Közép- és Kelet- Európa. Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban. Magyar. Melyek a kis- és közepes méretű városok?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép- és Kelet- Európa. Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban. Magyar. Melyek a kis- és közepes méretű városok?"

Átírás

1 Közép- és Kelet- Európa Rejtett potenciál a kis- és középvárosokban Melyek a kis- és közepes méretű városok? Az EU 27 (és az ESPON partnerországok) népességének több mint 87%-a városokban él, ami a népesség városok irányába történő elmozdulását jelzi. Az ESPON tagországokban 850 nagyváros, kis- és középváros és több mint nagyon kis város található. A városi népesség közel fele nagyvárosokban (46,3%), amíg 24,2%-a kis- és középvárosokban és 19%-a nagyon kis városokban él. A városok mérete fontos szerepet játszik a szélesebb értelemben vett térségi és funkcionális kapcsolatokban, így a kisebb városok jelentősen hozzájárulhatnak az EU stratégiai szakpolitikáinak támogatásához és a területi kohézió megvalósításához. A morfológiai definíció szerint a kis- és középvárosok népsűrűsége 300 és fő/km 2 között van és/vagy a népességük és közötti, míg a nagyon kis városok népsűrűsége meghaladja a 300 fő/km 2 -es küszöböt, de népességszáma nem éri el az fős minimumértéket. 1. térkép: Domináns településtípus (TOWN)

2 Európai trendek A kisebb méretű városok számos sajátosságban eltérnek a nagyvárosoktól: Az ipari szektor részesedése nagyobb, míg a szolgáltató szektoré kisebb a foglalkoztatásban; A nagyvárosokkal összehasonlítva jelentősen kisebb a munkahelyek aránya a magán- és közszolgáltatásokban; Magasabb gazdasági aktivitási ráta; A nyugdíjkorhatárnál idősebbek és a gyermekek magasabb aránya; A munkaképes korú diplomások kisebb aránya; Jelentősen kisebb a kiskereskedelmi szektorban foglalkoztatottak aránya, mint a nagyvárosokban; Kisebb azon emberek aránya, akik ott élnek és dolgoznak helyben, mint ugyanazon régiók és országok nagyobb városaiban; Négy érintett országban a munkanélküliségi ráta jellemzően alacsonyabb, mint a nagyvárosokban; Iskoláskorú gyermekek magasabb aránya; A másodlagos otthonok vagy nyaralók nagyobb aránya. A sokszínűség és a méret számít Néhány közös jellemzőjük ellenére a kis- és középvárosok változatos gazdasági profillal rendelkeznek. Ugyanakkor a méret lényeges tényező a gazdasági diverzitásuk szempontjából. A városok növekedésével foglalkoztatási profiljuk a gazdasági szektorok tekintetében egyre sokszínűbbé válik. A kisebb városok jellemzően specializáltabb foglalkoztatási profillal rendelkeznek. A munkahely-teremtés, szolgáltatás-nyújtás, új lakosok bevonzásának, valamint a térségek közötti és innovációs hálózatokban való részvétel képessége nemcsak a nagyvárosokhoz viszonyított földrajzi távolságból adódik. Maga a település társadalmi-gazdasági szerkezete és a munkaerő területi megoszlásában rejlő potenciál a kisebb települések fontos megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor a munkaképes lakosság száma gyakran kapcsolatban áll valamely tevékenységre való specializációval (termelés, turizmus, stb.), és a város sikere elsősorban a regionális, országos vagy épp nemzetközi szinteken végbemenő gazdasági és társadalmi változásokhoz kapcsolódik. A város társadalmigazdasági teljesítménye összefüggésben áll számos tényezővel, melyek az alábbiak kombinációi: földrajzi elhelyezkedés, makro/térségi trendek, társadalmi-gazdasági specializáció, történelmi fejlődés, azon szempontok, amelyek mentén ezeket a szakpolitikai szereplők értelmezik (azaz a szakpolitikai keretek ). A kis- és középvárosok típusai Az ESPON TOWN projekt eredményei alapján az európai kis- és középvárosok foglalkoztatási profilja megváltozott az elmúlt 10 évben: legalább egyharmaduk helyi gazdasága, különböző mértékben, szerkezetváltáson ment át. Ezek közül azonban csak kevés próbálkozott tudatosan a helyi növekedést célzó új stratégiák kifejlesztésével és törekedett a helyi gazdasági profil megváltoztatására. Gazdasági profil alapján a kis- és középvárosok legalább három típusa azonosítható. Átalakuló ipar Az európai kis- és középvárosok nagy része jellemzően termelési profillal rendelkezik. A legtöbb ilyen város megtartotta produktív bázisát, és a kereskedelmi áruk és szolgáltatások előállítása még mindig stratégiai jelentőségű. Másrészről az urbanizáció alacsony fokán álló térségek jelentős részére jellemzőek a csökkenő jelentőségű iparágak, megerősítve azt, hogy a törékeny helyi gazdaságok gazdasági alapjuk proaktív támogatását igénylik. Helyi gazdaság A gazdaság ezen típusa főként a helyi lakosság szükségleteivel és igényeivel összefüggő tevékenységekre és szolgáltatásokra (lakhatás, közszolgáltatások, stb.) támaszkodik. Ilyen helyi gazdaság tekinthető a társadalmi-gazdasági dinamika fő hajtóerejének egyes országokban (Belgium, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság), különösen azokban a térségekben, melyek a turizmusból profitálnak vagy városok szomszédságában vannak. A gazdasági válság jelenlegi szakaszában a helyi gazdaság jelentheti a

