AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS A MAGYAR CSATLAKOZÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS A MAGYAR CSATLAKOZÁS"

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS A MAGYAR CSATLAKOZÁS Dr. Damjanovich Imre KKEKF Intézet tudományos igazgató Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Ennek következményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikájának pontos megértéséhez elengedhetetlen e politika elméleti alapjainak és irányelveinek ismerete. Az európai unió környezetpolitikájának elméleti alapjai és irányelvei Elméleti alapok Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében pontosan ilyen megfogalmazásban a szavak nem szerepelnek, e három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. Az etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. A jóléti érv A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés. (A rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt.) Az Európai Közösség Alapszerződésének 130.-ik cikkelye szerint a környezetpolitika egyik fő célja az emberi egészség védelme. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is. A jövő generációival szembeni szolidaritás (generációk közti méltányosság) összhangban áll a fenntartható fejlődés célként való meghatározásával. Az egységes környezetpolitikát a nemzetközi együttműködést kívánó problémák léte is szükségessé teszi. Az országhatárokat átlépő szennyezések és az ebből származó kockázatok és az egészségügyi hatások könnyebben kezelhetőek egy regionális koordináló testület (például az EU), mint az egyes nemzetállamok által. Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizáció alapjának is tekinthetjük. Az európai egységesítési folyamat alapja, a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött is gazdasági megfontolás áll. Először is a közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. Másodszor, a környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltséggel jár. Harmadszor, a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek. Társadalmaink ökológiai modernizációja épp ezért a gazdasági modernizáció szerves része. 1

2 Alapelvek Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130r(2) cikkelye sorolja fel. Ezek az alapelvek: a magas szintű védelem, az elővigyázatosság, a megelőzés, a "szennyező fizet", a szubszidiaritás, a fenntartható fejlődés célként való meghatározása, a partneri viszony. Magas szintű védelem elve Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. A környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényeket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a Közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. Ezen elv alapján érvelhetünk az integrált környezetvédelmi technológiák mellett, amelyek a "csővégi" megoldások helyett elkerülik a problematikus anyagok termelését. A megelőzés elve Az Alapszerződés szerint a lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A szennyező fizet elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Különböző értelmezésekben a szennyező fizet elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (externális költségek) megtérítését. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok. A szubszidiaritás elvének alkalmazása tehát azt is jelenti, hogy az adott esetben mind a nemzeti mind a regionális hatóságok cselekednek, és azt a közöttük lehető leghatékonyabb munkamegosztás szerint teszik. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés elve szerepel mind az EK mind az EU Alapszerződésben. Az EU Szerződés a fenntartható fejlődésnek a Brundtland Bizottság szerinti, ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat ötvöző definícióját használja. Az EU a Riói Agenda 21, a Klímaegyezmény, a Biodiverzitás és az Elsivatagosodás Egyezménnyel aláírásával is elkötelezte magát a fenntartható fejlődés mellett. A partnerség elve Ahogyan az a Riói Agenda 21-ben, úgy az EU Környezetvédelmi Akcióprogramjaiban is megfogalmazásra került, hogy a fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet. 2

3 Döntéshozatal környezeti kérdésekben Az EU törvényalkotási folyamata a Bizottság javaslattételével kezdődik. Esetenként az Európai Tanács vagy az Európai Parlament kéri fel a Bizottságot a kezdeményező szerepre. Ezért bizonyos mértékig a Bizottság határozza meg az EU környezetpolitikájának ütemét. A Bizottság javaslatait sok esetben továbbfejleszti a Parlament, amely az EU más intézményeihez képest hagyományosan nyitottabb a környezeti vonatkozásokra. A Tanácsban az eltérő célokkal, tapasztalatokkal és ipari nyomással rendelkező országoknak kell egyezségre jutniuk. Rendszerint, de nem minden esetben, az eredeti Bizottsági Javaslat "felhígul" az egyezség keresése során. Bizonyos esetekben a tagállamok egyértelműen jelzik a Tanács felé, hogy nem értenek egyet bizonyos elgondolásokkal (például a környezeti felelősség elvével), így a Tanács ezeket a kérdéseket a háttérbe szorítja, vagy egyszerűen elhalasztja a vitát (mint például az energiaadó esetében). Az európai környezetpolitikáról nem lehet egyértelműen "fekete-fehér" képet festeni. Azt sem mondhatjuk, hogy az EU környezeti jogrendje mindig a legalacsonyabb közös nevező szintjén áll. Sok esetben a környezeti szempontból fejlettebb országok szintjéhez áll közelebb, hiszen ezen országoknak elemi gazdasági és politikai érdekük az innovációik exportálása az Unióba. A motivációik között a legfontosabbak a versenyképesség megőrzése, a piacok kiterjesztése, valamint a lehetőségek bővítése további hazai tevékenységek érdekében. A környezet védelmében elöljáró országok (a nyolcvanas évek Németországa; a mai Dánia és Svédország) jelentős politikai forrásokat fektetnek az Uniós törvénykezés fejlesztésébe. Az EU környezeti joganyaga A teljes környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. A Közösség szinte minden jelentős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott. Az Unió tevékenysége a környezeti jog szinte minden területére kiterjed, és az egyes szakterületeknek megfelelően az alábbi fejezetekre osztható: általános (horizontális) politika; levegőtisztaság védelem; vegyi anyag; ipari kockázatok és biotechnológia; természetvédelem; zaj- és rezgések elleni védelem; vízminőség-védelem; hulladékgazdálkodás; nukleáris biztonság; polgári védelem. Az EU kibővítés hatásai a környezetpolitikára Az Európai Bizottság az Agenda 2000 tanúsága szerint a csatlakozásra váró országoktól a környezetvédelmi acquis teljesítését csak hosszú távon várja el. Az átmeneti mentességi időszakokat csak a meglévő létesítmények esetében, illetve a nagyon költséges környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknál lehet alkalmazni. A bővítés során a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása a cél, különös figyelmet szentelve az egyes országok szükségleteire és jellemzőire. A csatlakozó országok feladatai a csatlakozással kapcsolatosan Az uniós tagságra való belső felkészülésben alapvető fontosságú az Európai Bizottság által elkészített és a jelölt által kitöltött átvilágítási lista, amely a környezetvédelmi fejezetben mintegy 200 jogszabályt foglal magában. 3

4 A tagjelölt ország a listában megjelöli, hogy az egyes közösségi jogszabályok harmonizációja mikor és mely minisztériumok előkészítési felelősségében valósul meg. Ennek alapján az Európai Bizottság nyomon tudja követni a jogközelítés ütemét. A szakterületi teendők bővebb leírását tartalmazza a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja. Ebben a jogharmonizáción kívül az intézményfejlesztési és a beruházási programok is szerepelnek. Fontos szempont a lakosság környezeti tudatosságának növelése, a környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása. Az Európai Unió irányt kíván mutatni a felkészülés során. A tagjelöltek számára az ún. Csatlakozási Partnerségben kerülnek megfogalmazásra a célok és feladatok a hozzájuk tartozó eszközökkel együtt. A Csatlakozási Partnerség két elemből áll: a) a Közösség részéről megállapított prioritásokból és b) az ezek teljesítéséhez nyújtandó pénzügyi segítséget tartalmazó fejezetből. A Közösség a felkészüléshez a Phare ill január 1-től az előcsatlakozási alapok: az ISPA és SAPARD eszközeivel járul hozzá. Hazánk felkészülésének helyzete az EU Bizottság értékelései szerint Magyarország megfelelő előrelépést tett a levegőtisztaság-védelemre, a vízminőségvédelemre, az ipari szennyezés ellenőrzésre és a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó jogszabályok elfogadása által, valamint javította adminisztratív kapacitását a környezetvédelmi acquis végrehajtása és érvényesítése érdekében. A környezetvédelem más szektorokba való integrálását és a fenntartható fejlődés előmozdítását biztosítja a magyar Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT), amely a tudományos közösség, a nem kormányzati szervezetek és az ipar képviselőiből áll. Az OKT a Kormány tanácsadó testülete, joga és kötelessége a jogszabály-, és program-tervezetek véleményezése minden területen. Emellett a magyar gazdaságstratégia és a szakterületi fejlesztési programok a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével készülnek. A horizontális szabályozás terén a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) végén kihirdetésre került a magyar jogban. Magyarország továbbá megerősítette a Kiotói Jegyzőkönyvet is, augusztusában. A levegőtisztaság-védelem tekintetében Magyarország júliusában összehangolta szabályozását a nem-közúti járművekről, valamint az új személygépjárművek üzemanyagfogyasztására és széndioxid kibocsátására vonatkozó vásárlói tájékoztatásról szóló irányelvekkel. A hulladékgazdálkodás terén a jogközelítés tovább folytatódott az acquis átvételével a hulladékégetés, a csomagolás és csomagolási hulladékok, a titán-dioxid ipar hulladékai és a hulladékok és veszélyes hulladékok listái tekintetében. A terület hatékonyabb jogérvényesítése érdekében a parlament jogszabályt fogadott el a hulladékgazdálkodási bírságokról. Megszületett a jogszabály a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról májusában. A vízminőség-védelem területén is új jogszabályok születtek az ivóvízminőség, a veszélyes anyagok kibocsátása, a természetes fürdővizek minőségi követelményei, a természetes fürdőhelyek kijelölése és üzemeltetése, a szennyvíz-agglomerációk kijelölése, a települési szennyvízre vonatkozó regisztrációs és jelentési követelmények és a szennyvízbírság vonatkozásában. 4

5 Ezen kívül további jogközelítés valósult meg a magyar szabályozásban a szennyvízkibocsátások mérése, ellenőrzése és nyilvántartása, a szennyvizekre vonatkozó speciális szabályok, a szennyvízkibocsátási határértékek és alkalmazásuk előírásai tekintetében ben hatályba lépett az ipari szennyezés-ellenőrzés és kockázatkezelés vonatkozásában a veszélyes anyagokhoz kapcsolódó súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló jogi szabályozás, amely a SEVESO II. Irányelvhez való jogközelítést célozza. A genetikailag módosított szervezetek és a vegyi anyagok területén az acquis-hoz történő közelítés folytatódott egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalmazásának és használatának korlátozásáról szóló jogszabály kiadása révén januárjában lépett hatályba a kültéri berendezések zajkibocsátásaira vonatkozó jogszabály. A nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem tekintetében a radioaktív hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó jogszabály elfogadásra került és hatályba lépett áprilisában. Magyarország számos intézkedést hozott a környezetvédelmi igazgatási kapacitás fejlesztése érdekében. A vízügy és a levegőminőségi megfigyelő-rendszer a Környezetvédelmi Minisztérium feladatkörébe került. A környezetvédelmi megfigyelő-mérő rendszer (monitoring) felelősségi rendje kidolgozott. A vízminőség rendszeres megfigyelését akkreditált laboratóriumok végzik. A magyar környezetvédelmi igazgatási rendszer szembetűnő összetettsége ellenére a különböző minisztériumok, hatóságok és intézmények között a szükséges koordináció és együttműködés nagymértékben biztosított a részletes igazgatási aktusok és eljárások, illetve a viszonylag jól kialakított gyakorlat folytán. Ezt erősíti egy tárcaközi munkacsoport léte, amely rendszeresen ülésezik, és az acquis-ból eredő minden jogközelítési és végrehajtási kérdéssel foglalkozik. Általános összefoglaló értékelés Magyarország a környezetvédelmi acquis-hoz történő jogközelítés magas szintjét érte el. A jogközelítés befejezése érdekében jogszabályokat kell még elfogadni a következő területeken: levegőminőség-védelem, hulladékgazdálkodás (leselejtezett gépjárművek), természetvédelem (madarak és élőhelyek), vegyi anyagok, és genetikailag módosított szervezetek. Késés mutatkozott a regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek elfogadásában, a települési hulladék szelektív gyűjtése és válogatása, és a használt elemek és akkumulátorok elkülönített gyűjtése és ártalmatlanítása programjának tekintetében, amelyek mind az Országos Hulladékgazdálkodási Tervtől függenek. A települési forrásokból származó csomagolási hulladék szelektív gyűjtése átfogó rendszerének létrehozása még szintén teljesítendő feladat. A levegőminőségi akciótervek és a II. listás anyagokra vonatkozó, a veszélyes anyagok kibocsátásáról szóló irányelvhez kapcsolódó szennyezés-csökkentési programok, és a hulladéklerakókról szóló irányelv végrehajtása, illetve a levegőminőségi monitoring hálózat kiterjesztése különös figyelmet érdemelnek. Az integratív szemlélet elve nemzeti és közösségi szinten egyaránt folyamatos figyelmet igényel. Magyarországnak folytatnia kell a környezetvédelmi követelmények integrációját az összes többi ágazati politika meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. 5

6 Az EK környezetvédelmi acquisát végrehajtó adminisztratív kapacitást még fejleszteni kell. Az EU Bizottság országvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a környezetvédelmi acquis teljes átvétele Magyarország esetében középtávon várható. Hozzátette, hogy a folyamatos magas szintű beruházást és jelentős igazgatási erőfeszítést igénylő számos jogforrásnak való tényleges megfelelés csupán hosszú vagy nagyon hosszú távon érhető el (pl. települési szennyvízkezelés, ivóvíz, hulladékgazdálkodás és levegőszennyezési szabályozás egyes aspektusai). Az EU Bizottság megjegyezte, hogy a tényleges megfelelés függ a jogérvényesítő rendszer és eszközei szerkezetében végrehajtandó változtatásoktól, míg emellett alkalmazni kell a kezdeményezett nemzeti környezetvédelmi csatlakozási stratégiát. Ezenkívül a megfelelés függ a köz- és magán-beruházások növekményétől is. Ismeretes, hogy a tárgyalások lezárásra kerültek. Magyarország átmeneti mentességeket kapott az acquis-ra vonatkozóan a csomagolás és csomagolási hulladék (2005. december 31-ig), a települési szennyvízkezelés (2015. december 31-ig), a nagy tüzelő berendezések (2005. december 31.) és a veszélyes hulladékok (2005. december 31.) tekintetében. A tagságra való felkészülés befejezése érdekében Magyarország erőfeszítéseinek a jogközelítés befejezésére, illetve az adminisztratív kapacitás megerősítésére kell irányulniuk. A magyar csatlakozás hatásai Az EU környezeti színvonalának átlagát hazánk belépése nem rontja tekintettel a fajgazdagságra és biológiai sokféleségre hanem egyes területeken inkább javítja. Az új tagok felvételével a környezetvédelmi stabilitási övezet tovább bővül kelet felé, amely elsőrendű fontosságú a mostani tagállamok számára. A beruházások természetesen nagy terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra, ez azonban átmeneti mentességi időszakokkal és közösségi támogatásokkal elviselhetővé tehető. A csatlakozás az Unió és Magyarország számára összességében a környezetvédelem terén is remélhetőleg kölcsönösen kedvező eredményeket hoz. A KvVM tervezi, hogy az ország több pontján területi környezetvédelmi integrációs szervezeteket állítanak föl azért, hogy az önkormányzatokat segítsék az EU-pályázatok összeállításában, elindítják a Zöld Falu mozgalmat a kevésbé tehetős kistelepülések forrásainak bővítéséért, és hogy javaslatot tettek egy, a tárcától független környezetvédelmi biztosi poszt létrehozására is. A Minisztérium tapasztalatai szrint: most kezd tudatosulni a gazdasági szereplőkben, hogy a tárca erős hatást gyakorolhat az üzleti szférára. A termékdíjak, a környezetszennyezési bírságok vagy a még csak formálódó zöldadók a vállalatok, sőt egész ágazatok versenyképességét befolyásolhatják. Az érintettek igyekeznek hallatni a hangjukat, legutóbb amikor a minisztérium erőteljesen megemelte a környezetterhelésért fizetendő bírságokat az ellenvélemények mellett alternatív javaslatot is megfogalmaztak arról, hogy a büntetést környezetvédelmi beruházásokra lehessen átváltani. A tárca célja az, hogy ha egy vállalkozás tevékenysége terheli vagy veszélyezteti a környezetet, a működés megkezdése előtt adjon olyan pénzügyi biztosítékot, amelyből az esetleges károk rendezhetők. A javaslatot kísérő viták nemcsak a befizetők és a szaktárca között, hanem a kormányon belül is zajlanak, a gazdasági minisztérium elsősorban a gazdaságélénkítés és a versenyképesség felől közelíti meg a kérdést. Az is nyilvánvaló, hogy ez a szempont nem lehet kizárólagos: a hazai cégek egy része arra játszik, hogy az EUcsatlakozás napjáig minden környezetvédelmi fejlesztést elhalasszon, aminek nemcsak a környezetvédelemben lehetnek káros következményei. 6

7 A tárca által készíttetett felmérések szerint nő a magukat zöldnek vallók száma (igaz, ez egyelőre még csak érzelmi azonosulást, és nem áldozatvállalási hajlandóságot jelent), s érezhető, hogy a társadalom egyes körei környezetvédelmi igényekkel állnak elő. Kedvező viszont, hogy a környezetvédelem ma már nem a botrányaival szerepel a hírekben, a presztízse emelkedett, a szakmai munka nem ad okot rá, hogy naponta megkérdőjelezzék ráadásul az is nehezen tagadható, hogy a környezetvédők befolyása, érdekérvényesítő képessége erősebb lett. EURÓPA = TÖBB MUNKAHELY A környezetvédelem szerepe a gazdaságban, munkahelyteremtésben A témáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. készített egy felmérést, amelyből kiderül, hogy a vállalati szektor környezetvédelmi ráfordításai egyre növekednek, a hazai vállalkozások környezettudatossága fokozatosan javul, a környezetvédelmi ipar teljesítménye pedig fokozódik, vagyis a környezetvédelem gazdasági életet befolyásoló szerepe az Európai Uniós csatlakozást követően egyre erősödik Magyarországon. A környezetvédelem már ma is része a gazdaságnak Sokan ma még nem tudják, vagy nem veszik tudomásul, hogy a környezetvédelem már napjainkban sem kizárólag a környezet tisztaságáról és így az emberek egészségéről szól, hanem már most is komoly befolyásolója a gazdasági folyamatoknak. Ennek egyik oka természetesen az, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások betartása amellett, hogy hosszú távon mindannyiunk érdekeit szolgálja, rövidtávon rengeteg anyagi ráfordítást igényel. A korszerű szennyvíztisztítók, hulladékkezelő rendszerek, a levegőminőség javítása érdekében tett intézkedések, a csomagolásból származó hulladék csökkentése érdekében bevezetett termékdíj, a néhány év múlva nálunk is bevezetésre kerülő ökoadó, vagy a betétdíjas palackok arányának növelése érdekében tett intézkedések a vállalati, önkormányzati szférát rövidtávon kiadásokra kényszerítik, melynek csak később látják kézzelfogható hasznát. Munkahelyteremtés a környezet-, a természetvédelem és a vízügy területén A környezetvédelem azonban nemcsak viszi, hanem hozza is a pénzt. Erre már ma is tudunk Magyarországon példát mutatni, de a folyamat néhány éven belül tovább fog erősödni. Az egyik mostani példa a természetvédelem területén, az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági szerepét mutatja. A nemzeti park 1985-ben alakult, az azóta eltelt nyolc évben pedig komoly regionális gazdasági tényezővé vált. Mára a környék legnagyobb költségvetésű, és legbiztosabb munkáltatójává lett. A munkahelyteremtésen kívül a nemzeti parknak beruházásösztönző szerepe is van, hiszen gesztorként működött közre regionális pályázatok szervezésekor, segítséget nyújtott civil szervezeteknek, vállalkozóknak és önkormányzatoknak infrastrukturális, kulturális és turisztikai pályázatok megfogalmazásához és benyújtásához. Támogatást nyújt kulturális, sport és szabadidős programokhoz, hozzájárul a környék településeinek közszolgáltatási, közbiztonsági, oktatási, logisztikai feladatainak elvégzéséhez. Nagyon komoly gazdasági szerepe van a tárca régi-új feladataként jelentkező vízügynek is. Nemcsak azért, mert a vízügyi háttérintézmények több ezer főt foglalkoztatnak, akik a hatósági feladatok ellátása mellett az árvízi védekezés irányítását és levezetését végzik, hanem azért is, mert a vízügyi beruházásokat gátépítéseket, a mederkotrásokat a vállalati szektor végzi. Ezen kívül a vízügyi munkák elvégzését segítették a vízügyi igazgatóságnál elindított közmunkaprogramok is, amelyek elsősorban a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken elsősorban az alföldi megyékben valósultak meg. A vízügyi közmunkaprogramok nagyságát jelzi, hogy az egyes években a vízügyi igazgatóságok összlétszámát megközelítő létszámú munkanélküli foglalkoztatása valósult meg. Ezek a 7

8 programok évente 2-3 ezer fő munkanélküli foglalkoztatását tették lehetővé, általában 3-5 hónapos időtartamra. A legösszetettebb, a térség gazdaságát is befolyásoló tényező a közeljövőben a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése lesz, ahol minden együtt jelentkezik. Az árapasztó medencék kialakítása, a hozzá kapcsolódó területfejlesztési, régészeti és természetvédelmi feladatok munkahelyeket teremtenek, vállalkozások számára biztosítanak jelentős bevételt. A megváltozott, az eredetihez hasonló természeti környezetben újfajta mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, legeltetési módszerek vezethetők be, a kulturált környezet, az árvíz által már nem veszélyeztetett területek vonzzák a turizmust és a befektetőket, az új tározók pedig új üdülőövezetek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások megtelepülésére adnak lehetőséget. A Vásárhelyi terv végrehajtása is igényel közmunkát ban a hullámtér rehabilitációját a vízügyi igazgatóságok szervezésében megvalósuló közmunkaprogramok is segítik. Ennek keretében fő munkanélküli foglalkoztatására kerülhet sor, 5-6 hónapos időtartammal. A környezetvédelem súlya tovább nő A környezetvédelem szerepe a gazdaságban tehát már most is erős, ez a tendencia pedig folytatódik és erősödik a következő években, amit a GKI Gazdaságkutató Rt december és október között végzett kutatása is bizonyít. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából végzett kutatás központi kérdése az volt, hogy az egyes érdekcsoportok a jelenlegi magyarországi környezeti állapot megítélése alapján mely környezetvédelmi területen, milyen mértékű ráfordításokat terveznek és ezeket milyen forrásokból kívánják megvalósítani. A kutatásból kiderül, hogy a cégek által környezetvédelemre fordított összegek a várható ágazati inflációs és termelés-növekedési rátákat is meghaladó (14-17%) mértékben fognak nőni a következő években. A hazai vállalkozási szféra saját bevallása szerint között összesen mintegy 2560 milliárd forint környezetvédelmi célú kiadást tervez. A hazai vállalkozások környezettudatossága, ha lassan is, de fokozatosan javul; terjednek a környezetvédelmi irányítási rendszerek (ISO), egyre több cégnél található környezetvédelmi megbízott vagy akár osztály. A környezetvédelmi beruházások növekedési üteme várhatóan évi 12% lesz, aminek eredményeképpen 2002 és 2005 között a vállalati szektorban hozzávetőlegesen 660 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás várható ben a vállalatok átlagosan 70%-kal fognak többet költeni egyéb környezetvédelmi beruházásaikra amelyek közvetett módon a környezetvédelmet szolgálják (pl. energiafelhasználás csökkentése) mint amennyit erre 2001-ben költöttek. Némely ágazatban a vállalati beruházások mértéke és jellege jelentősen eltérhet egymástól, de még így is 2005-ig körülbelül 570 milliárd forintot mozgatnak meg az ide sorolt beruházások. A környezetvédelmi ipar erősödése is várható a következő években. A környezetvédelmi vállalatok szakértői úgy ítélik meg, hogy jelenlegi feltételek alapján a környezetvédelmi szektor teljesítménye 2005-ig jelentős ütemben fog növekedni. A szigorúbb normák teljesítése és a jelenlegi felkészültség miatt jelentősen nőhet a környezetvédelmi vállalatok teljesítménye, ami a munkaerőpiacon is érezteti majd hatását. Összeségében tehát elmondható, hogy a környezetvédelem gazdasági életet befolyásoló szerepe az Európai Uniós csatlakozáshoz közeledve egyre erősödik Magyarországon. A növekvő szerepvállalás oka A GKI kutatásának eredményeit főképpen az magyarázza, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása megköveteli az Unió jelenlegi és elkövetkező környezetvédelmi szabályozásának követését. Az új követelmények kielégítéséhez környezetvédelmi 8

9 fejlesztésekre van szükség. Ennek a beruházási igénynek a kielégítésre jött létre és kap szerepet egy ipari kapacitás, amelyet környezetvédelmi iparnak nevezünk. A tapasztalatok szerint a vállalatok egy része önként vállalja a környezetvédelmi normák teljesítését a vállalati imázs javítását remélve. Ezeknek a vállalásoknak az elterjedése hazánkban is fokozódik jelenleg főként a nagyobb cégek körében, és ez várhatóan erősödni fog az EU csatlakozást követően, mivel a jelenleg is már sokkal nagyobb környezettudatossággal bíró közös piacon való versenyképesség megtartásának egyik feltétele lesz. Az önkéntes vállalásokon alapuló eszközök megjelenésének egyik példája a környezetbarát védjegyek megjelenése. A terméken megjelenített védjegy használatának elsődleges célja a termék népszerűségének növelése által a termék iránti kereslet növekedése, esetlegesen megszerezhető adó és egyéb kedvezmények igénybevétele. Hazánkban már megszerezhető a magyar környezetbarát jelzés, de az EU-hoz való csatlakozás után megszerezhetővé válik az EU területén elismert környezetbarát jelzés is, amelynek megléte előnyt jelenthet a közös piacon való megjelenéskor is. A környezetvédelem érdekeinek egyre erősebb érvényesülése az Erópai Unióban már egy előrehaladottabb szakaszban lévő folyamat. Az ottani tapasztalatok azt igazolják, hogy az új elvárások az ipar szempontjából rövid idő alatt a technológiák, berendezések nagy részének cseréjét jelentik. Ez rövidtávon jelentős költségeket jelent a vállalatok számára, de ahogy azt az EU Környezetvédelmi Bizottsága által végzett felmérések is igazolták, hosszú távon ez a legtöbb esetben gazdaságilag megtérülő, a versenyképességet pozitív irányba befolyásoló tényező. Kiemelkedően fontos a környezetvédelmi ipar hatása a munkahelyteremtésre. A munkalehetőségek főként a környezetvédelmi szolgáltatóknál és a gazdasági vállalkozások környezetvédelmi feladatokkal foglalkozó szakosztályán jelentkeznek majd. Ezen kívül a tanácsadással foglalkozó cégeknek is szükségük lesz olyan szakemberekre, akik nemcsak a termelési folyamatok minőségellenőrzéséhez, hanem a termelési folyamatok során a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatásához is kínálnak szakmai segítséget. A környezetirányítási rendszerek bevezetése után pedig létrejönnek a rendszer meglétének igazolására szakosodott cégek is. A társadalmi igény gyorsíthatja a kedvező folyamatokat A környezetvédelem gazdasági tényezőként való megerősödését leginkább a társadalmi elvárások befolyásolhatják. Magyarországon ez a tényező ugyan még nem túl számottevő, amint azt a GKI kutatása is bizonyította. A társadalom ugyan igényli a környezet megóvását, a szennyezések csökkentését, ennek érdekében azonban csak korlátozott mértékben és lehetőségeihez mérten hajlandó anyagi terhet is vállalni. A társadalom magatartása, és ennek megfelelően a környezetvédelmi ipar fejlődésének befolyásolása elsősorban a megfelelő oktatás, tájékoztatás függvénye. Ez utóbbiban vállalhat leginkább a kormányzat és ezen belül is a környezetvédelmi tárca fontos szerepet. A minisztériumnak a jogszabályalkotáson kívül ugyanis részt kell vállalnia a lakosság ismereteinek növelésében, szemléletének megváltoztatásában. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fontosnak tartja, és szívesen támogatja a lakosság környezettudatosságának erősítését, mert úgy ítéli meg, hogy az igények felkeltése gyorsíthatja a kedvező folyamatokat. Nemcsak gazdasági, hanem politikai tényező is Ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a környezetvédelmet, látniuk kell, hogy az ország vezetése is komolyan veszi. Bár sok változás várat még magára, a környezetvédelmi tárca vezetése, úgy gondolja, hogy elindultak azok a kedvező folyamatok, amelyek végén Magyarországon a környezetvédelem mindenki által elfogadott gazdasági és politikai 9

10 tényezővé válhat. Ehhez nemcsak a környezetvédelmi tárca megfelelő költségvetési támogatására van szükség, hanem arra is, hogy a környezetvédelem szempontjai a legfontosabb döntési folyamatok részévé váljanak. A Minisztérium ezért szeretné elérni, hogy a környezetvédelmi terület helyet kapjon a Gazdasági Kabinetben, hogy a jövőben ne szülessenek olyan jogszabályok, döntések, amelyek nem veszik figyelembe a környezet, azon keresztül pedig az ember érdekeit. Egyre inkább igazolást nyer az az előrejelzés, hogy az ország gazdasági modernizációja során a környezetvédelem és a környezetvédelmi ipar húzóágazatként szerepel majd. A környezetvédelmi beruházások jelentős része hosszabb távon megtérül, és közvetlenül is hozzájárul az ipar és gazdaság fejlődéséhez. A fejlett színvonal és a növekvő termelékenységnek munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő, beruházásösztönző hatása is van. A legfontosabb azonban az, hogy a környezetvédelmi fejlesztéseknek köszönhetően mindenki nyer, hiszen a segítségükkel valamennyien tisztább környezetben, tisztább Európában élhetünk majd. 10

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelem és EU-csatlakozás

Környezetvédelem és EU-csatlakozás E ENG M IS ÉRINT Környezetvédelem és EU-csatlakozás Budapest 2002 Szerzõk: ÕRI ISTVÁN (I IV.), BARTHA PÉTER (V VII.) KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS EU-CSATLAKOZÁS E ENG M IS ÉRINT Felelôs kiadó: A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 4. számú melléklet Ifjúsági tanácsnok: Integrációs tanácsnok: Környezetvédelmi tanácsnok: Sport tanácsnok: Városüzemeltetési és turisztikai tanácsnok: Koordinációs tanácsnok:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Tervezet. a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. /közigazgatási egyeztetés/

Tervezet. a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. /közigazgatási egyeztetés/ KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/377/2009. Tervezet a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, 2009. március I. VEZETŐI

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Norvég Alap Zöld ipari innováció

Norvég Alap Zöld ipari innováció Norvég Alap Zöld ipari innováció Célok Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk hulladék mennyiségének és a levegő, víz,

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete-

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Települési Víz és Szennyvíz Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Tartalom 1. Víziközmű szektor áttekintése 2. Kihívások 3. Intézményi és Jogszabályi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk ÖSSZEFOGLALÓ Esélyegyenlőség 1) Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Küldetésünk Cost Consulting: megtakarítások az eredményre ható összes költséggel kapcsolatban A COST CONSULTING ALAPELVEI Megtakarítások azonosítása és realizálása

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

NeKI a fenntartható hulladékgazdálkodásért. Dr. Biczó Imre László Gyula, 2014.09.19.

NeKI a fenntartható hulladékgazdálkodásért. Dr. Biczó Imre László Gyula, 2014.09.19. NeKI a fenntartható hulladékgazdálkodásért Dr. Biczó Imre László Gyula, 2014.09.19. Bevezetés NeKI céljai és szakmai tevékenységének irányai Együttműködések, stratégiai partnerségek, nemzetközi kapcsolatok

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította Cím: Kiadta: Közreműködtek: Felelősség: Dátum: 2003.03.01 Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye ALCOA, DENKSTATT, HENKEL, RONDO, TVK a jogszabály lista a termelő üzemek működéséhez kapcsolódó, leggyakrabban

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben