A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BANKI FINANSZÍROZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON Kovács Kitti V. évfolyam, közgazdász-gazdálkodási szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Pénzügy- és Közgazdaságtan Tanszék Konzulensek: Dr. Geszti Szilárd egyetemi adjunktus Gál Veronika Alexandra PhD hallgató

2 ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatomban a kis- és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k) banki finanszírozásának fejlődését fogom bemutatni. Arra keresem a választ, hogy mi az oka annak, hogy egyre fontosabb ügyfélkörré váltak a bankok számára; melyek voltak azok a tényezők, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a finanszírozásuk fejlődésére, és mindezek következtében az elmúlt években hogyan alakult banki finanszírozásuk Magyarországon. Először bemutatom a kis- és középvállalkozások törvény szerinti meghatározását. Majd bemutatom azokat a legfontosabb sajátosságokat, amik a kkv szektort jellemzik, és amelyek ismerete feltétlenül szükséges, ahhoz, hogy egy általános képet kapjunk ezen szektor működéséről. Ezt követően szeretném bemutatni, hogy hazánkban mekkora a kkv-k gazdasági jelentősége a vállalkozásokon belül, milyen a foglalkoztatáshoz és a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk. Majd ezután, térnék rá dolgozatom fő témájára és bemutatom, hogy milyen finanszírozási források ismertek a kis- és középvállalkozások számára, és hogyan fejlődött a banki finanszírozásuk. Hogyan hatott rájuk a viselkedési kódex és a Bázel II. tőkeegyezmény, amelyek alapvető változásokat hoztak a kkv szektor banki finanszírozásával kapcsolatban. Végezetül pedig a kis- és középvállalkozások banki hitelezésének hazai helyzetét, annak elmúlt évekbeli alakulását mutatom be a PSZÁF és a KSH adatai alapján készített diagramok segítségével. BEVEZETÉS Dolgozatom témájaként, azért a kis- és középvállalkozások banki finanszírozásának fejlődését választottam, mert hazánkban, az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági életben. Ez abban is megnyilvánul, hogy a hazai és az Európai Unió közös gazdaságpolitikája is egyre nagyon figyelmet fordít a gazdaság ezen szereplőire. A téma aktualitását, fontosságát azzal az idézettel lehetne legjobban megfogalmazni, amelyet Erkki Liikanen biztos a Kisvállalkozások Európai Chartája című kiadvány előszójában fogalmazott meg: A kisvállalkozások gazdaságunk alapját jelentik. A kisvállalkozások teszik ki vállalkozásaink 99%-át és alkotják a munkahelyteremtés, az innováció és a vagyonképzés egyik kulcsfontosságú forrását. ANYAG ÉS MÓDSZER Elsőként a témához kapcsolódó szakirodalmat tanulmányoztam át. Ez alapján meghatároztam, hogy milyen adatok és táblázatok segítségével kívánom bemutatni a kis- és középvállalkozások finanszírozásának fejlődését. Vizsgálataimat szekunder adatokra alapozom, melyek több forrásból származnak. A szekunder adatgyűjtéshez a MNB, KSH, PSZÁF interneten elérhető adatbázisait és tanulmányait használtam. A már rendelkezésre álló adatokat alapján egy olyan adatbázist készítettem, ami már lehetővé tette számomra, hogy olyan diagrammokat, táblázatokat készítsek, amelyek már elegendő, és megfelelő információt nyújtanak a téma elemzéséhez. Az elemzésben az adatok ábrázolásán túl megoszlási viszonyszámokat, valamint bázisviszonyszámokat is alkalmaztam. 1

3 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Fogalmi meghatározás A kis-és középvállalkozások finanszírozásának vizsgálata előtt fontos tisztázni azokat a fogalmakat, amelyek egyértelműen definiálják, hogy mely vállalkozások tartoznak a kis- és középvállalkozások körébe. Magyarországon a fogalmi meghatározást, besorolást a évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szabályozza, amely eleget tesz a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak. Fontos megjegyezni, hogy a legfőbb kritérium, amely alapján hazánkban a vállalatokat besorolják az a foglalkoztatottak létszáma. A törvényi szabályozás január 1-jétől van érvényben. (BÉZA et al., 2007) 1. táblázat A kis-és középvállalkozások törvény szerinti meghatározása Kis és középvállalkozás - az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, - éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfejtebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás - összes foglalkoztatotti - összes foglalkoztatotti - összes foglalkoztatotti létszáma 250 létszáma 10 főnél kevesebb - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfejtebb létszáma 50 főnél kevesebb - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfejtebb főnél kevesebb, - éves nettó árbevétele legfejtebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, 2 millió eurónak megfelelő 10 millió eurónak megfelelő vagy mérlegfőösszege legfejtebb 43 forintösszeg forintösszeg millió eurónak megfelelő forintösszeg Fontos kritériuma a törvénynek, hogy nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Forrás: saját szerkesztés a évi XXXIV. törvény alapján 2. Kisvállalatok működési és irányítási sajátosságai A kisvállalkozások vizsgálatakor sajátos, de ugyanakkor általános működési, irányítási jellemzők fogalmazhatók meg. A kisvállalatokat a szervezeti egyszerűség, a döntési mechanizmusok gyorsasága jellemzi. A kisvállalatok többségét egy személy, vagy egy kis csoport irányítja, birtokolja, ők gondoskodnak a vállalkozás működéséhez szükséges tőke előteremtéséről. (CSUBÁK, 2003) A több tulajdonos léte elősegítheti, hogy megfelelő szakértelem, tapasztalat és kapcsolatok álljanak a vállalkozás rendelkezésére. A tulajdonos személye gyakran azonos a vezető személyével, így a vezető és a tulajdonos közötti érdekellentét nem jellemző. Azon jellemzőből, hogy a tulajdonos és a vezető személye egybeesik, következik az a tény is, hogy a tulajdonos maga az aki, elvégez minden feladatot a vállalkozással kapcsolatban. Abban az esetben, ha a vezető, mint kulcsszemély valamilyen oknál fogva például: baleset, betegség nem tud részt venni a vállalkozás irányításában, még ha ez az idő nagyon rövid, akkor is a vállalkozás teljesítménye komoly mértékben visszaeshet. (BÉZA et al., 2007) A kisvállalatok további fontos jellemzője, az alacsony tőkeellátottság, minimális tőkével alapítják őket, így a kezdeti finanszírozási probléma nagyon sok cég esetében a többi életciklusban is fennmarad. Ezt mérsékelhetik a vállalatok oly módon, ha nem tőkeintenzív tevékenyégi kört választanak. Azonban ez könnyebbé teszi az újabb versenytársak megjelenését a piacon, ami gyenge alkupozíciót eredményez. A vállalkozások számára a védekezési mód ekkor az lehet, ha szaktudásukra, helyismeretükre, szolgáltatásaik egyediségére próbálnak támaszkodni, és így védekezni a piacra lépőkkel szemben. Gyenge alkupozíció jellemzi kapcsolatukat a vevőkkel és a szállítókkal szemben is. A vevőket erősíti, 2

4 hogy a kkv-k által kínált termékek és szolgáltatások nagyon hasonlóak, így könnyen helyettesíthetőek. A vállalkozások szállítókkal szembeni gyenge alkupozíciójának az oka, hogy kevés terméket és szolgáltatást rendelnek, így nem számítnak kiemelt ügyfeleknek. Helyzetük a hitelintézetekkel, pénzügyi intézményekkel szemben is hasonló, kénytelenek elfogadni a pénzügyi intézmények által kínált szerződési feltételeket, egyedi konstrukciókra nincs lehetőség. (BÉZA et al., 2007) 3. Kis-és középvállalkozások Magyarországon A kis-és középvállalkozások gazdasági jelentősége világszerte kiemelkedő. Magyarországon az Európai Unió más országaihoz hasonlóan ezen vállalkozások központi szerepet játszanak. (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2006) A Központ Statisztikai Hivatal 2005 előtt adatait a vállalati regiszter alapján közölte, amelyről 2005-ben áttért egy új egységes európai módszertanra, amely vállalatdemográfiai adatokat közöl. (ROMÁN, 2006) Hazánkban a KSH adatai szerint 2007-ben több mint 1,2 millió db regisztrált vállalkozás volt, ez mintegy el több a 2006-os évhez képest. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy a regisztrált vállalkozások száma 2000-től 2005-ig egyenletesen növekedett ban egyfajta csökkenés volt megfigyelhető, de 2007-es évre újra növekvő tendenciát mutatott. A regisztrált vállalkozásokat a KSH három kategóriába sorolja: működő vállalkozás, valódi új vállalkozás ás valódi megszűnt vállalkozás. (BÉZA et al., 2007.) db Regisztrált vállalkozás Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 1. ábra: Vállalkozások Magyarországon között Működő vállalkozás Valódi új vállalkozás, 2000=100% 140 % 120 % 100 % 80 % 60 % 40 % 20 % A működő vállalkozásokra is hasonló tendencia mondható el, mint a regisztrált vállalkozásokról, a közötti időszakban nőtt a számuk, majd 2005-ben és 2006-ban egyfajta csökkenés figyelhető meg. A működő vállalkozásokról, 2007 év adatainak hiányában mivel a KSH idősoraiban ilyen bontásban még nem találhatók meg az adatok azt lehet megállapítani, hogy 2005-ről 2006-ra mintegy 9, 61 ezerrel csökkent, viszont a vizsgálati szempontból fontos 2000 évhez képest 73 ezerrel nőtt. (KSH, 2008) Érdemes megfigyelni a valódi új vállalkozok számának alakulását is. Egy vállalkozást akkor tekint a KSH valódi új vállalkozásnak, ha abban az évben a működő vállalkozások halmazához tartozik és a megelőző két évben nem számított működőnek. A jogelőddel rendelkező szervezetek nem számítanak valódi alakulásnak. (KSH, 2008) A valódi új vállalkozás kritérium alapján a KSH adatait vizsgálva 2000-ben több mint 86 ezer db vállalkozást sorolunk ebbe a kategóriába. Ez 2001-re 2 ezerrel csökkent, majd ezután a 2002-es év végére egyfajta dinamikus növekedés indult meg, és a vizsgált időszakban, a valódi új vállalkozások számának maximumát a 2002-dik évben érte el, közel 104 ezer 0 % 3

5 darabbal. Ennek oka az lehetett, hogy ebben az évben az egyéni vállalkozásoknak újra kellett regisztrálniuk magukat. (KSH, 2008) A harmadik kategória a vállalkozások vizsgálatánál a valódi megszűnt vállalkozások csoportja, amiről adatok csak a között állnak rendelkezésre ezért ennek az elemzésétől eltekintek. 0-9 fő foglalkoztatott fő foglalkoztatott fő folalkoztatott 250 fő feletti foglalkoztatott 0,718% 0,132% 4,209% 94,941% Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 2. ábra: A működő vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása Mint a regisztrált vállalkozások, mind pedig a működő vállalkozások létszám kategóriák szerinti vizsgálatakor megállapítható, amit a 2. ábra is jól mutat, hogy a vállalkozások 95%-a 2007-ben mikrovállalkozás volt, és ha ehhez hozzávesszük a kisvállalkozásokat is akkor eléri a 99%-ot.(GKM, 2008) A 2. táblázatból kiolvasható, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül, 2006-ban és ben is az egyéni vállalkozások voltak többségben ben a társas vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya 43%, még az egyéni vállalkozásoké 57% volt. Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint egyéni vállalkozás társas vállalkozás egyéni vállalkozás társas vállalkozás = 56, 6% = 43, 39% = 56, 95% Összes regisztrált vállalkozás =100% =100% Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján = 43% 2. táblázat A társas vállalkozásokon fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években a korlátolt felelősségű társaságok száma egyfajta növekedést mutatott, amely azzal függ össze, hogy időközben változtatásra került a gazdasági szervezetekről szóló törvény, és azzal hogy csökkentették az alapításához szükséges tőkét, egyre népszerűbb lett, és a betéti társaságoknál is jóval több regisztrált kft. szerepel a nyilvántartásban. A betéti társaságok szerepe is jelentős annak ellenére, hogy összességében számuk az elmúlt években csökkent. (KSH, 2007) A kkv-knak hazánkban nem csak a száma jelentős, hanem a gazdaságban betöltött szerepük is, ők adják a vállalkozások nettó árbevételének és a beruházásoknak a felét. Az alkalmazottak csaknem 60%-át a mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatják, és ha hozzáadjuk a középvállalkozások arányát, akkor a kis-és középvállalkozások foglalkoztatásból való 4

6 részesedése több mint 75%. A szektor bruttó hozzáadott értékből való részesedése is jelentős, bár között nem változott jelentősen. A mikro- és kisvállalkozások részesedése a teljes GDP-ből 35%, még a középvállalkozásokat is beleszámítva több mint 50% körül alakult. (GKM, 2008) 4. A kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Világszerte és hazánkban is a kis és középvállalkozások egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdasági életben, ezért pénzügyi forrásokhoz való jutásuk is kiemelkedő fontosságú. Több tanulmány készült hazánkban és az Európai Unió többi tagállamában is, ami a kis-és középvállalkozások helyzetével foglakozott, és amelyek arra a megállapításra jutottak, hogy ezen vállalatok teljesítménye és növekedési lehetőségei általában a finanszírozási problémáiktól függ. Ez jelentette mind az idegen tőkéhez való jutás nehézségét, mint pedig a nem megfelelő saját tőke nagyságát. A szektor finanszírozásában, az utóbbi időben azonban pozitív változások következtek be, de ennek ellenére még mindig hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. (NÉMETHNÉ, 2008) A vállalkozások finanszírozásában a döntő szerep a saját forrásoké. Ugyanakkor modern piacgazdaságban a külső források igénybevétele is általános. A vállalkozás szempontjából a kérdés általában úgy merül fel, hogy egy adott helyzetben milyen a saját és a külső források optimális szerkezete. (KÁLLAY et al., 2003) A vállalkozások finanszírozását több alapesetre lehet bontani, amelyet a 3. táblázatban foglaltam össze. Vállalatfinanszírozási alapesetek Vállalatfinanszírozás Külső finanszírozás (adósság jellegű intézményes, adósság jellegű, nem intézményes, tőkejellegű Vagyonfinanszírozás - alaptőke emelés keretében, véglegesen bocsátják a tulajdonosok és a befektetők a vállalkozás rendelkezésére a kívánt tőkét finanszírozási források) Adósságfinanszírozás - hitel jellegű forrásokat, ekkor a pénzt kölcsönként nyújtják a vállalkozásnak, amit meghatározott idő után vissza kell fizetni Adósság jellegű intézményes - bankhitel - lízing - faktoring - kötvény Adósság jellegű nem intézményes - tagi vagy tulajdonosi kölcsön - családi, baráti kölcsön - szállítói hitel - vevői előleg - közraktárjegy Forrás: saját szerkesztés BÉZA et al., 2007 alapján Külső tőke jellegű finanszírozás - informális befektetők: család, barátok, munkatársak - üzleti angyalok - kockázati tőke 3. táblázat Belső finanszírozás az adott vállalkozás a saját, rendelkezésre álló és folyamatosan képződő forrásaiból elégíti ki pénzügyi szükségleteit Hazánkban a pénzügyi rendszer banki típusú, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a bankoknak van a legnagyobb szerepe, a tőkepiaci finanszírozás jelentéktelen. A hazai vállalati méretek és jellemzőikből adódóan a vállalkozások számára a tőkepiaci finanszírozás nem kifizetődő. A jövőre vonatkozóan továbbra is várható, hogy fennmarad a bankszektor dominanciája a vállalatfinanszírozásban mindenekelőtt a hazai tőkepiac fejlődése előtt álló korlátok miatt. A magyar vállalatok viszonylag kis mérete ugyanis nem teszi gazdaságossá számukra a tőkepiaci értékpapír-kibocsátást a banki hitelfelvételhez képest (ÁRVAI, 2002) 5

7 A kis-és középvállalkozásokra jellemző, hogy munka intenzív szektorban végzik tevékenységeiket, a nagy volumenű és hosszú távú finanszírozási igények nagyon ritkák. A vállalkozások finanszírozási igényei jellemzően kis összegű, rövid lejáratú hiteligények formájában jelentkeznek. (BÉZA et al., 2007) Még a sikeres kisvállalatok körében is gyakori probléma a folyamatos fizetőképesség fenntartása, mivel a működésből származó bevétel nem fedezi a kiadásokat. Ilyenkor van igénye a vállalatoknak a rövidtávú kölcsönök iránt, amivel átmeneti likviditási zavarukat tudják orvosolni. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a vállalkozások, ha tehetik, kikerülik az intézményes finanszírozást, és nem vesznek igénybe külső forrásokat. Abban az esetben, ha a vállalkozás elkezd jól működni és növekedni, a folyamatos fizetőképesség fenntartsa egyre nehezebbé válik, és a vállalkozás már nem tudja elkerülni a külső források igénybevételét. Ugyanakkor a kisvállalatok hitelezési igényét jelentősen befolyásolja a hitelezési forrásokat kínáló bankok magatartása. (BÉZA et al., 2007) Az Európai Bizottság által ban a kkv-k körében készített felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a finanszírozásukban a bankok játsszák a legnagyobb szerepet. Az 4. táblázat jól mutatja, hogy az EU-15-ben a kkv-k 79%-a, az új tagállamokban a 66%-a, hazánkban 54%-a fordul valamelyik bankhoz, ha pénzügyi forrásra van szüksége. A legkedveltebb pénzügyi eszköz, mint a régi, mint az új tagállamokban a lízing. Magyarországon az igénybe vett pénzügyi eszközök közül ez 43%. Ezt követi a folyószámlahitel, ami 30%-ot tesz ki. 4. táblázat A KKV forráshoz jutás érdekében megkeresett intézmények, és felhasznált eszközök az Európai Bizottság felmérése alapján Régi tagállamok Új tagállamok Régi tagállamok Új tagállamok Megkeresett pénzügyi intézmények Felhasznált pénzügyi eszközök Bankok 79% 66% lízing 51% 53% Lízing cégek 24% 35% folyószámlahitel 50% 37% Befektetéseket 11% 11% 3 évnél hosszabb 45% 14% támogató közintézmények lejáratú kölcsönök Magánbefektetők 7% 8% 3 évnél rövidebb 31% 36% Bankon kívüli magánfinanszírozó cégek Kockázati lejáratú kölcsönök 4% 3% leszámítolás/ faktoring 19% 10% 2% 1% faktoring 9% 10% tőketársaságok Egyéb 1% 1% Kockázati tőke 6% 3% Forrás: saját szerkesztés a GKM: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata adatai alapján 5. A kis és középvállalkozások banki finanszírozásának fejlődése Magyarországon Hazánkban a bankszektor érdeklődése és nyitása a kis- és középvállalkozások felé az 1990-es években kezdődött meg. Ennek az oka az volt, hogy a rendszerváltás után egyfajta gazdasági szerkezetátalakulás ment végbe, mely jelentette egyrészt azt, hogy a nagyvállalatok többsége megszűnt, összeomlott, vagy átalakult. Másrészt ez volt az az időszak, amikor a kisvállalkozói kedv megnőtt, és tömegével jöttek létre mikro- és kisvállalkozások, és nekik anyagi forrásra volt szükségük. (BÉZA et al.,2007) 6

8 A bankszektor így megpróbált alkalmazkodni. A kis-és középvállalkozások számának növekedésével párhuzamosan a hitelintézetek száma, és ezzel együtt a számukra nyújtott hitelek is dinamikus növekedést mutattak az közötti időszakban. Sok esetben a nagyobb bankok külön szektort hoztak létre ezen ügyfélkör kiszolgálására, abban bízva, hogy ez az ügyfélkör dinamikus fejlődést fog mutatni. (NÉMETHNÉ, 2008) A bankok várakozásai azonban nem az elképzeltek szerint alakultak, mivel ebben az időszakban rengeteg új vállalkozás csődölt be, mivel nem volt meg a kellő tapasztalatuk és menedzseri ismereteik. Nem voltak elég körültekintőek, nem mérték jól fel a piacot, valamint az alulfinanszírozottság gondjával küszködtek. Ezek következménye lett, hogy a hiteleket nem tudták fizetni, és hogy a bankok egyre inkább óvatossá váltak a kisvállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében. (BÉZA et al., 2007) A bedőlt hitelek további oka, hogy a kisvállalkozások számára nyújtott szolgálatsásokat, az eljárás rendjét, szabályait a nagyvállalati hitelezés arculatához hasonlóan próbálták kialakítani. Ez azonban nem tűnt túl jó megoldásnak, nem működött és sok kritika érte a vállalkozói oldalról. A bankok nem csak hitelekkel kapcsolatos várakozásai mondtak csődöt. A bankok arra számítottak, hogy a vállalkozások a hitelintézeteknél vezetett bankszámlán helyezik el majd tőkéjüket, és ez hozzájárul a bankok hitelezési likviditásához. Azonban ez sem úgy alakult, vállalkozók jó része a bankszámláját csupán az adók átutalására használta, s a többi forgalom készpénzben bonyolódott. (NÉMETHNÉ, 2008) Mindezek következménye az lett, hogy a kisvállalati hitelezés 1995-től visszaesett és a bankok visszafordultak a nagyvállalati ügyfélkör felé, megszűnt az érdeklődés a kkv ügyfélkör iránt, a szolgáltatásokat visszafejlesztették. Ennek okai: - elégtelen forgótőke, amely a folyamatos működéshez lenne szükséges; - az alacsony banki hitel mellé társult magas monitoring költségek, melyek túl nagy terhet jelentettek mindkét fél számára; - a kevésbé szigorú számviteli követelmények nem szolgáltattak elég információt ahhoz, hogy teljes kép alakuljon ki a vállalkozások valós pénzügyi helyzetéről; - rövid üzleti múlt és jól bevált partnerkapcsolatok hiánya, nincs kialakult goodwill, amely csökkentené a banki kockázatot; - a külső üzleti körülmények módosulása érzékenyebben érinti őket, mint a nagyvállalatokat.(némethné, 2008) A bankok visszavonulása a kkv piacról nem abban nyilvánult meg, hogy a kisvállalkozókat kizárták volna bizonyos banki szolgáltatásokból. Elvileg bármit igénybe vehettek a bankok kínálatából, mégpedig ugyanolyan feltételekkel, mint a nagyvállalatok. A diszkrimináció éppen az azonos elbírálásban rejlett. Azok a feltételek és bankköltségek, amelyek egy nagy forgalmú cég számára nem jelentettek különösebb megterhelést, az esetek nagy részében teljesíthetetlennek bizonyultak a kkv-k számára. (NÉMETHNÉ, 2008) Az alábbi tényezők tényezők, továbbra is hátráltatják ezen szektor hitelhez jutását, ezek: - a vállalatok többsége vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudja a hitelhez szükséges fedezetet megteremteni; - nincs meggyőző üzleti tervük, és még a hitelbírálati folyamaton sem jutnak túl; - nem bocsátanak a hitelintézetek számára megfelelő mennyiségű és minőségű információt; - a bankoknak nincsenek speciális termékeik a kkv-k részére.(némethné, 2008) A helyzet csak 2000-ben kezdett változni, a bankok újra érdeklődést mutattak a kisvállalatok iránt, ennek oka az lehetett, hogy a nagyvállalati szektor már nem tudott tovább bővülni, valamint a kisvállalkozói körben is jelentős változások történtek. (BÉZA et al., 2007) A változások a következők voltak: - a kisvállalkozások zöme a bankszámlát nyitott, betétet helyezett el, és a bank megbízható ügyfelévé vált. 7

9 - A vállalkozások között voltak olyanok, amelyek már évek óta stabil helyzetben tudtak maradni és jövedelmezőségük is javult. - Az a tény, hogy a tulajdonosok saját vagyonukkal felelnek a vállalkozás kötelezettségeiért, számukra is nagyon fontossá teszi, hogy a felvett hiteleket vissza tudják fizetni, és a hitelbiztosítékot ne veszítsék el. E tény megbízhatóbbá teszi őket a bankok szemében. - A nagyszámú kisebb vállalkozás hitelezése diverzifikálja a banki ügyfélportfoliót, ami elvileg csökkentheti a banki kockázatot. - A nagyvállalati ügyfélkör már nem tud tovább bővülni, a verseny nagyon erős, és a bankok számára elérhető haszonkulcs minimális. - Hazánkban az állami gazdaságpolitika számára is egyre fontosabbá vált a kis- és középvállalkozói szektor, ugyanis a foglakoztatásban betöltött szerepük nagyon jelentős, valamint a fennmaradásuk és teljesítményüktől függ a társadalom széles rétegeinek megélhetése.(némethné, 2008) Mindezek következtében a bankok számára egyre fontosabb ügyféllé váltak, és egyre fontosabb növekedési lehetőségeket látnak a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. A bankok megpróbálják minél jobban kiszolgálni az igényeiket, és egyre több tapasztalattal rendelkeznek a kisvállalkozó ügyfélkörrel kapcsolatban, melynek következtében egyre több speciális hitel- és egyéb terméket fejlesztettek ki a számukra. A korábbi banki gyakorlat, hogy a kisvállalkozásoknak a nagyobb kockázat miatt magasabb kamattal nyújtanak hitelt, a es években kezdett megszűnni. Ennek oka lehetett, hogy egyre erősödik a bankok közötti verseny e ügyfélkör kapcsán, valamint nő az állami támogatások köre és szerepe és ez újabb ajtókat nyit és nyithat ki a bankok előtt. (NÉMETHNÉ, 2008) A kedvező hatásokat a vállalkozások saját maguk tapasztalhatják. Egy európai uniós felmérés során, amelyet az Európai Bizottság megbízásából végeztek 2006 tavaszán, az a eredmény született, hogy a megkérdezett vállalkozások több mint 60%-a úgy gondolja, hogy a jelenleg folyamatban lévő projektjei megvalósításához elegendő finanszírozási forrással rendelkezik. Külön figyelmet érdemel, hogy a legkedvezőbb eredmény éppen a magyar vállalkozók körében született, amelynek 86%-a volt elégedett finanszírozási helyzetével. Ez a felmérés azonban nem csak a bankhitelre vonatkozott. (NÉMETHNÉ, 2008) Mindezek ellenére a banki hitelezés súlya nem arányos a kisvállalkozások gazdasági jelentőségével, és bár kereslete növekedett, hazánkban e vállalkozások többsége, még mindig nem vesz igénybe hitel. Ennek okai a következőkben rejlenek: - információ hiány: az adott bank a kockázatkezeléshez nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű információt egy hitelezési múlttal nem rendelkező vállalkozástól; - méretgazdaságosság: egy induló vállalkozás finanszírozása nagyon sok kockázatot jelent egy bank számára, nagyon költséges a kockázatkezelése; - magas tranzakciós költség a kis összegű tranzakcióknál, ami mint a bank, mint a vállalat számára túl költséges lehet; - kevés a speciálisan a számukra kifejlesztett hitelkonstrukció.(némethné, 2008) Mindezek szükségessé tesznek további fejlesztéseket és javításokat, amelyre az Európai Unió különböző programjai is felhívják a figyelmet és megpróbálják elérni, hogy javuljon a kapcsolat a hitelintézetek és a kisvállalkozások között, valamint a hogy nőjön a számukra nyújtott bankhitelek aránya. (NÉMETHNÉ, 2008) Ennek érdekében két lényeges intézkedés is történt. Az egyik az Európai Bizottság által elfogadott viselkedési kódex, amelynek célja a bankok és a kkv-k kapcsolatának mindkét fél érdekében és aktív közreműködésével történő javítása. Ebben a viselkedési kódexben különböző alapelvek fogalmazódtak meg, mint: - a kölcsönös bizalom kiépítése: minden kapcsolat alapja a kölcsönös nyíltság és bizalom, csak ez lehet a hosszú távú siker alapja. 8

10 - Átláthatóság fokozása: a hitelintézeti feltétrendszert a kkv-k számára érthetővé, átláthatóvá kell tenni, és rendelkezésükre kell bocsátani a kellő információkat. De ugyanez vonatkozik a vállalatokra is, lássák el a bankokat megfelelő információval, és időben tájékoztassák a változásokról. - Nyílt párbeszéd: a vállalkozások folyamatosan szolgáltassanak teljes képet üzleti helyzetükről. Ezzel párhuzamosan a hitelintézetek mindig közöljék, milyen típusú információkra van szükség, teljes körűen ismertessék aktuális szolgáltatásaikat és díjakat, hogy a vállalkozások kiválaszthassák a számukra elérhető legjobb szolgáltatást. - Titoktartás: az ügyfelek adatainak bizalmas kezelése. - Tartózkodás a diszkriminációtól: a hitelintézetek legyenek készek üzleti kapcsolatot létesíteni minden vállalkozóval (függetlenül azok nemétől, vallásától, etnikai, vagy nemzeti hovatartozásától) az üzleti etika és a hatályos jogszabályok figyelembevételével. (NÉMETHNÉ, 2008) A második lényeges intézkedés a Bázel II. tőkeegyezmény, amelyben a kkv-kal szembeni pozitív diszkrimináció érvényesül. Ennek lényege, hogy a bankok számára előírt minimális tőkekövetelmény a kkv hitelezés területén kisebb, mint a nagyvállalatok esetében, vagyis a szabályozás igyekszik a kisebb vállalkozások hitelezését vonzóbbá tenni a hitelintézetek számára. (NÉMETHNÉ, 2008) 6. A Bázel II tőkeegyezmény, és hatása a vállalatfinanszírozásra A bankok tevékenysége kockázatos, a bankok működése során előfordulhatnak olyan esetek is, amikor veszteséget kell elszenvedniük ügyfeleikkel szemben. Például, ha az ügyfél akinek hitelt nyújtottak nem képes sem a kamatot, sem a tőkét fizetni. A bankok számára nagyon fontos, hogy az ilyen esetekben biztosítva legyenek és megfelelő nagyságú tőke álljon rendelkezésükre. A banki kockázatvállalás során elszenvedett veszteség fedezetére szolgáló tőkekövetelmény meghatározásában nagy szerepet játszik a bázeli bizottság, melyet 1974 végén a világ legfejlettebb országainak jegybankjai alapítottak. (Jelenlegi tagok: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Svájc, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.) (BÉZA et al, 2007) A bázeli bizottság egyfajta szabályozó testületként dolgozik, melynek feladata, többek között, hogy mint iránymutató funkcionáljon, és világszerte elfogadott sztenderdeket dolgozzon ki, a hitelezés és más banki tevékenységek kockázatának elfogadható szinten tartására. Az első szabályozások 1988-ban, a hitelezési kockázatból származó kockázatok tőkekövetelményeire vonatkoztak ban ezt a szabályozást kiegészítették piaci kockázatra vonatkozó előírásokkal. A követelményrendszer lényege, hogy a bankoknak a kockázattal súlyozott mérlegfőösszegük (összes eszközük) legalább 8%-ának megfelelő tőkével kell rendelkezniük.. (BÉZA et al, 2007) 2004-ben a bizottság által újabb irányelvek kerültek meghatározásra, amelyet 2006 júniusában vezettek be a közösség jogrendszerébe. (BÉZA et al, 2007) Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a Bázel I-ben több hiányosságot véltek felfedezni. Hiányosságként vették számba, hogy a legújabb pénzügyi innovációk kockázatot növelő, vagy éppen ellenkezőleg, kockázatot csökkentő hatását nem veszi fegyelembe, valamint, hogy az egyes eszközök kockázatossága és a tőkekövetelmény nincs kellően differenciálva, így a Bázel I szerint azon kockázati kategóriába tartozó eszközökön belül a bankok ösztönözve vannak a kockázatosabb tételek felé történő elmozdulásra. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a bank számára kockázatosabb vállalatoknak magasabb hitelkamatot tudnak felszámítani, és így nagyobb nyereségre tesznek szert. (CSUBÁK, 2003) 9

11 A bizottság által elfogadott Bázel II. szabályozás nagyobb szabadságot ad a bankoknak, de ennek ellenére nem kockázatosabb megoldás. Ezért alakult ki az a három alappillér, amelyben biztosítják a betétesek biztonságát, és a megfelelő tőkeszint fenntartását. A Bázel II. párom pillére Minimális tőkekövetelmény - meghatározza a szabályozói tőke számításának módszerét Felügyeleti felülvizsgálati folyamat - fokozott fegyelem - legnagyobb kihívás a bankok számára - azon a feltételezésen alapul, hogy a - nagyobb ellenőrzés, fokozottabb bankok az előírásoknak megfelelően figyelem a bankoknak, az alábbi számítják a tőkét, valamint, a területeken: gazdasági tőkeszámítás és követelményeiket belső tőkeallokáció Forrás: saját szerkesztés, BÉZA et al, 2007 alapján 5. táblázat A piac fegyelmező ereje helyi hatóságok által előírt közzétételi szabályozás Az új szabályozás alapján az alábbi kockázatokat veszik figyelembe a tőkeszámításban: működési kockázat: a működés folyamat során felmerülő problémák az okozói, kiváltója lehet mag a rendszer, vagy a bankkal kapcsolatba álló kívülálló személyek, rendszerek események, ide tartozik a jogi kockázat is. Számítására három alapvető módszert alkalmaznak: 1. Az alapvető mutató rendszere az eredménykategóriákból indul ki, és azokhoz fix, 15%-os szorzószámot használ a tőkekövetelmény meghatározásához. 2. A sztenderd módszer az alapvető mutató módszeréhez hasonlóan az eredményből indul ki. Többletfeladatot abban jelent, hogy el kell készíteni az eredmény üzletági besorolását, majd az egyes üzletághoz rendelt kockázati százalékok alkalmazásával kalkulálható a tőkekövetelmény. 3. A fejlett mérési módszer a korábbi évek veszteségadatai alapján, modell(ek) segítségével határozza meg a működési kockázatot, majd ennek alapján a tőkekövetelményt. (BÉZA et al, 2007) Piaci kockázat: pénzügyi kockázatot jelent, a bank tulajdonában lévő értékpapírok, árfolyamok, kamatlábak stb. bizonytalan jövőbeni értékéből fakad. Hitelezési kockázat: az a kockázat, ami abból fakad, hogy a bankkal kapcsolatban álló ügyfél nem fizeti a bankkal szemben fennálló közételezettségét. Attól függően, hogy az adott banknál mennyire fejlett a kockázatkezelési rendszer, a számítás módszere lehet egyszerűbb, vagy jóval fejlettebb és egyben bonyolultabb. (BÉZA et al, 2007) A hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására a bankok a következő lehetőségek közül választhatnak: - sztenderd rendszer: ez a portfolió felosztásában, szegmentálásában tér el az első bázeli tőkeegyezmény szabályaitól, a tőkekövetelmény számítása nagyon hasonló, az egyes szegmensekhez rendel kockázati súlyokat. - Belső minősítésen alapuló alap módszer (FIRB): a bank saját becsléseit is felhasználhatja a tőkeszámításban. Az alapmódszer esetén a PD (Probability of Default- bedőlés valószínűség) értékét becsli és használja fel a tőkeszámításban. - Belső minősítésen alapuló fejlett módszer (AIRB): sokkal összetettebb, a PD becslésen kívül LGD-becslést (Loss Given Default nem teljesítéskori veszteségráta) is készít a bank, amit felhasznál a tőkeszámításban. Ezen módszerek alkalmazása azon a feltételezésen alapul, hogy az ügyfeleikről a bankok megfelelő mennyiségű, minőségű adattal rendelkeznek, amelyek segítségével e statisztikai modellek megfelelően alkalmazhatók. (BÉZA et al, 2007) És ekkor merülhet föl a következő kérdés: hogyan hatott mindez a kis-és középvállalkozások finanszírozására? 10

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA. a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA. a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. AJÁNLATA SZÁMLAVEZETÉSI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai részére Az UniCredit Csoport Az UniCredit Csoport vezető

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14.

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. A Next-Faktor tulajdonosi háttere 51% 49% 36,19% 63,8% 76% 24% Next-Faktor Zrt. 3 Faktorált forgalom Faktorált forgalom 25 20 17,76 20,50 15 11,50 13,60

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK Érvényes: 2010. január 1-jétől Megjelenés: 2009. december 15. HIRDETMÉNY A mikro- és kisvállalati ügyfélkör részére (1) végzett hitelműveletek és egyéb banki kötelezettségvállalások tekintetében érvényes

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról)

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása KKV-nak minősül az a vállalkozás,

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

A mikro-, a kis- és középvállalkozások hitelezésének folyamata és a Széchenyi Kártya az OTP Bank Nyrt.-nél

A mikro-, a kis- és középvállalkozások hitelezésének folyamata és a Széchenyi Kártya az OTP Bank Nyrt.-nél Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügy Intézeti Tanszék A mikro-, a kis- és középvállalkozások hitelezésének folyamata és a Széchenyi Kártya

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL 1 2. SZ. MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ A MÁK MONITIRING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL 2. SZ. MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL A

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Betéti Okiratok és számlán belül lekötött betétek Lakossági ügyfelek, Vállalkozók és egyéb szervezetek részére 2 Betéti okiratok Az éves kamat mértéke Betétkönyv

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének alakulása (1999 2007)

A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének alakulása (1999 2007) 2008. HETEDIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 265 NÉMETHNÉ GÁL ANDREA A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének alakulása (1999 2007) A hazai bankok az 1990-es évek legvégén nyitottak a kis- és középvállalkozások

Részletesebben