A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI"

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. Andrási Zoltán dr. Borsi Balázs Farkas László Némethné Pál Katalin dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető) Viszt Erzsébet A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanulmány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készült Budapest 2009 GKI Gazdaságkutató Zrt. 1

2 1092 Budapest Ráday utca Fax: Szerkesztette: dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető): Az elemzéseket írták: dr. Borsi Balázs: Némethné Pál Katalin: dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető): Viszt Erzsébet: A sajtó-adatbázist összeállította: Andrási Zoltán: A társaságiadó-adatbázis alapján helyzetelemzést készített: Farkas László: Az interjúk készítői: Petri László: Udvardi Attila: A mű szerzői jogilag védett. A szerzők és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium írásbeli engedélye nélkül nem reprodukálható és terjeszthető. 2

3 Tartalom Tartalom... 3 Vezetői összefoglaló Bevezetés A kutatás tárgya A kutatás módszerei A kkv-k és növekedésük főbb útjai A kkv szféra A kkv szektor gazdasági szerepéről A magyar kkv szektor A kkv-k életgörbéi A gyorsan növekvő kkv-k részaránya Függelék a 2. fejezethez A kkv-k növekedését segítő és gátló tényezőkről A kkv-k nemzetközivé válása: az export bővítésének új lehetősége A globalizáció hatásai a világ kkv-szektorára A nemzetközivé válás mozgatórugói és korlátai A kkv-k nemzetközivé válása mint gazdaságpolitikai célkitűzés Az innováció, mint a növekedés forrása A növekedési hatások és eltérő méreteik A hazai kettős lemaradás A kockázati tőke szerepe a kkv-k fejlődésében Előtérben a vállalkozás és a kkv-k fejlesztése A vállalkozásbarát gazdaságpolitika A hazai kkv politika prioritásai A gyorsan növekvő kkv-k fő jellemzői A gazellák számszerű jellemzői A dinamikus kkv-k nem mérhető (soft) tulajdonságai Nemzetközi tapasztalatok A magyar gazellák jellemzői A kkv-k jövőbeli perspektívái Vállalati növekedés és gazdaságpolitika A jól működő finn innovációs rendszer példája A kockázati tőke és a kkv-k innovációja Az izraeli példa A példa finnországi megerősítése Az ír vállalkozásfejlesztés sikerei Következtetések, javaslatok A gazdaságpolitika vállalkozás-barát jellegének fontossága Ajánlások az azonnali akciókra A nemzetközivé válás támogatása A kötelezően előírt vállalati adminisztrációs terhek könnyítése A sikeres vállalkozók és kkv-k népszerűsítése A gazdaságpolitika vállalkozás-barát jellegének megteremtése Függelék a 6. fejezethez Felhasznált irodalom

4 Mellékletek

5 Vezetői összefoglaló Amint ez ismeretes, az elmúlt évtizedekben a gyorsan növekvő mikro-, kis és középvállalatok (a kkv-k) világszerte a gazdasági növekedés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak, s ezért a szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a fejlett országok gazdaságpolitikai gyakorlatában reflektorfényben áll. Magyarországon szintén a kkv-k adnak munkahelyet a versenyszférában foglalkoztatottak több mint 70%-ának, s innen származik a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada. Az elmúlt években szinte kizárólag a kkv-knál keletkeztek új munkahelyek. Ezért a jelenlegi válság időszakában kiemelkedő fontosságú a szektor helyzetének, perspektíváinak és gondjainak pontos feltárása. Jelen tanulmány feladatát a NFGM és a GKI közti Vállalkozási szerződés a következők szerint rögzítette: A tanulmány célja a mikro-, kis és középvállalatok növekedését meghatározó tényezők feltárása abból a célból, hogy a gazdaságpolitika alakításához következtetéseket lehessen levonni. A vizsgálódások keretében a következőket kellett elvégezni: A témára vonatkozó friss nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. Az elmúlt évek során a hazai sajtóban megjelent, a kkv-szférára vonatkozó cikkek tartalom-elemzése. Az elmúlt években gyorsan növekvő hazai kkv-k fő jellemzőinek feltérképezése a társaságiadó-adatbázis matematikai statisztikai vizsgálatával. A kkv-k növekedését befolyásoló cégen belüli tényezők vizsgálata (telefonos) vállalati felmérés révén. A növekedés perspektíváinak, motorjainak és fékjeinek áttekintése innovatív hazai kkv-k vezetőivel készített interjúk segítségével. A kutatásnak az NFGM-GKI szerződés által kijelölt fő kérdései, és a vizsgálati eredmények alapján adható válaszok összefoglalása a következők: a/ Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? A szakirodalom szerint a vállalatoknak világszerte sokféle életútja lehet. Az elméleti pályának, az indulás, növekedés, érettség és hanyatlás fázisainak végigkövetése nem túl gyakori, minden fázisban csak kevesen a szakirodalomban terjedő elnevezéssel: az ún. gazellák - tudnak komolyabb dinamikát elérni, s hosszabb idő alatt is csak igen kevés cégből lesz nagyvállalat. Kutatásunk valamennyi lépésének egybehangzó és fontos tapasztalata azonban, hogy a magyar cég cégek életútja gyakran nem a fejlett országokban megszokott módon alakul. A hazai kkv szférában a fejlett országokban kialakult arányoknál és a kívánatosnál lényegesen kevesebb a hosszú ideig dinamikus - azaz a mikro-vállalatok közül rövid idő alatt a kicsik, majd a közepes méretűek (végül a nagyok) közé kerülő cég (az indulást és a stabilizálódást követően számos okból a hozzávetőleges stagnálás a hagyományos pálya). Vizsgálatunk a évek társaságiadó-adatbázisának a felhasználásával közel 50 ezer gyorsan növekvő hazai kkv-t regisztrált ugyan, de ezek döntő többsége csak a jelzett rövid időtávon tudott sikert felmutatni, hiszen sokuk akár évtizedes, vagy ennél is hosszabb múlttal rendelkezett, s még a 2007-es adatai alapján is mikro-vállalatnak minősült. A siker megalapozásához tehát még a perspektivikus szférákban létrejött magyar kkv-k 5

6 többségének is viszonylag hosszú időre volt szüksége. Ez olykor - például a technológiai innovációra alapozott növekedéshez szükséges több évnyi befektetés miatt - volt elkerülhetetlen. Más, nem ritka esetekben azonban a lendület időleges kifulladása nyomán a teljesítmények erőteljes hullámzása volt megállapítható ( több csúcsú életgörbe alakult ki). b/ Melyek a kkv-ket növekedésre késztető fő tényezők? Milyen prioritási fontossági - sorrend állítható fel a tényezők között? A fejlett országokban a gyorsan növekvő cégek sikereit elsősorban vezetőiknek tulajdonítják. Számos elemzés igazolta továbbá, hogy a piacképes termékeket kínáló kkv-k esetében a növekedést a bővülő piaci lehetőségek is húzhatják, az innovációk is gyorsíthatják, s a gyors fejlődést a kockázati tőke is elősegítheti. Mindennek általános keretfeltétele azonban az innováció-barát társadalmi gondolkodás és magatartás is. Vállalati vizsgálataink során a magyar kkv-knél általában a nemzetközi tapasztalatokkal egyezően, sőt, a fejlett piacgazdaságokban kialakultnál is meghatározóbb mértékben szintén a vezetők személyiségi jegyei bizonyultak kiemelkedő fontosságú siker-tényezőknek. Olykor elsősorban a vezetők magas felkészültsége, alkotóképessége, máskor inkább céltudatossága, kivételes vezetési képessége, ismét máskor kapcsolatteremtő készsége, illetve mindezek kombinációja hozott jó eredményeket. További fontos (gyakoribb) tényező dinamizáló hatását azonban nem tudtuk feltárni. Mindez a hazai közvéleményben kialakulttól is eltérő, s ez idáig gazdaságpolitikánkban is csak érvényesítésre váró ismeret. c/ A nemzetközi verseny és a globalizáció milyen hatást gyakorol a kkv szektor növekedésére? Amint ismeretes, a globalizáció az ún. négy szabadság (az áruk és szolgáltatások, a munka és a tőke szabad áramlása) révén - a versenyképes vállalatoknak új (külföldi) erőforrás piacokat is nyithat, valamint új értékesítési lehetőségeket is kínálhat, a gyengébbeknek viszont új versenytársakat teremt. Ugyanakkor vizsgálataink alátámasztották azt az elterjedt nézetet is, hogy a magyar kkv-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, integrálódott a nemzetközi piacokba (s e körben a leggyakoribb a tőkeimport előnyeinek kihasználása volt). A legtöbb kis cég nem, még számos gazella sem exportál, igen sok szembesül viszont azzal, hogy az importverseny erőteljesen szűkítette piacait. d/ Mik a (gyors) növekedés korlátjai? Ismeretes, hogy számos (például: kényszer-) vállalkozó nem is törekszik növekedni. Ugyanakkor mind vállalati felmérésünk, mind a gyorsan növekvő kkv-k vezetőitől kapott interjú-válaszok arra mutatnak, hogy a magyar kkv szférában közvetlenül elsősorban a gazdálkodásnak a fejlett gazdaságokban szokásosnál magasabb kockázatai, a versenyképes tudással és képességekkel rendelkező szakemberek megszerzésének nehézségei, és a tőkehiány (más megközelítésben: a nemzetgazdaságban rendelkezésre álló tőke szuboptimális allokációja) fékezik a fejlődést. De tapasztalataink szerint az a vélemény is megfelel a valóságnak, hogy a gondok gyökerei messze vezetnek. Alapvetően fogja vissza a kkv-k dinamizmusát a rendszeres bírálatok ellenére szinte változatlanul távolról sem vállalkozásbarát gazdasági környezet. Mindezek miatt még a gyorsan növekvő gazellák körében is sokhelyütt gyakori az ambíció hiány, a nagyobb ütemű növekedés elutasítása. A sajtó-feldolgozás, amely szinte nem talált közleményt gazelláinkról, ezzel újszerű bizonyítékokat tárt fel arra is, hogy a gyorsan növekvő vállalatok - fontosságuk, valamint a róluk közreadott európai rangsorok, s az ezeken olykor helyezést elért sok magyar cég ellenére - alig keltették fel a hazai kutatók és a sajtó érdeklődését, s a sikereket ismertető hírek hiánya miatt a jó gyakorlat sem buzdíthat a jó példák követésére. 6

7 e/ A hazai kkv-k számára hol kiemelten: melyik szektorokban - vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek? A mérleg-adatok elemzése szerint a hazai gazellák arányosan oszlanak el gazdaságunkban: számuk a legnagyobb cég-számú ágakban a legmagasabb, s a gyorsan bővülő, vagy a hightech ágakban, illetve a leginkább lendületes központi régióban is csak alig több az átlagosnál. Ez azt igazolja, hogy a túlélésre törekvő cégek körében az átlagosnál előnyösebb környezet sem kellően dinamizáló hatású s a gazdaságpolitika sem tud gyors fejlődést elindítani (ha vannak is ilyen törekvései, ezek eredményei nem kimutathatók). Az utóbbi témában azonban gondolatébresztők a hazai gazelláknak juttatott átlagon aluli adó- és kamatkedvezmények is, melyek gazdaságpolitikánk e törekvéseinek következetlenségeire is utalnak. f/ Mik a gyorsan növekvő hazai vállalatok jellemzői? A siker-tényezőkről mondottakkal összhangban idehaza is világosan kimutathatók a gazellák és a többiek vezetésbeli különbségei. A gyorsan növekvőknél többféle menedzsment stílus is eredményesnek bizonyult. A vezetés korszerűsítési hajlandósága gyakran a magas dinamizmust megalapozó legfontosabb tényezőnek is minősült. Esetenként valószínűsíthető volt a munkatársaknak az egyéb cégeknél szokásosnál jobb megbecsülése, máskor a kapcsolati tőke kamatoztatása stb. is. Megerősíti a fenti állítást az az ellenpélda, hogy a lassabban növekvő hazai kkv-knél gyakran éppen a szocialista idők vezetési hagyományainak a konzerválása (a formális tervezés, a menedzsment-döntések megkérdőjelezhetetlen volta, a vevők kívánságainak és a munkatársak érdekeinek tulajdonított kis súly stb.) tűnt a cégek alapvető jellemzőjének. g/ Milyen meggondolások érvényesülnek a növekedés folytatására, vagy lefékezésére vonatkozó döntésekben? A fejlett országokban a (dinamikus) kkv-k vezetése törekszik a lehetőségek kihasználására, a profit, illetve a vállalati érték növelésére (a kényszer vállalkozók célja azonban a hazai gyakorlattal egyezően mindenütt kizárólag a túlélés). A magyar gazdaságban viszont, mnt jeleztük is, a gazellák körében sem általános a növekedési ambíció. A vezetőket gyakran az is óvatosságra készteti, erre, mivel tudják, hogy piacgazdasági gyakorlatuk óhatatlan hiányos, s nem felkészültek az esetleg létrejövő nagyvállalat irányítására. Széles körben azonban a kedvezőtlen gazdasági környezet fogja vissza a dinamizmust. Gazdaságpolitikánkban mindez ugyancsak korlátozottan érvényesülő ismeret. h/ Milyen makro-gazdasági következtetések vonhatók le a vázolt mikro-szemléletű vizsgálat nyomán? A kutatás azt a nemzetközi tapasztalatot is alátámasztja, amely szerint a gazdaságpolitika elsősorban a vállalkozás-barát gazdasági környezet kialakításával segítheti a kkv-k előrehaladását. Ezért a magyar gazdaságpolitika számára megismételjük azt a idehaza is gyakran olvasható javaslatot, hogy törekedjen a hazai gazdaságot elsősorban a színvonalas oktatási rendszer kialakításával, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának megteremtésével, az önfinanszírozási lehetőségek növelésével (így a túlzott adminisztratív terhek és az elvonások mérséklésével), a kockázati tőke-piac fejlesztésével (ennek keretében a potenciális finanszírozók jobb informálásával), és a gazdasági jogbiztonság erősítésével dinamizálni (kivezetni a válságból). Nem vitatjuk ugyanakkor, hogy mindennek megvalósítása legalább néhány évet igényel. 7

8 Úgy találtuk ugyanakkor, hogy van mód néhány, a kkv-k fejlődését célzottan támogató - valamint a felsoroltaknál gyorsabban megvalósítható intézkedésre. E tennivalók többsége eltérő az életútjuk különböző fázisaiban lévő kkv-k esetén, s ezen eltérésekhez a gazdaságpolitikának is illeszkednie kell. A megvalósításnak pedig csak akkor van esélye a sikerre, ha a növekedés ösztönzése valamennyi fázisban eredményes (azaz ha nincsenek szűk keresztmetszetek ). Sürgetőnek láttuk a vállalkozási kedv romlásának megállítását, sőt, e hajlandóság javítását, kiemelten az innovatív kutatók üzleti ambícióinak erősítését is (a fenti hangulat-javító intézkedéseken túlmenően a sikeres vállalkozók társadalmi presztízsének megteremtésével, a spin-off cégek népszerűsítésével, a vállalkozásgazdaságtan oktatásával, tanácsadással, a magvető tőke piac megteremtésével). Tapasztalataink ugyancsak kívánatosnak mutatták a vállalat-alapítás ösztönzését (tanácsadással, inkubációs támogatással, az induló cégek tőke-ellátottságát javító JEREMIE program hatékony működtetésével, de adókedvezményekkel is). Kiemelkedően fontosnak találtuk továbbá a gyors sikereket elért kkv-k további lendületes fejlődésének kiemelt támogatását. A feladat megvalósulásának előfeltétele a vállalkozók közti kapcsolatok erősítése mindenek előtt a szerződésekhez fűződő jogok érvényesítési lehetőségeinek megteremtése (kiemelten: a hitelezők, azaz a szállítók érdekeinek védelme a vevő nem-fizetése esetén). Sokoldalú feladatokat körvonalazhatunk külgazdasági kapcsolataik építésének segítése terén (ide értve azt is, hogy ösztönözzük a kamarákat arra, hogy intenzíven vegyenek részt e tennivaló megvalósításában), valamint a kockázati tőke piac fejlesztésével kapcsolatosa is. De igen fontosnak láttuk - a pozitív példák és a jó gyakorlat (best practice) mozgósító erejének kihasználása érdekében - a sikeres vállalkozók és kkv-k népszerűsítését is (részben annak ellensúlyozására is, hogy a kkv-k nehézségeiről minden lapunkban naponta-kétnaponta jelenik meg sajtóhír). Vizsgálataink mindezek mellett néhány olyan gazdaságpolitikai jelentőségű tennivalóra is rámutattak, amelyek valamennyi hazai kkv, sőt, minden magyar vállalat fejlődése számára fontosak lennének. Számos operatív lehetőséget láttunk például a kötelezően előírt vállalati adminisztrációs terhek azonnali könnyítésére is. 8

9 1. Bevezetés 1.1. A kutatás tárgya Jelen tanulmány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készült. Feladatát a NFGM és a GKI közti Vállalkozási szerződés a következők szerint rögzítette: A tanulmány célja a mikro-, kis és középvállalatok (kkv-k) növekedését meghatározó tényezők feltárása abból a célból, hogy a gazdaságpolitika alakításához következtetéseket lehessen levonni. Azonnal hangsúlyozzuk, hogy a tanulmányban a szokásos hazai szóhasználattól eltérően, de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően vállalkozásnak (entrepreneurship) csak tevékenységeket nevezünk (egyaránt ide értve a vállalat alapításokat, illetve az innovációk vállalaton belüli megvalósítását). A cégeket, mint szervezeti egységeket kizárólag vállalat (enterprise), illetve cég elnevezéssel említjük azaz (mivel többféleképp lehetne értelmezni) elkerüljük a kisvállalkozás kifejezés használatát. A témáról részletesebben lásd például: Román (2003), Szerb (2004) NFGM (2008). A kis és közepes méretű vállalat (kkv) fogalmát, ha lehet, hagyományos módon, azaz az EU ajánlások szerint (a létszámot, az árbevételt, a mérleg-főösszeget és az ún. függetlenségi kritériumot figyelembe véve) értelmezzük: e cégeknek maximum 249 foglalkoztatottja, 43 millió eurós mérlegfőösszege és 50 millió eurós éves árbevétele lehet, s az ún. függetlenségi kritérium értelmében - az állam, az önkormányzat, illetve egy nagyvállalat tulajdoni vagy szavazati részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot (2004. évi XXXIV. törvény). Nem tudjuk figyelmen kívül hagyni azonban a különböző adatszolgáltatások adottságait. A hazai helyzet egyes elemzéseinél például a cég-csoportokat elhatároló határértékekkel kapcsolatos hazai törvények forintban rögzített irányelveit kell érvényesítenünk, máskor a függetlenségi kritérium precíz figyelembe vételére nincs módunk. A (nemzetközi) szakirodalom tanúsága szerint a gyors növekedésnek sincs egységes definíciója. 1 Tanulmányunkban a fogalmat a megszokott módon értelmezzük: a növekedést alapvetően az árbevétel és a foglalkoztatott létszám adatokban bekövetkező növekedéssel mérjük, s gyorsnak akkor tekintjük, ha üteme meghalad valamely átlagoshoz közeli szintet. Jelezzük azonban, hogy a mérés számos elvi és gyakorlati problémája miatt - további álláspontok is ismertek. A Menedzser Fórum szerint például: A vállalati növekedést nem lehet az árbevételek rövid távon tapasztalt emelkedésével azonosítani. Csak a hozzáadott érték hosszú távú növekedése tekinthető a vállalati növekedés bizonyítékának. A hozzáadott érték növekedése pedig az innováció és a tartós versenyelőny következménye. Következésképpen a vállalati növekedés nem azonosítható a nagyobb piaci részaránnyal vagy a méretek megnagyobbításával. (2003. október 3). Növeli a nézetkülönbségek miatti zavart, hogy a a dinamizmust az árbevétel-változás ütemével mérők közt sincs egyetértés a normának tekinthető átlagos érték nagyságáról (ezért a konkrét elemzés elején mindig megadjuk az adott számításnál alkalmazott szintet). A gyorsan növekvő kkv-k témáját kulcs-fontosságúnak ítéljük a magyar gazdaság jövője szempontjából. Ennek kettős oka van. Egyrészt, mert gazdaságunkat (az előző időszakok kedvezőbb folyamataival ellentétben, a teljesítmények több negyedéven át tartó csökkenése értelmében) recesszió sújtja, mély, s egyre terjedő vélemények szerint elhúzódó válság fenyegeti, s ennek, bár a világgazdaságba történő integrálódás következtében részben külső, de jelentős részben (a kkv szféráéval is szorosan összefüggő) nemzeti okai is vannak. Miként ezt az IMD (2008) World Competitiveness Yearbook összevont mutatója jelzi, Magyarország az utóbbi években, ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott a nemzetközi versenyképességi 1 A szerzők egyetértenek ugyan Penrose (1995) iránymutatásával abban, hogy a növekedés a cég méretének valamely, az elért teljesítmények változásait mérő mutatóval kimutatható nagyobbodása. A továbbiak azonban vitatottak. Egy OECD tanulmány például gyors növekedésűként kezeli azokat a (10 fő feletti) vállalatokat, amelyek vagy az árbevétel, vagy a foglalkoztatott létszám alapján 3 éven keresztül legalább évi 20%-os növekedést értek el (Lunati, 2008). Ehhez közeli definíciót fogalmaz meg egy holland tanulmány is (Gibcus, 2006): az ebben közöltek szerint gyorsan fejlődőnek a 3 év alatt összesen 60%-os árbevétel-, vagy/és foglalkoztatás növekedést produkáló vállalat nevezhető. 9

10 rangsorban. A Versenyképességi Évkönyv (2008, 7. oldal) szerint: Egyértelmű, hogy a Magyarországot utolérni akaró országok (Bulgária, Románia) javítottak, a rangsorban közelebb kerültek Magyarországhoz, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót szerezve lehagyták országunkat. Magyarország a felzárkózás szempontjából legközelebb álló országokat (Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália) a versenyképességi ország-rangsorban között (2004 kivételével) még megelőzte, de 2008-ban már lemaradt tőlük. Egy másik közelmúltbeli elemzés azt is kiemelte továbbá: A magyar gazdaságot a 2008 szeptemberére világgazdasági válsággá mélyülő pénzügyi krízis már eleve kritikus állapotban találta. Az egyes országok gazdasági teljesítményét, intézményrendszereinek hatékonyságát mérő mutatók, a versenyképességi-, a korrupciós-, a gazdasági szabadság- és vállalkozásindítás menedzselési indexek esetében helyzetünk ellentmondásos. A 2000-es évek második felében jelentősebb javulást a vállalkozásindítás, kisebb előrelépést pedig a gazdasági szabadsága eseteiben sikerült elérnünk. Sajnos az EU-s csatlakozással növekedett gazdasági szabadság nyújtotta lehetőségekkel nem igazán tudtunk élni Különösen riasztó versenyképességünk alakulása: 2005 és 2008 között a World Economic Forum ranglistáján a 35. helyről a 62. helyre esünk vissza, és a régióban már csak Bulgária és Románia található mögöttünk. (Szerb, oldal). Ezért keresnünk kell a problémák megoldását. A témát másrészt azért is kulcs-fontosságúnak tartjuk, mert meggyőződésünk, hogy gazdasági problémáink megoldását, a fejlődési pálya kiigazítását elsősorban a kkv szférától, s elsősorban éppen a gyorsan növekvő kkv-któl várhatjuk. A XX. század első felében világszerte a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában. Az elmúlt évtizedek során azonban a fejlett országokban (a felgyorsuló műszaki haladás hatására) a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált a vállalati versenyképesség kulcsfontosságú tényezőjévé, s ennek hatására sorra szűntek meg a munkahelyek az acél-, a gépkocsi-, a gumi-, és a szórakoztató elektronikai ipar korábban legfontosabb munkahelyteremtő nagyvállalatainál, illetve a kormány által finanszírozott nagy szolgáltató intézményeknél, iskoláknál, egyetemeken, kórházakban. Az újonnan alapított kis- közepes vállalatok például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo, a Google gazdasági ereje viszont szinte robbanásszerű gyorsasággal nőtt. Munkahely-teremtő képességük is igen erőteljes volt, az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút követő baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az éppen ekkortájt munkába állni kívánó nők (a korábbi háziasszonyok) millióit. S ha csak a felsorolt vállalatokat vesszük alapul, akkor sem kétséges, hogy az új kkv-k igen fontos szerepet játszottak az innovációs folyamatokban is. 2 A mostani válság pedig erősen aláhúzza, hogy a hasonló szerep-váltás a magyar gazdaságban is elkerülhetetlen valamint igencsak időszerű is. Aligha reménykedhetünk abban, hogy a gazdaság jövőbeli motorja a nagy nemzetközi multik teljesítmény-növelése lesz. Perspektíváink javulása lényegében csak a kkv szféra dinamizálásától várható. Itt jegyezzük meg, hogy a fejlett országokban - Birch (1987) nyomán 3 - a gyorsan növekvő cégeket gyakran gazelláknak nevezik. 2 Lásd például: Drucker (1985). 3 Birch három csoportba sorolta a vállalatokat: a nagy, de lassan reagáló ún. elefántokra, a maximum 2-3 főnek munkalehetőséget teremtő és nem növekvő egerekre és a gyorsan változó, növekvő gazellákra. Vecsenyi (1999) a közép-európai sajátosságok figyelembe vételével kissé módosította a terminológiát: a gazellák nevet változatlanul hagyta, de a nagyok körében megkülönböztette a szocialista örökség képviselőit, a dinoszauruszokat és a piacgazdasági magatartást követő tigriseket, s az egerek elnevezést a hangyákra cserélte. 10

11 Kutatásunk a magyar kkv szféra élénkítésének lehetőségeit, módjait keresi. A tanulmánynak - szintén az NFGM-GKI szerződés értelmében - elsősorban a következő kérdésekre kell válaszolnia. A felsorolás (zárójelben) annak a fejezetnek a számát is megjelöli, ahol a választ megadjuk. Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? (2. fejezet) A nemzetközi verseny és a globalizáció milyen hatást gyakorol a kkv szektor növekedésére? (3. fejezet) Melyek a kkv-ket növekedésre késztető fő tényezők? Milyen prioritási fontossági - sorrend állítható fel a tényezők között? (3. fejezet) Mik a (gyors) növekedés korlátjai? (elsősorban a 3-4. fejezetek) Mik a gyorsan növekvő hazai vállalatok jellemzői? (4. fejezet) A magyar kkvk körében ilyen meggondolások érvényesülnek a növekedés folytatására, vagy lefékezésére vonatkozó döntésekben? (4. fejezet) A hazai kkv-k számára hol kiemelten: melyik szektorban - vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek? (4. fejezet) Milyen makro-gazdasági következtetések vonhatók le a vázolt mikro-szemléletű vizsgálat nyomán? (5-6. fejezetek) Azt reméljük, hogy a felsorolt kérdések részletekbe menő elemzésével kutatásunk érdemben segítheti a gazdaságpolitikát abban, hogy megtalálja a recesszióból való kilábalásnak, s az elhúzódó válság elkerülésének az útját A kutatás módszerei A kutatás részfeladatait azaz a munka során alkalmazandó módszereket a munka alapjául szolgáló NFGM-GKI szerződés szintén rögzíti. Ennek megfelelően vizsgálódásaink keretében a következő elemzésekre került sor: 1. A témára vonatkozó friss nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. 2. Az elmúlt években gyorsan növekvő hazai kkv-k fő jellemzőinek feltérképezése az APEH társaságiadó-adatbázisának matematikai statisztikai vizsgálatával. 3. A kkv-k növekedését befolyásoló cégen belüli tényezők vizsgálata (telefonos) vállalati felmérés révén. 4. Az elmúlt évek során egyes hazai napilapokban megjelent, a kkv-szférára vonatkozó cikkek tartalom-elemzése. 5. A növekedés perspektíváinak, motorjainak és fékjeinek áttekintése innovatív hazai kkv-k vezetőivel készített interjúk segítségével. A vázolt módszerek kiválasztását a kkv-k sokszínűsége indokolta. A statisztikai elemzést ugyanis a szektorba sorolt sok nem működő egység és kényszer-vállalkozó, illetve a kevésbé versenyképes és a versenyképes vállalatok egyidejű jelenléte nehezíti, néhány lényeges mutató tekintetében akár el is lehetetleníti. A postai felmérések eredményeinek megbízhatóságát az igen alacsony válaszolási arány rontja. A sajtó-elemzések, vagy a különböző (pl. irányítószerveknél, érdekképviseleteknél, vagy maguknál a vállalatoknál készített) interjúk révén nyert képet viszont az információt adók érdekviszonyai által motivált válaszok torzíthatják stb. Azt reméljük azonban, hogy a téma sokoldalú vizsgálatával valós eredményeket tudunk bemutatni. A kkv szektorra vonatkozó igen gazdag szakirodalom áttekintése során a téma erőteljes koncentrációjára törekedtünk. Elsősorban természetesen a gyorsan növekvő vállalatokkal, az e vállalatok előtt a globalizált gazdaságban nyíló lehetőségekkel, az innováció 11

12 versenyképességre gyakorolt szerepével és a mindezeket elősegítő gazdaságpolitikákkal foglalkoztunk. Ugyanakkor céltudatosan fókuszáltunk az utóbbi években megjelent elemzésekre, hiszen különösen fontosaknak véltük a napjaink recessziójával kapcsolatos tapasztalatok, s ezen belül is a recesszió elleni küzdelem céljaira kimunkált ajánlások feltérképezését. Minden témakörben megkíséreltük a széleskörű nemzetközi összehasonlítást; ennek keretében részletesen is bemutatjuk három, az innovációban sikereket elérő ország Finnország, Írország és Izrael példáját ( best practice gyakorlatát). A társaságiadó-adatbázis azon (a 300 ezret meghaladó számú) cég adatait tartalmazza, amelyek közt legalább egyszer benyújtották társasági adóbevallásukat. A bemutatott cégcsoport közti évenkénti - elemzésével kezdtük el a hazai kkv szféra jellemzőinek a feltérképezését. Az adatfeldolgozás során azonnal beleütköztünk a mikro-, kis- és középvállalatok definícióinak a problémájába. A kis- és középvállalatokról szóló törvény 6 ugyanis az uniós szabályoknak megfelelően - árbevételi és eszközérték kategóriákat, továbbá a több mint 25%-ban állami, önkormányzati vagy nagyvállalati tulajdonú cégeket a kkv szektorból kizáró függetlenségi kritériumot is rendel a csoportba soroláshoz. A KSH, és ennek nyomán a hatóságok és a kutatók többsége azonban legtöbbször egyszerűen a foglalkoztatottak száma alapján képzett csoportokat használ, ezekre közöl adatokat, számításokat és von le következtetéseket. Nyilvánvaló pedig, hogy a szokásos, egyébként kézenfekvő és praktikus statisztikai gyakorlat torzításokat esetenként hatalmas hibákat - visz egy mélyebb szegmentációt használó vizsgálat eredményeibe. Ezért kutatásaink során legtöbbször a törvény szerinti kritériumokat érvényesítő és az APEH által csoportokba sorolt - adatbázist használtuk. 7 A következő fejezetben pedig azt igazoltuk, hogy a korrekt kkv definíció használata igen erőteljesen befolyásolta például a hazai kkv-k teljesítményeivel kapcsolatos mutatók alakulását. A továbbiakban a kkv-k növekedési ütemével kapcsolatos elemzésekhez kezdtünk. Először elkészítettük a mind 2004-re, mind 2007-re társasági adó adatokat közlő cégeknek (közel 200 ezer vállalat adatait tartalmazó) adatbázisát. A cégek nagyság szerinti besorolására a 2004-es APEH csoportosítást használtuk. Majd a nettó (ÁFA- mentes) árbevétel közti változását figyelembe véve meghatároztuk a cégek növekedésének mértékét. A kiszámított növekedési ütemek minősítése során abból indultunk ki, hogy 2004-ről 2007-re az ipari termelői árak 11,3%-kal, a fogyasztói árak 16,3%-kal emelkedtek, s ezt is figyelembe véve növekedőknek azokat a vállalatokat ítéltük, ahol az árbevétel 2004-ről 2007-re legalább 50%- kal nőtt, gyorsan növekvőknek azokat, amelyeknél e növekedés legalább 200% (azokat a vállalatokat pedig, amelyeknél az árbevétel az időszak alatt 50%-nál kisebb mértékben emelkedett, a stagnáló-vegetáló cégek csoportjának neveztük). Munkánkban nehézséget okozott, hogy a vizsgált időszak alatt (2005-től) megváltoztak a besorolási értékhatárok:, az uniós statisztikák módszertanával összhangban, euróban kerültek rögzítésre, s részben ennek hatására megnőttek. Megállapítottuk azonban, hogy ez csak néhány számításnál okozhat jelentéktelen torzításokat. Kapott adatbázisunk felhasználásával részletesen megvizsgáltuk a gyorsan növekvő cégcsoport hagyományos mérleg-mutatóinak (létszám, tőke, árbevétel, költségszerkezet, nyereség 4 Csak 2004-től tudtunk összehasonlítható adatokat találni. 5 A cégek nagyság szerinti csoportosítási elveinek 2005 januári módosítása miatt e számításoknál még a 2004-es adatok se összehasonlíthatók évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. 7 A nem kkv-k csoportjába a nagy, valamint a nem besorolható cégek kerültek. 12

13 stb. 8 ) alakulását, illetve, hogy e gazellák adatai mennyiben térnek el a valamennyi kkv-re számítottaktól. A módszertan részletes leírását lásd az 1, a mérleg-mutatók és a növekedési ütem közti összefüggéseket vizsgáló, korreláció-számítást és faktor-analízist is magukban foglaló számítások részletes eredményeit a 2-4. mellékletekben. A sajtófigyelés során az ún. tartalomelemzés (content analysis) 9 egyes technikáit alkalmaztuk. Munkánk során a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Napi Gazdaság napilapok, a HVG hetilap, a Piac és Profitlap magazin, valamint az Index és a Portfolió interneten megjelenő, folyamatosan frissített hír-források 2006-ban és 2007-ben megjelent lapszámait néztük át. Az adott időszakban e lapokban megjelent mintegy 240 ezer cikk közt 2600 olyan találtunk, amely vagy a <kkv>, vagy a <kisvállalkozás>, vagy a <kis- és középvállalkozás> szavakat tartalmazza. A kijelölt szavakat tartalmazó cikkek száma Összesen HVG INDEX (INTERNETES) MAGYAR NEMZET NAPI GAZDASÁG NÉPSZABADSÁG PIAC ÉS PROFIT (INTERNETES) PORTFOLIO (INTERNETES) Összesen Forrás: Sajtó-adatbázis E nagy volumenű cikk-csoport közleményeiről elektronikus adatbázist készítettünk, s ezt egy e célú szoftver kialakításával és felhasználásával - bibliometriai jellegű statisztikai vizsgálatoknak vetettük alá. Keresőszavak, szó- bokrok, illetve ezek logikai kapcsolatai segítségével széles körben kerestük ki a vizsgálati időszak alatt megjelent, a kkv-kkal kapcsolatos egy-egy konkrétabb témakört érintő cikkeket, s határoztuk meg ezek számát, összefüggéseit. Tárgykörünkben hasonló kutatási módszert tudomásunk szerint még nem alkalmaztak Magyarországon. Majd egyenként átnéztük a figyelemre méltó szóösszefüggéseket tartalmazó közleményeket és legérdekesebbnek ítélt mondataikat szó szerint idézve illesztettük be elemzéseink szövegébe. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk azonban a vizsgált közlemények elolvasásának, és a közöltek szakértői munkán alapuló tömörítésének is. A vállalati felmérés módszereit (a kutatás egyes résztvevőinek több évtizedes tapasztalatain túlmenően) a Babbie (1998) mű ajánlásaira alapoztuk. A CATI (Computer Assisted Telephon Interview) módszerű telefonos megkérdezést - a GKI kérdőíve alapján 10 és véletlen 8 A 21 vizsgált mutató pontosabb felsorolása a mellékletben található. 9 A kvantitatív tartalomelemzés e módszernek a klasszikus formája, amelyet O.R. Holsti (1969) mellett B. Berelson (1971) és K. Krippendorff (1995, 2004) képvisel. A kvalitatív tartalomelemzés a Glase-Strauss-féle (1967) elméletképzés -ben (más szóval megalapozott elmélet -ben) gyökerezik, de nagy hatással volt kialakulására az ún. természetszerű vizsgálódás felfogásmódja is. A tartalomelemzés segítségével a kutató azonosítja és/vagy feltárja a vizsgálni kívánt szövegben a használt fogalmak (szókészlet, fogalomkészlet) összetett kapcsolatait, s a szavak, szófordulatok gyakoriságából és a fogalmak egymáshoz viszonyított kapcsolataiból von le következtetéseket. 10 A felmérés kérdőívét a mellékletben csatoljuk. 13

14 mintavétellel - a Marketphone Kft. hajtotta végre. A megkeresettek mintáját (rétegzett mintavétellel) úgy állítottuk össze, hogy nagyjából azonos arányban tartalmazzon gyorsan növekvő és egyéb cégeket. A vállalatok növekedését az árbevétellel mértük: gyorsan növekvőnek azokat ítéltük, amelyek 2000 vagy, ha az későbbi, az alapítás éve óta legalább másfélszeresére növelték folyóáras árbevételüket. 11 Az ennél kevésbé növekvő cégeket egyéb vállalatoknak neveztük (e csoport tehát az időszak alatt stagnálókat is, és a csökkenő árbevételűeket is tartalmazza). A kérdőívet az 5. mellékletben mutatjuk be. Összesen 400 kis- és középvállalattól kaptunk választ. 12 E minta összetétele sajátos. A cégek kor-megoszlása hozzávetőleg egyezik az alapsokaságéval: a legrégebbi vizsgált céget még 1945-ben, a legfiatalabbat 2008-ban, a legtöbbet azonban a kilencvenes évek első felében alapították. A minta ágazati megoszlása megfelel előzetes várakozásainknak: a legtöbb válaszadó cég az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik, de sokan működnek a személyi szolgáltatásban is - s az iparban legtöbben a gépipar területéről válaszoltak. 13 A válaszadók nagyság szerinti megoszlásában szándékosan (!) alul-reprezentáltak a legkisebb cégek: a mintába kerültek zöme már induláskor is kisvállalat volt, legalább öt alkalmazottal, de jelentős körükben a vizsgálat kezdő évében közepes méretű vállalatok aránya is ra a létszámarányok csak kicsit változtak: a középvállalatok aránya nőtt meg. A válaszolók térségi megoszlása pedig lényegesen eltér az alapsokaságétól: a mintában sikerült elkerülni Budapest túlsúlyát, sőt a főváros kimondottan alulreprezentált, 15 s a legtöbb választ Pest és Bács-Kiskun megyéből, a legkevesebbet Nógrád és Veszprém megyéből kaptuk. 16 A vállalati interjúk módszereit ugyancsak a kutatás résztvevőinek tapasztalataira, illetve a Babbie (1998) mű ajánlásaira alapoztuk. A megkérdezettek alapsokaságát az elmúlt években a 100 legdinamikusabb magyar cég listáin szereplő, illetve az Innovációs Nagydíjat nyert cégek alkották. Közülük (mivel az általánossá váló bizalmatlanság miatt sokan visszautasították kérésünket 17 ) végül is - anonimitást ígérve - azokat kérdeztük meg, akik vállalták a válaszadást. Az interjúk tematikája (amelyet a 6. mellékletben adunk meg) többségében nyílt kérdéseket tartalmazott - azaz az interjúadókat nem korlátozta válaszaik megfogalmazásában A kapott, számszerűen is jellemezhető információkat Excel táblába rendeztük, s egyszerű 11 E követelmény nem túl szigorú, hiszen a megkívánt növekedés mértéke lényegében alig haladja meg a közti infláció (fogyasztói ár növekedés) 149%-os mértékét. Mivel azonban nem feltételezhettük, hogy a telefonos felmérés során a válaszolók pontos információkat szerezhetnek cégük múltbeli teljesítményeiről, a némileg feszítettebb, de csak sok számjeggyel megszabható határérték előírását illuzórikusnak véltük. 12 A kapott eredmények alapján a statisztikai összegzésből kizártunk azonban egy, az árbevételét több, mint 200-szorására növelő, és két létszámát több, mint 80-szorosása növelő céget, mint az átlagokat túlzottan torzító szélsőértékeket. 13 A véletlen kiválasztás természetes módon vezetett ahhoz, hogy abban az ágazatban volt több kis- és középvállalati válaszadó, ahol a gazdaságos üzemméret kevésbé korlátozza a piacra lépést. 14 Ennek az alapsokaság jellemzőitől vett eltérésnek az az oka, hogy a 2008-ban is csak 0-1 alkalmazottal üzemelő vállalatokat nem is kívántuk felmérni (hiszen a vizsgálat időszaka alatt semmiképp nem is növekedhettek igazán gyorsan). 15 Mivel a fővárosi kkv-k válaszadási hajlandósága (gyakori megkérdezésük következtében) lényegesen alacsonyabb, mint a másutt működőké. 16 A fenti szempontokból reprezentatív minta mérete nagyságrenddel meghaladta volna a 2-szer 200-as mintánkét. Vizsgálataink során azonban elsősorban a gyorsan növekvő, illetve az egyéb cégek jellemzőinek az eltéréseit elemezzük - s nem törekszünk következtetésekre, ha az adott témakörben a minta reprezetativitása problémás. 17 Hasonló tapasztalatokat szerzett a Népszabadság (2007. okt. 23.) is. A kkv-k nem nyújtanak szívesen céginformációt: vonakodva nyilatkoznak és még a sikereikről sem beszélnek szívesen mondta erről Kőrizs I., az Üzlettárs főszerkesztője. (HVG Index, máj. 15.) 14

15 mutatószámok, például a válaszok gyakoriságai segítségével mutatjuk be. A tartalmasabb verbális közlésekről viszont szöveg-boxokba illesztve adunk tájékoztatást. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a kutatási eredményeket dolgozatunkban (szintén a NFGM-GKI szerződés értelmében) nem a vizsgálati módszerek fenti csoportjai, hanem a kkv növekedés főbb témakörei azaz a kutatásnak a NFGM_GKI szerződésben rögzített fő kérdéskörei - szerint tagoltan mutatjuk be. 15

16 2. A kkv-k és növekedésük főbb útjai Jelen fejezetben a kkv szféra általános jellemzőinek rövid áttekintését követően - a Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? kérdésekre törekszünk válaszokat adni. Annak ellenére, hogy a kkv szakirodalom igen gazdag, e témákról csak kevés publikáció található. Az elemzéseket ezért jórészt saját kutatásunk eredményeire alapozzuk A kkv szféra A kkv szektor gazdasági szerepéről Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben az USA (és Japán) volt(ak),a világ legerősebb, leginkább versenyképes gazdasága(i), ahol az előrehaladást sok alapvető, többnyire az IKT technikára épülő menedzsment innováció, így az e-business terjedése is erősítette. Az EU az 1990-es években ismerte fel az Egyesült Államokkal (és Japánnal) szembeni lemaradásának növekedését, s 2000-ben a Lisszaboni Programban új, a tudásra épülő gazdaság kiépítését a középpontba állító célkitűzéseket fogalmazott meg. Az új cél több elemét, így a K+F szerepének előirányzott növelését azonban az EU-nak jórészt a hagyományos struktúrák változatlanul hagyása miatt nem sikerült elérnie. A közép-európai gazdaságok felzárkózása az Unió szintjére az 1990-es politikai váltás ellenére lassú. A világgazdaság egyre fontosabb szereplőivé váló fejlődő országok, elsősorban Kína és India viszont gazdaságaik méretét és az olcsó munkaerőt kihasználva rohamtempóban csökkentik történelmi lemaradásukat. Mindezt a GDP statisztikák is tükrözik. Az egy főre jutó GDP alakulása (banki árfolyamon) USD IE DK SE NL FI UK US AT BE FR DE IT JP ES GR SI IL PT CZ EE SK HU PL RO BG CN IN Forrás: IMD (Institute for Management Development): World Competitiveness Yearbook. Lausanne

17 A jelzett színvonal-különbségeknek, dinamizmusnak (vagy hiányának) okai sokrétűek. Európában egyaránt fontos hatótényezők az országok munkaerő-aktivitási arányainak, illetve termelékenységének (s az ezeket magyarázó tényezőknek, így a vállalatok innovációs hajlandóságának, illetve az üzleti környezet vállalkozás-barát jellegének) eltérései. 18 Számos ok gyökereit azonban éppen a tanulmány tárgyát képező kkv szektor teljesítménye terén kell keresnünk. Amint erre már a bevezetőben is utaltunk, az elmúlt évtizedek során az USAban e szféra (amely ott a munkahelyeknek mintegy a felét adja) a fejlődés motorja is volt. Az EU-ban, ahol a kkv-kban a foglalkoztatottaknak kb. kétharmada, 100 millió fő dolgozik, a szektor szerepe ellentmondásosabb. A World Competitiveness Yearbook adatai szerint például a kkv-k Ausztriában és Németországban hatékonyabban működnek, mint a nagyvállalatok. Finnországban nincs különbség a két szektor mutatói között. Számos további országban azonban a kis- és középvállalati szektor hatékonysága alacsonyabb a nagyvállalatinál a magyar teljesítmény-különbség pedig nemzetközi összehasonlításban szokatlan (a szomszédos országokban kialakultnál is nagyobb) méretű. 19 A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága (1= nemzetközi mércével mérve nem hatékony; 10=hatékony) Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook 2008, Versenyképességi Évkönyv A hazai kkv-k teljesítmény-gondjainak főbb okairól a következőkben adunk részletes elemzést. 18 Lásd például: Botos (2007), Papanek Borsi Tompa (2007). 19 Az okokról e témát illetően is keveset tudunk. Valószínűleg rontja például az adott statisztikát, hogy a hazai kkv-k közt igen sok a kizárólag az igen magas bérjárulékok megtakarítása céljából alapított cégecske. A nem növekvő kkv-k részletesebb vizsgálatára azonban nem törekedtünk, mert kivezetne jelen tanulmány tárgyköréből. 20 Az ábrán eltérő színek jelölik az EU15, illetve az újonnan csatlakozott országok adatait is. 17

18 A magyar kkv szektor A hazai kkv szektor valós jellemzőiről igen nehéz képet adni. Néhány közelmúltban közreadott szakirodalmi közlemény ennek fontos módszertani okait is megjelöli. Kiemelik például a következőket: Magyarországon ma, a 2000-es évek első évtizedének a végén a becslések szerint nagyjából 200-an foglalkoznak valamilyen szinten (tehát akár az oktatói, irányítói stb. munkaidő töredékében) vállalkozási 21 és kisvállalati témák kutatásával. Bár ez a létszám nem is olyan kicsi, messze elmarad például a rokonterületnek minősülő regionális tudományokkal, vagy az innovációval foglalkozóknak a számától, nem is beszélve azokéról, akik makrogazdaságra vagy pénzügyekre specializálódtak. A probléma súlyát fokozza, hogy a főleg egyetemeken, főiskolákon, esetleg néhány kutatóintézetben végzett kkv kutatások egymástól elszigeteltek. Az elemzések többnyire kis mintán alapulnak, és hiányoznak azok a felmérések, amelyek a cégeket a teljes életciklusuk során követnék nyomon. (Román, 2007, Szerb Ulbert, 2008) Jelenleg nincsen ember Magyarországon, aki meg tudná mondani, tulajdonképpen hány hazai kkv is van. A novemberi KSH statisztika 1,651,503 regisztrált vállalatról szól, 22 ugyanakkor mindenki jól tudja, e cégek jó része nem valódi vállalat, hanem kisléptékű önfoglalkoztató, őstermelő, másodállású vállalkozó, vagy fantomcég. Az EUROSTAT adatai szerint 2006 végén Magyarországon valódi vállalat volt, ezzel szemben a hazai módszertan szerinti statisztika ekkor 1,183,953 regisztrált céget jelzett. A valódiak közül is csak nagyjából 228,000 olyan, ahol a tulajdonos mellett legalább még egy alkalmazott volt. 23 A tényleges vállalatok száma azért is lényeges, mivel ennek függvényében számos, széles körben alkalmazott arányszámot is publikálnak. Ilyen például a bankkapcsolattal vagy banki hitellel rendelkező cégek aránya. Korántsem mindegy, hogy a banki hitellel rendelkező cégek számát az 1,65 millió regisztrált, vagy a nagyjából 700,000 valódi vállalat, vagy a növekedni, fejleszteni is akaró mintegy 300,000 céghez viszonyítjuk. (Szerb 2009b). A hivatalos statisztika a vázolt bizonytalanságok ellenére fő vonalaiban megbízható jellemzést ad a kkv szféráról. Megállapítja, hogy jelenleg a regisztrált magyar kkv-nak csak mintegy a fele működik (van alkalmazottja és/vagy árbevétele), s csak a negyede törekszik fejlődni. A legtöbb működő cég az ingatlanforgalmazás, ingatlan-bérbeadás, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatás nevű gyűjtő ágazatba van besorolva, s további igen népes szektorok a kereskedelem, valamint a feldolgozó- és építőipar. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a kkv szféra volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely bővítette foglalkoztatását. A szektor ma a munkahelyek több mint kétharmadát adja (ez az EU-25 átlagánál némileg magasabb érték), azaz kiemelkedően fontos szerepet vállal a foglalkoztatásban. Termelése (s GDP-je) az országosnak kb. a fele, exportja pedig csak az országos egyharmada körüli, lényegesen alacsonyabb arányú, mint az EU-ban (KSH, 2007). A két utóbbi adat a létszáminformációkkal összevetve a szféra súlyos hatékonysági gondjaira is utal (GKM, 2007, NFGM, 2008). 21 Emlékeztetünk rá, hogy a tanulmányban a vállalkozás szót tevékenységként (például: vállalat-alapítási aktusként) értelmezzük. S itt jelezzük, hogy Drucker (1985) szűkebb definíciót ad, csak az innovatív cégek alapítását tekinti vállalkozásnak e szóhasználatot azonban nem követjük A szabályozás is jelentősen befolyásolja a cég-formák közti választást, hiszen Coase, (1937) szerint a cégek az együttműködő partnerek állományba vételére csak akkor törekszenek, ha az alkalmazás és a cégen belüli irányítás tranzakciós költségei kisebbek, mint az önálló vállalkozók piaci közvetítéssel megvalósuló együttműködésének költségei. 18

19 Kutatásunk során - társaságiadó-adatbázisunk felhasználásával törekedtünk a hazai kkv szféra számszerű jellemzőinek a meghatározására is. Ezen, mintegy 334 ezer vállalatra kiterjedő (a cégeket a kkv törvényben előírt valamennyi kritérium szerint csoportosító 24, továbbá az NFGM (2008) dolgozatban közölteknél egy évvel frissebb adatokra épülő) vizsgálódás, amint már jeleztük, a korábbi adatfeldolgozásokétól sokban eltérő - de azért a fenti elemzésekkel fő vonalaiban összecsengő - eredményekre vezetett. A társaságiadó-adatbázisba került vállalatok száma (amely nem egészen a fele a működő 25 kkv-k KSH szerinti számának) év között egyenlegében mintegy 19 ezerrel nőtt, jóllehet a megszűnő cégek évente 74 és 87 ezer között szóródtak. A cég-szám emelkedése döntően 2006-ban következett be. Ez úttal is élesen hangsúlyozzuk, hogy a nem kkv-nak minősített vállalatok közt kevesebb mint 1000 nagy cég van (a cégek 0,3%-a), a többiek például adathiány miatt -. nem besorolhatók. Ez nagyfokú óvatosságra int ugyanis az egyéb vállalatcsoport adatainak értékelésénél. A vállalatok és a kkv-k száma Vállalatok száma Ebből: kkv-k darab 2005 = 100 darab 2005 = 100 aránya (%) , ,0 98, , ,9 97, , ,8 97,6 Forrás: A társaságiadó-adatbázisnak az APEH cég-besorolását figyelembe vevő feldolgozása A táblázat adatai a statisztikával egyezően a hazai kkv szektorban évtizedekkel ezelőtt kialakult kedvezőtlen vállalatméret szerinti szerkezet továbbélését is tanúsítják. A kutatók (például Mészáros T. Pitti Z. 2003) több évtizedes hagyományra támaszkodva úgy vélik, hogy a vállalatok nagyság szerinti összetétele akkor lenne optimális, ha a mikro-, kis-, közepes és a nagyvállalatok száma és aránya egyenletesen csökkenne, tehát például az alábbi diagramon arányos háromszög képét mutatná. Ilyen szerkezet esetén az eltérő nagyságú vállalatok között megfelelő munkamegosztás és kölcsönösen előnyös együttműködés alakulhatna ki. A diagram egyértelműen mutatja azonban, hogy a hazai cégek szférájában ez a kívánalom közel sem teljesül, a mikro-vállalatok aránya a kívánatosnál jóval magasabb s a szakértők részben ezzel magyarázzák, hogy a vállalatközi kapcsolatok sem kielégítőek (a létszámarányok kiegészítő információként kerültek a diagramba). 24 Azaz a vállalatok nagyság szerinti besorolásánál a létszám-kritériumon túlmenően az árbevételre, a mérlegfőösszegre és a cég függetlenségére vonatkozó kritériumokat is érvényesítő adó-adatokat használtuk. 25 Egy vállalat az adott évben működő, ha ekkor van árbevétele vagy foglalkoztatottja. 19

20 Vállalatoknak és alkalmazottaik számának megoszlása, ,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Mikro Kis Közép Egyéb vállalatszám létszám Forrás: A társaságiadó-adatbázisnak az APEH cég-besorolását figyelembe vevő feldolgozása Az elmondottak miatt kívánatos a szektor koncentrációja. Az adatok szerint e folyamat bár lassan, de megindult: az időszak közepén a 10 fő alatti létszámmal működő és főként építőipari, kiskereskedelmi, idegenforgalmi, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző mikro vállalatok aránya csökkent és a mérték a következő évben sem változott. A évi módosulást a nettó árbevétel vagy a mérleg-főösszeg növekedéséből adódó átsorolási kényszerek is elősegítették, melynek következtében emelkedett a kisvállalatok, majd a következő évben a közepes cégek számaránya. A vizsgálatok szerint a még mindig alacsony súlyú (1,5 %) közepes nagyságú cégek gyarapodását nem csekély részben a legnagyobbakkal való kooperációs kapcsolatok gyengesége (OECD 2008). Ez utóbbiak (főként a külföldi tulajdonúak) ugyanis nem minden esetben fogadják el üzleti partnereknek (beszállítóknak) a magyar kkv-ket olykor a kicsikkel kapcsolatos nagyobb kockázatok miatt, máskor hagyományos kapcsolataik megőrzésére törekedve - így ezek üzleti kapcsolatrendszere nem kielégítő (Lengyel Leydesdorff, 2007). A vizsgált vállalatok számának ágazati szerkezete az országos statisztikával egyezően a szolgáltatások magas arányát tanúsító, azaz viszonylag korszerű (a fejlett országokéhoz közelítő) képet mutat. Megállapítható továbbá, hogy e szerkezetben 2005 és 2007 között a nemzetközi trendekkel egyező (kisebb) változásokra került sor: a gazdasági szolgáltatási tevékenységet végzők aránya tovább emelkedett, a humán szolgáltatásoké stagnált, a mezőgazdasági, ipari, építőipari, kereskedelmi 26 és vendéglátó ipari vállalatoké pedig csökkent. Az előző fejezet függelékében bemutatott adataink szerint a foglalkoztatás ágazati szerkezete és ennek közelmúltbeli elmozdulása a vállalati számokéhoz hasonló. 26 A kereskedelemben a csökkenést a nagy üzletláncok gyors terjeszkedése okozta. 20

A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI GKI Gazdaságkutató Zrt. Andrási Zoltán dr. Borsi Balázs Farkas László Némethné Pál Katalin dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető) Viszt Erzsébet A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg IV. PÉCSI PÉNZÜGYI NAPOK A társasági adó reformjának lehetőségei Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens MOKLASZ alelnök Pécs, 2010. március 31. 1 GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg Statisztikai

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Előterjesztés. Tájékoztató a fiatal vállalkozók Vas megyei helyzetéről

Előterjesztés. Tájékoztató a fiatal vállalkozók Vas megyei helyzetéről Előterjesztés Tájékoztató a fiatal vállalkozók Vas megyei helyzetéről A vállalkozások jellemzői Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározását, fejlődésük támogatását a 2004.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18.

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 1. Pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Innovatív vállalkozásgyárak

Innovatív vállalkozásgyárak Innovatív vállalkozásgyárak megvalósításának lehetőségei Somogyi Miklós ügyvezető igazgató Közép-magyarországi Innovációs Központ 2014. november 29. Gazdaságfejlesztési cél A hazai gazdaságfejlesztés célja

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 2013/22 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 22. szám 2013. március 29. A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 Tartalom 1 Előzmények, célok

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Sajtóközlemény a faktoring ágazat helyzetéről. 2015. július

Sajtóközlemény a faktoring ágazat helyzetéről. 2015. július Sajtóközlemény a faktoring ágazat helyzetéről 215. július Nemzetközi trendek 214-ben a nemzetközi faktoring piac ismét látványos növekedést produkált. A világ faktoring piacai összességében 7 %-kal bővültek

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben