KÖZÖSSÉGI MŰ VELŐ DÉS A MAGYAR MŰ VELŐ DÉSI INTÉZET ÉS KÉPZŐ M Ű VÉSZETI LEKTORÁTUS FOLYÓIRATA DECEMBER 12/6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÖSSÉGI MŰ VELŐ DÉS A MAGYAR MŰ VELŐ DÉSI INTÉZET ÉS KÉPZŐ M Ű VÉSZETI LEKTORÁTUS FOLYÓIRATA 2007. DECEMBER 12/6"

Átírás

1 KÖZÖSSÉGI MŰ VELŐ DÉS A MAGYAR MŰ VELŐ DÉSI INTÉZET ÉS KÉPZŐ M Ű VÉSZETI LEKTORÁTUS FOLYÓIRATA DECEMBER 12/6

2 TARTALOM A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Borbáth Erika főigazgató köszöntő-bevezetője 1 Földiák András igazgató köszöntője 1 Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntő-bevezetője 1 Katona Tamás: A XX. század első napjai és reményei 3 Dr. Aczélné Halász Magda: Kallina Mór és Árkay Aladár építészete 6 Gábriel Tibor: A Budai Vigadó első fél évszázada 9 Déry Attila Nagy Csaba: A Budai Vigadó épületének felújítása Sebő Ferenc: A Népművészeti Intézettől a Hagyományok Házáig 19 Megújult szakmai tevékenység a felújított épületben. Beszélgetés fejlesztésről és a változó kultúrafogalomról Borbáth Erikával, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatójával (Sághy Erna) 22 MUHARAY EMLÉKÜNNEP Pethő László: Tanyáról a nagyvárosba és vissza. Muharay Elemér és jászberényi kötődései 25 ARCKÉPEK Wlassics-díjasok: Bálint Márta 29 Takács Péter 30 ERDÉLYI ARCOK Cseke Péter: Beke György 31 TUDÓS TANÁROK AZ EÖTVÖS-KOLLÉGIUMBAN Tóth Károly: Fülep Lajos tanári tevékenysége az Eötvös Collegiumban 33 Sepsi Enikő: Aurélien Sauvageot és a korabeli francia stúdiumok Magyarországon, avagy a hungarológia kezdete Franciaországban 37 MÓDSZER Elszámolások. Eötvös-kollégisták voltak Keserü Katalin, Liptay Katalin, Móser Zoltán, Spiró György (Mátyus Aliz) 41 FOTÓS SZEMMEL Móser Zoltán: Szép és büszke vár szép és büszke híd 52 SZAKDOLGOZAT KUTATÁS Fáró Katalin: Kulturális örökségek hasznosítása a turizmusban. A Festetich-kastély 54 KÖNYVBEMUTATÓ Dunának, Oltnak egy a hangja A bartóki modell és a közművelődés. Tudományos tanácskozás Budapest, május 24. (Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 2007.) (Borbély Jolán) 81 (A tartalom folytatása a hátsó belső borítón.) A Szín Közösségi Művelődés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenik meg. SZÍN KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS 12/ december A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyóirata. Megjelenik kéthavonta. Szerkesztőbizottság elnöke: FÖLDIÁK ANDRÁS. Tagjai: G. Furulyás Katalin, Komjáti Gabriella, Péterfi Ferenc, Tóth Erzsébet, Tóth Zsuzsanna. Főszerkesztő: MÁTYUS ALIZ. Kiadja a Magyar Művelődési Intézet. Felelős kiadó: BORBÁTH ERIKA. A szerkesztőség címe: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Titkára: Szeder Erika. Tel: , szedere@mmi.hu Postacím: 1251 Budapest, Pf Tel: Fax: kalmarj@mmi.hu, matyus.alice@chello.hu A folyóirat internetes elérési címe: kiadványok. A lapot Szüts Eszter festőművész tervezte. E számunkat fotókkal illusztráltuk. Nyomda: CopyCat, 1054 Budapest, Alkotmány u.18. ISSN

3 A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN A Kulturális Örökség Napjaihoz és a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozathoz kapcsolódva, a Budavári Vigadó épületének teljes külső felújítása alkalmából, a házban működő Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a Hagyományok Háza konferenciával egybekötött ünnepségre hívta az egyetemes magyar kultúra iránt érdeklődőket. A rendezvény előadói az épület és a benne működő intézmények történetéről adtak átfogó képet. A konferencia végén dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára adta át a felújított Budai Vigadót, az épület falán elhelyezett emléktábla felavatásával. A programsorozat zárásaként a Magyar Állami Népi Együttes tartott nagysikerű előadást. (107 év a kultúra szolgálatában. Átadták a megújult Budai Vigadót. Várnegyed, szeptember 21.) Azért állunk itt ketten Kelemen Lászlóval, mert ebben az épületben két intézmény működik: a Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. Azt hiszem, az építkezés alatt összekovácsolódtunk, a közös ügy egyre közelebb hozott bennünket egymáshoz, közös szakmai programokat tervezünk, mint például ez a hétvége is. A Budai Vigadó 107 éve a kultúra szolgálatában Konferencia szeptember 14-én Helyszín: Budapest, Corvin tér 8. Budai Vigadó, színházterem Levezető elnök: Földiák András Borbáth Erika: Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves vendéget, minden kedves kollégát, minden kedves volt kollégát, aki ebben az intézetben, ebben az épületben dolgozott, akár a Hagyományok Háza jogelőd intézményénél, akár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus jogelőd intézményeinél. Minden szervezet életében vannak ünnepek, és a mai nap kifejezetten ünnepnap. Úgy gondolom, hogy amikor minden reggel a Corvin térre érkezünk, mindannyiunkat, akik ebben a házban dolgozunk, az a jó érzés fog el, hogy megszépültünk, ebben az épületben jó dolgozni. S talán ugyanezt érzik az ide látogató vendégek, kollégák is. Bízunk abban, hogy ez az épület belülről is egyre szebb lesz, és lehetőségünk lesz arra, hogy a rekonstrukciót folytassuk. Nagyon-nagyon sok mindenkinek a munkája hozzájárult ahhoz, hogy ez a felújítás megtörténhetett. A fenntartó minisztérium, korábban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, majd az Oktatási és Kulturális Minisztérium a pénzügyi forrást biztosította, illetve szakembereinek segítségével hozzájárult ahhoz, hogy az épület működőképes legyen. Természetesen nagyon nagy segítségünkre volt az I. kerület önkormányzata, a polgármester úr, mert minden segítséget megadott annak érdekében, hogy minél gyorsabban megkapjuk az engedélyeket, hogy elviselhetővé tegyük azt a felfordulást, amivel minden felújítás, építkezés kényszerűen együtt jár. Segítő, támogató partnerségüket nagyon szépen köszönjük. A tervezőknek, az építőknek, a kivitelezőknek, a szaktanácsadóknak számos feladatot kellett megoldaniuk annak érdekében, hogy az épület a 21. század első évtizedében kívülről visszakapja eredeti pompáját. Egy 107 éves épületről van szó, amelyik mindig is a közösségi művelődést szolgálta, és mi abban bízunk és más gondolat meg sem fordul a fejünkben, hogy legalább a következő 107 évben is ugyanilyen feladatokat fog az intézmény ellátni. Minden köszöntőt és előadást, amelynek közléséhez folyóiratunk hozzájárulást kapott, szerkesztett változatban közlünk. A konferencia meghívója az írás végén olvasható. (A szerk.) 1 Engedjék meg, hogy jelképes ajándékot, egy fotóalbumot nyújtsak át a polgármester úrnak (Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármesterének A szerk.) köszönetünk jeléül, amelybe hamarosan talán a Corvin tér fényképe is bekerül. (Taps) Földiák András: Kedves vendégeink, tisztelt kollégáim! Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit, külön, most itt az elején is, nagyon köszönöm előadóinknak, a polgármester úrnak, hogy elfogadta a meghívásunkat. Valószínűleg nem is konferenciának kellene neveznünk a mai rendezvényt, hanem egyszerűen ünnepnek. Túlzás nélkül merem mondani, hogy erről az épületről, amely Budapestnek, Magyarországnak is jeles, szép középülete, a 107, sőt, pontosan 107 és fél év alatt még soha olyan igényesen nem esett szó, mint ahogy várhatóan a mai délelőtt folyamán. Az ünnep egyfelől ezt a nagy örömöt jelenti, másfelől pedig azt, hogy a kívülről teljesen megújult épületet átvesszük, és használni fogjuk. Nagyon nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy mindenki, aki nélkülözhetetlen ahhoz, hogy át tudjuk tekinteni az épülettel és a felújítással kapcsolatos minden vonatkozást, elfogadta meghívásunkat. Talán e miatt is kell nagyon feszesen betartanunk a rendelkezésünkre álló időt, ezért most nyilvánosan nagyon kérek minden előadót, hogy ne lépjék túl az előadásukra szánt 20 percet. A másik örömünk is az idővel való gazdálkodásra int. Egy órakor dr. Schneider Márta szakállamtitkár asszony avatja föl az épületet, és leplezi le a felújítás tényét megörökítő emléktáblát. Mivel magam is betartom a saját időmet, az első rész levezetőjeként nagy tisztelettel felkérem Nagy Gábor Tamást, a Budavári Önkormányzat polgármesterét, hogy tartsa meg köszöntőjét. Nagy Gábor Tamás: Jó napot kívánok én is mindenkinek. Természetes, hogy elfogadtam a meghívást, nehézséget csak az okozhatott volna, ha nem tudtam volna beilleszteni sok más programom közé, de nem így lett, és én nagy örömmel és nagy várakozással jöttem ide.

4 Már a megújuló-félben lévő épület és a lekerülő állványok látványáról is eszembe jutott, hogy vajon lesz-e alkalom a méltó átadásra, a közös örömre. Végre eljött az alkalom, s én megtisztelőnek tartom, hogy az eseményen én is részt vehetek. Hölgyeim és Uraim! 107 év nagyon nagy idő, egy ember életének tulajdonképpen a teljes, lehetséges hosszúsága. Az emberiség, egy nemzet, egy nép életében már nem olyan hosszú idő, de azért 100 év alatt sok minden történik. Az elmúlt 100 év alatt is, ha csak a magyarság történetét nézzük, olyan események zajlottak le, amelyekre 107 évvel ezelőtt elődeink még nemigen gondolhattak. Mi is lesz itt, ebben az országban a 20. század folyamán? Emlékszem egy népmesére, amelynek a főhőse elindul megkeresni az örökélet vízét, az élet forrását, és találkozik egy százéves anyókával. Útbaigazítást kér, de az anyóka nem tudja, hogy hol található az élet forrása, az élet vize. De van egy kétszáz éves nénje száznapi járásra, oda küldi válaszért a mesehőst: talán ő tudja. A kétszáz éves a háromszáz éveshez küldi a főhőst, aki nagy nehezen, a próbatételeket kiállván, el is jut az élet forrásához. Mind a három anyóka egy kéréssel bocsátja tovább a hőst: ha eléri a célját, nekik is hozzon egy cseppet az élet vízéből. Mert mindannyian örökéletre vágytak. A mai alkalomban ilyen jelképi erőt érzek. Ez az épület kapott néhány cseppet az élet vizéből, megfiatalodáson ment keresztül, amit az utódok, a fiatalok hoztak el neki, akik éltetik a hagyományt, akik éltetik azt, amit az elődeink ránk hagytak, s átadják most ennek az épületnek, a benne működő intézményeknek is. Hölgyeim és Uraim! Egy jeles konferencia, komoly előadások előtt nagyon nehéz helyzetben van az, aki bevezetőt mond. Ha hosszan beszél, akkor mindenki türelmetlen: az előzenekarnak nem kell sokáig játszania. S mert tudom, hogy mindenki a fontosabb értekezéseket várja, ígérem, rövid és önmegtartóztató leszek. De emlékeztetném önöket arra, hogy Illyés Gyulának van egy nagyon szép mondata a hagyományról. Ez jutott eszembe a megújult épületről. Viselkedéséről ismerszik meg egy nemzet: hogyan énekel, hogyan udvarol, hogyan szeret, tegyük hozzá: hogyan táncol, hogyan fejezi ki önmagát? Ez az épület azért kuriózum, mert nemcsak a hagyományok megőrzésének az otthona, nemcsak a magyar művelődés ügyének az otthona, hanem egyúttal a nemzeti önismeretünknek is az egyik nagyon fontos intézménye. Márpedig nemzeti önismeret nélkül nem tudjuk magunkat elhelyezni a világban. Bizony, tudnunk kell, hogy honnan jövünk és hová tartunk. Ez pedig a hagyomány megtartó ereje, éltető közössége az élet vize nélkül nem képzelhető el. A ma délelőtti előadásokban az épület történetéről is szó lesz. Gábriel Tibor tanulmányában olvashatják, biztosan beszélni is fog róla, hogy annak idején, több mint 100 éve, a budai polgárok adóadományaiból, adakozásaiból kezdték el építeni. Bizony, jól esik tudni azt egy polgármesternek, hogy ez az épület egy összefogás eredménye. Hogy akkor voltak itt olyan polgárok, akik a magánpénzükből, a vagyonukból áldoztak a közjóért, azért, hogy utódaik itt művelődhessenek majd egyszer. Ma pedig, külsejében megújulva áll. Köszönet illet mindenkit, aki akár a döntéshozatalban, akár az előkészítésben részt vett, akár a kétkezi munkával, akár a kőfaragással hozzájárult ahhoz, hogy az épület most kapjon néhány cseppet az élet vizéből. Hogy megújulhasson, újjászülethessen. S bár tudjuk, mennyi 2 mindenre van szükség, higgyék el nekem, hogy ez a külső megújulás az alapja mindennek. E nélkül szinte elfelejtették volna ezt az épületet. Mindenki tudott a Pesti Vigadóról, de a Budai Vigadóról egyre kevesebben beszéltek. Eljött az idő, hogy az emberek újból felismerjék ennek az épületnek a szépségét. Szép lassan épült ki, szépült meg a Corvin tér és környéke. Először egy nagy parkoló volt itt, utána kezdődött a régészeti kutatás, egy gödör jelezte éveken keresztül, ott a műemlék házak sorsa volt kétséges. A szállodaépítéssel megmentődtek ezek a házak, most már a keleti oldal is beépült, s közben itt állt ez a nagy szürke épület, elveszítve összes díszét és báját. És ahogy megújult és lekerültek róla az állványok, illetve visszakerültek rá az épületdíszek, akkor derült ki igazán, hogy annak idején milyen szépséget is hoztak létre az építőművészek, az alkotók. Köszönet tehát mindenkinek, aki a felújításban részt vett, és én a kerület, az önkormányzat, illetve a polgárok nevében hozzá szeretném tenni, hogy köszönet azoknak a budai polgároknak, azoknak a névtelen adományozóknak is, akik annak idején hozzájárultak az épület létrehozásához. Végezetül: való igaz, hogy az épület csak egy üres keret. Lényeges, hogy milyen tartalommal töltjük meg. Erre utaltam korábban a nemzeti önismeretről szólva. Hiszen nemcsak egy a műemlékek sorában, hanem olyan nemzeti intézmény, amelyre joggal lehetünk mindannyian büszkék, ahogy büszke arra a kerület is, hogy itt működik a Hagyományok Háza, az Állami Népi Együttes, a Magyar Művelődési Intézet. Ha már a Magyar Művelődési Intézetnél tartunk, nem tudom kihagyni ezt a kicsit olcsó záró fordulatot: kívánom, hogy népszerű nevén szólítva, ahogy emlegetni szoktuk a MAMI, ezen a születésnapon megújulva, az élet vizéből táplálkozva, megfiatalodva várja a köszöntéseket. Ehhez a méltatáshoz, ehhez a konferenciához, ehhez a köszöntéshez kívánok önöknek nagyon tartalmas és gazdag délelőttöt. Sajnos, én nem tudom végighallgatni az itt elhangzó előadásokat, de remélem, hogy valamilyen formában megőrződnek, és az érdeklődők számára is hozzáférhetőek lesznek. Kívánom, hogy sok örömük legyen ebben a térben, sok örömük és gyönyörűségük legyen ebben a megújult épületben. Köszönöm, hogy meghallgattak! (Taps.) Földiák András: Nagyon megköszönöm polgármester úr köszöntő szavait. Katona Tamás történész következik, aki azt a korszakot vázolja, amely kitermelte, létrehozta ezt az intézményt, ezt az épületet. Valószínűleg mindenki tudja, de azért nem árt megjegyezni: azon kívül, hogy Katona Tamás jeles történészünk, a rendszerváltást követő első és második ciklusban ennek a kerületnek a polgármestere is volt. Felkérem előadása megtartására.

5 KATONA TAMÁS A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ NAPJAI ÉS REMÉNYEI A szervezésnek van egy borzasztó hiányossága. Az óra, amelyet figyelemmel kellene kísérnem, nem előttem van, hanem az asztalon, az elnöknél. De hát legfeljebb rám fog csöngetni. Tudniillik a téma, amelyről beszélnem kell, csábít arra, hogy rendszertelen legyek, szerteágazó legyek, belebonyolódjak históriákba. Már csak azért is, mert ha az ember öreg, akkor mindenféle emlékei vannak. Én egyetemista koromban ebből az épületből éltem. Ez akkor viszonylag olcsó dolog volt. A Népművészeti Intézettől Széll Jenő elnöksége alatt nem 31 forint napidíjat, az is valami mennyei dolog, hanem 50, sőt olykor 60 forintos napidíjat kaptunk, főleg, ha lakodalomba kellett menni, néptáncot gyűjteni. Néha meg is bicskázták az embert, velem is kétszer megesett. Igen, otthon voltam ebben a szürke épületben. Nagyon nagy szó az, hogy ez az épület kezd visszatalálni régi önmagához. Arról kell beszélnünk, hogy a XX. század hogy kezdődött. De ha 1900-ban jön létre egy épület, az még XIX. századi. A Krisztus előtti első év után ugyanis a Krisztus utáni első év következett. És az véget ért 1. december 31-én. És a századik év véget ért 100. december 31-én. Vagyis a XIX. század december 31-én ér véget. Tehát egy kicsit a XIX. századra kell visszatekintenünk, és ez egyáltalán nem baj, hiszen a Kiegyezés után valami csoda történt Magyarországgal, ami derűlátásra adhatna okot akár napjainkban is, ha még egy kicsit olya-nok tudnánk lenni, mint az a nemzedék volt. Hiszen egy levert forradalom után, tizennyolc év abszolutista önkényuralma után az volt a szerencse, hogy ez csak annyi ideig tartott, voltak azóta hosszabbak is az ország újra játéklehetőséget kapott a sorstól. És hirtelen megtörtént a csoda. Egy pénzügyi krachhal kezdődött a Kiegyezés utáni gazdasági élet 1873-ban, és milyen hamar túl tudott kerülni rajta az ország. És micsoda politikusai voltak! Hiszen akkor kezd összezsugorodni a világ. Az, amit Széchenyi elkezdett, a közlekedés forradalma, azt Baross Gábor megcsinálta. Jövedelmezővé tette a MÁV-ot, jelentős szerepe volt a költségvetési egyensúlyban, és nemcsak az ember tudott gyorsan eljutni ennek az akkor még nagyobb országnak a legtávolabbi csücskébe, hanem az áru is. Összezsugorodott tehát a világ, könnyen megközelíthető vált minden, és ehhez építeni kellett. Építeni kellett, és nem csak vasutakat. Gondoljuk meg, mi minden épül akkor. Talán 1990 és 1994 között épült annyi iskola ebben az országban, mint 1896-ban. A millennium örömére ugyanis iskolákat építettek. Rengeteget. És ne felejtsük el, hogy Eötvös József 1868-ban sikeresen megszavaztatta a népiskolai törvényt, amit 1848-ban a magyar parlament még elutált. Mert miről volt szó benne? Hogy államsegélyt kell adni a nemzetiségi egyházak koldusszegény iskoláinak, mert az ország nem engedheti meg azt a luxust magának, hogy a polgárai műveletlenek legyenek. És hogy a gyerekeket az anyanyelvükön kell tanítani. Igen! Ez egy óriási gondolat volt, és megmutatja, hogy az építkezés is a kultúra ügye. A kettő nem válik el egymástól, hanem az egyik feltételezi, megelőlegezi a másikat. És itt, ennek az országnak a közepében, megint egy magyar csoda történt. A XIX. század két leggyorsabban fejlődő európai nagyvárosa München és Budapest. A semmiből, egy kis porfészekből világváros született, valóban világváros. Milyen város született? Még a földrajzi fekvésünkkel is szerencsénk volt itt a budai domboldalon. Gőgösen néztünk át a túlsó partra. De ez a másik part kezdett elszívni mindent, sokkal nagyobb lett, és a kultúra oda vándorolt. Buda sok apró városkából állt, Óbudától Újlakig, Országútig, Krisztinavárosig, Tabánig akkor még létezett egész a Vizivárosig, ahol most vagyunk. És fölötte a Vár, az ország igazgatásának a központja. Hivatalnokváros maradt, és irigykedve gondolt a gazdag Pestre. A gazdag Pestre, amely, hogy a földrajzra egy pillanatra visszatérjünk, megtette azt a szívességet, hogy nem teljesen sík területen fekszik, mert akkor a panoráma szélén leesne a pillantásunk a mélybe, a semmibe. Olyan ez a Pest, mint egy lapos tányér, a peremek felé emelkedik. Kőbánya ugyanolyan magasan van, mint a Várhegy, és ezért ez a panoráma lenyűgöző. Tehát a földrajzi adottságok nagyon kedvezőek voltak ennek a világvárosnak a születéséhez. Münchennek nem volt ilyen szerencséje a fekvésével, viszont szerencséje volt az uralkodóival. Mert mindegyik uralkodó beleépített valamit ebbe a városba. Kezdte ezt annak idején I. Lajos, a kultúrának a nagy bajnoka, aki a klasszicizáló Ludwig-strassét építette. (Hitler azokat a rémes egyiptomi terrakotta színű épületeket, amilyeneket Speerrel terveztetett, Münchenben szerette meg.) És mi épült ott I. Lajos idején? Egyetem épült. Állami könyvtár épült. Állami levéltár épült. Csupa kulturális dolog épült, és az egyetemi templom, meg a Diadalkapu zárja ezt a Ludwigstrassét. Utódja, a kultúra iránt rendkívül fogékony II. Miksa, megépítteti a Maximilianstrassét az angol romantika stílusában, a neogótikával. Múzeumi épületek egész sora szegélyezi ezt az utat. II. Lajos a bajor vidéket gazdagította. Azt hiszem, 13 és fél millió arany tartozást hagyott hátra maga mögött, amikor erőszakkal lemondatták, és öngyilkos lett. Utóbb kiderült, nem is volt ez olyan rossz beruházás. A méregdrága kastélyok azóta behozták az árukat, többszörösen is. Igaz, van valami talmi pompa bennük, de hát ilyen korszak volt a XIX. század vége: élvezte a pompát, élvezte az életet, tudott élni, amit mi már kezdünk elfelejteni. Tudott élni nagyban, és tudott élni a polgári szinten is. Minden szintnek megvolt a maga életformája, életmódja. És Luitpold az öreg régensherceg, aki aztán II. Lajost követte, még ő is beépítette a Prinzregentenstrassét a színházaival és szállodáival. Ez a legkevésbé szép uralkodói út, de egy optimista kor lezárása ban, a Maximilianeum elé felállították a Békeangyal gyönyörűen bearanyozott szobrát hogy egy év múlva kitörjön az első világháború. Ezt képtelenségnek tartották az emberek, hogy ilyesmi megtörténhet. A háborúkhoz hozzászoktak, hiszen korábban minden vitás dolgot háborúban szerettek elintézni, de éppen ebben az időben jön létre a békemozgalom, a parlamentek békemozgalma, az Interparlamentáris Unió, amelyik úgy gondolta, hogy amit a kormányok képtelenek megtenni, azt a népek által választott országgyűlések képesek megtenni. Megőrizni a békét. Az építés lehetőségét, a gazdasági és vele együtt a kulturális felemelkedés lehetőségét. A magyarok mindig fontosnak tartották az Interparlamentáris Uniót ban itt volt az Interparlamentáris Unió közgyűlése, és a programban az is benne volt az, hogy el kell a küldötteknek menni az Operába, meg le kell menniük a Vaskapuhoz, amit akkor három uralkodó, a szerb, a román és Ferenc Jó- 3

6 zsef együtt avatott fel. Szegény Baross Gábor, aki szerette, ha vasminiszternek nevezik, a Vaskapu-szabályozásba halt bele, mert 1892 márciusában lerohant a munkálatok ellenőrzésére, és bár vasegészsége volt, úgy megfázott, hogy belehalt. Nem érte meg ezt a pillanatot, és csak 44 éves volt, amikor meghalt. Döbbenetes korszak volt, mert minden területen csodálatos embereket tudott felvonultatni. Nem volt ez természetes, de gondoljuk meg, milyen kormányt tudott kiállítani ez az ország már 1848-ban. Batthyány Lajos kormányának egyszerre volt tagja Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, és a többiek sem voltak akárkik. És mivel Batthyány év van, egy kis kitérőt tessék megengedni. Ha ennyi telivért fognak be egy hintóba, a telivérek könnyen felborítják a hintót. Tehát erőskezű ember kell a bakra, és Batthyány Lajos ilyen volt. Ne tessék hinni a történelemkönyveknek, amelyek egy félévszázad óta azt a hazugságot sulykolják, hogy Batthyány megalkuvó arisztokrata volt, nem is tudni, miért végezték ki. De! Pontosan lehet tudni. Azért végezték ki, mert kiállt az ország Isten- és természetadta jogaiért, az uralkodó által szentesített törvényeiért, és tudta működtetni ezt a kormányt. Nem nagyon szeretett szónokolni (ellentétben más miniszterelnökökkel), nem bánta, ha a miniszterei, akiknek szabad kezet adott, helyette is szónokolnak, de ha a minisztertanácson határoztak, akkor a kormány minden tagjának ki kellett állnia ezért a határozatért. Ez a kormány a sokszínűsége ellenére remekül működött. Az egymást nem szerető indulatok ellenére is, hiszen ha megnézzük Széchényi naplóját, Kossuthról és Batthyányról a legszelídebb megjegyzés, hogy a két Lajos, a két hamiskártyás. Tudniillik, Széchényi sakkozott, és lenézte azokat, akik kártyáztak. Kossuth legalább whistezett, a bridzsnek ezt az elődjét játszotta, és ez szinte tudomány. Batthyány azonban hazárdjátékos volt. Csak éppen akkor nem, amikor az országról volt szó. Nagyszerű miniszterelnöknek indult, és olyan közel van ide a Batthyány tér, hogy egy pillanatra illik adóznunk az első magyar mártír miniszterelnöknek. Ferenc Józsefet említettük az előbb, és volt valaki, aki soha nem bocsátott meg Ferenc Józsefnek: Batthyány Lajos özvegye. Amikor Batthyány Lajos egyetlen fia, Batthyány Elemér, ez az apjához hasonlóan hatalmas termetű, széles vállú Adonisz 1876-ban beleszeretett Erzsébet királynő unokahúgába, Wallersee bárónőbe, Batthyányné azt mondta: Kisfiam, a gyilkos családjából nem nősülünk. Ha te elveszed ezt a nőt, én az esküvőd napján főbe lövöm magam. És Batthyány Elemér agglegényként halt meg. Erzsébet királyné mondta ugyan azt, hogy de szívesen feltámasztanánk, az uram is, meg én is az aradi vértanúkat, és Batthyányt, és ez Erzsébetre igaz is volt. Ferenc Józsefre kevésbé. Ő esküszegőket látott bennük, de azért 1867-ben megtanult valamit. Azt, hogy az ország törvénytisztelő, alkotmányos uralkodója legyen. Pedig nem erre nevelték. És idővel valahogy megenyhült az ország és a király egymás iránt. Gondoljuk meg, amikor Ferenc József úgy ítélte, hogy Pest nem elég díszes, tíz szobrot állíttat a saját költségén, közöttük a Habsburgok olyan ellenségeinek, mint Bocskai és Bethlen. Amikor a pesti operaházat megépítik a vöröslámpás negyed helyén, az Andrássy út elején, a számlát Ferenc József a magánpénztárából fizette ki az utolsó szögig. Igen, ezt az uralkodót nem kell anynyira szeretni, mint a bajoroknak a maguk uralkodóit, de azért Ferenc József tett valamit ezért a városért. Csak megint az a gazdag Pest elszereti a lehetőséget: tíz szobor közül kilenc a pesti oldalra kerül. Igaz, az az egy budai, Szent Gellért szobra nem 4 akármilyen alkotás nem akármilyen panorámával. És Pestre kerül természetesen az opera is. Budán, ha volt színházi előadás, a Lánchíd hídfőjénél tartották egy rövid életű színházépületben vagy a Színkörben, a Horváth-kertben ban ezért aztán itt, a Krisztinavárosban jön létre egyfajta kulturális központként a Budai Polgári Kaszinó. Brányik Ottó kitűnő, volt önkormányzati képviselőtársam újjá is szervezte. Megkereste az alapító családoknak még életben lévő tagjait, hogy az újra elinduló Kaszinóba lépjenek be. Újra is indult a működése, csak éppen nem az eredeti épületében. Abban az I. kerületi MSZP szervezet székel a Krisztina téren. A Vizivárosban, ami akkor a II. kerülethez tartozott, az 1880-as években nem volt ilyen kulturális központ. Nagyon fontos, hogy a létrehozására irányuló polgári kezdeményezés mellé, amely mindig a természetes kiindulópont, odaállt egy kiváló intézmény, amit a legnagyobb kár volt megszüntetni, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Ez tette lehetővé, hogy az itteni romos kaszárnya- és raktárépületeket a kincstár a katonaságtól megvegye, és ez a maga korában is pompásnak számító kis épület, ez az ékkő megépüljön és idekerüljön. Ide, a legérzékenyebb pontra. Ekkor épül ki a Fő utca, a budai Váci utca, csak a lehetőséget nem használta ki Buda azóta sem. Annak idején megcsináltuk a tervet a fővárossal egyeztetve, hogy hogyan lehet a Fő utca forgalmát csillapítani. Aczél Péter kiváló kollegám megcsinálta minden Fő utcai, I. kerületi üzletnek a homlokzattervét, gyönyörűen. Le kellene porolni a budavári városházán ezeket a kész dossziékat. A Corvin tér azért is izgalmas, mert fölötte megépült egy csoda, egy óriási, mesterségbeli csoda, a Halászbástya, amelyben nincs talán két egyforma oszlop sem, mert Schulek Frigyes bizonyítani akarta, hogy mindent tud a mesterségből. El is indította a Mátyás templom mögül a Schulek lépcsőt lefelé, és szerette volna, ha ez valahol itt a Duna parton, a Fő utcánál talajt fog. Hajtogatta a lépcsőt jobbra-balra, de minden hajtogatás ellenére valahol a Duna közepén lett volna a lépcső talajszintben, és Krisztus urunk óta a vízen senki nem tud járni. Tehát nem sikerült. Ennek köszönhető, hogy ez a négy kis épület itt szemben megmaradt. De azért ez a Fő utca van olyan, mint a pesti Váci utca. És megérdemelné, hogy olyan is legyen, mert kellene egy budai city. A pesti betelt. Ez meg elindulhatna. És akkor itt még több élettel telne meg a világ, és láttuk, hogy a gazdaság virágzása, az építészet virágzása, az hozza és húzza magával és maga után a kultúrát is. Akkor a polgár, aki megteremtette ezt a Budai Vigadót, ez úgy élt, hogy otthon volt neki ebédlője, hálószobája, szerencsés esetben, ha gazdag volt, szalonja is. Ez a lakás gyönyörű volt, csak lakni nem lehetett benne. Nem volt egyetlen kényelmes hely, nem volt könyvtár, nem volt egy zug, ahol békén lehetett volna lenni. A sok cselédség, meg gyerek ott rohangált. Az angol klubélet így jött létre. És egy vidéki országban még nagyobb szükség van arra, hogy az emberek találkozzanak az emberekkel. Hogy is mondta Széchényi? Elmesúrlódási lehetőségekre van szükség. A lóversenyt nem azért valósította meg, mert pénzt akart veszíteni, hanem azért, mert nemzetgazdaságilag hasznos volt a lótenyésztéssel foglalkozni és a verseny alkalom volt arra, hogy az emberek találkozzanak és eszmét cseréljenek. Ez volt kicsiben, polgári szinten minden ilyen kaszinó. Ez volt a Budai Polgári Kaszinó is, és az az egyesület, amelyik itt létrejött. Nyilvánvaló, ehhez az kellett, hogy itt kávéház legyen, mert valahol az újságot el kellett olvasni. És vendéglő legyen, és bál legyen, mert tessék belegondolni, hogy minden társadalmi réteg megtartotta a ma-

7 ga báljait. Nem feltétlenül itt. Nyilván az arisztokraták elmentek előkelőbb helyekre bálozni, de nagyon fontos volt, hogy egy ilyen komplexum itt létrejött. Csak az a baj, hogy Trianonnal ez az életforma megszűnik. Akkor már az emberek előfizetnek az újságokra, és otthon próbálják elolvasni, ha ugyan a férj a feleségre vagy a feleség a férjre rá nem szólt, hogy tedd már le. (Napjainkban ugyanezt a televízióval játsszák el.) Nos, ahogy az életforma megváltozott, az épület már nem találta a régi helyét. Az egy gazdagabb, lassabb, nyugodtabb életű társadalomra volt kitalálva, és emiatt a két háború között rengeteg mindent zsúfoltak bele ebbe a házba. Tessék megnézni egyszer, a Miért című 1941-es magyar filmet, amelyben Muráti Lili állandóan erkélyeken mászkál, és nem esik le. A végén Páger Antal behozza ebbe az épületbe, és ki van írva szépen, hogy II. kerületi Anyakönyvi Hivatal. Igen, az is itt volt ebben az épületben. És micsoda szép épület volt. Tessék megnézni azokat a filmkockákat, ami régi állapotában mutatja az épületet. Olyasfélében, mint amilyenben most látjuk. És ezért nagy szó az, ha a régi dolgokhoz vissza tudunk találni. Mert abban az időben, 1900 körül az idők méhében már születik valami. Már nem csak a Vasárnapi Újság jelenti a hét végén a remek újságolvasási lehetőséget ig, ha valaki elolvasta a Vasárnapi Újságot, mindent tudott, ami a világon történt. Ami nem volt benn a Vasárnapi Újságban, azt nem is volt érdemes tudni. De ekkor már bontogatja szárnyait egy modern, kimondottan a polgárságot megcélzó lap, az Új Idők, Herceg Ferenc lapja. Egy másik hetilap, amelyik majd ki fogja szorítani a Vasárnapi Újságot 15 év múlva. És ott van már, Dévénynél betör a Nyugat. A Nyugat, amely a címében is ennek a napkeleti országnak a kapcsolódási pontot óhajtja mutatni. Egy olyan kapcsolódási pontot, amelyik természetes, amelyik adva van, hiszen, amikor Szent István ezzel az országgal a nyugati kereszténységet vétette föl vasmarokkal nem véletlenül maradt meg az a Szent Jobb, akkor ez egyben azt is jelentette, hogy eszmékért, eszményekért nyugatra kell néznünk. Nem keletre, nem a Balkánra, nem Ázsiába pedig Ázsiából jöttünk. Ez egy nagyon fontos döntés, és ezért ez az ország mindig is Európához tartozott kultúrájában. Nem is az utolsó vonalához, hanem az élvonalához. Mert tessék gondolni azért, hogy Vörösmarty, Arany és Petőfi óta olyan nemzedék, mint a Nyugat költőnemzedéke, nem született. És akkor már bontogatja a zenében Bartók és Kodály a szárnyait, és a magyar szecesszió hallatlanul gazdag, hiszen tud Szinyei Mersére és Paál Lászlóra építkezve megújulni, és hirtelen elképesztően korszerű lenni. Gazdag időszak volt Nagy-Magyarország utolsó évtizede, amikor ez az épület megtalálja a maga funkcióját, beleépül abba a társadalmi szövetbe, amit 100 év után is csak visszasírni lehet, és reménykedni abban, hogy az itt működő intézmények igazgyöngyöt fognak ebben a gyönyörű kagylóban teremni és termelni. És akkor nem volt hiába. Nem volt hiába azoknak a munkája, akik elkezdték, nem volt hiába azoknak a munkája, akik megépítették, és soha nem hiábavaló azoknak a munkája, akik vissza akarnak találni ezekhez a gyökerekhez, és akik megújítanak egy épületet. Mert ott kezdődik a kultúrnemzet, hogy amikor egy sírkő megbillen a temetőben, helyreállítják. Nem várják meg azt, amíg ledől. És nem vágják ki feltétlenül a fákat, és nem várják meg, hogy tönkremenjen egy épület, mert akkor azt lehet mondani rá, hogy végre lebonthatom, és építek a helyére valami mást, csúnyábbat, de sokkal nagyobbat. Gyönyörű, rövidlátó elképzelés. Eleink 107 évvel ezelőtt okosabbak voltak. (Taps.) 5

8 DR. ACZÉLNÉ HALÁSZ MAGDOLNA KALLINA MÓR ÉS ÁRKAY ALADÁR ÉPÍTÉSZETE Tisztelt főigazgató asszony, Tisztelt polgármester úr! Tisztelt vendégek! Kedves családtagjaim! Mielőtt részletesebben szemügyre vennénk Kallina Mór és Árkay Aladár építészetét, munkásságát, elkerülhetetlen néhány szót ejteni arról, és magyarázatot adni arra, hogy a megszólítottak sorában miért is tűnnek fel a családtagjaim. Amikor néhány évvel ezelőtt egy kultúrantropológiai kutatás témájában kellett döntést hoznom, könnyű dolgom volt. Választásom egy olyan épületre a Villa Kallinára esett, amelynek tervezői, egykori lakói Kallina Mór és Árkay Aladár voltak, s amelyben a leszármazókkal: a családommal együtt máig lakom. Ez a térbeli közelség és a családi archívumban fellelhető írott források sokasága teremtette meg annak a lehetőségét, hogy többek között e két építész életmódformáló és - alakító munkásságának tényezőit dolgozzam fel. A valaha a vagyonosodást reprezentáló, a státuszjegyeket még ma is őrző Villa Kallina 1896-ban épült. Kallina Mór a családjának szánt épületének maradandóságával olyan környezetet teremtett, amellyel immár az ötödik generációt késztette maradásra. Ez az emberöltőkön át felhalmozódott, állandóan formálódó, egymásra épülő tudás és tapasztalat eredményezhette, hogy e család életében meghatározóvá vált az apáról fiúra áthagyományozott mesterség: az építészet, amely a tradíciók követésének egyik eszköze lett, akár felül is írva a személyes, egzisztenciális döntést. A millennium idején, az építészet fókuszművészetté válásával építészdinasztiák kialakulásának teremtődtek meg a feltételei. Kevés olyan családot ismerünk azonban, amelynek tagjai öt generáción át e szakma elitjéhez tartoztak volna. A Kallina Mórtól követhető család ezek közé sorolható. Az első generációs Kallina Mór a főváros egyesítése idején és az azt követő időszakban tevékenykedett. A második és harmadik generációs Árkay Aladárt és fiát, Árkay Bertalant a művészi megújulást kereső építészekként is számon tartották. A negyedik generációs ifj. pribéri Jankovich István a hazai Műszaki Egyetem tanáraként dolgozott, majd 1956 után Zürichben nyitott építészirodát. Az ötödik generációs Aczél Péter Budavár főépítészeként végez értékteremtő munkát, öccse, András és unokahúga, pribéri Jankovich Márta Zürichben folytat építésztevékenységet. Az, hogy ma a szakirodalom által jobban kitüntetett Árkay Aladár mellett Kallina Mórról is hosszabban tudunk beszélni, nemcsak az előbb említett kultúrantropológiai megközelítésnek, de dr. Szendrei Gézának is (Kallina Mór fiának leszármazottja) köszönhető, aki a család számára végez kutatásokat, valamint Eglesz Annának, aki művészettörténészként vette számba Kallina Mór épületeit. E több szempontú megközelítés eredményeként ezért nem csak az építészek alakja bontakozik ki előttünk. Az ő mindennapjaik megragadására, és az egyéni tetteik rekonstrukciójára irányuló értelmezés közben az is feltárult, hogy az adott társadalmi - kulturális miliőben milyen döntéseik, választásaik, milyen aspirációik voltak. A lépték ilyen fokú lekicsinyítésével pedig olyan nem publikált tudás birtokába is juthattam, amellyel teljesebbé tehető e két építész életútja. Amikor tehát szót ejtünk róluk, nem csak építészeti produktumról esik majd szó, de bepillanthatunk motivációikba, Árkay esetében pedig tapintható lesz a századfordulón bekövetkezett, ízlést és életmódot generáló szemléleti változások hatása. E rövid kitérő és értelmezés után pedig nézzük meg, hogyan is jelent meg e két építész a főváros kulturális horizontján. A Kallina és az Árkay családok találkozását egy egyesülni készülő város építési konjunktúrája tette lehetővé. Szinte egy időben érkeztek Pestre. Kallina építészként 1870-ben, Árkay Sándor Aladár apja műlakatos mesterként 1869-ben. Az akkori Sugárúton (ma Andrássy út) már egymás mellett dolgoztak. Amíg Kallina Mór a 6., 9., 41., 59., számú házakat tervezi és kivitelezi, addig Árkay Sándor a 2.,21., 62., 83., 85. számú házak kovácsoltvas kapuzatain dolgozik. Kallina Mór szeptember 20-án, a morvaországi Gross- Bitteschben született. A családban nem volt szokatlan az apáról fiúra örökített mesterség. Apja és nagyapja is cserzővargaként dolgoztak. A tanulni szándékozó Kallina Mór azonban a felfelé mobilitást biztosító építészetet választotta szakmájául. A prágai német műegyetemen tanult, majd 1869-ben Bécsbe került, ahol a Képzőművészeti Akadémia diákja lett. Hivatása gyakorlását a szintén kezdő Otto Wagner bécsi építész irodájában kezdte meg ben a pesti izraelita hitközség Wagnert bízta meg a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tervezési munkálataival. A kivitelezés május 1-jén indult el. Az építkezés vezetésére, a szerkezet- és részlettervek elkészítésére Wagner a vele közel egykorú munkatársát, Kallina Mórt kérte fel. Kallina életében ez döntő fordulatot hozott, Bécsből Pestre költözött. Az építkezés mintegy két és fél évig tartott, a zsinagóga felavatását október 1-jén tartották. Egy olyan épület kivitelezése közben, amelynek minden szegletét és még a szerkezetét is áthatja a vallásos tartalom és jelentés, elkerülhetetlen e kultúra és vallás mélyebb megismerése. Kallina érzékenységének, nyitottságának és talán az első generációsokra jellemző asszimilációs norma túlteljesítésének köszönhető, hogy magyarországi életének első időszaka egyre jobban összefonódott a főleg a Terézvárosban felülreprezentált pesti zsidósággal. Munkáját olyannyira megbecsülték, hogy egy ideig a hitközség tagjai látták el megbízásokkal től az 1880-as évekig egymás után készültek el a különböző bérpaloták az egykori Sugárúton, illetve a Váci körúton: Andrássy út 6., 9., 41., 59., számú házak, illetve a 116. számú, Weisz Manfrédnak épült eklektikus villa, vagy a Bajcsy-Zsilinszky út 21., az Arany János u. 10., a Zrínyi u. 16. számú ház, az Eötvös u. 14., 22., 25/a számú házak. Az épületek javarészt a reneszánsz és klasszicista hagyományok stílusjegyeit őrzik. Kallina számára ez a sikeres kezdet a megkapaszkodás és stabilitás lehetőségét hordozta. Felismerte a pesti urbanizációs pillanat adta lehetőséget. A megélhetést is biztosító megrendelések arra motiválták, hogy végleg letelepedjen. Már ben honosítási kérelmet terjesztett elő, majd 1878-ban a magyar állampolgársággal felruháztatik, illetőleg honosíttatik. (Részlet a Honosítási levélből) 6

9 Közben 1874-ben megnősült. Felesége Schmidt Anna, Schmidt Henrik pesti polgár lánya lett. A házasságból két lánya, Irma (később Árkay Aladár felesége) és Anna, illetve egy fia, Géza született, aki szintén építésznek tanult. Az Andrássy úti építkezésekkel egyidejűleg kapott megbízást 1879-ben a Dísz téri Honvédelmi Minisztérium épületének megtervezésére. A munkálatok gyorsan haladtak, 1882-re az épületet már át is adták. Az ötszintes, belső udvaros épület külső kialakítása historizáló jegyeket mutatott. A palotát belül gazdagon díszítették. 160 szobájában 300 tisztviselő dolgozott. Az első emeleti miniszteri fogadóterem két porcelán kályhával, arany csillárokkal, valamint bordóvörös bútorokkal volt berendezve. (Eglesz Anna kutatása nyomán) Az ehhez az épülethez harmonikusan kapcsolódó Honvéd Főparancsnokság épületének megépítésével ugyancsak őt bízták meg. A palota kívülről 1896-ra készült el. A korabeli Vasárnapi újság szerint az épület előcsarnoka Budapest legnagyobb és legdíszesebb előcsarnoka. (Eglesz Anna kutatása nyomán) Mindkét épület az eklektika jellegzetes alkotása volt. Mire elkészült a Honvédelmi Minisztérium épülete, az egykori társsal, Otto Wagnerrel közösen indultak az 1882-ben újra kiírt Országház pályázaton. S bár a győztes pályamű Steindl Imre nevéhez fűződik, a bíráló bizottság mégis modern reneszánsz stílusúnak mondta, az építőművészeti kiképeztetését elismerést keltőnek (részlet a bírálati jegyzőkönyvből) ítélte, s a három első díj egyikét ők nyerték el. A Honvéd Főparancsnokság munkálataival párhuzamosan készítette el a Bécsi kapu téri evangélikus templomot, amelyet 1895-ben avattak fel. A templom neobarokk felé hajló eklektikus stílusban épült. A barokkos homlokzat főtengelyében futó tornyot ugyanebben a stílusban készült sisak zárja le. A templom oltárképét Székely Bertalan festette: Krisztus megáldja a kenyeret. A kép az oltárral együtt sajnos megsemmisült Budapest ostromában, amint egy bomba az oltártér előtt robbant fel. Kallina Mór stratégiáját képezte a családi társulásban rejlő erő felismerése és kihasználása ben már a vejével Árkay Aladárral együtt alapított közös irodában dolgozott, ahova a fiát is bevette. Ez a közös alkotó munka és családi vállalkozás jelentős középületekkel tágítja a főváros horizontját. Közéjük tartozik a Budai Vigadó, amelynek megépítésére 1897-ben írtak ki pályázatot. Az első díjat a Kallina - Árkay tervezőpáros nyerte. A kívülről eklektikus, de belül szecessziós jegyeket mutató épületet 1900-ban adták át a budai polgárok használatára. Ugyancsak közös munkájuk egy másik pályázatra született, amelyet a Szent Gellért- emlékmű megépítésére írtak ki. A bíráló bizottság, melynek tagjai többek között báró Podmaniczky Frigyes, Hauszmann Alajos, Lechner Ödön, a 2000 koronás első díjat a TURUL jeligéjű, Kallina - Árkay-féle pályaműnek ítélte oda. Az emlékmű ben készült el. A Honvéd Főparancsnokság és a Vígadó építésével Kallina Mór Budán folytatta tovább tevékenységét. Több épületet is tervezett. Ilyen például a Városmajor u. 28/B., az Alma u. 9. számú házak, vagy a Svábhegyen Kiss Ferenc villája 1896-ben építette fel a Városmajorban saját házát, a Villa Kallinát, ahova együtt költözött a család. Ez az épület vált később azzá a szellemi műhellyé, amelyben Árkay Aladár és fia, Bertalan folytatták a Kallina Mór által megkezdett munkát. Munkásságáért az építész ugyanebben az évben Ferenc József Lovagrend kitüntetést kapott. A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN 7 Kallina Mór május 4-én halt meg Budapesten. Örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben lelt. Síremlékén az a magyaros-szecessziós stílus fedezhető fel, amely veje Árkay Aladár építészetére oly jellemző volt. Árkay Aladár február 1-jén született Temesváron. Egyéves volt, amikor a család Pestre költözött. Gyermekkora és szocializációja egy épülő, polgárosuló városban, és egy olyan szakma közelében zajlott, amelyben apja és jövendőbeli apósa is dolgoztak. Feltehetően a családi minta hatására választotta szakmájául ő is az építészetet és iratkozott be 1886-ban a Műegyetemre. Már ifjú korában kitűnt rajztudásával, így az egyetem alatt is látogatta a Székely Bertalan és Lotz Károly által vezetett rajziskolát, majd később Kernstock Károlytól festészetet is tanult. Párizsi építészeti tanulmányútján is gyakran előfordult a festőakadémián. Bár festőként nem emelkedett a jelentős művészek közé, mégis építészként, festőként és iparművészként is számon tartják. Párizs után Bécsbe került. Az 1890-es évek elején a Fellner és Hellner cégnél vállalt munkát. Itthon Hauszmann Alajos mellett dolgozott a Budavári Palota építkezésénél, majd Kallina Irmával kötött házassága után, immár apósával együtt ő is részt vett a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság tervezésében. A Főparancsnokság nagyrészt Árkay Aladár munkája. A Budai Vígadó belső díszítéseinél már érezhető az új felfogás, a szecesszió hatása, amely a historizmussal és az eklektikával való szakítása után oly meghatározó lett építészetében tól kezdve egyre inkább a maga útját járta, bár ekkortájt született meg az újabb, apósával közös munka, a Szent Gellértemlékmű. A századforduló idején megjelent gondolkodásmód azonban kezdte háttérbe szorítani a millenniumi kor patetikus szemléletét. A stílusváltás a különböző művészeti ágakban szinte egy időben jelentkezett. Az új áramlatok elől az építészet sajátos kifejező erejénél, lehetőségeinél és szándékánál fogva sem tudott kitérni. Az ekkor 32 éves Árkay Aladár nemcsak művelt volt, de érzékeny és fogékony ezekre a reformokra. A különböző stílusokban való próbálkozásaiban az állandóan útkereső és kompromisszumokat kötni tudó embert kell feltételeznünk, aki végül a nemzeti építészeti stílust preferáló gondolatokat magáénak vallva jutott el pályája legérettebb szakaszához: magyarosszecessziós alkotásaihoz. A családi iratok között található Kriegs Au Emil, városmajori plébános feljegyzése. Ebből tudjuk, hogy közös országjárásaik során Aladár rendszeresen foglalkozott a népi művészet tanulmányozásával, a környezet megörökítésével: állandóan rajzolt és festett útközben. A feljegyzés külön kiemeli a zene, a képzőművészet, az irodalom iránti rajongását. Ahogy a plébános említi: Intuitív lelkével mohón szívta magába a benyomásokat. De akkor sem tétlenkedett, ha itthon volt. Unokája elbeszéléséből tudjuk, hogy gyakran késett el a vasárnapi ebédről. Ilyenkor vagy a Mátyás-templomban hallgatott egyházi zene ragadta el, vagy egy kávéház művészi asztaltársaságának szubkultúrája, amely kulturális médiumként elégítette ki belső szükségletét: a műveltség iránti igényét. Többek között ezen esztétikai élmények és tapasztalatok transzformációja az 1905-ben, a Műcsarnok oldalán, az

10 Andrássy út sarkán megépült, erős lechneri hatást mutató Babochay-villa, Babochay Hermann építési vállalkozó otthona. A villa a megépüléskor igazi építészeti attrakció volt. Szecessziós formái és színes kerámiadíszei megosztották az akkori közvéleményt. Nem volt két egyforma ablaka az épületnek. Árkay nemcsak a tervezésben, de a díszítésekben is szabadon dönthetett. A teljes berendezést is ő tervezte: a bútorokat, a világítótesteket, az üvegdíszítményeket, a falfestést. Az épületet a magyar szecesszió jelentős alkotásaként tartják számon. Dr. Lázár Béla így írt a Művészet 1910-es számában: Megérezzük, hogy itt harmónia keletkezett, mert egy modernül gondolkozó építtető került össze egy a modern embert megértő építésszel, s e harmóniából szépségek fogantak. Sajnos a villa áldozatul esett egy 1926-os átépítésnek. Az új tulajdonos mindent eltávolított róla, ami a szecesszióra utalt. Az ablakok szabályosak lettek, az oromzatot, a sarokkupolát lebontották, a tetőt kiegyenesítették, a kerámiadíszeket leverték róla. Ma már semmi sem utal egykori nagyszerűségére. Később a jugoszláv nagykövetség működött benne november 4- én ide menekült Nagy Imre. Közben, a városmajori kisebb-nagyobb épületek tervezése mellett született meg között következő jelentős alkotása a Kis-Svábhegy lejtőjén: a Birák és Ügyészek telepe. Az elődök ízlésmonopóliumát megtörve, az életmód változását jól tükrözi ez a villatelep. A közel 40 épület mindegyike egyedi tervek alapján, egyedi ízléssel készült. Külső megjelenésük változatos, hangulatos. Árkay felhasználta az erdélyi vagy felvidéki népi építészet elemeit. Jól funkcionáló alaprajzi elrendezést alkalmazott, nagy alapterületű, jól megvilágított modern lakásokat hozott létre. A villatelepet a hazai szecesszió kiemelkedő alkotásai közé sorolják. Munkásságában már 1913-tól megjelent a szakralitás, amely később egyre markánsabbá vált. Ugyancsak Kriegs Au Emil feljegyzéseiből és a családi históriákból tudjuk, hogy Aladár nemcsak egyszerű hívőként, hanem a városmajori egyházközösség alelnökeként vett részt nagy erővel az egyház életének szervezésében. Egy egyházi jegyzőkönyvből jól ismert a fogadalma is: templomot ajándékoz az Istennek. Ezt megtartva, haláláig hét templomot és szép számban más egyházi épületeket is tervezett. A templomok közül a legjelentősebb az között épült fasori református templom és parókia. Az épségben megmaradt és magas színvonalú szecessziós épületben mindent maga tervezett, a csillárt, a padokat, a falburkolatot, a színes üvegablakokat. Monumentális tornyával a templom messziről felhívja magára a figyelmet. Az íves bejárat feletti felületet magyaros-szecessziós kerámia díszíti. Az alaprajza egyenlő szárú kereszt, középen magas kupolával. A centrálisan elhelyezett szószék környezetében újra megjelennek a szecessziós díszek, illetve kerámiák. A stilizált mintákon felismerhetők a népművészeti elemek. A városmajori kistemplom alapkőletétele 1921-ben volt. Az erdélyi - kalotaszegi építészetre utaló tető-felépítményű és magyaros-szecessziós stílusú épület, tornácos bejáratával hangulatos építmény ban készült el, majd 1925-ben szentelték fel. A következő terve a II. kerületi Keleti Károly utcai Rákócziánum, a fiúgimnázium temploma volt. Itt is a magyaros formanyelvvel találkozunk, de a belső díszítés a megrendelő kívánságára historizáló stílusban készült ben nyugat-európai körútra indult. A Belgiumban. Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában látott építészet 8 nagy hatással volt rá. Ez megmutatkozik a Győr-gyárvárosi katolikus templomon, amelyet 1928-ban készített el. A templomot Árkay Aladár építészetében a modern kezdeteként tartják nyilván. Külsőleg egy arányos, de monumentális épület. A bejárat előreugrik. Felette íves ablak. Ettől balra, aszimmetrikusan egy bástyaszerű torony csatlakozik hozzá. A külső borítás Balaton-felvidéki permi vörös homokkő, amelynek komorságát a kapuzat és az ablakok világos betonszíne töri meg. Az ő építészetében itt jelenik meg először vasbeton díszítőelem. A templom belső kiképzése puritán, ahol íves oszlopoktól körbevéve emelkedik ki a szentély. Belsőépítészeti munkáit, a berendezést Árkay Aladár és fia, Bertalan tervezte. Az üvegablakok Árkayné Sztéhló Lili munkája. Életpályájának jelentős alkotása lett ez a templom ban Greguss-díjjal tüntették ki érte. Közben között megszületett Kőbányán a lengyelek temploma. Majd a mohácsi csatavesztés évfordulóján helyezték el a mohácsi fogadalmi templom alapkövét. Az építkezés az ő tervei szerint indult, munkáját később a fia folytatta ban megbízást kapott a bolgár egyháztól egy Vágóhíd utcai ortodox templom megtervezésére. A háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházban az ortodox liturgia helyiségei is megtalálhatók. Építészeti értéke, hogy Budapest egyetlen bizánci stílusú temploma. Élete utolsó munkája, amelyen 1931-től haláláig dolgozott, a városmajori Jézus Szíve nagytemplom. Mivel a kistemplom szűknek bizonyult, egy nagyobb templom építésének gondolata, fogalmazódott meg. Ő kezdte el tervezni a nagytemplomot, de 1932-ben bekövetkezett halála miatt fia, Bertalan fejezte be. A templomot 1933-ban szentelte fel Serédi Juszticián hercegprímás. Ez volt az első olyan vasbeton templom Magyarországon, amelynek belső díszítésére is modern képzőművészek munkáit alkalmazta. A mennyezeten Aba Novák Vilmos Teremtés c. freskója látható, az apostolok szobrait Pátzay Pál készítette, a Szent Imre-oltárkép pedig Molnár C. Pál nevéhez fűződik. A Szűz Mária-oltáron Feszty Masa képe látható. A keresztelő medence Kovács Margit műve. A színes üvegablakokat Árkayné Sztéhló Lili tervezte, amelyek közül a Kálvária és a Jézus Szíve ablakok az 1937-es párizsi világkiállításon, illetve a római egyházművészeti kiállításon Grand prix díjat nyertek. Árkay Aladár február 2-án halt meg. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékét Pátzay Pál tervezte. S végül, összegzésül: mi az, ami mindkettőjükre jellemző volt? Jól beilleszkedtek a hazai építésztársadalomba. Koruk sikeres vállalkozóivá - építészévé váltak, akik számára a legitim gyarapodást, majd a társadalmi presztízst a következetes, magas színvonalú, szorgalmas munka hozta meg. Alkotásaikból kiolvasható a kor polgári értékrendjének az az újdonsága, mely szerint helyzetük saját teljesítményüktől, s nem a privilégiumok erejétől függött (Gerő András). Irodalom: 1. Gerő András: Magyar polgárosodás, Budapest, Atlantisz, Gerő András: Utódok kora, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, Dercsényi Balázs: Árkay, Budapest, Akadémiai Kiadó, Aczélné Halász Magdolna: A Villa Kallina titka Egy budai család mikrotörténete. Szakdolgozat. Miskolci Egyetem Kulturális- és Vizuális Antropológia, 2006.

11 GÁBRIEL TIBOR A BUDAI POLGÁRSÁG HÁZA, A BUDAI VIGADÓ Egy művelődési központ története A Budai Vigadó közelgő átadásáról egy rövid hírben emlékeztek meg a Vasárnapi Újság január 14-ei számában: A budai Vigadó. Budapest főváros társadalmi életének új és díszes szórakozó helye a budai oldalon, a Korvin-téren épült Vigadó. A hatóság építette éppúgy, mint a pesti oldalon lévő Vigadót, bálokra, hangversenyekre, nagyobb társas összejövetelekre. A farsang eredménye lesz a budai Vigadó megnyitása január 30- án. A megnyitást egy női bizottság intézi, amelynek elnöke Hegedüs Sándorné úrhölgy. A bál védnökségét Klotild főherczegnő elfogadta. A budai közművelődés ragyogó palotáját január 30- án Budapest székesfőváros polgármestere, Halmos János vette át. Az akkor még rendezetlen, felvonulási területként használt Corvin tér látványa fogadta a hivatalos átadásra érkezőket. Korabeli jelentőségére utal, hogy a Vasárnapi Újság február 4-ei számában Geley József részletesen bemutathatta az új művelődési centrumot. Leírása szerint a Corvin térre néző elegáns homlokzat, tágas előcsarnok, kényelmes lépcsőház várta az ide betérőket. Földszinti főbejáratának két oldalán egy vendéglő és egy kávéház üzemelt. Az épület Iskola utcai oldalán működő, bordóvörös színű fával és azonos színű falikárpittal burkolt, fényűző berendezésű nagy étterem egyidejűleg 400 vendéget fogadhatott. Kávéháza már kisebb befogadóképességű volt. A lépcsőházban...villamos lámpák százai világítanak, a halavány zöldbe átmenő falszínek lakályossá, otthonossá teszik a mulatót már a belépésnél (...) a főbejárattal szemben, az előcsarnok jobb- és baloldalán félkör alakban van a ruhatár (...) Az első emelet 350 négyzetméteres díszterme elegáns kivitelt kapott, jobbról és balról két empire stílusú kisterem kapcsolódott hozzá. A dísztermet 270 izzó és három nagy ívlámpa világította meg. A kor szokása szerint alkalmazott óriási falitükrök, a szecessziós díszítés és Pauli Erik freskói (az Est és a Reggel) minden belépőre nagy hatást gyakorolhattak. Buda és Pest polgársága még az ünnepélyes átadás estjén egy hajnalig tartó bálon ismerte meg az új kulturális intézményt. Három miniszter, a főváros polgármestere és a Budapesten lakó arisztokrácia megjelenése jelezte az esemény kiemelt jelentőségét. A bál rendezői a nyitóbál teljes bevételét a budai szegényeknek adományozták. A Budai Vigadó fölépítésével Budapest székesfőváros vezetése a 19. század utolsó évében a budai polgárság régi vágyát teljesítette. A Duna bal partján a pesti Redout, majd utódja, a pesti Vigadó már régóta szolgálta a pestiek korabeli közművelődési igényeit, megfelelő helyet adva a hangversenyeknek, táncmulatságoknak, a nagyobb egyesületi összejöveteleknek. Mindezt irigykedve szemlélte a folyam jobb partján fekvő Buda polgársága. Számukra terembérlési lehetőségként csupán nagyobb lakások egybenyitott szobái vagy a vendéglők nagytermei jutottak. A pesti bérlési lehetőségek messze voltak, mivel az 1900-as évekig a Duna hatásosan választotta el a két városrészt, és a tömegközlekedés sem volt különösebben gyors és kényelmes. Évtizedes panaszaik, beadványaik és a Budán élőknek a várospolitikára gyakorolt hatása nyomán szánta el magát a fővárosi vezetés a Budai Vigadó létrehozására. A lehetőség 1894-ben jött el, amikor a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest székesfőváros a régi és már elavult laktanyaépületek átvételére fokozatosan lehetőséget kapott. Ezek között volt a II. kerületi Fő utca és Királyhegy utca sarkán álló nagy Flóriánlaktanya, de egy katonai raktárépület is a Fő-út, Korvin-tér és Iskola-utcza sarkán, a melyben a társzekerek állottak. Ez utóbbi fővárosi tulajdonba kerülése döntötte el a Budai Vigadó építésének helyét. A katonai raktárépület melletti telkeket forintért megvette a főváros, majd a Budai Vigadó terveinek elkészítésére nyilvános tervpályázatot írtak ki. Erre 12 pályaművet nyújtottak be, az első helyezést Kallina Mór és Árkay Aladár közös pályázata nyerte el. A Budapest székesfőváros törvényhatósága pályázatára beküldött legjobb terveket elején állították ki. Ezek bemutatása, majd későbbi megvalósítása a budai polgárság lankadatlan figyelme közben történt meg: E tervezetek szerint a budai polgári kör is az emelendő vigadó épületében czélszerű otthonra találhat, miért is azokat a kör tagjai élénk érdeklődéssel tanulmányozták és általános helyesléssel és megnyugvással fogadták. olvashatjuk Buday József dr ben kiadott, A Budai Polgári Kör huszonötéves története című könyvében. A Mikszáth Kálmán szerkesztette Országos Hírlap március 1-jei számában már a Budai Vigadó kőműves, ács és kőfaragó munkáinak megbízásait versenyeztették. Az építést 1898 tavaszán kezdték el, 1899 őszén az épület belső berendezésével foglalkoztak. Nyolcszáz négyszögölnyi területen épült föl az arányaiban mértéktartó, a Corvin térre nyíló főbejáratú művelődési központ napjaink szóhasználatával élve. Oldalszárnyai az Iskola utcára és a Fazekas (ma Szilágyi Dezső) térre néztek, az épület háta a szomszédos házakhoz kapcsolódott. Homlokzatának kialakítása főként Kallina Mór hatását tükrözi. Az 1896-ban 52 éves, ausztriai születésű építész a prágai műegyetem elvégzése után Bécsben kezdett el dolgozni ben közreműködött a pesti Rombach (ma Rumbach Sebestyén) utcai zsinagóga terveinek kidolgozásában, majd mestere, Ottó Wagner megbízásából az építkezés kivitelezésének irányítója lett. Budapestre költözését a pesti hitközség gazdag tagjainak köszönhette, akik sorra bízták meg bérpalotáik megtervezésével. A Budai Vigadó építését megelőző évtizedben már a magyar arisztokrata családoktól is jelentős tervezési/építési megbízásokat kapott. Temesvári születésű fiatal vejével, az 1896-ban 28 éves Árkay Aladárral készített közös tervének belső térkialakítását azonban a pályázati kiírás alaposan megkötötte. A Budai Vigadóba egy nagy, többfunkciós dísztermet (koncert és bálterem egyben), vendéglátó-ipari helyiségeket, egyesületi célokat szolgáló tereket, lakóegységeket stb. kellett tervezniük. Koruk művelődési szokásai miatt elsősorban a többfunkciós díszterem létrehozásával indokolták a Budai Vigadó építését. A 19. századi Pest-Budán a hangversenyek és a bálok sok esetben nem különültek el egymástól. Gyakori eset volt, hogy vegyes 9

12 műfajú műsoros esten vehetett részt a vendégsereg: szavalatok, felolvasások, színielőadás-részletek és zenei események váltogatták ezeken egymást. Az utóbbiak széles skálán mozoghattak: a házi zenéléseken összeszokott amatőr csoporttól a professzionális hangversenyekig bezárólag. Ennek megfelelően a fellépő előadóik ismertebb, helyi zeneszerető polgárok vagy hivatásukat magas szinten gyakorló, híres művészek lehettek. Voltak azonban tiszta profilú, komolyzenei hangversenyek is. A korszak kulturális programjai bármilyenek is voltak azok legtöbbször reggelig tartó bállal, azaz táncmulatsággal zárultak. Ez rögtön felvetette a bálokon éjszakázó több száz ember ellátásának kérdését a Budai Vigadóba egy éttermet is tervezni kellett, lehetőleg a bálteremmel egy szinten. Az emeleti, nagyrendezvényeket kiszolgáló étterem és a Budai Polgári Kör termei mellett a Budai Vigadóba egy utcai kiszolgálást ellátó nagyvendéglőt, egy kávéházat és néhány bérlakást is terveztek. Reményeik szerint ezektől a bérleményektől várták, hogy kitermelik majd a fővárosnak a ház fenntartási költségeinek nagy részét. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés ellenére sem áldozott volna azonban a fővárosi vezetés egy budai művelődési központ létrehozására, ha a budai civil szervezetek, főként a Budai Polgári Kör, kisebb mértékben a Budai Könyvtár Egyesület, tagjaik és kapcsolataik révén nem szorgalmazták volna folyamatosan megvalósítását. 10 A budai egyesületek lobbizása Buda polgári elitjének egyik jellegzetes egyesülete volt a Budai Polgári Kör, amely az 1890-es évek közepén második fénykorát érte ben alakították meg, akkor még Budai Polgári Társaskör néven. Egyesületük a két budai kerület Deákpárti polgárait tömörítette. Tisztségviselőiket a Magyar Tudományos Akadémia két tagja, Hunfalvy János és Darányi Ignác személye jól szemlélteti. Mindketten jelentős szerepet töltöttek be az egyesület életében, az egyesület örökös tiszteletbeli elnökei is voltak igaz, egymást követve: Hunfalvy 1888-tól, Darányi 1897-től. Hunfalvy János, a későbbi neves földrajztudós, 28 évesen a szabadságharc aktív részvevője volt, amiért a börtönt is megjárta. Később folyóirat-szerkesztőként, majd a budai politechnikum földrajz, történelem és statisztika szakos tanáraként dolgozott. Már 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja sok könyve közül az egyik, az 1859-ben kiadott Budapest és környéke, ma ismét könnyen hozzáférhető, mivel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 100 éves alapítása emlékére, reprint formában kiadta. Az akadémiára Hunfalvyval egy évben vették fel Arany Jánost, Gyulai Pált, Jókai Mórt, Lónyay Menyhértet, Ipolyi Arnoldot stb. Hunfalvyval 1872-ben a pesti tudományegyetem földrajz tanszékének első tanáraként találkozhatunk. Darányi Ignác a századforduló ismert politikusa volt, már 1876-ban a Budai Polgári Társaskör jegyzője. Szintén jogot végzett, majd ügyvédként dolgozott. Politikai pályájára ben lépett, amikor országgyűlési képviselővé választották, 1895-ben már a magyar képviselőház alelnöke. A Budai Vigadó létrejötte szempontjából fontos időpont ez! Darányi és között az ország földművelésügyi minisztere a Budai Polgári Kör kinevezése tiszteletére 1896-ban díszvacsorát adott, amelyen városbíró, volt kereskedelemügyi miniszter, a Ganz gyár gépészmérnöke, politikusok és művészek stb. egyaránt részt vettek. Az egyesület befolyását erősítette, hogy alapításától kezdve haladó polgári hagyományokat követett és tevőlegesen támogatta a budai polgárság magyarosítását. Alapító tagjaik elődjeiknek a Muri és a Gondűző nevet viselő budai csoportosulásokat tartották. Ezeket az 1850-es majd 60-as években rövid ideig működő budai civil szervezetek egyikeiként jegyezték, melyeket fiatalok hoztak létre, vasárnapi közös zenélések, színielőadások, egyéb kulturális programok megvalósítása céljából. A Budai Polgári Társaskörnek már indulása évében 376 tagja volt. Színielőadásokkal, szavalatokkal, koncertekkel egybekötött programokat tartottak, októbertől április végéig, szinte minden hétvégén. Az 1875/76-os évadban például 10 színpadi előadást, 3 táncestélyt, 6 hangversenyt, szilveszteri, farsangi és búcsúestélyt, 3 jótékonysági célú előadást szerveztek, 11 magyar és 14 német színdarabot mutattak be. Az estélyeken tagjaik és vendégeik hajnali 2-3 óráig táncolhattak zongorakísérettel ban már Budai Kör néven működtek. A vízivárosi Lánchíd utca sarkán álló vasúti bérház első emeletén volt bérelt székhelyük: öt szoba, egy tágas terem, férfi és női öltözők, ruhatárként is használt előszobák és a szükséges mellékhelyiségek alkották a bérleményüket. A tetemes fenntartási költségek miatt a kör termeit más szervezetek rendezvényeire is kiadták. Tíz év múltán, 1882 körül már anyagi gondjaik voltak. Csökkent az estélyeik látogatottsága, egyre kevesebben vették igénybe az időközben létrehozott olvasó- és játéktermeiket. A kör tisztségviselői ezt arra vezették vissza, hogy...a német színi-előadások megszűntével és a magyarosodás általános haladásával a kör német elemei, rendszeresen a katonatisztek és ezek női hozzátartozói, a katonai hivatalnokok és a polgárságnak is a németebb része már nem érezte jól magát a körben, mint azelőtt és lassan-lassan elmaradt (...). 1887/88-ban anyagi okok miatt beszüntették a színházi esteket, a bálokat. Egy év múltán a magyar nyelvet nem beszélők teljesen kiváltak, a kör tagsága cca. 200 főre csökkent ben ismét változott az alapszabályuk, és a nevük Budai Polgári Körre módosul. Székhelyüket a vízivárosi Fő utca 10- be, a Jégverem utca sarki házba teszik át. Az egyesület ismét sikeres táncestélyeket, társasvacsorákat, borgazdai estélyeket rendezett ben belépett a körbe Lukács Béla, az akkori kereskedelemügyi miniszter is. Egyesületként érdekeltté váltak a fővárosi törvényhatósági bizottsági választáson, nagy ellenfelük a főként kereskedőket és iparosokat tömörítő II. kerületi polgári kör volt. Főként a Budai Vigadó közeli fölépítésének reményében a két egymással vetélkedő II. kerületi polgári szervezet 1896-ban egyesült. A fúzió után a Budai Polgári Kör nevét és alapszabályát megtartva működtek tovább. Könyvtárukban 14 magyar és 3 német nyelvű újságot, 17 folyóiratot (szépirodalmi, tudományos, élclap stb.) járatnak. A kör ekkor már joggal hivatkozhatott arra, hogy a II. kerületi polgárság legfontosabb kulturális szervezete, s mint ilyen, jogosan kérheti az épülő Budai Vigadó helyiségei egy részének használatát. A II. kerületi Népkönyvtárat 1891-ben alapították a...magyarosodás és a közművelődés fejlesztésén felül a tudományos érdekek kielégítésére(...). A hazafias megközelítés sikert aratott, jelentős cégek, egyesületek, bankok képviseltették magukat alapításakor. A 40 alapító tagból 30-nak ismert a foglalkozása: 4 kisiparos, 12 alkalmazott, 14 tehetősebb polgár (gyáros, ügyvéd, tisztviselő stb.). A Toldy Ferenc utcai elemi iskola egyik termét kapják meg könyvtáruk céljaira működésüket 1892 szeptemberében kezdték meg. Három év múlva a szeptemberi közgyűlésükön nevet változtattak és Budai Könyvtár néven működtek tovább.

13 Mintegy ötezer kötetes könyvállományukat szak- és népkönyvtárra bontották. A könyvtártagok számára táncmulatságokat szerveztek, a krisztinavárosi színházban látogatási kedvezményt nyertek, évkönyvet adtak ki stb. Kezdeményezték egy budai múzeum megalapítását is ez sokban segítette a Fővárosi Múzeum, a mai Budapesti Történeti Múzeum elődjének létrehozását tól kiadták a Budai Könyvtár Közlönyt, így juttatván el az egyesületi híreket tagságukhoz. Munkájuknak jó sajtóvisszhangja lett, amely tovább növelte eredményességüket. A hivatalos elismerés sem késett sokáig 1898-ban a vallás- és közoktatási miniszter 150 forint éves segélyt határozott meg számukra, megteremtve az egyesület első rendszeres éves bevételét. Amikor a főváros közgyűlése 1894-ben határozatot hozott a Budai Vigadó fölépítéséről, a Budai Könyvtár Egyesület is elkezdte küzdelmét, hogy ott helyet kaphasson. A folyamatosan egyre nagyobb publicitást nyert tevékenységük során mindig hangoztatták, hogy a könyvtárhelyiség nem alkalmas megnőtt feladataik ellátására. Már az évi jelentésükben kiemelik, hogy az adakozások és a komoly összegű vásárlások során könyvállományuk annyira megnőtt, hogy köteteik egy részét nyitott szekrényekben, folyosókon kell tárolniuk. Székesfővárosi elképzelések Amíg a két civil szervezet mindent megtett, hogy a Budai Vigadó falai közé kerüljön, addig a fővárosi közgyűlés az épület gazdaságos azaz számukra bevételt is termelő működtetésének kereteivel foglalkozott. Elsőként is kijelölték a közvetlen felügyeletet ellátó intézményt. Ezt a feladatot a II. kerületi elöljáróság a székesfőváros kerületi végrehajtó szervezete kapta meg. Az január 18-ai fővárosi közgyűlés...a Corvin-téri vigadó épület bolt- és lakhelyiségeinek minimális bérét megállapította.... Egy hónapra rá, február 15-ei ülésükön elfogadták a Budai Vigadó meghatározott helyiségeinek a Budai Polgári Kör általi bérlési feltételeit. A kör az I. emeleten, a Fazekas (ma Szabó Dezső) térre néző 302 négyzetméter és az udvarra néző 246 négyzetméter kiterjedésű helyiségeket november 1-jétől évi 3000 forintért, hat évre vehette bérbe. Kiegészítésként a Corvin tér/fazekas tér sarki kisebb termet a kör ingyenesen, minden második szombaton, farsang idején minden héten egy napon (szombat kivételével) használhatta. A főváros kikötötte azonban, hogy a fűtés, világítás és takarítás költségeit megtérítik és mindenféle főzést megtiltott a kör helyiségeiben, a Budai Vigadóba tervezett kávéház és étterem érdekében. A kör nyilvánosan látogatható helyiségeit (egy társalgó, egy olvasó és három játékterem) külön lépcsőházból lehetett elérni. Áprilisban kiderült, hogy a vigadóbeli lakások bérlésére nincs jelentkező, ezért a bérleti díjakat lejjebb szállították. Májusban a II. kerületi Donáth (ma Donáti) utca 46-ban, a Török házban működő budai anyakönyvi hivatalnak utalták ki a Budai Vigadó II. emeleti két és fél lakás hat szobáját. Az I-III. kerületek anyakönyvi hivatala hosszú időre megtalálta itt a helyét a források szerint 1937-re már csak a II. Kerületi Állami Anyakönyvi Hivatal maradt itt. Októberben a Budai Könyvtár Egyesület vezetése is fellélegezhetett a Budai Vigadónak az Iskola utca és a Corvin tér sarkán lévő II. emeleti, két utcai szobából álló helyiségét november 1- jétől hároméves időtartamra, nyilvános közkönyvtár céljára, ingyenes használatra kapták meg. A II. emeletre a Budai Polgári Körnél már említett külön lépcsőház vezetett. Itt végül is a könyvtár, az anyakönyvi hivatal és négy magánlakás működött. A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN 11 Érdemes betekinteni a Budai Vigadó közművelődési tevékenységéhez vendéglátó-ipari hátteret adó kávéház és vendéglő múltjába, mivel az elválaszthatatlan volt a Budai Vigadó mindennapi életétől. Az első kávés, Bauer Ignácz szeptemberének utolsó napjaiban kapta meg a jogot a Corvin téri főbejárattól jobbra eső kávéház üzemeltetésére. Ez magában foglalt a Fő utcai részen egy 14 x 14 méter alapterületű, 6 méter magas kávéházi nagytermet, az ide nyíló két, 8,5 x 6,5 és 14 x 6,5 méteres termet, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tereket (söntés, konyha, előkészítő, raktár és egyéb helyiségek, valamint egy háromszobás lakás). A kávéház belső termeit 8 gázcsillár világította meg, a Corvin tér felőli részén napellenző ponyva adott árnyékot a vendégeknek, akiknek távbeszélgetéseit egy kárpitozott szekrényű telefon is segítette. Az első vendéglős, Wild József, november 1-jétől évi 2500 forint bérleti díjat fizetett a Corvin tér felől nyíló nagy vendéglői helyiségért, a vendégszobáért, söntésért, tálalóért, a hideg és meleg konyháért, a mosókonyháért, az éléskamra, a bor- és sörpince bérletéért. Személyzete szállásának még egy kétablakos (értsd kétszobás) alagsori szobát, saját és családja szükségleteire egy háromablakos (azaz háromszobás) lakást is használhatott. Bérleti díját negyedéves részletekben (november, február, május és augusztus 1-jén), a vízmérőóra szerinti aktuális vízdíjjal együtt volt köteles fizetni. A vendéglő tárgyi eszközeit (csillárok, fogasok, tűzhely, mosogató stb.) leltár alapján vehette át. A főváros kezelésében lévő I. emeleti vigalmi helyiségekben és az emeleti étteremben bálok, mulatságok és egyéb társas összejövetelek idején köteles volt egyeztetett áron a vendégeket kiszolgálni, használhatta az emeleti konyhát, azonban a vigalmi helyiségek bérleti díjából, de még a ruhatár jövedelméből sem részesülhetett. Ráadásként fizethette a fűtési és világítási költségeket. Amikor az I. emeleti vigalmi rész nem volt bérbe adva, akkor az ezeket kezelő II. kerületi elöljáróság hozzájárulásával a társas összejövetelek, bankettek, esküvők stb. vendégeit kiszolgálhatták. Természetesen a fűtés, a világítás és a takarítás költségei ekkor már a vendéglőt terhelték. A vendéglős havi díjat fizetett a ház gépészének, aki egyben a házfelügyelői feladatokat is ellátta. Kötelezték egyúttal a vendéglőst a földszinti étteremben jó zene és magyar nyelvű étlap biztosítására. Az igazi nagy terhét az adók jelentették. A vendéglő üzemeléséhez kapcsolódó minden jövedelmi, kereseti, italmérési, fogyasztási adót és díjakat, illetékeket a vendéglős fizette. A fővárosi közgyűlés, pénzügyi és gazdasági bizottmánya javaslatát elfogadva, az I. emeleti elegáns termek és a kapcsolódó ruhatár kezelését a II. kerületi elöljáróság hatáskörébe utalta. A Budai Vigadó létrehozása a fővárosnak több mint egymillió koronába került. Működésének évi szabályozása a személyi változásokat nem tekintve fél évszázadig, lényegében változatlanul meghatározta az intézmény működését. A Budai Vigadó fénykora Hamar ismertté és népszerűvé vált a Budai Vigadó. Központjává lett Buda kulturális és társadalmi életének, amit főként többfunkciós kialakításának köszönhetett. Ezek teremtették meg a lehetőséget, hogy a kisiparosoktól az arisztokráciáig minden társadalmi réteg megfordulhasson itt igaz nem egy időben és egy helyen. A klubszerűen működő Budai Polgári Kör, a nyilvános könyvtár és az anyakönyvi hivatal, az étterem és a kávéház, valamint a kulturális célokra használt vigalmi he-

14 lyiségek szerteágazó működése és látogatóik társadalmi összetételének sokszínűsége tette ezt lehetővé. A helyi sajtó hasábjain ritkán, főként a hír értékű eseményekkel jelent meg a Budai Vigadó működése. Rövidhírként olvashatunk róla 1905-ben, mint a fővárosi választások II. kerületi helyiségéről. Már többmondatos híranyagként jelentek meg 1913-ban a báli tudósítások. Így olvashatunk a Budai Polgári Kör jótékonysági báljáról, Buda vendéglőseinek és szállodatulajdonosainak báljáról, az Állami Törvényhatósági Altisztek és Szolgák Országos Szövetségének az özvegyek és árvák javára szervezett jótékonysági táncmulatságáról stb. A már Budapesti Könyvtár Egyesület néven működő szervezet központi könyvtárának nyitva tartása... a budai Vigadóban minden nap du. 3 8 óráig..., vagy az egyesület közgyűléseinek megrendezése szintén rendszeresen megjelent a Budai Hírlapban. Hasonlóképpen szerezhetünk tudomást a Budai Zeneakadémiának a december közepén, a Budai Vigadó dísztermében, Clauser Ignác zeneigazgató által szervezett I. egyesületi hangversenyéről. Ősztől tavaszig, szinte minden hétvégén, a Budai Vigadó I. emeleti vigalmi helyiségeiben valamely civil szervezet kulturális rendezvénnyel egybekötött bálját rendezték meg. A háborúban hallgatnak a múzsák 1916-ban a Budai napló is csupán a II. kerületi munkapárt üléséről, majd társas vacsorájáról tudósított. A Budai Vigadó nagytermét előszeretettel bérelték ki a politikai pártok, főként a kormányzathoz közel állók ezt a korabeli plakátok is megőrizték számunkra: A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja alakuló közgyűlésén, december 4-én az I. kerület országgyűlési képviselőjelöltje, Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter ismertette programját, de jelezték Huszár Károly miniszterelnök, Bleyer Jakab miniszter, Pekár Gyula és Oláh Dániel volt miniszterek részvételét is. Pártjuk I. kerületi választókerületének elnöksége március 16-ára már Slachta Margit jelöltjük meghallgatására hívta ide női szavazóit. Ezen a politikai gyűlésen Turi Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Újság szerkesztője felszólalását is beharangozták. A Gazdaságpolitikai Párt május 19-én szintén a Budai Vigadó nagytermében tartotta meg nagygyűlését, amelynek plakátján dr. Gratz Gusztáv volt pénzügyminiszter és Szávay Gyula, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára stb. beszédjét jelezték. A Budai Vigadó folyamatos kihasználtsága miatt 1923-ban a fővárosi közgyűlés...a budai Vigadó helyiségeiben múlhatatlanul szükséges helyreállítási munkálatok... első ütemére januárban 327 ezer koronát, júniusban már közel 16 millió koronát szavazott meg. A később is több ízben végzett rekonstrukciók után napjainkra a főfalak, a lépcsőház és az oszlopcsarnok őrizte meg eredeti állapotát. A polgári kezdeményezéssel létrehozott könyvtár a Budai Vigadóban rövid ideig tartó virágzásnak indult ben már feldolgozott kötet alkotta állományukat. Három év múlva a Pálffy téri és Nyúl utcai laktanyában fiókkönyvtárakat hoztak létre ben kórházi könyvtár, 1908-ban a krisztinavárosi népkönyvtár kezdte meg működését a Budai Könyvtár Egyesület kihelyezett részlegeként. A könyvtári tagok száma később viszont csökkent, a kezdeti 200 főről alig 100 főre ben a kölcsönzött könyvek számát tekintve még elsők a fővárosi könyvtárak között, az első világháború viszont szinte felszámolja őket ban még minisztériumi segélyhez folyamodtak, 1918-ban az egyesület lecsökkent tagsága beolvadt a budai Polgári Lövészegyletbe. 12 A Fővárosi Könyvtár (ma Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) igazgatója, Szabó Ervin már 1912-ben szerette volna integrálni ezt a budai vetélytársat a fővárosi szervezetbe. Nagy gondot fordított a központi könyvtár és a hálózat viszonyára. Elképzelése szerint a központi könyvtárnak a tudományos munkát és a kutatást, a hálózati könyvtáraknak az ismeretterjesztést, szórakoztatást kellett szolgálniuk. (Ez igazán napjainkban vált valóra, az között lezajlott központi könyvtár rekonstrukciójával.) 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete alapján a megszüntetett egyesületek vagyona állami tulajdonba került, köztük a Budai Könyvtár Egyesület könyvtára is. Szabó Ervin már nem érte meg, midőn a nevét viselő fővárosi könyvtár 1919 júniusában megnyitotta 6. számú fiókkönyvtárát a Budai Könyvtár Egyesület Budai Vigadóbeli termeiben. Az új könyvtár szakmai szempontból jobb feltételekkel fogadta a budai olvasókat, viszont létrehozásával egy valaha öntevékeny és fejlődő civil szervezet továbbélésének lehetősége szűnt meg véglegesen. A Tanácsköztársaság utáni időszakban a jogutód egyesület(ek) már nem tudták és nem is akarták visszaállítani az egyesületi könyvtárat, a főváros könyvtára pedig szakmai szempontokra történő sűrű hivatkozással erősítette meg pozícióját. A vendéglőt augusztusától Wittreich János, 1904-ben Kubanek Vencel vendéglős vette át, éves bérleti díja 3000 korona volt ben Kubanek már a kedvezőtlen üzletmenetre panaszkodott. Megítélése szerint a vendéglő rossz fekvését a téli rendezvények sem kompenzálták, ezért a bérleti díj változatlanul hagyását kérte. (A Corvin téri Budai Vigadóba gyalog vagy lovaskocsin lehetett eljutni. Közel volt hozzá egy évi térkép tanúsága szerint a Margit rakparton (ma Bem rakpart) közlekedő villamos megállója és a helyi gőzös Szilágyi Dezső téri állomása. A menetrend szerinti gőzhajó legközelebbi megállója a pesti oldalon, a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt volt.) Betegsége miatt a Budai Vigadó vendéglőjét gyakorlatilag 1919 februárjában átadta Szmrecsányi Lászlónak, aki az itteni felszerelést is megvásárolta. Az új bérlő egy hadirokkant főhadnagy volt, aki anyjával és nővérével közös háztartásban, rendezett viszonyok között élt. Egy év múltán Szmrecsányi a fővárostól Jäger Ignác vendéglős társbérlőként történő elfogadását kérte. Ennek jóváhagyása után néhány nappal...tekintélyes adósságok hátrahagyása mellett (...) ismeretlen helyre távozott... A vendéglőt vezető Jäger 1921-ben már egyedüli bérlőként történő elismerését kérte a fővárostól, amit a körülményekre tekintettel, 5000 korona éves bérleti díj ellenében, meg is kapott. Az új vezető régi szakember volt, korábban nyolc évig vezette a II. kerületi Hattyú utca 14. szám alatti nagyvendéglőt. Új vendéglőjének bérleti díja lépést tartott a változásokkal, 1922-ben Jäger Ignác már korona, 1925-ben 3000 aranykorona éves bérleti díjat fizetett. Működésével, az étterem színvonalával a Budai Vigadóba látogatók azonban egyáltalán nem voltak elégedettek, ami a vendéglősnek jelentős anyagi veszteséget okozott a főváros nem egyezett bele, hogy később átadja másnak a vendéglőt, hanem a bérleti idő lejárása után szerződésének meg nem hosszabbításával tartotta sakkban. Feltehetően sokat kellett tennie azért, hogy visszavonulását a fővárosi közgyűlésen közóhaj -nak minősítsék. Ezt követően már hiányosak az iratok. Az utolsó két anyag szerint Schürmacher Ignác ellen a Székesfőváros Ásványvíz Üzeme elején panaszt nyújtott be, miszerint a Budai Vigadó vendéglőse ásványvizet használ és a szerződése ellenére

15 sem hajlandó a tőlük származó Harmatvíz forgalmazására. Ugyanakkor Jäger Ignác vendéglősnek és Kass Béla kávésnak január 1-jével felmondtak, és a vendéglátóhelyek bérletét versenytárgyalás útján kívánták eldönteni. A kávéház forgalma a kezdeti prosperitás után visszaesett, ami folyamatosan cserélődő bérlőket eredményezett. Első bérlőjét, Bauer Ignáczot a bérleti szerződés 1906-os meghosszabbításakor korszerűsítésre és a halaszthatatlan javítások elvégzésére (a kávéház belső helyiségeiben és külső teraszán villamos ívlámpák felszerelésére, a napvédő ponyva kicserélésére, az elektromos szellőztetés és a telefonszekrény felújítására...) kötelezték. Előrehaladott kora és betegsége miatt 1910-ben a főváros jóváhagyásával eladta bérleti jogát egy fiatalembernek, Klos Lajos kávésnak. Az új bérlő már egy év múlva javasolta a kávéház teljes felújítását a szomszédban megnyitott Batthyány kávéház miatt. Nem sokáig lehetett azonban a Budai Vigadó kávéházának vezetője. Felesége váratlan megbetegedése után egyedül nem tudta a kávéházat irányítani (éjjel-nappali üzem). A horvátországi Crikvenicába költöztek, a kávéház bérleti jogát pedig 1913-ban átadta Glauber Márknak. A nős, hatvanéves új bérlőnek előzetes szakmai tapasztalatai nem igazán voltak. Egy év múlva, 1915 szeptemberében meghalt, de felesége 1919 novemberéig vezette a kávéházat. Glauber Márk örököseitől Hajnal Béla vette át a gondokat. Az ambiciózus, 45 éves férfi 1923-ig vezette a kávéházat ben az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rt., majd 1927 februárjában Kass Béla kávés vette át a bérleti jogot, aki a kávéház belső berendezését 1929-ben teljesen lecserélte. A BUDAI VIGADÓ 107 ÉVE A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN 13 Válságos évtized A gazdasági válság végén, 1933 elején már a farsang eseményeiről (a Budapesti II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület jótékonysági bálja, a Sycambria álarcos jelmezestje...), a Budai Polgári Kör borgazda estjeiről olvashatunk a helyi sajtóban. De a Budai Vigadóban tartotta társasestjét a Frontharcos Szövetség is. Hogy milyen volt egy ilyen rendezvény? Ezen például félezren vettek részt a Budai Vigadó nagytermében az Elektromos Művek dalárdája adott hangversenyt, verseket mondtak, gordonkaművész és operaénekes lépett fel... Tudomást szerezhetünk a Budai Polgári Kör közgyűléséről és az azt követő társasvacsoráról. Az utóbbi nem csupán a kulináris élvezeteket szolgálta közérdekű témaként a városházi helyzetről számolt be ekkor a legfontosabb helyi újság, a Budai Napló főszerkesztője. Direkt politikai esemény volt viszont a béke ünnepén : november 25-én másfélezernél is többen jöttek el a budai rész országgyűlési képviselője, Kozma Jenő dr. névnapi köszöntőjére. Az 1933-as utolsó vigadóbeli tudósítás a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűléséről adott hírt, melyet a Budai Polgári Kör nagytermében tartottak. Az utolsó békeévünkben, 1940 tavaszán a Pénteki Borgazdák Társaságának összejövetelei voltak hírértékűek. Ezek szervezése Kozma György nevéhez kapcsolódott, aki a rendezvény előadóinak kiválasztásakor közéleti és társadalmi szempontokat vett figyelembe. A Budai Vigadóban tartott összejövetelek vendége volt például Multi Guido dr., olasz egyetemi tanár, vagy Péter Miklós dr. Az utóbbi A pesti régi városháza címmel a város közigazgatásának történetéről adott áttekintést. Az ezt követő napon viszont már a II. kerületi Leventeegyesület rendezett előadást, melynek teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A sajtóközlemények alapján a felszínen látszólag minden rendben ment, de a Budai Vigadó bérlői másképpen látták a helyzetet. A Budai Polgári Kör számára a gazdasági válság súlyos anyagi nehézségeket eredményezett ben 2000 korona, ben 4369 korona bérletidíj-hátralékuk volt. Az egyesület ügyvezető igazgatója, Fekete Géza 1934 októberében már 5269 pengő hátralék fizetésére kért halasztást a Budai Vigadó gondnokától, dr. Sándor Dénestől, miközben jelezte, hogy a szervezet rendelkezésére álló 125 pengőt (!) teljes egészében befizették. Indoklása szerint a kör...tagjai legnagyobbrészt köztisztviselők, akik nemcsak Buda, hanem egész Budapest társadalmi életében mindeddig vezető szerepet játszottak, a tisztviselői fizetések csökkentésével azonban nehéz helyzetbe kerültek, mert tagdíjukat csak a legnagyobb nehézségek árán tudják fizetni.... Kérték bérleti díjuk csökkentését, és felajánlották lemondásukat több, általuk használt teremről. Díjhátralékuk miatt Budapest székesfőváros tiszti ügyészsége pert indított ellenük, amit 1935-től szüneteltettek ben a kör használta az I. emeleti társalgót, a biliárdtermet, és a kör altisztjének földszinti kétszobás, konyhás lakását a főváros visszavette, egyidejűleg a bérleti díjúkat évi 3600 pengőről 2000-re szállította le. Ezáltal a Budai Vigadóban szinte felére csökkent az egyesület által használható terület. Mivel a szervezet tartozása évről évre újratermelődött (pl pengő, pengő...), a tiszti ügyészség is újra meg újra utasítást kért a pereljárás folytatásáról vagy megszüntetéséről. Végül a per a három év lejártával, 1939-ben magától szűnt meg. Az ingatlantulajdonossal szembeni gondjaikat rendszeresen újratermelődő bérhátralékuk okozta, amit a székesfőváros számszéki vizsgálatai egészen a Budai Vigadó kulturális tevékenységének megszűnéséig rendszeresen megállapítottak. Az egyesület, pénzügyi nehézségei miatt, csak ben tudta leadott helységeinek egy részét újra kibérelni. Ebben az évben választották meg a Budai Polgári Kör elnöki tisztségére dr. Donáth Györgyöt, a Magyar Élet Pártja (a kormányzópárt) székesfővárosi szervezete elnökhelyettesét ban a körnek már a három és félezer pengőre emelkedett adóssága miatt a főváros XI. ügyosztálya dr. Donáth György országgyűlési képviselőt közvetlenül kereste meg:...kérlek, légy szíves odahatni, hogy a nekünk már igen kellemetlen és kényes ügy végleges rendezést nyerjen s a Kör hátralékát nagyobb összegű részletek befizetésével mielőbb egyenlítse ki.... A Budai Vigadónak egyéb bérlői is voltak, melyek lakossági szolgáltatásokat kínáltak (borbély, cipész, fogorvos). Az egyik üzlethelyiségében több évtizedig működött borbély- és fodrászüzlet bérlője, Kabakovits György 1936-ban már 2000 pengő bérhátralékot görgetett maga előtt. Halála után özvegye vitte tovább az üzletet, hasonló eredménnyel. Pár év múlva amikor az özvegy követte elhunyt férjét fiuk, Kabakovics Rezső, halála után fiatal özvegye vette át a vállalkozást júliusában a főváros megunta folyamatos és jelentős nagyságú tartozását: a bérleti viszonyt felbontották, az üzlet berendezési tárgyait árverésen értékesítették. Az árverés után még mindig maradt kétezer korona tartozás, amit azonban nem sikerült behajtani, mivel az özvegy teljesen vagyontalan és jövedelem nélküli volt. A vigadóbeli vendéglőt és kávéházat egyaránt, 1929-től működtető új bérlő, Kass Béla pengő éves bérleti díjat vállalt. Pecsétjén a Grand Caffe et Restaurant Budai Vigadó Nagykávéház és Étterem felírat volt, jelezve ambiciózus törekvéseit, amelyhez komoly tőkebefektetés is párosult. A gazdasági csődöt azonban nem kerülhette el októberében kérésére

16 a földszinti vendéglő bérletét a székesfőváros visszavette. Kass Béla szerint a földszinti vendéglő és így a Budai Vigadó is nehezen közelíthető meg, termei sötétek és nyirkosak voltak. A gazdaságtalan működést a kis vendégforgalom következményének tekintette: a vendéglő átlagos napi bevétele pengő közötti, míg a központi fűtés félnapi, a vendéglőre eső költsége 20 pengő volt. Ezért a vendéglőt nem tudta fűteni írta indoklásában és októbertől májusig zárva tartotta. Tetemes bérletidíj-hátraléka miatt polgári perek indultak ellene. Budapest polgármesteréhez, dr. Sípőcz Jenőhöz 1933-ban írt kérelme jól tükrözi nehézségeit: A kávéházak és vendéglők százai mentek tönkre az utóbbi időben és pedig főleg azért, mert nem tudták a bérösszeget megfizetni. Abban az időben, midőn én a bérleti ajánlatomat megtettem, a kávéház és a vendéglő összforgalma átlagosan napi 300 pengő volt, azóta azonban ezen bevétel a napi 150 pengőt sem haladja meg átlagban.... Ezeket a pereket 1934-ben egyezséggel zárta le, de ennek fejében a kávéháznak a Langel Károly és Fiai Bútorgyárában, 1929-ben általa megrendelt teljes berendezése és minden felszerelése a főváros tulajdona lett. A vendéglő megszűnt, a leadott termeket, helyiségeket korábbi üzemeltetője, a vendéglős Kass saját költségén volt kénytelen átalakítani, a II. emeletről leköltöző könyvtár igényeinek megfelelően. A szolgáltatás fenntartása miatt a kávéházhoz hozzácsatoltak egy termet, amelyet vendéglőnek alakítottak ki. A főbejárattól jobbra eső kávéházban ekkor 200 vendéget, kapcsolódó éttermében 80, teraszán szintén 80, emeleti söntésében 120 főt tudtak leültetni. Kass gondjai azonban nem szűntek meg az egyezséggel, bérleti idejének végéig visszavisszatérő gondot jelentettek számára a bérleti díjhátralékok ben a választásoknak tulajdonítja, hogy...a bankettek, társas vacsorák, esküvők és egyéb alkalmi rendezések teljesen elmaradtak ben a háborús állapotok újabb kihívást hoztak. Amíg a válság utáni harmincas években a téli idény cca táncmulatsága jelentős pótbevételt eredményezett Kassnak, addig saját bevallása szerint 1940/41 telén már csupán két bált rendeztek. A szerződése meghosszabbításakor, 1941-ben a növekvő nehézségekkel indokolta a bérleti díja csökkentésének kérelmét:...a mai rendkívüli gazdasági viszonyok mellett, amikor a nyersanyag beszerzés és az anyaghiány a normális üzletvezetést nemcsak, hogy megnehezíti ha nem lehetetlenné teszi, reális ajánlatot tenni nem lehet.... A következő évben már osztozott vendéglátós társai sorsában és a fővárostól bérhátralékára fizetési halasztást kért:...a báli idény a háborús viszonyok folytán teljesen megszűnt, minthogy nyersanyag nélkül állok... A változások egyedüli nyertese a Fővárosi Könyvtár Budai Vigadóban működő fiókkönyvtára volt. Amikor a földszinti étterem megszűnt, Vogl Imre tánctanár jelentette be bérleti szándékát. Kérését elutasították, mivel a Budai Vigadó I. emeleti termében Andriska Károlyné tánctanárnő már évek óta táncórákat tartott. A Budai Vigadó gondnoka azonban ekkor javasolta, hogy a Fővárosi Könyvtár fiókkönyvtára kerüljön le oda,...mert ezzel az intézkedéssel megszűnnének azok az immár tarthatatlan állapotok és épületrongálások, amelyek a könyvtárt látogató közönség és főleg az ifjúság okoz, leginkább az épület lépcsőházában. Az áthelyezésről végül több asztalos árajánlatát is bekérve döntöttek. Szakipari munkát igényelt a II. emeleti beépített könyvállványok és korlátok, könyvszekrények, kölcsönző pult, íróasztalok, kartoték szekrények stb. lebontása és átszállítása. A földszinti étterem nagy saroktermében alakították ki az olvasóknak fenntartott helyet, a könyvespolcok, a raktár helyét. Az Iskola utca felé folytatódó, lépcsővel 14 összekötött térben kapott helyet a dolgozószoba és attól külön fallal leválasztva, közvetlen utcai bejárattal az ifjúsági kölcsönző részleg. Ezen a helyen, a költöztetés után folyamatosan üzemelt a Budai Vigadóban működő nyilvános fiókkönyvtár. A Fővárosi Könyvtár 1942-es évkönyvéből nyitvatartási idejét is tudjuk: hétfőn, szerdán és pénteken 3 és ½7 óra között, kedd és csütörtök 10 és ½2 között, szombaton között volt látogatható. A művelődési központ végnapjai A háború közeledtével a főváros vezetése helyet szorított a háborús intézményeknek. Ennek egyik jele az volt, amikor feltehetően 1941/1942-ben, az épület I. emeletének néhány szobájában az Élelmiszerjegy-Központ Elosztó Hivatala kezdett el működni. Végül a háború egyik áldozatává vált a Budai Vigadóban folytatott kulturális tevékenység egésze is. A honvédelmi miniszter a 4500./1943. M. E. számú rendeletével létrehozott Országos Hadigondozó Hatóság központi irodái számára az évi II. tc a és a alapján, honvédelmi célból, ideiglenes használatra az épület egészét igénybe vette, a Budai Vigadóban lévő bérlakások és a II. emeleten működő II. Kerületi Állami Anyakönyvi Hivatal helyiségei kivételével. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága december 17-ei közgyűlésén jóváhagyta az Országos Hadigondozó Hatóság központi irodáinak elhelyezését a Budai Vigadóban. A honvédelmi igénybevétel kiterjedt a Budai Polgári Kör összes helyiségére, az I. emeleti vigalmi termekre, a földszinti kávéházra és étteremre, az épület alagsorára és pincéjére kivéve a bérlakásokhoz tartozó pincéket. A földszinten működő Fővárosi Könyvtár 6. számú fiókkönyvtárának a XI. kerületi Verpeléti út 9-ben bérelt helyet a főváros, az Élelmiszerjegy- Központ Elosztó Hivatal I. emeleti irodáinak a VI. kerületi Izabella utca 61. szám alatti elemi iskola épületében találtak helyet. 1944/1945-ben a Budai Vigadó épülete súlyosan megsérült. A helyreállítása utáni, ismert várospolitikai helyzetben már fel sem merülhetett a Budai Polgári Kör visszatérésének gondolata. A társadalmi szervezet székhelye a II. kerületi Batthyány tér 4- ben volt nyilvántartva. Ide kézbesíthették ki az 1947-ben kiállított belügyminisztériumi leiratot, amely a kör feloszlatását rendelte el. Hogy mi lehetett az indok, azt csak sejteni lehet a sok egyforma fogalmazvány ismeretében: Elrendelem hogy a tárgyban nevezett egyesületet az egyesületi nyilvántartásból törölje, mert a /1945. B. M. sz. rendelet alapján lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az egyesület (a település neve) városban nem működik és múltbeli működéséről sem tudnak. Jobban járt a Fővárosi Könyvtár! Már 1948-ban feltűnt a Corvin tér 6. szám alatt a 20. számú fiókkönyvtára, amelyben olvasóterem és gyermekkönyvtár is volt ben az I. kerületi Tanács 2. számú Szabó Ervin Könyvtára szintén ismerős cím alatt, a II. kerületi Szilágyi Dezső tér 5-ben várta látogatóit. A Budai Vigadó épületének későbbi használatát a Rákosikorszak kultúrpolitikai döntései határozták meg. A népi kultúra legjelentősebb szervezeteinek a Budai Vigadóba telepítése a pártvezetés részéről egyfajta fricska is volt, amit az osztályellenségnek, a polgárságnak szántak ben Magyar Állami Népi Együttes és a szovjet Népi Alkotások Házai mintájára minisztertanácsi rendelettel alapított Népművészeti Intézet kapott itt helyet. Források és irodalom BFL IV c. Budapest székesfőváros polgármesterének iratai Polgármesteri Ügyosztály Központi Irattára VI. 313/899

17 BFL IV k. Egyesületi nyilvántartások Buday József dr.: A Budai Polgári Kör huszonötéves története. Bp Budai Hírlap Budai Hírlap Budai Könyvtár Közlönye december 15. Budai Krónika Budai Napló Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága ben tartott közgyűlésének jegyzőkönyvei. Bp Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága ben tartott közgyűlésének jegyzőkönyvei. Bp Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága által az évben tartott közgyűlések jegyzőkönyvei. Bp Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága által az évben tartott közgyűlések jegyzőkönyveinek tárgy és névmutatója. Bp Gátiné Pásztor Mária: A Budai Könyvtár Egyesület története A FSZEK Évkönyv 1956/57. Bp Geley József: A Budai Vigadó. Vasárnapi Újság február 4. Jurányi Győző: A Budai Könyvtár Egyesület negyedik évkönyve. Bp Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának a története ig. Bp Országos Hírlap Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? a Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Bp Vasárnapi Újság A Budai Vigadó megnyitása (Képeslap BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteménye) A Budai Vigadó 1901 körül korabeli képeslap Politikai gyűlés plakátja (FSZEK Budapest Gyűjtemény) A Budai Vigadó az ostrom után (1945 BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteménye) 15

18 DÉRY ATTILA NAGY CSABA A BUDAI VIGADÓ ÉPÜLETÉNEK FELÚJÍTÁSA Déry Attila építész és művészettörténész: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szó esett már az épület tervezőjéről. De ejtsünk pár szót az épület építőjéről is! Az épületet eredetileg Hauszmann Sándor építőmester kivitelezte, aki a maga korában az egyik legnagyobb forgalmú kivitelező - vállalkozó volt. Sok nagy munkája ismeretes. Egyet feltétlenül érdemes itt is megemlíteni, az egykori Kúriát, a mai Néprajzi Múzeumot a Kossuth Lajos téren. Az épület vasszerkezetét a Schlick Vasöntöde és Gépgyár szállította. E cég korának egyik legjelentősebb, építőipari termékekkel is foglalkozó gépgyára volt. Az épület díszítő szobrait annak idején Mátrai Lajos alkotta, aki a millennium idején ismert és keresett díszítő szobrász volt. Talán leghíresebb vagy legismertebb művei már amennyire díszítő szobrásznak ismert művéről lehet beszélni a Parlamentben II. Géza, II. László és III. Ferdinánd szobrai. Mellette az épület egyéb díszeit egy, a maga korában ugyancsak foglalkoztatott, kifejezetten épületdíszítésre szakosodott szobrász, Vögerl Alajos alkotta, Schrödl Emillel együtt. Az utóbbi név ma már keveset mond. Beltagja volt a Macseko és Schrödl cégnek. E cégnév második fele az 1930-as évek végéig ismert volt a magyar építészetben, nem a tulajdonos neve, hanem egy építési anyag miatt, amelyet ők találtak ki. A macsekó főleg beltéri épületdíszítésre használt Sorel-cementes anyag volt. Úgy tudjuk, hogy Schrödl Emil főleg belső, Vögerl Alajos a külső díszeket készítette az épületen. A nagyterem a két végfalán eredetileg egy-egy nagy falfestmény is látható volt; Erik Pauli bécsi művész alkotott allegorikus képeket az évszakokról. E két képet már a második világháború előtt sem lehetett eredeti formájában látni. Valószínűleg nem bírták az idő és a városi levegő viszontagságait. Tönkrementek és sajnos jó minőségű fotó sem áll rendelkezésünkre róluk. Ami az épület helyreállítását illeti, látszólag egyszerű feladatunk volt. Egyfelől állt az épület, és megvolt az épület homlokzata bár eredeti állapotának híján, másfelől rendelkezésünkre álltak az eredeti tervek. Valójában a gond azzal kezdődött, hogy volt egy első tervváltozat; a tervezők pályaterve. Ezt követte egy újabb, mondhatni a kiviteli, tehát egy B változat, ami a pályatervhez képest kismértékben módosult. Nem a koncepció változott; az épület elrendezése, a középrizalittal, a körbe zárt udvarral, az előlépcső, az előcsarnok, a díszlépcső együttesével megmaradt, illetve minimális mértékben módosult csupán. Változtak azonban a homlokzat egyes részletei, elsősorban az eredeti pályaterv fekvő ovális alakú ablaksora. A B változat, vagyis a kiviteli terv állótéglány-alakú ablakokat mutatott. Valószínűleg az építtető nyomására egyszerűsített a tervező. Viszont tervezés közben valahogyan mégis csak sikerülhetett rábeszélni az építtetőket az ovális ablakra, mert készült egy ovális ablakos újabb alternatíva is; e megoldás tehát megmaradt fejben és megvolt a tervezői szándékban is. A későbbiek folyamán az épületen további változtatások is történtek, elsősorban a második világháború után. Átalakították a belsőket, közbenső födémet húztak be a földszint felett, egyszerűsítetten állították helyre a homlokzatot. A külső változások leglényesebbje az volt, hogy az ovális ablakokat befalazták. Mikor kibontották, akkor jöttünk rá, hogy ezek körablakok, tehát kompromisszum született az állótéglány és az ovális megoldás között. Ilyen és hasonló problémákkal kellett találkoznunk Mi minden esetben igyekeztünk a meglévő adottságot, tehát a megvalósult épületet, és annak a formáit és részleteit figyelembe venni, illetve visszaállítani, valamint olyan esetekben, amikor ez problematikus volt, megkeresni az eredeti tervezői szándékot, és azt híven tolmácsolni, amennyiben ezt a lehetőségeink megengedték. Így tehát természetes volt, hogy a kibontott körablakokat nem módosítottuk, hanem mint elkészült végleges változatot tartottuk meg. Komoly kérdés volt a szobrok sorsa is A szobrok ben elpusztultak. De mivel a terveken kezdettől fogva láthatók voltak, látszott a tervezői szándék is, és ez nem is változott a különböző tervváltozatokon. Láthatók voltak a szobrok az elkészült épület fotóin is. A terveken a szobor-rajzok vázlatosak voltak. A fotók sem bizonyultak eléggé részletesnek, ami értető, hiszen első szándékkal senki nem fotózta az épület szobrait, hanem az épület fotóin szerepeltek a szobrok is amelyek nagyítással nem váltak feltétlenül részletgazdagabbá. Azt persze tudtuk, hogy a szobrok mit ábrázolnak, milyen alakúak, milyen körvonalúak, milyen folthatásúak voltak. Ezek ismeretében vagyis az eredeti tervezői szándékot megértve igyekeztünk a szobrokat a lehető leghívebben helyreállítani. Probléma volt ebben az esetben a szobrok anyaga. Itt, az épület homlokzatán a felső szobrok eredetileg spiáterből készültek; ez egy ma már nem használatos, és nem is kedvelt ónöntvény. A maga korában ebből az olcsó, könnyű és nagyon sima felületű anyagból szobrokat és egyéb épületdíszeket készítettek, mert öntisztuló felületet adott és ráadásul könnyű volt. Ezzel szemben a spiáter-öntvények vigasztalan szürke színűek lettek, vagyis már újkorukban is olyan csúfak, mint amilyenné egy középület a nagyon szennyezett városi levegőben 25 év alatt válik. Ez a vigasztalan szürkeség önmagában sem volt vonzó, de emellett gondot jelentett az ón tartalmú anyagok szeszélyes tönkremenetele. Létezik ugyanis egy ónpestisnek nevezett jelenség, amely valójában egy ismeretlen okú, gyors, oxidációs folyamat, amely az ón tárgyakat kiállító múzeumokat éppen úgy kétségbe ejti, mint az építőket. Mindez együtt azt jelentette, hogy itt részben kivitelezési, részben esztétikai, részben gyakorlati szempontok miatt más anyagot kellett keresni. Felmerült a hasonló, de világosabb színű alumíniumszobor készítése; ezt azonban az alumínium karakteres világosszürke, kicsit ezüstszürkés jellege, nem igazán szép öregedése, valamint magas ára gátolta meg. A bronz a magas ár és az eredeti tervezői szándéktól kissé idegen karakter miatt sem jöhetett számításba. Kézenfekvő volt tehát, hogy ide mészkő szobrok kerüljenek. A kor építészeti gyakorlatában a mészkő a legtermészetesebb szoboranyag. Olyankor építettek helyette spiáter szobrot, amikor a költségvetés nem engedte meg a drágább mészkő használatát. Ez eléggé köztudott is volt. Voltak olyan esetek, ahol a korai mészkő elemeket később spiáterre, a korai spiáter elemeket később mészkőre cserélték. Tehát úgy gondoltuk, hogy nem idegen az épülettől, ha az egész épület tömegével és tömbjével ösz- 16

19 szehangolt, világos mészkő elemeket raknánk rá. Ezek szükségképpen tömör elemek lettek volna, súlyuk az épület világháború és a szocialista építőipar rongálta szerkezetét túlságosan megterhelte volna. Kritikus volt az időjárásnak kitett helyre kerülő mészkő élettartama is. Végül a mészkőhöz látszatra nagyon hasonló, de olyan mesterséges anyagot választottunk, ami a természetes kőőrleményhez adagolt, térhálósított gyantaszerű anyaggal készül. Ez mészkőhatást kelt, ám tömörebb, hosszabb élettartamú, részlegesen öntisztuló, ráadásul belül üreges tehát a mellvédszerkezeteket kevésbé terhelő elemek alakíthatók ki belőle. Minimális egyszerűsítések vannak a fölső szobrokon, ahol figyelembe vettük a szobrok eredeti témáját, formáját, folthatását, viszont arra ügyeltünk, hogy a szobrok öntisztulók maradjanak, eső- és hótartó zugok nélkül. Gondot jelentett még a portikusz. Az eredeti portikusz poroszsüveg boltozattal azaz acélgerendák közötti kis magasságú téglaboltozattal készült. Ez a megoldás korunk építőipari eszköztárában nem szerepel. Mivel nem akartuk drágán és rossz minőségben előállíttatni egy egykori szerkezetet, inkább sík monolit vasbeton födémet alkalmaztunk. E megoldás korrekt és megbízhatóan működő vízelvezetés kialakítását tette lehetővé a teraszról. Probléma volt még az épület portikusza fölött a két kandeláber. Az eredeti kandeláberek gázvilágításosak voltak, kellemes, tompa, kissé sárgás fényt adtak. Ezt néhány év után az üzemeltetők felcserélték az akkoriban szokásos elegánsabb és rezgő acélkék fényt adó ívfényre. Az ívfény nagyobb fényerőt biztosított, viszont az ilyen cserék a kandeláberek átépítését tették szükségessé. Golyvaként jelentkezett az eredeti szerkezeten az ívfény mechanikus szabályozó szerkezete. Néhány év után ez az ívfénydoboz is lekerült róla, és újabb módosítás után konvencionális, villanykörtés lámpás világítást építettek rá, ami világos sárgás fényt biztosított. Mi úgy gondoltuk, hogy az elpusztult kandeláberek helyébe azok hangulatát és körvonalát idéző, új kandelábereket építünk. Ebben az esetben nem akartunk dönteni, hogy melyik korábbi forma az, amelyik hiteles lenne, hiszen egyik sem volt sokáig az épületen. Ez az új kandeláber mind a három előző kandeláberformára utal, és egy, talán szükségtelenül és nem igazán hitelesen eklektizáló szerkezethez képest korunk építészeti elemeként tiszteleg a múlt előtt az épületen. Köszönöm a figyelmet és átadom a szót a kollégámnak. (Taps.) Nagy Csaba építész Az átalakítás előtti homlokzat Az átalakítás után 17 Déry Attila előadása után megpróbálom röviden a jövőképet is fölvázolni. A homlokzattervezési megbízás ellenére foglalkozni kellett az épület teljes belső rekonstrukciójával, legalább koncepcionális szinten. A Corvin térre néző homlokzatot önmagában nem lehetett úgy visszaalakítani az eredeti állapotába, hogy ahol régen egy nagy belmagasságú kávézó volt egybefüggő terekkel, ott jelenleg a portálnak futó osztófödém és kis irodaterek vannak. Végig kellett gondolnunk a teljes rekonstrukció utáni funkciókat, és figyelembe kellett venni, hogy jelenleg csak kismértékű belső átrendezések lehetségesek. A funkcionális kérdéseken túl természetesen meg kellett felelni az olyan új igényeknek, és előírásoknak, melyek az építés korában még nem léteztek. Ilyen például az akadálymentesítés, a lifthasználat stb. Az épülettervezés során szokatlan, hogy először az épület homlokzatát kell helyreállítani nyílászáró cserékkel, szobrokkal együtt, és utána változtatjuk meg az ablakok, portálok mögött az épület belső elrendezését, bontjuk el az ablaknak futó falakat, födémeket. Az épület belső fejlesztésének, a funkcionális igények kielégítéséből adódó területnövelésnek az egyik lehetősége a belső udvar lefedése. Jelentős középületek nyitott belső udvarainak üvegtetővel történő lefedésére mutatok be néhány megvalósult példát. Európa nagyvárosaiban, például a Louvre, a British Múzeum vagy a Reichstag esetében, az ittenihez hasonló kérdések jöttek elő, és az építtetők mindig olyan építészeti megoldást választottak, ahol nem egy, a soha nem volt régihez hasonló, hanem egy attól eltérő, jellegzetes megoldás készült. Ezek az üvegszerkezetek azóta a városok jelképévé váltak, kiállva az idő próbáját. Mi egy hasonló megoldásban gondolkoztunk. Az épület felújításánál az volt a filozófiánk, hogy a megmaradó és az eredeti állapotnak mind használatban, mind formailag megfelelő épületelemeket megpróbáltuk teljes korhűséggel és alázattal újraépíteni, nem változtatva rajtuk. Az új elemeket pedig a mai kor igényeinek és megoldásainak megfelelően javasoljuk megvalósítani.

20 A javasolt fejlesztési irányokat az alaprajzi vázlatokon mutatjuk be. Az előcsarnok, illetve a kávézó kapcsán már érintett földszinten kívül, a legfontosabb terület az első emeleti díszterem, amelyben az előadást tartjuk. Minden itt ülő érzi, hogy a korábban egységes díszterembe került emelt nézőtér, a színpad, az egyéb színháztechnikai kellékek miatt ez a tér már nem élvezhető mint díszterem. További problémát jelent, hogy a színpadi funkciók sincsenek jól megoldva. A Hagyományok Házával illetve a színpadtechnológus tervezőkkel olyan többfunkciós elképzeléseken gondolkoztunk, amikor a tér is visszaalakítható díszteremmé, ugyanakkor a színpadi előadásoknak a jelenleginél jobb keretként szolgál. A területbővítés egyik lehetséges helyszíne a tetőtér. A beépítését a meglévő kontúron belüli területeken képzeltük el, de még ehhez is szükség van a rendezési terv módosítására. A fenti nagy belső átrendezés első lépcsőfoka az előcsarnokban elhelyezett szoborszerű, információs pult és terminál. Az épülettől jól elkülöníthető mai forma a fenti koncepciót megjelenítendő. A homlokzat-felújítás tervezői számára nagy élményt jelentett, hogy az épület előtt sétálók spontán megnyilatkozásaiból érezhető volt az öröm, hogy a régi szürke épület helyett egy ragyogó, díszes palota jött létre a Corvin téren. A további szinteken az elsődleges cél az volt, hogy a jelenleg felaprózott kis irodaterületek helyett, ahol lehet, és a funkció is megkívánja, elbontsuk a válaszfalakat és az álmennyezeteket, hogy vissza tudjuk alakítani az eredeti állapot szerinti nagy belmagasságú termeket. A nagyon jó színvonalú homlokzat-felújításért elsősorban Perjés Tamásnak kell köszönetet mondani, aki szakmai tudásával, a kivitelezés ellenőrzésével, levezénylésével oroszlánrészt vállalt abban, hogy az épület hosszú ideig ilyen állapotban maradhasson. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) Földiák András: Nemcsak az előadást köszönjük szépen, hanem természetesen a munkát is. Az itt előadást tartóknak és Perjés Tamásnak, mindazoknak, akik még rajtuk kívül is közreműködtek abban a nagy munkában, ami az elmúlt jó másfél évben zajlott. 1 1 A konferencia második részének előadásai csak részben hangzottak el, illetve elmaradtak, ezeket a továbbiakban teljes terjedelmükben 18 Az újonnan készült szobrok közöljük. A Magyar Művelődési Intézet történetének fő vonalai Földiák András előadása helyett, melyre a konferencia során idő hiányában nem került sor a Szín 1/2-es (1996.) számából ajánljuk olvasóink figyelmébe Földiák András A Magyar Művelődési Intézet ötven évének öt korszakáról c. összeállítását (2-7. oldal).

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás 2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44 A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok)

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok) 1. szöveg Hallgassa meg a szöveget, és oldja meg az utána következő feladatokat! Maximális pontszám: 10 Feladatmegoldási idő: 15 perc Ha farsang, akkor természetesen bál. A farsangi bálok a XIX. század

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre

Részletesebben

20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére

20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére 20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a Dombóváron található emléktáblákról Előterjesztő:

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

MÓRA FERENC MÚZEUM (6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.)

MÓRA FERENC MÚZEUM (6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.) Móra Ferenc Múzeum Kongresszusi kitűzővel ingyenesen látogatható (április 19-22. között, hivatalos látogatási időben): MÓRA FERENC MÚZEUM (6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.) A Városi Múzeumot és a Somogyi-könyvtárat

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő 2010 október 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Simon értékelve Böske, az első Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első je Simon Böske

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Generációk találkozása

Generációk találkozása Generációk találkozása A fenti címmel hirdette meg a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tudományos Diákköre, a Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, valamint a Nemzeti

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN 2015 C Főépület C épület 1. emeleti terasz Kilátás a Kupolából Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Ostffyasszonyfai plébánosok együtt én

Ostffyasszonyfai plébánosok együtt én Ostffyasszonyfai plébánosok együtt 1973.04.12-én Szilvágyi János, Hatt András, Fazekas László, Takács Ferenc Elől: Rozmán László, Szerda Ernő Az Ostffyasszonyfai Nagyboldogasszony templom története és

Részletesebben

Éves beszámoló a TÁMOP A-12/ számú projekthez kapcsolódóan

Éves beszámoló a TÁMOP A-12/ számú projekthez kapcsolódóan Éves beszámoló a TÁMOP-3.3.14A-12/1-2013-102 számú projekthez kapcsolódóan A Jászsági Napsugár Waldorf Óvodáért és Iskoláért Egyesület és a Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola a Testvériskolai kapcsolatok

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Szent István körút 10.

Szent István körút 10. Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5 Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Első nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk.

Első nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk. Első nap Reggel 6-kor indultunk a Cseresnyés Kollégium elől. A határ átlépése után az első megállónk Nagyszalonta volt. Megnéztük a város főterét ahol Erdély egyetlen Kossuth Lajos szobor található. Ellátogattunk

Részletesebben

2018. július 22. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok

2018. július 22. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok PANNONIA REFORMATA MÚZEUM 2018. július 22. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok BEMUTATKOZÁS A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült,

Részletesebben

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat.

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat. Törökbálint egykor. És ma? - (régi képeslap reprodukció: Scheiblinger Péter) A levelezőlap Róth Miksáné, született Walla Jozefának szól, Walla József lányának. A szöveg német nyelven íródott, de sajnos

Részletesebben

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás 2016/09/27-2017/01/28 A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky

Részletesebben

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával Sajtóközlemény Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával A Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

Megnyugtat. tervezett világítás, dekoratív textilek és funkcionálisan jól mûködõ egységek jellemeznek. A megrendelõnek nem volt konkrét elképzelése

Megnyugtat. tervezett világítás, dekoratív textilek és funkcionálisan jól mûködõ egységek jellemeznek. A megrendelõnek nem volt konkrét elképzelése Megnyugtat A nappali nappali fénynél. A kék garnitúrához és a játékasztalhoz a megrendelõ ragaszkodott. A kanapénak ez a szárnya forgatható, s az asztal is kerekeken gurul, így a lakásnak ez a szeglete

Részletesebben

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Határtalanul program Erdély május 3-6.

Határtalanul program Erdély május 3-6. Határtalanul program Erdély 2017. május 3-6. Május harmadikától hatodikáig Erdélyben jártunk. Mindenki nagyon várta a kirándulást, amin a Határtalanul pályázat segítségével vehettünk részt. Szerdán korán

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 201 évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: 1. Bolgár gyermeknapi rendezvény.

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy termében

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy termében JEGYZŐKÖNYV PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 2016. január 20-án 14,00 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút?

Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút? Kolocz Dóra Hogyan született a Nagykörút? Épül a Nagykörút. József körút a Krúdy (József) utcától a Baross utca felé nézve (A felvétel 1884-ben készült) 1 Budapest utcáin járva ma már nem lepődünk meg

Részletesebben

Csipkeház. Javaslat a. települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez.

Csipkeház. Javaslat a. települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Csipkeház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Szabóné Gőgh Henriett. Kiskunhalas, 2014. január 6. Javaslat a Kiskunhalasi

Részletesebben

Tavaszi kulturális kirándulás Budapestre 2019/04/06

Tavaszi kulturális kirándulás Budapestre 2019/04/06 Tavaszi kulturális kirándulás Budapestre 2019/04/06 Idén, a diáknapok előtt a 11A osztály tanulmányi kirándulást szervezett a kultúra két nagy budapesti bástyájába, a Szépművészeti Múzeumba és a Zeneakadémiára.

Részletesebben

90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója

90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója 90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója Veszprém, 2012. március 19. Kiadó: Veszprémi Vegyészekért Alapítvány www.vvalapitvany.hu Szerkesztö: Tomanicz Éva Tördelö:

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1

Részletesebben

a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Készítette:

a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Készítette: a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Nyíregyháza, 2019. március 26. Készítette: Pollák József Elnöki titkárságvezető 1 / 9 I. A NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK ELÉRHETŐSÉGE

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE

GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

ELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés

ELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés ELŐADÁSOK Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés 1. Szabó Dezső Trianonról. Konferencia-előadás, Evangélikus iskolák kutató tanárainak I. konferenciája Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 2013.

Részletesebben

9.00 a Széchenyi emléktáblánál (Hősök tere 7.) néma koszorúzás egy szál virággal

9.00 a Széchenyi emléktáblánál (Hősök tere 7.) néma koszorúzás egy szál virággal KOSZORÚZÁSOK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK OKTÓBER 19-én pénteken 9.30 a Romek emlékoszlopnál (Szentpéteri kapu) Közreműködnek a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói 10.30 Ünnepi műsor a Miskolci Egyetemen 12.00

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben