A meddőséggel összefüggő életminőség jellemzői magyar pároknál
|
|
- Vince Barta
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EREDETI KÖZLEMÉNY A meddőséggel összefüggő jellemzői magyar pároknál Cserepes Réka Eszter 1 Kőrösi Tamás dr. 2 Bugán Antal dr. 1 1 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen 2 Kaáli Intézet, Győr Bevezetés: A nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása jelentősen befolyásolja az érintett párok ét. A meddőségre adott pszichoszociális válaszok nemcsak egyéni szinten, hanem a párkapcsolat viszonylatában is megjelennek. Célkitűzés: A szerzők a meddőséggel összefüggő és együttjárásának vizsgálatát tűzték ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer: 126 pár öt magyar meddőségi központban töltött ki kérdőívcsomagot, amely a termékenységi problémákkal összefüggő nemzetközi FertiQoL kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Nemi összehasonlításban a nők több depresszív tünetről számoltak be, mint a férfiak, ük pedig alacsonyabbnak bizonyult. A férfiaknál és nőknél is a magasabb szint alacsonyabb i mutatókkal korrelált. Ezenfelül a nők súlyosabb ja partnerük rosszabb ével is összefüggött. Következtetések: Az eredmények rámutatnak a nők és férfiak meddőségre adott eltérő reakcióira, valamint a női affektív problémák párkapcsolati szintű hatásaira. A szerzők megállapításai a nem kívánt gyermektelenséggel küzdők pszichoszociális támogatásában, főként pártanácsadásban vagy párterápiában használhatóak. Orv. Hetil., 2014, 155(20), Kulcsszavak: meddőség,, Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples Introduction: Experiencing involuntary childlessness has a great impact on couples quality of life. Aim: The aim of the authors was to examine the intercorrelations among infertility specific quality of life and depression on the levels of individuals and couples. Method: 126 couples in five fertility centers in Hungary filled out the FertiQoL and Beck Depression Inventory and answered some sociodemographic questions. Results: In gender comparison, women reported about more depressive symptoms and poorer quality of life than men. Both in men and women, the higher depression level correlated with lower level of quality of life. Moreover, the presence of more depressive symptoms in women was related to men s poorer quality of life. Conclusions: The results show that differences may exist in affective responses to infertility between women and men and that female affective problems take effects on the level of the couple relationship. These findings may be useful in psychosocial support of the couples facing infertility, espe cially in couple counselling or couple therapy. Keywords: infertility, quality of life, depression Cserepes, R. E., Kőrösi, T., Bugán, A. [Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples]. Orv. Hetil., 2014, 155(20), (Beérkezett: január 17.; elfogadva: február 27.) Orvosi becslések szerint Magyarországon a reproduktív korban lévő párok 10 15%-át érinti a meddőség problémaköre, ami hasonló arányokat mutat a nyugati világ többi országában is [1, 2]. Egy nemzetközi felmérés szerint viszont ez a becsült érték inkább 9% körül mozog [3]. Klinikai definíció szerint egy pár akkor tekinthető meddőnek, ha egyévnyi rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet mellett nem következik be a fogamzás [4]. A nem kívánt gyermektelenséggel való szembesülés krízist jelent az egyének életében [5, 6], mivel a szülővé válás folyamata, s annak akadályozottsága is, kulturálisan és társadalmilag is szabályozott [7]. A meddőség meg- DOI: /OH évfolyam, 20. szám
2 élése szoros kapcsolatban áll mind az egyén testi és lelki jóllétével, mind párkapcsolatával és más társas viszonyaival [8]. A meddő párok vizsgálata során a pszichés mutatók közül a és a szorongás jelenik meg leggyakrabban. A hangulati zavarok a termékenységgel komplex kapcsolatban állnak, s bár igen nagyszámú szakirodalmi adat áll rendelkezésre e témában, még további vizsgálatok szükségesek, amelyek a hangulati ingadozások meddőség kialakulására gyakorolt hatását, illetve a meddőség mellett fellépő hangulati panaszokat kutatja [9]. Az esetek többségében a nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása során fellépő szorongásos és depresszív tüneteket a distresszel teli, illetve krízishelyzetekre adott reakciók következményeinek tekintjük [10]. Ezek a változók igen gyakran mutatnak eltérést a nem kívánt gyermektelenséggel kapcsolatos vizsgálatokban. A meddőségi kezelésre érkező nők és férfiak is általában több depresszív és szorongásos tünetről számolnak be, mint a gyermekvállalást sikeresen megvalósítók [6, 11, 12, 13, 14]. Megjegyzendő, hogy a klinikai küszöbérték fölötti pontszám ritkán fordul elő [15]. Ugyanakkor jegyeznek olyan vizsgálatot is, ahol a fokozott jelenléte nem igazolódott a meddő mintánál [16], vagy az átlaghoz képest is kevesebb depresszív tünet jelent meg az asszisztált reprodukcióra jelentkező női populációban [17]. Gyakran áll a kutatások fókuszpontjában annak vizsgálata, hogy milyen nemi különbségek mutatkoznak a nem kívánt gyermektelenség megélésében. Eredményeik szerint a nőket viseli meg jobban a meddőség megélése: több depresszív tünetről, kevésbé jó i mutatókról számolnak be, mint a férfiak [14]. Az elmúlt években megnőtt a kutatási érdeklődés annak feltárása iránt, hogy a meddő pár tagjai párként hogyan élik meg a nem kívánt gyermektelenséget, és milyen hatással vannak az egyéni reakciók a partner reakcióira [15, 18, 19, 20, 21, 22]. Ez a vizsgálati elrendezés azért is fontos, mert a terméketlenség a pár közös problémája, a gyermekvállalás mint közös cél gátoltsága mindkét felet közvetlenül érinti, a krízis egyéni szintű megélése pedig befolyásolja a partner viszonyulását, válaszait a termékenységi problémával kapcsolatban. Több tanulmány is rámutatott, hogy a pár nő vagy férfi tagjának depreszsziószintje összefüggést mutat a párkapcsolat szintjén számolt gel: így a nők alacsonyabb depreszsziója a pár hasonlóbb ét eredményezi, míg a férfiak részéről a magasabb szint okozza ugyanezt a hatást [15]. A érzése ugyanakkor együtt jár azzal, hogy a megkérdezettek a saját és a partner ét közel azonosnak ítélik [23]. Célunk a meddőséggel kapcsolatos és a jellemzőinek és összefüggéseinek feltárása azoknál a magyar pároknál, akik asszisztált reprodukciót végző intézménybe jelentkeznek. Az és együttjárásának vizsgálatát tűztük ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer A vizsgálat a Reprodukciós zavarral küzdő párok vizsgálata i, párkapcsolati és nemi identitásbeli jellemzők mentén című PhD-kutatás keretében került lebonyolításra, amelyhez az etikai engedélyt az Egészségügyi Etikai Tanács Tudományos Kutatásetikai Bizottsága adta meg. Vizsgálati helyszínek, személyek A vizsgálat 5 magyarországi meddőségi központban zajlott (Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, meddőségi szakrendelés, Debrecen; Jósa András Oktató Kórház, meddőségi szakrendelés, Nyíregyháza; Kaáli Intézet, Győr; Kaáli Intézet, Budapest; Róbert Károly Magánklinika, meddőségi központ, Budapest) február és március között. A részvételt öszszesen 126 első konzultációra érkező pár vállalta, azaz 252 fő (a részvételi arány 43%). A vizsgálatba bevont személyek az első orvosi konzultációra várakozva, a vizsgálati tájékoztató után aláírták a beleegyező nyilatkozatot és kitöltötték az általunk összeállított kérdőívcsomagot. A kitöltött kérdőívek visszajuttatására a következő konzultációig volt lehetőség. A vizsgálatban részt vevő 126 pár demográfiai és orvosi jellemzőit az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Demográfiai és orvosi adatok Nők (N = 126) Férfiak (N = 126) Átlag±szórás vagy N (%) M±SD vagy N (%) Életkor 32,19±4,87 34,48±5,02 Párkapcsolat hossza (év) 7,32±3,66 Gyermektelenség hossza (év) 2,71±1,92 Iskolai végzettség Általános iskola/szakiskola 25 (19,8) 48 (38,1) Gimnázium/szakközépiskola 40 (31,7) 38 (30,2) Főiskola/egyetem 61 (48,4) 40 (31,7) Diagnózis 1 Ismeretlen eredet/nincs adat 110 (43,7) Csak női eredet 80 (31,7) Csak férfi eredet 52 (20,6) Közös eredet 10 (4,0) 1 Az adatokat a diagnosztikus folyamat végén bocsátották rendelkezésünkre az adott intézetek. Vizsgálati eszközök A reprodukciós problémákkal összefüggő mérésére a Nemzetközi FertiQoL kérdőívet használtuk [24]. A kérdőív központi része (Core) 24 itemet tartalmaz, és 4 alskálába szerveződik, amelyek a meddőséggel összefüggő i területeket érintenek: érzelmi évfolyam, 20. szám 784
3 (például Érez szomorúságot és lehangoltságot termékenységi problémái miatt? ), testi-kognitív (például Meddőséggel kapcsolatos gondolatai rontják a figyelmét és a koncentrációját? ), párkapcsolati (például Termékenységi problémáik ellenére gyengédek egymáshoz partnerével? ) és szociális (például Úgy érzi, hogy családja képes megérteni mindazt, amin Ön keresztül megy?). A négy alskála összegzéséből egy teljes skála is számolható. A kérdőív kérdéseire ötfokú Likert-skálán lehet választ adni. A kérdőíven elért magasabb pontok jobb et jeleznek. 2. táblázat Nemek közötti különbségek az és a tekintetében Nők Férfiak t-érték Érzelmi 69,01±16,33 81,41±12,80 6,71** Testi-kognitív 76,49±16,65 89,75±10,91 7,48** Párkapcsolati 83,33±13,35 85,38±12,79 NS Szociális 80,26±13,85 86,90±9,39 4,46** Teljes 77,27±12,05 85,86±9,35 6,32** Depresszió 12,32±3,35 11,09±2,71 3,18* *p<0,01 **p<0, táblázat A nők és a férfiak ének a saját és a partner jával és a gyermektelenség idejének hosszával mért korrelációi 1 Nőknél Női Férfi Érzelmi 0,45*** 0,18* Testi-kognitív 0,53*** 0,08 Párkapcsolati Szociális 0,25** 0,16 0,38*** 0,12 Teljes 0,51*** 0,17 Férfiaknál Férfi Női Gyermektelenség idejének hossza Érzelmi 0,44*** 0,21* 0,22* Testi-kognitív 0,41*** 0,19* 0,20* Párkapcsolati Szociális 1 Kontrollálva a párokra. *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 0,53*** 0,11 0,21* 0,40*** 0,21* 0,14 A szintjét a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel vizsgáltuk [25], amely 9 tétellel méri a szociális visszahúzódást, a döntésképtelenséget, az alvászavart, a fáradékonyságot, a túlzott aggódást a testi tünetek miatt, a munkaképtelenséget, a pesszimizmust, az elégedettség és az öröm hiányát, és az önvádlást (például Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt ). A válaszadó négyfokú Likert-skálán jelölheti, hogy egy-egy állítást mennyire érezte jellemzőnek saját magára az elmúlt 2 hétben (1: egyáltalán nem jellemző, 4: teljesen jellemző). A kérdőíven elért magasabb pontszámok több depresszív tünet meglétét jelzik. A kérdőívcsomag szociodemográfiai kérdéseket is tartalmazott, amelyek a vizsgálatba bevont személyek életkorára, legmagasabb iskolai végzettségére, családi állapotára, a párkapcsolat és a nem kívánt gyermektelenség idejére kérdeztek rá. Az etikai engedély, illetve az aláírt beleegyező nyilatkozatok biztosították az orvosi adatokhoz való hozzáférést. Statisztikai elemzés A statisztikai elemzés az SPSS 17.0 programcsomag (Chicago, IL, Amerikai Egyesült Államok) segítségével történt. Először a skálák belső konzisztenciájának és normáleloszlásának az ellenőrzése történt meg. A nemek közötti különbségeket független mintás t-próbákkal számoltuk ki. A férfiak és nők i és s pontszámai közötti összefüggést Pearson-korreláció segítségével vizsgáltuk. Az együttjárások vizsgálatára nemcsak az i alskálákat és -kérdőívet használtuk változóként, hanem a demográfiai kérdések közül a folytonos változókat, így a nők életkorát, a férfiak életkorát, a párkapcsolat hosszát és a nem kívánt gyermektelenségi idő hosszát. A párkapcsolati szintű összefüggések pontosabb számítására egy újabb változót alkottunk, ami a 126 párt különíti el egymástól. Parciális korreláció során a korábban mért együttjárásokat ezzel a változóval kontrolláltuk. A statisztikai szignifikanciaszintet a p<0,05 érték jelentette. Eredmények Az és a tekintetében is találtunk szignifikáns különbségeket a nemek között (2. táblázat). A férfiak jobb mutatókról számoltak be a meddőséggel összefüggő érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes területén, mint a nők. A párkapcsolati tekintetében nem volt különbség nők és férfiak között. A szintje a nőknél volt magasabb. A diagnózisára használt határértékek alapján a vizsgált személyek s tüneteinek megoszlása a következőképpen alakult: 149 fő (59%) normáltartományba tartozott, 61 fő (24%) enyhe, 10 fő (4%) közepesen súlyos, 32 fő (13%) súlyos ra utaló értékkel rendelkezett évfolyam, 20. szám
4 Az i és a mutatók negatív korrelációi a nőknél és a férfiaknál is megjelentek, és szignifikáns együttjárásokat mutattak (3. táblázat). A férfiaknál a magasabb szint a saját alacsonyabb ükkel korrelált, illetve a nők alacsonyabb érzelmi ével mutatott gyenge összefüggést. A nőknél a magasabb s érték nemcsak a saját, hanem a partner több, alacsonyabb i mutatójával is összefüggött (érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes ). A demográfiai jellemzők közül csupán a nem kívánt gyermektelenség idejének a hossza mutatott korrelációs viszonyt a férfiak ével: a hosszabb ideje tartó nem kívánt gyermektelenség a férfiaknál alacsonyabb érzelmi, testi-kognitív, párkapcsolati és teljes gel járt együtt. Megbeszélés Vizsgálatunk magyar meddőségi központokba, ambulanciákra jelentkező párok i és s jellemzőit és azok összefüggéseinek feltárását tűzte ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. 5 magyar meddőségi központban 126 pár töltötte ki kérdőíveinket, a válaszadási hajlandóság 43% volt. Nemek közötti különbségek Eredményeink a nemek közötti különbségek tekintetében illeszkednek a korábbi adatokhoz: a nők több depresszív tünetről számolnak be [14, 15, 26, 27, 28], a meddőséggel összefüggő i mutatók pedig a párkapcsolati dimenziót kivéve a férfiakénál jobbak [27, 28, 29]. Feltűnő, hogy a nőknél az érzelmi a legalacsonyabb szintű, ami a termékenységi problémákkal összefüggő erősebb érzelmi megterheltséget jelzi. Ennek hátterében azt feltételezzük, hogy a nőkre jobban jellemző a tradicionális feminin magatartás: érzelmeiket könnyebben fejezik ki [16]; jellemzőbb, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel együtt járó negatív érzelmeknek jobban átadják magukat [14, 30]. Magyar mintán a korábbi vizsgálatok a tekintetében nem találtak a nemek között különbséget [14, 16]. Férfiak esetében az eredményeink azt mutatják, hogy a régebb óta fennálló nem kívánt gyermektelenség az rosszabb mutatóit vonja maga után. Hasonló összefüggést eddig csak női mintán igazoltak [31]. Vizsgálatunkban a nők i mutatói sem a nem kívánt gyermektelenség hosszával [27, 28], sem más demográfiai jellemzővel nem mutattak összefüggést. A magasabb férfiaknál minden i dimenzió alacsonyabb értékével közepesen szoros öszszefüggést mutat. Nőknél hasonló erősségű együttjárás csak az érzelmi és a testi-kognitív területén figyelhető meg. Ahogy korábban is felhívtuk rá a figyelmet, a meddőséggel összefüggő érzelmi i pontszámok a női csoportban jóval alacsonyabbak, mint a többi i terület értékei. A testi-kognitív is valamelyest rosszabbnak tűnik, mint a párkapcsolati és szociális. Az érzelmi és a testikognitív dimenzió csak az egyén reakcióira fokuszál, míg a párkapcsolati és szociális a társas kapcsolatok alakulásáról nyújt képet számunkra. Nők esetében tehát azt láthatjuk, hogy a meddőséggel összefüggő egyéni válaszok valamelyest eltérnek attól, ahogy a nők a társas kapcsolatok meddőséggel összefüggő alakulását észlelik. Egy korábbi vizsgálat is rámutatott már arra, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel küzdő nők körében az általános pszichológiai alacsony, ugyanakkor az általános szociális viszonylag magas; a lelki megterheltség mellett a társas kapcsolatok színvonala jó [15]. Ugyanez a vizsgálat a férfiaknál épp ellenkező tendenciát észlelt: az általános szociális dimenziója náluk rosszabb minőségűnek mutatkozott, míg a pszichológiai jobbnak. Párkapcsolati összefüggések A párkapcsolati dimenziója egyedülálló területnek bizonyul. Csak ezen a területen nem találtunk különbséget a nemek között [27, 28]. Ezen az i területen a nőknél a hatása egyéni szinten gyengén érzékelhetőnek mutatkozott [28], partneri szinten pedig nem érvényesült. Egyik fontos vizsgálati eredményünk, hogy meddő pároknál a nő magasabb szintje együtt jár a férfi meddőséggel összefüggő alacsonyabb ével. A talált összefüggéseink a korábbi vizsgálatok tanulságait is figyelembe véve azt mutatják, hogy a nő magasabb szintje okozza a férfi alacsonyabb ét. Feltételezhetjük, hogy a nők ja rontja a pár ét (tehát a férfiét is), míg a férfiak ja vélhetően bizonyos mértékig független a pár étől. Más eredmények szerint, ha a nők kevésbé használnak pozitív megküzdési technikákat, az mind a saját, mind a férj meddőséggel kapcsolatos aggodalmait fokozni fogja [20]. Ugyanakkor a férfiak optimistább megnyilvánulásai vagy pozitív átkeretezési módjaik inkább növelik a nők ját, illetve streszsz-szintjét [20, 22]. Arra vonatkozó eredményt is ismerünk a meddő párokat vizsgáló irodalomból, miszerint a férfiak esetében kétszer nagyobb az esély a súlyosabb ra, ha nem mindig kapnak érzelmi támaszt, elismerést a partnertől [32]. A nőknél jelentkező depreszszió és a férfiak alacsony ének kapcsolata mögött még a férfiak azon kognitív torzítása is meghúzódhat, miszerint hajlamosak partnerüket depresszívebbnek látni, mint a nők saját magukat [6]. Következtetések A vizsgálat erőssége, hogy magyar mintán először vizsgálta a meddőség során jelentkező t és i változásokat, és az azok között meghúzódó kap évfolyam, 20. szám 786
5 csolatokat. Az összefüggések felderítése nemcsak az egyének, hanem a párkapcsolat szintjén is megtörtént. Ez azért hangsúlyos és fontos kérdés, mivel a nem kívánt gyermektelenség nem individuumokat, hanem párokat érint. A vizsgálati mintába öt magyar meddőségi központba érkező párok kerültek be (mind meddőségi ambulanciáról, mind IVF-központokból), amivel a minta reprezentativitását próbáltuk elősegíteni. Mindemellett érdemes lenne a mintát tovább bővíteni és több meddőségi központot bevonni a vizsgálatba. A vizsgálat korlátjának tekinthető, hogy a részvételi arány igen alacsony volt, ami a kapott eredményeket torzíthatja. A párkapcsolati szintű i változások vizsgálatát a maga komplexségében érdemes lenne több módon vizsgálni, illetve más változókkal is kontrollálni. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság Pszichológia és Tanácsadás speciális témával foglalkozó csoportja (ESHRE Special Interest Group Psychology and Counselling ) 1999-ben nemzetközi irányelveket dolgozott ki a meddőség és a meddőség kezelése során felmerülő pszichológiai támogatás biztosítására. Az irányelvek szerint az asszisztált reprodukciós eljárások elkezdése előtt az orvosi kezelésekkel párhuzamosan, illetve a sikeres vagy sikertelen beavatkozások után pszichológiai segítség (pszichoedukáció, szupportív konzultáció, terápiás konzultáció) nyújtható a kezelteknek [33]. Mivel a magyar meddőségi ellátásról és az asszisztált reprodukcióról szóló protokoll a kezeltek pszichológiai ellátását ismertető irányelveket nem tartalmaz, és ezáltal e szolgáltatások OEP-finanszírozása sem valósul meg [2, 34], a betegek egyáltalán nem, vagy csak kis százalékban fordulnak pszichológushoz. Az és pszichés jóllét területének feltérképezése jó alapot nyújthat a meddő párok pszichoszociális ellátásának biztosításához. A vizsgálat eredményei a gyakorlati munka során is hasznosíthatóak. Amellett, hogy a minta nagy része minimális depreszszív tünetről számolt be, meg kell említenünk, hogy 47 fő (több mint 18,5%) esetében a szintje közepesen súlyosnak vagy súlyosnak tekinthető. Ez az arány közel azonos a korábbi vizsgálatok reprezentációjával [32, 35]. Ezekben az esetekben fel kell hívni a figyelmet, hogy szükség lenne a monitorozására már a meddőségi kezelésekre való jelentkezéskor, mivel a kezelések elején meglévő depresszív állapot a kezelések utáni nak igen erős előrejelzője [35]. Eredményeink igazolják a meddőség megélésének a nemek között észlelhető különbségeit, vagyis, hogy a nőket jobban megviseli a nem kívánt gyermektelenség, mint a férfiakat, illetve a nők a meddőség negatív hatásait jobban kifejezik. A pszichoszociális segítségnyújtás során főként, ha mindkét fél részt vesz a konzultációban és a terápiában érdemes hangsúlyt fektetni a nemek között előforduló különbségekre, azok feltárására. Amellett, hogy a férfiak általában jobb i mutatókkal rendelkeznek, mint a nők, a pszichoszociális gondozást számukra is érdemes felkínálni, mivel a felek meddőségre adott reakciói is kapcsolatban állnak egymással. Eredményeink szerint a nő depresszívebb hangulata is hozzájárulhat a férfi rosszabb éhez. Anyagi támogatás: Cs. R. E. publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP A/2-11/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergenciaprogram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szerzői munkamegosztás: CS. R. E.: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, vizsgálat lefolytatása, statisztikai elemzések, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. K.T.: vizsgálat lefolytatása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának jóváhagyása. BA: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségei. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a kutatásban résztvevő pároknak, hogy vállalták a kérdőívek kitöltését. Köszönjük a vizsgálatban részt vevő intézetek vezetőinek és dolgozóinak az adatgyűjtésben nyújtott együttműködését. Irodalom [1] Bernard, A., Krizsa, F.: Generally about infertility. In: Kaáli, S. (ed.): Modern diagnostic and therapy in infertility. [A meddőségről általában. In: Kaáli, S. (szerk.): A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, [Hungarian] [2] Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about infertility, workup and general treatment possibilities (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőségről: kivizsgálásról és a kezelés általános lehetőségeiről (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, kozlonyok/kozlonyok/12/pdf/2010/30.pdf [Hungarian] [3] Boivin, J., Bunting, L., Collins, J. A., et al.: International estimates of infertility prevalence and treatment-seeking: potential need and demand for infertility medical care. Hum. Reprod., 2007, 22(6), [4] Zegers-Hochschild, F., Adamson, G. D., de Mouzon, J., et al.: The International Committee for Monitoring Assisted Reproductive Technology (ICMART) and the World Health Organization (WHO) Revised Glossary on ART Terminology, Hum. Reprod., 2009, 24(11), [5] Lalos, A., Jacobsson, L., Lalos, O., et al.: The wish to have a child. Acta Psychiatr. Scan., 1985, 72(5), [6] Wischmann, T., Stammer, H., Scherg, H., et al.: Psycho social characteristics of infertile couples: a study by the Heidelberg Fertility Consultation Service. Hum. Reprod., 2001, 16(8), [7] Whiteford, L. M., Gonzalez, L.: Stigma: The hidden burden of infertility. S oc. Sci. Med., 1995, 40(1), évfolyam, 20. szám
6 [8] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Investigating quality of life and health-related quality of life in infertility: a systematic review. J. Psychosom. Obstet. Gynaecol., 2010, 31(2), [9] Williams, K. E., Marsh, W. K., Rasgon, N. L.: Mood disorders and fertility in women: a critical review of the literature and implication s for future research. Hum. Reprod. Update, 2007, 13(6), [10] Jordan, C., Revenson, T. A.: Gender differences in coping with infertility: A meta-analysis. J. Behav. Med., 1999, 22(4), [11] Salvatore, P., Gariboldi, S., Offidani, A., et al.: Psychopathology, personality, and marital relationship in patients undergoing in vitro fertilization procedures. Fertil. Steril., 2001, 75(6), [12] Fassino, S., Pierò, A., Boggio, S., et al.: Anxiety, depression and anger suppression in infertile couples: a con trolled study. Hum. Reprod., 2002, 17(11), [13] Verhaak, C. M., Smeenk, J. M., van Minnen, A., et al.: A longitudinal, prospective study on emotional adjustment before, during and after consecutiv e fertility treatment cycles. Hum. Reprod., 2005, 20(8), [14] Szigeti, F. J., Konkolÿ Thege, B.: Psychological consequencies of infertility: a Hungarian pilot-study. [A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében.] Magyar Pszichol. Szemle, 2012, 67(4), [Hungarian] [15] Chachamovich, J., Chachamovich, E., Fl eck, M. P., et al.: Congruence of quality of life among infertile men and women: findings from a couple-based study. Hum. Reprod., 2009, 24(9), [16] Cserepes, R. E., Kollár, J., Sápy, T., et al.: Effects of gender roles, child wish motives, subjective well-being, and marital adjustment on infertility-related stress: a preliminary study with a Hungarian sample of involuntary childl ess men and women. Arch. Gynecol. Obstet., 2013, 288(4), [17] Lewis, A. M., Liu, D., Stuart, S. P., et al.: Less depressed or less forthcoming? Self-report of depression symptoms in women preparing for in vitro fertilization. Arch. Wome ns Ment. Health, 2013, 16(2), [18] Berghuis, J. P., Stanton, A. L.: Adjustment to a dyadic stressor: a longitudinal study of coping and depressive symptoms in infertile couples over an insemi nation attempt. J. Consult. Clin. Psychol., 2002, 70(2), [19] Peterson, B. D., Newton, C. R., Rosen, K. H., et al.: Coping processes of couples experiencing infertility. Family Relations, 2006, 55(2), [20] Peterson, B. D., Pirritano, M., Christensen, U., et al.: The impact of partner coping in couples experiencing infertility. Hum. Reprod., 2008, 23(5), [21] Donarelli, Z., Lo Coco, G., Gullo, S., et al.: Are attachment dimensions associated with infertility-related stress in couples underg o- ing their first IVF treatment? A study on the individual and crosspartner effect. Hum. Reprod., 2012, 27(11), [22] Thompson, E. H., Woodward, J. T., Stanton, A. L.: Dyadic goal appraisal during treatment for infert ility: How do different perspectives relate to partners adjustment? Int. J. Behav. Med., 2012, 19(3), [23] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Agreement on perceptions of quality of life in couples dealing with infertility. J. Obstet. Gynecol. Neonatal Nurs., 2010, 39(5), [24] B oivin, J., Takefman, J., Braverman, A.: The Fertility Quality of Life (FertiQoL) tool: development and general psychometric properties. Fertil. Steril., 2011, 96(2), e3. [25] Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatria Hungarica, 2001, 16(4), [Hungarian] [26] Kraaij, V., Pruy mboom, E., Garnefski, N.: Cognitive coping and depressive symptoms in the elderly: A longitudinal study. Aging Ment. Health, 2002, 6(3), [27] Huppelschoten, A. G., van Dongen, A. J., Verhaak, C. M., et al.: Differences in quality of life and emotional status between infertile women and their partners. Hum. Reprod., 2013, 28(8), [28] Aarts, J. W., va n Empel, I. W., Boivin, J., et al.: Relationship between quality of life and distress in infertility: a validation study of the Dutch FertiQoL. Hum. Reprod., 2011, 26(5), [29] Hsu, P. Y., Lin, M. W., Hwang, J. L., et al.: The fertility quality of life (FertiQoL) questionnaire in Taiwanese infertile couples. Taiwan J. Obstet. Gynecol., 2013, 52(2), [30] Fekkes, M., Buit endijk, S. E., Verrips, G. H., et al.: Health related quality of life in relation to gender and age in couples planning IVF treatment. Hum. Reprod., 2003, 18(7), [31] Karabulut, A., Ö zkan, S., Oğuz, N.: Predictors of fertility quality of life (FertiQoL) in infertile women: analysis of confounding factors. Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2013, 170(1), [32] Lund, R., Sejbaek, C. S., Christensen, U., et al.: The impact of social relations on the incidence of severe depressive symptoms among infertile women and men. Hum. Reprod., 2009, 24(11), [33] Boivin, J., Appleto n, T. C., Baetens, P., et al.: Guidelines for counselling in infertility: outline version. Hum. Reprod., 2001, 16(6), [34] Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about fertility care, assisted reproduction, in vitro fertilization (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőség ellátásról asszisztált reprodukcióról In Vitro Fertilizációról (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, kozlonyok.hu/kozlonyok/kozlonyok/ 12/PDF/2010/30.pdf [Hungarian] [35] Verhaak, C. M., Lintsen, A. M., Evers, A. W., et al.: Who is at risk of emotional problems and how do you know? Screening of women going for IVF treatment. Hum. Reprod., 2010, 25(5), (Cserepes Réka Eszter, Debrecen, Nagyerdei krt. 98., cserepes.reka@sph.unideb.hu) évfolyam, 20. szám 788
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenA kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017
XVI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Siófok, 2017.11.09-11. A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017 Dr. Töreki Annamária
RészletesebbenMagyar meddő párok pszichológiai jellegzetességeinek vizsgálata egyéni, párkapcsolati és szociokulturális szinteken
EGYETEMI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Magyar meddő párok pszichológiai jellegzetességeinek vizsgálata egyéni, párkapcsolati és szociokulturális szinteken Cserepes Réka Eszter Témavezető: Dr. Bugán Antal
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenDr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenA pszichés jóllét, az életmód és a termékenység összefüggései
EREDETI KÖZLEMÉNY A pszichés jóllét, az életmód és a termékenység összefüggései Lakatos Enikő 1, 4 Szabó Gábor dr. 3 Szigeti F. Judit dr. 2 Balog Piroska dr. 1 ¹Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenMeddőséggel kapcsolatos vélekedések orvostanhallgatók körében
Meddőséggel kapcsolatos vélekedések orvostanhallgatók körében Erdei Márta Cserepes Réka Eszter Bugán Antal dr. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen Bevezetés: A
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenCsaládalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára
EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenEREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest
A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenDr. Margitics Ferenc
Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula
RészletesebbenRegulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében
Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenZ Generáció - MeGeneráció
Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban
A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenDiagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT
Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése
RészletesebbenKIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 217 224 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.5 A RÖVID STRESSZ KÉRDÕÍV KIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI PUREBL GYÖRGY 1 * RÓZSA SÁNDOR
RészletesebbenA policisztásovárium-szindróma pszichoszociális megközelítése
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A policisztásovárium-szindróma pszichoszociális megközelítése Kohlné Papp Ildikó Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet,
RészletesebbenSUMMARY ON THE VALIDITY STUDY OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE PERCEIVED STRESS SCALE Adrienne Stauder MD, PhD, Barna Konkolÿ Thege psychologist Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenAPÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL
APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy
RészletesebbenÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenInternethasználat pszichés hatása
Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenMARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment
MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében
RészletesebbenMAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenPárkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében
PILINSZKI ATTILA PILINSZKI ATTILA Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében A család intézményének felgyorsult változásait láthatjuk az utóbbi néhány évtizedben, amely többek között
RészletesebbenAz enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével
Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)
RészletesebbenElhúzódó Gyász Zavar (PG-13)
Elhúzódó Gyász Zavar (PG-13) Holly G. Prigerson, Ph.D., Paul K. Maciejewski, Ph.D. A PGD (elhúzódó gyász zavar) egy újonnan meghatározott tünetcsoport, amely egy nagyon szeretett személy elvesztésére adott
RészletesebbenA meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék
A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenA homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban
A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM
Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges
RészletesebbenCentura Szövegértés Teszt
Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenA vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra
EREDETI KÖZLEMÉNYEK A vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra Látos Melinda 1, 2 Barabás Katalin
RészletesebbenDr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
RészletesebbenGyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége
Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége Nemes Éva Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen Treat to target stratégia - Tradicionális kezelési stratégiák
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenHogyan növelhető a lombikbébi program hatékonysága?
Hogyan növelhető a lombikbébi program hatékonysága? Dr Bálint Bálint László Prelife Kft Debrecen Bizonyára mindannyian ismerünk olyan házaspárt aki évek óta időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve igyekszik
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenHAGYOMÁNYOS NŐI SZEREPEK
HAGYOMÁNYOS NŐI SZEREPEK Nok a populáris kultúrában és a folklórban Válogatta, a szöveget gondozta és szerkesztette KÜLLŐS IMOLA Magyar Néprajzi Társaság Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenHallgatói elégedettségi felmérés
Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?
RészletesebbenJelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről
Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet
RészletesebbenÉletkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin
Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés
RészletesebbenTisztelt Selmeci József Csongor!
Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária
Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A
RészletesebbenA korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont
A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik
RészletesebbenMAGYARORSZÁG CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK FOGAZATI ÁLLAPOTA
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi MAGYARORSZÁG
RészletesebbenSTUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:
STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read
RészletesebbenISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL
ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL Koszonits Rita 1, Örkényi Ágota 2 1 MDOSZ, 2 OGYEI Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VIII. Szakmai
RészletesebbenTERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK R. NAGY ZSÓFIA A tanulmány a megyék fejlettségbeli összehasonlítását mutatja be a különböző gazdasági és társadalmi mutatók alapján fő mutatóként a GDP-t használva. A módszer
RészletesebbenTársadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona
Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos
RészletesebbenVédősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
RészletesebbenRehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok
Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet
RészletesebbenKegyes Réka Dietetikus, Okleveles Táplálkozástudományi Szakember
Kegyes Réka Dietetikus, Okleveles Táplálkozástudományi Szakember >2,5kg cukor/hó 8-9x az elfogadhatónak 340g/nap Fele az elfogadhatónak https://slideplayer.com/slide/4664333 / Wynne et al. először
RészletesebbenCsecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina szeptember 27.
Csecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina 2013. szeptember 27. Mi(lyen) a nyelv(tan)? változatos változó a miért és hogyan kérdése: a klasszikus
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenOrvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben Rosta Eszter dr. Almási Zsuzsanna Karácsony István Konkolÿ Thege Barna dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenA RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN
SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos
RészletesebbenTudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) nők a tudományban, műszaki tudományok, magánélet és munka egyensúlya, gyermekvállalás
Paksi Veronika Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) Osztály: Társas kapcsolatok és hálózatelemzés osztály E-mail: paksi.veronika@tk.mta.hu Telefonszám: +36 1 2246700 / 268 Kutatási területek nők a tudományban,
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenPHD-TÉZISEK. PhD-TÉZISEK
PHD-TÉZISEK PhD-TÉZISEK A halálkép alakulása és változása Magyarországon, a korosztályos értékítélet-különbségek és a lehetséges mérési módszerek vizsgálata. Tabu-e még a halál? ZANA ÁGNES Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenAz Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei
Az Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei Óvodánkban a 2000-ben megkezdett minőség biztosítási program bevezetése óta rendszeresen, 2-3 évenként mérjük a szülők
RészletesebbenA Kodependencia Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata és a kodependensek korai maladaptív sémái
A Kodependencia Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata és a kodependensek korai maladaptív sémái Nagy Anikó Témavezetők: Dr. Kuritárné Dr. Szabó Ildikó, Knapek Éva Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar
RészletesebbenPápay Nikolett Szakmai önéletrajz
Pápay Nikolett Szakmai önéletrajz Tanulmányok: 2013. június 17. PhD disszertáció (A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa) Védés minősítése: Summa cum laude Oklevél
RészletesebbenÚJ ELJÁRÁS A SPERMIUMOK MEGTERMÉKENYÍTŐ KÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRA ÉS ANNAK OBJEKTÍV KIMUTATÁSÁRA. Dr. Osváth Péter
ÚJ ELJÁRÁS A SPERMIUMOK MEGTERMÉKENYÍTŐ KÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRA ÉS ANNAK OBJEKTÍV KIMUTATÁSÁRA Dr. Osváth Péter BEVEZETÉS Meddőség epidemiológiája Meddőség kezelésének nehézségei ( idiopathiás, nem kezelhető
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenPárkapcsolat és egészség a stressz és coping vonatkozásában
Párkapcsolat és egészség a stressz és coping vonatkozásában In: Kiss Enikő Csilla, Polyák Lilla (szerk). (2013). Sztómaterápiás eszközök befolyása az életminőségre, életvitelre és a lelki ellenálló képesség
RészletesebbenVIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.
VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenA túlélők mindennapjai. A hospice-ellátásban dolgozók életminősége
EREDETI KÖZLEMÉNY A túlélők mindennapjai. A hospice-ellátásban dolgozók életminősége Révay Edit dr. 1,2 Kegye Adrienne dr. 3 Zana Ágnes dr. 3 Hegedűs Katalin dr. 3 1 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola,
Részletesebben