Kül- és beltéri aeroszol jellemzése nukleáris mikroanalitikai módszerekkel

Átírás

1 Kül- és beltéri aeroszol jellemzése nukleáris mikroanalitikai módszerekkel Szoboszlai Zoltán doktori értekezés előzetes vitája Témavezető: Dr. Kertész Zsófia, Prof. Dr. Kiss Árpád Zoltán A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-1/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

2 Értekezésem célja: Kül- és beltéri aeroszol jellemzése Kültéri aeroszol: hosszú távú transzportból származó aeroszol vizsgálata Beltéri aeroszol: debreceni oktatási intézményekből és munkahelyi környezetből származó aeroszol jellemzése és forrásainak meghatározása.

3 Előadásom fő pontjai Bevezetés: Aeroszol Módszerek (mintavétel, analitika) Eredmények: Impaktor fóliák vizsgálata Szaharai epizódból származó aeroszol Beltéri aeroszol oktatási intézményekben Munkahelyi aeroszol Tézisek Publikációk

4 n N (1 3 db részecske/cm 3 ) n m (µg/ m 3 ) Mi az aeroszol? Az aeroszol kifejezés valamilyen gázközegben finoman eloszlatott, szilárd és/vagy folyékony részecskék együttes halmazát jelenti. Típusai: Elsődleges részecskék Másodlagos részecskék Forrásai: Természetes Antropogén Főbb tulajdonságai: Méreteloszlás Kémiai összetétel Koncentráció Vízoldhatóság Morfológia Optikai tulajdonságok Nukleációs módus ultra finom nano nukleáció Aitken-módus Akkumulációs módus Durva módus gőzök finom kondenzáció részecske átmérő(µm) [Giere, 21] erózió durva kőzet tenger PM 2,5 : <2,5 µm, finom méretfrakció PM >2,5 : >2,5 µm, durva méretfrakció

5 A légköri aeroszol hatásai Klimatikus hatás (lehet hűtő és melegítő) Környezeti hatás (ökológiai rendszerek, kulturális környezet) Egészségügyi hatás (betegségek, gyógyszerek) [Oberdörster, 25]

6 Alkalmazott mintavételi módszerek GENT- és Nuclepore típusú kétfokozatú mintavevők a finom és durva méretfrakciójú aeroszol szétválasztására. 1 fokozatú PIXE International kaszkád impaktor a (,1-5 µm átmérőjű) aeroszolrészecskéket 1 méretfrakcióra bontja. 1. fokozat 2. fokozat aeroszol minta belépő fúvóka impakciós felület n. fokozat szűrő NILU-típusú mintavevő fej Polikarbonátszűrő: átmérő 47 mm Pórusátmérő: 8μm és,4 μm Nuclepore-típusú mintavevő fej Polikarbonátszűrő: átmérő 25 mm Pórusátmérő: 8μm és,4 μm vákuum szivattyúhoz Kaszkádimpaktor sematikus felépítése

7 Alkalmazott módszerek Tömegkoncentráció meghatározás: Mérlegeléssel (Sartorius mikromérleg, 1μg pontosság; minták kondicionálása: ~25 o C, 55% rh). Ionnyaláb-analitikai módszerek: Makro-PIXE módszer: elemösszetétel (Z 13) Mikro-PIXE módszer: elemösszetétel (C-U) STIM: morfológia, sűrűség Morfológiai vizsgálat: Pásztázó elektronmikroszkóp (DE Szilárdtestfizika tanszék) ATOMKI X Y(a,aX)Y e - Sztochasztikus-tüdőmodell: Tüdőbeni kiülepedés meghatározásához a a Y(a,a)Y a b Y(a,b)Z Statisztikus analízis: Korrelációszámítás, hierarchikus klaszter analízis a Y(a,a)Y γ Y(a,bγ)Z b

8 Analizáló kamra fejlesztése A jelfeldolgozó rendszer és az analizáló kamra 27-es és 29-es fejlesztése: egyszerre több röntgen- és részecskedetektorral lehet méréseket végezni egyedi aeroszol részecskék elemi összetevőnek meghatározása a teljes rendszámtartományra Impaktorfóliák vizsgálata Milyen fóliák alkalmasak arra, hogy a felületükön levő aeroszolmintán könnyű elemes analízist végezzünk? Vizsgált szűrők: polikarbonát szűrő, parafinnal bevont Kapton fólia, 75 nm vastagságú alumínium fólia, 2-3 nm vastag pioloform fólia, 5 nm vastag LUXFilmTM fólia PTFE (polytetrafluoroethylene) szűrő UTW Si (Li) Faraday kalitka Be ablakos Si (Li) STIM Minta detektor RBS PIPS detektor CCD kamera 2-4 µm-es mérettartomány,1-,25 µm-es mérettartomány C Kertész Zs., Szikszai Z., Szoboszlai Z., Simon A., Huszánk R., Uzonyi I.: Study of individual atmospheric aerosol particles at the Debrecen ion microprobe, Nucl. Inst. and Meth. B, 267 (29) O min. max. C C C 5 μm O O O LUXFilm Al fólia

9 SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA között. ~5-szer azonosítottak Szaharai epizódot az ATOMKI-ban [Borbély-Kiss, 24]. Cél: egyediszemcse-analízissel kimutatni a szaharai hatást, megállapítani a szaharai részecskék jellemzőit. Mintavétel: Hortobágy-Nagyiván háttérterület (1996. november ) Kontroll minta: 1997 november egyediszemcse-analízis (~25 részecske, csak durva frakció): kontroll és szaharai epizódból származó mintákon. 2 µm 3 2 µm 2 µm µm Si a Al b Ca c e min. koncentráció/sűrűség max. szaharai epizód alatt: Ti/Ca Ti/Fe Al/Ca Hortobágy,87,13 1,179 Debrecen [Borbély-Kiss, 24],7,1,73 Olaszország [Bonelli, 1996],1,1 1, TOMS-térkép, 1996 november 16. nincs szaharai epizód: Hortobágy,18,35,962 Debrecen [Borbély-Kiss, 24],5,7,47 Olaszország [Bonelli, 1996],5,7,8

10 SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA - Elemindexek (= elemkoncentráció/elemkoncentrációk összege (Z 1)) - Részecskék csoportosítása (hierarchikus klaszteranalízissel): - Aluminium-szilikátok - Kvarc (SiO 2 ) - Egyéb Al-ot és Si-ot tartalmazó részecskék - Na-ban és Cl-ban gazdag részecskék. - Ti-ban és Fe-ban gazdag részecskék.

11 SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA Nyomelem-analízis - Csak a szaharai epizód mintáira jellemző: Si- ban és Al-ban gazdag részecskék (8%-a) nyomokban Mg-ot és K-ot tartalmazott. 1 μm Si Al Mg K

12 SZAHARAI EREDETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA A Ti/Ca, Ti/Fe, és Al/Ca elemarányok segítségével szaharai eredetű részecskéket mutattunk ki a Hortobágy-Nagyiváni mintákon. Olyan részecske csoportokat azonosítottunk, amely csak a szaharai epizód mintáira volt jellemző: Ti- és Fe-ban gazdag részecskék, illetve NaCl-ban gazdag részecskék. Kimutattuk, hogy a szaharai eredetű részecskék többsége nyomokban Mg-ot tartalmazott, ami azt igazolta, hogy a Mg is jó nyomjelzője a szaharai eredetű porszennyezésnek. Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Borbély-Kiss I., Koltay E.: Ion beam microanalysis of individual aerosol particles originating from Saharan dust episodes observed in Debrecen, Hungary, Nucl. Inst. and Meth. B. 267 (29) 2241.

13 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Cél, meghatározni a következőket: -elemösszetétel -méreteloszlás -szezonális változás -kültéri aeroszollal való kapcsolat -lehetséges források -Egészségügyi hatás becslésére: tüdőbeni kiülepedés Mintavételi időszak: általános isk. [µg/m 3 ] fűtési nyári idsz. sz. PM1 ált. isk. udvar városi háttér fűtési nyári idsz. sz. PM2, középiskola [µg/m 3 ] fűtési nyári idsz. sz. PM1 köz. isk. udvar városi háttér fűtési nyári idsz. sz. PM2, [µg/m 3 ] fűtési nyári idsz. sz. óvoda PM1 óvoda udvar városi háttér fűtési nyári idsz. sz. PM2,5 - Intézményekben csak foglalkozási idő alatt (napi 7-8 óra) - ATOMKI (városi háttérterület) 24 h-s mintavétel

14 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN PM >2,5 koncentráció (µg/m 3 ) 1 8 osztálytermek udvar óvoda általános iskola fűtési időszak középiskola óvoda általános iskola nyári szezon középiskola koncentráció (µg/m 3 ) 8 6 PM 2,5 osztálytermek udvar 4 2 óvoda általános iskola fűtési időszak középiskola óvoda általános iskola nyári szezon középiskola

15 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 2 óvoda (fűtési időszak) 2 általános iskola (fűtési időszak) 2 középiskola (fűtési időszak) µg/m 3 PM >2,

16 Elemkoncentr ációk beltér/kültér arányai 15 1 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN I/O óvoda PM >2,5 31 Fűtési idsz. Nyári sz I/O PM 2,5 óvoda Fűtési idsz. Nyári sz Al Si S Cl K Ca Fe Al Si S Cl K Ca Fe 15 I/O általános iskola 15 I/O általános iskola Al Si S Cl K Ca Fe Al Si S Cl K Ca Fe 15 I/O középiskola 15 I/O középiskola Al Si S Cl K Ca Fe Al Si S Cl K Ca Fe

17 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Milyenforrásból származnak az elemek? Antropogén vagy természetes? Dúsulási tényező(referencia elem Ti): EF = (C X atm/ C Ti atm)/ (C X kéreg/ C Ti kéreg) 1 általános iskola PM >2,5 Fűtési időszak 1 általános iskola PM 2,5 Fűtési időszak Si Al K Ni Ti Fe Mn P Ca Ba Pb Zn Cl S Cu V Si Al K Ni Ti Fe Mn P Ca Ba Pb Zn Cl S Cu V

18 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Beltéri vagy kültéri forrásból származtak az elemek? Dúsulási tényezők beltér/kültér aránya: EF b / EF k >>1 Beltéri forrása van: Cl, Ca Cl:fertőtlenítőszerek, pl. hypo Ca: kréta Egyéb források pl. festék (Pb, Zn), növények (P)

19 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Méreteloszlás

20 Kémia laboratórium BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

21 óvoda ált. iskola középiskola BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATOK DEBRECENI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Sztochasztikus Tüdőmodell: tüdőbeni kiülepedési valószínűségek a légzőrendszer egyes régióiban. az intézményekben egy átlagos tanítási napon kapott Si dózisok (fűtési időszakban). tanuló (15 éves fiú) Si dózis [ng/nap] tanár (felnőtt nő) extrathoratikus régió tracheo-bronchialis régió acináris régió középiskola tanuló (15 éves fiú) légzés során végzett tevékenység nyugalmi helyzet (ülés) tevékenység ideje 6*45 perc könnyű fizikai 6*15 perc tanárnő könnyű fizikai 6 óra tanár (felnőtt nő) tanuló (1 éves gyermek) ált. iskola tanuló (1 éves) nyugalmi helyzet (ülés) 6*45 perc könnyű fizikai 6*15 perc óvónő (felnőtt nő) tanárnő könnyű fizikai 6 óra óvodás (5 éves gyermek) óvoda óvodás (5 éves) könnyű fizikai alvás 5 óra 1 óra óvónő könnyű fizikai 6 óra

22 Eredmények Az intézményekbe járó gyermekek a foglalkozási időben nagyobb PM terhelésnek vannak kitéve, mint a szabadban. Legnagyobb koncentrációban a természetes eredetű elemek (Si, Al, Ca, Fe ) voltak jelen a termekben. A tantermi aeroszol tartalmazott külső antropogén forrásból származó elemeket (S, K, Cu, Zn, Pb) is. Voltak beltéri források: tisztítószer, kréta, növények, kémiai kísérletek. A földkéreg eredetű elemek méreteloszlása mindhárom intézmény esetében a nagy- (8-16 μm) és a közepes méretű részecskék (1-4 μm) tartományában mutatta a legnagyobb koncentrációnövekedést a kültérihez képest. Sztochasztikus tüdőmodell számítások segítségével megállapítottam, hogy az oktatási intézményekben tartózkodó személyek által belélegzett aeroszoltömeg meghatározó többsége az extrathoratikus (vagyis az orr-garat) régióban ülepedik ki. Szoboszlai Z., Furu E., Angyal A., Szikszai Z., Kertész Zs.: Investigation of indoor aerosols collected at various educational institutions in Debrecen, Hungary. X-Ray Spectrometry. 4 (211)

23 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN Ezen a munkahelyen elektronikai áramkörök, gyártását, tesztelését, és forrasztását végezték. Cél: munkahelyi aeroszol jellemzése, források meghatározása Mintavétel: 28. október (3 műszak): ólommentes hullámforrasztó mellett 29. május (2 műszak): több ólmos forrasztót leállítottak/lecseréltek. - ólommentes hullámforrasztó - ólmos hullámforrasztó - légbefúvó alatt - veszélyesanyag-raktár - ATOMKI (városi háttérterület) 24 h-s mintavétel Hullámforrasztó Forrás:

24 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN Pb-mentes hullámforr. (28) Pb-mentes hullámforr. (29) PM >2,5 µg/m 3 µg/m 3 Pb-os hullámforr. (29) vesz. anyag rakt. (29) légbefúvó (29) Pb-mentes hullámforr. (28) Pb-mentes hullámforr. (29) PM 2,5 Pb-os hullámforr. (29) vesz. anyag rakt. (29) légbefúvó (29) A munkacsarnokban kéreg eredetű elemek voltak kimutathatók. A munkacsarnok aeroszoljában kimutattunk Sn-t, Ag-t, Br-t és Sb-t. Zn és Cl koncentrációja megnövekedett a forrasztóknál. ZnCl 2 C Ag aerosz./ C Sn aerosz.=c Ag olvadék/ C Sn olvadék az Pb-mentes olvasztónál.

25 BELTÉRI AEROSZOL VIZSGÁLATA MUNKAHELYI KÖRNYEZETBEN (a) 5 µm (b) 2,5 µm (c) 1 µm (d) 1 µm (e) 5 µm (f) 5 µm (g) 5 µm (h) 1 µm (i) 1 µm (a) Fe-Cl tartalmú agglomerátum (b) vasoxid részecske (c) Pb-Cu-Cl részecske (d) Zn-ben gazdag részecske (e) szferoid formájú Sn részecske (f) Sn-részecske szubrészecskékkel a felületen (g) irreguláris morfológiájú Snrészecske; (h) Sn-Ag részecske (i) Sn-Pb agglomerátum (j) Fe-Cl-ban gazdag részecske Na-mal. (j) 1 µm

26 Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Angyal A., Furu E., Török Zs., Daróczi L., Kiss Á.Z. Identification and chemical characterization of particulate matter from wave soldering processes at a printed circuit board manufacturing company, Journal of Hazardous Materials, (212) Eredmények A nyomtatott áramkörök hullámforrasztási folyamatai aeroszol-emisszióval járnak. A következő beltéri forrásokat tudtam megnevezni: forrasztás, fluxálás, maratás és tisztítás. A munkakörülmények változása az aeroszolszennyezettség változásával járt: a három műszakról két műszakra való áttérés a gyártási folyamatok által emittált aeroszol mennyiségét, míg az ólmos forrasztók ólommentesekre cserélése az ólom koncentrációját csökkentette. Emellett megjelentekaz Ag, Zn, Cl, Br elemek, amelyek egészségügyi hatása nem tisztázott.

27 Tézisek I. Fejlesztések az MTA ATOMKI pásztázó-ionmikroszondáján 1. Az ATOMKI pásztázó-ionmikroszondáján végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően lehetővé vált, hogy rutinszerűen maghatározzuk egyedi aeroszol részecskék elemi összetételét a teljes rendszámtartományra, nyomelem szinten is. Az új rendszer egyik első alkalmazása során megállapítottuk, hogy könnyűelemes mikroanalízisre a durva méretfrakciójú részecskék esetében a vékony polimer fóliák, a szubmikronos részecskék esetében az alumínium fólia a legalkalmasabb mintahordozó. II. Szaharai eredetű aeroszol részecskék vizsgálata 2. A Hortobágy-Nagyiván háttérterületen szaharai epizód során gyűjtött mintákon egyediszemcse-analízissel valamint a Ti/Ca, Ti/Fe, és Al/Ca elemarányok segítségével szaharai eredetű részecskéket mutattunk ki. 3. Hierarchikus klaszteranalízissel kimutattuk, hogy mind a szaharai forrásból, mind a helyi forrásból származó, Al-ot és Si-ot tartalmazó részecskék három fő részecske-csoportba tartoztak: kvarc, aluminium-szilikátok, illetve egyéb Al-Si összetételű részecskék. Fő összetételük alapján nem lehetett szétválasztani a helyi forrásból és a Szaharából származó részecsketípusokat. Azonban számos olyan részecske csoportot azonosítottunk, amely csak a szaharai epizód mintáira volt jellemző. Az egyik ilyen részecsketípusnak magas volt a Ti- és Fe-tartalma, egy másikban pedig a NaCl volt jelen számottevő mennyiségben. Kimutattuk, hogy a szaharai eredetű részecskék többsége nyomokban Mg-ot tartalmazott, ami azt igazolta, hogy a Mg is jó nyomjelzője a szaharai eredetű porszennyezésnek. III. Beltéri aeroszol vizsgálata debreceni oktatási intézményekben 4. Megállapítottuk, hogy a durva móduszú aeroszol tömegkoncentrációja és elemi összetevőinek koncentrációja az oktatási intézményekben nagyobb volt, mint kültéren. A különbségek a fűtési időszakban voltak nagyobbak. A beltéri PM2,5 aeroszolkoncentráció vagy azonos, vagy kisebb értékeket vett fel, mint a kültéri. A durva méretfrakciójú aeroszol esetében az aeroszolszennyezettség azokban a helyiségekben volt a nagyobb, ahol többen tartózkodtak és/vagy nagyobb volt a fizikai aktivitás. 5. Az elemek dúsulási tényezőinek beltér/kültér aránya alapján megállapítottam, hogy a különböző tantermekben gyűjtött aeroszol nagy része a külső környezetből származott. Ennek domináns részét földkéreg eredetű elemek alkották (Si, Ca, Al, Fe). Emellett a tantermi aeroszol tartalmazott külső antropogén forrásból származó elemeket (S, K, Cu, Zn, Pb) is. Azonosítottam jelentős beltéri aeroszol forrásokat is, amelyek a következőek voltak: a takarításhoz használt tisztító-/fertőtlenítőszerek, kréta, a tornateremben használt magnézia por illetve a kémialaboratóriumban végzett kísérletek. 6. A földkéreg eredetű elemek méreteloszlása mindhárom intézmény esetében a nagy- (8-16 μm) és a közepes méretű részecskék (1-4 μm) tartományában mutatta a legnagyobb koncentrációnövekedést a kültérihez képest, ami a beltéri mozgások okozta reszuszpenziónak volt köszönhető. A méreteloszlás adatok alapján kimutattuk, hogy a tisztítószerekből származó Cl a 8-16 μm-es aerodinamikai átmérőjű részecskék tartományában volt jelen a legnagyobb koncentrációban. A kültéri S méreteloszlásának cseppmóduszú maximuma (,25-1 μm), a tantermekben eltolódott az akkumulációs mérettartomány (,25-,5 μm) felé. 7. Sztochasztikus tüdőmodell számítások segítségével megállapítottam, hogy az oktatási intézményekben tartózkodó személyek által belélegzett aeroszoltömeg meghatározó többsége az extrathoratikus (vagyis az orr-garat) régióban ülepedik ki. A pedagógusokat és a tanulókat érő dózisok tekintetében jelentős különbségek voltak. A pedagógusok légzőrendszerét érő teljes aeroszol dózis az óvodában 3-szor a két iskolában kb. 2-szer volt nagyobb, mint a gyerekek esetében. Ennek oka részben anatómiai különbségekkel, részben a végzett tevékenységekkel volt magyarázató. IV. Beltéri aeroszol vizsgálata munkahelyi környezetben 8. Kimutattam, hogy nyomtatott áramkörök hullámforrasztásával foglalkozó munkahelyen az áramköri panelek forrasztási folyamatai aeroszolemisszióval járnak. Az aeroszol részecskékre jellemző elemarányok, méreteloszlás és elemek közötti korrelációk alapján a következő beltéri forrásokat tudtam megnevezni: forrasztás, fluxálás, maratás és tisztítás. A munkakörülmények változása az aeroszolszennyezettség változásával járt: a három műszakról két műszakra való áttérés a gyártási folyamatok által emittált aeroszol mennyiségét, míg az ólmos forrasztók ólommentesekre cserélése az ólom koncentrációját csökkentette.

28 Publikációk 1. Kertész Zs., Szikszai Z., Szoboszlai Z., Simon A., Huszánk R., Uzonyi I.: Study of individual atmospheric aerosol particles at the Debrecen ion microprobe, Nucl. Inst. and Meth. B, 267 (29) (impakt faktor: 1,156; független hivatkozás: 5). 2. Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Borbély-Kiss I., Koltay E.: Ion beam microanalysis of individual aerosol particles originating from Saharan dust episodes observed in Debrecen, Hungary, Nucl. Inst. and Meth. B. 267 (29) (impakt faktor: 1,156; független hivatkozás: 8) 3. Szoboszlai Z., Furu E., Angyal A., Szikszai Z., Kertész Zs.: Investigation of indoor aerosols collected at various educational institutions in Debrecen, Hungary. X-Ray Spectrometry. 4 (211) (impakt faktor: 1,661, független hivatkozás: 1). 4. Szoboszlai Z., Kertész Zs., Szikszai Z., Angyal A., Furu E., Török Zs., Daróczi L., Kiss Á.Z. Identification and chemical characterization of particulate matter from wave soldering processes at a printed circuit board manufacturing company, Journal of Hazardous Materials, (212) , (impakt faktor: 4,173, független hivatkozás: 2). Konferencia előadás: 5 db Egyéb publikáció: 14 db

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-1/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg.