Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat évi beszámolója. Összeállította: Buskó András Elnök. I.

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Budapest, XVII., Pesti út 165. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat évi beszámolója Összeállította: Buskó András Elnök január 23. Lengyel bál I. negyedév Mięsopusty, zapusty, Nie chcą państwo kapusty, Wolą sarny, jelenie I żubrowe pieczenie. Mięsopusty, zapusty, Nie chcą panie kapusty, Pięknie za stołem siędą, Kuropatwy jeść będą, A kuropatwy zjadłszy, Do taneczka powstawszy, Po tańcu z małmazyją I tak sobie popiją. Ezzel a XVII. századi eredetű verssel invitálta a Budapest Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vendégeit a hagyományos Lengyel Bálra, amelyet idén 10. alkalommal szerveztek. 1

2 A bálra a Danubius Hotel Aréna nagytermében került sor. A műsorban fellépett a 2000-ben alakult, Elblągból érkezett Veki Band, amely hatalmas energiával, virtuóz előadásával, vidám mókázással hozta lázba a vendégeket és szolgáltatott tánczenét. Az estet Paula Kwietniewska színésznő, énekes, muzsikus vezette, Paula Kwietniewska a Gdynia-i Danuta Baduszkowa Zenés Színházban (Teatr Muzyczny im. Danuty Baduszkowej, Gdynia) végezte középfokú zenei tanulmányait, majd a Częstochowai Állami Zeneiskola (Państwowego Liceum Muzycznego w Częstochowie) fuvola szakán. A bál a hagyományos polonézzel kezdődött, majd a közkedvelt dalok között felhangzott például a Czerwony Gitary Awe Marija is. A zenekart időlegesen Leszek Kryza atya egészítette ki dobon. A lengyeles vacsorát Ferenczi István (Danubius Stadion Hotel chef) szolgáltatta február 5. Testületi ülés 1. napirendi pont: A évi költségvetés elfogadása Buskó András ismertette a jelenlévő képviselőkkel, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája a 11-4/4/2010. számú levelében kereste meg a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzatot a évi költségvetési előirányzat tervezésével kapcsolatban. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvényben és a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdésében foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatokat általános működési támogatásként 566 E Ft/év illeti meg. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója szerint a kisebbségi önkormányzatok 434 E Ft/év önkormányzati támogatásban részesülnek. A költségvetés eéfogadásához határozat szükséges. 2. napirendi pont: A évi munkaterv elfogadása 2

3 Buskó András tájékoztatta a jelenlévő képviselőket a évre tervezett feladatokról. A munkaterv elfogadásához több határozat előzetes elfogadására van szükség, kéri a évi munkaterv elfogadását. Buskó András tájékoztatta a Testületet arról, hogy március 23-án vagy 24-én Budapest III. kerületében, Óbudán kerül sor a Magyar-Lengyel Barátság Napja megnyitására. A magyar és lengyel történelem közös vonásai, a két nép között kialakult szoros, történelmi barátság tiszteletére 2007-ben az Országgyűlés március 23- át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította. Ezzel megerősítette azt a régebbi civil kezdeményezést, amelynek eredményeként egy évvel korábban, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet. A Magyar-Lengyel Barátság Napját 2007-ben a lengyelországi Przemysl városában, 2008-ban Debrecenben, majd 2009-ben Krosnoban ünnepelte a két állam. Idén Budapest III. kerületében Óbuda Önkormányzata ad otthont a nagyszabású rendezvénynek március én, az Interparlamentáris Unió védnöksége alatt, lengyel testvérvárosok részvételével. A Magyar-Lengyel Barátság Napját megünnepelni nem más, mint tiszteletünket kifejezni a két nép múltja előtt, jelen és jövő barátságuk folytatása jegyében. Ezzel egyidőben Győrött és Budapesten kerül sor a Civil Szervezetek Fórumára. 3. napirendi pont: a) Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat évi beszámolójának elfogadása Buskó András tájékoztatta a Testületet, hogy elkészítette a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat évi beszámolóját, melyet a honlapon közzétett és elfogadásra javasol. b) A Kerületi Lengyelekért díj Buskó András előterjeszti, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény felhatalmazása alapján, a 16/2003. (02.26.) LKÖ határozata szerint úgy döntött, hogy a lengyel kultúra és hagyományok ápolása terén kifejtett kimagasló társadalmi munka elismeréseként megalapítja A Kerületi Lengyelekért díjat. A díjat a kerületi rendezvényeken, a kerületi lengyel programokban való aktív részvételért, azok támogatásáért kaphatja az arra jogosult. Az adományozandó díjra egy javaslat érkezett: RÁZENE Városi Fúvószenekar. c) Március 15-i rendezvény d) A Nemzetiségeink múltja és jelene 2010 c. könyv kiadásának támogatása e) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által elkészített közfoglalkoztatási terv tervezetének véleményezése d) Lengyelország Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy összeállította az között Lengyelországban bejárt területekről szóló kéziratot, melyet a Magyar-Lengyel Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából megjelentetésre javasol. A MUNDUS Egyetemi Kiadó érdeklődik a kézirat kiadásával kapcsolatban február 6. Farsangi Dorottya-cserkészbál A 140. sz. PRO PATRIA Cserkészcsapat szombaton este rendezte az immár hagyományos Farsangi Cserkészbált a rákoscsabai Katolikus Körben. A tombolával fűszerezett zenés, táncos összejövetelen a helyi cserkészcsapatokat támogatók is megjelentek. Egyúttal köszöntötték a Dorottya nevű cserkészlányt is. 3

4 2010. február 16. Serediuk Péter kiállítása Kőbányán A kiállítást Korbuly Péter színművész és dr. Konrad Sutarski költő közreműködésével D. Udvary Ildikó művészettörténész és Csáji Attila festőművész nyitotta meg. SEREDIUK Péter festőművész, grafikusművész (Budapest, május 9. ) Tanulmányait Budapesten, részben magánúton végezte. Munkásságára, művészi egyéniségének kialakítására nagy hatással volt nevelőapja, Kósa György zongoraművész, zeneszerző. Inspiratív pályaindítója, művészi témaválasztásának, spirituális szemléletének meghatározó személyisége Pilinszky János költő, akivel haláláig atyai-baráti szálak kötötték össze. Tanulmányúton járt Németországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszorszában, Lengyelországban, Görögországban, Izraelben, Csehországban és Egyiptomban. Lengyel állampolgárként tagja a Lengyel Alkotói Fórumnak, amelynek több kiállításán részt vett. Képeiben a lengyel festészet, különösen Malczewski hatása érezhető. Rajzai, illusztrációi sajátos technikával készülnek. Hidegtű eljárással rézkarcokat készít. Foglakozik alkalmazott és reklámgrafikával, könyvillusztrációkat készít. Számtalan kalligrafált, kézírásos díszokiratot, diplomát írt itthon és külföldön egyaránt. Magyar állami kitüntetéseket tervezett. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt től tagja a Magyar Képzőművészeti Alapnak. Rézkarcokat készít, főleg hidegtű eljárással (Erdélyi sorozat, Memento 1956). Alkalmazott és reklámgrafikával is foglalkozik. Csaknem három évtizeden át számtalan alkalmazott és reklámgrafikát tervezett (Képzőművészeti Kiadó művészeti naptárak, Külker Vállalatok, Monimpex, Kultúra Külker. Vállalat, Alumínium Ipari Tröszt, Vendéglátó Vállalatok, Junior Vendéglátó, Keletpesti (Orient) Vendéglátó, Danubius Hotels, HungarHotels, Pannónia Hotels, Hilton, Thermál Hotel Margitsziget, Grand Hotel Margitsziget, Forum Hotel Budapest, Intercontinental Budapest stb.) A Magyar Szálloda Szövetség CLEFS Door tiszteletbeli tagja. Plakátokat és hanglemez borítókatt tervezett, számos könyvet illusztrált és csaknem 400 könyvborítót készített. Jelentős borászati cégek részére (Hungarovin, Promontor, Törley, Egervin, Badacsonyi Állami Gazdaság, Balatonboglári Állami Gazdaság, Tokajhegyalja) borcsomagolásokat tervezett. A rendszerváltás után számos állami kitüntetést, kitüntető díszokiratot tervezett és készít jelenleg is állami és magánmegrendelésre (Népjóléti Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium stb.). Felsőoktatási intézmények, egyetemek részére (SOTE, Kertészeti Egyetem, Szent István Egyetem) diplomákat, egyetemi díszokiratokat, honoris causákat készít. Kalligrafált díszokiratai itthon és külföldön egyaránt megtalálhatók. Több címert tervezett, számos intézmény részére ingyen adományként (Batthyány Strattmann László Egészségügyi Szakközép Iskola, Tűzoltóság, Rendőrség, Magyar Rákliga, Csontvelő Alapítvány, községek címerei és Magyar Vöröskereszt, amelynek kitüntetettje). Kereskedelmi kiállításokat tervezett és készített (Hungexpo, Utazás Kiállítások, Tavaszi Fesztivál). Monumentális, reklám témájú saját szabadalma 1992-ben került első ízben felhasználásra. Jelenleg Budapesten és a Fejér megyei Csabdin él és alkot. Sok művét a Vas megyei Bögötén festette. Mesterei: Szentiványi Lajos, Z. Gács György, Luzsicza Lajos, Gráber Margit, Tamás Ervin, Hincz Gyula, Kunvári Lilla Egyéni kiállítások 1958 Budapest 1959 Budapest 1962 Budapest 1964 Budapest 1968 Mélyépterv V. kerületi Nőtanács 1970 Oldenburg (Németország) 1971 Oldenburg Sechs Ungarische Künstler (Attalai, Bak, Czumpff, Nádler, Schéner, Serediuk) 1973 Wilhelshaven Jürgen Weichhardt művészettörténész rendezésében 1982 Budapest 1985 Thermal Hotel Margitsziget, Budapest 1995 Bögöte (Vas Megye) 1997, 2000 Csabdi (Fejér Megye) 4

5 2002 Csabdi-Vasztély 2003 Fejér Megyei Őszi Tárlat, Székesfehérvár 2006 Püspöki Palota, Sümeg 2006 Memento 1956, Budapest V. ker. Aranytíz Műv. Közp Fejér Megyei Őszi Tárlat, Petőfi Műv. Központ, Bicske 2008 Gyermek-játék Kiállítás, Budapest 2009 Pilinszky illusztrációk, Budai Klub Galéria, Budapest 2009 Lengyel művészek Budapesten, BMK Galéria, Budapest 2009 Gyermek-játék kiállítás, Kecskemét. Kiállítások az adatbázisban Ups and Downs - Elek Judit Katalin kiállítása (2004) Serediuk Péter grafikusművész kiállítása (2006) Memento Serediuk Péter grafikusművész kiállítása (2006) Etika és expresszió - Serediuk Péter kiállítása (2010) Csoportos kiállítások Oldenburg [NSZK] Wilhelmshafen [NSZK] február V. Tarna-völgyi Hagyományőrző Találkozó A Kápolnai csata 161. évfordulója alkalmából február között került megrendezésre a V. Tarnavölgyi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozó és teljesítményfelmérő verseny Kál, Kápolna, Tófalu települések meghívására a 161. évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek a három település lakosai a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség valamint a Magyar Hagyományőr Világszövetség hagyományőrző csapatai: Szegedi 3. Honvéd zászlóalj, Komáromi 99. Honvéd zászlóalj, Veresegyházi 49. Honvéd zászlóalj, Nagyharsány 10. Honvéd zászlóalj a Wysocki Légió, az Ózdi 8. Koburghuszárok illetve az Eger 34/3 Vilmos gyalogezred, Isaszeg 31/3 gyalogezred, Ferdinánd 7. dragonyosezred, Bükkaranyosi Ferdinánd huszárok, Dabasi/Tápióbicske tüzérek és a 2. vadászok képviseletében megjelent hagyományőrzők. A még pénteken beérkezett csapatok másnap, szombaton Tófalun és Kápolnán, majd vasárnap Kálban mutatkoztak be. A harcászati bemutatón Dr. Katona Tamás történész ismertette az éppen zajló eseményeket. A csatabemutatókat követően a helyi templomnál ünnepélyes díszszemlére és áldásra került sor. A huszár kategóriában az ózdiak, a gyalogosok közül mivel a Magyar Honvédvadász Hagyományőrző Sportcsoport mint rendező lemondott az első helyről a szegediek és a lengyel légiósok, a tüzérek körül a komáromi csapat szerezte meg a minősítő csapatverseny első helyeit. 5

6 2010. március 1. Chopin koncert a Művészetek Palotájában Fryderyk Chopin bicentenáriumi hangverseny Szilasi Alex és a Bydgoszczi Filharmonia Pomorska Szimfonikus Zenekara március 1. (hétfő), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Művészetek Palotája Budapest, IX. Komor Marcell u. 1. A műsort a Duna TV közvetítette. A koncert tiszteletbeli fővédnökei: Bogdan Zdrojewski a Lengyel Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere Hiller István a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere március 1-jén ünnepeljük a romantika korának egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének, Fryderyk Chopin születésének 200. évfordulóját. Az ebből az alkalomból megrendezésre került, nemzetközi együttműködéssel megvalósult bicentenáriumi hangversenyen Lengyelország egyik legnevesebb zenei együttese, a Bydgoszczi Filharmonia Pomorska Szimfonikus Zenekara lépett fel. Az est szólistája, Szilasi Alex zongoraművész ezzel a nagyszabású ünnepi koncerttel zárja öt esztendőre visszatekintő Chopin-ciklusát a Művészetek Palotájában, amely lengyel és francia részvétellel kerül megrendezésre a Zeneszalon és a Lengyel Intézet együttműködésében. A hangversenyen bemutatásra kerül Chopin második zongoraversenye és két zenekari zongoraműve, illetve Liszt Ferenc híres zenekari Schubert-átirata, a Wanderer fantázia. A zongoraversenyeket Magyarországon első alkalommal a francia Pleyel zongoragyár néhány éve újraépített koncertzongoráján, a P-280-as modellen szólaltatta meg Szilasi Alex zongoraművész. Program: Schubert Liszt: C-dúr ( Wanderer ) fantázia, op. 15 Chopin: Andante spianato et Grande Polonaise brillante, op. 22 Chopin: Változatok Mozart: Don Giovanni La ci darem la mano c. áriájának témájára Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny, op. 21 Vezényelt: Tadeusz Wojciechowski A koncert szervezői: Zeneszalon, Lengyel Intézet Együttműködő partnerek: Chopin 2010 Emlékbizottság, budapesti Francia Intézet, MÜPA A Pomerániai Filharmónia Szimfonikus Zenekara több mint fél évszázados létezése alatt számos komoly sikert könyvelhet el, nagy sikerrel szerepeltek a világ számos vezető koncerttermében és olyan zenei nagyságokkal volt alkalmuk együttműködni, mint Ernst Ansermet, Roberto Benzi, Riccardo Chailly, Kurt Redel, Juozas Domarkas, Kazimierz Kord, Witold Rowicki, Stanisław Skrowaczewski, Jerzy Semkow, Jerzy Maksymiuk, Leopold Stokowski, Benjamin Britten, Aram Hacsaturjan, Carlo Zecchi, Witold Lutosławski és Krzysztof Penderecki. Szilasi Alex 2005-ben indította útjára a 2010-es Chopin Évet előkészítő nemzetközi rendezvénysorozatát (a budapesti Művészetek Palotája megnyitását követően április 28-án Chopin-Pleyel- Szilasi című zenekari estjével elsők között adott hangversenyt az új koncertteremben). A projekt része Chopin életművének hangzó rögzítése különleges Pleyel zongorákon, illetve a Chopin-kották első kiadásainak fakszimile megjelentetése a francia Éditions Fuzeau együttműködésével óta az MTA Akadémiai Klubjával közös szervezésben évi négy hangversenyen mutatja be Chopin teljes életművét a romantika zongorairodalmának mesterdarabjai cikluson belül. 6

7 2010. március 05. Testületi ülés A napirend 1./ pontja: A Lengyel Kisebbségi Önkormányzat évi költségvetése teljesítésének elfogadása Előadó: Buskó András elnök Buskó András tájékoztatta a jelenlévő képviselőket arról, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Gazdasági Iroda Számviteli Csoportja elkészítette a évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló tervezetét, melyet szavazásra bocsát. A napirend 2./ pontja: Egyebek Döntés pályázat benyújtásáról Buskó András tájékoztatta a jelenlévő képviselőket arról, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a évben is tervezi kisebbségi pályázat kiírását. A várható keretösszeg E Ft március 7. Magyar-Lengyel Szentmise két minorita szerzetes emlékezetére Kelemen Didák és Wojciech Topoliński minorita szerzetesek emlékezetére Magyar-lengyel Szentmisére került sor a Budapest- Rákoscsaba Nepomuki Szent János plébánia templomban (1171 Budapest, Péceli út ) -én, 10 órakor. A Szentmisét Bogdan Adamczyk mutatta be. A hit és a szeretet ereje egy koporsója előtt álló országban - gondolat köré fűzte Bogdan Adamczyk, lengyel minoritarendi atya március 7-én a Nepomuki Szent János-templomban megtartott magyar lengyel szentmisét. Együtt imádkozzunk a két nép szellemi, kulturális és gazdasági felemelkedéséért! fordult a hívek felé kifogástalan magyar kiejtéssel a lengyel pap - két minorita atya, Kelemen Didák és Wojciech Topolinski munkásságát állítva példaként. Kelemen Didák, a Festő-Tiszavidék apostola 1683-ban Kézdialmás- Baksafalván született, pappá szentelése után megalapította a magyar minoritarendet. Új küldetését a pestises betegeknél kezdi, felkeresi, vigasztalja őket, előkészíti a nagy útra a távozókat, és kikíséri a temetőbe az elköltözötteket. Amikor híre ment, hogy utolsó darab kenyerét is a legnagyobb szeretettel adta oda az éhezőknek, gondosan ápolta a ragályos betegeket, szent emberként kezdték emlegetni. Didák atya 1725-ben kérte a minoriták miskolci letelepedésének engedélyezését. Rendkívül buzgó térítői munkát folytatott a tiszai részeken, számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony-templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása április 28-án halt meg. Halála után a hívők egybehangzóan tanúsították szent életének hírét, kiváltságos nagy erényeit, lángoló hitét. A szentmisén részt vett és könyörgést olvasott fel Riz Levente polgármester, Dunai Mónika, Virág Mihály, Fejér Gyula önkormányzati képviselők, Szabó Tiborné, a Rákoshegyi Művelődési Ház vezetője és Dobos Marianne író. Az istentiszteletet követően Galambossy Endre plébános atya a híveket agapén látta vendégül nyarán Wojciech Topolinski lengyel minorita, a római rendfőnökség posztulátora (a szentté avatási ügyek kérelmezője a Szentszéknél) járt Miskolcon és Egerben, hogy Didák atya sírját megszemlélje, ill. a boldoggá avatásával kapcsolatos iratokat magával vigye. Utána közvetlenül egy másik hasonló ügyben folytatott kivizsgálást Lengyelországban. Ott érte a szeptemberben kitört háború. Topolinskit a megszálló németek letartóztatták és gyűjtőtáborba vitték, ahol nyoma veszett neki és iratainak is. 7

8 2010. március 14. Budapeszt: urodziny J.Bema Koszorúzás Bem József emlékművénél Tradycyjnie w przededniu święta narodowego Węgier, w dniu urodzin Józefa Bema, Polskie Stowarzyszenie Kulturalne im.j.bema na Węgrzech przy budańskim pomniku Generała zorganizowało uroczystość składania wieńców. Tym razem 216 rocznicę urodzin i 162 rocznicę wybuchu węgierskiej Wiosny Ludów obchodzono w gronie Polonii i jej węgierskich sympatyków. Obecny był Konsul RP na Węgrzech pan Marcin Sokołowski, przedstawiciele OSMP, SSMP, SMP III, VII, VIII, XIX dzielnicy Budapesztu oraz SMP w Esztergom, reprezentacja Stowarzyszenia węgierskich Absolwentów polskiego WAT-u, Stowarzyszenia Bema, Stowarzyszenia Katolików Polskich na Węgrzech pw. św.wojciecha, Ogólnokrajowej Szkoły Polskiej i Szkolnego Punktu Konsultacyjnego przy Ambasadzie RP w Budapeszcie, a ceremonii towarzyszył historyczny Legion Polski. Józef Zachariasz Bem, herbu Bem (ur. 14 marca 1794 w Tarnowie, zm. 10 grudnia 1850 w Aleppo) - artylerzysta, polski generał, dowódca artylerii czynnej Wojska Polskiego w czasie powstania listopadowego, feldmarszałek armii tureckiej, naczelny wódz powstania węgierskiego i zastępca wodza drugiej rewolucji wiedeńskiej. Od sierpnia 1849 był naczelnym wodzem armii węgierskiej. Po klęsce pod Temesvarem (Timisoarą) i upadku rewolucji na Węgrzech, przekroczył w 1849 granicę turecką.wraz z generałami węgierskimi Jerzym Kmety i Miksą Steinem, Bem dokonał formalnej konwersji na islam by móc wstąpić do armii sułtana. Wraz z przyjęciem islamu (z nim uczyniło to ponad 6000 Polaków) zmienił nazwisko na Murad Pasza (Murat Pasa, Yusuf Paşa). Po ugodzie Rosji z Turcją Bem został internowany w Kütahyi, a potem w Aleppo. Ostatnią bitwą, jaką stoczył, była uwieńczona sukcesem obrona Aleppo przed najazdem arabskich nomadów. W listopadzie 1850 Bem zachorował na malarię azjatycką. Zmarł w nocy 10 grudnia. Podobno ostatnie słowa, jakie wypowiedział brzmiały: Polsko, Polsko! Ja Cię już nie zbawię. Prochy Józefa Bema sprowadzono do rodzinnego Tarnowa 30 czerwca 1929, gdzie zostały umieszczone w mauzoleum na wyspie w Parku Strzeleckim.Budapesztański pomnik gen. Bema powstał w 1934 roku i jest dziełem wybitnego artysty rzeźbiarza Jánosa Istóka március 15. Koszorúzás a 48-as Honvéd-síroknál Március 15-én a Honvédsíroknál az 513. utcában rendezett megemlékezést Rákosmente Önkormányzata. Ünnepi beszédet mondott Riz Levente polgármester, aki szerint március 15-e a magyarság reményének ünnepe: A beszéd után a helyi önkormányzat vezetői és a kisebbségi önkormányzatok mellett a politikai pártok és szervezetek helyezték el koszorúikat. A díszőrséget a Wysocki Légió és a Magyar Honvédvadász Hagyományőrző és Sport Egyesület tagjai adták. Az ünnepségen megjelent többek között Dessewffy Zsolt is, az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület képviseletében. 8

9 2010. március 21. II. János Pál pápa szobra felszentelésének évfordulója Két évvel ezelőtt szentelték fel II. János Pál pápa emlékművét Rákoshegyen a Szent István téren. Március 21-én a Rákoshegyi Római Katolikus Egyházközség, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat valamint a Rákoshegyi Közösségi Ház a lengyel-magyar barátság jegyében, a pápa halálának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget a szobornál. Az ünnepi eseményen megjelent Horváth Tamás, Rákosmente alpolgármestere, Buskó András, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, a kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke valamint az alkotó, Babusa János szobrászművész. A Lisieux-i Szent Teréz-templomban rendezett ünnepi misét Kiss István kanonok, plébános celebrálta. A szentmise végén a Diadal úti általános Iskola énekkara énekelte el a pápa kedvenc dalait lengyelül. A megemlékezésen Horváth Tamás alpolgármester mondott köszöntőt. Ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar és lengyel nép között kiemelkedő és rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, a rákoshegyi pápa szobor, amely zarándokhellyé is vált különös hangsúlyt helyez e barátságra. Buskó András a magyarországi lengyelség nevében köszöntötte a megjelenteket. A Rákoshegyért Alapítvány kiadásában Dr. Dombóvári Antal helytörténész Zarándokhely Rákoshegyen című, pápáról szóló könyve jelent meg a második évforduló alkalmából. B.A. 9

10 2010. március 23. IV. Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvény Óbudán A Magyar-Lengyel Barátság Napja emléknap előzménye március 24-ére nyúlik vissza. Ezen a napon került sor Győrött a Lengyel-Magyar Barátság Emlékmű leleplezésére, valamint a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok és települések találkozójára. Az eseményen a lengyel és a magyar köztársasági elnök, Lech Kaczyński és Sólyom László is részt vett. Az ünnepség keretén belül aláírták a Győri Deklarációnak nevezett dokumentumot, melynek hatására a Magyar Köztársaság Országgyűlése március 12-i határozatában március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította, a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése ezt követően, egyetértve a Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntésével, március 16-i határozatában március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjává nyilvánította. A nemzeti döntéseknek köszönhetően a Barátság Napja évente teremt lehetőséget arra, hogy a két nép közösen, az egyik évben Lengyelországban, a másik évben Magyarországon ünnepelhessen ben Przemyśl város adott otthont elsőként a rendezvénynek, 2008-ban Debrecen volt a házigazda, míg 2009-ben Krosno városa volt a rendező. A március 23-án megrendezésre került IV. Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvénynek Budapest III. kerülete, Óbuda-Békásmegyer adott otthont. Az esemény keretén belül sor került a magyar-lengyel testvérvárosok zártkörű találkozójára, továbbá a kerület lakosainak, valamint az idelátogató magyar és lengyel vendégeknek Óbuda-Békásmegyer számos kulturális programot, történelmi és gasztronómiai kalandozást, zenéstáncos kikapcsolódást kínált. A plenáris megnyitóra március 23-án 11 órától az Óbudai Egyetemen került sor. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Sólyom László köztárasági elnök és Lech Kaczyński lengyel köztárasági elnököt képviselő Mariusz Handzlik helyettes államtitkár. A lengyel és a magyar himnusz elhangzása után Dr. Rudas Imre, az egyetem rektora köszöntötte a plenáris ülés résztvevőit. Ezt követően Piotr Przytocki, Krosno polgármestere mondott beszédet és ünnepélyesen átadta Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármesterének a vándorzászlót, amelyet minden évben a házigazda város vehet át. Bús Balázs ünnepi beszéde után Varsó főpolgármesterének, Hanna Gronkiewicz-Waltz képviseletében Jarosław Dąbrowski, Varsó Bemowo kerületének polgármestere szólt a megjelentekhez. 10

11 Ezt követően Mariusz Handzlik helyettes államtitkár a Lengyel Köztársasági elnök üzenetét olvasta fel a magyar hallgatóságnak. Kaczyński elnök úr Mariusz Handzlik helyettes államtitkár által tolmácsolt szavai után Sólyom László köszöntötte a megjelent vendégeket és mondta el ünnepi beszédét: Tisztelt Ünneplő Közönség, kedves Lengyel Vendégeink! Negyedszer ünnepeljük magyar-lengyel barátság napját, mióta 2006-ban Kaczyński elnök úrral Győrött felavattuk a lengyel-magyar barátság emlékművét. Nem egy mindenkitől idegen, felülről jövő kezdeményezés volt ez. Azon a napon éppen úgy, mint ma is Győrött találkoztak a testvérvárosok képviselői. Az ő kezdeményezésükre nyilvánította egy év múlva mindkét ország parlamentje március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává. Azóta is minden évben együtt ünnepeltünk a lengyel köztársasági elnökkel, fölváltva magyar és lengyel földön: Varsóban és Przemyśl-ben, Krosnón, illetve itthon Debrecenben, Győrött és most Óbudán. S örülök, hogy ezeken az ünnepnapokon kívül most eltekintve az egyéb diplomáciai alkalmaktól külön is kifejezhettem tiszteletemet a lengyel nép iránt: rögtön elnökké választásom után a gdanski Szolidaritásévfordulón, illetve az 1956-os poznani felkelés ötvenedik évfordulóján. Éppen egy hónappal ezelőtt pedig Katowicében vettem részt a második világháborús lengyel menekültek befogadására emlékező Magyar Napon. A külpolitikában és az állami protokollban természetesen megvan a jelentősége ezeknek az úgynevezett legfelsőbb szintű ünnepléseknek. A lengyel-magyar kapcsolatban azonban ezek mögött a két nép ezer éves, élő és mély barátsága áll. Ez a kapcsolat mindig megtermette a maga formáit, ahogy éppen a történelem alakult, és ahogy ezt a történelem megkövetelte. Vannak a hagyományos szerepek, amikor az egyik ország befogadja a másik menekültjeit. Lengyelországba ment Rákóczi, oda mentek a bujdosók. A 19. század elején minden valamirevaló felvidéki családnak megvolt a maga lengyele, vagyis vendégként kezelt menekültje. A lengyelek befogadása és menekítése 1939 és 1945 között, örökké történelmünk dicsőséges lapja lesz. S itt van még a közös küzdelem a szabadságért: 1848/49-es szabadságharc lengyel légiója, és Bem apó ban a Poznan, Varsó, Budapest jelszóval indultunk tüntetni. Forradalmunk alatt, majd leverése után a lengyel társadalom állt ki 11

12 nyíltan mellettünk, és küldte a vért, és a segélyeket ben fontosak voltak a kapcsolatok a lengyel ellenzékkel, és fontos az ottani Kerekasztal példája és tanulságai. S barátságunk kánonjához melyet magam is idézek hozzá tartozik Szent Hedvig, és Báthory István is. Nem kell aggódni, ha a kapcsolatok egyik vagy másik formája kifárad és megszűnik, biztosan lesz helyette másik. A hatvanas években magyar fiatalok ezrei járták autóstoppal Lengyelországot. Ma ennek helyén ahogy látom a testvérvárosi kapcsolatok virágoznak, valamint iskolák és civil szervezetek barátságai. Nem véletlen, hogy ezek a Dél-Lengyelországgal, sőt a délkeleti országrésszel a leggyakoribbak. Itt voltunk és vagyunk fizikailag a legközelebb egymáshoz, erre mennek a hagyományos kereskedelmi útvonalak, és ez volt mindig is a diákok és a menekülők útja. Többek között ezért is elleneztem annak idején, hogy még ha csak átmenetileg is, de bezárják Magyarország krakkói főkonzulátusát. Tisztelt Ünneplő Közönség! A magyar-lengyel barátságnak megvannak a maga mindig fölemlített, jellemző eseményei és alakjai. És ez nem üres séma. Ha bármelyiknek mögéje nézünk, kapcsolatunknak nagyon gazdag képe bontakozik ki, tele az adott korszak törekvéseivel, nem egyszer csapdákkal és érdekellentétekkel. De ez a lényegen nem változtat ban a hős lengyel légiót mindenütt az éljen a lengyel kiáltások kísérték. De parancsnokuk, Wysocky tábornok például nem akart harcolni a császáriak mellé állt szerbek ellen. Hiszen szláv testvéreit látta bennük, akikkel össze akart fogni az orosz pánszlávizmussal szemben. Vagy 1939-ben Magyarországnak és Lengyelországnak ellentétes külpolitikai érdekeik voltak. A lengyel-magyar barátság és az emberiesség mégis minden ellenkező érdek, politikai kötelezettségvállalás és nyomásgyakorlás ellenére, és azokkal szemben érvényesülni tudott. Mindazonáltal engedjék meg, hogy ez alkalommal megszakítatlan barátságunk két olyan aspektusáról beszéljek, amelyekre eddig talán kevesebb fény esett. Mindaz, amit a lengyel történelemről, különös érdeklődésünknek köszönhetően is megtudtunk, sokat segített abban, hogy kinyíljon a szemünk, hogy az itthoni hivatalos történelem-képet differenciáltabban láthassuk. Most nem is arról beszélek, hogy nemzedékem fiatalságát a Wajda-filmek, a Hamu és Gyémánt, vagy a Csatorna döbbentette rá, hogy a nácikon kívül volt, és mi volt a Szovjetunió szerepe, vagy hogy milyen volt a mindkettővel szembeni ellenállás. De kifejezetten hálával tartozunk azért, hogy a lengyelek napirenden tartják százezernyi menekült befogadását a második világháború kezdetén, és a katonák továbbjuttatását a szövetségesekhez. Milyen szép, hogy íme viszonozhattuk Bem apó segítségégét, s az akkori lengyelek id. Antall Józsefet nevezték el a lengyelek apójának. Milyen jó, hogy a lengyelek segítői, noha később sok méltánytalanságban volt részük, mégis bizonyítják, hogy létezett a háború alatt is egy másik Magyarország, szerény, de elvitathatatlan eredményekkel hogy ismét id. Antall József szavait idézzem. Örülnünk kell annak is, hogy a lengyel állam az embermentésért ezekben az években a legmagasabb kitüntetést adományozta posztumusz nemcsak idősebb Antallnak, hanem Esterházy Jánosnak, a csehszlovákiai magyar kisebbségi politika nagy alakjának is. Lengyelország történelme másban is segítségünkre van. Mi az anyaország körül még hét másik államban élő magyar nemzet egységét a kulturális nemzet fogalmával írjuk le, mondván, hogy a nemzet állampolgárságtól és határoktól függetlenül, nyelvi, kulturális, történelmi és identitását tekintve egységes közösséget képez. Ha valaki ezt a fogalmat nem érti, ott a lengyel példa. Lengyelországot a 18. században maradéktalanul felosztották három másik ország között. Másfél századon keresztül nem létezett Lengyelország. Merné-e valaki állítani, hogy a lengyel nemzet sem létezett, s nem hozta volna létre a maga alkotásait, művészetben, tudományban és gazdaságban egyaránt? Hölgyeim és Uraim! Régiónk legtöbb országában a kulturális értelemben vett nemzetek határai és a politikai országhatárok nem esnek egybe. Az anyaországok joga és felelőssége, hogy fellépjenek határaikon túli kisebbségeik jogai védelmében, s ha szükséges, a kisebbségek sérelmeit nemzetközi fórumok elé vigyék. Már korábban is fölvetettem, hogy az Európai Uniónak az uniós polgárok közösségeinek, így a régiók és a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia. A kisebbségi jogokkal foglalkoznia kell, sőt egy külön biztosi pozíció létrehozása is indokolt lenne. Lengyelország az Európai Unió szervei elé kívánja vinni a fehér-oroszországi lengyel kisebbséget ért atrocitásokat. Számíthat segítségünkre, hiszen a kisebbségvédelemnek nemcsak az Unión belül, de az Európai Unió szomszédságpolitikájában is meg kell jelennie. Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Vendégeink! A magyar-lengyel barátság napján nemcsak barátságunk gazdag múltját idézzük fel, hanem előre is tekintünk. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy ez a barátság mindig megújul, mindig meg fogja hozni a maga gyümölcseit. Talán a következő ezer évben kevesebbszer lesz arra szükség, hogy az igaz barát a bajban mutatkozzon meg. 12

13 A Szózat hangjai után rendezvény a Katyni Emléktábla koszorúzásával folytatódott. Részletes program: 1. Budapest, III. Fő tér A "BARÁTSÁG TERE" - zenés, táncos forgatag, ízelítő a lengyel és a magyar konyha kulináris választékából Veres Péter Gimnázium táncegyüttese és a Széll Kulturális Egyesület Lazurki együttes (Lengyelország) Kincső együttes Téka együttes - góral zene Polonéz Lengyel Ifjúsági Együttes Hargita nemzeti Népi Együttes (Csíkszereda) - Táncba fordulva Duna Művészegyüttes - tánctanítással egybekötött műsor 2. Óbudai Társaskör (Budapest, III. Kiskorona u. 7.) Történelmi konferencia: Piast Erzsébet és kora Előadók: Dr. Bertényi Iván: Anjou-kori heraldika Cseke László: A visegrádi Szent György lovagrend története Dr. Mészáros Orsolya: Az Anjou-kori Visegrád Kocsis Edit: A visegrádi királyi palota Anjou-kori kályhái Buzás Gergely: Erzsébet királyné építkezései Dr. Tapolcai László: Piast hercegnők - magyar királynék Dr. Szende László: Łokietek Erzsébet Wojcieh Kozlowski: Az utolsó Piastok és Magyarország 3. Textilmúzeum (Budapest, III. Lajos utca 138.) "Transzformációk" - Rajmon Mária, Magyarországon élő lengyel textilművész kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitja Kontsek Ildikó művészettörténész 4. Katonai amfiteátrum (Budapest, III. Nagyszombat utca 5.) "Élő történelem Óbuda szívében" - A Wysocki légió és más hagyományőrző egyesületek közös bemutatója. Korhű öltözékben elevenítették fel, hogyan zajlott Piast Erzsébet korában egy vadászat, és hogyan harcoltak a katonák az es szabadságharcban. 5. Óbudai Kulturális Központ (Budapest, III. San Marco u. 81.) Varsó - fotókiállítás megnyitója A kiállítást megnyitja Jaroslaw Dąbrowski, Varsó Bemowó kerületének polgármestere. Kapcsolódó programok: A Duna Szimfonikus Zenekar vonósnégyes rövid koncertje: Erkel Ferenc: Hunyadi c. operájából a Palotás Bogár István: Népszerű Chopin művek kis szimfonikus zenekarra Weiner Leó: Divertimento - Jó alapos csárdás Weiner leo: Rókatánc 13

14 "Magyar-lengyel két jó barát" - Dr. Tóth József történész vetítéssel egybekötött előadása a magyar-lengyel kapcsolatokról Óbudai Kulturális Központ Csillaghegyi Közösségi Háza (Budapest, III. Mátyás király út ) Karol 2. - A pápa, aki ember maradt A vetítés után beszélgetés a filmről, II. János Pálról, és a lengyel-magyar barátságról. Beszélgetőpartnerek: Dr. Sutarski Konrad - a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltárának igazgatója, Dr. Temesszentandrási Péter - a Csillaghegyi Jézus Szíve Templom plébánosa, Reményi Róbert - filmesztéta. Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Háza (Budapest, III. Csobánka tér 5.) Lengyel animációs válogatás gyerekeknek - a Lolka és Bolka, Varázsceruza epizódjait vetítjük "Lengyel-magyar: két jó barát" - a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából Óbuda -Békásmegyer Önkormányzata által kiírt rajzpályázatra érkezett munkákból rendezett kiállítás megnyitója Irodalmi teadélután - Beszélgetés a kortárs lengyel irodalomról, neves műfordító részvételével Kislovag - színes, magyarul beszélő, lengyel játékfilm Óbudai Múzeum és Könyvtár Platán Könyvtára (Budapest, III. Arató Emil tér 1., bejárat a Kadosa utca felől) A lengyel jazz nagy korszakából a '60-as évektől a '80-as évekig Lemezborító kiállítás megnyitója A38 hajó Budapest, Petőfi híd budai hídfő A Folk Error, a lengyel Zakopower és a Zuboly együttes koncertje Óbudai Múzeum és Könyvtár Óbudai Múzeuma (Budapest, III. Fő tér 1.) Lengyel hercegnő - magyar királyné (Piast Erzsébet és kora) - kiállítás Az átépítés után megújult Óbudai Múzeum első időszaki kiállítása, amely a lengyel földről érkező Piast Erzsébet (1305 k.-1380) alakjának megidézésével mutatja be az általa támogatott középkori Óbudát, valamint a királyné magyar politikai életben betöltött meghatározó szerepét. A kiállításon az ország több neves múzeumából érkező, egyedülálló, 14. századi műtárgyakat is megtekinthet a látogató. A kiállítás március 22 - június 30. között - hétfő kivételével - naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. A belépés március 23-án ingyenes. Forrás: március 24. KATYN Uránia Filmszínház Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.) Fábri termében működő Faludi dokumentumfilmklub keretében március 24-én mutatták be dr. Konrad Sutarski Embertelen földön- Katyn című, 1994-ben készült 35 filmjét, amely a katyn-i meggyilkoltaknak állít emléket. 14

15 A filmről Ősz Gábor A Katyn-szindróma tanítási lehetőségei című munkájában így nyilatkozott: A Molotov-Ribbentropp-paktum értelmében a szovjet csapatok megtámadták Lengyelországot, amely a független lengyel állam végét jelentette IX. 17-én átlépték a határt és elfoglalták az országot a Curzon-vonalig. A szovjet források szerint a Vörös Hadsereg lengyel katonát és tisztet ejtett foglyul. A megszállt területeken végzett tömeges letartóztatások következtében ez a szám 250 ezerre emelkedett. A letartóztatottak között tízezer tiszt is volt. Az NKVD emberei kb. 46 ezer embert szabadon engedtek, több, mint 180 ezret a Szovjetunió belsejébe deportáltak. Sokan közülük ott pusztultak el, mint az a kb. 1,2 millió lengyel, akiket szintén a Szovjetunióba hurcoltak el. Az oroszországi fogolytáborokba szállított lengyel tiszteket 138 állomáson helyezték el, 1939 novemberében pedig három nagy hadifogolytábort alakítottak ki. Ide irányították a fontosnak tartott emberanyag zömét. A három nagy tábor: Kozelszk, Sztarobelszk és Osztaskov területén volt. Kozelszkben az elfogott lengyel értelmiség nagy részét őrizték, akik tartalékos tisztként estek fogságba: húsz egyetemi tanárt, háromszáznál több orvost, néhány száz jogászt, mérnököt és tanítót, több, mint száz írót és újságírót an voltak összesen. A második tiszti tábor Sztarobelszkben volt 3920-as létszámmal. Ide hozták az összes tisztet, akik Lvovot védték, s akiket a kapitulációs okmányokban foglaltak ellenére elfogtak. Ezek között volt húsz egyetemi tanár, négyszáz orvos, néhány száz jogász és mérnök, száz tanító, hatszáz pilóta, nagyon sok közéleti személyiség, egy csoport író és újságíró, a gázok elleni védekezés és a felfegyverzési intézet teljes kollektívája. Osztaskov volt a legnagyobb tábor, itt 6500 foglyot őriztek, 400 tisztet, határőröket, csendőröket, rendőröket, lelkészeket és a katonai bíróságok tagjait, valamint az elhurcolt földbirtokosok egy részét. A három tábor összesen foglyából mindössze 449 maradt életben. A foglyok megsemmisítése 1939 decemberében kezdődött meg. A foglyokat kilencven menetoszlopba sorolva indították el, s hat menetoszlopot nem a kivégzés helyére indítottak, hanem Paliscsev Borba. Innen Grajovecbe vitték tovább őket. Sztarobelszkből két szállítmány maradt életben. Stanislaw Swianiewicz professzort életben hagyták, hogy miért, azt ő maga sem értette. De az ő beszámolója alapján tudták rekonstruálni az eseményeket. A tiszteket lefestett ablakú buszba tessékelték s elvitték a katyni erdő azon részébe, amit Koszogorinak neveztek a helybéliek. Itt pisztolylövésekkel s szuronydöfésekkel végeztek a foglyokkal tisztet és altisztet öltek meg itt, tömegmészárlás formájában. A katyni erdőben szemtanúk bejelentése alapján a német megszálló hatóságok feltárták a sír egy részét, és nemzetközi feltáró bizottságot hívtak össze ennek dokumentálására. Előtte Varsóban összeszedtek egy reprezentatív küldöttséget s elvitték az exhumáláshoz IV. 13-án a berlini rádió tájékoztatta a világot erről a gaztettről, IV. 15-én a moszkvai rádió a németeket vádolta ugyanezzel. IV. 14-én a lengyel nyelvű, németek által irányított sajtó tudósított az eseményekről. A feltárás IV. 29. és VI. 7. közt folyt. A bizottság tagjai voltak Orsós Ferenc (Magyarország), Markov (Bulgária), Palmieri (Olaszország), Saxen (Finnország), Naville (Svájc), Speelers (Belgium), Tomsen (Dánia), Miloslavis (Horvátország), Hajek (Csehország), Subik (Szlovákia), Costedoat (Franciaország) (2). A lengyel emigráns kormány nem élt a részvételi lehetőséggel (a németek garantálták a bántatlanságot), ám ez a körülmények közepette érthető tetemet ástak ki, 982-t vizsgáltak meg. Információkat közvetett úton szereztek, s ezt azonnal Churchill tudomására hozták. Az angol miniszterelnök, nem sokkal a teheráni konferencia előtt, megtiltott bármiféle lengyel tiltakozást, és az információkat zárolta. Csupán akkor lehetett a mészárlásról beszélni, amikor a szovjet-angol viszonyok megromlottak. Akkor viszont már késő volt. A Szovjetunió által felszabadított lengyel területeken megint nem lehetett minderről beszélni, hiszen a nagy szövetségesben nem volt szabad kételkedni, még kevésbé szólni a mindenki számára nyilvánvaló tényekről. Hivatalosan el kellett fogadni a szovjet propagandát, németek által legyilkolt lengyel tisztről. Az otthon maradottak vagy elfogadták a szovjet verziót, miszerint ez az egész a németek műve, vagy inkább nem beszéltek a témáról. Rendkívül megrázó, s ugyanakkor rendkívül fontos filmet készített 1994-ben a Duna TV Határon túli műsorainak főszerkesztősége: "Embertelen földön - Katyn" címmel. A munkát Balogh Júlia felelős szerkesztőként, Konrad Sutarski szerkesztőként, Urbanics Lajos vágóként, Stanislaw M. Jankowski történész és Leon Musliclak szalézi szerzetes atya szakértőként jegyezte. Nagyon jól megkomponált film volt, amely megkövette a meggyilkoltak emlékét, s igazságot kívánt szolgáltatni nekik. Nem véletlen, hogy elkészülte már túl volt a híres-nevezetes IV. 13-i TASSZ-nyilatkozaton, amelyben bejelentették, hogy a tömeggyilkosságért a sztálini NKVD-alakulatok a felelősek. A túlélők nevében Leon Musliclak atya, egykori rab nyilatkozott. Az események megegyeztek azokkal, amelyeket Jerzewski pusztán visszaemlékezésekre építve állított, mivel nagyon kevés dokumentum állt rendelkezésére. Stanislaw M. Jankowski a konkrét ügyiratot is megemlíti, amelyben Berija vádemelés nélkül golyó általi halálbüntetést kért a lengyel hadifogoly tisztekre. Érthetővé vált a "fekete holló" jelentése, amelyet a többi forrásból csak kikövetkeztetni lehet: a rabszállító autó csúfnevéről van szó (Csornij varon). A vöröskeresztes vizsgálat eredménye a film szerint is nagyban támaszkodott az orvosprofesszorokból álló grémium kutatásainak eredményeire, s külön kiemelést kapott Orsós Ferenc. Az ő eredeti módszere, a koponyacsont mésztartalmának halál utáni elváltozása pontosabb kormeghatározásnak bizonyult minden egyébnél. A film megszólaltatott jelenleg ott élő katonákat, egykor ott élt gyerekeket, s most ott élő fiatal felnőtteket. Senki nem tudta pontosan elmondani, hogy mi történt. A gyerekek visszaemlékeztek a spontán relikviagyűjtésekre a es évek fordulóján, amikor a lengyelekre utaló egykori tárgyi emlékeket találtak. Érdekes volt figyelni az igazság kiderítésén dolgozó orosz újságírókat (például Anna Lapikova), orosz történészeket (Nyikita Petrov, Alekszandr Gurjanov, Natalja Lebegyeva,) hogy milyen indítékok vezették őket. Világnézetükbe beleillett a sztálinizmus ellen folytatott küzdelem minden formája, s a katyni borzalmak leleplezése kiváló alkalmat nyújtott 15

16 nézetrendszerük bizonyítására. Hála nekik, most már nem két igazság létezett többé, mivel az új orosz rendszer legitimizációjába ez illett bele, s nem a Gurgyenko-bizottság álláspontjának védelmezése. A lengyel fél - Michal Zurawski, oroszországi lengyel főkonzul, Zdislaw Sawicki, a Katyn Múzeum igazgatója, Tadeusz Pienkowski, Stefan Malak és Andrzej Kostrzewski, a Katyn Intézet részéről - igaza teljes tudatában ismertette a történteket, s követelte a bűnösök megnevezését és felelősségre vonását. A katonai igazságszolgáltatás orosz megbízottai: Nyikita Anyiszimov tábornok, Alekszandr Tertyevszkij és Anatolij Jablokov ezredes együttműködési készségüket hangoztatták, s állandóan hangsúlyozták, hogy ők nem azonosak az egykor bűnöket elkövetettekkel. Az eddigi ismereteket kiegészítették Tokaljev, és Blohin, Nyikolaj Kurzin vallomásaival, amelyből kiderült a kivégzés új módja, a "vörös klubszoba", amikor Harkovban a kivégzendőt éjszaka zárkájából kirángatva egy szobába vitték, ahol kitörölték nevét a névsorból, majd a bilincsbe vert áldozatot a pincében tarkón lőtték, s saját köpenyébe csavart holttestét ismeretlen helyre vitték, ahol jel nélküli sírba elföldelték. Számomra szintén a filmben bemutatott dokumentumok erősítették meg a magyar szélsőjobb 1943-as beszámolóit a Szibériába deportált lengyelek tömeges tomszki kivégzéséről. Nanofszky György oroszországi magyar nagykövet külön megemlékezett a vértanúhalált halt Korompai Emánuel századosról, aki a lengyel hadsereg tisztjeként vesztette életét. Az orosz fél még nem szolgáltatta ki a teljes listát, a Különleges Iratok Archívumát még az orosz kutatók közül is egyedül Natalja Lebegyeva használhatta. Stefan Zniesko az 1990-es exhumálás alkalmával megszerzett egy 3500 nevet tartalmazó listát, de 4000 lengyel földi maradványai felől neki sincs tudomása. Forrás: Kiállítás Varsovia Creativa Varsovia Creativa - fotókiállítás március április 29. Lengyel Intézet : ig Lengyel Intézet A kiállítás anyagát a Varsó. Európa Kulturális Fővárosa címen meghirdetett pályázatra beérkezett legjobb pályamunkák alkotják, készítői varsói lakosok. Varsó városa saját lakosai által választott jelszavakat és fotókat használt az Európa Kulturális Fővárosa 2016 kampány során. (Annak elbírálása, hogy mely lengyel város nyeri el ezt a címet 2011-ben lesz.) Mindezt két versenykiírás előzte meg, amelyek során Varsó lakói először kiválaszthatták a városukat népszerűsítő jelmondatot: Varsó. Mindenkinek útba esik., amely találóan adja vissza a főváros karakterét, hogy mindenkit szívesen lát és befogad. Varsó olyan város, ahol a mindennapokban is érezhető az optimizmus és a pozitív energia, egy változásokra nyitott európai nagyváros, ahol kiváló művészek, alkotók és a kultúra alakítói élnek együtt, de amely magához vonzza az álmaikat megvalósítani vágyókat is Lengyelország egész területéről. A második versenykiírásban varsói fotók beküldésére invitálták a lakosokat. A Varsó sokszínűségét, változatosságát bemutató több ezer fotó közül a legérdekesebbeket tekintheti meg az érdeklődő a jelen kiállításon. 16

17 2010. március 28. Nizalowski Ernő köszöntése 95. születésnapja alkalmából A Lengyel Perszonális Plébániatemplomban megtartott Virágvasárnapi misét követően, a Lengyel-Magyar Barátság Hete alkalmából a Kőbányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete Nizalowski Ernő a Kőbányai Lengyel Kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese 95. születésnapja alkalmából március 28-án rendezte ünnepi megemlékezését. Dr. Kapronczay Károly történész ismertette a Lengyel-Magyar Barátság létrejöttét és rövid történetét, majd Verbai Lajos polgármester mondta az ünnepi köszöntőt, aki egyúttal felolvasta Bajnai Gordon miniszterelnök üdvölő levelét is. A magyarországi lengyelek részéről Leszek Kryza atya, a Lengyel Perszonális Plébániatemplom plébánosa, Buskó András, az OLKÖ elnökhelyettese valamint a Kőbányai lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Szent Adalbert Egyesület köszöntötte Nizalowski Ernőt. A műsorban Kohán Nikolett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem IV. éves lengyel szakos hallgatója énekelte Kodály Zoltán köszöntőjét. 17

18 2010. április 13. A Katyn-i halottakra emlékeztek A szitáló eső ellenére több mint százan gyűltek össze az Árpád Gimnázium előtt, a Katinyi mártírok terén, hogy leróják kegyeletüket az 1940-ben meggyilkolt lengyel hazafiak és a hét végén repülőgép szerencsétlenségben elhunyt állami vezetők emléke előtt. Kedden délelőtt a katinyi áldozatok emléktáblája és Lech Kaczyński köztársasági elnök portréja előtt emlékezett Bús Balázs Óbuda polgármestere, és Konrad Sutarski költő, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója. Leszek Kryza, Mindenkor Segítő Szűz Mária Lengyel nemzetiségi plébánia plébánosa mondott imát. A magyar és a lengyel himnusz hangjait a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület katonáinak tiszteletadása kísérte. Az eseményen mások mellett jelen volt Michał Andrukonis, a Lengyel Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Marcin Sokołowski, a nagykövetség konzuli osztályának vezetője és Arkadiusz Bernaś, a Lengyel Intézet igazgatója. A megemlékezők között volt Julius Janus érsek, apostoli nuncius, Kollár Urszula és Buskó András, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettesei, Paulik Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője és Ernest Nizalowski hadnagy, a Lengyel Katonai Veteránok képviselője is. A Bús Balázs polgármester beszédében megrendültségének adott hangot. Felidézve Kaczyński elnök nyilvánosságra került, el nem mondott beszédének gondolatait, úgy fogalmazott: a részletes vizsgálat által, a sebek gyógyítása elkezdődött, s ezt a kezelést nem szabad abbahagyni. Putyin miniszterelnök koszorúzása, s a helyszíni látogatása a gyógyulás folyamatának lehet a kezdete. A gép utasainak halála ha másban nem is, talán annyiban nem volt hiábavaló, hogy erős fénycsóvaként Katyń 1940-es éjsötét bűnére irányította a nemzetek figyelmét. A beszédek után az esemény résztvevői, az önkormányzatok, politikai pártok és egyesületek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. B.A. 18

19 A települési és területi kisebbségi önkormányzatok évi feladatarányos támogatása A támogatás jogszabályi alapja kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. A feladatarányos támogatásnak két eleme van: az általános működési támogatás és a feladatalapú támogatás. A évi általános működési támogatásról A minden működő települési (1981) és területi (57) kisebbségi önkormányzatot megillető általános működési támogatás összegéről a Hivatalos Értesítő január 6-ai, 1. számában jelent meg a közlemény, amely szerint települési kisebbségi önkormányzatot évre Ft. (I. félévre: Ft), területi kisebbségi önkormányzatot évre Ft. (I. félévre: Ft) illeti meg. A év I. félévi általános működési támogatás folyósításának határideje: február 15. A évi feladatalapú támogatás iránt benyújtott települési és területi kisebbségi önkormányzati igényekről évre a november 30-án működő 1924 települési kisebbségi önkormányzatból 1560, míg a működő 57 területi kisebbségi önkormányzatból 57 (együtt a kisebbségi testületek 81 %-a) nyújtott be feladatalapú működésre igénylést; A benyújtott igénylések száma változatlanul magas, az elmúlt két évhez viszonyítva a benyújtott igények kiegyensúlyozottan 80% körüli arányokat mutat az adott évben működő kisebbségi önkormányzatokhoz viszonyítva. A feladatalapú támogatásokról, azok kisebbségi önkormányzatonkénti mértékéről és összegéről az öt tagból álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság döntött év április 15-éig; a Bizottság döntését a kisebbségpolitikáért felelős miniszter hagyta jóvá. A év I. félévére esedékes feladatalapú támogatás folyósításának határideje: május 15. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007.(XII.23.) Korm.rendelet végrehajtásáról 2010 évi összesítő kimutatás Kisebbség Működik Beérkezett igény (db) Igényés a működők %-ában Bolgár 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,59% 9 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,74% 9 Cigány 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,55% 1 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,11% 1 Görög 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,35% 10 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,95% 10 Horvát 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,23% 4 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,95% Lengyel 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,72% 7 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,51% 7 19

20 Német 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,78% 2 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,18% 2 Örmény 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,19% 11 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,88% 11 Román 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,33% 5 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,50% 5 Ruszin 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,39% 6 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,36% 6 Szerb 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,00% 8 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,71% 8 Szlovák 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,24% 3 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,70% 3 Szlovén 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,00% 13 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,00% 13 Ukrán 2010 év Kisebbségi települési önkorm ,42% 12 Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Összesen ,42% év mindösszesen Kisebbségi települési önkorm ,08% Kisebbs.megyei területi önk ,00% 2010 Mindösszesen ,63% A Kormánynak a kisebbségpolitikáért felelős tagja, Kiss Péter társadalompolitikai miniszter április 6-án jóváhagyta a kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatásáról szóló döntést. Összesen 1617 települési és területi kisebbségi önkormányzat, a jelenleg működő önkormányzatok 82%-a nyújtott be igénylést. Közülük 1579 kisebbségi önkormányzat részesül 2010-ben differenciált többlettámogatásban. Az e célra biztosított költségvetési forrás keretösszege 380 millió forint. 20