Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program

Átírás

1 Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program

2 Tartalom Az iskola rövid története Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Érettségire történő felkészítés közép- és emelt szinten A középszintű érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett tanuló tanulmányaival kapcsolatos eljárás Az önálló felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Melléklet: Szakmai program Az iskola szakképzési rendszere A tanulmányok beszámítása az iskola szakképzési rendszerében Szakmai képzés

3 Az iskola rövid története Iskolánk alapítását a Vallás- és Közoktatási Minisztérium évi számú rendeletével az tanévtől engedélyezte Női Felsőkereskedelmi Iskola néven azoknak a szakmai feladatoknak az ellátására, amelyekre ma a közgazdasági szakközépiskolák készítik fel diákjaikat. Egy korabeli évkönyvben a következő olvasható: A nők rendkívüli erővel megnyilatkozó művelődési szükségletei folytán az ország több helyén a fiú felsőkereskedelmi iskolákkal teljesen egyenrangú három évfolyamú női felsőkereskedelmi iskolák létesültek. Pécs Szabad Királyi Város közönsége áthatva attól a feladattól, hogy mint a Dunántúl metropolisa hivatott ezen országrész, továbbá Horvátország, Szlavónia, Bosznia és Fiume magyar közönségének ez irányú igényeinek kielégítésére, ugyancsak elhatározta három évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola felállítását és ehhez a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Minisztérium a nyilvánossági jogot már engedélyezte. A gyakorlati kereskedelmi pálya a női nem természetével, fizikai és szellemi tulajdonságaival leginkább összehangzó életpálya és elvitázhatatlan tény az is, hogy a felsőkereskedelmi iskola mai tanterve a nők továbbképzésére kiválóan alkalmas ben megnyílt a már 1882 óta létező fiúiskola mellett, azzal közös igazgatás alatt a 3 évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola. A régi dokumentumok tanúsága, s a régen végzett diákok elbeszélése szerint is erősen dominált az iskolai oktatásban a szakmára, a gyakorlati életre való felkészítés. A Pécsi Városi Felső Kereskedelmi Iskola a gyakorlati pályákra készülő ifjaknak megadja egyrészt a nélkülözhetetlen általános műveltséget, másrészt gondoskodik arról, hogy növendékeit szakismeretek közlése, gyakorlati ügyességek elsajátítása által jövendő pályájukra előkészítse úgy, hogy akár mint önálló kereskedők, akár pedig mint áru-, vagy banküzletekben, biztosítási, ipari, mezőgazdasági vállalatoknál alkalmazott tisztviselők hivatásuknak mindenképpen megfeleljenek. Ezzel elkerülhetetlenül együtt járt, hogy a gyakorlati élet követelményeihez, a szakmai változásokhoz mindig rugalmasan alkalmazkodni kellett. Az iskola fennmaradásának záloga mindenkor az állandó megújulás, korszerű képzés, nyitottság volt. 3

4 Ahhoz, hogy a szakmai és az általánosan művelő tárgyak bővülő ismeretanyaga elsajátítható legyen, kevésnek bizonyult a 3 év, így az tanévtől négy évfolyamra bővült a felsőkereskedelmi iskola. Az tanévre az addigi felsőkereskedelmi iskolákat kereskedelmi középiskolává szervezték át. Az intézményt 1948-ban államosították ben vette fel a Radnóti Miklós nevet és 1965-től közgazdasági szakközépiskola. A képzés három területen folyt, ezek a számviteli-gazdálkodási, a pénzügyi, és az igazgatási-ügyvitel. A kilencvenes évek hozták el az oktatásügy nagyszabású modernizációját, az "Emberi erőforrások fejlesztése" világbanki kísérlet ifjúsági programjával. Az iskola sikeres pályázat után két szakmacsoportban kereskedelem-marketing és informatika - bekapcsolódott a fejlesztésbe. Az es tanévtől kezdve áttért az öt (ill. hat) éves képzési szerkezetre, azóta az első négy évben szakmai alapozás, majd az általános érettségi vizsgát követően a 13. és 14. évfolyamon a szakképzés folyik. Máig ez a modell adta az iskolában folyó képzés "gerincét", jelenleg a 17 nappali tagozatos osztállyal négy szakmacsoportban: közgazdasági; ügyviteli; kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; informatika. A es tanévre az oktatási és szakképzési rendszer újabb változásai jelentősen módosítják a képzési szerkezetet. A közismereti tantárgyi magas óraszámok mellett már 9. évfolyamon elkezdődik a szakmacsoportos alapozás, a felkészülés a 12. évfolyam végén esedékes szakmai érettségi vizsgára és, hogy a szakképesítés megszerzése a korábbi két évről az addig megszerzett ismeretek beszámításával egy évre rövidüljön. A meghirdetett szakképzési formák választását a fogyasztói és munkaerő-piaci igények erősen befolyásolják. 100 éve dinamikusan fejlődő szervezet kiemelkedő színvonalú oktatási szolgáltatásaival, a hazai szakmai közéletben elismert oktatóival diákjainak a tanulás szabadságát kínálja, stabil alapot biztosítva az élethosszig tartó tanulásnak. Amit a folytonos költöztetése sem tudott meggátolni, jelenleg 1996-tól a tízedik székhelyén működik. Olyan iskola, amely a hagyomány és innováció egyensúlyára épít. A klasszikus pedagógiai módszereket az új kompetencia-alapú oktatással és a modern technikai vívmányokkal ötvözve országosan elismert, a szűkebb régióban megbecsült gyakorlatorientált szakképzést, az érettségire magas színvonalú felkészítést biztosít tanulóinak hozzásegítve őket az életben való boldoguláshoz. 4

5 1. Az iskola nevelési programja Ön a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Azt a programot, amely a nevelőtestület céljait, akaratát, lehetőségeit tartalmazza, tanulóink érdekeit szolgálja. Ennek a szolgálatnak vagyunk részesei mi, pedagógusok. 100 év felhalmozott tapasztalatából kristályosodtak ki azok az alapértékek, amelyek mentén dolgozunk ma is: a hagyományok tisztelete és a folyamatos megújulás, a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Így válhatott intézményünk a térség gazdasági szakembereinek meghatározó képzőközpontjává. Iskolánk a gazdasági nevelés területén Referencia intézmény, a Pénziránytű hálózat tagja. Két projektben (Comenius Iskolai együttműködések és a Leonardo Partnerség) a külföldi partnerintézményekkel közösen végezzük tanulóink vállalkozói kompetenciáinak fejlesztését. Célunk a társadalom számára hasznos, boldogságra, együttműködésre képes; a tárgyi tudás birtokában problémamegoldó-készséggel és kreativitással rendelkező embereket nevelni. Valljuk, hogy a tudás a legjobb befektetés, de tudjuk azt is, hogy az iskola nem csak a tudásközvetítés színhelye, hanem olyan emberi közösség is, amelyben a résztvevők kölcsönösen gyakorolják a jogokat és kötelezettségeket. Ettől lesz először elviselhető az iskola légköre, később esetleg meleg, baráti, amitől a tanulás folyamata is hatékonyabbá válik. Hisszük, hogy minden tanuló tehetséges valamiben, és mi segítjük őket, hogy ezt az adottságukat megtalálják és kibontakoztathassák. A tanulók fejlődésének érdekében sokrétű tanítási, nevelési stratégiát alkalmazunk. Olyan pozitív környezetet igyekszünk teremteni diákjaink és az iskola valamennyi dolgozója számára, amelyben mindenki jól érezheti magát, és közös céljaink megvalósításán munkálkodhat. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Általános és szakmai műveltség Céljaink: tanulóink megbízható, széleskörű műveltséget szerezzenek, olyan széles alapú szakmacsoportos előkészítés során, amely a tanulónak általános szakmai ismeretanyagot biztosít, esélyt ad a továbbtanulásra és/vagy a munkaerő-piaci irányultságú, érettségire épülő szakképzésben felkészíti őket az életpályán bekövetkező szakmaváltozásra. a képzési szakaszoknak megfelelően a helyes tanulási módszerek kialakítása, az ismeretszerzés módjainak, illetve az elsajátított ismereteknek fokozatos bővítése, jártasságok, készségek kialakítása. a humán, a reál és a közgazdasági tudományok alapjainak megismertetése, elsajátítása, az emberi kultúra legfontosabb értékeinek megismertetése. diákjaink helyes igényszintet alakítsanak ki magukban a tanulás és az életvitel területén. 5

6 diákjaink képesek legyenek az önálló feladatmegoldásokra, a magasabb szintű ismeretszerzésre, a problémamegoldásra. felkészítjük őket a nemzetben való gondolkodásra, a világra való nyitottságra, a szerepvállalásra, a vezetésre. céltudatos, tisztességes tanulókat kívánunk nevelni Képességfejlesztés Céljaink: tanulóink saját képességeik, adottságaik ismeretében kreatív, alkotó személyiséggé váljanak. fejlődjön problémamegoldó gondolkodásuk, kialakuljon tudatos értékválasztásképességük. az önálló feladatmegoldás lehetőségének és gyakoroltatásának megteremtése a tanítási-tanulási folyamatban. tanulóink képessé váljanak az elvégzett munka értékének elemzésére, az új, a szokatlan megoldások keresésére, értékelésére. képesek legyenek önállóan az eredmények és kudarcok okainak elemzése. mások munkáját objektíven értékeljék, hogy ez által önmagukat helyét is reálisan határozzák meg a csoportban, illetve saját munkájuk értékét a csoport munkájában A nemzettudat formálása Céljaink: a nemzeti identitás kialakítása, a nemzet múltjának, jelenének bemutatása. a nemzeti értékek tudatos vállalása. a nemzet világban elfoglalt helyének reális értékelése. az anyanyelv magas szintű művelése. a határainkon kívül élő magyarság helyzetének, kultúrájának, problémáinak és az ebből fakadó teendők megismertetése. A Határtalanul! programban való részvétel, a meglévő erdélyi partneriskolával közösen. Ezért az oktató-nevelő munkában különösen nagy hangsúlyt helyezünk az alábbi területekre: a szűkebb régió helytörténete, Pécs várostörténete (különös tekintettel a világörökségre), iskolatörténet. A felsorolt területeket beépítjük a szaktárgyak ismeretanyagába. Hangsúlyozzuk a múlt és a jelen jelenségeinek elemzését az arra alkalmas szaktárgyakban (történelem, gazdaságföldrajz, közgazdaságtan, gazdasági környezet és az osztályfőnöki munkában) A korszerű környezetismereti műveltség kialakítása Céljaink: az emberiség globális problémáit ismerő, értő, azok megoldásaira törekvő, a világ fejlődési irányait szem előtt tartó korszerű műveltség kialakítása. a Föld és a világűr, mint természeti környezet ismerete, a védelem szükségszerűségének felismerése, valamint a környezetvédő magatartás kialakítása, a kommunikációs képesség kialakítása, az anyanyelv, az idegen nyelvek és az informatikai ismeretek és kompetenciák különös tekintettel a könyvtárhasználatra elsajátíttatásával. a nemzetben és világban való gondolkodás egyensúlyának kialakítása. 6

7 Mindezen célok elérése érdekében kidolgoztuk iskolánk környezet- és egészségnevelési programját. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Céljaink: az iskola tanulói ismerjék meg az emberiség történelmi fejlődése során kialakult együttélési formákat (államformák, vallások, kultúrák stb.). a diákok tudják az iskolai közösség egységeinek, tagjainak jogait, akarják gyakorolni és kötelességeik teljesítése mellett, élvezzék jogaikat. Az iskolai gyakorlatból szerezzenek jártasságot az érdekek képviseletében, a jogok gyakorlatában. A belső rendszer (az iskolai egységek rendszere), az egységek, tagok egymáshoz való viszonyulásának ismertetése, tudatosítása. a diákképviselet kialakításában segítséget adni a tanulóknak, a működés szabályainak ismertetése, fejlesztése. A diák- és tanári közösség konfliktusainak kezelésére fórumot teremteni, ez által a vitakészség, az érvelés, az érdekképviselet kialakítása (célunk, hogy mindez hassa át az iskola egészének légkörét: szakórák, osztályfőnöki órák, magatartás és protokoll stb.). tudatosítani a többség, illetve a kisebbség jogainak fontosságát, tiszteletét. biztosítani kívánjuk a felelősségteljes döntések lehetőségét osztályok, egész közösségek programjának alakításában, magatartások megítélésében, a célok alakításában. fontos elemnek tekintjük a szolidaritás erejének bemutatását (történelem, osztályfőnöki tevékenység) valamely karitatív tevékenységhez való kapcsolódás útján (felelősségvállalás, tolerancia, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, empátia). minden tanulónk számára lehetőséget adni az iskola közösségeibe való beilleszkedésre, azzal, hogy folyamatosan bővítjük lehetőségeiket, az érdeklődési, tevékenységi köröket és az öntevékenység formáit. diákjaink megismerjék az iskolai hagyományok kialakulását (kik és hogyan alakították azokat), s képesek legyenek a megértett hagyományokkal azonosulni (élmények, feladatok, lehetőségek). 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi megvalósítása során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásait vesszük figyelembe. A teljes körű egészségfejlesztés keretében intézményünkben kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján különösen az egészséges táplálkozásra, a mindennapos testnevelésre, testmozgásra, a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére, a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra, a személyi higiénére. E célok megvalósítását, nyomon követését egészségfejlesztési programunk keretében kívánjuk megvalósítani. Programunk kidolgozása során a lehetőségek szerint igénybe vesszük 7

8 az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködését. A felsorolt nevelési területek megjelennek és olvashatók elsősorban az osztályfőnöki órák tematikájában, továbbá a biológia, egészségtan tantárgyak tematikájában Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségneveléssel azt a célt kívánjuk megvalósítani, hogy az egészséges életmód fenntartására helyeződjön a hangsúly és ne a betegségmegelőzésre. A betegségmegelőzéshez tartozik többek között a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Az egészség magába foglalja a testi, lelki, társadalmi és környezeti egészséget. A testi nevelés során figyelmet fordítunk a higiéniára (tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, táplálkozás), az edzettségre sportra (fizikai állóképesség). A lelki nevelés során hangsúlyozzuk: Ép testben ép lélek, amihez hozzátartozik az önismeret önbizalom, önépítés, énképformálás, konfliktuskezelés, pozitív gondolkodásra nevelés, másság elfogadása, függőség, barátság szerelem, szex családi életre nevelés, tolerancia, szeretetre nevelés (véradás, idősek, fogyatékosok). A társadalmi nevelés keretében foglalkozunk minden szinten a társas kapcsolatokkal (korosztály közeg), valamint a környezetvédelemmel és a környezeti neveléssel. A megvalósítás szabadidőben, a témától függően kis-, ill. nagycsoportban történik. A megvalósítás módja egyrészt kommunikáció: beszélgetések (kortárscsoportok), szituációs játék, film- és videó vetítés, szemléltető képek, transzparensek, internet, kiselőadások, fóliák, tesztek, plakátok, másrészt gyakorlati megvalósítás: Öko-hét ismerkedés az egészséges táplálékokkal, napi étrend, kalória táblázat, gyümölcs, zöldség szobor; kísérlet (dohányzás, alkohol); véradóállomás látogatása donorral, plakátok terjesztése; eszmeterjesztés; elsősegélynyújtás, gyakorlatok; séta erdőben, környéken; szituációs játékok, műsorok, ajándékok készítése. Az elsősegélynyújtás, a közmunka és az egészségnevelés megvalósításában segítségünkre van az ifjúságvédelmi felelős, a szülői munkaközösség, alapítványok (pályázatokkal), iskolaorvosok, mentők, védőnő, orvos, pszichológus, kortárs ifjúsági vöröskeresztes, vérellátó, ÁNTSZ, Vöröskereszt minden szinten, rendőrség, mentálhigiénés szakemberek, gyámügy, kozmetikus, fodrász, gyógyszerész, természetgyógyász, testnevelők, vízmű, erdészeti és természetvédelmi szakember és idősek otthona Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: veszélyhelyzetek felismerése, életkornak megfelelő ismeretek közvetítése, az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása stb. 8

9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai: Formái Tanórán Tanórán kívül Önálló ismeretszerzés Módszerei, eszközei például biológia, testnevelés, osztályfőnöki vagy technikaórán például szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében házi feladat, gyűjtőmunka előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök használata IKT-eszközök használata, előadás, projekt, gyakorlati bemutatók IKT-eszközök használata, projekt, kutatómunka Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok Céljaink: a tanulók kisebb csoportjainak tevékenysége áthassa az iskola egész légkörét. Erre a munkára épüljön például egy-egy emléknap, megemlékezés esetleg iskolai műsor megszervezése. Ugyanakkor a csoportok aktívan kapcsolódhatnak be a versenyekbe is. az osztályok fejlődjenek osztályközösségekké. Az iskola tanulói évfolyamig osztályonként alkossanak olyan közösségeket, melyek képesek az iskola hagyományainak folytatására, átadására; melyekben a tanulók sokoldalú közösségi munkát végezhetnek; melyek közvetítői, átadói az emberi értékeknek. az egy évfolyamon tanuló diákok képesek legyenek a közös feladatok elvégzésére, összefogásukkal erősítsék az iskolai hagyományokat, érdekeiket képviseljék az iskolai fórumokon. az iskolában tanuló minden diák (és alkalmazott) érezze át, fogadja el és közvetítse azt, hogy a Radnóti hagyományai erkölcsi értékeket hordoznak. Minden egyéni teljesítményt és közösségben végzett munkát jó légkör, maximális segítőkészség, helyes értékelés és támogatás hasson át. az egyéni és a közösségi munka arányait helyesen megállapítva öregbítsük iskolánk hírnevét Feladatok Hisszük, hogy a tanulók közössége és a tanárok közössége együttes összefogással teremtheti csak meg a Radnótisták közösségét! Feladataink: a tanulók/tanárok alapvető érdeke, hogy felismerjék a (kisebb vagy nagyobb) közösségek személyiség- és értékformáló erejét. Fontos, hogy az iskola tanulói/tanárai 9

10 közös célok érdekében képesek legyenek az együttműködésre. A közös tevékenységek során a pozitív értékek közvetítése, átadása elengedhetetlen követelmény. A közösség tagjai ismerjék meg egymás (előnyős és hátrányos) tulajdonságait, formálják és tolerálják egymást. az osztályközösségek fejlődésében 4 tényező szerepét rendkívül fontosnak tartjuk: osztályfőnök, az osztály tanulói, az osztályban tanító pedagógusok, a szülői háttér. Ezek együttesen hivatottak arra, hogy az adott osztályban valódi közösségi élet alakuljon ki. Különösen fontos szerep hárul a 9. évfolyamos osztályfőnökökre, akik megalapozzák a tanulók és a szülők iskolához való kötődését. minden szaktanár kötelessége, hogy a tantárgyi órákon mind az egyéni mind a közösségi érdekeket betartsa, és felelősségteljes munkájával segítse az osztályközösség megszilárdulását. a közösségfejlesztés tevékenysége túlmutat a tanórai kereteken. Ezért az iskolai szabadidő-felelősnek is fontos szerepe van a munkában. A szabadidő értelmes, aktív, sokoldalú eltöltésének lehetősége cél, illetve eszköz a közösségformálásban. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola tanulói ismerjék meg és használják ki a számukra felkínált lehetőségeket. a diákönkormányzat közösségformáló szerep is fontos. Önálló programjaival, érdekvédelmi funkcióival képes arra, hogy új lehetőségekkel, újszerű célokkal és feladatokkal álljon a tanulók elé, így szervezve újabb és újabb közösségeket, melyekbe a diákok aktívan kapcsolódhatnak be. a közösségteremtő tevékenység része a határon túli és külföldi partneriskolákkal zajló diákcsere program (Erdély, Horvátország, Ausztria, Olaszország) Közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. (Nkt. 97. (2)) Az önkéntes közösségi munka a 2012/2013. tanévben a 9. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A hatályos köznevelési törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne a közösségi szolgálat fogalmi meghatározása mellett az a követelmény is, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Így az elméleti felkészítés lehetősége mellett megjelenik egy kötelező, gyakorlati, tapasztalati tanulás is a szociális kompetenciák fejlesztésében. A segítőkészség, megértés, elfogadás, együttérzés, kitartás, hűség, megbízhatóság, tolerancia, türelem, empátia elsősorban valós helyzetekben fejleszthetőek. A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. (Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből) 10

11 Az önkéntes közösségi munkát a évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi munkát (osztályfőnöki óra keretében) egy felkészítő óra vezeti be, illetve egy összegző óra zárja. A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Az önkéntes munka nyilvántartása A tanuló osztályfőnöke, vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, A közösségi munka végzésének időkerete A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, 5..) alapján (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel 11

12 életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. (2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. (4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg: a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, b) tanítási időben a heti hat órát és c) tanítási napon a napi két órát. d) tanítási napon kívül a napi három órát. (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani Hagyományaink Feladatunk, hogy a nemzedékek alatt kialakult szokásokat közvetítsük a tanulók, tanárok és a további szereplők felé. Hisszük, hogy hagyományaink értéket képviselnek. Természetesen nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely hagyományteremtő szándékkal születik meg. KINCS program tanévnyitó nemzeti ünnepeink akadályverseny/bográcsparty az iskola új tanulóinak fogadalomtétele Ráhangoló-Iskolaelőkészítő diáknap iskolai karácsony öko-projekt hét szalagavató bál tehetségkutató versenyek tanulmányi pályázatok sportversenyek Radnóti Kupa (területi verseny) Radnótisták bálja Radnóti-nap(ok) Radnóti emléktúra Iskolai évkönyv Nemzetközi Szakmai Hét, Szakmai Vásár szakmai kirándulások (MNB, ágazati képzéshez illeszkedő céglátogatások) Diákcsere program Egészségügyi nap iskolaújság (RadoNet) iskolarádió színház- és hangverseny látogatás, mozi látogatás zöldnap szerenád ballagás tanévzáró DÖK tábor Idegen nyelvű kultúrák napja 12

13 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. A tanítványok nevelése és oktatása hosszú távú, a jövőnek szóló feladat. Ahhoz, hogy a tanulók harmonikus személyiségű, képzett és művelt, ugyanakkor önismerettel, önfegyelemmel bíró emberekké váljanak, maga a pedagógus is ezt tükrözze. A tanár személyiségének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett és alapos munkát végezzen. A szakterületén a műveltségi anyag tartalmában és a tudásanyag átadásának metodikájában legyen magasan képzett. Elengedhetetlen a pedagógus számára a folyamatos önképzés, nyitottság a kultúra minden területe felé, mely szellemi és lelki feltöltődést biztosít a mindennapi munkája végzéséhez és állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását. A szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik. Konfliktusainak kezelésében emberi módon járjon el, kapcsolatait jellemezze tolerancia és bizalom. A tanulók nevelése elképzelhetetlen az elfogadás, az empátia nélkül. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít, ezért vállalt értékrendjében, magatartásában, viselkedéskultúrájában ennek folyamatosan tükröződnie kell. A pedagógus közösséget a közösen megalkotott és vallott, egységes követelmények jellemzik, melyek meghatározó elemei a közös nevelői hatásoknak. Pedagógiai munkájában érvényesüljön: a színvonaltartás, a tudományos-szakmai ismeretek friss eredményeinek felhasználása, a megfelelő kommunikációs szint, a követelmények érvényesítése; életszerűség: kísérletezés, természetközelség, tantárgyi koncentráció, a tanultak alkalmaztatása, az iskolán és tanórán kívüli ismeretek bekapcsolása a feldolgozásba; a diákok tanulási, továbbtanulási szándékainak, ambícióinak ösztönzése, differenciált értékeléssel való fejlesztése, érdeklődőknek külön feladatok kijelölése; a tanári munka együttes megtervezése a tanulókkal; a tanórai tantervi követelmények ismertetése a diákokkal, szülőkkel; az értékelés-osztályozás rendszeressége, nyilvánossága, indoklása, az értékelés mikéntjét, a dolgozatok javítási határidőit, dolgozatírási tilalmakat, az osztályzatokkal kapcsolatos előírásokat szem előtt tartja; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; a házi feladatok, tanulandó részek pontos kijelölése az órák végén, összefoglalások alkalmával; átfogó ellenőrzések, dolgozatírások előtt koordinálás az osztályban tanító nevelőkkel; a félévi, év végi osztályozás nyilvánossága, lehetőség nyújtása a tanulóknak javításra, korrigálásra; 13

14 a tanulók bevonása a tanórai munkába; ütemes haladás, megfelelő adagokban feladott tanulnivaló, érdekes, figyelemfelkeltő magyarázat, módszertani szabadság, változatosság, kulturált kérdezési technika, intenzív tanórai munka, pontos órakezdés és befejezés; súlypontozás és differenciálás /az értékelésben is/ a tanórai munkában memória-fejlesztés, probléma érzékenység kialakítása, a tanulók kérdezési vitakultúrájának, nyelvi készségeinek kimunkálása, fejlesztése; segítségnyújtás a lemaradóknak, szükség esetén, tanórán kívül is; megfelelő időkeret biztosítása gyakorlásra, ismétlésre. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákönkormányzati tagjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségének tagjaival Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Szerencsének és nagy kihívásnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói között számos tehetséges diák van. Biztosítani kívánjuk számukra a lehető legoptimálisabb felkészülési formákat, ezért a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik a tantárgy-pedagógiai elvekkel, módszerekkel. Tehetséges tanítványaink számára az alábbi lehetőségeket kínáljuk: Csoportbontást a matematika, az idegen nyelv, a gyakorlati tantárgyakból. 14

15 Felkészítjük őket az emelt szintű érettségire. Számos szakkör, sportkör, érdeklődési kör várja a tanulókat. Egyéni foglalkozásokat biztosítunk számukra a felkészülésben. Tanórán és tanítási órán kívüli differenciált foglalkozásban részesülhetnek. Biztosítjuk a versenyek lehetőségét: házi versenyek, iskolai rendezvények, megyei, területi, országos versenyekre való felkészítés és szereplés A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Célok Feladatok a problémás diákok időbeni felismerése a tanítványok tevékenységének rendszeres ellenőrzése visszajelzés képességeik fejlettségéről, személyiségjegyeik alakulásáról, a tanuláshoz való viszonyukról a tanulási kudarcok okainak feltárása a tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése a lemorzsolódás megelőzése és csökkentése A tanulási akadályok meghatározása Ezek lehetnek: a gyermekben, magában lévő tényezők, mint fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság, stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek). a környezetben lévő tényezők (pl. osztálytárs probléma, közösség, taneszköz hiánya, higiéné hiánya, hőség, kényelmetlen ülőeszköz stb.). a tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.). A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Vannak olyan viselkedési rendellenességek, amelyek hátterében nem húzódik meg tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarai, a logikus gondolkodás problémái és a spontán kíváncsiság hiánya. A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése Felzárkóztatási stratégia kidolgozása, célunk a tanulókban tudatosítani a kudarc okait, a szülői együttműködés által sikerélményhez juttatni őket. 15

16 Eszközök: a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása, a hatékony tanulás szokásrendszerének és a célszerű rögzítési módok gyakorlása, a szükséges képességek fejlesztése, a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója, a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése, a tanulók buzdítása. A segítségnyújtás keretei a tanórai keretekben: A segítségnyújtás módjai a tanulási aktivitás fejlesztése differenciált, egyéni-, vagy kiscsoportos, kutatásalapú foglalkozáskeretében, sikerélményt biztosító feladatok kijelölése, értékelés, figyelembe véve az egyéni haladási ütemet, tanulásmódszertan alkalmazása, melynek során törekszünk a szükséges képességek, készségek fejlesztése (koncentrációs képesség, az emlékezet fejlesztése, monotónia tűrő képesség, szövegértés, a logikai készség fejlesztése stb.) képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés megvalósítása, felzárkóztatás egyéni terv alapján, a tanulók sajátosságainak figyelembe vételével, iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, felzárkóztató foglalkozások, A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenység során fel kell ismerni a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, negyedéves tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése stb.), ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése, szülői egyeztetéssel, szakember bevonásával annak kezelése. Osztályfőnöki órák keretében a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak szaktantárgyak, stb.). Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. A kollégiumi elhelyezés segítése, amennyiben ez szükséges. A kudarcnak kitett tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. 16

17 A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. Érettségi vizsgára történő felkészítés (11. évfolyamon emelt szintű tantárgyválasztás). Az Életpálya-építési kompetenciaterület pedagógiai módszereinek széleskörű alkalmazása. A tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazhatók: a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Szükség szerint a mentális problémák kezelésére iskola pszichológus igénybevétele. A beavatkozásoknál figyelembe vesszük az alábbi szempontokat: Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sok (ezért a 9. évfolyamon a diagnosztizálást el kell végezni). A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük. Mindaddig, amíg a kiváltó tényezők fennállnak. A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is számba kell venni (család, az iskolai gyermekvédelem bevonása, kollégiummal való együttműködés, tanulópárok szervezése az osztályon belül stb.). A tanulási kudarc megelőzése. A megfelelő tanulási stratégiák kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, az egyéni különbségeket figyelembe vevő programmal a kudarcok megelőzésére. Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága. Tudatosítani kell a tanulókban meglévő értékeket. Ki kell bontakoztatni és fejleszteni a megismerési folyamatokhoz szükséges tanulói képességeket és személyiségjegyeket. A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismertetése. Beilleszkedési, magatartási problémák esetén Az osztályfőnök a szülővel, az osztályban tanító tanárokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetően az adott helyzet megszüntethető vagy negatív hatása csökkenthető. súlyosabb esetben a szülőt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja az ifjúságvédelmi felelős. Az osztályfőnök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha az osztályfőnök megérti őt, azonosul problémáival, és segíteni 17

18 akar; ha, az osztályfőnök a tanuló számára hiteles, elfogadható; ha, az osztályfőnöknek a tanulóval szemben nincs előítélete. a beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelőzésére az ifjúságvédelmi felelőssel egyeztetve külső előadókat hívhat: orvos, védőnő, pszichológus, rendőr stb A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfőnök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő módszer lehet: a csoportbontás, a differenciált oktatás megvalósítása, az egyéni foglalkozás. A tanuló tanulási nehézségeit vizsgáló pedagógus az alábbi területeket vizsgálja: rossz tanulási módszer, rossz az alkalmazott tanítási módszer, a képességek hiánya, a szorgalom hiánya, a motiváció hiánya, az önbizalom hiánya. Ezen okok ismeretében a szaktanár megpróbálja motiválni, egyszerűbb feladatokkal sikerélményhez juttatni a tanulót. A sikerélménnyel és beszélgetésekkel elő kell segíteni a tanulóban a pozitív én-kép kialakulását, amivel a tanuló önbizalma növelhető. A tanulmányi lemaradásokat tantárgyi korrepetálásokkal igyekszünk pótolni Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem fogalmába tágabb értelemben lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásáig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik. Célja a gyermek testi, lelki, erkölcsi jólétének megőrzése, helyreállításának segítése. Az iskolai ifjúságvédelem a gyermek érdekét mindenekelőtt szem előtt tartó hatékony és rugalmas munka. Feladatok 1. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése (prevenció) 2. a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése 3. segítségnyújtás 4. jelzési kötelezettség 5. együttműködési kötelezettség 6. dokumentációs feladatok A fenti feladatok logikailag feloszthatók és csoportosíthatók, de a szakterület jellegéből eredően az egyes teendők a gyakorlatban igen nehezen határolhatók el. 18

19 A prevenció az iskolai ifjúságvédelmi feladatok egyik sarokpontja, és eredményessége csak hosszú távon (többnyire az iskolai évek után) érezhető. Az alábbi kategóriákban nevezhetjük a gyermeket veszélyeztetettnek: a.) a gyermek fizikai, egészségi fejlődésének veszélyeztetése, b.) a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése, c.) a gyermek morális fejlődésének veszélyeztetése. A veszélyeztetettség felismerésében nem elegendő csupán a gyermek és a szülő önkéntes segítségkérése, szükséges az iskolán belüli és kívüli együttműködés is. Az együttműködés színterei, erőforrásai Iskolán belüli együttműködés: - osztályfőnökökkel, - osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, - nevelési igazgató helyettessel, - igazgatóval, - védőnővel, - iskolaorvossal. Iskolán kívüli együttműködés - Nevelési Tanácsadóval, - Gyermek- Ideggondozóval, - Gyermekjóléti-és családsegítő szolgálattal, - Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, - Rendőrséggel, - Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, - Magyar Orvostanhallgatók Egyesületével, - egyéb civil szervezetekkel. A segítségnyújtás lehet a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység is. Az információszerzés igen kényes feladat, sokszor igen komoly ellenállásba ütközik, esetleg adatvédelmi vagy személyiségi jogi aggályok is felmerülnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként információ-szolgáltatási kötelezettséggel tarozik a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé. Erőforrások: - pedagógusok - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját) - védőnő - iskolaorvos - külső segítők - pályázatok - szakirodalom, publikációk - intézményektől, más iskoláktól átvett eredmények, tapasztalatok - képzések Az ifjúságvédelmi munka színterei iskolánkban 19

20 Tanórai keret: - beszélgetések, foglalkozások - előadások, tájékoztatók - intézménylátogatások Tanórán kívüli programok: - részvétel értekezleteken, konferenciákon - képzések, tanfolyamok végzése - családlátogatás Módszerek, eszközök: - egyéni esetkezelés - csoportos beszélgetések - szituációs játékok - kiállítások, bemutatók A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolánkba járó tanulók szociális háttere rendkívül változó. A közösséggé válás fontos feltételének tartjuk, hogy az eltérő családi, szociális körülmények ellenére a radnótista diákokat ne érje megkülönböztetés. Nevelési elveinket úgy alakítottuk ki, hogy azokban az erkölcsi értékek védelme hangsúlyozott szerepet kapjon, illetve a megszerezhető tudás és az ehhez kapcsolódó képességek jelentsék a tanulók valódi megítélésének alapját. Célunk, hogy a tanulókkal foglalkozó pedagógusok ismerjék fel a szociális háttérből adódó hátrányokat, majd segítsék azok enyhítését (pályázatok, ösztöndíjak stb.). A segítségre szorulók elsősorban az alacsonyjövedelműek, a munkanélküliek, valamint a különböző szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányban szenvedő tanulók feltérképezése az osztályfőnökök jelzései, az év eleji általános gyermekvédelmi felmérés, a szülői bejelentések és kérelmek alapján történik. Tapasztalataink szerint a segítés körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat, mert a nehezebb helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit. Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire Szociális támogatások: tankönyvtámogatás a vonatkozó jogszabályok alapján, segélyezés alkalmanként DÖK, Szülői Közösség támogatásával, külső ellátási formák igénylési lehetőségeinek számbavétele, felvilágosítás a változó jogszabályokról, ösztönzés szociális és tanulmányi ösztöndíjak megpályázására, iskolai pályázatok benyújtása, különféle alapítványi támogatások igénybevétele. 20

21 A szociális okokból fakadó kulturális hátrányok enyhítése pedagógiai módszerekkel: a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés), képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, életpálya-építési programok, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport-, páros-, egyéin munkaforma, differenciált óravezetés)., a közösségi munka területén az egyszemélyi megbízatás időnként munkacsoporttal történő felváltása, az érintett tanulók érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése az önmenedzselés megtanítása, személyes beszélgetések, az egyéni problémamegoldó képesség fejlődésének elősegítése, az iskolai könyvtár és az Internet használatának rendszeres biztosítása. Tanulóink között számos kollégista van. Tudjuk, hogy az ő beilleszkedésük rendkívül nehéz, hiszen sok időt töltenek családjuktól távol. Ezért szoros kapcsolatot alakítunk ki a kollégiumok vezetőivel, a nevelőtanárokkal. Diákjaink jelentős része bejáró tanuló. Számukra a legnagyobb problémát a közlekedési lehetőségek jelentik, ezért minden iskolai és tanórán kívüli tevékenységet úgy szervezünk, hogy a bejárók is részt vehessenek azokon (időbeosztás, felkészülés a tanórákra stb.). Az iskolai könyvtár nyitva tartását úgy alakítjuk ki, hogy azt a korán reggel érkező tanulók látogathassák. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában 21

22 történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolában folyó pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, az eredményesség tartós magas szinten tartása érdekében szükséges és elengedhetetlen a programban meghatározott alapelveink és feladataink összehangolása a családban folyó neveléssel. Rendkívül fontos, hogy folyamatos és egyenrangú, azaz kölcsönös kapcsolat legyen a szülők, az iskolai pedagógusok és az osztályfőnökök, valamint az iskolavezetés között. Az együttműködés, egymás segítése, tájékoztatása alapot teremt az egységes szemléletű nevelés kialakítására. Szülők Tanulók Partnerek (közvetlen/közvetett) Szülői értekezlet Fogadóóra Honlap Hírlevél Faliújság Helyi média Személyes beszélgetés DÖK-megbeszélések Honlap Hírlevél Faliújság Helyi média Személyes találkozó Levél Elektronikus kapcsolattartás Megkeresés Támogatói szerződések Iskolai rendezvények, Iskolai rendezvények, Együttműködési programok (bál, programok (kiállítások, megállapodások kiállítások, kirándulások) kirándulások) Szponzori lehetőségek Ellenőrző Ellenőrző, tájékoztató Tájékoztató füzet Levél füzet 22