7-1. melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára

Átírás

1 7-1. melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára

2 Az elemzést a VKI 4. cikkely 7., 8. és 9. bekezdése értelmében el kell készíteni minden olyan terv, program, beruházás, tevékenység esetében, annak megvalósítása előtt, amely veszélyezteti a VKI célok teljesülését. Az útmutatóval szeretnénk segítséget nyújtani annak megítéléséhez, hogy milyen esetekben van szükség az elemzés elkészítésére és ahhoz, milyen módon készüljön ez az elemzés. Ennek során javaslatot teszünk az SKV és a KHV tartalmának bővítésére is, amit részben a vonatkozó jogszabályok (SKV-jogszabály: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, és KHV-jogszabály: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) nemrégiben történt módosítása is megkövetel. 1. Mikor kell 4.7. szerinti VKI-elemzést készíteni? A VKI-szerinti vizsgálatot, az ún. VKI-elemzést az SKV vagy a KHV keretében kell elvégezni 1. A 4. cikk 7-es értelmében minden olyan esetben szükséges VKI-elemzés készítése, amikor - az SKV/KHV-ban feltártak alapján, vagy ezek hiányában előreláthatóan - a megvalósítás miatt meghiúsul: A. a felszín alatti víz jó állapotának elérése, B. a felszíni víztest jó ökológiai állapotának / jó ökológiai potenciáljának elérése, C. egy felszíni vagy felszín alatti víztest állapota romlásának megelőzése. Az SKV-nak és a KHV-nak tehát alkalmasnak kell lennie ezek megítélésére. Ennek megfelelően az SKV és a KHV tartalma is szükségszerűen bővül majd (ld. később). Először tekintsük át, milyen információkra épülhet annak eldöntése, vajon meghiúsulhat-e valamely terv, program, beruházás, tevékenység, stb. (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban terv) következtében a VKI célkitűzés? E kérdés eldöntéséhez ismernünk kell a jó állapot, a jó ökológiai állapot és jó ökológiai potenciál, valamint az állapotromlás fogalmát, annak pontos tartalmát. Ezeket a fogalmakat a VKI meghatározta. A. A FELSZÍN ALATTI VÍZ JÓ ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE A felszín alatti víz jó állapota egy felszín alatti víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak a mennyiségi és kémiai állapota is legalább jó minősítésű. Jó mennyiségi állapot az V. melléklet táblázatában meghatározott állapot (ld. 1. táblázat). 1 Ha a terv, tevékenység nem SKV, vagy KHV-köteles, akkor önállóan készül a VKI-elemzés melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 2 -

3 1. táblázat: A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek használatára irányul, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) mennyiségi állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. PL. a jelenleg még érvényben lévő első Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT1) lehatárolt 185 felszín alatti víztest közül 25-nek a mennyiségi állapota nem jó (gyenge), további 26 pedig a nem jó határán van. (Ez a minősítés a VGT2-ben változhat.) Ezek a felszín alatti víztestek (FAV) mennyiségi szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. Ezen víztestek bármelyikén a további vízkivétellel járó tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 2. táblázat Mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztestek (VGT1 szerint) FAV kód k.1.4 k.1.2 kt.1.2 kt.1.3 k.1.3 kt.1.4 sp sp p sp pt.1.2 k.4.1 sp Mennyiségi szempontból gyenge minősítésű FAV-ok FAV elnevezés Dunántúli-középhegység - Esztergomi-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője Észak-dunántúli termálkarszt Budapest környéki termálkarszt Dunántúli-középhegység - Budai-források vízgyűjtője Visegrád-Veresegyháza termálkarszt Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Kígyós-vízgyűjtő Kígyós-vízgyűjtő Nyugat-Alföld Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 3 -

4 sp p kt.2.5 kt.2.3 sp p p sp sp pt.2.2 pt.2.1 sp Északi-középhegység peremvidék Északi-középhegység peremvidék Recsk-Bükkszék termálkarszt Sárospataki termálkarszt Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Nyírség déli rész, Hajdúság Nyírség déli rész, Hajdúság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Észak-Alföld Dél-Alföld Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Mennyiségi szempontból a gyenge minősítés határán levő FAV-ok FAV kód h.1.10 sh.1.10 sp p p sp p p k.1.1 p sp p sp p p sp sp p p sp p p p sp p sp FAV elnevezés Soproni-hegység, Fertő-vidék Soproni-hegység, Fertő-vidék Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő Rétköz Rétköz Sajó-Hernád-völgy Sajó-Hernád-völgy Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Alsó-Tisza-völgy Alsó-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Maros-hordalékkúp Maros-hordalékkúp Körös-Maros köze Körös-Maros köze A mennyiségileg jó állapotú felszín alatti vizek esetében is igen óvatosan kell eljárni, tekintettel arra a regionális léptékű talajvízszint süllyedésre, amely az elmúlt évtizedekben hazánkban érzékelhető volt. Ennek mértéke, tendenciája területileg eltérő, de pl. a felszín alatti víztől függő élőhelyek állapotának degradációs tendenciái is országosan jellemzőek. A vizsgálat során érdemes tehát a víztesttel kapcsolatban álló élőhelyek állapotának feltárása is. A VGT erre vonatkozóan is ad tájékoztatást (ld. később). Javaslatunk szerint minden jelentős vízkivétellel járó terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni a mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken. Ilyen terv lehet új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése), de ide 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 4 -

5 tartozhatnak azok a tervek is, amelyek közvetett módon csökkentik a FAV-készletet, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízelevezetés. A felszín alatti víz jó kémiai állapota egy olyan felszín alatti víztestnek a kémiai állapota, amely az V. melléklet táblázatában (ld. alább a 3. táblázatban) foglalt minden feltételt kielégít. 3. táblázat: A felszín alatti víztest jó kémiai állapota Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek minőségének közvetlen befolyásolásával jár, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Tudni kell, hogy nemcsak szennyezés, hanem a felszín alatti vízből történő túlzott termelés is okozhat vízminőségi problémát a felszín alatti vizekben. (A termális karszt-víztestek zártabb rögeiben tárolt víz kémiai összetétele megváltozhat a víztermelések hatására a környezetben lévő, eltérő összetételű víz térnyerésével.) Miután ilyen termális karsztvizek hasznosítása (gyógy-és egyéb fürdő, ásványvíz-termelés) olyan, amelyeknél a stabil vízösszetétel előírás, ezért a víztermelés által kiváltott változások kedvezőtlenek lehetnek. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) kémiai állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1-ben lehatárolt 185 felszín alatti víztest közül 48-nak a kémiai állapota nem jó. (Ez a minősítés a VGT2-ben változhat.) Ezek a felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. Ezen víztestek bármelyikén a további terheléssel járó tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 4. táblázat Minőségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztestek (VGT1 szerint) FAV kódja sh.1.4 sh.1.3 sp FAV elnevezése Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat - Visegrád Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-ér-torkolat Dunántúli-középhegység északi peremvidéke 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 5 -

6 sp sp sh.1.10 sp sh.1.7 h.1.7 sp sp sh.1.5 sp sp sp sh.4.2 k.4.2 sh.4.1 k.4.1 sh.1.1 sh.1.2 k.1.1 sp sp sp sh.1.9 sp sp p sp k.1.8 sh.1.12 h.1.12 sp sp k.3.1 sp sp sp sp sp sp sh.2.6 sp sp sp sp sp Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Soproni-hegység, Fertő-vidék Szigetköz Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt Ipoly-völgy Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Kígyós-vízgyűjtő Balaton-felvidék Balaton-felvidéki karszt Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Marcal-völgy Sárvíz, Sió-vízgyűjtő Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő Velencei-hegység Balaton déli vízgyűjtő Feketevíz-vízgyűjtő Feketevíz - vízgyűjtő Kapos-vízgyűjtő Mecsek - karszt Mecsek Mecsek Rinya-mente - vízgyűjtő Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet Villányi-hegység - karszt Kis-Balaton Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Északi-középhegység peremvidék Sajó-Hernád-völgy Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Nyírség déli rész, Hajdúság Alsó-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Körös-Maros köze Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti vizek minőségét befolyásoló terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni a minőségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken. Ilyen terv lehet pl. a termálvizek visszasajtolása, szennyvízelhelyezés, hulladékelhelyezés, zagytározók kialakítása, diffúz szennyezést okozó tevékenységek. A vizek jó állapotának fogalmába beletartozik a víztől függő szárazföldi ökoszisztémák megfelelő állapota is. Nem lehet jó állapotú a felszín alatti vízest, ha az általa érintett, általa 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 6 -

7 táplált ökoszisztémák a víz állapota - nem kielégítő minősége vagy mennyisége - miatt károsodottak. A víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapotának jellemzésére a VGT-ben három kategória használatos: nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott. (A VGT1-ben csak jelentősen károsodott minősítés van, a VGT2-ben megjelenik mindhárom minősítés.) Ha bármelyik felszín alatti víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő élőhely állapota károsodottá, vagy jelentősen károsodottá válik a tervezett beavatkozás víztestet érő hatása miatt, akkor a víztest nem lehet jó állapotú, tehát a VKI szerinti elvárás teljesítése veszélybe kerülhet. A Magyarországon előforduló élőhelytípusok közül 20 tekinthető olyannak, amely felszín alatti víztől potenciálisan függő (favöko). A favöko egy hidrológiai fogalom, amely az alapján tesz különbséget az élőhelyek között, hogy azok ökológiai vízigényüket hányad részben fedezik a felszín alatti vízből. A túlnyomórészt felszín alatti vízből táplálkozó élőhelyeket nevezik favökónak. A víztől függő élőhelyek listájában szereplő bármely élőhelytípus beletartozhat ebbe a körbe, azonban a beletartozás nem automatikus. Az adott terület hidrogeológiai viszonyai szabják meg, hogy az ott található konkrét élőhely milyen arányban táplálkozik felszín alatti vízből. 5. táblázat Felszín alatti víztől potenciálisan függő Magyarországi élőhelytípusok N2000 kód Víztől függő élőhelytípus 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3130 Oligo-mezotróf állóvizek (törpekákás iszapnövényzet) 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3160 Természetes disztróf tavak (láptavak) 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások (hínaras patakok) 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegyig tartó szintek higrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6520 Hegyi kaszálórétek 7110 Dagadóláp 7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7220 Mésztufás források (Cratoneurion) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91E0 91F0 91IO 91N0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus, Ulmus, Fraxinus fajokkal Euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek Quercus fajokkal Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Az élőhelyek felszín alatti vizekkel kapcsolatos problémája alapvetően mennyiségi probléma. A felszín alatti vizek gyenge mennyiségi állapota miatt számos favöko nem tudja ökológiai vízigényét kielégíteni. Ezek az élőhelyek folyamatosan szárazodnak, 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 7 -

8 degradálódnak, ökoszisztéma szolgáltatásaik köre csökken, minősége romlik, sok élőhely kiszárad, megszűnik. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszín alatti víz mennyiségi viszonyai módosulnak-e, és az nem veszélyezteti-e a vele kapcsolatban álló potenciális favöko élőhelyek ökológiai vízigényének kielégítését. A VGT2 előzetes értékelése szerint 141 Natura 2000 területen az ott előforduló favöko élőhelyének állapota jelentősen károsodott, ezek a felszín alatti víz mennyiségének csökkenése miatt ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területek (ld. 6. táblázat). Ezen Natura 2000 területekkel kapcsolatban álló felszín alatti víztestek bármelyikén a további vízkivétellel járó, vagy az élőhelyek felszín alatti vízzel történő ellátásának mértékét más módon csökkentő tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 6. táblázat Ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területek (VGT2 előzetes minősítése alapján) Natura 2000 terület kódja HUAN20004 HUBF20009 HUBF20012 HUBF20015 HUBF20028 HUBF20035 HUBF20037 HUBF20043 HUBF20044 HUBF20048 HUBF30002 HUBF30003 HUBN10001 HUBN10003 HUBN20077 HUBN20078 HUBN20079 HUBN20081 HUBN20082 HUBN20084 HUBN20085 HUBN20087 HUBN20088 HUBN20090 HUBN20092 HUDD10003 Natura 2000 terület elnevezése Hernád-völgy és Sajóládi-erdő Devecseri Széki-erdő Sásdi-rét Marcal-medence Tapolcai-medence Keszthelyi-hegység Alsó-Zala-völgy Mura mente Kerka mente Kebele Balaton Kis-Balaton Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz Dévaványai-sík Erdőbényei - olaszliszkai magyar nőszirmos sztyepprétek Pácini Mosonna-erdő Révleányvári erdők Long-erdő Felsőregmeci Ronyva Központi-Zempléni-hegység Északi-Zempléni-hegység Baskói rétek Regéci Várhegy Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét Telkibányai Király-hegy Gemenc 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 8 -

9 Natura 2000 terület kódja HUDD20010 HUDD20028 HUDD20029 HUDD20030 HUDD20035 HUDD20052 HUDD20059 HUDD20066 HUDD20070 HUDD20073 HUFH20002 HUFH20003 HUFH20006 HUFH20008 HUFH20009 HUFH20010 HUFH20011 HUFH20012 HUFH20013 HUFH30004 HUFH30005 HUHN10001 HUHN10003 HUHN10004 HUHN20001 HUHN20009 HUHN20013 HUHN20015 HUHN20019 HUHN20021 HUHN20022 HUHN20023 HUHN20024 HUHN20032 HUHN20033 HUHN20035 HUHN20045 HUHN20047 HUHN20055 Natura 2000 terület elnevezése Ócsárd-hegyszentmártomi völgyek Koppány menti rétek Kisszékelyi-dombság Mecsek Pogány-völgyi rétek Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek Balatonkeresztúri rétek Pécsi-sík Tengelici rétek Szedresi Ős-Sárvíz Fertő tó Fertőmelléki dombsor Dudlesz-erdő Pannonhalmi-dombság Gönyüi-homokvidék Répce mente Rába Soproni-hegység Határ-menti erdők Szigetköz Hanság Szatmár-Bereg Bihar Közép-Tisza Felső-Tisza Derecske - konyári gyepek Közép-Bihar Közép-Tisza Bánki-erdő Halápi Álló-hegy Rauchbauer-erdő Hármashegyi-tölgyesek Martinkai-legelő Gúti-erdő Debrecen-hajdúböszörményi tölgyesek Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Kaszonyi-hegy - Dédai-erdő Vámosatya-Csaroda Rozsály - Csengersima 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez - 9 -

10 Natura 2000 terület kódja HUHN20058 HUHN20063 HUHN20070 HUHN20076 HUHN20092 HUHN20093 HUHN20098 HUHN20100 HUHN20105 HUHN20106 HUHN20107 HUHN20113 HUHN20114 HUHN20120 HUHN20133 HUHN21163 HUHN21164 HUKM10001 HUKM10002 HUKM10003 HUKM10004 HUKM10005 HUKM20001 HUKM20002 HUKM20004 HUKM20005 HUKM20006 HUKM20010 HUKM20011 HUKM20013 HUKM20014 HUKM20018 HUKM20019 HUKM20020 HUKM20022 HUKM20023 HUKM20026 HUKM20027 HUKM20028 Natura 2000 terület elnevezése Teremi-erdő Baktai-erdő Darvasi Csiff-puszta Borsóhalmi-legelő Hajdúszováti gyepek Kaba-földesi gyepek Dél-ásványi gyepek Gatály Csökmői gyepek Újfehértói gyepek Nagy-Vadas Kisvárdai gyepek Tiszalöki szikesek Vajai-tároló Balkányi Libegős Biri Nagy-rét Liget-legelő Kígyósi-puszta Kis-Sárrét Dévaványai-sík Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták Cserebökényi-puszták Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták Hódmezővásárhelyi Kék-tó Száraz-ér Deszki gyepek Mágocs-ér Gyula-szabadkígyósi gyepek Körösközi erdők Bélmegyeri Fás-puszta Dévaványa környéki gyepek Holt-Sebes-Körös Dél-Bihari szikesek Gyepes csatorna Köles-ér Korhány és Holt-Korhány Tóniszállás-szarvasi gyepek Cserebökény Tőkei gyepek 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

11 Natura 2000 terület kódja HUKM20029 HUKM20030 HUKM20031 HUKN10002 HUKN10007 HUKN10008 HUKN20002 HUKN20003 HUKN20004 HUKN20006 HUKN20007 HUKN20008 HUKN20011 HUKN20015 HUKN20017 HUKN20018 HUKN20019 HUKN20021 HUKN20022 HUKN20023 HUKN20024 HUKN20025 HUKN20027 HUKN20028 HUKN20029 HUKN20030 HUKN20031 HUKN20034 HUKN20035 HUKN20036 HUKN30001 HUKN30002 HUKN30003 HUON20006 HUON20008 HUON20009 HUON20018 Natura 2000 terület elnevezése Szentesi gyepek Lapistó-Fertő Kurca Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék Alsó-Tisza-völgy Balástya - Szatymaz környéki homokvidék Peszéri-erdő Felső-kiskunsági turjánvidék Dél-Bácska Nagynyíri-erdő Solti ürgés gyep Déli-Homokhátság Fülöpházi homokbuckák Ágasegyháza - orgoványi rétek Közép-csongrádi szikesek Jánoshalma-kunfehértói erdők Baksi-puszta Ökördi - erdőtelek - keceli lápok Kiskőrösi turjános Tázlá - kiskunhalasi homokbuckák Bócsa-bugaci homokpuszta Fülöpházi Hosszú-rét Péteri-tó Tiszaalpár-bokrosi ártéri öblözet Csongrádi Kónya-szék Pirtói Nagy-tó Alsó-Tisza hullámtér Nyárlőrinci erdő Harkakötöny - kiskunmajsai homokbuckák Imre-hegy, Pirtó-kiskunhalasi homokbuckák Csongrád-bokrosi Sóstó Gátéri Fehér-tó Izsáki Kolon-tó Pinka Rába és Csörnöc-völgy Csöngei legelő Őrség 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

12 Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését befolyásoló (hátráltató) terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni, különösen az ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területeket ellátó víztesteken. Ilyen terv lehet minden a felszín alatti vízkészletet csökkentő terv, pl. új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése). Ilyen lehet minden, az utánpótlódás mértékét csökkentő, vagy a lefolyást növelő terv, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízelevezetés, nagykiterjedésű tarvágások, művelési ág vagy mód megváltozása. B/1. FELSZÍNI VÍZTEST JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE (TERMÉSZETES VÍZTESTEK) Jó ökológiai állapot egy felszíni természetes víztestnek az V. mellékletben foglalt osztályozás szerint (ld. lejjebb) ilyennek minősített állapota. Az ökológiai állapot minősítését 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. A minősítés meghatározó elemei biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai. Biológiai minősítés elemei: 5 élőlénycsoport (fitoplankton, fitobenton, makrofita, vízi makroszkópos gerinctelen, hal) alapján 5 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz). Fizikai-kémiai minősítés elemei: 4 anyagcsoport: oldott szerves anyagok (oxigén háztartás), tápanyagkínálat, ph, sótartalom alapján 3 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt). Hirdomorfológiai minősítés elemei: hossz- és keresztirányú átjárhatóság, mederváltozatosság, mederanyag és növényesség, parti zónák állapota, talajvízkapcsolat (eltömődött mederben nincs leszivárgás, mélyülő mederben talajvízelvonás) alapján 2 minőségi kategória (kiváló, jó). Az ezek alapján kiadódó minőségi kategóriák a következők: Kiváló: Nem, vagy csak igen kevés antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. A víztest biológiai elemeinek értékei is ezen viszonyoknak megfelelőek, vagy attól csak kis mértékben térnek el. Jó: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, melyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. Mérsékelt: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

13 Gyenge: A felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossz: A felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. Az ökológiai állapot tehát egy integrált minősítés, melynek rendszere olyan, hogy a jó ökológiai állapotot alapvetően a biológiai állapot határozza meg. A víztest nem megfelelősége ugyanis a fizikai-kémiai állapot alapján legfeljebb mérsékelt lehet, a hidromorfológia szerint pedig legfeljebb jó (ld. lejjebb az 1. ábrán). A fizikai-kémiai és a hidromorfológiai tényezők csak 1 kategóriát ronthatnak a víztest ökológiai besorolásán és az is maximum a kiváló-ból a jó-ra történő változás lehet (ld. 1. táblázat). A minőségi besorolásban adódó minden egyéb változás a biológiai elemek állapotától függően történik. 7. táblázat: Az integrált ökológiai minősítés elemei az ökológiai minősítés elemei: biológiai, fizikaikémiai, hidromorfológiai biológiai fizikai-kémiai hirdomorfológiai minősítése: kiváló, jó, mérsékelt kiváló kiváló kiváló ökológiai minősítés kiváló biológiai fizikai-kémiai hirdomorfológiai kiváló jó kiváló jó biológiai fizikai-kémiai hirdomorfológiai kiváló mérsékelt kiváló jó biológiai fizikai-kémiai hirdomorfológiai kiváló jó jó jó biológiai fizikai-kémiai hirdomorfológiai kiváló mérsékelt jó jó A jó ökológiai állapot besorolást tehát kizárólag a biológiai tényezők veszélyeztetik. A vízi ökoszisztémákban (fitoplankton, fitobentosz, makrogerinctelen, makrofita, hal) történő kedvezőtlen változások alapján kaphat a biológiai állapot a jónál rosszabb (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) minősítést. Az ilyen besorolás vonatkoztatási alapja az adott víztest 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

14 élőlény-együtteseinek ún. referenciaállapota. Minél közelebb van egy-egy víztest 5 vizsgált élőlénycsoportjának állapota a referenciaállapothoz, annál jobb a víztest biológiai besorolása. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszíni víztest(ek) biológiai besorolása vajon módosul-e. Mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. Erről is az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1 szerint a természetes vízfolyás víztestek közül 247-nek, a tó víztestek közül 34-nek nem jó (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) az ökológiai állapota. Ezek a természetes víztestek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. E víztesteken bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. Ilyen lehet minden, a felszíni befogadók terhelésével járó tevékenység, pl. árvízi tározás, minden nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéssel járó tevékenység, pl. kemikáliák használata, minden a víztestek áramlásviszonyait, árjárhatóságát jelentősen befolyásoló tevékenység (pl. duzzasztók), vagy a vízi biotópokat nagymértékben módosító tevékenységek pl. nagykiterjedésű kotrás, mederrendezés, partbiztosítás. B/2. FELSZÍNI VÍZTEST JÓ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁLJA (ERŐSEN MÓDOSÍTOTT VAGY MESTERSÉGES VÍZTESTEK) Jó ökológiai potenciál egy erősen módosított vagy mesterséges víztestnek az V. melléklet előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Az ökológiai potenciál minősítését 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. A jó ökológiai potenciál a maximális ökológiai potenciálhoz viszonyítva fogalmazódik meg. Maximális ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei - amennyire csak lehetséges - tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait. Hidrológiai-morfológiai elemek: A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre. Jó ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

15 Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. Mérsékelt ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest. Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók. Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. A jó ökológiai potenciál besorolást is alapvetően a biológiai elemek állapota szabja meg. A jó ökológiai potenciált nagyjából ugyanazok a hatótényezők veszélyeztetik, mint a jó ökológiai állapotot, csupán az elvárások mérsékeltebbek. Az erősen módosított vagy mesterséges víztestek esetén is mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. Erről is az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1 szerint a nem természetes vízfolyás víztestek közül 271-nek, a tó víztestek közül 7-nek nem jó (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) az ökológiai állapota. Ezek az erősen módosított vagy mesterséges víztestek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. E víztesteken bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. C. EGY FELSZÍNI VAGY FELSZÍN ALATTI VÍZTEST ÁLLAPOTA ROMLÁSÁNAK MEGELŐZÉSE A vizek állapotromlása alacsonyabb minőségi kategóriába történő besorolást jelent. A vízestek állapotában bekövetkező változást, állapotromlást a minősítés egyes összetevőiben történő változás idézheti elő. A víztestek állapotminősítése három tényezőtőtől függ: a) a víztest ökológiai minősítése b) a víztest kémiai minősítése c) a víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő álló szárazföldi ökoszisztémák állapota a) Ökológiai minősítés Az A/1. és A/2.-ben leírtak szerinti minősítés, röviden újra: Az ökológiai állapot minősítését természetes víztesteken alkalmazzuk, és 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. Az ökológiai állapotnak három összetevője van a biológiai, a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

16 Az ökológiai potenciál minősítését erősen módosított és mesterséges víztesteken alkalmazzuk, és 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. Meghatározója a biológiai elemek szerinti állapot, azaz az 5 élőlénycsoport referenciaállapothoz viszonyított állapota. Az ezekben történő állapotromlás oka lehet a víztest állapotromlásának. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vagy felszín alatti vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. b) Kémiai minősítés: elsőbbségi anyagok + négy fém (oldott cink, réz, króm, arzén) A felszíni víz jó kémiai állapota a 4. cikk (1) bekezdésének (a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a IX. mellékletben és a 16. cikk (7) bekezdésében meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. A VKI IX. melléklet Kibocsátási határértékek, környezetminőségi szintek az alábbiak szerint határozhatók meg: A 76/464/EGK irányelvben megállapított határértékeket és minőségi célkitűzéseket ennek az irányelvnek a céljaira kibocsátási határértékeknek és környezetminőségi célkitűzéseknek kell tekinteni. Ezeket a következő irányelvek határozzák meg: Higany kibocsátási irányelv (82/176/EGK) Kadmium kibocsátási irányelv (83/513/EGK) Higany irányelv (84/156/EGK) Hexaklórciklohexán irányelv (84/491/EGK) A veszélyes anyagok kibocsátásának irányelve (86/280/EGK) melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

17 1. ábra: A víztestek minősítését kialakító tényezők rendszere 1. ábra A víztestek minősítésének összetevői Minősítési kategóriák: K- kiváló J jó M mérsékelt Gy gyenge R - rossz Az állapotromlás szempontjából amelyet az ökológiai és a kémia állapot együttesen határoz meg fontos a veszélyes anyagok jelenléte is. Ez is okozhat érdembeli kategóriaromlást, mert a rossz kémiai minősítés az ökológiai állapot szerinti minősítést 1 kategóriával lejjebb viszi (ld. 1. ábra). Ha pl. a biológiai állapot jó, (amit a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minősítés nem ronthat), de veszélyes anyagok jelenléte várható, akkor a vizek jó állapota veszélybe kerülhet. Azokat a víztesteket, amelyek ökológiai minősítése nem kiváló (hanem jó, mérsékelt, gyenge vagy rossz) és egyidejűleg a kémiai minősítése nem jó, veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetettnek tekintünk. (Ha a víz ökológiai minősítése kiváló, a nem jó kémiai minősítés is csak a jó állapotig ronthatja azt le, tehát a jó állapot célkitűzés nincsen veszélyben.) Javaslatunk szerint minden veszélyes anyagok vízbe jutásával járó terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni azokon a víztesteken, amelyek a veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetettek. c) Víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapota A felszíni vízfolyások és tó víztestek által közvetlenül érintett víztől függő szárazföldi ökoszisztémák, illetve a részben vagy teljesen felszín alatti vizek által táplált ökoszisztémák (favöko) állapota is befolyásolja a vizek állapotát melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

18 A felszíni víztől függő szárazföldi élőhelytípusok köre megegyezik a már bemutatott favokö élőhelyekkel (ld. 5. táblázat). Az élőhelyeknek a felszíni vizekkel kapcsolatban is a vízhiány a legnagyobb problémája, de a felszíni vizek esetében a nem megfelelő vízminőség is okozhat komoly károkat az ökoszisztémákban. Általában véve a vizek nem megfelelő minősége által okozott kedvezőtlen hatásokat az társulások idővel képesek részben vagy egészben semlegesíteni. Maradandó állapotromlást leginkább a szikes tavakon, szerves anyagban nagyon szegény lápokon, vagy extrém módon tápanyagszegény talajokat kedvelő társulásokban lehet előidézni. A vizek állapotromlását előidézheti: a biológiai elemek állapotának romlása veszélyes anyagok jelenléte víztől függő ökoszisztémák állapotának romlása Itt új elemként a víztől függő ökoszisztémák állapota kerül be, a másik két elem az előzőekben szerepelt. A víztől függő ökoszisztémák vízáltali befolyásoltságát, ill. ebből fakadó állapotát mint arról már volt szó - nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott kategóriákban adja meg a VGT2. A jelentősen károsodott védett területeket veszélyeztetettnek tekintjük. Az ezek állapotromlását befolyásoló tervek veszélyeztetik a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden a víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontó tevékenységek következményeit víztest szinten kell vizsgálni azon víztestek esetében, amelyek jelentősen károsodott védett élőhellyel vannak közvetlen vagy közvetett kapcsolatban 2. A fentieken kívül figyelembe kell venni az egyes víztesteket együttesen érő hatásokat is. Ez alapvetően az SKV feladata, amelyben nagyobb térségeket érintő, koncepcionális jellegű tervek, beavatkozások hatáselemzése történik, így mód van áttekinteni a regionális léptékű következményeket is. Ennek pontos módszertani kidolgozása még várat magára, de itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a víztestet érő különböző kedvezőtlen hatások összeadódhatnak, és a több kisebb, a víztest állapotromlását önmagában nem befolyásoló hatótényező együttesen képes lehet a víztest állapotának rosszabb minőségi kategóriába juttatására. Összefoglalva: Víztest szintű hatáselemzést kell végezni minden olyan tervre, amely: jelentős vízkivétellel jár a mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken a felszín alatti vizek minőségét várhatóan rontja a minőségi szempontból veszélyeztetett víztesteken 2 A vizek védett természeti területekkel, védett élőheléyekkel való kapcsolatának jellegét (közvetlen, közvetett) a VGT2 tartalmazza melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

19 a felszíni vizek biológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásolja a minőségi szempontból veszélyeztetett felszíni víztesteken a felszín alatti vizek mennyiségét csökkenti, utánpótlódását gátolja a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését hátráltatja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken veszélyes anyagok víztestbe jutásával jár, vagy azt előidézheti, a veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetett víztesteken A hatások összességét kell megkísérelni számba venni, ha egy víztestre, vagy folyószakaszra, vagy tóra egyidejűleg a fentiek közül több jelentős hatótényező megjelenése is várható. Ilyenek terv (program, beavatkozás, beruházás, tevékenység) lehet a teljesség igénye nélkül: új ivóvízbázis kialakítása, egyéb felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése), hidromorfológiai beavatkozások (kotrás, csatornák létesítése, belvízelevezetés, hajóút kialakítása) a termálvizek visszasajtolása, szennyvízelhelyezés, hulladékelhelyezés, zagytározók kialakítása, diffúz szennyezést okozó tevékenységek művelési ág vagy mód megváltozása, nagykiterjedésű tarvágások, felszíni befogadók terhelésével járó tevékenység nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéssel járó tevékenység a víztestek áramlásviszonyait, árjárhatóságát jelentősen befolyásoló tevékenység a vízi biotópokat nagymértékben módosító tevékenységek Amennyiben a hatások víztest szinten jelentősnek várhatók, veszélyt jelenthetnek a VKI célok teljesülésére. Ez esetben szükség van a VKI-szerinti elemzés elvégzésére. 2. A VKI-elemzés folyamata Az értékelés a környezeti vizsgálatok (SKV, KHV) outputjaira épül. Abban az esetben, ha a környezeti vizsgálatok alapján a beavatkozás/ok következtében várhatóan meghiúsul 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

20 valamely víztestre vonatkozó VKI-cél, akkor szükség van a 4.7 szerinti vizsgálatra, a VKIelemzésre. Az elemzésben bizonyítani kell, hogy: a) a tervezés során minden lehetséges intézkedés megtörtént a kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében, b) nincsen környezetileg jobb alternatíva műszaki korlátok vagy az aránytalan költségek miatt, c) a tervezett beavatkozások közérdeket szolgálnak, d) az adott VKI-célok terv miatti meghiúsulása nem veszélyezteti az érintett vízgyűjtőkerület más víztestjén az adott célkitűzések teljesülését, e) a terv harmonizál más Közösségi környezeti szabályokkal, f) a terv garantálja legalább azokat a védelmi szinteket, amelyeket a meglévő Közösségi szabályok előírnak. Ha mindezek bizonyítottak, akkor és csakis akkor van lehetőség arra, hogy az adott terv megvalósuljon és emiatt, az el nem érhető cél miatt módosítható legyen az érintett víztestre vonatkozó VKI célkitűzés. Ha a) - f) bármelyike nem igazolható, akkor a víztest(ek)re vonatkozó célkitűzés nem módosítható, tehát a terv megvalósításától el kell állni. Hogyan történhet a bizonyítás? a) Minden lehetséges intézkedés megtörtént-e? Be kell mutatni az érintett víztestek állapotromlásának megelőzése érdekében a tervekben tett intézkedéseket. Meg kell vizsgálni vannak-e ezen felül további, javasolható kiegészítések, módosítások. Ezeket az SKV elvileg tartalmazza, ha nem akkor célzottan a vizek, vagy a védett területek állapotára vonatkozó terhelések csökkentésének módozatait ki kell dolgozni. Ha vannak ilyen megoldások, azokat a tervekbe integrálni kell áttervezés Ha nincsenek, vagy csak aránytalanul nagy költséggel tovább kell vizsgálódni. b) Van-e környezetileg kedvezőbb alternatíva? Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel is elérhető-e? Az SKV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására. Ha nincs ilyen alternatíva a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

21 Ha létezik ilyen alternatíva, akkor vizsgálni kell annak költségeit és azt, hogy az esetleg magasabb költségekkel arányos-e az elérhető környezeti előny. Ennek módja kidolgozandó, mert itt nem a szokásos CBA-ra, hanem valamilyen gyorsított eljárásra lenne szükség. Ha költségarányos a környezeti előny áttervezés Ha aránytalanul magas a költség tovább kell vizsgálódni. c) Közérdek fűződik-e a terv megvalósításához? Közérdeknek minősül a VKI szerint, ha a tervben foglaltak az emberi egészség terén bekövetkező új változásokat vagy módosulásokat, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyöket jelentenek. Ilyen lehet adott esetben pl. az árvízi biztonság megteremtése a települések belterületein. A közérdek igazolása a társadalom érintett csoportjainak bevonásával történhet, a terv, de legkésőbb az SKV társadalmasítása folyamán. Előnyös ezt a mozzanatot minél előbb beiktatni, hisz fontos, hogy a tervezés minél korábbi fázisában kiderüljön elfogadja-e a társadalom a terv közérdek státuszát. Ha ugyanis az SKV társadalmasítása során derül ki, hogy nem fogadja el, az az egész tervezési folyamatot semmissé teheti. Ha korábban tesztelik ezt a tervezők, akkor legfeljebb az történik, hogy a társadalom közérdekűnek tekinti a beavatkozást, miközben ennek igazolására végül nincsen szükség, mert nem lesznek olyan mértékűek a vizet érő beavatkozások. Ha a közérdek igazolható tovább kell vizsgálódni. Ha nem a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható d) Más víztestek VKI-céljainak megvalósulása veszélyben van-e? Az SKV/KHV tartalmaz erre vonatkozó információt, így ez könnyen megítélhető. A kérdés az, hogy a terv megvalósulásával előálló új helyzet nem gátolja-e meg más víztestekre megfogalmazott VKI-célok elérését. Például, egy vízlépcső megépítése meghiúsíthatja a távoli alsóbb szakaszokon is a jó ökológia potenciál elérését, esetleg szükségessé teheti a víztest/ek besorolásának módosítását. Ha veszélyeztet más víztestet, akkor a kérdés az, hogy megakadályozható-e? Ha igen áttervezés Ha nem a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha nem veszélyezteti más víztesten a VKI-célok teljesülését tovább kell vizsgálódni. e) A tervben foglaltak megfelelnek-e a Közösségi környezeti jogszabályoknak? 7-1. melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

22 Ez kiemelt témája az SKV-nak, annak tartalma alapján könnyen megítélhető. Ha nem a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha igen tovább kell vizsgálódni. f) A terv garantálja-e a Közösségi szabályokban előírt védelmi szinteket? Itt azt kell megvizsgálni, hogy a terv megvalósítása nem akadályozza-e az egyéb környezeti Közösségi elvárások teljesítését, különös tekintettel a víztől függő természeti értékekre vonatkozókat, így elsősorban vizsgálandó a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv teljesülése. Ha igen a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha nem kitűzhető az érintett víztest(ek)re új, teljesíthető VKI-cél melléklet Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez