használt és a rontott szavazólapok, valamint a névjegyzéket aláíró választópolgárok számának összege meg kell, hogy egyezzen az átvett szavazólapok számával. Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét Az urna felbontása Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Jogszabály nem rendelkezik arról az esetről, ha az ellenőrző lap nem található meg az urnában. Ebben az esetben ezért az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti A szavazatok első megszámlálása Az SZSZB a borítékokból kiveszi a szavazólapokat, majd szétválogatja az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapokat. A következő feladatokat külön-külön kell elvégezni az egyéni és a listás választás tekintetében. Az SZSZB megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlapok és a jegyzőkönyvek J rovatába. 37

41 A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlapok és a jegyzőkönyvek K rovatát. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott ( K rovatok értéke pozitív). Az ezzel kapcsolatos teendőket a pontban részletezzük. A fentiek megtörténte után az SZSZB a szavazólapokból három csoportot képez: Az 1. csoportba az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapok kerülnek. A 2. csoportba az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek. A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB az első vizsgálatkor eldönteni, hogy az 1. vagy a 2. csoportba tartozik ÉRVÉNYES SZAVAZATOT NEM TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK ÉRVÉNYES SZAVAZATOT TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK VITATOTT SZAVAZÓLAPOK oka: nincs lebélyegezve a választópolgár több jelöltre vagy listára szavazott a választópolgár egy jelöltre vagy listára sem szavazott a választópolgár nem a jelölt, lista melletti/feletti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott a választópolgár toll helyett ceruzát használt a szavazólap le van bélyegezve, és a választópolgár az egyik jelölt vagy lista melletti/feletti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár jelöltet, listát áthúzott vagy bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra, ha egyébként szabályosan szavazott.) Mindazon szavazólapok, amelyek érvényességét valamely SZSZB tag kétségbe vonja Az SZSZB megszámlálja az egyes csoportokba tartozó szavazólapokat. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap L, M és N rovatát. Az SZSZB az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokból a jelöltekre/listákra leadott szavazatoknak megfelelően csoportokat képez, és az egyes csoportba tartozó szavazatokat megszámlálja. A számlálás eredményének megfelelően a jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap d) pontját. 38