A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON Kovács Kitti V. évfolyam, közgazdász-gazdálkodási szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Pénzügy- és Közgazdaságtan Tanszék Konzulensek: Dr. Geszti Szilárd egyetemi adjunktus Gál Veronika Alexandra PhD hallgató

2 ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatomban a kis- és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k) banki finanszírozásának fejlődését fogom bemutatni. Arra keresem a választ, hogy mi az oka annak, hogy egyre fontosabb ügyfélkörré váltak a bankok számára; melyek voltak azok a tényezők, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a finanszírozásuk fejlődésére, és mindezek következtében az elmúlt években hogyan alakult banki finanszírozásuk Magyarországon. Először bemutatom a kis- és középvállalkozások törvény szerinti meghatározását. Majd bemutatom azokat a legfontosabb sajátosságokat, amik a kkv szektort jellemzik, és amelyek ismerete feltétlenül szükséges, ahhoz, hogy egy általános képet kapjunk ezen szektor működéséről. Ezt követően szeretném bemutatni, hogy hazánkban mekkora a kkv-k gazdasági jelentősége a vállalkozásokon belül, milyen a foglalkoztatáshoz és a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk. Majd ezután, térnék rá dolgozatom fő témájára és bemutatom, hogy milyen finanszírozási források ismertek a kis- és középvállalkozások számára, és hogyan fejlődött a banki finanszírozásuk. Hogyan hatott rájuk a viselkedési kódex és a Bázel II. tőkeegyezmény, amelyek alapvető változásokat hoztak a kkv szektor banki finanszírozásával kapcsolatban. Végezetül pedig a kis- és középvállalkozások banki hitelezésének hazai helyzetét, annak elmúlt évekbeli alakulását mutatom be a PSZÁF és a KSH adatai alapján készített diagramok segítségével. BEVEZETÉS Dolgozatom témájaként, azért a kis- és középvállalkozások banki finanszírozásának fejlődését választottam, mert hazánkban, az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági életben. Ez abban is megnyilvánul, hogy a hazai és az Európai Unió közös gazdaságpolitikája is egyre nagyon figyelmet fordít a gazdaság ezen szereplőire. A téma aktualitását, fontosságát azzal az idézettel lehetne legjobban megfogalmazni, amelyet Erkki Liikanen biztos a Kisvállalkozások Európai Chartája című kiadvány előszójában fogalmazott meg: A kisvállalkozások gazdaságunk alapját jelentik. A kisvállalkozások teszik ki vállalkozásaink 99%-át és alkotják a munkahelyteremtés, az innováció és a vagyonképzés egyik kulcsfontosságú forrását. ANYAG ÉS MÓDSZER Elsőként a témához kapcsolódó szakirodalmat tanulmányoztam át. Ez alapján meghatároztam, hogy milyen adatok és táblázatok segítségével kívánom bemutatni a kis- és középvállalkozások finanszírozásának fejlődését. Vizsgálataimat szekunder adatokra alapozom, melyek több forrásból származnak. A szekunder adatgyűjtéshez a MNB, KSH, PSZÁF interneten elérhető adatbázisait és tanulmányait használtam. A már rendelkezésre álló adatokat alapján egy olyan adatbázist készítettem, ami már lehetővé tette számomra, hogy olyan diagrammokat, táblázatokat készítsek, amelyek már elegendő, és megfelelő információt nyújtanak a téma elemzéséhez. Az elemzésben az adatok ábrázolásán túl megoszlási viszonyszámokat, valamint bázisviszonyszámokat is alkalmaztam. 1

3 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Fogalmi meghatározás A kis-és középvállalkozások finanszírozásának vizsgálata előtt fontos tisztázni azokat a fogalmakat, amelyek egyértelműen definiálják, hogy mely vállalkozások tartoznak a kis- és középvállalkozások körébe. Magyarországon a fogalmi meghatározást, besorolást a évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szabályozza, amely eleget tesz a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak. Fontos megjegyezni, hogy a legfőbb kritérium, amely alapján hazánkban a vállalatokat besorolják az a foglalkoztatottak létszáma. A törvényi szabályozás január 1-jétől van érvényben. (BÉZA et al., 2007) 1. táblázat A kis-és középvállalkozások törvény szerinti meghatározása Kis és középvállalkozás - az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, - éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfejtebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás - összes foglalkoztatotti - összes foglalkoztatotti - összes foglalkoztatotti létszáma 250 létszáma 10 főnél kevesebb - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfejtebb létszáma 50 főnél kevesebb - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfejtebb főnél kevesebb, - éves nettó árbevétele legfejtebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, 2 millió eurónak megfelelő 10 millió eurónak megfelelő vagy mérlegfőösszege legfejtebb 43 forintösszeg forintösszeg millió eurónak megfelelő forintösszeg Fontos kritériuma a törvénynek, hogy nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Forrás: saját szerkesztés a évi XXXIV. törvény alapján 2. Kisvállalatok működési és irányítási sajátosságai A kisvállalkozások vizsgálatakor sajátos, de ugyanakkor általános működési, irányítási jellemzők fogalmazhatók meg. A kisvállalatokat a szervezeti egyszerűség, a döntési mechanizmusok gyorsasága jellemzi. A kisvállalatok többségét egy személy, vagy egy kis csoport irányítja, birtokolja, ők gondoskodnak a vállalkozás működéséhez szükséges tőke előteremtéséről. (CSUBÁK, 2003) A több tulajdonos léte elősegítheti, hogy megfelelő szakértelem, tapasztalat és kapcsolatok álljanak a vállalkozás rendelkezésére. A tulajdonos személye gyakran azonos a vezető személyével, így a vezető és a tulajdonos közötti érdekellentét nem jellemző. Azon jellemzőből, hogy a tulajdonos és a vezető személye egybeesik, következik az a tény is, hogy a tulajdonos maga az aki, elvégez minden feladatot a vállalkozással kapcsolatban. Abban az esetben, ha a vezető, mint kulcsszemély valamilyen oknál fogva például: baleset, betegség nem tud részt venni a vállalkozás irányításában, még ha ez az idő nagyon rövid, akkor is a vállalkozás teljesítménye komoly mértékben visszaeshet. (BÉZA et al., 2007) A kisvállalatok további fontos jellemzője, az alacsony tőkeellátottság, minimális tőkével alapítják őket, így a kezdeti finanszírozási probléma nagyon sok cég esetében a többi életciklusban is fennmarad. Ezt mérsékelhetik a vállalatok oly módon, ha nem tőkeintenzív tevékenyégi kört választanak. Azonban ez könnyebbé teszi az újabb versenytársak megjelenését a piacon, ami gyenge alkupozíciót eredményez. A vállalkozások számára a védekezési mód ekkor az lehet, ha szaktudásukra, helyismeretükre, szolgáltatásaik egyediségére próbálnak támaszkodni, és így védekezni a piacra lépőkkel szemben. Gyenge alkupozíció jellemzi kapcsolatukat a vevőkkel és a szállítókkal szemben is. A vevőket erősíti, 2

4 hogy a kkv-k által kínált termékek és szolgáltatások nagyon hasonlóak, így könnyen helyettesíthetőek. A vállalkozások szállítókkal szembeni gyenge alkupozíciójának az oka, hogy kevés terméket és szolgáltatást rendelnek, így nem számítnak kiemelt ügyfeleknek. Helyzetük a hitelintézetekkel, pénzügyi intézményekkel szemben is hasonló, kénytelenek elfogadni a pénzügyi intézmények által kínált szerződési feltételeket, egyedi konstrukciókra nincs lehetőség. (BÉZA et al., 2007) 3. Kis-és középvállalkozások Magyarországon A kis-és középvállalkozások gazdasági jelentősége világszerte kiemelkedő. Magyarországon az Európai Unió más országaihoz hasonlóan ezen vállalkozások központi szerepet játszanak. (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2006) A Központ Statisztikai Hivatal 2005 előtt adatait a vállalati regiszter alapján közölte, amelyről 2005-ben áttért egy új egységes európai módszertanra, amely vállalatdemográfiai adatokat közöl. (ROMÁN, 2006) Hazánkban a KSH adatai szerint 2007-ben több mint 1,2 millió db regisztrált vállalkozás volt, ez mintegy el több a 2006-os évhez képest. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy a regisztrált vállalkozások száma 2000-től 2005-ig egyenletesen növekedett ban egyfajta csökkenés volt megfigyelhető, de 2007-es évre újra növekvő tendenciát mutatott. A regisztrált vállalkozásokat a KSH három kategóriába sorolja: működő vállalkozás, valódi új vállalkozás ás valódi megszűnt vállalkozás. (BÉZA et al., 2007.) db Regisztrált vállalkozás Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 1. ábra: Vállalkozások Magyarországon között Működő vállalkozás Valódi új vállalkozás, 2000=100% 140 % 120 % 100 % 80 % 60 % 40 % 20 % A működő vállalkozásokra is hasonló tendencia mondható el, mint a regisztrált vállalkozásokról, a közötti időszakban nőtt a számuk, majd 2005-ben és 2006-ban egyfajta csökkenés figyelhető meg. A működő vállalkozásokról, 2007 év adatainak hiányában mivel a KSH idősoraiban ilyen bontásban még nem találhatók meg az adatok azt lehet megállapítani, hogy 2005-ről 2006-ra mintegy 9, 61 ezerrel csökkent, viszont a vizsgálati szempontból fontos 2000 évhez képest 73 ezerrel nőtt. (KSH, 2008) Érdemes megfigyelni a valódi új vállalkozok számának alakulását is. Egy vállalkozást akkor tekint a KSH valódi új vállalkozásnak, ha abban az évben a működő vállalkozások halmazához tartozik és a megelőző két évben nem számított működőnek. A jogelőddel rendelkező szervezetek nem számítanak valódi alakulásnak. (KSH, 2008) A valódi új vállalkozás kritérium alapján a KSH adatait vizsgálva 2000-ben több mint 86 ezer db vállalkozást sorolunk ebbe a kategóriába. Ez 2001-re 2 ezerrel csökkent, majd ezután a 2002-es év végére egyfajta dinamikus növekedés indult meg, és a vizsgált időszakban, a valódi új vállalkozások számának maximumát a 2002-dik évben érte el, közel 104 ezer 0 % 3

5 darabbal. Ennek oka az lehetett, hogy ebben az évben az egyéni vállalkozásoknak újra kellett regisztrálniuk magukat. (KSH, 2008) A harmadik kategória a vállalkozások vizsgálatánál a valódi megszűnt vállalkozások csoportja, amiről adatok csak a között állnak rendelkezésre ezért ennek az elemzésétől eltekintek. 0-9 fő foglalkoztatott fő foglalkoztatott fő folalkoztatott 250 fő feletti foglalkoztatott 0,718% 0,132% 4,209% 94,941% Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 2. ábra: A működő vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása Mint a regisztrált vállalkozások, mind pedig a működő vállalkozások létszám kategóriák szerinti vizsgálatakor megállapítható, amit a 2. ábra is jól mutat, hogy a vállalkozások 95%-a 2007-ben mikrovállalkozás volt, és ha ehhez hozzávesszük a kisvállalkozásokat is akkor eléri a 99%-ot.(GKM, 2008) A 2. táblázatból kiolvasható, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül, 2006-ban és ben is az egyéni vállalkozások voltak többségben ben a társas vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya 43%, még az egyéni vállalkozásoké 57% volt. Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint egyéni vállalkozás társas vállalkozás egyéni vállalkozás társas vállalkozás = 56, 6% = 43, 39% = 56, 95% Összes regisztrált vállalkozás =100% =100% Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján = 43% 2. táblázat A társas vállalkozásokon fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években a korlátolt felelősségű társaságok száma egyfajta növekedést mutatott, amely azzal függ össze, hogy időközben változtatásra került a gazdasági szervezetekről szóló törvény, és azzal hogy csökkentették az alapításához szükséges tőkét, egyre népszerűbb lett, és a betéti társaságoknál is jóval több regisztrált kft. szerepel a nyilvántartásban. A betéti társaságok szerepe is jelentős annak ellenére, hogy összességében számuk az elmúlt években csökkent. (KSH, 2007) A kkv-knak hazánkban nem csak a száma jelentős, hanem a gazdaságban betöltött szerepük is, ők adják a vállalkozások nettó árbevételének és a beruházásoknak a felét. Az alkalmazottak csaknem 60%-át a mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatják, és ha hozzáadjuk a középvállalkozások arányát, akkor a kis-és középvállalkozások foglalkoztatásból való 4

6 részesedése több mint 75%. A szektor bruttó hozzáadott értékből való részesedése is jelentős, bár között nem változott jelentősen. A mikro- és kisvállalkozások részesedése a teljes GDP-ből 35%, még a középvállalkozásokat is beleszámítva több mint 50% körül alakult. (GKM, 2008) 4. A kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Világszerte és hazánkban is a kis és középvállalkozások egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdasági életben, ezért pénzügyi forrásokhoz való jutásuk is kiemelkedő fontosságú. Több tanulmány készült hazánkban és az Európai Unió többi tagállamában is, ami a kis-és középvállalkozások helyzetével foglakozott, és amelyek arra a megállapításra jutottak, hogy ezen vállalatok teljesítménye és növekedési lehetőségei általában a finanszírozási problémáiktól függ. Ez jelentette mind az idegen tőkéhez való jutás nehézségét, mint pedig a nem megfelelő saját tőke nagyságát. A szektor finanszírozásában, az utóbbi időben azonban pozitív változások következtek be, de ennek ellenére még mindig hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. (NÉMETHNÉ, 2008) A vállalkozások finanszírozásában a döntő szerep a saját forrásoké. Ugyanakkor modern piacgazdaságban a külső források igénybevétele is általános. A vállalkozás szempontjából a kérdés általában úgy merül fel, hogy egy adott helyzetben milyen a saját és a külső források optimális szerkezete. (KÁLLAY et al., 2003) A vállalkozások finanszírozását több alapesetre lehet bontani, amelyet a 3. táblázatban foglaltam össze. Vállalatfinanszírozási alapesetek Vállalatfinanszírozás Külső finanszírozás (adósság jellegű intézményes, adósság jellegű, nem intézményes, tőkejellegű Vagyonfinanszírozás - alaptőke emelés keretében, véglegesen bocsátják a tulajdonosok és a befektetők a vállalkozás rendelkezésére a kívánt tőkét finanszírozási források) Adósságfinanszírozás - hitel jellegű forrásokat, ekkor a pénzt kölcsönként nyújtják a vállalkozásnak, amit meghatározott idő után vissza kell fizetni Adósság jellegű intézményes - bankhitel - lízing - faktoring - kötvény Adósság jellegű nem intézményes - tagi vagy tulajdonosi kölcsön - családi, baráti kölcsön - szállítói hitel - vevői előleg - közraktárjegy Forrás: saját szerkesztés BÉZA et al., 2007 alapján Külső tőke jellegű finanszírozás - informális befektetők: család, barátok, munkatársak - üzleti angyalok - kockázati tőke 3. táblázat Belső finanszírozás az adott vállalkozás a saját, rendelkezésre álló és folyamatosan képződő forrásaiból elégíti ki pénzügyi szükségleteit Hazánkban a pénzügyi rendszer banki típusú, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a bankoknak van a legnagyobb szerepe, a tőkepiaci finanszírozás jelentéktelen. A hazai vállalati méretek és jellemzőikből adódóan a vállalkozások számára a tőkepiaci finanszírozás nem kifizetődő. A jövőre vonatkozóan továbbra is várható, hogy fennmarad a bankszektor dominanciája a vállalatfinanszírozásban mindenekelőtt a hazai tőkepiac fejlődése előtt álló korlátok miatt. A magyar vállalatok viszonylag kis mérete ugyanis nem teszi gazdaságossá számukra a tőkepiaci értékpapír-kibocsátást a banki hitelfelvételhez képest (ÁRVAI, 2002) 5

7 A kis-és középvállalkozásokra jellemző, hogy munka intenzív szektorban végzik tevékenységeiket, a nagy volumenű és hosszú távú finanszírozási igények nagyon ritkák. A vállalkozások finanszírozási igényei jellemzően kis összegű, rövid lejáratú hiteligények formájában jelentkeznek. (BÉZA et al., 2007) Még a sikeres kisvállalatok körében is gyakori probléma a folyamatos fizetőképesség fenntartása, mivel a működésből származó bevétel nem fedezi a kiadásokat. Ilyenkor van igénye a vállalatoknak a rövidtávú kölcsönök iránt, amivel átmeneti likviditási zavarukat tudják orvosolni. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a vállalkozások, ha tehetik, kikerülik az intézményes finanszírozást, és nem vesznek igénybe külső forrásokat. Abban az esetben, ha a vállalkozás elkezd jól működni és növekedni, a folyamatos fizetőképesség fenntartsa egyre nehezebbé válik, és a vállalkozás már nem tudja elkerülni a külső források igénybevételét. Ugyanakkor a kisvállalatok hitelezési igényét jelentősen befolyásolja a hitelezési forrásokat kínáló bankok magatartása. (BÉZA et al., 2007) Az Európai Bizottság által ban a kkv-k körében készített felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a finanszírozásukban a bankok játsszák a legnagyobb szerepet. Az 4. táblázat jól mutatja, hogy az EU-15-ben a kkv-k 79%-a, az új tagállamokban a 66%-a, hazánkban 54%-a fordul valamelyik bankhoz, ha pénzügyi forrásra van szüksége. A legkedveltebb pénzügyi eszköz, mint a régi, mint az új tagállamokban a lízing. Magyarországon az igénybe vett pénzügyi eszközök közül ez 43%. Ezt követi a folyószámlahitel, ami 30%-ot tesz ki. 4. táblázat A KKV forráshoz jutás érdekében megkeresett intézmények, és felhasznált eszközök az Európai Bizottság felmérése alapján Régi tagállamok Új tagállamok Régi tagállamok Új tagállamok Megkeresett pénzügyi intézmények Felhasznált pénzügyi eszközök Bankok 79% 66% lízing 51% 53% Lízing cégek 24% 35% folyószámlahitel 50% 37% Befektetéseket 11% 11% 3 évnél hosszabb 45% 14% támogató közintézmények lejáratú kölcsönök Magánbefektetők 7% 8% 3 évnél rövidebb 31% 36% Bankon kívüli magánfinanszírozó cégek Kockázati lejáratú kölcsönök 4% 3% leszámítolás/ faktoring 19% 10% 2% 1% faktoring 9% 10% tőketársaságok Egyéb 1% 1% Kockázati tőke 6% 3% Forrás: saját szerkesztés a GKM: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata adatai alapján 5. A kis és középvállalkozások banki finanszírozásának fejlődése Magyarországon Hazánkban a bankszektor érdeklődése és nyitása a kis- és középvállalkozások felé az 1990-es években kezdődött meg. Ennek az oka az volt, hogy a rendszerváltás után egyfajta gazdasági szerkezetátalakulás ment végbe, mely jelentette egyrészt azt, hogy a nagyvállalatok többsége megszűnt, összeomlott, vagy átalakult. Másrészt ez volt az az időszak, amikor a kisvállalkozói kedv megnőtt, és tömegével jöttek létre mikro- és kisvállalkozások, és nekik anyagi forrásra volt szükségük. (BÉZA et al.,2007) 6

8 A bankszektor így megpróbált alkalmazkodni. A kis-és középvállalkozások számának növekedésével párhuzamosan a hitelintézetek száma, és ezzel együtt a számukra nyújtott hitelek is dinamikus növekedést mutattak az közötti időszakban. Sok esetben a nagyobb bankok külön szektort hoztak létre ezen ügyfélkör kiszolgálására, abban bízva, hogy ez az ügyfélkör dinamikus fejlődést fog mutatni. (NÉMETHNÉ, 2008) A bankok várakozásai azonban nem az elképzeltek szerint alakultak, mivel ebben az időszakban rengeteg új vállalkozás csődölt be, mivel nem volt meg a kellő tapasztalatuk és menedzseri ismereteik. Nem voltak elég körültekintőek, nem mérték jól fel a piacot, valamint az alulfinanszírozottság gondjával küszködtek. Ezek következménye lett, hogy a hiteleket nem tudták fizetni, és hogy a bankok egyre inkább óvatossá váltak a kisvállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében. (BÉZA et al., 2007) A bedőlt hitelek további oka, hogy a kisvállalkozások számára nyújtott szolgálatsásokat, az eljárás rendjét, szabályait a nagyvállalati hitelezés arculatához hasonlóan próbálták kialakítani. Ez azonban nem tűnt túl jó megoldásnak, nem működött és sok kritika érte a vállalkozói oldalról. A bankok nem csak hitelekkel kapcsolatos várakozásai mondtak csődöt. A bankok arra számítottak, hogy a vállalkozások a hitelintézeteknél vezetett bankszámlán helyezik el majd tőkéjüket, és ez hozzájárul a bankok hitelezési likviditásához. Azonban ez sem úgy alakult, vállalkozók jó része a bankszámláját csupán az adók átutalására használta, s a többi forgalom készpénzben bonyolódott. (NÉMETHNÉ, 2008) Mindezek következménye az lett, hogy a kisvállalati hitelezés 1995-től visszaesett és a bankok visszafordultak a nagyvállalati ügyfélkör felé, megszűnt az érdeklődés a kkv ügyfélkör iránt, a szolgáltatásokat visszafejlesztették. Ennek okai: - elégtelen forgótőke, amely a folyamatos működéshez lenne szükséges; - az alacsony banki hitel mellé társult magas monitoring költségek, melyek túl nagy terhet jelentettek mindkét fél számára; - a kevésbé szigorú számviteli követelmények nem szolgáltattak elég információt ahhoz, hogy teljes kép alakuljon ki a vállalkozások valós pénzügyi helyzetéről; - rövid üzleti múlt és jól bevált partnerkapcsolatok hiánya, nincs kialakult goodwill, amely csökkentené a banki kockázatot; - a külső üzleti körülmények módosulása érzékenyebben érinti őket, mint a nagyvállalatokat.(némethné, 2008) A bankok visszavonulása a kkv piacról nem abban nyilvánult meg, hogy a kisvállalkozókat kizárták volna bizonyos banki szolgáltatásokból. Elvileg bármit igénybe vehettek a bankok kínálatából, mégpedig ugyanolyan feltételekkel, mint a nagyvállalatok. A diszkrimináció éppen az azonos elbírálásban rejlett. Azok a feltételek és bankköltségek, amelyek egy nagy forgalmú cég számára nem jelentettek különösebb megterhelést, az esetek nagy részében teljesíthetetlennek bizonyultak a kkv-k számára. (NÉMETHNÉ, 2008) Az alábbi tényezők tényezők, továbbra is hátráltatják ezen szektor hitelhez jutását, ezek: - a vállalatok többsége vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudja a hitelhez szükséges fedezetet megteremteni; - nincs meggyőző üzleti tervük, és még a hitelbírálati folyamaton sem jutnak túl; - nem bocsátanak a hitelintézetek számára megfelelő mennyiségű és minőségű információt; - a bankoknak nincsenek speciális termékeik a kkv-k részére.(némethné, 2008) A helyzet csak 2000-ben kezdett változni, a bankok újra érdeklődést mutattak a kisvállalatok iránt, ennek oka az lehetett, hogy a nagyvállalati szektor már nem tudott tovább bővülni, valamint a kisvállalkozói körben is jelentős változások történtek. (BÉZA et al., 2007) A változások a következők voltak: - a kisvállalkozások zöme a bankszámlát nyitott, betétet helyezett el, és a bank megbízható ügyfelévé vált. 7

9 - A vállalkozások között voltak olyanok, amelyek már évek óta stabil helyzetben tudtak maradni és jövedelmezőségük is javult. - Az a tény, hogy a tulajdonosok saját vagyonukkal felelnek a vállalkozás kötelezettségeiért, számukra is nagyon fontossá teszi, hogy a felvett hiteleket vissza tudják fizetni, és a hitelbiztosítékot ne veszítsék el. E tény megbízhatóbbá teszi őket a bankok szemében. - A nagyszámú kisebb vállalkozás hitelezése diverzifikálja a banki ügyfélportfoliót, ami elvileg csökkentheti a banki kockázatot. - A nagyvállalati ügyfélkör már nem tud tovább bővülni, a verseny nagyon erős, és a bankok számára elérhető haszonkulcs minimális. - Hazánkban az állami gazdaságpolitika számára is egyre fontosabbá vált a kis- és középvállalkozói szektor, ugyanis a foglakoztatásban betöltött szerepük nagyon jelentős, valamint a fennmaradásuk és teljesítményüktől függ a társadalom széles rétegeinek megélhetése.(némethné, 2008) Mindezek következtében a bankok számára egyre fontosabb ügyféllé váltak, és egyre fontosabb növekedési lehetőségeket látnak a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. A bankok megpróbálják minél jobban kiszolgálni az igényeiket, és egyre több tapasztalattal rendelkeznek a kisvállalkozó ügyfélkörrel kapcsolatban, melynek következtében egyre több speciális hitel- és egyéb terméket fejlesztettek ki a számukra. A korábbi banki gyakorlat, hogy a kisvállalkozásoknak a nagyobb kockázat miatt magasabb kamattal nyújtanak hitelt, a es években kezdett megszűnni. Ennek oka lehetett, hogy egyre erősödik a bankok közötti verseny e ügyfélkör kapcsán, valamint nő az állami támogatások köre és szerepe és ez újabb ajtókat nyit és nyithat ki a bankok előtt. (NÉMETHNÉ, 2008) A kedvező hatásokat a vállalkozások saját maguk tapasztalhatják. Egy európai uniós felmérés során, amelyet az Európai Bizottság megbízásából végeztek 2006 tavaszán, az a eredmény született, hogy a megkérdezett vállalkozások több mint 60%-a úgy gondolja, hogy a jelenleg folyamatban lévő projektjei megvalósításához elegendő finanszírozási forrással rendelkezik. Külön figyelmet érdemel, hogy a legkedvezőbb eredmény éppen a magyar vállalkozók körében született, amelynek 86%-a volt elégedett finanszírozási helyzetével. Ez a felmérés azonban nem csak a bankhitelre vonatkozott. (NÉMETHNÉ, 2008) Mindezek ellenére a banki hitelezés súlya nem arányos a kisvállalkozások gazdasági jelentőségével, és bár kereslete növekedett, hazánkban e vállalkozások többsége, még mindig nem vesz igénybe hitel. Ennek okai a következőkben rejlenek: - információ hiány: az adott bank a kockázatkezeléshez nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű információt egy hitelezési múlttal nem rendelkező vállalkozástól; - méretgazdaságosság: egy induló vállalkozás finanszírozása nagyon sok kockázatot jelent egy bank számára, nagyon költséges a kockázatkezelése; - magas tranzakciós költség a kis összegű tranzakcióknál, ami mint a bank, mint a vállalat számára túl költséges lehet; - kevés a speciálisan a számukra kifejlesztett hitelkonstrukció.(némethné, 2008) Mindezek szükségessé tesznek további fejlesztéseket és javításokat, amelyre az Európai Unió különböző programjai is felhívják a figyelmet és megpróbálják elérni, hogy javuljon a kapcsolat a hitelintézetek és a kisvállalkozások között, valamint a hogy nőjön a számukra nyújtott bankhitelek aránya. (NÉMETHNÉ, 2008) Ennek érdekében két lényeges intézkedés is történt. Az egyik az Európai Bizottság által elfogadott viselkedési kódex, amelynek célja a bankok és a kkv-k kapcsolatának mindkét fél érdekében és aktív közreműködésével történő javítása. Ebben a viselkedési kódexben különböző alapelvek fogalmazódtak meg, mint: - a kölcsönös bizalom kiépítése: minden kapcsolat alapja a kölcsönös nyíltság és bizalom, csak ez lehet a hosszú távú siker alapja. 8

10 - Átláthatóság fokozása: a hitelintézeti feltétrendszert a kkv-k számára érthetővé, átláthatóvá kell tenni, és rendelkezésükre kell bocsátani a kellő információkat. De ugyanez vonatkozik a vállalatokra is, lássák el a bankokat megfelelő információval, és időben tájékoztassák a változásokról. - Nyílt párbeszéd: a vállalkozások folyamatosan szolgáltassanak teljes képet üzleti helyzetükről. Ezzel párhuzamosan a hitelintézetek mindig közöljék, milyen típusú információkra van szükség, teljes körűen ismertessék aktuális szolgáltatásaikat és díjakat, hogy a vállalkozások kiválaszthassák a számukra elérhető legjobb szolgáltatást. - Titoktartás: az ügyfelek adatainak bizalmas kezelése. - Tartózkodás a diszkriminációtól: a hitelintézetek legyenek készek üzleti kapcsolatot létesíteni minden vállalkozóval (függetlenül azok nemétől, vallásától, etnikai, vagy nemzeti hovatartozásától) az üzleti etika és a hatályos jogszabályok figyelembevételével. (NÉMETHNÉ, 2008) A második lényeges intézkedés a Bázel II. tőkeegyezmény, amelyben a kkv-kal szembeni pozitív diszkrimináció érvényesül. Ennek lényege, hogy a bankok számára előírt minimális tőkekövetelmény a kkv hitelezés területén kisebb, mint a nagyvállalatok esetében, vagyis a szabályozás igyekszik a kisebb vállalkozások hitelezését vonzóbbá tenni a hitelintézetek számára. (NÉMETHNÉ, 2008) 6. A Bázel II tőkeegyezmény, és hatása a vállalatfinanszírozásra A bankok tevékenysége kockázatos, a bankok működése során előfordulhatnak olyan esetek is, amikor veszteséget kell elszenvedniük ügyfeleikkel szemben. Például, ha az ügyfél akinek hitelt nyújtottak nem képes sem a kamatot, sem a tőkét fizetni. A bankok számára nagyon fontos, hogy az ilyen esetekben biztosítva legyenek és megfelelő nagyságú tőke álljon rendelkezésükre. A banki kockázatvállalás során elszenvedett veszteség fedezetére szolgáló tőkekövetelmény meghatározásában nagy szerepet játszik a bázeli bizottság, melyet 1974 végén a világ legfejlettebb országainak jegybankjai alapítottak. (Jelenlegi tagok: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Svájc, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.) (BÉZA et al, 2007) A bázeli bizottság egyfajta szabályozó testületként dolgozik, melynek feladata, többek között, hogy mint iránymutató funkcionáljon, és világszerte elfogadott sztenderdeket dolgozzon ki, a hitelezés és más banki tevékenységek kockázatának elfogadható szinten tartására. Az első szabályozások 1988-ban, a hitelezési kockázatból származó kockázatok tőkekövetelményeire vonatkoztak ban ezt a szabályozást kiegészítették piaci kockázatra vonatkozó előírásokkal. A követelményrendszer lényege, hogy a bankoknak a kockázattal súlyozott mérlegfőösszegük (összes eszközük) legalább 8%-ának megfelelő tőkével kell rendelkezniük.. (BÉZA et al, 2007) 2004-ben a bizottság által újabb irányelvek kerültek meghatározásra, amelyet 2006 júniusában vezettek be a közösség jogrendszerébe. (BÉZA et al, 2007) Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a Bázel I-ben több hiányosságot véltek felfedezni. Hiányosságként vették számba, hogy a legújabb pénzügyi innovációk kockázatot növelő, vagy éppen ellenkezőleg, kockázatot csökkentő hatását nem veszi fegyelembe, valamint, hogy az egyes eszközök kockázatossága és a tőkekövetelmény nincs kellően differenciálva, így a Bázel I szerint azon kockázati kategóriába tartozó eszközökön belül a bankok ösztönözve vannak a kockázatosabb tételek felé történő elmozdulásra. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a bank számára kockázatosabb vállalatoknak magasabb hitelkamatot tudnak felszámítani, és így nagyobb nyereségre tesznek szert. (CSUBÁK, 2003) 9

11 A bizottság által elfogadott Bázel II. szabályozás nagyobb szabadságot ad a bankoknak, de ennek ellenére nem kockázatosabb megoldás. Ezért alakult ki az a három alappillér, amelyben biztosítják a betétesek biztonságát, és a megfelelő tőkeszint fenntartását. A Bázel II. párom pillére Minimális tőkekövetelmény - meghatározza a szabályozói tőke számításának módszerét Felügyeleti felülvizsgálati folyamat - fokozott fegyelem - legnagyobb kihívás a bankok számára - azon a feltételezésen alapul, hogy a - nagyobb ellenőrzés, fokozottabb bankok az előírásoknak megfelelően figyelem a bankoknak, az alábbi számítják a tőkét, valamint, a területeken: gazdasági tőkeszámítás és követelményeiket belső tőkeallokáció Forrás: saját szerkesztés, BÉZA et al, 2007 alapján 5. táblázat A piac fegyelmező ereje helyi hatóságok által előírt közzétételi szabályozás Az új szabályozás alapján az alábbi kockázatokat veszik figyelembe a tőkeszámításban: működési kockázat: a működés folyamat során felmerülő problémák az okozói, kiváltója lehet mag a rendszer, vagy a bankkal kapcsolatba álló kívülálló személyek, rendszerek események, ide tartozik a jogi kockázat is. Számítására három alapvető módszert alkalmaznak: 1. Az alapvető mutató rendszere az eredménykategóriákból indul ki, és azokhoz fix, 15%-os szorzószámot használ a tőkekövetelmény meghatározásához. 2. A sztenderd módszer az alapvető mutató módszeréhez hasonlóan az eredményből indul ki. Többletfeladatot abban jelent, hogy el kell készíteni az eredmény üzletági besorolását, majd az egyes üzletághoz rendelt kockázati százalékok alkalmazásával kalkulálható a tőkekövetelmény. 3. A fejlett mérési módszer a korábbi évek veszteségadatai alapján, modell(ek) segítségével határozza meg a működési kockázatot, majd ennek alapján a tőkekövetelményt. (BÉZA et al, 2007) Piaci kockázat: pénzügyi kockázatot jelent, a bank tulajdonában lévő értékpapírok, árfolyamok, kamatlábak stb. bizonytalan jövőbeni értékéből fakad. Hitelezési kockázat: az a kockázat, ami abból fakad, hogy a bankkal kapcsolatban álló ügyfél nem fizeti a bankkal szemben fennálló közételezettségét. Attól függően, hogy az adott banknál mennyire fejlett a kockázatkezelési rendszer, a számítás módszere lehet egyszerűbb, vagy jóval fejlettebb és egyben bonyolultabb. (BÉZA et al, 2007) A hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására a bankok a következő lehetőségek közül választhatnak: - sztenderd rendszer: ez a portfolió felosztásában, szegmentálásában tér el az első bázeli tőkeegyezmény szabályaitól, a tőkekövetelmény számítása nagyon hasonló, az egyes szegmensekhez rendel kockázati súlyokat. - Belső minősítésen alapuló alap módszer (FIRB): a bank saját becsléseit is felhasználhatja a tőkeszámításban. Az alapmódszer esetén a PD (Probability of Default- bedőlés valószínűség) értékét becsli és használja fel a tőkeszámításban. - Belső minősítésen alapuló fejlett módszer (AIRB): sokkal összetettebb, a PD becslésen kívül LGD-becslést (Loss Given Default nem teljesítéskori veszteségráta) is készít a bank, amit felhasznál a tőkeszámításban. Ezen módszerek alkalmazása azon a feltételezésen alapul, hogy az ügyfeleikről a bankok megfelelő mennyiségű, minőségű adattal rendelkeznek, amelyek segítségével e statisztikai modellek megfelelően alkalmazhatók. (BÉZA et al, 2007) És ekkor merülhet föl a következő kérdés: hogyan hatott mindez a kis-és középvállalkozások finanszírozására? 10

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. február 27. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. IV. negyedévben 2,2%-kal, 2014. év egészében

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11.

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11. Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató A kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény legfontosabb változása

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 28.

Lamanda Gabriella március 28. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A KKV adatok és amit róluk tudni kell A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Lamanda Gabriella április 21.

Lamanda Gabriella április 21. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. április 21. Bankok mérlegének sajátosságai Banktőke szerepe és felépítése, TMM Eredménykimutatás jellegzetes tételei Banki kockázatok és kezelésük Hitel nyújtás

Részletesebben

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA. a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA. a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai részére Az UniCredit Csoport Az UniCredit Csoport vezető

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14.

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. A Next-Faktor tulajdonosi háttere 51% 49% 36,19% 63,8% 76% 24% Next-Faktor Zrt. 3 Faktorált forgalom Faktorált forgalom 25 20 17,76 20,50 15 11,50 13,60

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Pénzügyi stabilitási jelentés november

Pénzügyi stabilitási jelentés november Pénzügyi stabilitási jelentés 2016. november Horváth Gábor, vezető közgazdasági szakértő Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Sajtótájékoztató 2016. november 17. Fő üzenetek a hazai pénzügyi stabilitásról

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15. Bankügyletek 1-2. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2017. február 15. Miről lesz szó? Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról)

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása KKV-nak minősül az a vállalkozás,

Részletesebben

Finanszírozás fogalma

Finanszírozás fogalma A vállalkozás alapításához működéséhez befektetéseihez kötelezettségeinek pénzügyi teljesítéséhez szükséges szabad pénzeszközök biztosítása és a velük való gazdálkodás. Finanszírozás fogalma Rentabilitás

Részletesebben

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9.

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9. Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel Budapest, 2015. szeptember 9. A gyorsaság és a biztonság mindenek előtt Biztonság + Gyorsaság = 2 Bizalmas, üzleti és banktitok A globális trendek

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

Összefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 11. üléséről

Összefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 11. üléséről P é n z ü g y i S t a b i l i t á s i T a n á c s Összefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 11. üléséről Helyszín: Időpont: Résztvevők: A PSZÁF VI. emeleti tanácsterme 2010. december 15-e 9 órától

Részletesebben

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK Érvényes: 2010. január 1-jétől Megjelenés: 2009. december 15. HIRDETMÉNY A mikro- és kisvállalati ügyfélkör részére (1) végzett hitelműveletek és egyéb banki kötelezettségvállalások tekintetében érvényes

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 BEVEZETŐ...6 1. FEJEZET...7 A BANK FOGALMA, MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIAI FUNKCIÓI...7 1.1. MI IS A BANK?...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez június

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez június 212. 213. január 214. január 212. 213. január 214. január Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 214. 1. ábra: A háztartások hitelállományának reálnövekedése

Részletesebben

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja A hitelezés közös érdek Hegeds Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja Budapest, 2013. november 20. .., mert hitelezés nélkl nincs stabil pénzgyi közvetítő rendszer és nincs gazdasági

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben