A bérbeadott nagy vadas területeken az 1960/61 évben 509 db szarvasagancsot bíráltak meg. Ebből
|
|
- Norbert Dobos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vadkárokról H O L D A M F F G Y U L A A vadkárokról azért kell beszélnünk, mert újabban jelentősen megnövekedtek. Az 1960/61. gazdasági évben kereken 22 millió forintra becsülték erdőgazdaságaink az erdei vadkárt, ehhez járul még kb. 3 millió forint kifizetett mezőgazdasági kár és a vadkárelhárításra elköltött kb. 25 millió forint. Olyan vidékeken, ahol túlságosan elszaporodott a vad, a földművelő lakosság régidők óta panaszkodott az erdővel határos mezőgazdasági földek terményeiben a nagyvad által okozott károsítás miatt. Hajdan a vadászat a közös birtoklásból nagyrészt a királyok és a főurak kezébe került, akik nem akarták korlátozni vadászataikat a felpanaszolt vadkárok ellenére sem. A vadkárért térítést nem fizettek, a parasztoknak pedig még azt is megtiltották, hogy síppal, dobbal, tűzrakással riasszák el a vadat földjeikről. Sokszor kegyetlenül megbüntették, aki a vadat zavarta, különösen ha el is merészelte pusztítani. Arról is olvashattunk, hogy Nyugat-Európában a kibírhatatlan vadkárok miatt egyes vidékek elnéptelenedtek, lakosaik elköltöztek. A német udvari hivatalok a szüntelen panaszok miatt szorgalmazták ugyan a vadállomány apasztását, de a fejedelmek és a földesurak nem hajtották végre a rendelkezéseket. Európában a XV. és XVI. századi parasztlázadások indító okai között nagy szerepe volt a többi között a vadkárok miatt támadt elégedetlenségnek is. A sok kártétel, amit a vad okozott a kultúrákban, arra bírt egyes vadászurakat, hogy vadaskertet létesítsenek, s ezekben űzték a vadászatot. Az Öegyiptomban talált leletek arról tanúskodnak, hogy már a fáraóknak is volt vadaskertjük. Ugyanezt jegyezték fel Cyrus perzsa királyról is. A lakomáiról híres Lucullusnak Róma mellett volt kerített vadászterülete, amelyben agyarasokat tartott. A középkorban pedig Nagy Károly vadaskertjéről tudunk. Nálunk II. József rendelte el, hogy vaddisznót csak kerítés mögött szabad tartani. II. József, ez a haladó gondolkodású uralkodó egyébként a kor szellemét messze megelőző vadászati rendszabályokat alkotott. Ezek közül néhány még napjainkban is helytállónak fogadható el. Így például a vadkárok apasztása érdekében megengedte, hogy a sertevadat, a vaddisznót, bármely évszakban mindenki lelőhette, vagy más módon elejthette. A megyéket kötelezte annak ellenőrzésére, hogy a földbirtokosok a kultúrák hátrányára ne tenyésszék túl a vadat. Ha a vad szerfölött elszaporodott, rá kellett szorítani a földesurakat az állomány apasztására. Megengedte, hogy földjéről mindenki bármilyen riasztóval elzavarhassa a kártevő vadat. A mezei terményekben, a szőlőben, gyümölcsösben okozott vadkárt a földbirtokos köteles volt megtéríteni a föld művelőinek. Amennyire féken akarta tartani a nagyvad különösen a vaddisznó elszaporodását, olyan mértékben támogatta a fácán és fogoly elszaporitását. Jól felismerte, hogy ezek a madarak rovarokkal és gyommagvakkal táplálkoznak, s ezzel hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak. Az évi francia forradalom, majd 1848 után az emberi jogok érvényesülésével mind nagyobb tömegek kapcsolódhattak be a vadászat gyakorlásába, a törvényhozó testületek megállapították a vadgazdálkodás kereteit, s ezeken belül fejlődhetett a vadászat a többi gazdasági ág társágazatává. A törvényhozás a vadkárok kérdéseivel is foglalkozott, s nálunk az évi VI. tc. 7. -a úgy szabályozta ezt, hogy a fővad (szarvas, dám, vaddisznó) által a vetésekben
2 ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos vagy haszonbérlő, akinek vadászterületén az említett fővad tenyész, teljes kárpótlással tartozott. Ezt a törvényt azonban egy évtized múlva módosították, s az évi XX. t. c. 7 -a szerint már csak a szarvasért és a dámvadért felelős a vadászterület használója, ezért is csak akkor, ha területén a szarvas vagy dámvad tenyésztetik. Azon volt aztán sok vita és per a felszabadulást megelőző időben, hogy mikor merítik ki a tenyésztés fogalmát a vadászterületek használói, míg a Kúria 94 sz. döntvénye júliusában kimondta, hogy az ingatlan birtokosa vagy haszonbérlője a fővád által okozott károkért akkor is felel, ha területe a fővad tenyésztésre alkalmas, a fővad ott állandóan nagyobb számban tartózkodik és ezt a birtokos vagy haszonbérlő az ennek megakadályozására alkalmas intézkedések elmulasztásával előmozdítja. A vaddisznó az idézett törvény 8. -a szerint kártékony állatnak számított, s mivel a kártékony vadat a föld birtokosa bármikor elpusztíthatta, az általa okozott károk meg nem térítettettek. A kialakult joggyakorlat szerint azonban a Kúriának 4652/1918 sz. döntvénye értelmében abban az esetben, ha a vadászatra jogosult mulasztásával, vagy vétkes ténykedésével a vaddisznók elszaporodását előmozdította, a vaddisznó által okozott károkat is meg kellett fizetnie. A szarvasállományt abban az időben csak a mezőgazdasági terményekben okozott kárért fennáló kártérítési kötelezettség korlátozta, erdőgazdasági kárról pedig alig esett szó. A nagyvadban dús erdőkben legfeljebb elsarjasodtak a faállományok, s ezzel különösen az első világháborút megelőző időben nem sokat törődtek a mai Magyarország területén fekvő erdőkben, mert a Kárpátok fenyvesei ontották a szerfát. A vaddisznó akkoriban nem tudott túlságosan elszaporodni, mert dúvadnak számított, s ha mégis felszaporodott egyes helyeken, akkor az időnként visszatérő sertésvész majdnem a kipusztulásig apasztotta, s ilyenkor egyidőre megszűnt a károsítása is. Annál inkább elszaporodott a szarvas és abból is sokhelyütt túltengett a sutavad. A nagyszámú vadhoz képest kevés kiváló trófeát viselő szarvast ejtettek el az első háború előtt. Ennek egyik oka a rossz ivararányon túl az volt, hogy akkoriban még sokhelyütt hajtásban lőtték a szarvasbikát, s ilyenkor sok fejlődőképes, középkorú bika lelte korai végét. Az oka az volt a sutavad túltartásának, hogy egyesek arra számítottak: a sok tehén bőgőskor odavonzza bikákat. A helytelen ivararányt már századunk első éveiben ostorozták a vadállomány minőségével törődő vadászok. Adatgyűjtést végeztek a jórészben a mai Magyarországon fekvő nagyvadas területeken, s az eredmény azt igazolta, hogy a suta vad száma az agancsárokénak többszörösére rúgott. Ezeket azért említem meg, mert még ma sem vagyunk egészen mentesek ettől a hibától, még sok a sutavad. Sok felesleges, értéktelen vadat tartunk, s ez csak arra jó, hogy az állomány minőségét rontsa és a vadkárokat szaporítsa. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy három olyan erdőgazdaságban lőttek az utóbbi években aranyérmes agancsot viselő szarvasbikát, amelyekben a szarvasállomány alatta volt a korábban megállapított országos normának. De a nagyszámú szarvas tartása ellen szól a következő számvetés is: A bérbeadott nagy vadas területeken az 1960/61 évben 509 db szarvasagancsot bíráltak meg. Ebből
3 2 db 5 db 13 db 11 kg-os 10 kg-os 9 kg-os volt. Ennek a 20 db kapitális agancsot viselő bikának lelövési bére dolláralapon számítva kb forint. Az ugyanakkor elejtett 400 db 5 kg-os agancsú bikáért összesen kb forint lelövési bér járna fenti számítással. Tehát 20 db kapitális agancs lelövés szempontjából olyan értéket képvisel, mint a 400 db 5 kg körüli súlyú. Ez egyúttal útmutatás arra, hogy az áilományapasztást azokon a területeken kell szorgalmazni, amelyeken ritkaság a kapitális bika. Tanulságos az is, ha összehasonlítjuk a harmincas évek nagy szarvasállományaiból 9 éven át ( ) elért aranyérmes agancsú 17 bikát az ötvenes évek egymásután következő 9 esztendejének ( ) 52 db aranyérmes bikájával. Az ötvenes években pedig jóval alacsonyabb volt a szarvasállomány. Az előbbiek átlaga évenként 2 db, az utóbbiaké pedig majdnem 6 db aranyérmes agancsot jelent évenként. Az idősebb vadászok emlékezhetnek arra, hogy mindkét háborút követő években az orvvadászok könnyen szereztek golyósfegyvert és rövid idő alatt könyörtelenül elvégezték az áilományapasztást. A következmény mindkét esetben a vad minőségének javulása volt. A felszabadulás utáni első esztendőkben erdei vadkár miatt alig-alig volt panasz. Akkoriban indult meg a fenyvesitési kampány, de közben a vad is«lassacskán szaporodott, mert a rend helyreállításával megszűnt az orvvadászat. A fegyverbőséget ennek az ellenkezője váltotta fel. Nemcsak az orvvadászok kezében nem volt már fegyver, hanem az erdészeknek és sokszor a hivatásos vadászoknak sem volt fegyverük. Főképp a golyósfegyver hiányzott. Annyira kevés volt ebből, hogy a nagyvad selejtezése és a vaddisznó apasztása szinte lehetetlenné vált. A felszabadulás után az első vadkárok a fentemlített fenyőerdősítésekben mutatkoztak. Ezt követte a nyárfelújítások tönkretétele az ártéri erdőkben. Vadkár elleni védekezés az ötvenes évek első felében alig volt, de a kezdeti védekezési kísérletek sem voltak megfelelőek. Nem mentették meg az erdősítéseket. Nem menthették meg, mert abban az időben, ben mind a Felsomind az Alsó Dunaártéren minden 8 hektárra jutott 1 db szarvas. Ilyen vadsűrűség mellett csak a legtökéletesebb és állandóan ellenőrzött kerítés nyújt hatott volna védelmet. Érkeztek már panaszok a vaddisznó károsítása miatt is ugyanakkor, amit azok mezőgazdasági terményekben okoztak. De az utóbbi években a vaddisznó szaporodása olyan méreteket öltött egyes területeken, hogy nemcsak az erdők szomszédságában fekvő mezőgazdaságilag művelt földek terményét károsította, hanem egyik-másik erdőgazdaságban érzékeny kárt okozott részben azzal, hogy a magtermést felszedte, részben az újulatok és erdősítések kitúrásával. A vaddisznó elszaporodása a tölgyek felújítását veszélyezteti egyes erdőgazdaságokban és olyan területeken is előfordul már, ahol korábban nem tartózkodott vaddisznó. A vaddisznónak ezt a nagymértékű elszaporodását a legszembetűnőbben az évenként lőtt disznók számának fokozatos növekedése mutatja, s ha egybevetjük az 1960/61. évben elejtett 5100 db vaddisznót a harmincas évek második feléből vett 2 év adatával az 1936/37. és az 1938/39. gazdasági éveknek 1475 db-os átlagával ebből azt láthatjuk, hogy az emennek több mint háromszorosa. A vadlövési tényszámok jobban tükrözik azt, hogy mekkora a vaddisznóállomány, mint a vadszámlálás, mert ebbe mindig keveredhet valamilyen szubjektív szempont. íme a lőtt vaddisznók száma kikerekített adatokkal:
4 1954/55-ben 1955/56-ban 1956/57-ben 1957/58-ban 1958/59-ben 1959/60-ban 1960/61-ben 900 db 1050 db 1500 db 2050 db 2800 db 3900 db 5100 db A lelövés többévi fokozatosan növekvő tényszáma világosan mutatja, hogy még a szaporulatot sem lőttük ki az évek hosszú során keresztül, pedig mindig sürgettük a vaddisznóállomány apasztását. Az Elnöki Tanács sz. törvényerejű rendelete a vadászatról és a vadgazdálkodásról 36. -a is azt tartalmazza, hogy a vadászatra jogosult köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a területen tenyésző szarvas, dám és vaddisznó a vadászterületen és a vadászterületet környező területeken a mezőgazdaságban kárt ne okozzon, A továbbiakban a következőképpen szól:... köteles a túlságosan elszaporodott vadállományt a szükséghez képest csökkenteni. A vaddisznóállomány tekintetében az lesz a megnyugtató, ha már nem 5000 fölött, hanem 2000 alatt tartunk több éven keresztül az évenként lőhető disznókkal. Már egy, kb 6 7 évvel ezelőtt összehívott szakbizottság javasolta, hogy a vaddisznót állandóan lőni kell, mert annyira szapora és óvatos vad, hogy nem kell tartani kipusztulásától. Kártevésével pedig a vad és a vadászat ellen hangolja az erdők szomszédságában mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot. A vaddisznó károsítását is könnyen a szarvas rovására írhatják, tehát szarvas állományunk érdekében is féken kell tartani a vaddisznókat. A vaddisznó bérlelövéséből várható bevétel is messze alatta marad a szarvasénak. Álljon erre itt két példa: Egy ritkaság számba menő, 25 cm hosszú agyarral bíró vadkanért 7200 forintot fizetnek a külföldi vadászok. Ez megfelel egy 7 kg-os agancsot viselő szarvasbika lelövési bérének. A 20 cm-es agyarasért pedig már csak annyit fizetnek, mint egy 5 kg körüli agancsot viselő selejtes bikáért. Nézzük meg hogyan állunk a másik jelentősebb kárt okozó vaddal, a szarvassal. Az országos számok azt mutatják, hogy bár a szarvassal együtt a többi nagyvad elszaporodása is folyamatban van, és a lelövési darabszám is évről évre emelkedik, de még nem érte el a már fentemlített 1930-as évek lőtt szarvasainak darabszámát. Akkoriban évente átlagosan 6300 db szarvast lőttek. Míg 1960/61-ben 5367 darab volt a lelövés. Ezt a számot a következő fokozatokkal értük el 1954/55 óta: 1954/55-ben 1955/56-ban 600 db, 2870 db volt a dunai árvíz miatt, 1956/57-ben 1200 db, 1957/58-ban 1800 db, 1958/59-ben 3000 db, 1950/60-ban 4400 db, 1960/61-ben 5400 db volt a lelövés Ebből következik, hogy a most folyó gazdasági évben elérhetjük a harmincas évek lelövési darabszámát. Ez arra int, hogy már itt is fokozott gondossággal kell kiadni a következő évi lelövési tervszámokat.
5 A becsült szarvasállomány a következő: Áll. vadgazdaság Üzemi v. terület Bérbeadott v. terület Összesen III III Az adatokból megállapítható, hogy még 2000 darabbal több volt a tehén ahhoz, hogy az 1:1 ivararányt elérjük. Ez a 2000 db fölös tehén másfél ezer borjúval szaporítja évenként az állományt, amit ugyancsak figyelembe kellene venni a lelövési keret megszabásakor. Ha figyeljük a legutóbbi évek lelövési tényszámait, abból megállapíthatjuk, hogy az irányzat helyes. Mind a bérbeadott, mind az üzemi vadászterületeken lőtt tehenek száma majdnem kétszerese a bikákénak. Az elejtett borja száma is jól aránylik a tehenekéhez a vadgazdasági és az üzemi területeken, a bérleteken kevésbé. Szarvaslelövés Áll. vadgazdaság Üzemi Bérbeadott vadászterület Összesen 1959/ / Az 1960/61 gazdasági év végén kimutatott erdei vadkár, mint a bevezetőben már említettem, kereken 22 millió forint volt. Ez vadfaj, ill. vadfajcsoportonként a következőképpen oszlik meg: Szarvas, dám, őz és muflon által okozott kár 16 millió forint A vaddisznó által okozott kár 4 millió forint A nyúl (üregi nyúllal együtt) által okozott kár 2 millió forint A nyúl elsősorban a síkvidéki erdőkben okoz kárt. Az erdőgazdaságok most már erőteljesen védekeznek a vadkárosítás ellen. Érdekeltek is abban, hogy erdősítéseiket, felújításaikat rendszeresen, kellő időben befejezettként adhassák át. A legáltalánosabb és leghatékonyabb védekezési mód a vadkárelhárító kerítés. A jelen gazdasági évben kereken 470 km kerítés építésére kaptak engedélyt az erdőgazdaságok. Ennek költsége millió forint, tehát az évi országos felújítások és telepítések termelési értékének, azaz 506 millió forintnak 5,5%-a. Csak négy erdőgazdaság nem épít ebben a gazdasági évben vadkárelhárító kerítést. A nyúlban, őzben kevésbé dús állománnyal bíró észak-alföldi
6 (Nyírségi, Hajdúsági és Szolnok megyei) és ezeken felül a Balatonfelvidéki Áll. Erdőgazdaság. A leghosszabb kerítést 54 km-t az új Délsomogyi, 47 km-t a Gödöllői és 41 km-t a Dunaártéri Áll. Erdőgazdaság épít. A jól megépített és gondosan üzemeltetett vadkárelhárító kerítésekkel el kell érnünk, hogy a károsítás már a legközelebbi időben mérséklődjék, s ezzel az elhárításra fordított költség is hamarosan megtérül. Itt is megemlítem, s ráirányítom a gödöllői palánkos kerítésre a figyelmet. Nemcsak az olcsóbbsága miatt és mert az anyag nagyobb részét nem kell idegenből beszerezni, hanem főleg azért, mert a vad látja az akadályt, jobban viszszariad tőle, mint a drótkerítéstől. Utóbbinak futtában, menekülése közben gyakran nekiugrik és elpusztul. Disznó és szarvas ellen kitűnően beválik, azonban a nyúl és sok esetben az őz is megtalálja a felhasznált fanyag görbeségéből eredő hézagokat és áthatol rajtuk. Ha ezek ellen is kell védekezni, akkor külön gondoskodni kell a hézagok elzárásáról. Az egyéb védekezési módok közül a csemetére, főleg a vezérhajtásra kellő vastagságban felkent homokos véralbumin Ígérkezik jónak. Az igazi próbát azonban majd egy kemény, hideg, havas télen kell kiállania. Vadkár ellen való gondos védekezéssel annak különféle módjaival nagy mértékben elősegíthetik az erdőgazdaságok a 9/1962. OEF. számú, az erdőgazdálkodás és a faipar fejlesztéséről szóló utasításban a felújítási kötelezettség és a megkezdett erdősítések befejezésére vonatkozó rendelkezés végrehajtását. Az előbb idézett főigazgatói utasítás III. fejezetének 2. pontja a nagyvadállománynak az erdőgazdaságok vadeltartó képességének megfelelő szabályozásáról szól, az erdő- és mezőgazdálkodás érdekeire való figyelemmel. Súlyt kell helyezni a megfelelő ivararány kialakítására és a vadállomány minőségére, s ezen túlmenően a külföldiek vadásztatásából származó bevételeket 50%-kal kell fokozni így szól tovább az utasítás. Ebben a rövid összefoglalásban igyekeztem a vadkárok múltbeli helyzetét és jelenlegi állását ismertetni és a vadgazdálkodásra vonatkozó megközelítő országos számadatok és helyi ismereteim alapján rámutatni arra, hogy milyen eredményeket értek el eddig erdőgazdaságaink a legutóbbi néhány évben azon az úton, amelyen járniuk kell, hogy a 9/Í962. számú OEF utasítás idézett részeinek megfeleljenek, s melyek azok a hiányosságok, amiket ki kell javítani, hogy második ötéves tervünk megvalósítását ezzel is biztosítsuk. Az ERTI keretében az Erdővédelmi- és Vadgazdasági Osztály alig egy esztendős múltra tekint vissza. Az osztály jelenlegi 11 tudományos munkatársa részben más osztályok kebelében dolgozott, részben pedig az Erdővédelmi Állomások feladatkörét látta el. Az állomások mintegy másfél esztendeje tartoznak az Erdészeti Tudományos Intézethez. Az előző években a három Erdővédelmi Állomás (Sopron, Budakeszi, Eger) munkatársai kutató munkával témaszerűen nem foglalkoztak. Üzemi jellegű feladatuk oly nagy volt, hogy azt nem is vállalhatták volna. A kutatási témák megnövekedett száma és az elmélet-gyakorlat közti kapcsolat szorosabbá tétele megkívánta, hogy az Erdővédelmi Állomások idejük bizonyos hányadában téma szerinti kutatással is foglalkozzanak. Erdővédelmünk évi helyzete és az évi feladatok Dr. P A G O S Y H U B E R T
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenVadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!
Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenBevezetés. A vadkár jogi szabályozásának alapjai. A jogszabályi háttér. Vitás helyzetek A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei
Bevezetés A vadkár jogi szabályozásának alapjai Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens SZIE VMI Az élőhelyek többsége ma már emberi hatás alatt áll Erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, egyéb természeti erőforrás
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
Részletesebben1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. V. Fejezet
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 V. Fejezet FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február
RészletesebbenA SZARVASÁLLOMÁNYUN K SZABÁLYOZÁSÁRÓL
34.0.15.2 A SZARVASÁLLOMÁNYUN K SZABÁLYOZÁSÁRÓL RÁCZ ANTAL A felszabadulást követően szakmai felkészültségben nagyon hiányos ismeretekkel rendelkezett az új vadászok széles tábora. Még a szakemberek is
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról
TÁJÉKOZTATÓ A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenVadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS KÖZÖTT
Vadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS 1989. KÖZÖTT Vadkereskedelem 1945-1989 között Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között.
RészletesebbenNAGYBEREK VADÁSZATI BT.
Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenMagyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA
Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA Állami vadászterületek Magyarországon KÖZEL 1 MILLIÓ HEKTÁR VADÁSZTERÜLET ÉVENTE MINTEGY 70.000 NAGYVAD KILÖVÉSE ÉVENTE MINTEGY 15.000 APRÓ- ÉS VIZIVAD KILÖVÉSE TÖBB
RészletesebbenHUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig
HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje
RészletesebbenCsászártöltési vadászterület
Császártöltési vadászterület Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2019. március 1-től 2020. február végéig Általános tudnivalók A vadászat és szolgáltatás igénybevételének megkezdése előtt szerződést kell
RészletesebbenKerekegyházi és Nyíri vadászterület
Kerekegyházi és Nyíri vadászterület Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2019. március 1-től 2020. február végéig Általános tudnivalók A vadászat és szolgáltatás igénybevételének megkezdése előtt szerződést
RészletesebbenHUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék
HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék 2015/2016 Vadászati árjegyzék 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje meg, hogy néhány
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenMélykúti vadaskert. Bérvadászati árjegyzék. Érvényes: március 1-től február végéig
Mélykúti vadaskert Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2019. március 1-től 2020. február végéig Általános tudnivalók A vadászat és szolgáltatás igénybevételének megkezdése előtt szerződést kell kötni a KEFAG
RészletesebbenKelebiai vadászterület
Kelebiai vadászterület Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2019. március 1-től 2020. február végéig Általános tudnivalók A vadászat és szolgáltatás igénybevételének megkezdése előtt szerződést kell kötni
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
Részletesebben- 2 - ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK Belföldi magánszemélyek Magyarországon csak érvényes vadászjegy birtokában vadászhatnak. A megkötött vadászati szerzõdés alapján a Budapesti Erdõgazdaság Zrt. biztosítja a vadászvendég
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem -Vadvilág Megőrzési Intézet A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete (79/2004. V. 4. FVM) alapján
RészletesebbenFELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT 1996. Évi LV. Törvény V. fejezet 2017. A vadkár A vadászatra jogosult
RészletesebbenSzakmatörténet. Dr. Oroszi Sándor Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2016 Budapest
Szakmatörténet Dr. Oroszi Sándor Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2016 Budapest A szakmatörténet tárgya Rokontudományok A kapcsolódó erdészet-, természetvédelem- és technikatörténet A történelem
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenVADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS
VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)
RészletesebbenBÉRVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK
BÉRVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Érvényes: 2011. április 15 2012. április 14. a VADEX Mezõföldi Erdõ- és Vadgazdálkodási Zrt. vadászterületein Vadászterületek: Fehérvárcsurgó, Tímár, Vál, Soponya, Vért, Báránd,
RészletesebbenARANYKALÁSZ VADÁSZTÁRSASÁG
ARANYKALÁSZ VADÁSZTÁRSASÁG 2533 Bajót, Dámvadasi Vadászház, 0121/10 hrsz. Telefon:+36/20/440-9293 BÉRVADÁSZTATÁSI TARIFÁK Érvényes 2018. május 1.-től visszavonásig. Valamennyi vadfajnál felszámított díjak:
RészletesebbenKedves Vadásztársunk!
Kedves Vadásztársunk! A HM VERGA Veszprémi Erdõgazdaság Zrt. Veszprémtõl északra, a Bakony keleti vonulatában folytat magas szintû vadgazdálkodási tevékenységet. Üzemi vadászterülete hazánk egyik legjobban
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenH 9400 Sopron, Honvéd u. 1. Tel.: +36/ Fax.: +36/
H 9400 Sopron, Honvéd u. 1. Tel.: +36/99-506-810 Fax.: +36/99-388-001 E-Mail: jagd@taegrt.hu Érvényes 2018. március 1-től KÖSZÖNTŐ Üdvözöljük Önt a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt-nél! A TAEG Zrt. két
RészletesebbenSZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT. VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK március 1-jétől
SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT. VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK 2017. március 1-jétől TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK VADÁSZTÁRSAINKAT! A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Magyarország nyugati régiójában, Vas megyében folytat erdő-
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés. Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet SMKVB2306V N Tárgyfelelős: Tárgyelőadó: Vadkár-megelőzés és -becslés 2E+1Gy 3 kr. Dr. Heltai Miklós Dr. Heltai Miklós és
RészletesebbenA hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése
A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése Bleier Norbert Miért szükséges az ökonómiai értékelés? Milyen kérdéseket kell feltennünk? Milyen adataink, információink vannak? Milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre
RészletesebbenÁRLISTA. Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda
Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda ÁRLISTA Nagyvad Hunting Kft. H-2694, Magyarnándor, Kossuth u. 6/A Mobil: +36/30/370-9476 Fax: +36/35/300-052 E-mail: nagyvad-hunting@freemail.hu nagyvad@t-email.hu
RészletesebbenA vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján
Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III. A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján Kovács Imre Gödöllő 2019 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III.
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenTrófeabírálat. A vadászat szerepe. A trófeák kultusza. Vadászati rendszerek
A vadászat szerepe Trófeabírálat I. előadás A közösség táplálékkal való ellátása A fiatalok harcra való felkészítése Sport A sportban a mérhetőség fontos Mennyiség Minőség Dopping Vadászati rendszerek
RészletesebbenA nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései
A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van
RészletesebbenDunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság
Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság árjegyzéke a 2012-2013 vadászati évre Elszámolás: - trófeás vadaknál a bírálat napján érvényes OTP Valuta középárfolyam EUR/HUF-ban. - tar vadaknál az elejtés napján
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS. dr. Hegyes Péter István
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS dr. Hegyes Péter István A vadászatra jogosult felelőssége a vadászható vad károkozásáért, különös tekintettel a vadkárért
RészletesebbenKelebiai vadászterület
Kelebiai vadászterület Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2017. március 1-től 2018. február végéig GÍMSZARVAS ELEJTÉSE Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1-től október 31-ig Gímszarvasbika, selejt
RészletesebbenAz agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
9004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről Az 1 2. tekintetében
RészletesebbenA vadgazdálkodás jellemzői, 2008 2012
2013/79 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 79. szám 2013. november 15 A vadgazdálkodás jellemzői, 2008 2012 A tartalomból Bevezetés 1 1. A vadgazdálkodás jogi szabályozása,
RészletesebbenÁRJEGYZÉK VADÁSZAT. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28.
ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28. Kedves Vadásztársunk! A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Veszprémtől északra, a Bakony keleti vonulatában
RészletesebbenVarga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő
Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Milyen kérdésekre keressük a választ: Határidők, előírások Szakértők az eljárásokban Szakértők mögöttes felelőssége Az 1996. évi
RészletesebbenDunaszenmiklósi Rákóczi Vadásztársaság
Gímbika: szeptember 1.-január 31. Tehén, Ünı: szeptember 1.-január 31. Borjú: szeptember 1.-február 28. Gímbika Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság árjegyzéke a 2008 vadászati évre Az árak nem tartalmazzák
RészletesebbenBugaci, Császártöltési, Kelebiai vadászterület. Bérvadászati árjegyzéke. Érvényes: 2015. március 1-től 2016. február végéig
Bugaci, Császártöltési, Kelebiai vadászterület Bérvadászati árjegyzéke Érvényes: 2015. március 1-től 2016. február végéig GÍMSZARVAS ELEJTÉSE Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1-től október 31-ig
Részletesebbenr. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
Részletesebben2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*
22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenNemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/
Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az
RészletesebbenA vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ
A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A konferencia címe: Vaddisznó-gazdálkodásunk idõszerû kérdései Helyszíne és idõpontja: Nemzeti Ménesbirtok
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁS A MEZŐFÖLDÖN. Körmöczi János
- 39 - VADGAZDÁLKODÁS A MEZŐFÖLDÖN Körmöczi János Az 1836-ban készített "Statisztikai és geographiai leírás" így ír Fejér megyéről, ahol a terület bővelkedett vadállományban is: "Nagyobb vadállatok, mint
RészletesebbenHázi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.
Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3-as számú fôközlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár elôtt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza
RészletesebbenNagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban
Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István
Részletesebben16. A Vtv. 27. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a
A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény 2017. március 1-én hatályba lépő rendelkezései 2. A Vtv. 5. -a helyébe
RészletesebbenÁRJEGYZÉK 2012. 2013. érvényes. március 1-től. február 28-ig. Kalocsa. Kecel. Szekszárd. Bonyhád. Baja. Bátaszék M6. Mohács GEMENC
Kalocsa 6 M6 Fadd 6 63 6 Miske 5 M6 Öcsény 2 54 51 Decs 56 6 7 Jánoshalma Érsekcsanád 51 Pörböly 55 ÁRJEGYZÉK Érsekhalma Nemesnádudvar Sükösd Sárpilis Bátaszék M6 Dusnok M9 1 Császártöltés Hajós Fajsz
Részletesebben1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.
A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenÁRJEGYZÉK VADÁSZAT. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2014. március 1. 2015. február 28.
ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2014. március 1. 2015. február 28. Kedves Vadásztársunk! A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Veszprémtől északra, a Bakony keleti vonulatában
Részletesebben1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.
A Vtv. 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos szövege, kiemelve a 2016. július 1- jétől 2016. december 31-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a
RészletesebbenMegnyílt a horgászok és vadászok paradicsoma, a FeHoVa
Az elmúlt negyed évszázadban bár fejlődött a FeHoVa, sokan épphogy az állandósága miatt szerették meg beszélt a siker kulcsáról Ganczer Gábor, a kiállítás helyszínéül szolgáló HUNGEXPO vezérigazgatója,
RészletesebbenVadgazdálkodás és vadászat egykoron és napjainkban a Nagy-Milic tömbjében
34 Vadgazdálkodás és vadászat egykoron és napjainkban a Nagy-Milic tömbjében A Kárpát-medencén óriástáján belül található az Északi-középhegység nagytája. Ennek keleti végén húzódik a középtájat adó, 150
RészletesebbenKalocsa. Öregcsertő Bátya Szedres. Fadd. Tolna Mözs Bogyiszló. Miske. Császártöltés. Hajós. Fajsz. Dusnok. Érsekhalma Nemesnádudvar. Öcsény.
Kalocsa 6 Karapancsa Nagykastély M6 Fadd 6 63 6 Miske 5 Szekszárd Bonyhád Öcsény 2 Dusnok 54 M9 1 51 Decs 56 56 6 Jánoshalma Pörböly Báta 8 Baja 4 55 Szeremle 51 Bátmonostor 7 Csávoly Felsőszentiván 55
RészletesebbenHázi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.
Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3. számú f közlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár el tt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza
RészletesebbenA vadkárra vonatkozó szabályok március 1. után. Szerző: dr. Bana Ádám
A vadkárra vonatkozó szabályok 2017. március 1. után Szerző: dr. Bana Ádám Szolnok 2016. augusztus 31. I. Bevezetés A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenOKJ Vadgazdálkodási technikus szakképesítés
FM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 54 625 01 Vadgazdálkodási
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése
A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése 1 A vadkár fogalma, értelmezése A vadkár: 75. (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas,
RészletesebbenSZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT.
SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT. VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK 2016. március 1. 2017. február 28. TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK VADÁSZTÁRSAINKAT! A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Magyarország nyugati régiójában, Vas megyében
RészletesebbenAz 1888-iki vadászati idény a gödöllői udvar-vadászati területen.
A bükknek vörösbe játszó szine, az utólagos fényezés által előnyösen módosulva, oly tetszetőssé teszi ezt a parquettet, hogy az a tölgygyei a versenyt sok tekintetben kiállja, olcsósága pedig annak a legszélesebb
RészletesebbenA belterületi vadkárok megítélésének ellentmondásai
A belterületi vadkárok megítélésének ellentmondásai Heltai Miklós és Antal Csanád Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Pécsi Tudomány Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar A vadgazdálkodásról
RészletesebbenKalocsa. Öregcsertő. Bátya. Fadd. 54 Miske Fajsz. Tolna Mözs Bogyiszló. Hajós Császártöltés Dusnok. Érsekhalma. 54 51 Nemesnádudvar.
Karapancsa Nagykastély 6 Szedres 63 Bonyhád M6 Szekszárd M6 6 56 M6 56 Nagynyárad Kölked Sátorhely M6 Fadd 6 Tolna Mözs Bogyiszló Öcsény Decs Sárpilis 55 Bátaszék 56 Báta 6 Mohács 3 7 M9 1 2 Pörböly 4
RészletesebbenAZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA
AZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA 2013. március.. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ A házi szabályzat hatálya kiterjed az Ópusztaszeri Vízügyi Vadásztársaság tagjaira, tagjelöltjeire, vendégvadászaira
RészletesebbenA trófeabírálat jogszabályi háttere
Trófeabírálat, SMKBV2235VN A trófeabírálat jogszabályi háttere Bleier Norbert 2010 Törvényi szabályozás 1996/LV. törvény (a vad védelméről a vadgazdálkodásról és a vadászatról) 73-as és 74-es önálló fejezetben
RészletesebbenHÁZI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RÉSZ
1 HÁZI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1) A Házi Szabályzat /továbbiakban Hsz./ azoknak a vadászattal összefüggő vadásztársasági szintű kérdéseknek szabályozása, amelyeket a vadászati törvény,a végrehajtási
RészletesebbenElőterjesztés Bicske Város Önkormányzat tulajdonában álló területek vadászati jogának gyakorlásáról
Előterjesztés Bicske Város Önkormányzat tulajdonában álló területek vadászati jogának gyakorlásáról 1. előterjesztés száma: 220/2016 2. előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor, 3. előterjesztést
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenMagyar óriásnyúl tenyésztésének története
Magyar óriásnyúl tenyésztésének története A nyúl háziasítása és elterjedése Lepus europeus Oryctolagus cunyculus Az üregi nyúl Az üregi nyúl mintegy ezer évvel ezelőtt az Ibériai félszigetről terjedt el
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenErdővédelmünk évi helyzete és az évi feladatok
(Nyírségi, Hajdúsági és Szolnok megyei) és ezeken felül a Balatonfelvidéki Áll. Erdőgazdaság. A leghosszabb kerítést 54 km-t az új Délsomogyi, 47 km-t a Gödöllői és 41 km-t a Dunaártéri Áll. Erdőgazdaság
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év
VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 2014 / 2015. vadászati év Hungarian Game Management Database 2014 / 2015 hunting year Gödöllő 2015 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.
RészletesebbenVadkereskedelem és vadászati turizmus #01 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS A II. VILÁGHÁBORÚIG
Vadkereskedelem és vadászati turizmus #01 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS A II. VILÁGHÁBORÚIG A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A vadon élő emlős-, és madárfajok hazánk
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BARNA RÓBERT
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BARNA RÓBERT KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2005. KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
Részletesebbenbérvadászati árjegyzék Bérvadászati árjegyzék Érvényes: március február 28.
Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2017. március 1. 2018. február 28. 1 A pénzügyi teljesítést az alábbi számlaszámra kérjük: Kedves Vadászvendégek! A Vért Vadászati Kft. 17.000 hektár területen végez vadgazdálkodási
RészletesebbenÁrlista. Érvényes 2008. március 1 jétől.
St. George Vadászatszervező és Utazási Iroda Árlista Érvényes 2008. március 1 jétől. Kedves Vadászvendégünk! Nagyon örülünk, hogy új árjegyzékünket bemutathatjuk Önöknek! A St. George Vadásziroda a legmagasabb
Részletesebben