Közép- és Kelet- Európa. Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban. Magyar. Melyek a kis- és közepes méretű városok?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép- és Kelet- Európa. Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban. Magyar. Melyek a kis- és közepes méretű városok?"

Átírás

1 Közép- és Kelet- Európa Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban Melyek a kis- és közepes méretű városok? Az EU 27 (és az ESPON partnerországok) népességének több mint 87%-a városokban él, ami a népesség városok irányába történő elmozdulását jelzi. Az ESPON tagországokban 850 nagyváros, kis- és középváros és több mint nagyon kis város található. A városi népesség közel fele nagyvárosokban (46,3%), amíg 24,2%-a kis- és középvárosokban és 19%-a nagyon kis városokban él. A városok mérete fontos szerepet játszik a szélesebb értelemben vett térségi és funkcionális kapcsolatokban, így a kisebb városok jelentősen hozzájárulhatnak az EU stratégiai szakpolitikáinak támogatásához és a területi kohézió megvalósításához. A morfológiai definíció szerint a kis- és középvárosok népsűrűsége 300 és fő/km 2 között van és/vagy a népességük és közötti, míg a nagyon kis városok népsűrűsége meghaladja a 300 fő/km 2 -es küszöböt, de népességszáma nem éri el az fős minimumértéket. 1. térkép: Domináns településtípus (TOWN)

2 Európai trendek A kisebb méretű városok számos sajátosságban eltérnek a nagyvárosoktól: Az ipari szektor részesedése nagyobb, míg a szolgáltató szektoré kisebb a foglalkoztatásban; A nagyvárosokkal összehasonlítva jelentősen kisebb a munkahelyek aránya a magán- és közszolgáltatásokban; Magasabb gazdasági aktivitási ráta; A nyugdíjkorhatárnál idősebbek és a gyermekek magasabb aránya; A munkaképes korú diplomások kisebb aránya; Jelentősen kisebb a kiskereskedelmi szektorban foglalkoztatottak aránya, mint a nagyvárosokban; Kisebb azon emberek aránya, akik ott élnek és dolgoznak helyben, mint ugyanazon régiók és országok nagyobb városaiban; Négy érintett országban a munkanélküliségi ráta jellemzően alacsonyabb, mint a nagyvárosokban; Iskoláskorú gyermekek magasabb aránya; A másodlagos otthonok vagy nyaralók nagyobb aránya. A sokszínűség és a méret számít Néhány közös jellemzőjük ellenére a kis- és középvárosok változatos gazdasági profillal rendelkeznek. Ugyanakkor a méret lényeges tényező a gazdasági diverzitásuk szempontjából. A városok növekedésével foglalkoztatási profiljuk a gazdasági szektorok tekintetében egyre sokszínűbbé válik. A kisebb városok jellemzően specializáltabb foglalkoztatási profillal rendelkeznek. A munkahely-teremtés, szolgáltatás-nyújtás, új lakosok bevonzásának, valamint a térségek közötti és innovációs hálózatokban való részvétel képessége nemcsak a nagyvárosokhoz viszonyított földrajzi távolságból adódik. Maga a település társadalmi-gazdasági szerkezete és a munkaerő területi megoszlásában rejlő potenciál a kisebb települések fontos megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor a munkaképes lakosság száma gyakran kapcsolatban áll valamely tevékenységre való specializációval (termelés, turizmus, stb.), és a város sikere elsősorban a regionális, országos vagy épp nemzetközi szinteken végbemenő gazdasági és társadalmi változásokhoz kapcsolódik. A város társadalmigazdasági teljesítménye összefüggésben áll számos tényezővel, melyek az alábbiak kombinációi: földrajzi elhelyezkedés, makro/térségi trendek, társadalmi-gazdasági specializáció, történelmi fejlődés, azon szempontok, amelyek mentén ezeket a szakpolitikai szereplők értelmezik (azaz a szakpolitikai keretek ). A kis- és középvárosok típusai Az ESPON TOWN projekt eredményei alapján az európai kis- és középvárosok foglalkoztatási profilja megváltozott az elmúlt 10 évben: legalább egyharmaduk helyi gazdasága, különböző mértékben, szerkezetváltáson ment át. Ezek közül azonban csak kevés próbálkozott tudatosan a helyi növekedést célzó új stratégiák kifejlesztésével és törekedett a helyi gazdasági profil megváltoztatására. Gazdasági profil alapján a kis- és középvárosok legalább három típusa azonosítható. Átalakuló ipar Az európai kis- és középvárosok nagy része jellemzően termelési profillal rendelkezik. A legtöbb ilyen város megtartotta produktív bázisát, és a kereskedelmi áruk és szolgáltatások előállítása még mindig stratégiai jelentőségű. Másrészről az urbanizáció alacsony fokán álló térségek jelentős részére jellemzőek a csökkenő jelentőségű iparágak, megerősítve azt, hogy a törékeny helyi gazdaságok gazdasági alapjuk proaktív támogatását igénylik. Helyi gazdaság A gazdaság ezen típusa főként a helyi lakosság szükségleteivel és igényeivel összefüggő tevékenységekre és szolgáltatásokra (lakhatás, közszolgáltatások, stb.) támaszkodik. Ilyen helyi gazdaság tekinthető a társadalmi-gazdasági dinamika fő hajtóerejének egyes országokban (Belgium, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság), különösen azokban a térségekben, melyek a turizmusból profitálnak vagy városok szomszédságában vannak. A gazdasági válság jelenlegi szakaszában a helyi gazdaság jelentheti a

3 kisvárosok számára a stabilizáló tényezőt, mivel lehetővé teszi számukra a bevétel megtartását, és a teremtett munkahelyek nincsenek közvetlenül kitéve a globális versenynek, hiszen a lakossági szolgáltatások és fogyasztás továbbra is kiegészítik a gazdaságot. Tudásalapú gazdaság. Ebben a típusban a helyi gazdaság sem a lakossági, sem a külső kereslethez nem kapcsolódik, hanem részben tudáson, innováción és kreatív tevékenységeken alapul, mint a felsőoktatás, tervezés, stb. Ezek a városok stratégiai kezdeményezéseket indítanak a kreatív gazdaság kedvező feltételeinek (támogatások vagy adókedvezmények), illetve a helyszínek magas minőségének megteremtésére (oktatások, kisvállalkozói miliő, rekreációs lehetőségek, stb.), ami vonzza a kreatív lakosságot és beruházásokhoz kötődik. Azonban az valószínűtlen, hogy az ilyen városokban a kreatív és tudásalapú profil teljesen fel tudja váltani a tradicionálisabb helyi és termelő profilokat, vagy domináns profillá tud válni. Közép- és Kelet-Európában a hálózatépítési képesség meghatározza a városok teljesítményét Közép- és Kelet-Európában kisebb a nagyvárosok sűrűsége, mint Európa többi részén, így a kis- és középvárosok fontos szerepet játszanak. Jelentős klasztereik találhatóak elsősorban Délkelet- Németországban, Nyugat-Lengyelországban, Dél- Szlovákiában és országon (1. térkép). Bizonyított, hogy a makro- és mezoregionális útfüggőség mind Európa tehetősebb nyugati és északi területein, mind Közép- és Kelet- Európában megfigyelhető. Az utóbbi makrorégióban a kisebb településekkel átszőtt periférikus területek, illetve a nagyvárosi vagy városi régiókhoz közeli térségek között általános teljesítménybeli divergencia figyelhető meg. Amíg az előbbiekben a negatív trendek mutatkoznak, az utóbbiakat jobb teljesítmények jellemzik. A közép- és kelet-európai városhálózati esettanulmányok (1. ábra) a nagy központok (LC) dominanciáját mutatják. Ez nemcsak a teljes népességből való túlnyomó részesedésüket érinti, hanem a településhálózatban betöltött szerepüket is, ahol a kis és közepes méretű központok nagy központokhoz agglomerálódnak (AGLO-LC), vagy hálózatosan kapcsolódnak hozzájuk (NETW-LC). Kisvárosok egy nagyvároshoz történő agglomerálódása (AGLO-LC) jellemző a lengyel Mazóviában. A szlovéniai kis- és középvárosok erős funkcionális kapcsolatot mutatnak a nagy központokkal, de inkább kölcsönös és hálózatos módon, az áramlások forrásaként (NETW-SMST-S) vagy céljaként (NETW-SMST-D). A cseh városhálózat inkább a kisvárosok sűrű hálózatán alapul. Ezek a városok az alvóvárosokká vagy állomásvárosokká válással összefüggő problémákkal is szembesülhetnek. Bizonyos földrajzi és intézményi feltételek mellett, mint az erős helyi identitástudat vagy proaktív stratégiák, lehetséges azonban, hogy a nagyobb városokkal történő funkcionális kapcsolatok kialakítása által képesek ellenállni a nagyváros dominanciájának. Ez a borrowing-size hatás, amely szerint a nagyvárosi régiókhoz közeli kisvárosok képesek létrehozni a virtuális kritikus tömeget a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget és más városi sajátosságokat illetően. 1. ábra: A népesség megoszlása a városi központok típusai között (TOWN)

4 Kulcsüzenetek és szakpolitikai ajánlások A közép- és kelet-európai kis- és középvárosok nagy diverzitása következtében a hely-alapú megközelítés alkalmazása mindig részletes elemzést igényel a szakpolitikai beavatkozások kialakítását megelőzően az egyes városok esetében. A kisvárosok a munkaerőpiac, a gazdasági profil és a demográfiai összetétel tekintetében különböznek a nagyobb városoktól. A nemzeti városhálózatok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az egyszerű kontextuális változók, mint az autonomitás, az agglomeráltság vagy a hálózatba foglaltság nem megfelelő indikátorai a városok teljesítményének kivéve, amikor azt magyarázzuk, hogy miért bizonyos kisvárosok tudnak hasznot hajtani sajátos elhelyezkedésükből. Ezért lehetnek egyéb észrevétlen változói a városok fejlődési potenciáljának. A 2000-es években a városok teljesítményét nagy változatosság jellemezte, az egyes helyzetekből adódó akadályok és a potenciálok következtében néhány város a siker útjára tudott lépni. Ezen sikeres közép- és kelet-európai kisvárosok között található a lengyel Garwolin, a szlovén Domžale és Radovljica, a cseh Brandýs nad Labem - Stará Boleslav. A városok és területi beágyazottságuk részletes vizsgálata azt mutatja, hogy a regionális kontextus tűnik a legjelentősebb befolyásoló tényezőnek, a lakosság foglalkoztatottságának megfelelő arányával együtt. Végezetül, az ágazati profil is fontos. Történelmi szempontból a kisvárosok rendelkeztek némi versenyelőnnyel az ipari foglalkoztatásban. Ma ez a viszonylagos előny problémás lehet, hiszen az ipari foglalkoztatás (különösen a termelés) a növekvő globális verseny tárgyává vált, ami jelentősen sújtja Közép- és Kelet-Európa posztszocialista ipari térségeit is. A magasabb ipari foglalkoztatással rendelkező kisvárosokra a növekedés, a foglalkoztatás és a népesség tekintetében negatív trendek jellemzőek. Az ESPON on the Road projekt Az ESPON on the Road projekt tizenkilenc ESPON kontaktpont nemzetközi hálózatépítési tevékenységeként valósul meg az ESPON 2013 Program keretében, melynek célja, hogy közelebb hozza az európai területfejlesztési témájú alkalmazott kutatások eredményeit a döntéshozatalhoz. Az ESPON 2013 Program az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az EU tagállamok és a partner államok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társfinanszírozásával valósul meg. A program támogatja a szakpolitika-alkotást a területi kohézió és az európai térség harmonikus növekedésének céljához kapcsolódóan. További információért látogasson el a projekt honlapjára, vagy kövessen bennünket Facebookon vagy Twitteren.

5 Kis- és középvárosok országon országon a városi lakosság aránya 70% körül van. Az átlagos magyar város lakosú volt 2013-ban ban 327 város lakosságszáma nem érte el az főt, köztük 5 megyei jogú városé (2013). A TOWN projekt definíciója alapján a Budapesti Agglomeráció két települése, a megyei jogú városok nagyobb része, illetve további 51 város tartozik a 71 magyar kisés középváros sorába. Továbbá három város (Hévíz, Záhony és Balatonfűzfő) sorolható a nagyon kis város kategóriába Népesség és fő között Népesség fő felett Népsűrűség 300 és 1500 fő/km 2 között Népsűrűség 1500 fő/km 2 felett ábra: Kis- és középvárosok száma országon a TOWN projekt definíciója alapján Jellegzetes magyar kisváros: az egykori mezőváros országon a mezőváros a legkarakterisztikusabb típusa a kis- és középvárosoknak. A történeti fejlődés során két nagy morfológiai csoport alakult ki: a Dunántúlra (Kisalföld) jellemzők a soros felépítésű telepszerű települések, az Alföldön pedig jellegzetesek a halmazos települések. Az alföldi mezővárosi fejlődés sajátossága a tanyavilág kialakulása. A mezővárosok az ország területén viszonylag sűrűn és egyenletesen helyezkedtek el. Az alföldi városfejlődésben kiemelkedő szerepe volt a mezőgazdasági tevékenységnek, ennek következtében a szabályos alakú városok, falvak kevéssé jellemzőek. A városok vonzáskörzete kiterjedt tanyavilágot is magában foglal. A volt mezővárosok egy része ellátó szerepkörében őrzi múltját, mások alig különböznek a falvaktól. 1 Határon átnyúló agglomerációk 2. ábra: A határon átnyúló agglomerációs övezetek (Forrás: V4+2 tervezési anyagok, NTH, 2013) A kis- és középvárosok hálózatában szorosak a határon átnyúló kapcsolatok is, ami határon átnyúló agglomerációs övezetek kialakulása felé mutat. Jellegzetes példa erre a szlovák-magyar határ mentén Komárom-Komárno, Esztergom- Štúrovo, Ózd-Putnok és Balassagyarmat térsége. Ezekben a térségekben az együttműködés mélyen gyökerező és régre visszanyúló történelemi és kulturális kapcsolatokon alapszik. Itt a viszonylagos elmaradottság és alacsony népsűrűség okai részben a 20. század várost és vonzáskörzetét elválasztó határváltozásai, valamint az egykori kommunista rendszer izolációs politikája. Az EU-integráció és a politikai változások azonban lehetőséget teremtenek az együttműködésre. A határon átnyúló kisvárosi agglomerációk esetében is még gátat szabnak azonban a jogi, nyelvi és adminisztratív akadályok, valamint a gazdasági különbségek. Kis- és középvárosok a nagyvárosi térségek vonzásában A TOWN projekt definíciója alapján besorolt kisés középvárosok egy része a fővárosi vagy vidéki nagyvárosi övezetekben helyezkedik el. A lakosság mindennapi életviszonyaiban a fővároshoz, illetve a vidéki nagyvárosokhoz kötődik. Ezek a nagyvárosi övezetek funkcionálisan tagolt, de egy rendszert alkotó település-együttest foglalnak magukba. 1 Somfai Attila: Kisalföldi és alföldi mezővárosok különbözősége, kivárosi értékek védelme (pp ) In: Tér és Társadalom 2002/1. szám

6 3. ábra: Városhálózat (Forrás: OFTK, 2013) A városok fejlődése a fejlődés koordinálatlanságával magyarázható kedvezőtlen folyamatokat is elindított. Különösen erős a szuburbanizáció és a városok terjeszkedése, amely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, elsősorban a nagyvárosok körül, de gyakran középvárosaink környékén is. A városi terek koordinálatlan növekedése átlépi azok adminisztratív határait, a tágabb környezet átalakulásához vezetve, miközben a városmagban funkcióvesztés, illetve válságterületek kialakulása figyelhető meg. Mindezt az ingázási, közlekedési, intézményi kapcsolatok sűrűsödése, az infrastruktúrafejlesztés igényeinek növekedése kíséri. A szuburbanizáció a főváros mellett az aprófalvas vagy tanyás térségbe ágyazott nagyvárosok esetén a legerőteljesebb (Szeged, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, stb.). 2 A kis- és középvárosok korábbi és mai funkciói A mezővárosok a magyar vidéki településstruktúrában fontos igazgatási és kulturális szerepet töltöttek be, de a városias szerepkört eltérő mértékben látták el. A mezőváros elnevezés 1876-ban, a közigazgatás gyökeres átszervezésével szűnt meg, ekkor egy részüket községgé, kisebb részüket pedig várossá minősítették a lélekszám és a városi funkciók jelentősége alapján. A településeknek nemcsak közigazgatási szerepük, hanem funkciójuk is megváltozott. A termelési módok átalakulása, a térszerkezeti átrendeződés kihatott fejlődésükre: egyes települések dinamikusan továbbfejlődtek, míg mások megrekedtek (Somfai, 2002). A 20. század második felében az alföldi mezővárosok fokozatosan elvesztették mezővárosi jellegüket, megváltozott a városok szerkezete és a lakosság életkörülményei. 3 Szocialista ipari városok alakultak ki vidéken is, míg máshol a szolgáltatások vették át az agrárium egykori szerepét. A rendszerváltással ugyanakkor az önkormányzati önállóság erősödött meg, a központi tervezés minimálisra csökkenésével. Ezek a változások a városok szerepkörének diverzifikációját hozták, amihez a területi közigazgatásnak is alkalmazkodnia kellett. A 2013-as közigazgatási reform következtében a járási államigazgatás kialakításával a megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működő járási hivatalok jöttek létre. A kormányhivatalok a nagy részben kis- és középvárosi méretű járási központokban működnek, legfontosabb feladatuk a helyben intézendő államigazgatási feladatok ellátása. A közigazgatási feladatokon túl a járásközpont városok szerepét erősíti, hogy a as programozási időszakban a járások integráltan fejlesztendő területi szintet képviselnek. A policentrikus területi fejlődés elősegítése A Területi Agenda 2020 szakpolitikai dokumentum egyik fontos cékitűzése...a makroregionális, határokon átnyúló, valamint nemzeti és regionális szinten is a policentrikus területi fejlődés. A policentrikus fejlesztés egyik célja, hogy biztosítsa a kisebb központok megfelelő területi eloszlását, ezáltal elősegítve a munkahelyteremtést és a szolgáltató funkciók biztosítását a környező lakosság számára is. A fentiek alapján látható, hogy a többnyire mezővárosi múlttal rendelkező kis- és középvárosoknak kitüntetett szerepe volt a múltban a hazai policentrikus fejlődés vonatkozásában, és a jelenlegi folyamatok azt jelzik, hogy jelentőségük újra növekszik, elősegítve ezzel, hogy a jövőben is hasonló szerepet tölthessenek be. 3 Erdei Ferenc: A magyar város (pp ) In: Településszociológia. Szöveggyűjtemény. [Szerk.]: Krémer András - Mészáros József Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2013

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után. Közép- és Kelet- Európa. Magyar

Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után. Közép- és Kelet- Európa. Magyar Közép- és Kelet- Európa Az európai integráció 10 évvel az EU keleti bővítése után 25 év telt el az európai integráció 20. század végi legfontosabb eseménye, a vasfüggöny leomlása óta. A kohéziós folyamat

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása A nyitvatartási idők vizsgálatának alapkérdései: Az állami, igazgatási és közigazgatási környezet

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előterjesztés ÚMVP MB 2011.12.13. - ÚMVP módosítás III. IV. tengely 1/1

Tartalomjegyzék. Előterjesztés ÚMVP MB 2011.12.13. - ÚMVP módosítás III. IV. tengely 1/1 Tartalomjegyzék III. tengely... 2 5.3.3.1.1. diverzifikálás... 2 5.3.3.1.2. Mikrovállalkozások létrehozása és támogatása... 7 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése... 11 IV. tengely... 14 5.3.4.1.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 FŐBB TENDENCIÁK A LEGFRISSEBB LEHATÁROLÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk,

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott kezdeményezésekből nyert tapasztalatokon alapul A vidéki

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Varga Péter 2014. február 18. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Tartalom 1. NFSZ feladatai, szervezete 2. Fejlesztési

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Vállalkozói projektek - a következő lépések

Vállalkozói projektek - a következő lépések Vállalkozói projektek - a következő lépések Varga László projektmenedzser Együtt a vállalkozásokkal, együtt a vállalkozásokért Amiről szó lesz: Vállalkozásokkal kapcsolatos projektek közel másfél évtizede

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztés és innováció. Muraközy Balázs FIDIBE final conference Székesfehérvár, 2011. december 1.

Helyi gazdaságfejlesztés és innováció. Muraközy Balázs FIDIBE final conference Székesfehérvár, 2011. december 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció Muraközy Balázs FIDIBE final conference Székesfehérvár, 2011. december 1. 1 Vázlat Az innováció fogalma és folyamata Klaszterek Gazdaságpolitika és innováció 2 3 Az

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között ELŐZMÉNYEK - KERETEK CÉLOK - PRIORITÁSOK STRUKTÚRA PÁLYÁZÁS FELTÉTELEK - FINANSZÍROZÁS INFORMÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS ELŐZMÉNYEK

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben