BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Külgazdasági Vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Külgazdasági Vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány VIDÉKFEJLESZTÉS IV TENGELYÉNEK ELEMZÉSE 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT Budapest, December Készítette: Tóth Dániel

2 Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke... 5 Bevezetés... 6 I. A KAP második pillére: Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés gazdasági alapjai Vidékfejlesztéshez kapcsolódó alapfogalmak Vidékfejlesztés kialakulásának mérföldkövei az EU-ban A kezdet- Mansholt terv Horizontális akciók Teljes körű térségfejlesztés A vidékfejlesztés iránti igény Vidékpolitika, mint a KAP második pillére Vidékfejlesztés kapcsolatai A vidékfejlesztés és a KAP különbsége Fenntartható fejlődés és a vidékfejlesztés viszonya Agrárpolitika és a vidékfejlesztés kapcsolata Vidékfejlesztés és a regionális politika Vidékfejlesztés intézkedések finanszírozása az EU-ban 2007-ig Vidékfejlesztés fontossága és céljai a gyakorlatban SWOT analízis a vidékpolitikában Vidékfejlesztés hatáselemzése az EU-ban A vidékfejlesztési politika a közelmúltban II. Vidékfejlesztés 4 tengelyének elemzése az EU-ban 2007 és 2013 között Kialakulásuk története, azaz egy új vidékfejlesztési rendelet- stratégiai megközelítés Közösségi stratégiai irányelvek Vidékfejlesztési intézkedések az EU-ban 2007 és 2013 között A mezőgazdasági és a halászati ágazat versenyképességének fejlesztése (I. tengelyhez tartozó intézkedéssorozat)

3 A környezet és a vidék fejlesztése (II: tengelyhez tartozó intézkedéssorozat) A vidéki élet minőségének javítása, gazdasági diverzifikáció ösztönzése (III: tengelyhez tartozó intézkedéssorozat) LEADER program A LEADER tengely (IV. tengelyhez tartozó intézkedéssorozat) Az új stratégia pénzügyi támogatása az EU-ban Pénzügyi ellenőrzés és társfinanszírozás III. A IV tengely elemzése Magyarországon 2007 és 2013 között az ÚMVP tükrében Helyzetértékelés Az ÚMVP-t megelőző intézkedések PHARE és SAPARD programok I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az AVOP program Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tengelyekre és intézkedésekre vonatkozó elképzelések A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása (I. tengely) A környezet és a vidék fejlesztése (II. Tengely) A vidéki élet minőségének és a vidéki gazdaság diverzifikálása (III. tengely) A LEADER (IV. tengely) IV. A magyar soros EU elnökség időszaka Soros EU elnökség bemutatása EU és magyar szemszögből Magyar célok, stratégiák, elképzelések A magyar vidékfejlesztési politika lehetséges kitörési pontjai a magyar soros EU elnökség időszakában és az elnökségen kívül V. Befejezés Irodalomjegyzék:

4 Ábrák jegyzéke Táblázatok: 1. sz. táblázat EMOGA kiadásainak alakulása között sz. táblázat Rurális térségek általános jellemzői sz. táblázat Magyarország rendelkezésére álló közösségi agrár és vidékfejlesztési támogatási keretek (millió euró) sz. táblázat Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásai ( ban) sz. táblázat ÚMVP elért eredményei,2010. Február Grafikonok: 1. sz. grafikon EU költségvetésének kiadásai 1958 és 1993 között sz. grafikon Magyarország agrár- és vidékfejlesztési forrásai 2004 és 2006 között (millió euró) Ábrák: 1.sz. ábra A KAP támogatási alapjai 2007 és 2013 között sz. ábra EU vidékpolitikáját ábrázoló hierarchikus háromszög

5 Bevezetés Az Európai Unió már a gyökerektől kezdve, illetve az 1993-as tényleges hatálybalépése óta fontos célokat és feladatokat fogalmaz meg, illetve számos területet érintő intézkedéseket hajt végre. Az EU legfontosabb céljai a következők: béke, egyenlőség, diszkrimináció mentesség, egységes belső piac, államok közti együttműködés és harmonizáció. A célok elérése érdekében államhatárokon átívelő infrastruktúrát kell létrehozni. Összehangolt szabályok bevezetése, alkalmazása a legfontosabb eszköz a hatékonyabb piac elérése érdekében. A tagállamoknak törvénybe kell iktatni az EU-s jogszabályokat, annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a közös európai jogrendszerrel (acquis communautaire). Kitűzött közös feladatok és célok elérése mellett az EU törekszik arra, hogy meghagyja a tagországok szuverenitását és önálló rendelkezését bizonyos ügyekben. Az Unió tehát célokat, feladatokat és stratégiákat állít fel a tagállamoknak, továbbá jelen van azok politikai, gazdasági életében, de a legfőbb nemzeti érdekeket (pl. külpolitika és honvédelem) meghagyja a tagállamoknak. A vidékfejlesztés témakör az elmúlt két évtizedben nagy jelentőséget kapott, ez különösen igaz a legutóbbi évekre, mely időszakban mindinkább előtérbe került a jelentősége. A vidékfejlesztés témája napi szinten is fontossá vált mind az EU mind a tagországok számára. Fontossága megmutatkozik sokszínűségéből, mindenkit érintő céljaiból és még számos egyéb tényezőből. Az EU közös vidékfejlesztési politikát működtet, de emellett meghagyja a tagországok önállóságát, azaz szuverenitását. Az uniós lakosság több mint 50%-a vidéki kistérségekben él, ezért elengedhetetlen egy olyan politikai ág, mely foglalkozik az életszínvonal javításával, illetve a minőségbeli változásokkal a környezet védelem fontossága mellett. Az Unió egész számára prioritást jelent a vidékfejlesztés, mint szakpolitikai ág. Véleményem szerint, a vidékfejlesztés nagyon jelentőséggel bír manapság, hiszen a globalizált világunkban nélkülözhetetlen egy olyan szakpolitika, mely célul tűzi ki a közös fellépést a vidék minőségbeli egyenetlenségeinek javítása érdekében. A XXI. században egy élhetőbb, kiegyensúlyozott, színvonalas és fejlett környezet már nem cél, hanem elvárás; ez az, amit a vidékfejlesztési politika hivatott megvalósítani. Kutatásom célja a 3+1 tengely részletes bemutatása mellett az, hogy feltárjam a vidékpolitika eszközeit, ráfordításait, céljait és stratégiájának szerepét napjainkban és a 6

6 jövőben; meghatározzam a legfontosabb törekvéseket. Továbbá azt kutatom, hogy mennyiben eredményes a vidékfejlesztés, mint politikai ág. A dolgozatom fő vonala, gerince a vidékfejlesztés 4 tengelyére épül, ennek megfelelően 5 fejezetre lebontva készítettem el. Megfelelő háttér ismeretek nélkül, nem érthetnénk meg, nem tudnánk átlátni a vidékfejlesztési politika rendszerét így, az első fejezetben célom a vidékfejlesztési politika kialakulásának, történetének, mérföldköveinek bemutatása 2007-ig, illetve céljainak meghatározása, és kapcsolatainak feltárása más ágakkal. Továbbá ez a fejezet vállalkozik arra, hogy bemutassa a vidékfejlesztés finanszírozási rendszerét 2007-ig, illetve ebben a fejezetben lesz szó a vidékpolitika gyakorlati fontosságáról is. A vidékfejlesztés, de leginkább az agrárpolitika egyik legismertebb szakértője Halmai Péter, így munkám első felében főleg az Ő szakirodalmaiból táplálkozom. A második fejezetben az EU vidékfejlesztés 4 tengelyéről, mint az EU fejlődés és modernizáció egyik legfontosabb pilléreiről esik majd szó a as időszakban. Ebben a fejezetben célom a 4 tengelyhez kapcsolódó intézkedéssorozatok részletes feltárása, illetve az új stratégia finanszírozásának (agrárköltségvetés ) bemutatása. A harmadik fejezetben a magyar vidékfejlesztésé és az ÚMVP- é a lesz a főszerep. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program napjainkban és a jövőben is nagy szerepet játszik, így az alapelvek és az ÚMVP- ot megelőző programok bemutatása mellett, az ÚMVP jellemzése és a 4 tengelyhez tartozó intézkedéssorozat bemutatása a cél 2007 és 2013 közötti időszakban. A negyedik fejezet egy nemsokára aktuálissá váló, magyar szempontból is érdekelt témát hivatott elemezni. Ez nem más, mint a magyar soros EU elnökség időszaka. Ebben a fejezetben kívánom bemutatni a soros EU elnökséget és jelentőségeit magyar valamint EU szempontból. Továbbá célom a trió elnökség és konkrétan a magyar elnökségi program általános elképzeléseinek, céljainak bemutatása. Szintén ebben a fejezetben vállalkozom arra, hogy bemutassam a magyar vidékfejlesztés lehetséges kitörési pontjait, mind az elnökség, mind az elnökségen kívüli időszakokban. A fejezeteket úgy építem fel, hogy azok logikussága és átláthatósága a mindennapi logikát kövesse. Nem titkolt, hogy kutatásom egyik legfontosabb célja, hogy képet nyújtson a vidékfejlesztés fontosságáról és prioritásáról. Célom természetesen ismereteim és tudásom bővítése az EU-ról és az EU-s illetve magyar vidékfejlesztési politikáról. 7

7 Dolgozatomat szekunder kutatások alapján írom, melyek során kész, másodkézből származó információkat, anyagokat dolgozok fel. Ilyen anyagok a szakkönyvek, a szakjegyzetek és az internetes publikációk, valamint a belső és külső konzulensemtől kapott hasznos információk. Szakdolgozatomat grafikonok, táblázatok színesítik, melyek szakkönyvekből és internetről származnak. Dolgozatírás során törekszem, hogy az időrendiség, a logika és a magyar helyesírás szabályait betartsam. Szakdolgozatomban a szerző- évszámos hivatkozási módszert alkalmazom. A szakdolgozat szerzője köszönettel tartozik a hazai szakembereknek (közöttük könyvszerzők, egyetemi tanárok, családban lévő értelmiségek), akik konzultációkkal és hasznos tanácsokkal segítették e munka megszületését. Külön említést igényel a két opponens, főként Káldyné Dr. Esze Magdolna és Cser József meghatározó jelentőségű támogatása és segítsége. Köszönettel gondolok mindazokra, akik valamilyen módon segítették a szakdolgozatom létrejöttét. A szakdolgozat abban a reményben bocsájtható útjára, hogy sikeres feltétele lesz a szerző diplomájának megszerzésében. Budapest, 2010, december 8

8 I. A KAP második pillére: Vidékfejlesztés 1.1. A vidékfejlesztés gazdasági alapjai A vidék sokszínű, lüktető színhelye az életnek. Gondoljunk csak a hagyományokra, mezőgazdaságra, politikai erőre, kultúrára, környezetvédelemre, városi lakosság pihenési forrására vagy akár a tájak szépségére. A 27 európai uniós tagország lakosságának körülbelül 55%-a él vidéki területen. Ez az arány igen magasnak mondható. Az EU összterületének 91%-át megművelt vidéki kistérségek adják, ellentétben például az USA-val, ahol ez az arány 50%, ezért leszögezhetem azt, hogy az Unió egésze számára kiemelten fontos feladat a vidékfejlesztés, mint szakpolitikai ág. A vidékfejlesztés közgazdaságtanilag a regionális politika része. A regionális politika a regionális kapcsolatok és a társadalom működéséből származó igények közötti összhang megteremtésének fő eszköze. A regionális (területfejlesztési) politika a strukturális politika része. A mezőgazdaság termelési struktúrájának javítását, a vidéki infrastruktúrát és a társadalmi lehetőségek fejlesztését nevezzük struktúrapolitikának. A vidékfejlesztés válasz lehet a gazdaság súlyos problémáira (foglalkoztatás, alacsony jövedelmű gazdaságok, állandó elvándorlás stb.) (Halmai, 2002) Az EU vidéki térségeiben, az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetően ment végbe a vidék fejlődése, de mindezek a folyamatok ellenére számos olyan területek maradtak, ahol jellemző volt az alacsony életszínvonal, elnéptelenedés és elvándorlás. Ezekben a térségekben jellemző volt a fizetőképes kereslet hiánya, illetve a munkaerő csekély száma. Ez állapot közel került ahhoz, a ponthoz, hogy ezek a rurális térségek elveszítsék életképességüket. A vidékfejlesztés megalakulásának legfőbb oka az volt, hogy e folyamatot kívánták megállítani, de elsősorban visszafordítani. Tehát a vidékfejlesztéssel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a jelenleg falvakban élők életszínvonala folyamatosan emelkedjen, illetve a helyi lakosság továbbra is ott maradjon. Ezt az utóbbi össztársadalmi érdeket nevezzük a vidéki (kis) térségek népmegtartó erejének. (Kovács, 2003) Véleményem szerint logikusan nézve és a hétköznapi példákat figyelembe véve, ha a vidéki társadalom életszínvonala, jövőbeli kilátásai, esetleg biztonságérzete csökken a legkézenfekvőbb megoldás az elvándorlás. Az elvándorlás alatt gazdaságilag az a 9

9 tevékenységet értjük, mely során a vidéki lakosság bizonyos hányada azon fejlettebb régiókba letelepül, ahol adottak azok a tényezők (munkahely, technológia, infrastruktúra, stb.), melyek egy új, jobb élet kezdetéhez szükségesek. Ezét, ha létrejön a társadalom számára a biztonság, modernizáció és a megfelelő életszínvonalhoz hozzájáruló tényezők (munkahely, szolgáltatások, egészségügyi ellátás, stb.), abban az esetben sikeresen meg lehet állítani az elvándorlást Vidékfejlesztéshez kapcsolódó alapfogalmak A vidékfejlesztés elsőre hangzatos, pozitív jelentéstartalommal bíró összetett szó. Ha meghallom azt a szót, hogy vidékfejlesztés egyből a modernizációra, felzárkóztatásra, életszínvonalra, társadalomra asszociálok, így ennek alapján nem állítok valótlant, ha azt mondom, hogy a vidékfejlesztés komplex jelentés tartalommal bír. A vidékfejlesztés sok más egyebek mellett magába foglalja a helyi lakosságot, életformát, jövedelmet, foglalkoztatást, területfejlesztést, szolgáltatások szintjét és többek között a kultúrát is. Az EU fogalomrendszerében vidékfejlesztési típusúnak tekintjük azokat az intézkedéseket, amelyek a statisztika által vidéknek tekintett területeken élők életminőségének javításához járulnak hozzá, továbbá azokat, amelyek az egységes vidékfejlesztési rendeletben, illetve a LEADER-rel kapcsolatban a közösségi kezdeményezésekre vonatkozó rendeletben szerepelnek. (Márton,2001/2002, p.2) A vidékfejlesztés, vidékpolitika és a vidékfejlesztési politika sajátos jelentéstartalommal bír, tehát egymás szinonimái. Minden kormány működtet vidékpolitikát, mely alatt olyan célokat és intézkedéseket értünk, melyek a vidéki életfeltételeket/életszínvonalat hivatottak javítani. A vidékfejlesztéssel és mindinkább a vidékfejlesztési politikával kapcsolatban több fogalom szorul tisztázásra. Ezek a vidék és a vidéki (rurális) térségek. A vidék fogalma nem pontosan meghatározható és egységes, ugyanis ma már igen nehéz jól elkülöníteni a kisvárost, falut, vidéket és a nagyvárost egymástól. A XXI. században igazán nehéz kellőképpen jó fogalmi meghatározást adni ezekre a szavakra, ugyanis ezek gazdasági és szociológia szempontból már keveredtek, mivel például a rurális térségeken a legfőbb tevékenység, a mezőgazdaság mellett megjelentek szolgáltatások és egyéb (modern) iparágak is (például a szentesi Hungerit baromfifeldolgozó és élelmiszeripari zrt.). Nem is beszélve arról, hogy a helyi lakosok mellett a nagyvárosokból odaköltözött polgárok száma is jelentős. 10

10 A vidék fogalmának meghatározása ugyanakkor Magyarországon sokkal nehezebb feladatnak bizonyult, mint az EU-ban. Régebben elterjedtebb volt az, hogy a vidéket egyfajta negatív/pejoratív értelemben használták (napjainkban is láthatunk erre példát). Mára már, főként pozitív sugallatja van a vidékfejlesztésnek, és az EU-hoz való felzárkóztatást hivatott jelképezni. Véleményem szerint főként a budapesti polgárokra, de a magyarok többsége is jellemző, hogy a köznyelv használata során, saját nagyvárosán kívüli területeket ért vidék szó alatt. A XX. század közepétől a város-falu elmélet megszűnt, helyette kialakult a nem városi terület ; a falu helyett előtérbe került a rurális település. A rural a latin rus szóból ered és a falvakra jellemző tulajdonságok elegyének összege. Európában a modernebb falukra és a körülöttük lévő táj jellemzésére használják a ruralitást. A magyar nyelv a rural szót kifejezés hiányában tévesen vidékre fordította. Magyar szakemberek írásaiban többször olvasni azt, hogy a rurális térséget és a vidéki térséget gyakran azonosnak tekintik. A fentiekben leírtak és az EU szerint is az európai vidék sokszínűsége miatt nem lehet egyértelműen meghatározni a vidéket, úgy hogy az mindenki számára megfelelő legyen. Mégis a leghelytállóbb meghatározás az EU fogalomtárában az alábbi: a vidék olyan térség, ahol a területet mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kézműves tevékenységei mellett megjelennek pihenési, kikapcsolódási és szolgáltatási lehetőségek is. Az Európai Tanács véleménye szerint funkciójuk mezőgazdasági, ökológiai és társadalmi. Az EU rurális térségeiben alacsony a népsűrűség (120 fő/ km² alatt), magas a mezőgazdasági szektor részesedése, illetve az infrastruktúra viszonylag ritka és a II. és III. szektorban dolgozók aránya is alacsonyabb, mint a városokban. (Kovács, 2003) Több nyugat- európai neves szerző (pl. Clout) szerint napjainkban a rurális térségek 3 típusa különböztethető meg: 1. Dinamikusan fejlődő rurális térség, ahol a gazdasági fejlettség mellett adottak a megfelelő életszínvonal és jólét feltételei. 2. Elmaradott rurális térségek, ahol a térségek fejlődés szempontjából az előzőnél alacsonyabb szinten állnak, de lehetőségek, ha korlátozottan is, de adottak. 3. Elnéptelenedő rurális térségek, ahol alacsony a népsűrűség, kedvezőtlenek a környezeti feltételek, a leghatásosabb megoldás a városi lakosság telepítése lenne. Az EU tagországai között jelentős különbségek vannak, így 2 fajta vidékpolitikát különböztetünk meg, annak alapján, hogy az kinek az érdekét képviseli. 11

11 1. Vidékpolitika a városiak érdekében. Ide azok az országok tartoznak, melyekben az urbanizációnak nagy hagyományai vannak. Ebben a modellben a vidékfejlesztési politika célja a városban élők kikapcsolódása és szabadidejük biztosítása. Cél az olyan kistérségek fejlesztése, melyek vonzóak lehetnek a városi ember számára. Pl.: Egyesült Királyság 2. Vidékpolitika a falusiak érdekében. Ebbe a típusba tartoznak azok az országok, ahol a lakosság döntő többsége rurális térségekben él. Cél a vidéki lakosság vidéken tartása, a vidék megóvása és az elvándorlás minimalizálása. Pl.: Finnország (Kovács, 2003) 1.3. Vidékfejlesztés kialakulásának mérföldkövei az EU-ban A kezdet- Mansholt terv Az 1950-es évek elején Európa még nem heverte ki a II. világháborúban szenvedett károkat, csapásokat. A nemzetgazdaságok hanyatlottak, Európa szerte éhínség tőrt ki. Európa szerte a legfőbb gond a mezőgazdaság és ipar újjáélesztése volt. Elengedhetetlen feladatok egyike volt megoldani az élelmiszerválságot. Ilyen körülmények között alakult meg az Európai Gazdasági Közösség, melynek a legfőbb célja a közös mezőgazdaság politika kialakítása volt. A Római szerződés alapján a közös mezőgazdasági politika célja a termelés növekedése, ellátás biztosítása, munkanélküliség csökkentése, életszínvonalbeli különbségek leküzdése és a piac stabilitása volt. Már a kezdetektől megvalósult az a rendszer, mely a strukturális politikák részleges közösségi finanszírozását tette lehetővé ben létrejött az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), majd 1964-ben 2 osztályra bontották. Az Orientációs Osztály finanszírozta a strukturális akciókat, míg a Garancia Osztály az intervenciós politikáért, azaz a közös belső piaci árakért volt felelős. A korai Közös Agrárpolitika beváltotta a reményeket, hiszen támogatásokon és árgarancián keresztül ösztönözte az élelmiszertermelés növekedését. Az EMOGA támogatásainak körülbelül 80 %-a a termelők 20 %-ának jutott, kik a mezőgazdasági területek közel felét birtokolták, s akik folyamatosan érdekelve voltak a termelésben (termelésösztönzés). Ennek következtében az élelmiszertermelés drasztikusan megugrott. 12

12 A termelésben fokozatosan felesleg keletkezett, melyet külföldön lehetett értékesíteni, így az exportkereskedelem bővült. Ugyanakkor ennek a legnagyobb hibája az volt, hogy a termelést ösztönző támogatások miatt a gazdák helyzete elkényelmesedett, így a termékeket csak újabb támogatásokkal lehetett (külföldre) továbbértékesíteni. Ez a kényelmes támogatást kapok, termelek, támogatást kapok, értékesítek rendszer odáig vezetett, hogy a piaci versenyképesség drasztikusan csökkent és a világpiac fokozatosan torzult. Láthatjuk, hogy a KAP-on belül kialakult egyfajta mókuskerék. A termelés gyors növekedése miatt az agrárszektorban használt vegyi anyagok jelentősen növekedtek, melyek hozzájárultak a környezetszennyezéshez. A túlzott támogatásigény és a környezetért való aggódás vezetett a KAP további reformjaihoz. (Bálint, 2010, A KAP ellentmondásai a 60-as évek közepétől jelentkeztek. A piacpolitika nem tudta az agrárjövedelem és a piacstabilitást fenntartani. A Bizottság 1968-ban kidolgozott egy átfogó dokumentumot, melyet az akkori mezőgazdasági biztos után Manshol-t Tervnek neveztek. A terv középpontjában a családok életképessége állt, mely terv keretében a termelékenység növekedésével egy-egy családot elfogadható jövedelemhez juttattak. Emellett fontos cél volt a kevesebb, de ugyanakkor versenyképesebb gazdaságok ösztönzése, így kevesebb támogatás juttatására lett volna szükség és a túltermelés is megállítható lett volna. A terv heves tiltakozást váltott ki a Közösségben, különösen a munkaerő és a földterület csökkenését nehezményezték. A terv elfogadtatására a társadalmon belül nem fordítottak megfelelő figyelmet. A célokat (földterület és munkaerő csökkenés) úgy közölték, mintha azok megvalósítandó tervek lettek volna, holott valójában a modernizáció következményei voltak. (Halmai, 2002) Horizontális akciók A Manshol-t Terv végül nem lépett életbe, de a Közösségen belüli a strukturális megközelítés fokozatosan erősödött. A 1972-től 1985-ig terjedő időszakot horizontális akciók jellemezték. Ezekre az akciókra azért volt nagy szükség, mert a belső piac egységes, standard termékeket követelt meg. Ahogy napjainkban is, úgy a 70-es évektől egyre fontosabbá vált az, hogy a fogyasztóra ne jelentsen semmiféle veszélyt az előállított termék. Fokozatosan előtérbe kerültek a higiéniás követelmények, az egységes növény és 13

13 állategészségügyi szabályozások, a környezetvédelem, továbbá fontossá vált az állatvédelem és a termékek minősége is. ( Bernek, 2004) A Közösség még idejében felismerte, hogy az EMOGA működési és financiális nehézségeit második felében megszülettek az első gazdaság-és társadalomszerkezeti irányelvek. Az első irányelv az idős gazdák ösztönözte arra, hogy felhagyjanak a gazdálkodással, annak érdekében, hogy az így felszabadult földjeiket további fejlődés alá helyezzék. A 2. irányelv a gazdaságok modernizációját tűzte ki célul, míg a 3. irányelv a mezőgazdasági dolgozók képzésért kívánta fejleszteni. Kétség kívül a társadalomszerkezeti feltételek javultak, de az eredmények ugyanakkor még korán sem voltak látványosak és eredményesek es krízis következtében csökkent a munkaerő, ugyanakkor a termelés intenzívvé vált, nem keletkezett felesleg a piacon. A támogatásokat könnyebben megkapták azok a gazdálkodók, akik amúgy is hatékonyan termeltek. Az elmaradott régiókban a gazdáknak nem volt lehetőségük a szaktudásuk elmélyítésére és a modernizáció teljesítésére, ugyanis ezeken a területeken komoly kommunikációs, technológiai hiányosságok mutatkoztak. A regionális megközelítés értelmében a támogatások csak meghatározott gazdálkodóknak jutottak el. Ettől kezdve nyertek nagyobb teret a strukturális politikák és ugyanettől az időszaktól kezdve a regionális fejlesztés és a vidékfejlesztés valamint a strukturális politikák fokozatosan összekapcsolódtak. Az EMOGA egyéb szektorális intézkedéseket is finanszírozott, melyek egy része az értékesítést segítette elő (állategészségügyi intézkedések, szőlőültetvények felszámolása stb.) (Halmai, 2002) Teljes körű térségfejlesztés 1975-től egyre több regionális jelegű akció kezdődött, melyek a területfejlesztésre irányultak, azonban a mezőgazdasággal álltak kapcsolatban ben 3 integrált programot futtattak, melyek Skócia nyugati parti szigeteinek, Franciaország Lozére vidékének és a Belgiumban az Ardennek körzetének fejlesztését támogatta ben a 3 integrált programnál sokkal hatásosabb Integrált Mediterrán Programokat (IMP) vezettek be. Az IMP célja az EU-hoz újonnan csatlakozott országokfőként Spanyolország- támogatása volt a versenyképesség növekedése céljából. Természetesen később támogatták magukat az újonnan csatlakozott tagállamokat is. Az IMP Görögország teljes területére valamint Olaszország és Franciaország egyes régióira 14

14 terjedt ki (főként a mezőgazdaság, élelmiszeripar, szolgáltatások, idegenforgalom és halászat területein). Szintén ebben az évben 1985-ben a Bizottság Zöld Könyvet adott ki a Közös mezőgazdasági politika perspektívái címmel mely megállapította, hogy az elkövetkezendő évben új munkahelyek létrehozása elengedhetetlen mind a mezőgazdaságban és mind a mezőgazdasági területeken kívül is. Továbbá célul tűzte ki a tagállamok régióinak együttműködését. Az Egységes Európai Okmány (EEO) 1986-ban hozta létre a regionális politika szerződéses alapjait. Új XIV. címet illesztett a Római Szerződésbe Gazdasági és Szociális kohézió címmel, mely a különböző fejlettségű régiók közötti különbségek csökkenését írta elő. Az EEO kimondta, hogy a vidékfejlesztés és a területfejlesztés szétválasztása nehéz folyamat, továbbá elsőként hívta fel a figyelmet a vidékfejlesztés fontosságára és további a reformokra. Az EEO megjelenésétől kezdve beszélhetünk vidékfejlesztés és területfejlesztés egységbe szerveződéséről. Az 1988-ban elfogadott Delors I. csomag célul tűzte ki az Egységes Európai Okmányban leírtak megvalósítását, valamint koordinálta a Strukturális Alapok tevékenységét. Az Delors I. csomag rendszerezte a célkitűzéseket (objectives) és azokhoz tartozó célterületek elkülönítését végezte. Így megvalósulhatott a Strukturális Alapok programozása 89 és 93 között. Az alábbi grafikonról jól látható a következő megállapítás: A 1988-as reformnak köszönhetően a Strukturális Alapra jutó támogatás (piros) a költségvetésből 1992-re 17%-ról 27%-ra nőt, míg a mezőgazdaságra fordított arány (halvány rózsaszín) látható csökkenést mutatott. (Tanító, 2010) 1.sz. grafikon: EU költségvetésének kiadásai 1958 és 1993 között. Forrás: let.dt: ,11: ben A KAP fejlődése és jövője című dokumentumban megfogalmazódott az a cél miszerint, a mezőgazdaságon kívül más tevékenységeket is motiválni kell, mivel 15

15 ezek erősen hozzájárulnak az elvándorlás csökkenéséhez, valamint a vidéki lakosság életszínvonalához. A rurális fejlődés nem csak a mezőgazdaság fejlődésétől függ, hanem fontos szerepet játszik az ipar, de főként a szolgáltatás szektor (Halmai, 2002) A vidékfejlesztés iránti igény A 80-as évek végére a 3 fő élelmiszer csoportban (tejtermék, gabonafélék és marhahús) óriási feleslegek keletkeztek, melynek következtében a KAP finanszírozhatatlanság szélén állt. A Delors I. csomag után a legfontosabb eredmény a KAP kiadásai emelkedésének korlátozása volt, mely értelmében ezen kiadások nem nőhettek nagyobb mértékben a GDP növekedési ütemének 74%-ánál. Kvótarendszert hoztak létre, a tejtermelést szabályozására; aki túllépte az adott kvótáját, büntetés fizetésére kötelezték. Azonban a kvótarendszer nem hozott radikális változást, így ki sem terjesztették a többi kettő termékcsoportra. Az ír mezőgazdasági biztos McSharry vezetésével nagyszabású reformprogram készült el, melyet 1992-ben fogadtak el. A KAP reform legfőbb pontjai a következők voltak: 1.: A közösségi árak csökkentése és azok világpiaci árakhoz való felzárkóztatás. 2.: Jövedelemkompenzációs rendszer bevezetése, előnye a korábbi ártámogatási rendszerrel szemben az, hogy nem ösztönöz a termelés volumenének növelésére. 3.: A termelés csökkentése miatt a gabona szektor esetében a kifizetéseket a föld ugaroztatásához kötötték. 4.: Nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem, így azok a gazdák, akik környezetkímélő módszereket használnak termelésük során támogatásban részesülnek. 5.: Korkedvezményes nyugdíj azon gazdáknak, akik 55 évnél idősebbek. Azért volt fontos, mivel az Unió agrárszektorában dolgozók több mint 50%-a idősebb 55 évnél. A reform jelentősége az volt, hogy az árak támogatásáról fokozatosan kívántak áttérni a jövedelemtámogatási rendszerbe. Először csak a gabona, hús és gyümölcsfélékre terjesztették ki, míg a szintén fontos tejtermékekre, cukorra, borra nem. A jövedelemtámogatási rendszer nagy problémája az volt, hogy sok munka és időigényes. A Mc Sharry reform hatására először a gabonaszektorban történtek fontos és jelentős változások, melyek keretében a gabonatartalék 30 millióról 2 millió tonnára csökkent. Az ugaroltatási program miatt a kínálat rugalmasabb lett a kereslethez képest. A 16

16 környezetvédelem hangsúlyozása miatt csökkent a vegyszerek és műtrágyák használata. A közös költségvetésen belül a mezőgazdaságra fordított kiadások 40-50%ára mérséklődött. A reform rávilágított a mezőgazdaság olyan fontos pontjára, ami a Római szerződésben nem is szerepelt, mégpedig arra, hogy az agrárszektor nem csak termékeket hoz, hanem tájjellegű és kulturális feladatai is vannak. A reform végett a termelés csökkent és egészségesebb termékek kerültek előtérbe. (Horváth, 2007) Elmondhatom azt, hogy a McSahrry agrárreform kedvező folyamatokat indított el a Közösség támogatásán belül, ugyanakkor hosszútávon a fő ellentmondásokat nem tudta megoldani, összességében jelentős változások nem történtek; a termelési rendszer sem változott meg és a KAP alapelvei továbbra is érvényben voltak. Ugyanakkor, ami egyértelmű pozitívum, hogy előtérbe került a környezetvédelem fontossága. Az 1996-ban elfogadott Cork-i deklaráció hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési politika a KAP fontos részéve kell váljon. A dokumentáció célja a szegénység elleni küzdelem, munkahelyteremtés, elvándorlás csökkentése, esélyegyenlőség, növekvő életszínvonal, egészség és biztonság, valamint minőségbeli változások voltak. A deklaráció továbbá kimondta, hogy a közeljövőben fenntartható vidékfejlesztésnek alapelemmé kell válnia a vidékpolitikában. Továbbá hangsúlyozta, hogy a vidéki környezet megóvása és javítása is több mint óriási feladat. Az állami kiadásokban igazságot kell tenni a várost és a vidéket érintő kiadások között (infrastrukturális beruházások, egészségügy, oktatás, távközlés), mivel továbbra is nagy a szakadék a városok és vidék között. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadások növekvő hányadát kell a vidékfejlesztés és környezetvédelemi célok megvalósítására fordítani. (Halmai, 2002) Megállapíthatom, hogy a cork-i deklarációban első ízben kapott helyet a fenntarthatóság, ami mára már nélkülözhetetlen fogalom a vidékfejlesztésben továbbá a nemzeti és nemzetközi politikákban is. Fenntarthatóság alatt olyan fejlődési folyamatokat értünk, melyek fedezik a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő generációi számára nélkülözhetetlen természeti erőforrásokat Vidékpolitika, mint a KAP második pillére Az 1997-ben kiadott, majd 1988-ban módosított AGENDA 2000 megfogalmazza, a KAP reformjait, továbbá hangsúlyozza a vidékfejlesztés elengedhetetlen és szükséges voltát. Az AGENDA 2000 dokumentum nagy változásokat hozott az EU- strukturális 17

17 politikájában. A fő célkitűzések a versenyképesség növelésére valamint a támogatások csökkentésére irányultak. Ezzel egyidejűleg célul tűzték ki a termelési struktúra és a családi gazdaságok modelljének további fennmaradását, továbbá nagyobb hangsúlyt kapott az agrárpolitika jobb átláthatósága és a támogatások igazságosabb elosztása. (Halmai,2005) A Bizottság akkori állítása szerint a KAP addigi reformjai nem érték el teljesen a céljukat, ugyanis a támogatások nem mindig abba a régióba irányultak, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá, így számos vidéki kistérséget hátrányosan érintet. (Márton, 2002) Sajnos ezzel a problémával mai napig találkozunk a vidékfejlesztési támogatások lehívása terén. A vidékpolitika manapság is számos olyan kistérséget nem érint, ahol nélkülözhetetlen lenne a fejlődés vagy pedig olyan termelőkre koncentrál, akik nem tartoznak a hátrányos helyzetű gazdálkodók körébe. Véleményem szerint az okok a technológia, kommunikációs és politikai hiányosságokban keresendők, hiszen pl. kommunikáció hiányában a kisebb térségekhez nem mindig jut el a vidékpolitika szava ; a kis lélekszámú térségek gyakran nem esnek bele a vidékpolitika látókörébe, ez valahol természetesnek mondható, hiszen nem lehet minden egyes apró települést ugyanolyan részletességgel és odafigyeléssel támogatni. A Bizottság javaslata alapján 1999-ben az Egységes vidékfejlesztési rendelet keretében, a Berlini Csúcs először mondta ki egy olyan vidékfejlesztési politika szükségességét, melynek funkciói sokkal jobban szolgálnák a vidék érdekeit és a környezetvédelmet. A berlini csúcson kiadott mezőgazdasági reformcsomag elemei a következők voltak: intézményi árak nagyobb arányú csökkentése, menniységi szabályozások (pl. állatlétszám). A vidékfejlesztés ezután a KAP második pillérjévé vált. Az AGENDA 2000-ben megfogalmazott célok nem csupán a mezőgazdaság fejlődésére irányultak, hanem a vidék állapotának javítását is szolgálták (munkahelyek, életszínvonal, természeti kincsek megőrzése). (Halmai,2005) Elmondhatom azt, hogy évtől egy egységes és célokkal teli, átgondolt stratégiákon alapuló, modern vidékfejlesztési politika jött létre. Feladata és jelentősége egyre jobban előtérbe került a KAP-on belül. A mezőgazdaság mellett a vidéki élet javítása is alapelemmé vált az agrárpolitikában. A vidékfejlesztés egy fenntartható, integrált politikává vált, mely ez után, az eddigi reformoknak köszönhetően jobb kapcsolatot teremthetett a KAP első pillérével (árpolitika, piacpolitika). 18

18 1.4. Vidékfejlesztés kapcsolatai A vidékfejlesztés és a KAP különbsége A Közös Agrárpolitika eszközeit a vidékfejlesztési intézkedések teszik igazán teljessé. A legfontosabb különbség a KAP és a vidékfejlesztés között, hogy a vidékfejlesztés nem automatikusan, hanem programfinanszírozás segítségével működik. A vidékfejlesztési támogatáshoz csak olyan fejlesztési programmal lehet hozzájutni, mely elemeit nem az EU, hanem a tagállam (vagy régió) állítja össze. További különbség, hogy ezeket a programok nagy hányadát az EU, kisebb hányadát pedig a tagállam finanszírozza (részfinanszírozás), így a vidékfejlesztésre fordított támogatások sokkal nagyobb arányban járul hozzá a térség fő igényeihez. A vidékfejlesztési támogatások hozzájárulnak a KAP egyes problémáinak leküzdéséhez: - a nemzeti költségvetések általi részfinanszírozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok (támogatásba részesülök) saját maguk dönthessék el, hogy milyen akciókhoz kérik a támogatást, - a nem rászorultak kizárhatóak a támogatásokból, - a vidékfejlesztési támogatások nem késztetnek a környezet túlzott szennyezésére, sőt a környezet megóvása és a fenntartható mezőgazdaság a cél. Fontos kérdés lehet, hogy megvan-e a vidéki társadalomban a befogadási képesség az egyre inkább növekvő vidékfejlesztési támogatások iránti; ugyanis pályázni kell a programokra, azokat el kell bírálni, melyek egyre nagyobb terheket rónak az adminisztrációs központokra. A KAP támogatásai egy viszonylag könnyedén átlátható rendszert képeznek, mindenki számára hozzáférhetőek, mindenkinek azonos lehetőségeket nyújtanak, illetve a támogatás normatív alapon jár. (Halmai, 2002) Fenntartható fejlődés és a vidékfejlesztés viszonya A vidék átalakulásának része a fenntartható fejlődés. A maximális érthetőség miatt, fontos, hogy tisztázzam a fejlesztés és a fejlődés közötti különbséget. A fejlődés és a fejlesztés eltérő jelentéstartammal bír. A fejlődés egy rendszer belülről jövő változása, míg a fejlesztés kívülről jövő tudatos tevékenység, melynek célja a 19

19 fejlődés elősegítése illetve gyorsítása. Megfelelő állapotban egy vidék pozitív fejlődik, tehát fejlesztésre akkor van szükség, ha a fejlődést, mint folyamatot gyorsítani szeretnénk. A fenntartható fejlődés (sustainable developpement) a fejlődés egyik formája. "A fenntartható fejlődés a fejlődésnek olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítési lehetőségeitől. (ENSZ: Our Common Future kiadványa, 1987) A fenntartható vidékfejlődés egy olyan mindenre kiterjedő fejlődéssorozat, melynek gyakorlati kivitelezése nehéz feladat. A fenntartható fejlődésnek 3 csoportja létezik: 1. A gazdasági, ahol a gazdasági növekedés és az életszínvonal fenntartható a népességnövekedés csökkenése mellett. 2. ökológiai, amely felfogás szerint a környezeti problémák szem előtt tartásával lehet megteremteni a folyamatos növekedés lehetőségét. 3. szociokulturális felfogás a társadalmi szolidaritásra helyezi a hangsúlyt. Célja az, hogy a szegények is hozzájussanak a fenntartható fejlődéshez és a biztonsághoz. Véleményem szerint a gyakorlatban a 3 csoport egyensúlyára kell törekednünk. Ha a fenntarthatóságot a vidékfejlesztés tükrében nézzük, akkor három elemet fontos kiemelni. 1. fenntartható mezőgazdaság esetében a fenntartható fejlődés megőrzi a természeti kincseket, élővizek, állatvilág, növényvilág erőforrásait mindemellett fontos szerep kerül a környezetvédelemre. 2. fenntartható vidékfejlesztés magába foglalja a vidéki lakosságot és a nem agrárjellegű tevékenységeket is. Jelen felfogás szerint a fenntartható fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie. (Láng, 1997, p. 42) A 3. elem a fenntartható vidék és a tiszta környezet, ami csak a fejlett társadalmakban terjedt el. (Kovács, 2003) Agrárpolitika és a vidékfejlesztés kapcsolata A vidékfejlesztés nem épülhet kizárólag a mezőgazdaságra, hanem igénybe kell vegyen, más gazdasági tevékenységet és szektorokat is. De ugyanakkor a kapcsolat a vidékfejlesztés és az agrárszektor között igen jelentős a földhasználat, a kibocsájtás és a fogyasztás tekintetében. A föld legnagyobb használója a mezőgazdaság. Az agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika közé sem lehet egyenlőségjelet tenni. Az agrárpolitika szektorális politika, míg a vidékfejlesztés területi politika, amely a vidéki gazdaság, mint egész fejlesztésére irányul. (Márton,2001/2002, p.2) Hazánkban számos 20

20 szakember hangsúlyozza a mezőgazdaság fontos szerepét a vidékfejlesztésben, ugyanis szerintük az agrárgazdaság kapcsolódik legszorosabban a vidékhez, mivel a vidéki térségek adják a mezőgazdasági területeket. (Kovács, 2003) Szakértői vélemények szerint a mezőgazdaság szerepe manapság és a jövőben fontos szerepet játszik a vidéki lakosság jövedelemtermelésében, igaz, hogy részaránya a foglalkoztatásban és GDP termelésben csökken. Minél kisebb egy falu, annál jobban függ a mezőgazdaságtól (Tóth E. et al. 2002). A vidékfejlesztés multiszektoriális jelentéssel bír, mivel a mezőgazdaságon kívül, szociális és környezetvédelmi célokat és stratégiákat hordoz magával. Ezzel ellentétben az agrárpolitika fő célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság szerepvállalását a vidéki közösségek fenntartásában. Nemcsak azt mondják a témában illetékesek, hogy a vidékfejlesztés nem bontható le/korlátozható le kizárólag csak agrárfejlesztésre, de a mezőgazdaság fejlesztés sem szűkíthető csak a vidéki kistérségekre. Hiszen az alapanyag termelés a mezőgazdasági tevékenységekben kihat az egész termékpályára, melynek túlnyomó többsége a városokban lelhető fel. A két fogalom közti különbségek a szabályozásban is megmutatkoznak. Az agrárpolitika gerince a piacszabályozás, a vidékpolitikáé a programfinanszírozás. (Kovács, 2003) Véleményem szerint tehát a két fogalom között vannak hasonlóságok, de semmiféleképpen sem azonosítható egymással, mivel a vidékfejlesztés több ágazatot ölel át, mint az agrárfejlesztés, ami egy ágazati fejlesztés. Megállapítom, hogy manapság az agrárgazdaság fejlesztésről átkerült a hangsúly a vidékfejlesztésre, mert így fokozható a vidék értékhozó képessége Vidékfejlesztés és a regionális politika Az EU vidékpolitika egyrészt a KAP második pillére, valamint része a regionális, azaz a területfejlesztési politikának. A regionális politikát gyakran emlegetjük területfejlesztési politikaként. A vidékfejlesztés és a területfejlesztés, mint közösségi politikák közel párhuzamosan fejlődtek. A vidékfejlesztés az agrárstruktúra-politikából fejlődött. A társadalmi problémák nemcsak a mezőgazdaságból adódnak, gondoljunk csak például egy vidéki kistérség ipari üzemének bezárására, mely magas munkanélküliséget okozhat a térségben. A Közösség hamar felismerte, hogy gazdag és szegény régiók között regionális egyenlőtlenségek vannak, melyek hosszú távon gazdasági teljesítmények 21

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben