AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS A MAGYAR CSATLAKOZÁS

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS A MAGYAR CSATLAKOZÁS Dr. Damjanovich Imre KKEKF Intézet tudományos igazgató Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Ennek következményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikájának pontos megértéséhez elengedhetetlen e politika elméleti alapjainak és irányelveinek ismerete. Az európai unió környezetpolitikájának elméleti alapjai és irányelvei Elméleti alapok Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében pontosan ilyen megfogalmazásban a szavak nem szerepelnek, e három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. Az etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. A jóléti érv A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés. (A rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt.) Az Európai Közösség Alapszerződésének 130.-ik cikkelye szerint a környezetpolitika egyik fő célja az emberi egészség védelme. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is. A jövő generációival szembeni szolidaritás (generációk közti méltányosság) összhangban áll a fenntartható fejlődés célként való meghatározásával. Az egységes környezetpolitikát a nemzetközi együttműködést kívánó problémák léte is szükségessé teszi. Az országhatárokat átlépő szennyezések és az ebből származó kockázatok és az egészségügyi hatások könnyebben kezelhetőek egy regionális koordináló testület (például az EU), mint az egyes nemzetállamok által. Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizáció alapjának is tekinthetjük. Az európai egységesítési folyamat alapja, a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött is gazdasági megfontolás áll. Először is a közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. Másodszor, a környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltséggel jár. Harmadszor, a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek. Társadalmaink ökológiai modernizációja épp ezért a gazdasági modernizáció szerves része. 1

2 Alapelvek Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130r(2) cikkelye sorolja fel. Ezek az alapelvek: a magas szintű védelem, az elővigyázatosság, a megelőzés, a "szennyező fizet", a szubszidiaritás, a fenntartható fejlődés célként való meghatározása, a partneri viszony. Magas szintű védelem elve Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. A környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényeket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a Közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. Ezen elv alapján érvelhetünk az integrált környezetvédelmi technológiák mellett, amelyek a "csővégi" megoldások helyett elkerülik a problematikus anyagok termelését. A megelőzés elve Az Alapszerződés szerint a lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A szennyező fizet elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Különböző értelmezésekben a szennyező fizet elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (externális költségek) megtérítését. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok. A szubszidiaritás elvének alkalmazása tehát azt is jelenti, hogy az adott esetben mind a nemzeti mind a regionális hatóságok cselekednek, és azt a közöttük lehető leghatékonyabb munkamegosztás szerint teszik. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés elve szerepel mind az EK mind az EU Alapszerződésben. Az EU Szerződés a fenntartható fejlődésnek a Brundtland Bizottság szerinti, ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat ötvöző definícióját használja. Az EU a Riói Agenda 21, a Klímaegyezmény, a Biodiverzitás és az Elsivatagosodás Egyezménnyel aláírásával is elkötelezte magát a fenntartható fejlődés mellett. A partnerség elve Ahogyan az a Riói Agenda 21-ben, úgy az EU Környezetvédelmi Akcióprogramjaiban is megfogalmazásra került, hogy a fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet. 2

3 Döntéshozatal környezeti kérdésekben Az EU törvényalkotási folyamata a Bizottság javaslattételével kezdődik. Esetenként az Európai Tanács vagy az Európai Parlament kéri fel a Bizottságot a kezdeményező szerepre. Ezért bizonyos mértékig a Bizottság határozza meg az EU környezetpolitikájának ütemét. A Bizottság javaslatait sok esetben továbbfejleszti a Parlament, amely az EU más intézményeihez képest hagyományosan nyitottabb a környezeti vonatkozásokra. A Tanácsban az eltérő célokkal, tapasztalatokkal és ipari nyomással rendelkező országoknak kell egyezségre jutniuk. Rendszerint, de nem minden esetben, az eredeti Bizottsági Javaslat "felhígul" az egyezség keresése során. Bizonyos esetekben a tagállamok egyértelműen jelzik a Tanács felé, hogy nem értenek egyet bizonyos elgondolásokkal (például a környezeti felelősség elvével), így a Tanács ezeket a kérdéseket a háttérbe szorítja, vagy egyszerűen elhalasztja a vitát (mint például az energiaadó esetében). Az európai környezetpolitikáról nem lehet egyértelműen "fekete-fehér" képet festeni. Azt sem mondhatjuk, hogy az EU környezeti jogrendje mindig a legalacsonyabb közös nevező szintjén áll. Sok esetben a környezeti szempontból fejlettebb országok szintjéhez áll közelebb, hiszen ezen országoknak elemi gazdasági és politikai érdekük az innovációik exportálása az Unióba. A motivációik között a legfontosabbak a versenyképesség megőrzése, a piacok kiterjesztése, valamint a lehetőségek bővítése további hazai tevékenységek érdekében. A környezet védelmében elöljáró országok (a nyolcvanas évek Németországa; a mai Dánia és Svédország) jelentős politikai forrásokat fektetnek az Uniós törvénykezés fejlesztésébe. Az EU környezeti joganyaga A teljes környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. A Közösség szinte minden jelentős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott. Az Unió tevékenysége a környezeti jog szinte minden területére kiterjed, és az egyes szakterületeknek megfelelően az alábbi fejezetekre osztható: általános (horizontális) politika; levegőtisztaság védelem; vegyi anyag; ipari kockázatok és biotechnológia; természetvédelem; zaj- és rezgések elleni védelem; vízminőség-védelem; hulladékgazdálkodás; nukleáris biztonság; polgári védelem. Az EU kibővítés hatásai a környezetpolitikára Az Európai Bizottság az Agenda 2000 tanúsága szerint a csatlakozásra váró országoktól a környezetvédelmi acquis teljesítését csak hosszú távon várja el. Az átmeneti mentességi időszakokat csak a meglévő létesítmények esetében, illetve a nagyon költséges környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknál lehet alkalmazni. A bővítés során a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása a cél, különös figyelmet szentelve az egyes országok szükségleteire és jellemzőire. A csatlakozó országok feladatai a csatlakozással kapcsolatosan Az uniós tagságra való belső felkészülésben alapvető fontosságú az Európai Bizottság által elkészített és a jelölt által kitöltött átvilágítási lista, amely a környezetvédelmi fejezetben mintegy 200 jogszabályt foglal magában. 3

4 A tagjelölt ország a listában megjelöli, hogy az egyes közösségi jogszabályok harmonizációja mikor és mely minisztériumok előkészítési felelősségében valósul meg. Ennek alapján az Európai Bizottság nyomon tudja követni a jogközelítés ütemét. A szakterületi teendők bővebb leírását tartalmazza a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja. Ebben a jogharmonizáción kívül az intézményfejlesztési és a beruházási programok is szerepelnek. Fontos szempont a lakosság környezeti tudatosságának növelése, a környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása. Az Európai Unió irányt kíván mutatni a felkészülés során. A tagjelöltek számára az ún. Csatlakozási Partnerségben kerülnek megfogalmazásra a célok és feladatok a hozzájuk tartozó eszközökkel együtt. A Csatlakozási Partnerség két elemből áll: a) a Közösség részéről megállapított prioritásokból és b) az ezek teljesítéséhez nyújtandó pénzügyi segítséget tartalmazó fejezetből. A Közösség a felkészüléshez a Phare ill január 1-től az előcsatlakozási alapok: az ISPA és SAPARD eszközeivel járul hozzá. Hazánk felkészülésének helyzete az EU Bizottság értékelései szerint Magyarország megfelelő előrelépést tett a levegőtisztaság-védelemre, a vízminőségvédelemre, az ipari szennyezés ellenőrzésre és a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó jogszabályok elfogadása által, valamint javította adminisztratív kapacitását a környezetvédelmi acquis végrehajtása és érvényesítése érdekében. A környezetvédelem más szektorokba való integrálását és a fenntartható fejlődés előmozdítását biztosítja a magyar Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT), amely a tudományos közösség, a nem kormányzati szervezetek és az ipar képviselőiből áll. Az OKT a Kormány tanácsadó testülete, joga és kötelessége a jogszabály-, és program-tervezetek véleményezése minden területen. Emellett a magyar gazdaságstratégia és a szakterületi fejlesztési programok a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével készülnek. A horizontális szabályozás terén a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) végén kihirdetésre került a magyar jogban. Magyarország továbbá megerősítette a Kiotói Jegyzőkönyvet is, augusztusában. A levegőtisztaság-védelem tekintetében Magyarország júliusában összehangolta szabályozását a nem-közúti járművekről, valamint az új személygépjárművek üzemanyagfogyasztására és széndioxid kibocsátására vonatkozó vásárlói tájékoztatásról szóló irányelvekkel. A hulladékgazdálkodás terén a jogközelítés tovább folytatódott az acquis átvételével a hulladékégetés, a csomagolás és csomagolási hulladékok, a titán-dioxid ipar hulladékai és a hulladékok és veszélyes hulladékok listái tekintetében. A terület hatékonyabb jogérvényesítése érdekében a parlament jogszabályt fogadott el a hulladékgazdálkodási bírságokról. Megszületett a jogszabály a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról májusában. A vízminőség-védelem területén is új jogszabályok születtek az ivóvízminőség, a veszélyes anyagok kibocsátása, a természetes fürdővizek minőségi követelményei, a természetes fürdőhelyek kijelölése és üzemeltetése, a szennyvíz-agglomerációk kijelölése, a települési szennyvízre vonatkozó regisztrációs és jelentési követelmények és a szennyvízbírság vonatkozásában. 4

5 Ezen kívül további jogközelítés valósult meg a magyar szabályozásban a szennyvízkibocsátások mérése, ellenőrzése és nyilvántartása, a szennyvizekre vonatkozó speciális szabályok, a szennyvízkibocsátási határértékek és alkalmazásuk előírásai tekintetében ben hatályba lépett az ipari szennyezés-ellenőrzés és kockázatkezelés vonatkozásában a veszélyes anyagokhoz kapcsolódó súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló jogi szabályozás, amely a SEVESO II. Irányelvhez való jogközelítést célozza. A genetikailag módosított szervezetek és a vegyi anyagok területén az acquis-hoz történő közelítés folytatódott egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalmazásának és használatának korlátozásáról szóló jogszabály kiadása révén januárjában lépett hatályba a kültéri berendezések zajkibocsátásaira vonatkozó jogszabály. A nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem tekintetében a radioaktív hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó jogszabály elfogadásra került és hatályba lépett áprilisában. Magyarország számos intézkedést hozott a környezetvédelmi igazgatási kapacitás fejlesztése érdekében. A vízügy és a levegőminőségi megfigyelő-rendszer a Környezetvédelmi Minisztérium feladatkörébe került. A környezetvédelmi megfigyelő-mérő rendszer (monitoring) felelősségi rendje kidolgozott. A vízminőség rendszeres megfigyelését akkreditált laboratóriumok végzik. A magyar környezetvédelmi igazgatási rendszer szembetűnő összetettsége ellenére a különböző minisztériumok, hatóságok és intézmények között a szükséges koordináció és együttműködés nagymértékben biztosított a részletes igazgatási aktusok és eljárások, illetve a viszonylag jól kialakított gyakorlat folytán. Ezt erősíti egy tárcaközi munkacsoport léte, amely rendszeresen ülésezik, és az acquis-ból eredő minden jogközelítési és végrehajtási kérdéssel foglalkozik. Általános összefoglaló értékelés Magyarország a környezetvédelmi acquis-hoz történő jogközelítés magas szintjét érte el. A jogközelítés befejezése érdekében jogszabályokat kell még elfogadni a következő területeken: levegőminőség-védelem, hulladékgazdálkodás (leselejtezett gépjárművek), természetvédelem (madarak és élőhelyek), vegyi anyagok, és genetikailag módosított szervezetek. Késés mutatkozott a regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek elfogadásában, a települési hulladék szelektív gyűjtése és válogatása, és a használt elemek és akkumulátorok elkülönített gyűjtése és ártalmatlanítása programjának tekintetében, amelyek mind az Országos Hulladékgazdálkodási Tervtől függenek. A települési forrásokból származó csomagolási hulladék szelektív gyűjtése átfogó rendszerének létrehozása még szintén teljesítendő feladat. A levegőminőségi akciótervek és a II. listás anyagokra vonatkozó, a veszélyes anyagok kibocsátásáról szóló irányelvhez kapcsolódó szennyezés-csökkentési programok, és a hulladéklerakókról szóló irányelv végrehajtása, illetve a levegőminőségi monitoring hálózat kiterjesztése különös figyelmet érdemelnek. Az integratív szemlélet elve nemzeti és közösségi szinten egyaránt folyamatos figyelmet igényel. Magyarországnak folytatnia kell a környezetvédelmi követelmények integrációját az összes többi ágazati politika meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. 5

6 Az EK környezetvédelmi acquisát végrehajtó adminisztratív kapacitást még fejleszteni kell. Az EU Bizottság országvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a környezetvédelmi acquis teljes átvétele Magyarország esetében középtávon várható. Hozzátette, hogy a folyamatos magas szintű beruházást és jelentős igazgatási erőfeszítést igénylő számos jogforrásnak való tényleges megfelelés csupán hosszú vagy nagyon hosszú távon érhető el (pl. települési szennyvízkezelés, ivóvíz, hulladékgazdálkodás és levegőszennyezési szabályozás egyes aspektusai). Az EU Bizottság megjegyezte, hogy a tényleges megfelelés függ a jogérvényesítő rendszer és eszközei szerkezetében végrehajtandó változtatásoktól, míg emellett alkalmazni kell a kezdeményezett nemzeti környezetvédelmi csatlakozási stratégiát. Ezenkívül a megfelelés függ a köz- és magán-beruházások növekményétől is. Ismeretes, hogy a tárgyalások lezárásra kerültek. Magyarország átmeneti mentességeket kapott az acquis-ra vonatkozóan a csomagolás és csomagolási hulladék (2005. december 31-ig), a települési szennyvízkezelés (2015. december 31-ig), a nagy tüzelő berendezések (2005. december 31.) és a veszélyes hulladékok (2005. december 31.) tekintetében. A tagságra való felkészülés befejezése érdekében Magyarország erőfeszítéseinek a jogközelítés befejezésére, illetve az adminisztratív kapacitás megerősítésére kell irányulniuk. A magyar csatlakozás hatásai Az EU környezeti színvonalának átlagát hazánk belépése nem rontja tekintettel a fajgazdagságra és biológiai sokféleségre hanem egyes területeken inkább javítja. Az új tagok felvételével a környezetvédelmi stabilitási övezet tovább bővül kelet felé, amely elsőrendű fontosságú a mostani tagállamok számára. A beruházások természetesen nagy terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra, ez azonban átmeneti mentességi időszakokkal és közösségi támogatásokkal elviselhetővé tehető. A csatlakozás az Unió és Magyarország számára összességében a környezetvédelem terén is remélhetőleg kölcsönösen kedvező eredményeket hoz. A KvVM tervezi, hogy az ország több pontján területi környezetvédelmi integrációs szervezeteket állítanak föl azért, hogy az önkormányzatokat segítsék az EU-pályázatok összeállításában, elindítják a Zöld Falu mozgalmat a kevésbé tehetős kistelepülések forrásainak bővítéséért, és hogy javaslatot tettek egy, a tárcától független környezetvédelmi biztosi poszt létrehozására is. A Minisztérium tapasztalatai szrint: most kezd tudatosulni a gazdasági szereplőkben, hogy a tárca erős hatást gyakorolhat az üzleti szférára. A termékdíjak, a környezetszennyezési bírságok vagy a még csak formálódó zöldadók a vállalatok, sőt egész ágazatok versenyképességét befolyásolhatják. Az érintettek igyekeznek hallatni a hangjukat, legutóbb amikor a minisztérium erőteljesen megemelte a környezetterhelésért fizetendő bírságokat az ellenvélemények mellett alternatív javaslatot is megfogalmaztak arról, hogy a büntetést környezetvédelmi beruházásokra lehessen átváltani. A tárca célja az, hogy ha egy vállalkozás tevékenysége terheli vagy veszélyezteti a környezetet, a működés megkezdése előtt adjon olyan pénzügyi biztosítékot, amelyből az esetleges károk rendezhetők. A javaslatot kísérő viták nemcsak a befizetők és a szaktárca között, hanem a kormányon belül is zajlanak, a gazdasági minisztérium elsősorban a gazdaságélénkítés és a versenyképesség felől közelíti meg a kérdést. Az is nyilvánvaló, hogy ez a szempont nem lehet kizárólagos: a hazai cégek egy része arra játszik, hogy az EUcsatlakozás napjáig minden környezetvédelmi fejlesztést elhalasszon, aminek nemcsak a környezetvédelemben lehetnek káros következményei. 6

7 A tárca által készíttetett felmérések szerint nő a magukat zöldnek vallók száma (igaz, ez egyelőre még csak érzelmi azonosulást, és nem áldozatvállalási hajlandóságot jelent), s érezhető, hogy a társadalom egyes körei környezetvédelmi igényekkel állnak elő. Kedvező viszont, hogy a környezetvédelem ma már nem a botrányaival szerepel a hírekben, a presztízse emelkedett, a szakmai munka nem ad okot rá, hogy naponta megkérdőjelezzék ráadásul az is nehezen tagadható, hogy a környezetvédők befolyása, érdekérvényesítő képessége erősebb lett. EURÓPA = TÖBB MUNKAHELY A környezetvédelem szerepe a gazdaságban, munkahelyteremtésben A témáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. készített egy felmérést, amelyből kiderül, hogy a vállalati szektor környezetvédelmi ráfordításai egyre növekednek, a hazai vállalkozások környezettudatossága fokozatosan javul, a környezetvédelmi ipar teljesítménye pedig fokozódik, vagyis a környezetvédelem gazdasági életet befolyásoló szerepe az Európai Uniós csatlakozást követően egyre erősödik Magyarországon. A környezetvédelem már ma is része a gazdaságnak Sokan ma még nem tudják, vagy nem veszik tudomásul, hogy a környezetvédelem már napjainkban sem kizárólag a környezet tisztaságáról és így az emberek egészségéről szól, hanem már most is komoly befolyásolója a gazdasági folyamatoknak. Ennek egyik oka természetesen az, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások betartása amellett, hogy hosszú távon mindannyiunk érdekeit szolgálja, rövidtávon rengeteg anyagi ráfordítást igényel. A korszerű szennyvíztisztítók, hulladékkezelő rendszerek, a levegőminőség javítása érdekében tett intézkedések, a csomagolásból származó hulladék csökkentése érdekében bevezetett termékdíj, a néhány év múlva nálunk is bevezetésre kerülő ökoadó, vagy a betétdíjas palackok arányának növelése érdekében tett intézkedések a vállalati, önkormányzati szférát rövidtávon kiadásokra kényszerítik, melynek csak később látják kézzelfogható hasznát. Munkahelyteremtés a környezet-, a természetvédelem és a vízügy területén A környezetvédelem azonban nemcsak viszi, hanem hozza is a pénzt. Erre már ma is tudunk Magyarországon példát mutatni, de a folyamat néhány éven belül tovább fog erősödni. Az egyik mostani példa a természetvédelem területén, az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági szerepét mutatja. A nemzeti park 1985-ben alakult, az azóta eltelt nyolc évben pedig komoly regionális gazdasági tényezővé vált. Mára a környék legnagyobb költségvetésű, és legbiztosabb munkáltatójává lett. A munkahelyteremtésen kívül a nemzeti parknak beruházásösztönző szerepe is van, hiszen gesztorként működött közre regionális pályázatok szervezésekor, segítséget nyújtott civil szervezeteknek, vállalkozóknak és önkormányzatoknak infrastrukturális, kulturális és turisztikai pályázatok megfogalmazásához és benyújtásához. Támogatást nyújt kulturális, sport és szabadidős programokhoz, hozzájárul a környék településeinek közszolgáltatási, közbiztonsági, oktatási, logisztikai feladatainak elvégzéséhez. Nagyon komoly gazdasági szerepe van a tárca régi-új feladataként jelentkező vízügynek is. Nemcsak azért, mert a vízügyi háttérintézmények több ezer főt foglalkoztatnak, akik a hatósági feladatok ellátása mellett az árvízi védekezés irányítását és levezetését végzik, hanem azért is, mert a vízügyi beruházásokat gátépítéseket, a mederkotrásokat a vállalati szektor végzi. Ezen kívül a vízügyi munkák elvégzését segítették a vízügyi igazgatóságnál elindított közmunkaprogramok is, amelyek elsősorban a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken elsősorban az alföldi megyékben valósultak meg. A vízügyi közmunkaprogramok nagyságát jelzi, hogy az egyes években a vízügyi igazgatóságok összlétszámát megközelítő létszámú munkanélküli foglalkoztatása valósult meg. Ezek a 7

8 programok évente 2-3 ezer fő munkanélküli foglalkoztatását tették lehetővé, általában 3-5 hónapos időtartamra. A legösszetettebb, a térség gazdaságát is befolyásoló tényező a közeljövőben a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése lesz, ahol minden együtt jelentkezik. Az árapasztó medencék kialakítása, a hozzá kapcsolódó területfejlesztési, régészeti és természetvédelmi feladatok munkahelyeket teremtenek, vállalkozások számára biztosítanak jelentős bevételt. A megváltozott, az eredetihez hasonló természeti környezetben újfajta mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, legeltetési módszerek vezethetők be, a kulturált környezet, az árvíz által már nem veszélyeztetett területek vonzzák a turizmust és a befektetőket, az új tározók pedig új üdülőövezetek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások megtelepülésére adnak lehetőséget. A Vásárhelyi terv végrehajtása is igényel közmunkát ban a hullámtér rehabilitációját a vízügyi igazgatóságok szervezésében megvalósuló közmunkaprogramok is segítik. Ennek keretében fő munkanélküli foglalkoztatására kerülhet sor, 5-6 hónapos időtartammal. A környezetvédelem súlya tovább nő A környezetvédelem szerepe a gazdaságban tehát már most is erős, ez a tendencia pedig folytatódik és erősödik a következő években, amit a GKI Gazdaságkutató Rt december és október között végzett kutatása is bizonyít. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából végzett kutatás központi kérdése az volt, hogy az egyes érdekcsoportok a jelenlegi magyarországi környezeti állapot megítélése alapján mely környezetvédelmi területen, milyen mértékű ráfordításokat terveznek és ezeket milyen forrásokból kívánják megvalósítani. A kutatásból kiderül, hogy a cégek által környezetvédelemre fordított összegek a várható ágazati inflációs és termelés-növekedési rátákat is meghaladó (14-17%) mértékben fognak nőni a következő években. A hazai vállalkozási szféra saját bevallása szerint között összesen mintegy 2560 milliárd forint környezetvédelmi célú kiadást tervez. A hazai vállalkozások környezettudatossága, ha lassan is, de fokozatosan javul; terjednek a környezetvédelmi irányítási rendszerek (ISO), egyre több cégnél található környezetvédelmi megbízott vagy akár osztály. A környezetvédelmi beruházások növekedési üteme várhatóan évi 12% lesz, aminek eredményeképpen 2002 és 2005 között a vállalati szektorban hozzávetőlegesen 660 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás várható ben a vállalatok átlagosan 70%-kal fognak többet költeni egyéb környezetvédelmi beruházásaikra amelyek közvetett módon a környezetvédelmet szolgálják (pl. energiafelhasználás csökkentése) mint amennyit erre 2001-ben költöttek. Némely ágazatban a vállalati beruházások mértéke és jellege jelentősen eltérhet egymástól, de még így is 2005-ig körülbelül 570 milliárd forintot mozgatnak meg az ide sorolt beruházások. A környezetvédelmi ipar erősödése is várható a következő években. A környezetvédelmi vállalatok szakértői úgy ítélik meg, hogy jelenlegi feltételek alapján a környezetvédelmi szektor teljesítménye 2005-ig jelentős ütemben fog növekedni. A szigorúbb normák teljesítése és a jelenlegi felkészültség miatt jelentősen nőhet a környezetvédelmi vállalatok teljesítménye, ami a munkaerőpiacon is érezteti majd hatását. Összeségében tehát elmondható, hogy a környezetvédelem gazdasági életet befolyásoló szerepe az Európai Uniós csatlakozáshoz közeledve egyre erősödik Magyarországon. A növekvő szerepvállalás oka A GKI kutatásának eredményeit főképpen az magyarázza, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása megköveteli az Unió jelenlegi és elkövetkező környezetvédelmi szabályozásának követését. Az új követelmények kielégítéséhez környezetvédelmi 8

9 fejlesztésekre van szükség. Ennek a beruházási igénynek a kielégítésre jött létre és kap szerepet egy ipari kapacitás, amelyet környezetvédelmi iparnak nevezünk. A tapasztalatok szerint a vállalatok egy része önként vállalja a környezetvédelmi normák teljesítését a vállalati imázs javítását remélve. Ezeknek a vállalásoknak az elterjedése hazánkban is fokozódik jelenleg főként a nagyobb cégek körében, és ez várhatóan erősödni fog az EU csatlakozást követően, mivel a jelenleg is már sokkal nagyobb környezettudatossággal bíró közös piacon való versenyképesség megtartásának egyik feltétele lesz. Az önkéntes vállalásokon alapuló eszközök megjelenésének egyik példája a környezetbarát védjegyek megjelenése. A terméken megjelenített védjegy használatának elsődleges célja a termék népszerűségének növelése által a termék iránti kereslet növekedése, esetlegesen megszerezhető adó és egyéb kedvezmények igénybevétele. Hazánkban már megszerezhető a magyar környezetbarát jelzés, de az EU-hoz való csatlakozás után megszerezhetővé válik az EU területén elismert környezetbarát jelzés is, amelynek megléte előnyt jelenthet a közös piacon való megjelenéskor is. A környezetvédelem érdekeinek egyre erősebb érvényesülése az Erópai Unióban már egy előrehaladottabb szakaszban lévő folyamat. Az ottani tapasztalatok azt igazolják, hogy az új elvárások az ipar szempontjából rövid idő alatt a technológiák, berendezések nagy részének cseréjét jelentik. Ez rövidtávon jelentős költségeket jelent a vállalatok számára, de ahogy azt az EU Környezetvédelmi Bizottsága által végzett felmérések is igazolták, hosszú távon ez a legtöbb esetben gazdaságilag megtérülő, a versenyképességet pozitív irányba befolyásoló tényező. Kiemelkedően fontos a környezetvédelmi ipar hatása a munkahelyteremtésre. A munkalehetőségek főként a környezetvédelmi szolgáltatóknál és a gazdasági vállalkozások környezetvédelmi feladatokkal foglalkozó szakosztályán jelentkeznek majd. Ezen kívül a tanácsadással foglalkozó cégeknek is szükségük lesz olyan szakemberekre, akik nemcsak a termelési folyamatok minőségellenőrzéséhez, hanem a termelési folyamatok során a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatásához is kínálnak szakmai segítséget. A környezetirányítási rendszerek bevezetése után pedig létrejönnek a rendszer meglétének igazolására szakosodott cégek is. A társadalmi igény gyorsíthatja a kedvező folyamatokat A környezetvédelem gazdasági tényezőként való megerősödését leginkább a társadalmi elvárások befolyásolhatják. Magyarországon ez a tényező ugyan még nem túl számottevő, amint azt a GKI kutatása is bizonyította. A társadalom ugyan igényli a környezet megóvását, a szennyezések csökkentését, ennek érdekében azonban csak korlátozott mértékben és lehetőségeihez mérten hajlandó anyagi terhet is vállalni. A társadalom magatartása, és ennek megfelelően a környezetvédelmi ipar fejlődésének befolyásolása elsősorban a megfelelő oktatás, tájékoztatás függvénye. Ez utóbbiban vállalhat leginkább a kormányzat és ezen belül is a környezetvédelmi tárca fontos szerepet. A minisztériumnak a jogszabályalkotáson kívül ugyanis részt kell vállalnia a lakosság ismereteinek növelésében, szemléletének megváltoztatásában. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fontosnak tartja, és szívesen támogatja a lakosság környezettudatosságának erősítését, mert úgy ítéli meg, hogy az igények felkeltése gyorsíthatja a kedvező folyamatokat. Nemcsak gazdasági, hanem politikai tényező is Ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a környezetvédelmet, látniuk kell, hogy az ország vezetése is komolyan veszi. Bár sok változás várat még magára, a környezetvédelmi tárca vezetése, úgy gondolja, hogy elindultak azok a kedvező folyamatok, amelyek végén Magyarországon a környezetvédelem mindenki által elfogadott gazdasági és politikai 9

10 tényezővé válhat. Ehhez nemcsak a környezetvédelmi tárca megfelelő költségvetési támogatására van szükség, hanem arra is, hogy a környezetvédelem szempontjai a legfontosabb döntési folyamatok részévé váljanak. A Minisztérium ezért szeretné elérni, hogy a környezetvédelmi terület helyet kapjon a Gazdasági Kabinetben, hogy a jövőben ne szülessenek olyan jogszabályok, döntések, amelyek nem veszik figyelembe a környezet, azon keresztül pedig az ember érdekeit. Egyre inkább igazolást nyer az az előrejelzés, hogy az ország gazdasági modernizációja során a környezetvédelem és a környezetvédelmi ipar húzóágazatként szerepel majd. A környezetvédelmi beruházások jelentős része hosszabb távon megtérül, és közvetlenül is hozzájárul az ipar és gazdaság fejlődéséhez. A fejlett színvonal és a növekvő termelékenységnek munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő, beruházásösztönző hatása is van. A legfontosabb azonban az, hogy a környezetvédelmi fejlesztéseknek köszönhetően mindenki nyer, hiszen a segítségükkel valamennyien tisztább környezetben, tisztább Európában élhetünk majd. 10