3 kisvárosok számára a stabilizáló tényezőt, mivel lehetővé teszi számukra a bevétel megtartását, és a teremtett munkahelyek nincsenek közvetlenül kitéve a globális versenynek, hiszen a lakossági szolgáltatások és fogyasztás továbbra is kiegészítik a gazdaságot. Tudásalapú gazdaság. Ebben a típusban a helyi gazdaság sem a lakossági, sem a külső kereslethez nem kapcsolódik, hanem részben tudáson, innováción és kreatív tevékenységeken alapul, mint a felsőoktatás, tervezés, stb. Ezek a városok stratégiai kezdeményezéseket indítanak a kreatív gazdaság kedvező feltételeinek (támogatások vagy adókedvezmények), illetve a helyszínek magas minőségének megteremtésére (oktatások, kisvállalkozói miliő, rekreációs lehetőségek, stb.), ami vonzza a kreatív lakosságot és beruházásokhoz kötődik. Azonban az valószínűtlen, hogy az ilyen városokban a kreatív és tudásalapú profil teljesen fel tudja váltani a tradicionálisabb helyi és termelő profilokat, vagy domináns profillá tud válni. Közép- és Kelet-Európában a hálózatépítési képesség meghatározza a városok teljesítményét Közép- és Kelet-Európában kisebb a nagyvárosok sűrűsége, mint Európa többi részén, így a kis- és középvárosok fontos szerepet játszanak. Jelentős klasztereik találhatóak elsősorban Délkelet- Németországban, Nyugat-Lengyelországban, Dél- Szlovákiában és országon (1. térkép). Bizonyított, hogy a makro- és mezoregionális útfüggőség mind Európa tehetősebb nyugati és északi területein, mind Közép- és Kelet- Európában megfigyelhető. Az utóbbi makrorégióban a kisebb településekkel átszőtt periférikus területek, illetve a nagyvárosi vagy városi régiókhoz közeli térségek között általános teljesítménybeli divergencia figyelhető meg. Amíg az előbbiekben a negatív trendek mutatkoznak, az utóbbiakat jobb teljesítmények jellemzik. A közép- és kelet-európai városhálózati esettanulmányok (1. ábra) a nagy központok (LC) dominanciáját mutatják. Ez nemcsak a teljes népességből való túlnyomó részesedésüket érinti, hanem a településhálózatban betöltött szerepüket is, ahol a kis és közepes méretű központok nagy központokhoz agglomerálódnak (AGLO-LC), vagy hálózatosan kapcsolódnak hozzájuk (NETW-LC). Kisvárosok egy nagyvároshoz történő agglomerálódása (AGLO-LC) jellemző a lengyel Mazóviában. A szlovéniai kis- és középvárosok erős funkcionális kapcsolatot mutatnak a nagy központokkal, de inkább kölcsönös és hálózatos módon, az áramlások forrásaként (NETW-SMST-S) vagy céljaként (NETW-SMST-D). A cseh városhálózat inkább a kisvárosok sűrű hálózatán alapul. Ezek a városok az alvóvárosokká vagy állomásvárosokká válással összefüggő problémákkal is szembesülhetnek. Bizonyos földrajzi és intézményi feltételek mellett, mint az erős helyi identitástudat vagy proaktív stratégiák, lehetséges azonban, hogy a nagyobb városokkal történő funkcionális kapcsolatok kialakítása által képesek ellenállni a nagyváros dominanciájának. Ez a borrowing-size hatás, amely szerint a nagyvárosi régiókhoz közeli kisvárosok képesek létrehozni a virtuális kritikus tömeget a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget és más városi sajátosságokat illetően. 1. ábra: A népesség megoszlása a városi központok típusai között (TOWN)

4 Kulcsüzenetek és szakpolitikai ajánlások A közép- és kelet-európai kis- és középvárosok nagy diverzitása következtében a hely-alapú megközelítés alkalmazása mindig részletes elemzést igényel a szakpolitikai beavatkozások kialakítását megelőzően az egyes városok esetében. A kisvárosok a munkaerőpiac, a gazdasági profil és a demográfiai összetétel tekintetében különböznek a nagyobb városoktól. A nemzeti városhálózatok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az egyszerű kontextuális változók, mint az autonomitás, az agglomeráltság vagy a hálózatba foglaltság nem megfelelő indikátorai a városok teljesítményének kivéve, amikor azt magyarázzuk, hogy miért bizonyos kisvárosok tudnak hasznot hajtani sajátos elhelyezkedésükből. Ezért lehetnek egyéb észrevétlen változói a városok fejlődési potenciáljának. A 2000-es években a városok teljesítményét nagy változatosság jellemezte, az egyes helyzetekből adódó akadályok és a potenciálok következtében néhány város a siker útjára tudott lépni. Ezen sikeres közép- és kelet-európai kisvárosok között található a lengyel Garwolin, a szlovén Domžale és Radovljica, a cseh Brandýs nad Labem - Stará Boleslav. A városok és területi beágyazottságuk részletes vizsgálata azt mutatja, hogy a regionális kontextus tűnik a legjelentősebb befolyásoló tényezőnek, a lakosság foglalkoztatottságának megfelelő arányával együtt. Végezetül, az ágazati profil is fontos. Történelmi szempontból a kisvárosok rendelkeztek némi versenyelőnnyel az ipari foglalkoztatásban. Ma ez a viszonylagos előny problémás lehet, hiszen az ipari foglalkoztatás (különösen a termelés) a növekvő globális verseny tárgyává vált, ami jelentősen sújtja Közép- és Kelet-Európa posztszocialista ipari térségeit is. A magasabb ipari foglalkoztatással rendelkező kisvárosokra a növekedés, a foglalkoztatás és a népesség tekintetében negatív trendek jellemzőek. Az ESPON on the Road projekt Az ESPON on the Road projekt tizenkilenc ESPON kontaktpont nemzetközi hálózatépítési tevékenységeként valósul meg az ESPON 2013 Program keretében, melynek célja, hogy közelebb hozza az európai területfejlesztési témájú alkalmazott kutatások eredményeit a döntéshozatalhoz. Az ESPON 2013 Program az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az EU tagállamok és a partner államok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társfinanszírozásával valósul meg. A program támogatja a szakpolitika-alkotást a területi kohézió és az európai térség harmonikus növekedésének céljához kapcsolódóan. További információért látogasson el a projekt honlapjára, vagy kövessen bennünket Facebookon vagy Twitteren.

5 Kis- és középvárosok országon országon a városi lakosság aránya 70% körül van. Az átlagos magyar város lakosú volt 2013-ban ban 327 város lakosságszáma nem érte el az főt, köztük 5 megyei jogú városé (2013). A TOWN projekt definíciója alapján a Budapesti Agglomeráció két települése, a megyei jogú városok nagyobb része, illetve további 51 város tartozik a 71 magyar kisés középváros sorába. Továbbá három város (Hévíz, Záhony és Balatonfűzfő) sorolható a nagyon kis város kategóriába Népesség és fő között Népesség fő felett Népsűrűség 300 és 1500 fő/km 2 között Népsűrűség 1500 fő/km 2 felett ábra: Kis- és középvárosok száma országon a TOWN projekt definíciója alapján Jellegzetes magyar kisváros: az egykori mezőváros országon a mezőváros a legkarakterisztikusabb típusa a kis- és középvárosoknak. A történeti fejlődés során két nagy morfológiai csoport alakult ki: a Dunántúlra (Kisalföld) jellemzők a soros felépítésű telepszerű települések, az Alföldön pedig jellegzetesek a halmazos települések. Az alföldi mezővárosi fejlődés sajátossága a tanyavilág kialakulása. A mezővárosok az ország területén viszonylag sűrűn és egyenletesen helyezkedtek el. Az alföldi városfejlődésben kiemelkedő szerepe volt a mezőgazdasági tevékenységnek, ennek következtében a szabályos alakú városok, falvak kevéssé jellemzőek. A városok vonzáskörzete kiterjedt tanyavilágot is magában foglal. A volt mezővárosok egy része ellátó szerepkörében őrzi múltját, mások alig különböznek a falvaktól. 1 Határon átnyúló agglomerációk 2. ábra: A határon átnyúló agglomerációs övezetek (Forrás: V4+2 tervezési anyagok, NTH, 2013) A kis- és középvárosok hálózatában szorosak a határon átnyúló kapcsolatok is, ami határon átnyúló agglomerációs övezetek kialakulása felé mutat. Jellegzetes példa erre a szlovák-magyar határ mentén Komárom-Komárno, Esztergom- Štúrovo, Ózd-Putnok és Balassagyarmat térsége. Ezekben a térségekben az együttműködés mélyen gyökerező és régre visszanyúló történelemi és kulturális kapcsolatokon alapszik. Itt a viszonylagos elmaradottság és alacsony népsűrűség okai részben a 20. század várost és vonzáskörzetét elválasztó határváltozásai, valamint az egykori kommunista rendszer izolációs politikája. Az EU-integráció és a politikai változások azonban lehetőséget teremtenek az együttműködésre. A határon átnyúló kisvárosi agglomerációk esetében is még gátat szabnak azonban a jogi, nyelvi és adminisztratív akadályok, valamint a gazdasági különbségek. Kis- és középvárosok a nagyvárosi térségek vonzásában A TOWN projekt definíciója alapján besorolt kisés középvárosok egy része a fővárosi vagy vidéki nagyvárosi övezetekben helyezkedik el. A lakosság mindennapi életviszonyaiban a fővároshoz, illetve a vidéki nagyvárosokhoz kötődik. Ezek a nagyvárosi övezetek funkcionálisan tagolt, de egy rendszert alkotó település-együttest foglalnak magukba. 1 Somfai Attila: Kisalföldi és alföldi mezővárosok különbözősége, kivárosi értékek védelme (pp ) In: Tér és Társadalom 2002/1. szám

6 3. ábra: Városhálózat (Forrás: OFTK, 2013) A városok fejlődése a fejlődés koordinálatlanságával magyarázható kedvezőtlen folyamatokat is elindított. Különösen erős a szuburbanizáció és a városok terjeszkedése, amely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, elsősorban a nagyvárosok körül, de gyakran középvárosaink környékén is. A városi terek koordinálatlan növekedése átlépi azok adminisztratív határait, a tágabb környezet átalakulásához vezetve, miközben a városmagban funkcióvesztés, illetve válságterületek kialakulása figyelhető meg. Mindezt az ingázási, közlekedési, intézményi kapcsolatok sűrűsödése, az infrastruktúrafejlesztés igényeinek növekedése kíséri. A szuburbanizáció a főváros mellett az aprófalvas vagy tanyás térségbe ágyazott nagyvárosok esetén a legerőteljesebb (Szeged, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, stb.). 2 A kis- és középvárosok korábbi és mai funkciói A mezővárosok a magyar vidéki településstruktúrában fontos igazgatási és kulturális szerepet töltöttek be, de a városias szerepkört eltérő mértékben látták el. A mezőváros elnevezés 1876-ban, a közigazgatás gyökeres átszervezésével szűnt meg, ekkor egy részüket községgé, kisebb részüket pedig várossá minősítették a lélekszám és a városi funkciók jelentősége alapján. A településeknek nemcsak közigazgatási szerepük, hanem funkciójuk is megváltozott. A termelési módok átalakulása, a térszerkezeti átrendeződés kihatott fejlődésükre: egyes települések dinamikusan továbbfejlődtek, míg mások megrekedtek (Somfai, 2002). A 20. század második felében az alföldi mezővárosok fokozatosan elvesztették mezővárosi jellegüket, megváltozott a városok szerkezete és a lakosság életkörülményei. 3 Szocialista ipari városok alakultak ki vidéken is, míg máshol a szolgáltatások vették át az agrárium egykori szerepét. A rendszerváltással ugyanakkor az önkormányzati önállóság erősödött meg, a központi tervezés minimálisra csökkenésével. Ezek a változások a városok szerepkörének diverzifikációját hozták, amihez a területi közigazgatásnak is alkalmazkodnia kellett. A 2013-as közigazgatási reform következtében a járási államigazgatás kialakításával a megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működő járási hivatalok jöttek létre. A kormányhivatalok a nagy részben kis- és középvárosi méretű járási központokban működnek, legfontosabb feladatuk a helyben intézendő államigazgatási feladatok ellátása. A közigazgatási feladatokon túl a járásközpont városok szerepét erősíti, hogy a as programozási időszakban a járások integráltan fejlesztendő területi szintet képviselnek. A policentrikus területi fejlődés elősegítése A Területi Agenda 2020 szakpolitikai dokumentum egyik fontos cékitűzése...a makroregionális, határokon átnyúló, valamint nemzeti és regionális szinten is a policentrikus területi fejlődés. A policentrikus fejlesztés egyik célja, hogy biztosítsa a kisebb központok megfelelő területi eloszlását, ezáltal elősegítve a munkahelyteremtést és a szolgáltató funkciók biztosítását a környező lakosság számára is. A fentiek alapján látható, hogy a többnyire mezővárosi múlttal rendelkező kis- és középvárosoknak kitüntetett szerepe volt a múltban a hazai policentrikus fejlődés vonatkozásában, és a jelenlegi folyamatok azt jelzik, hogy jelentőségük újra növekszik, elősegítve ezzel, hogy a jövőben is hasonló szerepet tölthessenek be. 3 Erdei Ferenc: A magyar város (pp ) In: Településszociológia. Szöveggyűjtemény. [Szerk.]: Krémer András - Mészáros József Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2013

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra* A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Stratégiai és programozási felkészülés a 2014-20-as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása A nyitvatartási idők vizsgálatának alapkérdései: Az állami, igazgatási és közigazgatási környezet

Részletesebben

Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben

Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben Széchenyi István Egyetem Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben A Magyar

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Centrope helye az európai térben*

A Centrope helye az európai térben* A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIV. VÁNDORGYŰLÉSE Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. A Centrope helye az európai térben* Uszkai Andrea PhD-hallgató,

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

A vizsgához használható földrajzi atlasz, melyet a vizsgaszervező biztosít.

A vizsgához használható földrajzi atlasz, melyet a vizsgaszervező biztosít. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/10. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben