KIS-LENGYELORSZÁGI VAJDASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIS-LENGYELORSZÁGI VAJDASÁG"

Átírás

1 KIS-LENGYELORSZÁGI VAJDASÁG (Województwo małopolskie) Lengyelország területével ismerkedve, az előző részkben megismerkedtünk a délnyugat- és délkelet-lengyelországi tájegységek látnivalóival, nevezetességeivel. Az alábbiakban a déli országrész látnivalóit vesszük sorra. Ez a magyar turisták által az egyik legjobban ismert terület. Kis-Lengyelország Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy- Lengyelország ellentéteképpen. Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld). Az évi kirándulásom leírásánál már jelentős történelmi részleteket ismerhettünk meg. Az alábbiakban tehát csak a terület történelmének rövid összefoglalására kerül sor. A IX. században a viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama. A X. század végén hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket is körül a Piastok Lengyelországának Krakkó lesz a fővárosa ban az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség része. A XIII-XV. században Kis- Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik sanocki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják. A XV. században a Kis-Lengyelországi terület szejme Nowy Korczynban ülésezik. A XVI. században az orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt állnak ben az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián (ukr. Судова Вишня) ülésezik. Lengyelország felosztásának idején a terület Galiciához tartozik, Krakkó szabad város lesz ben tért vissza Lengyelországba. A II. világháború idején Generalgouvernement (főkormányzóság) központja. Kis-Lengyelország egykori területe jelenleg az alábbi vajdaságokban találhatók: Kis- Lengyelországi Vajdaság, Lubuszi vajdaság, Kárpátaljai Vajdaság, Świętokrzyski Vajdaság, Sziléziai Vajdaság és a Mazóviai Vajdaság, valamint a Łódźi Vajdaság egy része. Kis-Lengyelország az egyik leglátogatottabb és általunk legjobban feltárt terület. A Magyar- Lengyel Baráti Kör évente szervezett kirándulást erre a területre és a magyarországi polonia is gyakran keresi fel. Krakkó - Kraków Krakkó (lengyelül Kraków) teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros) Kis-Lengyelország székhelye. Lakosainak száma kb (Lengyelország harmadik legnépesebb városa, 2001). Elővárosokkal együtt kb a lakosok száma. Területe: 326,8 km². Krakkót már 1979-ben felkerestem, majd 2000 óta gyakran látogattam ide. Számos szép élményem fűződik hozzá. Krakkó őskor óta lakott terület. I. e körül a lausitzi kultúra embere lakta. A lengyelek első történetírói: a Kadłubek és Długosz krónikások Krakkó alapítását a legendabeli Krakus királynak tulajdonítják. A legenda szerint sárkány tartotta hatalmában a még lakatlan Wawel-domb környékét. A vidék lakosai, hogy a szörnyeteg pusztító dühét féken tartsák, hetente egy-egy szarvasmarhát adtak a nagyétkű sárkánynak. A sárkány garázdálkodásainak a mondabeli Krakus király vetett véget azzal, hogy égő kénnel töltötte meg a marha belsejét. Amikor a barlanglakó sárkány az ajándék tehenet lenyelte, elpusztult. A sárkánytól megszabadult Wawel-dombon építette fel ezután palotáját Krakus, s így jött létre a waweli település. Wanda hercegkisasszony személyéhez a Nowa Hutában (Krakkó) lévő Wanda-domb kötődik. A krakkói Nowa Huta legrégibb, legendás emléke, a Wanda dombja, amely VIII. századi halomsírt (tumulus) tartalmaz. A legenda szerint e domb alatt nyugszik Wanda, a városalapító Krakus király leánya. Wanda, aki a férjéül kijelölt német herceg keze helyett inkább a halált választotta, a

2 Visztulába ölte magát. Wanda-emlékművét a kőtalapzaton álló sast Jan Matejko készítette. Az emlékművön a kard és a guzsaly a királylány tragikus sorsát, a hatalom és a női akarat összeütközését szimbolizálja. I. e. VII. században Krakkó már a vislánok törzsi székhelye volt. A X. században Krakkó közbenső állomása volt a Közép-Európán kelet felé tartó kereskedelmi útvonalaknak. (Később Prága- Krakkó-Lwow-Krím útvonalon haladt az ún. Tatárút). Az egykori Borostyánkő útvonal a Baltitengertől a Visztula völgyében Krakkó-Wieliczka- Nowy-Sącz-Lőcse útvonalon haladt, utódja, a Posztó út lett. A Kis-Oroszországból kiinduló, Krakkó-Wroclaw érintő Só út Bajorországba vitt. Krakkó a X. században egy ideig a cseh államhoz tartozott. Püspökségét 1000-ben alapították. A kupolával fedett krakkói Szent Adalbert-templom (Kościół Św. Wojciecha) a Főtéren áll. Eredetileg fatemplom állt a helyén, amelyben a hagyomány szerint Szent Adalbert is prédikált, aki I. István király udvarából került Lengyelországba. A fatemplomot a XI-XII. században román stílusú építmény váltotta fel. Ennek négyszögletes tornya a város akkori védőműveinek szerves része volt. A templomot a XVIII. században barokk stílusban átépítették. A krakkói Wawelben lévő Szt. Félix és Adactus X. századi körtemplomának maradványai a szlávok megkeresztelésének idejére eső Karoling-kori templomokkal mutatnak rokonságot. A város legrégibb szentélyének alapjait a X. században épült és Szűz Mária nevét viselő rotunda (körtemplom) maradványaihoz kapcsolódott a kora román palatinum, amelynek csak kis falrésze maradt meg ben a magyar Képes Krónika szerint Szent László király Lengyelországot is megrohanta. A lengyelek bátran harcoltak ellene, de a magyarok mégis győzelmet arattak. Ekkor a lengyelek egy része bezárkózott Krakkó várába, és ott keményen ellenállt. A magyarok nem engedtek: a várat úgy körülzárták, hogy oda még a madár sem repülhetett be. De hiába zárták körül, mert ostromgépeik nem voltak, hogy a vár kemény falát lerombolják. Már három hónapja ostromolta a magyar sereg a várat, ezalatt elfogyott az élelem a várban is, a táborban is. Éhezett már mind a két sereg, de egyik sem akart engedni. Akkor Szent László királynak jó gondolata támadt: megparancsolta a vitézeknek, hogy mindegyik hozzon földet a csizmaszárban. Hordták is a földet egész éjszaka a magyar vitézeknek, és a sok földből nagy halom támadt a vár előtt. Ekkor a király előhozatta a maradék lisztet, és rátöltette a halom tetejére. Aki messziről nézte, azt hitte, hogy egész liszthegyet lát maga előtt. Azt hitték a lengyelek is. Amikor meglátták, hogy a magyaroknak még akkora halom lisztjük van, úgy elkeseredtek, hogy a várat feladták, és a békét a király akarata szerint megkötötték. A város kialakulása Szemérmes Boleszló fejedelem uralkodása idejére tehető ben IV. Béla leánya, az ötéves Kinga Lengyelországba kerül, hogy feleségül adják Szemérmes Boleszlóhoz. Az esküvőre 1247-ben került sor Krakkóban. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete, amely mind a mai napig fennmaradt. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A műemléki városközpontot jelentőségénél és szépségénél fogva a Wawellel együtt 1978-ban felvették az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára. Az Óvárosi építészeti épületegyüttes megőrizte eredeti középkori városszerkezetét. Érdemes megtekinteni Európa legnagyobb középkori Főterét, a Mária-templomot a felbecsülhetetlen értékű ötszárnyú gótikus faragott oltárral, a Wawelt a Királyi palotával, a Székesegyházat a reneszánsz kápolnával. Kulturális és tudományos célú épületei közül okvetlenül fel kell keresni az Egyetem középkori épületét, a Collegium Maiust, az egyedülálló csillagászati eszközökből álló gyűjteménnyel. A közeli Tyniec faluban a XI. századból származó Benedek-rendi apátsági kolostort értékes egyházi műemlék. A kolostor most vár az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára való felvételre. A Kazimierz városnegyedben találhatók a zsidó kultúra emlékei, a XVI. századi zsidó temetővel és zsinagógákkal, az egyikben Judaisztikai Múzeumot rendeztek be. Krakkó történelmi központja (lengyelül: Stare Miasto, azaz Óváros) Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A XIII. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a XIV. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye. A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki, amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. A szlávok az V. században érkeztek a vidékre. Krakkót először 966-ban említik. 989 után, Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.

3 1000-től püspöki székhely ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része lett ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a Máriatemplom egyik tornyából felhangzó hejnal ma is erre emlékeztet). A várat és az András-templomot lerombolták, majd gótikus stílusban újjáépítették ben a városi jogot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai óváros. Władysław Ellenlang 1306-ban felégetette a várost, hogy a németek ne szerezhessék meg ban újra lengyel királyt koronáztak a Wawel katedrálisban Władysław Ellenlang (1260 v ), azaz Łokietek Ulászló (lengyelül Władysław I Łokietek) személyében, aki Anjou Károly Róbert apósa volt. III. Kázmér halála után 1370-ben I. (Nagy) Lajos, Magyarország Anjou-házi királya lett a lengyel trón örököse ben Anjou Hedviget (1374. február július 17.) koronázták meg a waweli székesegyházban ban Jagelló Ulászló litván fejedelem megkeresztelkedik, és házasságot köt Hedviggel. (Hedviget 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatta.) A várost övező városfal részeként a Babrakánt 1499-ben építették, 24 m átmérőjű erődmű. 3 ábra A krakkói Barbakán, az egykori védőmű része 4. ábra A Posztócsarnok épülete 1. ábra Szent Hedvig síremléke a Wawelben II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt, a XIV. század végén a város a Hanzaszövetség tagja lett. Az július 15-én lezajlott grünwaldi csatában a lengyel litván hadsereg döntő vereséget mér a Német Lovagrend seregére, melynek hatalma ezzel megtörik. A király Krakkóban álló lovasszobra az Grünwaldi csatának állít emléket. Az emlékművet a csata 500. évfordulóján, 1910-ben állították. 2. ábra Jagelló Ulászló emlékműve, amely a grünwaldi csata 500. évfordulójára készült 5. ábra A Városháza tornya, ma múzeum A Rynek Główny vagy a Főpiactér (Krakowski rynek) Európa egyik legnagyobb és legszebb középkori tere. Mérete 200x200 méter, és körül történelmi jelentőségő házak, paloták, templomok szegélyezik. Kirándulásaink során gyakran sétáltunk rajta a nyüzsgő tömegben. A Főtéren magasodik a gyönyörű gótikus plábániatemplom, amelyben Veit Stoss (Wit Stwosz) szárnyasoltára található.

4 6 ábra A Mária-templom 7. ábra Jan Sobieski emléktáblája a Mária templom falában 1539-ben Szapolyai János a krakkói várban köt házasságot Jagelló Izabellával között Balassi Bálint tartózkodik itt. A város történelmét tovább folytatva, 1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Ágost (Zygmunt II August), I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza milánói hercegnő egyetlen fia. Őt a magyar Báthory István követi a trónon 1576-ban, halála után a krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el. Őutána 1596-ban a 15 éves háborúban az orosz cár, majd III. Zsigmond (lengyelül Zygmunt III Waza) lengyel király ( ), aki Varsót teszi meg a lengyel királyi székhelynek, de az udvar csak 1613-ban költözött át oda. Krakkó 1734-ig koronázó város volt és 1702 között többször pestis pusztított a városban és 1809 között Lengyelország harmadik felosztása után Ausztria fennhatósága alatt állt között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt. A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (rewolucja krakowska) leverése után Ausztria magához csatolta ben a krakkói egyetem kétszáz diákja Magyarországra szökik, hogy részt vegyen a szabadságharcban ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett. Krakkó az 1918-ban újjáalakult Lengyelország része lett között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (lengyelül: Generalne Gubernatorstwo, németül: Generalgouvernement) székhelye volt óta ismét Lengyelországhoz tartozik ban a krakkóiak tömegei álltak ki a magyar forradalom lett. November 4-én az egyetemisták a szovjet emlékművet magyar zászlóval takarták le. Krakkóban széleskörű önkéntes véradással, élelmiszer- és pénzgyűjtéssel segítették a magyarokat. A krakkóiak 55 tonna élelmiszert küldtek Magyarországra. A Posztócsarnok és a Mária székesegyház között emelkedő Adam Mickiewicz-emlékmű (lengyelül Pomnik Adama Mickiewicza w Krakowie, a lengyelek kedveskedve Adaśnak is hívják), egyike Lengyelország legismertebb emlékműveinek. Kedvelt találkahely Krakkó főterén. Talapzatán a felirat: Adamowi Mickiewiczowi Naród ( Adam Mickiewicznek a Nemzet ). A szobor lábánál allegorikus alakok: a haza, a bátorság, a tudomány és a költészet ülnek. Adam Mickiewicz szobrát 1898-ban, a költő születésének 100. évfordulóján avatták fel. Teodor Rygier ( ) ismert szobrász alkotása. 8. ábra Adam Mickiewicz-emlékmű Krakkóban Az egyetemet 1364-ben Nagy Kázmér alapította, és a mai gótikus épületet, a Stuba Communist Hedvig királyné adományából építették fel 1400 körül. Az épület földszintjén található alkimista laboratóriumban annak idején az aranykészítés titkát kutatta a híres Twardowski mester, akit maga az ördög is meglátogatott. Ennek bizonyítéka az egyik ajtón látható megszenesedett kéznyom. Az épület további részeiben a Jagelló Egyetem Múzeumának kiállítása látható. 9 ábra Krakkói egyetem, Collegium Maius udvara

5 A Wawel egy mészkő-kiemelkedés a Visztula bal partján Krakkóban, Lengyelországban, 228 méterrel a tengerszint felett. Bejáratánál Tadeusz Kościuszko lovasszobra emelkedik. palotát. A Wawel jelentőségét a XII. század első felében nyerte el, amikor Krakkó a Piast hercegek székhelye lett, és elkezdődött a palota és a katedrális építése. Egyes részei építésében olyan mesterek is részt vettek, akik a budai várpalota építésénél is dolgoztak. További hasonlóság, hogy mindkét épület a Kárpátokban fejtett márványból épült. 10 ábra Tadeusz Kościuszko lovasszobra A királyi palota, bástyák és katedrális foglal helyet a hegy tetején. A lengyel királyok és több híres lengyel temetkezési helye is a hegyen fekvő katedrálisban található. Hedvig királynő síremléke és Báthory István lengyel király síremléke is itt látható. 11. ábra Báthori István nyughelye 14 ábra A krakkói Wawel A vár tövében legendás tűzokádó sárkány szobra áll. Krakkóban évente megrendezik a Sárkányünnepet, amelyben különböző sárkányok vonulnak fel a főtérre. 12. ábra Jan Sobieski lengyel király sírhelye 13. ábra Tadeusz Kościuszko síremléke A lengyel királyok valamikori székhelyének helyén, a Wawel-dombon a hagyomány szerint már Krakkó mondabeli alapítója, Krakus király is épített egy 15 ábra A krakkói Sárkány-ünnep Krakkóban gyakran láthatók a helyi konflisok vagy fiákerek (krakowskie dorożki). A városban nyüzsögnek a pantominosok, különböző szoborszerű figurákat jelenítenek meg a krakkóiak és az ide látogató turisták nagy örömére. A város egyik legrégebbi temploma a krakkói Óvárosban található román stílusú Szent Andrástemplom (Kościół świętego Andrzeja).

6 16. ábra A gótikus András-templom Közelében található a Szent Péter és Pál Apostoloktemploma (Kościół Świętych Apostołów Piotra i Pawła), a Szent Mária Magdaléna tér (plac św. Marii Magdaleny) nyugati részében. A tér közepén áll a Czesław Dźwigaj által készített, 2001-ben felavatott Piotr Skarga emlékmű. Szemben vele kis szökőkút látható. 18. ábra A városfal egy részlete 17. ábra Piotr Skarga emlékműve Piotr Skarga ( ), lengyel hitszónok ban Grodziecben született, és szeptember 27- én Krakkóban hunyt el. A krakkói egyetemen tanult ban lelkész lett, és a lembergi érseki templomnál hamarosan kitünt mint hitszónok ban Rómába ment s itt belépett a jezsuitarendbe visszatért s a Báthory István által 1578-ban akadémiává tett vilnai kollégium, valamint a király által újraalapított polocki és rigai kollégiumok rektora lett s itt már a görög egyház unióján fáradozott ban III. Zsigmond udvari papja lett és a protestántizmus ellen harcolt. A XIV. századi Flórián-torony, Brama Floriańska (Brama św. Floriana) falában Szent Flórián szobra látható. A városfal tövében festők kínálják képeiket. A Czartoricki Múzeumban értékes műgyűjtemény látható, köztük Leonardo da Vinci Hermelineshölgy című képe is itt található, melyet 2009-ben a Budapesti Szépművészeti Múzeumban állították állították ki. 19. ábra A középkori Flórián-torony 20. ábra Czartoricki Múzeum Krakkóban

7 22. ábra Krakkói bérkocsik az utcákon 21. ábra Pantomin művészek a városban 23. ábra Utcai zenészek

8 Kazimierz A Waweltől délkeletre terül el a Nagy Kázmér által 1335-ben az iparosok részére alapított Kazimierz. A mai városrész sokáig önálló település volt saját városfallal és kiterjedt királyi privilégiumokkal. Nagy Kázmér ide kívánta telepíteni a Jagelló Egyetemet, és két katedrálist is építtetett ban költözhettek ide zsidók, ahol a közösség szinte azonnal gyarapodni kezdett. A városrészbe Németországból érkeztek többen, miután ott a keresztes hadak a megelőző 250 évben folyamatos támadták őket, és az első hadjárat idején a legnagyobb németországi központokat (Worms, Speyer, Mainz) teljesen el is pusztították. A fordulatot a város történetében az az esemény hozta, amikor 1495-ben a Jagelló-házi I. János Albert, (lengyelül Jan I Olbracht (Albrecht), ) ide költöztette a krakkói zsidókat. Kétszáz év alatt körülbelül 4500-ra duzzadt a zsidó lakosok száma. Ekkortól a város zsidó várossá alakult át, és megjelentek a zsidó imaházak. Biztonságos fészek volt ez Európa nagyvárosai között, és a lengyelmagyar kereskedelem is innen virágzott fel. A városrészt hivatalosan Oppidum Judaeorum-nak hívták és falakkal vették körül, melyeket 1822-ben bontottak le. A keleti részen gazdagabbak, máshol a vallásosabbak éltek. Az egész területen több mint százhúsz zsinagóga és imaház működött, hasonlóan az egykori budapesti zsidónegyedhez, ahol szintén rengeteg apró imaház volt. múzeum. Kis, ortodox elrendezésű zsinagóga, három egymásba nyíló szobával, melyek közül a középső az ima helye. A bíma és a Tóra-szekrény között pontosan egy oszlop található, mely eredetileg is oda lett építve. A zsinagóga a város eredeti szintjén, pár méterrel a mai utcaszint alatt található, az épület mellett pedig még ma is látható az egykori gettókerítés eredetije. 25. ábra Régi zsinagóga Kazimierzben A város ezen része szépen felújított, mindenfelé jó állapotban lévő házakat látunk, köszönhető ez annak is, hogy Spielberg itt forgatta a Schindler listáját, illetve más hollywoodi produkciók helyszíne is volt a város. Természetesen itt is sok az omló vakolat és lepusztult homlokzat. Sok üzletet és éttermet nyitottak az Izraelbe elszármazott túlélők gyermekei is, azonban ők általában nem élnek Krakkóban. A negyedben hét zsinagóga áll, melyek közül egy élő van. A többi nagyon jó állapotban van, közülük több is használatba vehető, mint például a Templom zsinagóga, amit a háború idején fegyverraktárként használtak. Ma sok jeles komolyzenei koncertnek ad otthont. 24. ábra A városfal egy részlete Még a két világháború között is jiddis nyelven beszélő zsidóság élt itt. A negyedben sajátos zsidó kultúra és művészet alakult ki, amelynek emlékét ma már csak az épületek őrzik. A város lakosságának döntő többsége a náci koncentrációs táborokban pusztult el. Az 1400-as években épült a Kazimierzben (zsidó nyelven: Kuzmir) található régi zsinagóga (Synagoga Stara w Krakowie). Egyike a legrégibb lengyelországi zsidó imaházaknak, valamint egyike az európai zsidó vallási építészeti legértékesebb műemlékeinek. Az imahely ma is szinte az eredeti állapotában tekinthető meg ig töltötte be vallási funkcióját. Jelenleg zsidó vallástörténeti 26. ábra Utcarészletek Kaziemierzben A legnagyobb zsinagóga az 1653-ban itt elhunyt Izaak Jakubowicz vagy Ajzyk Jekeles által alapított

9 és az ő nevét viselő zsinagóga. A Remuh zsinagóga az 1550-es évek környékén épült, egy telken áll a zsidó temetővel, melytől csupán egy fal választja el. A Remuht, mely a híres, 16. században élt és alkotott rabbi, Moses Auerbach (RaMa) Isserles, a templom alapítójának fia, a híres csodarabbi után kapta a nevét, melyet ma is használnak. Minden pénteken és szombaton van minjen. 27. ábra Remuh zsinagóga A Remuh temetőben nyugszik a már említett bölcs, kinek sírját vallásos zsidók látogatják, és rajta kívül még sok híres tudós, akit az elmúlt évszázadok alatt oda temettek. A temetőt 1551-ben nyitották meg és egészen 1800-ig temettek is. A viszonylag kis területen több száz sír található, szépen rendben tartva. A sírok egy része egytömbös emlék, más részük pedig a marokkóihoz hasonlóan kis házikótoldással van ellátva a reneszánsz jegyében, mely stílus az egész környék építészetére és formavilágára kihat. A sírok tetején kis kövek és kavicsok emlékeztetnek az itt nyugvókra. 28. ábra Régi zsidó temető A krakkói Sziklán épült pálosrendi kolostor és templom (Kościół i Klasztor Paulinów na Skałce w Krakowie) közvetlenül Krakkó forgalmas központjában fekszik. A hagyomány szerint ez a hely volt színtere II Bolesław (lengyelül: Bolesław Śmiały vagyis "Merész Boleszláv", vagy Szczodry, "a Jólelkű," vagy Okrutny, "a Kegyetlen") ( ) lengyel király ( ) és Szczepanowi Szaniszló ( ) krakkói püspök (Św. Stanisław ze Szczepanowa) közötti konfliktusnak, amely a püspök halálához vezetett. Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje a hagyomány szerint Szczepanówban (Istvánfalva) született (1030. július 26-án). Bár lovagi családból származott, családja nem volt gazdag. Gyermekkorát szülőföldjén töltötte, iskoláiról pontosabbat nem tudunk. Feltehetőleg a krakkói bencéseknél tanult, itt kitűnt jó képességeivel és ezért Liègeben folytathatta tanulmányait. Hazatérése után Lamberto Zula krakkói püspök kanonokká nevezte ki. A püspök halála után II. Merész Boleszláv javaslatára II. Sándor pápa Krakkó püspökévé nevezte ki. Hivatalát 1072-ben, felszentelése után foglalata el. Kedvező körülmények mellette látott hozzá a térítésekhez és a nyugatról magával hozott reformok megvalósításához. Az évek múlásával azonban a király és a püspök közti viszony megromlott. Merész Boleszláv fő célja és egyben programja az volt, hogy visszatartsa a német expanziót és erősítse a lengyel államot aktív külpolitikával. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében Boleszláv arra törekedett, hogy a Kijevi Rusz és Magyarország baráti uralkodóinak trónját segítsen biztosítani, így nem egyszer fegyveresen kellett beavatkoznia ezekben az országokban ban indította az első fegyveres vállalkozást Magyarországra, hogy szövetségesét, I. Bélát trónra segítse. Boleszláv támogatta VII. Gergely pápát a németrómai császárság elleni küzdelmében, az egyház iránti elkötelezettségét mutatva. Egy másik alkalommal megkísérelte, hogy a kijevi trónra ültesse másik szövetségesét. A legenda szerint a több évig tartó hadjárat alatt a lengyel lovagok otthon hagyott feleségei a jószágigazgatókkal megcsalták férjeiket. A lovagok elhatározták, hogy a király engedélye nélkül hazatérnek. A felbőszült királynak a hadjárat győztes befejezése nélkül kellett elvonulnia, de megfogadta, hogy bosszút áll a lovagokon és hűtlen feleségeiken. A legenda szerint a szörnyű büntetés (kutyákat vagy farkasokat uszított rájuk) a krakkói püspök, Szaniszló kritikáját vonta maga után. Az ellentét addig fajult, hogy Szaniszló kiközösítette II. Boleszlávot. Ezért a király a Szent Mihály templomban megölette Szaniszlót. Szaniszlót mint felségárulót megcsonkították, kezét és lábait levágták. Először a templom melletti temetőben temették el. A történészek és kutatók azonban azt állítják, hogy a püspök összeeskűvést szőtt az erős királyi hatalom ellen. A püspök nyilvánvalóan közeli kapcsolata az ellenzéki körökkel, akik a feudális széthúzás pártján voltak, okozta az árulás miattai szigorú büntetést. A püspök halála azonban az ellentábor lázadásához vezetett, és miután a király alulmaradt a velük folytatott küzdelemben, Magyarországra menekült 1079-ben, ahol a Gallus Anonymus szerint, amikor

10 a magyar királlyal találkozott, az le sem szállt a lóról (ez fennsőbbséget, megvetést jelentett). Egyes történészek azt tartják, hogy Ulászlót megmérgezték. Későközépkori források szerint Ulászló hátralévő életét szerzetesként Ossiachban töltötte Karintiában. Látható ott egy sír azalábbi felirattal: Boleslaus Poloniae occisor sancri Stanislaviae Cracoviensis (Ulászó Lengyelországból, a krakkói püspök, Stanisław gyilkosa) ban megvizsgálták a sírt, melyben egy férfi csontjait találták lovagi fegyverzettel és lengyel eredetű ékszereket a XI. századból. Másrészt népszerűségnek örvend az a hipotézis, hogy a király holttestét 1086-ban a tynieci apátságba vitték. Minden valószínűség szerint Magyarországon halt meg 1081-ben. A trónon bátyja, I. Ulászló Herman követte. II. Boleszlávot az egyik legtehetségesebb Piast uralkodónak tartják. Szaniszlót 1088-ban kiemelték és átvitték a krakkói Wawel-székesegyházba. Sírjához kezdetben elsősorban szegények jártak ben elindult a szentté avatás ban IV. Ince pápa Assisiben szentté avatta ben május 7-ére vették fel az ünnepét a Római Kalendáriumban, azonban ben megemlékezését áthelyezték április 11-ére, mivel a krakkói káptalan halottas könyve alapján ezen a napon szenvedett vértanúságot. 29. ábra A Sziklára épült pálos rendi templom 1253-tól, a püspök kanonizációját követően a Szikla helyi búcsújáró hely lett. Az itt álló román stílusú körtemplomot követően Nagy Kázmér a XIV. században alapított itt gótikus templomot. Jan Długosz történetíró szerint 1472-ben a pálosrendi szerzetesek vették át. A kéttornyú templom jelenlegi későbarokk formáját között nyerte el a brzegi Antoni Gerhard Muntzer, és a varsói Antoni Solari tervei szerint. Itt van eltemetve többek között Jan Długosz, Wincenty Pol, Józef Ignacy Kraszewski, Adam Asnyk, Henryk Siemiradzki, Stanisław Wyspiański, Jack Malczewski, Karol Szymanowski, Tadeusz Banachiewi és Ludwik Solski. Muszyna Muszyna határátkelőhely a szlovák és lengyel határon, a Poprád és a Muszynka-patak egybeömlésénél. A tiszta levegő, a kellemesen napos éghajlat, a gyönyörű erdőségek, pompás turistautak, az ásványvizek gazdagsága, a csend, és a nyugalom azok az értékek, amelyek miatt érdemes eljönni Muszynaba. Kiváló üdülő és turista centrum. Télen számos sífelvonó áll a rendelkezésre (Powroźnik, Złockie, Jastrzębik, Żegiestów), valamint sífutó ösvények. Nyáron kihasználhatjuk a festői gyalogos, és kerékpárutakat, a strandokat, valamint lovagolhatunk (mind bricskával, mind lóháton). A sportok szerelmeseinek nyitva állnak: a teniszpályák, egy futballpálya, atlétikai pálya, kondicionáló termek, és fedett uszodák. Megfelelő hely ez a horgászok, valamint a gombászok számára is. Kétségtelen attrakciót jelentenek az ideérkezők számára a mindenki számára hozzáférhető ásványvízforrások, amelyek a legnagyobb hőségben is oltják a szomjúságot. A régió több évszázados történelmét, és tradícióit ismerhetjük meg a muszyński Regionális Múzeumban. Azonban a műemlékek iránt érdeklődők számára ajánljuk a régi Muszyńskie Állam antik útvonalát, amelyen megtekinthető egy XIV. századi templom maradványai, a sztarosták udvara, egy fogadó, kordegarde (XVIII-XIX. század), valamint a régió összes falujában szétszórva található połemkowskie görögkeleti templomok. A természet kedvelőit érdeklődéssel fogja eltölteni az "Obrożysko", hársfarezervátum, amely Muszyna központjában található. Muszyna település minden idelátogatót szívesen vár a nyári szünet minden vasárnapján megrendezésre kerülő "Popradi Nyári Gálára". A művészet kedvelőinek megrendezésre kerülnek a lengyel, és szlovák művészek munkáinak kiállításai a könyvtárban, és a múzeumban. A Muszynaba való látogatáskor a turisták részt vehetnek téli, lovas szánozásban, nyáron konflisozhatnak, illetve tutajjal leúsztathatnak a Popradon. 30. ábra A Poprád folyó völgye

11 A közeli Leluchowieban található egy gyalogos, valamint autós határátkelő alacsony forgalommal. A korszerű határátkelőhely azoban az európai uniós csatlakozás következtében funkcióját vesztette. Krynica-Zdrój Krynica-Zdrój egy ismert gyógyés üdülőhely, a Sąci Beszkidek téli központja. Sajátságos kiváló klímájával, gyógyhatású vizével, turisztikai, rekreációs és sportolási lehetőségeivel vált híressé. Krynica üdühelyi központja a települést átszelő Kryniczanka- és Palenica-patak mentén terül el. Az ivócsarnok télikert jellegűen kialakított, dús dísznövényzete között csobognak a gyógyforrások ivókútjai. Gyógyulni vágyók százai sétálnak ideoda a csarnokban, és a kúra előírásait követve öblös poharaikból, füles kupáikból kortyolgatják a gyógyvizet. A fürdő kiváló gyógyvize által kezdett el fejlődni, ami a mai napig rendületlenül tart. A gyógyvíz sok ezer embernek pihenteti és gyógyítja a szervezetét és erősíti egészségét. Krynicának leggazdagabb és legismertebb ásványvíz kútjai a következők: Jan fő forrás (Zdrój Glówny), Tadeus, Slotwinka, Mieczyslaw, Zuber. A Régi Gyógyház (Régi Kurhaus, lengyelül Stary Dom Zdrojowy) 1889-ben épült, az Új Gyógyház 1939-ben létesült. 32. ábra Régi Gyógyház Krynicában A tökéletesen felszerelt gyógyszállók, melyek nemcsak alapgyógyászati berendezésekkel vannak ellátva, vetekednek nemcsak hazai, hanem külföldi fürdőkkel is. Krynicában sokféle színvonalú panzió és szálloda van, hogy megfeleljen a vendégek anyagi lehetőségeinek. Krynice-Zdrój környékén számos turistaút teszi még kellemesebbé a természettel való közvetlen találkozást. Krynica-Zdrójnak értékes építészete van. A monumentális gyógyszállók, üdülőközpontok a legnagyobb építészek remekművei. A magyar vonatkozású Węgierska Korona Kawiarnia (Magyar Korona Kávézó) és a Willa "Witoldówka" értékes építészeti alkotások. Számos történelmi emlékmű is található, melyek közül a legismertebb Adam Mickiewicz emlékműve. 33. ábra Magyar Korona Étterem 31. A krynicai ivócsarnok 34. ábra A zenepavilon

12 35. ábra Adam Mickiewicz emlékműve A fürdő nemcsak gyógyvizeiről ismert, hanem meghökkentő szépségű parkjairól is. Pienin-hegység vizeit vezeti el. Nowy Targig kelet felé tart, Szlovákiából jobb oldalról belefolyik még három vízfolyás, az Osztornyai-patak (Kacvinipatak), a Rieka- és Lipnik-patak (potok Rieka a Lipník). Dunajec a mészkőben egy romantikus szorost vájt ki, amely Dunajec-áttörés néven ismert. A szoros után északnyugat felé fordul, majd Gorcét áttörve az újszandeci medencében belefolyik a legnagyobb mellékfolyója, a Poprád. Ezután 40 kmrel tovább beletorkollik a Viszlába. Hossza 247 km (beleszámítva a Fekete-Dunajecet). Majd 17 km hosszan lengyel-szlovák határfolyóként (Sromowce Niżne és Szczawnica között). Vízgyűjtő területe 6804 km², amiből Lengyelország területén 4854,1 km², Szlovákia területén 1949,9 km². 36. ábra Krynica Zdrój parkosított területe DUNAJEC Dunajec az egyike azon területeknek, amelyekre szívesen emlékezem vissza. Mind a Magyar- Lengyel Baráti Kör társaságában, mind pedig az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek körében végigutaztam a lengyelországi szakaszt. A legtöbb esetben esőben tettük meg az utat, amely a helyi klimatikus viszonyoknak volt köszönhető. A Dunajec a Visztula jobbparti mellékfolyója Lengyelország déli részén és Szlovákiában. A Magas-Tátra északi lejtőin, Lengyelországban eredő és északkelet felé tartó Fekete- és Fehér- Dunajec folyók egyesüléséből jön létre Nowy Targ városánál. A folyó Szlovákiában eredő vizeket vezet a Balti-tengerbe. A Fehér- és Fekete- Dunajecből valamint a Bialka-patakból és a jobboldali Javorinka-patakból kialakult folyó a 37. ábra Tutajozás a Dunajecen A Dunajec 7 km-es szakasza kanyonként hatol át a Pienineken, jobbról mellőzve e hegység domináns, Trzy Korony (magyarul Három korona) hegyét. Ezen folyószakaszon található annak legszűkebb, mindössze 10 m széles Zbojnícky skok (magyarul Betyárugrás) nevezetű szűkülete. A folyó az Erdész-patak torkolatát követően, Erdőstől 2 km-re északnyugatra hagyja el Szlovákia területét. A Dunajec-áttörés 360 hektáron természetvédelmi terület. Növényzete jelentős, tája nagyon szép. 38. ábra Vízi erűmű a Dunajecen Nedecnél

13 Nedec - Niedzica Dunajec mellett érdemes felkeresni a partjánál fekvő középkori várat is, melyhez legendák sora fűződik. Nedec falu a mai Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-Lengyelország vajdaságban. Szepesófalutól 6 km-re északra a Czorsztyni-víztározó (Jezioro Czorsztyńskie) mellett levő, festői fekvésű település, 1850 lakosa van ig Magyarországhoz tartozott. A Dunajec völgyében megbújó település nevezetessége a folyó partján magasodó sziklán álló egykor magyar vár (szlovák neve Nedeca, lengyelül Niedzica eredeti neve Dunajec), amely 566 m tengerszinti feletti magasságban fekszik. A vár mintegy farkasszemet néz az átellenben a galíciai oldalon magasodó Czorsztynnal. A monda szerint a két vár két egymással állandó viszályban élő testvéré volt. Czorsztyn vára számos magyar vonatkozású esemény színhelye volt. Ide menekült a XIII. században Szemérmes Boleszlav lengyel király feleségével, a magyar Kingával a tatárok elől. Itt lépett többször is Lengyelország területére a magyar-lengyel unió első közös királya, I. Lajos. Itt találkozott először Hedvig későbbi férjével, Jagelló Ulászlóval 1384-ben. A vár 1795 óta rom. Festő romjai Nedecből is láthatóak. Az Árpád-házi királyok csak a XI. században terjesztették ki hatalmukat az Északi-Kárpátok déli lejtőire. I. László király országa határainak védelmére a Szepesség e részében 14 katonai települést alapított királyi határőrökkel. Amikor Kálmán magyar király fia, István eljegyezte Boleszláv lengyel király leányát, hozományként kapta a Poprád-vidék Lengyelországhoz tartozó területeit azzal, hogy azok István halála után Lengyelországra szállnak vissza. A XII. században II. Géza az ércekben gazdag, erdőborította, lakatlan Szepességbe nagyrészt németeket, főként bányászokat telepített le. A szepességi településeket a tatárdúlás nem kímélte. Nedec várát Anjou Károly Róbert idejében, között építette a brezovicai Berzeviczy Kokos egy ókori erőd alapján. Jelentős szerepet játszott a magyar-lengyel kapcsolatokban, egy kiterjedt uradalom központja volt, Dunajec melletti és magurántúli uradalmak tartoztak hozzá ban a várat és az uradalmat a Berzeviczyek elvesztették, Drugeth Vilmos tulajdona lett. Drugeth Vilmos szepesi ispán, Anjou Károly Róbert király udvarának egyik befolyásos tagja 1330 előtt építtette fel a megvásárolt birtok központjaként szolgáló Nedec várát a korábbi erősség helyén. A régi írások emlegették még Dunajecként is, a közeli folyóra utalva. A hely kiválóan alkalmas volt a védelemre, mivel a szikla, amelyen emelték 80 méter magasra emelkedik a Dunajec folyó jobb partja fölé. A legkorábbi magjának a felsővár számít, ahol a négyszögletes öregtornyot, a kápolnát, a sziklába vésett ciszternát és különböző lakó és gazdasági helyiségeket alakítottak ki a középkori építőmesterek ben Zsigmond Ólublón (szlovákul Stará Ľubovňa, németül Altlublau, lengyelül Stara Lubowla, latinul Lublovia) kötötte azt a szerződést, amelyben 13 szepesi várossal együtt Lublót is elzálogosította a lengyeleknek, akik innen kormányozták a városokat. Az 1412-ben kötött egyezmény szerint Jagelló Ulászló lengyel királynak Nedec várban kellett volna kifizetni azt az összeget, amelyet Luxemburgi Zsigmond király kapott kölcsönbe a 16 szepességi város zálogba helyezéséért. A vár azonban ezt követően is magyar kézben maradt ben Szapolyai Imre szepesi főispán, a Hunyadiak híve erőszakkal foglalta vissza a lengyelektől. Az évszázadok múltával egyre szűkösebb lett az erősség, így között jelentős mértékben kibővítette az akkori földesura, a Szapolyai család. Az alsóvár elkészültével duplájára nőtt a területe, míg három külsőtornya jelentősen fokozta a védelmi lehetőségeket ben Nedec vára is Szapolyai (Zápolya) János birtokába jutott ben a Palocsay Horváth családé lesz, amely további munkálatokat hajtatott végre. A régi kaput befalazva, a délnyugati oldalon nyitottak újat. A nyugati falnál háromemeletes palota épült, míg keleten kialakíttattak egy teljesen új részt, ez lett a középsővár. A kőfal reneszánsz díszítésű védőpártázatot kapott, ami nagyon hasonlít a késmárki várnál alkalmazott mintákhoz. Az építkezés befejezésekor a bevakolt várfalakat sgrafittóval ékesítették. Az ekkor kialakult erősség napjainkig megőrizte ezt a formáját. 39. ábra Nedec vára 1528-ban Szapolyai Jánostól Łaski Hieronim ( ) kapta meg jutalmul azért, mert támogatta Szapolyai igényét a magyar trónra. Szapolyai várkapitánya, Kauffang Zsigmond a várat rablásokra használta fel, ezért 1553-ban Bebek Ferenc elfogta és a várurat Bécsben lenyakaztatta. Łaski Jeromos fiától a XVI. század végén a várat és az uradalmat a palocsai Horváth János vásárolta meg ben a Giobanelli báró családé lesz. A várat Thököly kurucai 1683-ban megostromolták,

14 majd rablók elfoglalják, kifosztották, majd ismét a kurucoké, és végül 1684-ben a császáriaké lett. Thökölky bukása után a várat a Giovanelliek szerzik vissza ben itt váltották vissza a Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat. A szlovák oldalon a Poprádtól 46 km-re, északkeletre a Poprád-folyó lapálya fölé nyúló földnyelven a Poprád és a Jakubina összefolyásánál fekvő Ólubló vára értékes történelmi anyagot őriz és mutat be erről a korszakról. A XVIII. században mint örökös a Pálóczy Horváth család tulajdona lett. A XIX. század elején a Pálóczy Horváth család a leégett várat lakókastéllyá alakíttatja át, 1820 után mindössze csak a nyugati palotaszárny emeleteit bontották le. Egy szepességi szájhagyomány szerint 1823-ban, a vár megújítása alkalmából tartott ünnepség után minden vendéget lapáttal alaposan elpáholtak, hogy örökre emlékezzenek a nedeci vidám napokra. 40. ábra Kalodába zárva 1857-ben kihalt a pálóczy Horváth család, és a várkastély leányágon a Salamon család birtokába jutott ban Lengyelország része lett, 1920-tól Lengyelországhoz tartozik, de 1945-ig a Salamon család utódai lakták. A második világháború kitöréséig Salamon Tivadar lakott a várban. Ma művészeti alkotóház és múzeum van benne. A várban tett látogatások során az idegenvezető rendszeresen egy érdekes történetet mesél el. A XVIII. században egy Berzeviczy Dél-Amerikába vándorolt ki, s ott egy inka hercegnőt vett feleségül, akitől Umina nevű lánya született. Berzeviczy Umina a spanyolok ellen 1781-ben felkelt inka vezér, Tupac Amaru unokaöccséhez ment feleségül. A felkelés leverését követően Berzeviczy Umina és férje, és apja, Berzeviczy Sebestyén Olaszországba menkült. Itt Berzeviczy Umina és férje a spanyolok bosszúja következtében életét vesztette. Berzeviczy Sebestyén unokája életét féltve Nedec várába menekült, ahol Waclaw Beneś örökbe fogadta a gyermeket, az inka Antoniót, aki a polgári Beneś Antal néven családot alapított itt. A II. világháború után a lengyel sajtóban egy izgalmas hír jelent meg. A hír szerint 1946-ban a várnak egy különös látogatója volt: Berzeviczy Sebestyén és neje aki az utolsó inka uralkodó lánya volt késői utódja. Az 1797-ből származó, Antal nevű fiuknak írt végrendeletük a hír szerint a várban van elhelyezve és az inkák kincséről szóló információkat tartalmaz. A várban valóban találtak egy ólomszelencét, benne hurokírásos információt, de ez később Krakkóban elkallódott, nyoma veszett. Később a sajtóban a perui Titicaca-tóban mesés kincseket kutató expedíciókról több hír is megjelent. (Forrás: (Forrás: Torbágyi Péter: Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt, Szeged, 2009.; Vergara Collazos, Antonio: Cuando las historias se juntan: América y Europa a través de Túpac; Amaru. Lima, ; Vergara Collazos, Antonio: Los Túpac Amaru en Europa. Barcelona, 1981.; Vasváry-gyűjtemény, Somogyi-könyvtár, Szeged (Továbbiakban: Vasváry) B3/a:62. és Bueno: Cinco siglos ) Limanowa Limanowa város (régi német neve: Hilman és Ilmanowa) a Kis-lengyelországi vajdaság (Województwo małopolskie) Limanovai járásának a székhelye. Történeti művekben a Limanova magyaros névváltozat is előfordul. Limanowa Krakkótól 58 km-re keletre, Nowy Sącztól 25 km-re nyugatra, egy völgykatlanban fekszik. A városnál folynak össze a Mordarka-, Jabłoniec-, Starowiejski-patakok, a településen pedig keresztül folyik a Sowlina-patak. Limanowát a magyarlengyel baráti kör 2006 évi autóbuszos kirándulása során látogattuk meg. Nevéhez az első világháború kezdetén, ben lezajlott bravúros huszárroham fűződik. Lakossága 2006-ban fő volt. A település 1565-ban kapott városi jogokat. A XIX. század 80-as éveiben indult gyors fejlődésnek, amikor megépült a településen keresztülvezető vasútvonal, majd olajfinomító és sörfőzde létesült. A fafeldolgozás a legjellemzőbb ipari tevékenység a településen, jelentős turisztikai infrastrukúrával rendelkezik. A városban kórház, járási bíróság működik, sportcsarnokkal és futballpályájával rendelkezik november 28. december 18. között a nyugat-galiciai Limanowa és Lapanov között zajlott le az I. világháború egyik csatája, a limanowai csata. Ennek során az osztrák magyar csapatok megállították, és a Dunajec folyó mögé vetették vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat. A Bruszilov orosz tábornok által vezetett,,gőzhengert megállították a jablonieci magaslaton.

15 Alekszej Alekszejevics Bruszilov (oroszul Алексей Алексеевич Брусилов) (* Tiflisz, Grúzia, augusztus 19. (az új Gergely-naptár szerint augusztus 31.) Moszkva, március 17.), orosz katonatiszt, a cári hadsereg tábornoka, I. világháborús hadvezér. Újszerű taktikai eljárásai a legsikeresebb orosz harctéri parancsnokká tették. Az első világháború kezdetén Bruszilov tábornokot az orosz 8. hadsereg parancsnokságával bízták meg. Jelentős szerepe volt az 1914-es lembergi csatában elért orosz győzelemben. Hadserege november 20- án a Keleti-Beszkidekben elfoglalta a Lupkovihágót, ezzel súlyosan fenyegette a Kárpátok védelmét. December 3-án az Monarchia hadvezetése, kihasználva a Bruszilov 8. hadserege és a Ruzszkij tábornok 3. hadserege közötti rést, Limanowánál áttörte az orosz frontot, és felmentette a Kárpátokat telén és 1915 áprilisában a 8. hadsereg véres harcokat folytatott a hágók birtoklásáért április 10-én Bruszilovot a főparancsnokság főszárnysegédjévé (Generaladjutant) nevezték. Az oroszok közül nyolcszázan haltak meg a limanowai csata során, és több mint kétszáz emberük a huszárok fogságába esett. A limanowai csata sorsdöntő jelentőségű volt, mert ha a támadást a magyar huszárok nem állítják meg, akkor az oroszok Krakkóig meg sem álltak volna. A település egy része az orosz tüzérségi tűz miatt súlyos károkat szenvedett. Muhr Ottmár ezredes, a 9. számú Nádasdy huszárezred parancsnoka december 11-én hősi halált halt Limanowánál, az oroszok elleni harcban. Limanowában lévő katonai temetőben a magyar huszárok méltó helyen nyugszanak. 42. ábra Muhr Ottmár ezredes síremléke Az 1930-as évek gazdasági válsága miatt bezárták a limanowai olajfinomítót szeptember 6-án a német csapatok elfoglalták a várost. A II. világháború alatt a civil lakosság egy részét legyilkolták. A környező erdőkben a lengyel Parasztpárt és a Honi Hadsereg fegyveres csoportjai is harcoltak a német megszállók ellen. A Vörös Hadsereg január 17-én foglalta el a várost. Az 1970-es évek elején jelentősen átépítették a városközpontot től községi (gmina) rangja volt, 1992-től ismét város. Niepołomice A Krakkótól mintegy 25 km-re fekvő Niepołomicében látható a lengyel királyok vadászkastélya. A királyi várat (Zamek Królewski w Niepołomicach) még Nagy Kázmér a XIV. században alapította. Erre utal a várkastély melletti parkban 2004-ben felállított emlékműve, amely a királyt ülő helyzetben, elgondolkozva ábrázolja. 41. ábra Magyar katonai sírok Limanowánál Nagy becsben tartják ott a magyarokat, a lengyelek a huszárok tiszteletére egy emlékművet állítottak, Muhr Ottmár ezredes emlékére pedig mauzóleumot építettek. A sírfelirat önmagáért beszél: december én ezredes urukkal együtt halt huszárok drága vérének, kemény öklének, szótlan magyar hűségének emlékére. 43. ábra Nagy Kázmér szobra

16 Bona Sforza fia, Zsigmond Ágost között reneszánsz palotává alakíttatta át, bejárati kapuja 1552-ből való. 44. ábra Niepołomice kastélya Árkádokkal övezett udvara, alsó rusztikás kiképzésű boltívsora fölött oszlopokon nyugvó nyitott folyosó vezet. A vár díszudvara a waweli királyi palota díszudvarára emlékeztet. 46. ábra Stańczyk szobra avárkastély udvarán 1551-ben Zsigmond Ágost a kastélyban ravatalozta fel imádott feleségét, Barbara Radziwiłłownát, akivel a korabeli vélemények szerint botrányos házasságban élt. Haláláról a realista festő, Józef Simmler ( ) 1860-ban csodálatos festmény készített (Śmierć Barbary Radziwiłłówny). A kastélykert fő látványossága a közel négy méter magas lovagot ábrázoló szobor. Határában a Wisła és a Raba öszefolyásánál terül el a Puszcza Niepołomicka ősvadona. Hajdan ide járt vadászni a királyi udvar, jelenleg bölényrezervátum. 45. ábra A kastély díszudvara A leghíresebb lengyel bolond, mint nálunk Mátyás király Mujkója, egy Stańczyk (ejtsd: Sztanycsik) nevű tréfamester volt ( ), aki három királyt is kiszolgált: Aleksander Jagiellonczykkal kezdte, Öreg (Waza) Zsigmonddal folytatta, II. Ágosttal fejezte be. Állítólag rendkívül bölcs, művelt és szellemes volt, nagy patrióta, számos lengyel klasszikus írásmű örökítette meg alakját a későbbiekben. A Stańczykról (azaz Stasiu Gąska az ólengyel gąska błazen = bolond szóból, 1480, körül ) Jan Matejko festett képet 1862-ben (A Poznani Nemzeti Múzeum, Muzeum Narodowy w Poznaniu tulajdona) 47. ábra Lovagot ábrázoló szomor a kastélyparkban Niepołomice templomát Nagy Kázmér lengyel király építtette 1350-ben. 48. ábra Niepołomice temploma

17 Az íves szentélyzáródású, egyhajós, huszártornyos plébániatemplom szép műemlék. A barokk templomhajóban az eredeti gótikus stílus jegyei is fellelhetők. A gótikus szentélyben barokk főoltár látható. A templomot 1690-ben a németalföldi Tylman van Gamoren (Tylman z Gameren, másképp Tylman Gamerski, Tylman van Gameren, Tylman de Gameren, hollandul: Tielman van Gameren) barokkosította. A jobb oldali Branickikápolna késő reneszánsz síremlékét az olasz Gucci, a bal oldali, kupolás Lubomirski-kápolna kecses stukkóit Falconi készítette. A gótikus sekrestye XIV. század második feléből való falfestmény részleteket őriz. Oświęcim Oświęcim (németül: Auschwitz) a Soła folyónak a Visztulába torkolásánál fekszik. A város története 800 évre tekint vissza, Lengyelországban a legrégebbi Piast-dinasztiakori vármegyei (kasztelania) városok közé tartozik. A város valamikor egy Oswięczym nevű emberhez tartozott. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint 1179-ben Igazságos Kázmér közvetítésével került át testvére, Görbelábú Mieszko opolei és raciborzi herceg fennhatósága alá. Ettől az időtől kezdve a város sorsa Sziléziához és Kis-Lengyelország történelméhez, sőt a XIV. században a Cseh Királysághoz kötődött. I. Ulászló opolei herceg uralkodása alatt (1272. körül) Oświęcim lvovi városi jogokat kapott ben Oświęcim és környéke az újonnan alakult Cieszyni Hercegséghez került, majd között önálló Oświęcimi Hercegség alakult, melynek uralkodója Ulászló herceg lett ben a hercegség függetlenné vált Csehországtól több mint egy évszázadra ben felosztották az Oświęcimi, Zatorski és Toszecki Hercegségre ben János herceg eladta a hercegséget IV. Kázmér lengyel királynak, ennek köszönhetően Oświęcim ismét visszatért Lengyelország határai közé. A svéd háborúk idején Oświęcim komolyan megsérült, Lengyelország első felosztása alkalmával 1772-ben a város és környéke osztrák megszállás alá került 1918-ig. Lengyelország felosztása után a Magyarországon is uralkodó Habsburgok egyik címe az Auschwitz hercege volt között a város járási székhely lett, azonban 1932-ben a járást megszüntették ben Oświęcimi járás alakult, mely az 1975-ös közigazgatási reform során a Bielskói (lengyelül: Bielsko) vajdaságba került. Az 1999-es új közigazgatási felosztás eredményeképpen az újonnan alapított járás a Kis-Lengyelországi Vajdasághoz került. 49. ábra A vár restaurált részlete A városban megőrződtek az oświęcimi hercegi vár egyes részei, a középkori erődítményrendszerének egyik XIII. századi bástyája. Főtere körül a barokkosított templomok és egykori kolostorok ugyanúgy megtartották középkori elemekeiket, műtárgyaikat, mint az ország más városaiban. Auschwitz A dél-lengyelországi Auschwitzban működött a náci Németország legnagyobb megsemmisítőtábora a második világháborúban. A németek itt létesítették a legnagyobb német koncentráció- és a megsemmisítő lágert, az Auschwitz-Birkenau tábort. A komplexumba az anyatábor, KL Auschwitz I., a KL Auschwitz II-Birkenau, a KL Auschwitz III- Monowitz és több altábor tartozott. Ez a tábor, mely január 27-én szabadult fel, 1,1,-1,5 millió különböző nemzetiségű, de 90%-ban zsidó ember tömeggyilkosságának tragikus szimbóluma lett. Az adatok szerint több mint 1,3 millió zsidót, cigányt és homoszexuálist gyilkoltak itt meg, köztük mintegy 430 ezer magyart is. 50. ábra Az Auschwitz-Birkenau-i láger légifelvétele (1944. május 31-én)

18 Jelenleg a néhai tábor helyén az Auschwitz- Birkenau állami múzeum áll, mely 1947-ben alakult és 1979-ben az UNESCO világörökség részévé minősítette. A volt koncentrációs tábor bejáratánál a Munka szabaddá tesz (Arbeit macht frei) felirat olvasható december 18-án a lengyel rendőrség bejelentette, hogy ismeretlen tettesek ellopták az egykori auschwitzi haláltáborból a hírhedt feliratot. A feltételezések szerint az "Arbeit macht frei" (a munka szabaddá tesz) táblát hajnali fél négy és öt óra között szerelték le és vitték el az emlékhelyről. Később megtalálták, állítólag egy műgyűjtő volt a felbújtó. 51. ábra A Munka szabaddá tesz Az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, három fő táborból és kisebb táborból állt től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken, mely akkor német megszállás alatt volt. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, legalább 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek több mint 90%-a zsidó volt. A három tábor: Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és durván ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának színhelye volt. Auschwitz II. (Birkenau, megsemmisítő tábor, ahol legalább 1,1 millió zsidót, lengyelt és mintegy romát öltek meg. Auschwitz III. (Monowice), ami az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált. A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik. Mint minden német koncentrációs tábort, az auschwitzi táborokat is Heinrich Himmler SS-e működtette. A tábor parancsnoka 1943 nyaráig SS- Obersturmbannführer Rudolf Höß (gyakran Hoess -nek írják), később Arthur Liebehenschel és Richard Baer volt. Höß részletes leírást adott a tábor működéséről a háború utáni kihallgatása alkalmával és önéletrajzában is ben akasztották fel az Auschwitz I. krematóriuma előtt. A nők parancsnoka Johanna Langefeld, Maria Mandel és Elisabeth Volkenrath volt. Mintegy 700 fogoly kísérelt meg szökést az auschwitzi táborokból fennállásuk évei alatt, ebből körülbelül 300 volt sikeres (43%). A szokásos büntetés a szökési kísérletért az éhhalál volt; a sikeresen megszökött foglyok családtagjait néha letartóztatták és Auschwitzba internálták, hogy elrettentő például szolgáljanak a többieknek. Koncentrációs- és megsemmisítő táborok A koncentrációs táborokban (internálótábor) jogi alap nélkül politikai ellenfeleket, többek között nem kedvelt népcsoportokat (pl. fajgyűlölő vagy vallási okokból) tartottak fogva. Ilyen táborokat először a XIX. század végén Kubában hoztak létre az elnyomó spanyolok, majd Dél-Afrikában az angolok. Németországban a nemzetiszocialista rezsim már 1933-ban megkezdte a koncentrációs táborok létesítését. Az első koncentrációs táborokban a szocialisták, kommunisták és szabadgondolkodók (liberálisok) kerültek. Kezdetben a Gestapo szervezte, 1934-ben az SS igazgatása alá került. Az első náci koncentrációs tábor Felső- Bajorországban, Münchentől északnyugatra, Dachaunál létesült, amely között működött (ma emlékhely) ben már 20 koncentrációs tábor létezett, többek között: Sachsenhausen: Oranienburg német város északkeleti városrészében között koncentrációs tábor működött, ma történelmi emlékhely Buchenwald: 1937-ben Weimartól északra létesítettek a német nemzetiszocialista koncentrációs tábort, melyben 1945-ig kb. 240 ezer embert tartottak fogva, ebből 56 ezren haltak meg ben szovjet internáló tábor volt. Az NDK kormánya 1958-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Auschwitz (Oświęcim) közelében 1940-ben náci koncentrációs tábor működött, amelyet 1941-ben megsemmisítő táborrá építettek át. Bergen-Belsen: Bergen város Alsó- Szászországban, Lünenburger Heide vidékén Theresienstadt (Familienlager Theresienstadt, Getto Theresienstadt, Konzentrationslager Theresienstadt): két német koncentrációs tábor komplexum a Cseh-Morva Protektorátus területén (Reichsprotektorat Böhmen und

19 Mähren). Reinhard Heydrich 1941-től Cseh- és Morvaország helyettes birodalmi protektora volt. Mauthausen: között felállított koncentrációs táborban 120 ezer ember halt meg tól a koncentrációs táborok fő feladata kényszermunkások toborzása volt (és azok megsemmisítése munkával). A II. világháború évi kitörése után a legtöbb új fogoly a megszállt országokból származott től létesítették Auschwitz központtal a zsidókérdés ún. végső megoldására a megsemmisítő táborokat. Ezeket a megsemmisítő táborokat a koncentrációs táboroktól eltérően eleve az európai zsidók és cigányok tömeges kiirtására létesítették január 20-án, Heydrich által a legfelsőbb német állami szervek vezetőinek részvételével az európai zsidókérdés végleges megoldására összehívott Wannsee-konferencia során dolgozták ki az állami hatóságok közreműködésével a zsidóság fizikai megsemmisítésének programját és végrehajtását. A II. világháború idején az SS hozta létre és felügyelte azokat. Elleplezés végett a megsemmisítő táborokat a megszállt Lengyelország területén hozták létre. Német megsemmisítő és haláltáborok a második világháború idején Lengyelországban: A Lysa Góra oldalában levő Św. Krzyż (Szentkereszt) kolostorban a nácik 1939-ben megsemmisítő tábort rendeztek be, ahol szovjet hadifoglyokat tartottak embertelen körülmények között. A 300 személyes börtönbe egyszerre 2000 szovjet hadifoglyot zártak be, egy-egy 28 m 2 cellában átlagosan 130 ember raboskodott. Éhség, járvány, kegyetlenkedés tizedelte őket. Mintegy lengyel és orosz fogoly pusztult el itt. Varsó: már 1939 decemberében a németek megkezdték a Varsó környéki erdőkben a túszok tömeges kivégzését, az emberek ezreit hurcolták koncentrációs táborokba vagy németországi kényszermunka táborokba. Válaszul a lengyel lakosság illegális ellenállási mozgalmat szervezett. Chełmno: lengyel falu (ném. Kulmhof) Łódżtól északnyugatra. Az között itt felállított német megsemmisítő táborban 360 ezer ember pusztult el. Sobibór: lengyel falu Lublintól északkeletre, a Bug partján ban nemzetiszocialista megsemmisítő tábor működött itt. Treblinka: az itt létesített koncentrációs táborban között kb. 900 ezer ember pusztult el. Varsótól északkeletre, a Bug bal partján lévő Treblinkában állították fel a náci megszállók a Treblinka I. megsemmisítő tábort, ahol lengyelt gyilkoltak meg. Az innen 2 kilométerre lévő Treblinka II-ben Európa különböző országaiból származó zsidót pusztítottak el nagyüzemi módszerrel, fürdőnek álcázott gázkamrákban. Janusz Korczak (tkp. Henryk Goldszmit, ), lengyel orvos és pedagógus, a rábízott gyermekeket önként kísérte a treblinkai koncentrációs táborba, ahol elpusztították őket. Auschwitz-Birkenau: Oświęcim (Auswitz) náci koncentrációs tábort 1940-ben létesítették a mellette lévő Brzezinkával (Birkenauval) és Monowicével együtt. Lublin-Majdanek: Lublin városrésze Lengyelországban től náci koncentrációs tábor működött itt, ahol legalább 250 ezer ember pusztult el. A balti Borostyán tengerparton (Jantarowe Wybrzeże) lévő Sztutowo falu előtt, az úttól balra az erdőszélen, az szeptember 2-án létrejött Stutthof volt náci koncentrációs tábor területén történelmi emlékhely létesült. Fennmaradt a gázkamra, a krematórium és néhány barakk. Kb fogoly vesztette itt életét. A Kasub-tóvidéken, Piaśnica Wielkában temető és obeliszk őrzi emlékét a hitleristák által kivégzett, a Balti-tenger partvidékéről származó lengyel hazafinak. Az Einsatzgruppe, SS felfegyverzett, motorizált különleges bevetési csoport fő feladatát képezte a II. világháború idején a Wermacht által megszállt keleti területeken a zsidók megsemmisítése. Kb. kétmillió embert öltek meg. A koncentrációs és megsemmisítő táborokba egész Európából összesen 7-8 millió embert hurcoltak el, köztük mintegy 600 ezer magyar zsidót. A foglyok 90 %-a elpusztult: a nemzetiszocialista fajüldözés következtében ig a koncentrációs és megsemmisítő táborokban közel 6 millió zsidó, és 500 ezer nem zsidó fogoly pusztult el. A II. világháború után a szovjet megszállási övezetben a Németországi Szovjet Katonai Igazgatás a koncentrációs táborokat 1950-ig az aktív fasiszták, háborús bűnösök és valamilyen okból nem kedvelt németek többnyire törvénytelen fogva tartására használta: Sachsenhausen, Buchenwald, Bauzzen. Ezekben a koncentrációs táborokban kb. 100 ezer ember pusztult el. Koncentrációs kényszermunkatáborokat (gulágok) a Szovjetunióban is szerveztek azokban az években, amelyeket leegyszerűsítve a sztálini személyi kultusz időszakának neveznek. Ezekben a táborokban sok millió ember halt meg vagy szenvedett az embertelen életviszonyok következtében (közöttük sok magyar is).

20 Karl Adolf Eichman ( ), osztrák származású német SS-vezető, ben a Birodalmi Biztonsági Főhivatal zsidóügyi osztályának vezetője volt. A német uralom vagy befolyás alatt álló országok zsidóságának deportálásának megszervezője lett. A II. világháború után 1960-ig hamis iratokkal Argentínában bujkált, ahol az izraeli titkosszolgálat elfogta. Izraelben halálra ítélték és kivégezték. Reinhard Heydrich 1941-től Cseh- és Morvaország helyettes birodalmi protektora volt január 20-án, Heydrich által a legfelsőbb német állami szervek vezetőinek részvételével az európai zsidókérdés végleges megoldására összehívott Wannsee-konferencia során dolgozták ki az állami hatóságok közreműködésével a zsidóság fizikai megsemmisítésének programját és végrehajtását. Wadowice Wadowice, a fős kisváros, Krakkótól 50 kilométerre, délnyugati irányba fekszik. A város története a XIII. századig nyúlik vissza. Wadowice akkoriban Oświęcim megyéhez és a Sziléziai Piast hercegséghez tartozott. Bár Wadowice iparközpont volt, fejlődését gátolták az állandó tűzvészek, járványok és háborúk ben, mikor a város a régió fővárosává vált, Wadowice virágzásnak indult. II. János Pál pápa (latinul: Ioannes Paulus PP. II, olaszul: Giovanni Paolo II, lengyelül: Jan Paweł II), született Karol Józef Wojtyła (Wadowice, május 18. Róma, április 2.) a Római Katolikus Egyház feje 1978-tól haláláig. 53. ábra II. János Pál pápa szülőháza Wadowicében 52. ábra II. János Pál pápa II. János Pál pápa Karol Jósef Wojtyla néven a Krakkóhoz közeli Wadowice városban, a Koscielna utca 7. szám alatt született május 18-án. A piactér közeli Szűzanya-templomban (Kościół Ofiarowania NMP) keresztelték meg. A koragótikus templom helyén között épült Szűzanya-templom barokk kupolás tornyát Tomasz Pryliński építette a XIX. század végén. 54. ábra A wadowicei Szűzanya-templom

21 55. ábra A templom belső részlete Józef Wojtyła elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd a krakkói egyetem bölcsész szakos hallgatója lett. A német megszállás alatt kényszermunkára vitték, majd egy vegyiüzem fizikai munkása lett. Teológiai tanulmányait titokban kezdte a krakkói érsekség illegális szemináriumában tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek között tevőlegesen részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, ben a lengyel-német közeledés, majd kibékülés kezdeményezője ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki. II. János Pált október 16-án választották pápává. Ő volt az első szláv, 455 év óta az első nem olasz pápa és a 264. az egyházfők sorában. I. János Pál halála után, október 16-án Szent Péter apostol 263. utódává választották május 13- án a Szent Péter téren merényletet követtek el ellene, amit túlélt. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte utazó pápá -nak embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon. Magyarországon a pápák közül egyedülálló módon kétszer is járt, 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, valamint ökumenikus istentiszteletet tartott Debrecenben. A pannonhalmi bencés apátságot 1996-ban kereste fel, ekkor Győrben is misézett. II. János Pál pápa április 2-án hunyt el. Halála óta a város keresztény zarándokhellyé vált. Wadowice Főterén álló pápa szobrot Maksymilian Biskupski készíttete 2006-ban. 56. ábra II. János Pál pápa címere Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a létező szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. 57. ábra II. János Pál pápa szobra Wadowicében március 29-én emlékére Budapest, XVII. kerületében szobrot állítottak a rákoshegyi templom mellett. A XVII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére szervezett programon a lengyel származású II. János Pál pápa egészalakos szobrát megáldva Erdő Péter kijelentette: a pápa karizmatikus személyiség volt, aki egyszerre érezte magát szlávnak, katolikusnak és európainak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szobor felszentelésének napján ünneplik Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek születésnapját. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy II. János Pál pápa volt az első, aki Mindszenty József esztergomi sírja előtt imádkozott.

22 A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör június 8-án Wadowicébe látogatott. A II. János Pál pápa szülőháza, és az azt gondozó apácák ajándékba kapták Babusa János Rákoshegyen felszentelt szobrának hollóházi porcelánszobrát. A szobrot az alkotó, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat valamint a Magyar-Lengyel Baráti Kör ajándékozta a szülőháznak, melyet ősztől felújítanak, és ezt követően a szobor ott egyik értékes emléke lesz a lengyel-magyar barátságnak. 58. ábra II. János Pál pápa szobrának felszentelése Rákoshegyen, 2008-ban A lengyel származású pápa apropóján Erdő Péter beszélt a lengyel-magyar barátságról, amelynek meglátása szerint az az alapja, hogy a két nép egy időben vette fel a kereszténységet, "és azóta is valahányszor a létünk és azonosságunk kérdésessé válik, mindig erre kell emlékeznünk". Ehhez kapcsolódóan a bíboros arra szólította fel a híveket, hogy "merjünk emelt fővel és nyitott szívvel" katolikusok, magyarok és európaiak lenni. Az esztergom-budapesti érsek a szoborhoz fűződően megjegyezte, hogy az emberek a vallásos tárgyú képzőművészeti alkotásokból buzdítást, indíttatást kapnak, hogy saját életükben Krisztus követőivé váljanak. Babusa János szobrászművész alkotásának avatásán Joanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete arról beszélt, hogy II. János Pál pápa sokat tett a különböző vallások közötti párbeszéd elmélyítéséért, "példátlan toleranciát" mutatott a máshitűek iránt, így felvette a kapcsolatot a zsidó, a buddhista és az iszlám vallás vezetőivel, de ő volt az is, aki az egyház múltbeli bűneiért nyilvánosan bocsánatot kért. A néhai egyházfő legfőbb üzenete meglátása szerint a békéről, egységről, szabadságról, szolidaritásról szólt. A pápaszobor avatásának befejezéseként egy lengyelországi delegáció, majd Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első magyarországi miniszterelnök özvegye is megkoszorúzta a műalkotást. Az esemény után II. János Pál pápa tiszteletére szentmisét tartott Julius Janus, a Vatikán Magyarországra delegált nunciusa a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplomban. Babusa János süttői mészkőből faragott, 2, 3 méteres 35 mázsás szobra az idős, botra támaszkodó pápát mintázta meg. A XVII. kerületi önkormányzat finanszírozásával készült alkotás a szombati ceremóniát megelőzően szerdán került jelenlegi helyére. 59. ábra Babusa János szobrának másolata Wadowicében Tarnów Tarnów a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a kis-lengyelországi vajdaságban között Tarnów volt a fővárosa a tarnówi vajdaságnak. A Mościce városrészben van a hatalmas Zakłady Azotowe (ammónia-műtrágyagyár), ezen kívül gépiparral, fémiparral, élelmiszer- és üvegiparral rendelkezik. Fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális és turistaközpont (színház, múzeumok találhatók itt). Az első írásos emlék a településről 1124-ben íródott március 7-én városi jogot kapott. Egykor a nagyhatalmú Tarnowski család lakta ben Ausztria része lett ben alapították a püspökséget ban parasztfelkelés volt, amit levertek ben megépült a vasút október 30-án Lengyelország része lett szeptemberében a németek megszállják a várost január 18-án elfoglalta a Vörös hadsereg. A második világháború után ismét Lengyelország része lesz. A tarnówi piactér a gyönyörű városházával és az azt körülvevő utcákon látható szép, régi polgári házak, az egyedülálló fa kastély és magtár a Krakowska utcában, a XIV. század második feléből származó katedrális, a tarnówi vár és a számos érdekes múzeum vonzóvá teszik a várost.

23 A Rynek közepét a XV-XVI. században épült, késő gótikus, majd a XVI. század második felében reneszánsz stílusban átépített pártázatos, kerektornyos városháza foglalja el. A főtér közelében található Mária születésekatedrális (Katedra Narodzenia NMP) a korábbi plébániatemplom helyén a XV. században épült. Vöröstéglából épített, háromhajós gótikus templom 72 m magas homlokzati toronnyal rendelkezik. Kapui közül az északi gótikus ívű oldalbejárat a XV. század elején készült. A főkapu és a déli kapuzat XVI. századi. Jan Tarnowski hetman és fia, Jan Krzysztof sírboltját Padovano alkotta között. A székesegyházat a XIX. században átépítették. A szomszédos XVI. századi kanonokházak egyikében Egyháztörténeti Múzeum található, gazdag anyaga Báthory István által adományozott miseruhát is bemutat. 60. ábra A Tarnówi Városháza 61. ábra Jan Tarnowski ( ) emléktáblája a Városháza falán 63. ábra Mária születése-katedrális Tarnów magyar vonatkozású nevezetessége a székesegyházzal szemközti Mikołajowski házban keresendő, ahol egy több mint 200 darabból álló 200 éves népi üvegfestmény-kollekcióban gyönyörködhetünk. A kilenc országból származó szép gyűjteményt egy hazánkfia, Lippóczy Norbert ajándékozta a múzeumnak. Itt látta meg a világot március 14-én Bem József, aki fiatal tüzér tisztként részt vett Napoleon 1812-i oroszországi hadjáratában, majd Gdańsk védelméért megkapta a francia becsületrendet is. Francia emigrációját követően harcolt a bécsi barikádokon, majd vezére lett a magyar szabadságharc diadalmas erdélyi hadjáratának. A bukás után a Balkánra menekült, 1850-ben halt meg Murat pasa néven a mai Szíria területén fekvő Aleppóban, mint török helytartó. 62. ábra Rynek Tarnówban 64. ábra Józef Bem képmása

24 két fő régióra oszlik Szepesi és Liptói, ezekben sok természeti és turisztikai látványosság található, amelyek a Magas-Tátrához közvetlenül, vagy közvetve kötődnek. A hegység látogatását a Tátrai Nemzeti Park (Tatranský národný park - TANAP) látogatási rendje szabályozza. A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi Lengyelországban a Lengyel-Tátra. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb Bélai-havasok (Bélai-Tátra, szlovákul: Belianské Tatry) alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: Západné Tatry) folytatódik. 65. ábra Bem szobra Tarnówban Tarnówban lépten-nyomon találkozunk vele ma is s nemcsak a helytörténeti múzeum Bem osztályán, amely magában foglalja a helyi Magyarbarátok Társaságának történelmi ereklye-gyűjteményét. Mi a városi park kis mesterséges tavának szigetén emelt mauzóleumban róhatjuk le tiszteletünket Bem apó oszlopokon nyugvó szarkofágjánál. A Magas-Tára kirándulásaim egyik kedves célpontja volt tól kezdve több ízben is felkerestem. A szlovák oldalról a Kriván (Kriváň) (2 494 m), a Tengerszem-csúcs (Rysy), a Lomnicicsúcs (Lomnický štít) vált elérhetővé számomra. A Felső-turistaút, másként Magisztrálé (szlovákul Tatranská magistrála) nagy részét bejártuk. A Csorba-tó (Strbské pleso) környéke, a Sziléziai-ház, a Lorenz-hágó (Bystré sedlo) bejárása után a lengyel oldalon is maradtak szép látnivalók. 66. ábra Bem szarkofágja oszlopokon nyugszik Ostrołeka hőséről írt versében Petőfi így vall a magyar-lengyel barátságról: "Két nemzet van egyesülve bennünk S mi két nemzet! a lengyel, s magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?" MAGAS-TÁTRA A Magas-Tátra (szlovákul: Vysoké Tatry, lengyelül: Tatry Wysokie) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Felvidék északi részén, (a mai Szlovákia) és Lengyelország határán. Egész területe a Tátrai Nemzeti Park (Tatranský národný park - TANAP) védett övezetében található. Vannak területei, melyek teljes védelem alatt állnak, s a turisták elől teljesen elzártak. A Tátra-aljai terület Zakopane Zakopane, a térség "fővárosa" a tenger szintje felett 900 méter magasságban terül el. Lengyelország téli központja, s egyben a határ mindkét felének legnagyobb városa azok közül, amelyek közvetlenül szomszédosak a Tátra ívével. A települést északról és délről egy-egy nagy hegyvonulat övezi: délen az 1800 méter fölé emelkedő Giewont, északon pedig a 1123 méteres Gubałówka, melyre mi is felkapaszkodunk majd. Zakopane az egyik kedvenc kirándulóhelyünk és az autóbuszos kirándulásaink célpontjaként jól ismert számunkra. Szépfekvésű utcáin gyakran sétálgattunk, ismerkedve a górál stílusú házakkal.

25 67. ábra A Giewont Lengyelország déli részén, mintegy 300 km hosszúságban húzódik a Kárpátok hegyláncolata. Ennek a területnek a középső részén emelkednek a Lengyel-Tátra ormai, melyet nyugatról az Árva folyó völgyéhez csatlakozó Jablonkai-medence, északról a Dunajec folyó, keletről a Pieninekhegység, délről pedig az elnevezésből következően hivatalosan az országhatár keretez, de természeti szempontból nyilvánvalóan a Tátra vonulatai tovább folytatódnak. A város teljes mértékben a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) aljára öszpontosul, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. A többi lengyel városhoz viszonyítva Zakopane fekszik a legmagasabb tengerszint feletti magasságban. A város központja Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése 838 m tengerszint feletti magasságban van. A városba három főút és vasút is vezet. A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat. Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult. A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik. A lakosság körében leggyakoribb volt a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 személy lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet. Évszázadokon keresztül amolyan csendes kis falu volt. A XIX. század közepétől azonban az eldugott, álmos kis falucska gyors fejlődésnek indult, a század végére igen divatos üdülőhellyé vált. Ekkor, egy varsói orvos, bizonyos Tytus Chałubiński a Tátrában töltötte szabadságát. Rabul ejtette a szép, érintetlen táj, megismerkedett a helyi lakókkal, a górálokkal, szokásaikkal, dalaikkal, népmeséikkel. A személyes vonzódás mellett természetesen a hivatásából adódó szempontokat sem hagyta figyelmen kívül: felfigyelt arra, hogy ezen a vidéken teljesen ismeretlen az akkoriban Európaszerte pusztító tüdővész, melynek abban az időben még egyáltalán nem volt ellenszere. Ennek magyarázata a tiszta, pormentes levegő volt. Így rövid idő alatt egyre többen érkeztek ide kúráltatni magukat az ország különböző helyeiről. Fokozatosan épültek a villák, majd az üdülőhelyekre jellemző panziók, szállodák, szanatóriumok. A népi építőművészet elemeinek felhasználása a kezdeti időszaktól jellemző volt a városra. A régi villák kivétel nélkül a górál stílusú, faragásokkal díszített, zsindellyel fedett faházak mintájára készültek. Ezek közül napjainkra sajnos elég kevés maradt meg, a második világháború utáni "modernizáció" során sok új épületet emeltek a városban. 68. ábra A sétáló utca részlete A város amellett, hogy népszerű üdülőhely, a 20. század második évtizedétől kezdve a téli sportok központja is. Már az 1910-es években nemzetközi síversenyeket tartottak, a 20-as évek közepén síugrósáncot építettek a város melletti hegyekben.

26 Zakopane városközpontja a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződésében található, itt körforgalmat alakítottak ki. A sétáló utca elején található a neoromán stílusú Szent Családplébániatemplom (kościół parafialny pw. Świętej Rodziny na Krupówkach). Az első plébániatemplomot Józef Stolarczyk plébános alapította 1877-ben. Szentélye között épült. Az új plébániatemplom Jan Puzyna krakkói püspök szentelte fel. 69. ábra Fiúk górál népviseletben 70. ábra Szép női górál viselet Viszonylag egyszerű megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű kirándulóhely a várostól északra emelkedő Gubałówka. A hegyre kényelmesen a siklóval, vagy gyalogosan a meredek turistaúton lehet feljutni. A sikló lenti állomásához kézműves alkotásokat, helyi ételeket kínáló bazáron át vezet az út. Rövidebb-hosszabb sorbanállás után pár pillanat alatt fel lehet jutni a hegytetőre a sikló segítségével, a sűrű erdőben. Aki viszont kapható egy kiadós emelkedőn való "hegymászásra", gazdagabb látványban lehet része, az út során többször megállva és hátrafordulva egyre többet láthatunk a környező vidék szépségeiből. A hegytetőn vendéglő várja a turistákat, de részt vehetünk egy rövid lovaskocsis kiránduláson is, és gyönyörködhetünk a panorámában. 72. ábra a neoromán stílusú Szent Családplébániatemplom A Częstochowai Szűz Mária-templom (Kościół Matki Bożej Częstochowskiej w Zakopanem), a régebbi fatemplom "starym kościółkiem", ez Zakopane legrégibb egyházi fateszerkezetes építménye, 1847-ben épült, később többször átépítették és felújították. Belsejében a Madonna képmása és szép fa berendezés található. 71. ábra Kötélvontatta kisvasút a Gubałówkára 73. ábra Częstochowai Szűz Mária-templom

27 A Fatimai Szűz Mária-kegytemplom (Sanktuarium Matki Bożej Fatimskiej na zakopiańskich Krzeptówkach) fogadalmi templomként épült, II. János Pál pápa felgyógyulásának emlékére. A templom fő része között létesült, szentélyét II. János Pál pápa 1997-ben szentelte fel VI. zarándokútja során. A Zakopanei Tátra Múzeum (Muzeum Tatrzańskie im. Dra Tytusa Chałubińskiego w Zakopanem) a hely természeti kincseit és történetét mutatja be. 75. ábra Zakopanei Tátra Múzeum A régi temető (Cmentarz Zasłużonych na Pęksowym Brzyzku w Zakopanem) Zakopane első temetője volt, a XIX. században alapították. A XX. század huszas éveitől csak népi stílusú síremlékeket készítettek itt ben a pápa halálára kápolnát szenteltek. A templom előtt a pápa kisméretű szobra áll. 74. ábra Fatimai Szűz Mária-kegytemplom Morskie Oko A Morskie Okohoz (szlovákul: Morské oko) gyalog és lovaskocsikon egyaránt el lehet jutni. A Morskie Oko a Menguszfalvi-csúcs tövében terül el, 1395 m magasan fekszik a tenger szintje felett. A Tátrai Nemzeti Park Zakopane városa fölött kezdődik, és a szlovák határig húzódik. Legszebb útvonala a Lysa Polanától induló kiépített út, mely a Morskie Okotóig, pontosabban tengerszemig vezet. Zakopanéból olcsó (4-7 zloty) magánbuszok viszik a turistákat a park határáig, innen 8 kilométernyi, három és félórányi gyaloglással ér el a tóig. Ha csak a Morskie Okora kíváncsin az ember, felülhet egy

28 lovas kocsira is. Az út így is eltart másfél óráig, egy további húszperces gyaloglást is tartogatva a végére. A látvány azonban fantasztikus. A festői szépségű tavat 2000 méter feletti hegycsúcsok veszik körül. A tó olyan tiszta, hogy vize egy kis üvegcsébe zárva két év múlva se válik zavarossá. 77. ábra Morskie Oko emléktábla Kasprowy-csúcs Kasprowy Wierch Minden fáradtságtól megkímélve, némi sorban állás árán, lanovkával is fel lehet jutni a fellegekbe. A Kuznicéből induló felvonó az 1987 méter magas Kasprówy Wierch (szlovákul: Kasprov vrch; régen Kasprowa Czuba) hegycsúcsra visz fel. 76. ábra Górál fogatok a Morskie Okohoz 78. ábra Kasprówy Wierch tetején Egy vasárnapi napon, március 15-én, 227 nap építés után átadták használatra Lengyelország első és abban az időben a világ leghosszabb drótkötél függővasútját, mely a Kasprowy-csúcsra tart. A csúcs a Közép-Tátrában található 1965 méterrel a tengerszint feletti magasságban. A pálya összhosszúsága 4182 m, a végállomások közötti szintkülönbség 933 m. Az épületek és pilonok szerkezete rekordidő alatt készült el. Az építési munkálatok augusztus 1-től február 27-

29 ig tartottak. A függővasút építésének kezdeményezője Alekszander Bobkowski ezredes, közlekedési miniszterhelyettes és a Lengyel Síszövetség elnöke, Moscicki elnök veje volt. Az építés heves vitát váltott ki. A függővasút általános terveit a lipcsei Bleichert" cég, valamint a Gdanski Hajógyár dolgozta ki, mely a beruházás egyik fő részvényese volt, az építéshez acélszerkezeteket és mechanikai, valamint elektromos berendezéseket szállított. Az acél köteleket a sosnowieci A. Deichsel Drót és Kötélgyár szállította. (Ő volt a második részvényes.) A megállóépületek építészeti terveit Kodelski Anna és Alekszander építészmérnökök készítették, az építő- és vasbetonszerkezeti terveket Oppman és Kozlowski mérnökök cége. Az építés kivitelezője a Függővasút Építő- és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (közkedvelt nevén Linkokasprowy"), mely 51 % -ban a Lengyel Államvasutak tulajdona volt. Az építkezés során két, vagy három műszakban dolgoztak (télen is). A kb munkás az ország egész területéről jött ide, de köztük legtöbben a Hegyalja (Podhale) terület lakosai közül voltak. A legnagyobb problémát az építőanyagok, valamint az acélszerkezetek és kötelek helyszínre szállítása okozta. Ezt áruhordó munkások és hucul lovak végezték, késó'bb ideiglenes fa tartóoszlopokra függesztett drótkötélpályán szállítottak. Az építés költségei kb. 3,5 millió háború előtti zlotyra rúgtak. Összehasonlítva ezt az ebben az időben külföldön készült függővasutak költségeivel, a Kasprowy függővasút építési költsége nem volt túl magas. Ez az összeg már 1939-re a bevételekből megtérült. Jelenleg a függővasút szállítókapacitása 180 fő/h, 5 m/s utazósebesség mellett. A kabin egyidejűleg 30 főt szállít. A függővasút több, mint 68 éve üzemel és csak a szükséges műszaki felülvizsgálatok, karbantartások idejére áll le tavasszal és ősszel. Terv szerint a közeljövőben kerül sor a függővasút lényeges modernizálására. (Forrás: Zygmunt Rawicki elnökhelyettes, Janusz Stadnik és Stanislaw Karczmarczyk PZITB, Polski Związek Inżynierów i Techników Budownictwa: Lengyelország Műszaki Műemlékei II) Kasprowy-csúcson húzódik a lengyel-szlovák határ. Stary Sącz Stary Sącz (Ószandec) múzeumváros. Az első említés 1189-ből származik a városról. A kolostort, ahol Szent Kinga élt, 1273-ban alapították. Árpád-házi Szent Kinga (Magyarország, Stary Sacz (Ószandec), Lengyelország, július 24.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Szülei és atyai nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalóme példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Főleg Szalóme hatása félreismerhetetlen életének későbbi alakulásában. De megérinthette fogékony lelkét a 13. század nagy egyházi mozgalma, a kolduló rendek alakulása is. IV. Béla udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Nem is sejtette, hogy életéről mások már tárgyaltak nélküle. A lengyel származású Szalóme vetette föl a Boleszláv krakkói és szandomiri herceggel való házasság gondolatát az öt éves Kinga szüleinek. Ők azonban akkor még hallani sem akartak róla: előkelőbb, nagyobb tekintélyű férfit szántak leányuknak. A tatárjárás közeledtének hírére, többé nem a dinasztikus tervek, hanem a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. Talán éppen Kálmán herceg és Szalóme házassága lebegett a szeme előtt, s bízott benne, hogy ha Isten sugallta neki szüzessége fogadalmát, lehetővé teszi majd annak teljesítését az új életformában is. Krakkóba vezető útja az akkori Észak- Magyarországon és Szandecen keresztül valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl. Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke (+ 1079) szentté avatását. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországon is végigszántottak. A királyi pár előbb a szepességi Podolinba menekült, majd a Dunajec bal partján épült Czorsztyn sziklavárában húzta meg magát. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. Az apjától kapott bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka). A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is

30 királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Boleszláv halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. Férje temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húga társaságában aki fél évvel előbb szintén megözvegyült abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották ben egy tatár betörés elől ismét Czorsztyn sziklavárába menekült, nővértársaivai együtt. Az ostromlókat Baksa Simonfia György vitéz és maroknyi magyar csapata futamította meg egy éjjeli rajtaütés alkalmával. A szandeci kolostort a tatárok földúlták, és Kingának 63 évesen az újjáépítés munkáját kellett irányítania. E sok viszontagság bizonyára szintén hozzájárult életereje felőrlődéséhez őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után 1292 júliusában állapota válságosra fordult. Maga kért papot, hogy szentségekkel megerősítse, majd július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján befejezte áldásos földi pályáját. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek három napig titkolták főnöknőjük halálának hírét ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel később pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette ben II. János Pál iktatta a szentek sorába. 79. ábra Szent Kinga szobránál Stary Sączban Gyönyörűen megmaradt a város középkori felépítése. A főtéren, s környékén sok fából készült műemlék épület található. Múzeuma, temploma is megtekintetésre érdemes, de a legjelentősebb műemléke a városnak a klarisszakolostor és templom. Az első templom ezen a helyen 1285-ban épült, a jelenlegi 1322-ből származik és gótikus elemeket megőrizve barokk templom (XVII. században átépítve). A templom nyugati falát XVII századi szobrok díszítik, Szent Kinga férjét, Szemérmes Bolesław, lengyel királyt és szentháromságot ábrázolják. A templom főoltára 1696-ból származik, s olasz művész Baltazar Fontany műve. A két mellékoltárt szintén ő készítette. A 6 m magas szószék 1671-ből származik s figurális díszítésben bővelkedik. Tetején Szűz Anya alakja látható. A barokk hajóból a gótikus kápolnába vezető bejáratot vasrács zárja el. Az oltáron áll Kinga felöltöztetett figurája XV. századból s kezében kis koporsóval relikviáival. A szentélyben megmaradt Kinga szarkofágja is, amelyben a szent földi maradványai teljesen a boldoggá avatásáig nyugodtak. 80. ábra Klarisszakolostor Stary Sączban Budapesten, 2009-ben szentelték fel Szent Kinga szobrát, Tóth Dávid alkotását. Wieliczka Az előbbiek szerint a Wieliczkai sóbánya (Kopalnia soli "Wieliczka") alapítása összefonódik Árpád-házi Szent Kinga nevével. A XIII. századtól 1772-ig a Bochnia sóbányával (Kopalnia soli "Bochnia) együtt a krakkói zsupánságban feküdt ban felkerült az UNESCO listájára től lengyel történelmi emlék. A wieliczkai sóvidék körülbelül 13,5 millió éve keletkezett, amikor egy bepárlódó tengeröbölben megkezdődött a vízben oldott sók kicsapódása. A vízből kiváló sórétegek és a hozzájuk társuló kőzetek kitöltötték a Kárpátelői Mélyedésnek nevezett területet. A Kárpátok ezt követő kiemelkedését követő intenzív tektonikus

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! II. forduló JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! KERESZTREJTVÉNY Z S I G R A 1. R Á K Ó C Z I F E R E N C 2. S Z E P E S H E L Y 3. S Z A P O L Y A I 4. S Z E P E S C S Ü T Ö R T Ö K 5. L Ő C S E 6. T

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 KOLOZSVÁR Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Program: 1. nap: április 10., csütörtök. 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába

Program: 1. nap: április 10., csütörtök. 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába Program: 1. nap: április 10., csütörtök 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába 14.00 Ondrejovi Obszervatórium megtekintése Csehország legnagyobb csillagászati

Részletesebben

Kladnoban jártunk november

Kladnoban jártunk november Kladnoban jártunk 2009. november 11-14. A négy napos program a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által hirdetett pályázaton elnyert 600.000 Ft támogatással,

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány Várostörténeti sétány 1. A Szentvér Legenda Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevéhez köthető. 2. Leonardo Da Vinci a Báthoriak meghívására Nyírbátorba utazott, ezért található a szobra a sétányon. 3. V.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország 2013. július 12-14. Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország egyik legnagyobb nyári szabadtéri történelmi fesztiválját, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A 3

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Mag. a Istvanits Kerstin (Ausztria) SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Az alábbi feladatokat úgy építettem fel, hogy a diákoknak egy adott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2005. 2005. január 15. Országos Lengyel Polonia Fórum. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat POLONIA FÓRUMÁ-t az OLKÖ székházában rendezték. Az 1. napirendben a kisebbségi és a kisebbségi választási

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 Indulás: 2014.július 18-án (péntek) reggel 7:00, gyülekezés, bepakolás 6:30 órától a Búza-téri görög katolikus templom mögötti parkolóból. 1. nap Miskolc

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben