ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXLI. évfolyam november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXLI. évfolyam 2006. november"

Átírás

1 ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA CXLI. évfolyam november ALAPÍTVA 1862-BEN

2 Kétmillió hektár A szép számmal megjelentek elôtt Gazsó György erdômérnök-színmûvész szavalt Pethô József elnök beszédében az ÁESZ egybentartásának fontosságát hangsúlyozta, majd Gráf József miniszter Szabó Tibor helybéli gazdálkodóval jelképesen elültette a kétmilliomodik hektárt szimbolizáló fehérnyár-csemetét Az ünnepség végeztével sajtótájékoztatót tartott (balról): Luzsi József, Csóka Péter, Gráf József és Pethô József

3 A harmadik oldal Tartalom a világ legnagyobb faanyag exportõre. Ez a mondat a világ Ausztria-Magyarország erdõvagyonát felmérõ elsõ, 1910-ben készült tanulmányban olvasható. Néhány év elteltével és egy világégés után azonban Magyarország már Európa erdõben legszegényebb országai közé tartozott, területének nem egészen 12%-át borították erdõk. Ebben a helyzetben olyan nagy tudású szakemberekre és felkészült politikusokra volt szükség, mint Kaán Károly, aki képes volt új utakat, új erdészeti politikát kijelölni. A politika alapelve egyszerû és világos volt: megvédeni és a természeteshez közeli állapotba vinni a megmaradt erdõket, az ország erdõterületét pedig minden lehetséges módon gyarapítani. Munkájuk nyomán fejlõdésnek indult az erdészet, új erdõk jelentek meg a domb és hegyvidékeken, de a Petõfi által megénekelt végtelen rónaságon is. Az erdõtelepítés lendületét ugyan a második világháború megtörte, az ötvenes években azonban már újra hatalmas ütemben létesültek új erdõk, nemcsak az Alföldön, de a dombvidéki kopár területeken is. Az erdõtelepítés üteme a költségvetés teherbírásának függvényében változott, és változtak az erdõtelepítés célkitûzései is: a talaj és vízvédelemtõl a faanyag források bõvítésén át a természetszerû erdõk területének növeléséig, az élhetõbb vidék kialakításáig, kézzelfoghatóan igazolva az erdõk sokszínû funkcióit és azt, hogy az erdõ nemcsak faanyag forrása, hanem létünk egyik biztosítéka is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással, ahol a vidékfejlesztés részeként új források nyíltak meg az erdõ telepítésére, a korábbi évtizedekben nem tapasztalt figyelem fordult a telepítés felé. Így válhatott valóra, hogy az ország erdõterülete alig több mint 80 év alatt majdnem megduplázódott, és ma az ország 20%-át borítják erdõk. Ezzel ha nem is abszolút mértékben, de arányaiban Európa legnagyobb erdõtelepítõ országai közé tartozunk. Erdõt telepíteni pedig nem egyszerûen munka, hanem a jövõbe vetett töretlen hit bizonyítéka. Mi, erdészek büszkék vagyunk erre az eredményre, de tudjuk, hogy ez nem a mi eredményünk, hanem az országé. Véletlen, de mindenképpen szimbolikus jelentõségû az, hogy a 2 milliomodik hektárt éppen Ópusztaszeren ünnepelhetjük, és itt hajthatunk fejet a nemzet teljesítménye elõtt, bízva abban, hogy mindaz, ami eddig létesült, gyermekeink és unokáink javát fogja szolgálni. Csóka Péter Mátyás Csaba: Kétmillió hektár...11 B/2 Erdészek az országgyûlés elnökénél Pethõ József: Egységben vagy szétszóródva Halász Gábor: Régi dicsõségünk Csóka György Lakatos Ferenc: Istvánffy László: Erdõ, tõke, K+F és a gazdaságpolitika Lakatos Ferenc: A magyar kõris rovarvilága Babics István Vízvári Ottó: Védekezés a cserebogárpajor károsítása ellen Emlékmûvek, emlékbeszédek Az elsõ ültetetett emlékmû, OEE emlékfaültetés, Adamovich László, Magyar János, Grátzer Miklós, Faragó Sándor, Nagy László, ifj. Sarkady Sándor, Bujdosó Alpár, Németh Kálmán, Fodor Tamás beszédei Kocsó Mihály: Volt diákjaink adományai Koltay András Tóth János: Az erdõvédelmi szakosztály Szatmár-Beregben éve Magyarországon a STIHL Szabó József: Szegedi erdésztanulók Gyimesben Magánerdõben Nagy Imre Kiss Tibor Hajdu Tibor: A Nyugat-Dunántúli Régió erdõgazdálkodása A jogász válaszol Bán István: Gímszarvas-rablógazdálkodás Magyarországon...92 Homonnay Zsombor: A hülyeség ára Búzás Zoltán: A Kiotói Jegyzõkönyv Ghimessy László: Ismernünk kellene Egyesületi hírek ERDÉSZETI LAPOK Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLI. évfolyam 11. szám (november) FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János. SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: Mobil: erdlap@mtesz.hu KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc A kézirat lezárva: november 21. ISSN Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta. A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk. A címlapon: Lengyel László fotómontázsa.

4 Erdészek az Országgyûlés elnökénél Az erdészeti ágazat számára fontos, hogy a kormányzati személyiségek mellett a parlament képviselõi is tájékozottak legyenek az erdészek szakmai igényeirõl. Az elmúlt idõszakban a zöldek küldöttségét fogadta Szili Katalin házelnök asszony, ezért szükségét éreztük, hogy az erdészek szakmai véleményével is megismerkedjen. E célból kértünk személyes meghallgatást elnök asszonytól, aki szeptember 5-én készségesen fogadta az Országos Erdészeti Egyesületet (OEE) képviselõ dr. Pethõ József elnököt és Ormos Balázs fõtitkárt és a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnökét Luzsi Józsefet és fõtitkárát dr. Sárvári Jánost. A megbeszélésen részt vett a kabinetiroda vezetõje és helyettese is. Szili Katalin házelnök asszony a parlamenti dolgozószobája melletti tárgyalóban fogadta a küldöttséget. Luzsi József, a MEGOSZ elnöke erdélyi fafaragást nyújtott át, mely a Magyar Köztársaság címerét ábrázolta, hátoldalán pedig a találkozó emlékét örökítette meg szövegesen. Dr. Pethõ József átadta egyesületünk jelvényét, az Erdészeti Lapok egy példányát és a 2003-ban a Parlament felsõházi üléstermében megrendezett erdészeti nyílt nap összefoglaló kiadványát. A házelnök asszony bevezetõként elmondta, hogy a nemzeti értékek megõrzése és a természet megóvása a szívügye. A fenntartható fejlõdés szempontjából is fontos számára az erdészet. Véleménye szerint az erdészet gyökerei mélyen ülnek, sokkal nagyobb nyilvánosságra van szükség a megismeréséhez. Kezdeményezte, hogy a évi parlamenti erdészeti nyílt nap után 2007-ben is kerüljön megrendezésre egy hasonló rendezvény. Az erdõk területének bõvítése is kiemelt feladat. A közeljövõben eléri hazánk a 2 milliomodik hektár erdõterületet. Ez az esemény ünnepi rendezvényt érdemel, melynek védnökségét vállalta és azon személyesen venne részt. Az erdészek hangsúlyozták, hogy a megjelent erdészeti civil szervezetek tényleges, nagyszámú tagságot és tömegbázist maguk mögött tudó valós civil szervezetek, amelyek az erdõben élõ és dolgozó emberek és családjaik érdekeit képviselik. Továbbá elmondták, hogy az állami erdõgazdálkodás egysége megõrzendõ, semmiféle szeletelésnek, privatizációnak nincs helye, hiszen csak egy egységes államerdészet képes az erdõ hármas funkciójának megvalósítására. A védett erdõk kezelésének leválasztása az állami erdõgazdálkodóktól tilos. A természetvédelemnek is megvan a fontossága, de az erdõk kezelése az erdészet dolga. Az erdõgazdálkodás évszázados szakmai múltja bizonyított. A minõségi erdõgazdálkodás bizonyítéka a sok ezer hektár ma védett erdõterület. Akkor lesz megnyugtató megoldás a vitás kérdésekben, ha a tárgyalóasztalnál a megfelelõ tagsággal és tömegbázissal rendelkezõ, nem különbözõ érdekcsoportok által finanszírozott, hanem hiteles civil szervezetek képviselik magukat. Ha ez így lesz, akkor valószínûleg érdemi és baráti beszélgetés alakul ki a két fél között, hiszen könnyen belátható, hogy az érdekeink közösek. Csupán meg kell azokat tisztítani a szakmai túlzásoktól, az egyéni érdekektõl és a túlzott politikai befolyástól. Az elnök asszony megjegyezte, hogy az erdészek gazdálkodjanak, a természetvédelmi hatóságok pedig ha szükséges korlátozzanak és avatkozzanak be a természetvédelem érdekében. Láthatólag nem támogatta az állami erdõk részleges vagy teljes privatizációjának gondolatát sem. Az erdészek kifejtették, hogy az erdészet a vidékfejlesztés kiemelt területe, sok ezer családnak biztosítanak megélhetést. Az ország termõterületének minden negyedik hektárja erdõ, ezért többet érdemel. Az erdõgazdálkodás válságmentes ágazat. Ezt veszélyeztetni nem szabad. Az Új Magyarország stratégiai tervben az erdészet megfelelõ jogcímeken legyen képviselve, mind például az erdõ-környezetvédelmi kifizetések, az erdészeti szaktanácsadás támogatása. Az energiaerdõ nem erdészeti kérdés, az ilyen ültetvényeket nem is tekintjük erdõknek. A házelnök asszony javasolta, hogy a megoldatlan kérdések tisztázására a jövõ év tavaszán kerüljön sor egy közös ülésre a Parlament Mezõgazdasági, Környezetvédelmi és Gazdasági Bizottságai részvételével. A résztvevõk kölcsönösen hasznosnak tartották a mintegy harmincöt percen át tartott megbeszélést és a folytatását szorgalmazták. A megbeszélés végeztével közös fotó készült a résztvevõkrõl. Az erdészek delegációja nevében köszönjük, hogy a házelnök asszony igazán baráti és kötetlen eszmecserén adott lehetõséget az erdészeknek ágazatuk kiemelten fontos feladatainak megismertetésére és különösen köszönjük és várjuk a további együttmûködést a kijelölt területeken. Ormos Balázs és Dr. Sárvári János fõtitkárok 338 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

5 Egységben vagy szétszóródva A nemzeti Pantheon szomszédságában, a Hét Vezér vérszerzõdésének emblema-tikus helyéhez közel Ópusztaszer 91C erdõrészletben, a Föld Napján, ismét ünnepre gyûlt össze a magyar erdésztársadalom. Magyarország erdõgazdasági célú területe elérte a 2 millió hektárt, erdõsültsége a 20 %-ot. Hazánk ezeregyszáz éves történetéhez mindig szervesen illeszkedõ erdõgazdálkodás újabb határkövét tette le. A találkozót bevezetõ A kilenc csodaszarvas c. ballada korlátot és megalkuvást nem ismerõ történetének aktualitása és mûvészi tolmácsolása, az ünnepi beszédek mértéktartása, de az erdõ örök megújulását jelképezõ emlékoszlop avatása is, mindmind méltó keretül szolgáltak. A novemberi napsütés meleget és derût sugárzó erejével ajándékozta meg a szép számú résztvevõt, jó megvilágításba helyezve az ünnepség díszletéül szolgáló alföldi erdõket. Minden adott volt ahhoz, hogy a magyar erdészet több évszázados munkájának látványos eredményét önfeledten ünnepelje. Az ünnepség hangulatába azonban disszonáns hangok is vegyültek. Elnöki köszöntõm ünnepélyességét is az aggodalmak és a jogos elvárások megfogalmazásával törtem meg. Mindezt a 2118/2006 (VI.30.) Korm. határozat váltotta ki, mely az államháztartás hatékony mûködését elõsegítõ szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrõl dönt, így január 1-jei hatállyal az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESz) 10 területi Igazgatóságát megyeszékhelyenként az összevont FVM szakigazgatási szervbe integrálja. Mielõtt a határozatnak a magyar erdõkre és az erdészszakmára kiható veszélyeire kitérek, egy fontos elvi kérdésben állást foglalok. Meggyõzõdésem, hogy a jelen reform erdészeti vonatkozásaihoz felelõsen gondolkodó erdésznek nincs köze. Ha van, az nem erdész! Létrejötte a változtatás elveibõl kiinduló az erdészeti igazgatás speciális voltát figyelmen kívül hagyó megfontolás eredménye. Mármost, ha ez így történt, akkor minden olyan szakmai információ közreadása kötelezõ, mely segíti a felelõs, a szakmát nem ismerõ döntéshozókat a jó irányba vivõ erdei ösvény meglelésében. Milyen tényezõk erõsítenek bennünket a jelzett verdikt elutasításában? A sikeres, máig ható erdõbõvítõ, erdõvédõ és erdõszeretõ múlt, a jelen vitathatatlan eredményei és a határozott jövõkép minden külsõ segítség nélkül. Elfogadom, ha in medio virtus, az erény útján tudnánk haladni, erdészeti igazgatásunk vitelének árnyalt módozatairól is lehetne párbeszédet folytatni. De most nem ennek van itt az ideje. Hazánk rendszerváltás utáni zavaros világa negatívan hat az egész erdészeti ágazatra. Épp ezért, ne sértõdjön meg sem állami, sem magán erdõgazdálkodó, ha azt mondom, hogy az erdõ védelme érdekében nélkülözhetetlen mindegyik gazdálkodónál más-más okból az ÁESz-nek a mainál még fokozottabb jelenléte. Most akarják átszervezni az alapokat jelentõ szervezetet? Most, amikor a felelõs Kormányzatnak, az erdészeti ágazatért felelõs minisztere Európában egyedülálló tettként könyveli el erdõterület-gyarapodásunkat. Az is volt, hisz a Trianon és a II. Világháború hazánkat és ágazatunkat sújtó mélységes katasztrófájából úgy állt talpra a magyar erdészet, hogy ig 600 ezer hektárral, utána napjainkig további 170 ezer hektárral növelte a magyar erdõk területét. Így hazánk területének több mint 1 / 5 -én (21,5 %) termõterületének több mint 1 / 4 -én (26 %), erdõgazdálkodás folyik. Talán nincs is olyan ágazata az országnak, amely a rendszerváltozás során úgy tudta megõrizni mûködõképességét, hogy közben képes volt megfelelni a folyamatosan változó gazdasági, szakmai és társadalmi elvárásoknak is. Mindehhez szükség volt egy megbízható szakhatósági háttérre, amelyet a többszáz éves múltat maga mögött tudó ÁESz magas szinten képvisel. Mit kell még tennünk erdészeknek, hogy végre a mindenkori hatalom elfogadja nagykorúságunkat. Akár az ökológia, akár az ökonómia fegyverét hívjuk segítségül egyre megy. Itt a józan ész azt diktálja, hogy a nemzet oly fontos kincsestára, az ERDÕ mellett szolgálatot teljesítõ ERÕT nem gyengíteni, hanem egységben mással nem fellazítva tovább kell erõsíteni, akár egy régóta várt erdész szakállamtitkárral is. Ezen sorok szellemi hátterével indultam el a jó ügy szolgálatára tisztembõl eredõ felhatalmazással, szakmai meggyõzõdésbõl, melynek eddigi állomásait közreadom VII. 19. Részvétel a Magyar Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottság Erdészeti Albizottság ülésén VII. 24. OEE-MEGOSZ közös szakmai javaslata az FVM és az Erdészeti Albizottság felé IX. 05. OEE-MEGOSZ közös látogatása az Országgyûlés elnökénél IX Részvétel és egyeztetés az országos Erdõrendezési Napokon. Véleménycsere az FVM miniszterrel az alábbi alkalmakkor: IX. 10. Nyíregyháza, X. 16. Budapest, XI. 09. Ópusztaszer X levélváltás a pénzügyminiszterrel XI. 18. levél a pénzügyminiszternek. Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy az erdészeti ágazatról hozott bármilyen döntés, így a napjainkra tervezett is, csak akkor jó, ha az erdõ érdekében születik. Dr. Pethõ József az OEE elnöke Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 339

6 Régi dicsõségünk... Dr. Pethõ József úrnak elnök Országos Erdészeti Egyesület Budapest Tisztelt Elnök Úr! Az Erdõrendezési Szakosztály nevében köszönöm aktív részvételét az elmúlt hónapban Sátoraljaújhelyen megtartott nagyrendezvényünkön, a XVI. Erdõrendezési Napokon. Szakosztályunk nagyra becsüli Elnök Úr szakmai elkötelezettségét, azt a nem titkolt együttérzést, melyet az erdõrendezés irányában tapasztaltunk. Örömünkre szolgált, hogy a szakosztály nyilvánossága elõtt tárgyalhattuk meg az erdõrendezés helyzetét, problémáit, ahol az erdészszakma országos és helyi vezetõi, erdõfelügyelõk és erdõtervezõk nagy számban jelen voltak. A rendezvényen tárgyaltak rövid összefoglalására kaptam felhatalmazást a szakosztálytól. A késõbbiekben részletezett indokok alapján kérem Elnök Urat, hogy az OEE, mint társadalmi szervezet, a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával teremtsen módot az erdészetért, az erdészeti igazgatásért felelõs kormányzati szervekkel való tárgyalásra. Folytasson eredményes tárgyalásokat annak érdekében, hogy az erdõk fenntartható fejlõdéséért tevékenykedõ, annak kereteit biztosító Állami Erdészeti Szolgálat, az erdészeti igazgatás feladatait ellátó szervezet, ne essen áldozatául egy olyan közigazgatási átszervezésnek, melynek részleteit egyáltalán nem, de kereteit is csak elnagyoltan ismerhetjük. Az erdõrendezés helyzetét az alábbiak szerint ismertetem: Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az erdõkkel csak oly módon szabad gazdálkodni, hogy ebbéli tevékenységünk semmilyen formában ne veszélyeztesse az erdõk létét, az élõvilág zavartalan fejlõdését és az eljövendõ generációk esélyét arra, hogy az erdõk nyújtotta javak és szolgáltatások körébõl részesülhessenek. Az erdészet a fenntartható gazdálkodás alapelveit több évszázada alkalmazza, de hosszú történelmi fejlõdésre volt szükség, míg a jövõért érzett felelõsség a szakma mindennapjainak részévé vált. Hajdan az erdõt közvagyonnak tekintették, szabadon használhatták, sõt irthatták is. Mindez nemegyszer az erdõ pusztulását okozta. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdõ használatát szabályozni kell, ehhez azonban arra volt szükség, hogy az erdõ területét, a fatermés mennyiségét megismerjék, és az ésszerû korlátokat meghatározzák. E kezdeményezésekbõl nõtte ki magát az erdõrendezés tudománya, mely az erdei környezeti rendszerek mûködésének megismerésén keresztül igyekszik az emberi tevékenység és a természeti folyamatok összhangját oly módon megteremteni, hogy a fenntartható gazdálkodás szabályai maradéktalanul érvényesülhessenek. olvasható az Állami Erdészeti Szolgálat honlapjának ( nyitó oldalán. Az erdõrendezésrõl a kívülállónak is a rend jut az eszébe. Tudjuk, hogy az erdõrendezés fogalma összekapcsolódik a tartamosság elvével. Azzal a jövõformáló tevékenységgel, amelyet mi erdészek vezettünk be évszázadokkal ezelõtt. Tudjuk, hogy a környezetünknek semmivel nem pótolható természeti eleme, az erdõ örökös fenntartása elképzelhetetlen e nélkül a tudatos mérnöki tevékenység nélkül, amely méltán emelte szakmánkat más tudományágaknak is példamutató, erkölcsi magasságba. Erdészeti politikánk is a tartamosság elvén alapul, csakúgy, mint valamennyi fejlett országé. Az erdészeti politikák célja általában az erdõk fenntartása és lehetséges fejlesztése gazdasági hasznuk és környezeti jelentõségük miatt. Elsõ helyen említjük a gazdasági hasznot, mert igen fontosnak tartjuk, és tisztában vagyunk azzal is, hogy szakszerûen kezelt erdeink a többi célt már puszta létükkel tudják szolgálni. (Itt gazdasági haszon alatt nem kifejezetten pénzbeli nyereséget kell csak érteni, hanem mindazon javaknak a rendelkezésre állását, amelyeket csak egyedül az erdõbõl szerezhetünk meg.) Az erdõ és ember érdekeit egyaránt szolgáló erdészeti politika, a mindenkor hatályos jogszabályok és ezek alapján készülõ erdõrendezési mûvek, az úgynevezett körzeti erdõtervek alapján végzett erdõgazdálkodási tevékenység során valósulhat meg. Ez a szabályozás, korlátozásokkal is jár, így az erdõ, hasonlóan több más vagyontárgyhoz és tevékenységhez, korlátozott rendelkezésû tulajdon és a vele kapcsolatos tevékenységek szigorúan szabályozottak. A korlátozásra közérdekbõl van szükség. Miután az erdõ, a legkülönfélébb társadalmi igényeket és spontán használatokat is szolgálja, fenntartását közérdekû támogatásokkal kell elõsegíteni. A közérdekû támogatásoknak arányosnak kell lenni a közszolgáltatás mértékével. Az erdõrendezés is közérdekû tevékenység, mûködtetésérõl kezdettõl fogva az állam gondoskodott. A kezdetek igen régmúltra tekintenek vissza. Az erdészet elsõ írásos emlékei majdnem 600 esztendõvel ezelõtt a szabályozásról szólnak. Magyarországon erdõgazdálkodásról, az elsõ erdõrendtartások megjelenése óta beszélhetünk, amely egybe esik az erdõrendezés megszületésével. Erdeink természetes környezetünk legfontosabb részét képezik. Természetes, természetszerû erdeink a legstabilabb életközösségek, de emellett az erdõ igen sérülékeny is. Elég az elmaradt gondoskodás és máris olyan károsodást szenved, amely egyáltalán nem, vagy csak hosszú idõ után hozható helyre. Erdeink mai állapotának kialakulásában nemcsak a földrajzi, termõhelyi adottságok és a különbözõ környezeti hatások játszottak szerepet, hanem a történelmi körülmények is. Erdeinkben a társadalom válsághelyzetei mindig nagyon mély, igen lassan gyógyuló sebeket ejtettek. Másfél évtizeddel ezelõtt a rendszerváltás idején új fejezetet kezdtünk írni a magyar történelem könyvébe. Ez a nagy változás az erdészetben is új körülményeket teremtett. A változások máig ható következményei hatalmas erdõrendezési feladatokat gerjesztettek. Egy ország politikai, társadalmi és gazdasági átalakulása során fokozott figyelmet kell fordítani az erdõre. A tartamosság mai szóhasználattal, fenntartható fejlõdés elvének akkor is érvényt kell szerezni, amikor a politikai és gazdasági problémák megoldására való törekvés mellett háttérbe szorulnak a szakmai kérdések. A magyar erdõrendezés a kezdetek óta európai színvonalon járul hozzá a tartamos erdõgazdálkodás feltételeinek biztosításához. Az erdõrendezésnek több száz éves múltja van. Az elmúlt közel ötszáz évet nyolc korszakra lehet felosztani (Bõvebben az Erdészettörténeti Közlemények XLV. kötetében leírtak alapján lehet tájékozódni). Az utolsó korszakot, mely még napjaink erdõrendezését is magába foglalja 1970-tõl számítjuk. A mai erdõrendezési gyakorlat korszerû. Elmondhatjuk és büszkén állíthatjuk, hogy a természeti erõforrásokkal való gazdálkodás körében a legjobban szabályozott, zárt körben mûködik. Ha valaki meg akarja változtatni, annak ismerni kell a létrejöttének 340 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

7 szükségességét, körülményeit, az évszázadokon át betöltött szerepét, a mai feladatait, jelentõségét, a távoli jövõre nézve kitûzött célokat és akkor venni a bátorságot a gyökeres változtatásra, ha annak hatásait is elõre vetítette. Az erdõrendezés mindig a történelmi idõkben is a gazdálkodástól elkülönülten, annak befolyásától mentes szervezeti felállásban dolgozott. Szervezeti kialakulását a természetföldrajzi viszonyok, az ország egyes részeinek erdõsültsége befolyásolta és nem a közigazgatási határok. Így alakult ki a mai Magyarország területén az a tíz erdõrendezési régió, amely különféle hatásköri felállásban, de illetékességet tekintve napjainkig jól mûködõ keretet szolgáltat az erdészeti igazgatásnak. Ezt, a gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, több átszervezést, korszerûsítést és közigazgatási reformot megélt szervezetet szeretnénk a mai korszerû, jól mûködõ állapotában megõrizni, fenntartani, hogy az itt dolgozó szakemberek, tanult szakmájuknak, választott hivatásuknak megfelelõen, a köz javára, az erdõk örökös fenntartásáért dolgozhassanak. Az Országos Erdészeti Egyesület érdekérvényesítõ lehetõségeit kihasználva kívánjuk elérni a döntéshozóknál az Állami Erdészeti Szolgálat önállóságának megtartását, mûködési feltételeinek a fent említett közérdekbõl való biztosítását. Törekvéseink jogosságának, indokoltságának igazolására a körülményeket, feltételeket az alábbiakban részletezzük. Az erdészeti igazgatás helyzete a közelmúltban (30 40 év) A Földmûvelésügyi Minisztériumot ahová az erdészet is tartozott 1945 és 1967 között nyolcszor szervezték át. Az erdészet ügyeit az idõszakban a Magyar Állami Erdõgazdasági Üzemek Központi Igazgatósága kezelte ben megalakult az Állami Gazdaságok és Erdõk Minisztériuma, mely 1953-ban beolvadt az FM-be. Az erdészeti ügyek kiemelt kezelésére 1954-ben alapították az Országos Erdészeti Fõigazgatóságot (OEF), mely 1967-ig mûködött. Ebben az idõben, 1957-ig az Erdõrendezési Intézet, majd az OEF. Erdõrendezési Fõosztálya irányítása alá tartozó erdõrendezõségek látták el az erdõrendezési feladatokat, mely kiterjedt az üzemtervek készítésére, felülvizsgálatára, a fejlesztési munkák végzésére és az erdõgazdaságok székhelyén dolgozó erdõfelügyelõk tevékenységének irányítására, ill. a munkáltatói feladatok ellátására. Összefoglalva, 1968-ig az erdészeti igazgatás központi irányítás alatt állt, a minisztérium részlegei, vagy a hozzájuk ill. OEF-hez tartozó intézmények látták el a feladatokat január 1-vel megalakultak, a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó Állami Erdõrendezõségek, ill. az Állami Erdõrendezõségek Mûszaki Irodája (ÁEMI). A tíz önálló Erdõrendezõség ellátta az erdõtervezési és hatósági feladatokat, késõbb természetvédelmi kezelési és hatósági ügyek is ide tartoztak, sõt vadászati üzemtervezéssel is foglalkoztak. Az ÁEMI mint országos illetékességû központi szervezet, valamennyi erdõrendezõségnek végzett szolgáltatásokat, térképészeti, fotogrammetriai, számítástechnikai munkaterületen és ellátták az erdõrendezés fejlesztési feladatait, a számítástechnika bevezetésével járó kutatásokat, fejlesztéseket. Összefoglalva: a minisztérium irányítása alatt 10 önálló, azonos feladatokkal bíró szervezet látta el a tervezési és hatósági feladatokat, egy központi szolgáltató egységgel kiegészítve. A jogszabályokban lefektetett azonos elõírások és kötelezettségek teljesítése, az üzemtervezési útmutatóban szabályozott szakmai feladatok ellátása a tíz Nyírfalvi Károly A fák tekeregnek az ég felé, mint õrült híd föld és ég között engedj olvasni pórusaidból te vén aggastyán, te bölcs a mészfehér ég alatt félholt fa mesél a villámlásról egyetlen egy fa ágas-bogas sziget a sziget közepén sorban állnak a fák, összefogódzva egymást segítve töredékek a réten, hírnökei az egykori fáknak állnak párban, mint királynõ és a király holtáig együtt vizek sodrában ágak, törzsek, rönkök, megannyi áldozat erdõrendezõségnél, a szigorú minisztériumi irányítás ellenére az 1970-es évek vége felé nagy eltéréseket mutatott április 1-vel létrehozták a MÉM Erdõrendezési Szolgálatot, melyhez átirányították a tíz erdõrendezõségtõl a tervezési feladatokat és az ÁEMI teljes feladatát, továbbá egyéb országos illetékességû szolgáltatásokat. A tíz erdõrendezõség hatósági részlegeibõl megalakult az ugyancsak tíz önálló Erdõfelügyelõség (a természetvédelmi és vadászati jellegû feladatokat a továbbiakban az erdõfelügyelõségek nem láttak el). A 11 önálló intézmény irányítása és felügyelete a minisztérium szervezetében mûködõ Erdészeti és Faipari Hivatalhoz tartozott. Összefoglalva: Az intézmények száma nem változott. Az átszervezés a hatásköröket és az illetékességet érintette. Alapítottak egy országos illetékességû szervezetet a tervezési és szolgáltatási feladatokra, továbbá mûködött 10 önálló, hatósági feladatokat ellátó szervezet január 1-vel, a ma is hatályos erdõtörvény végrehajtásaként az FM miniszter megalapította az Állami Erdészeti Szolgálatot, a tíz Erdõfelügyelõség és a MÉM Erdõrendezési Szolgálat összevonásával. A közigazgatási reform keretében végrehajtott átszervezés eredményeként 11 önálló intézménybõl alakult egy országos illetékességû központi költségvetési szerv, melyhez tíz Igazgatóság tartozik, saját tervezési illetékességgel és hatósági jogkörrel. Összefoglalva: 11 önálló intézménybõl keletkezett egy intézmény és a hatásköröket is egyesítették, a tervezést és felügyeletet egy helyre telepítették. Az Állami Erdészeti Szolgálat, a finanszírozási problémái és létszám gondjai ellenére a feladatok racionalizálását célzó jogszabály-módosítást beszámítva mûködõképes szervezet, feladatait az elõírásoknak megfelelõen, a legkorszerûbb mûszaki szinten és tartalommal, el tudja látni. Az Állami Erdészeti Szolgálat feladatai Feladatait elsõsorban az erdõkrõl és az erdõk védelmérõl szóló évi LIV. tv. és annak végrehajtási rendeletei határozzák meg. Az ÁESZ fõ feladatai a következõ témaköröket ölelik fel: erdõleltár készítése az ország erdõvel borított területére. (Évente a teljes erdõterület egy tizedének erdõleltárát újítják meg.); körzeti erdõtervek készítése, melyeket a földmûvelésügyi miniszter hagy jó- Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 341

8 vá. Ezek képezik az erdõgazdálkodók tevékenységéhez kötelezõen elõírt erdõgazdasági üzemtervek alapjait; alap- és tematikus térképek készítése, mely magába foglalja a légi felvételek kiértékelését, a GPS és földi geodéziai méréseket; az Országos Erdõállomány Adattár kezelése, mely magába foglalja az éves aktualizálást és az adattári információk szolgáltatását; az erdõgazdálkodás felügyelete, illetve elsõfokú erdészeti hatósági tevékenység, mely magába foglalja az: éves erdõgazdálkodási tervek elfogadását, az erdõkben folyó gazdálkodás (erdõmûvelési és fahasználati tevékenységek) ellenõrzését, az erdészettel kapcsolatos finanszírozási és támogatási rendszer mûködtetését; az erdõk egészségi állapotának felmérése, a Nagy távolságokra Ható Országhatárokon Átterjedõ Légszennyezésre Vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (ICP Forests) keretein belül; az ÁESZ tölti be a Nemzeti Koordinációs Központ szerepét; az erdészetre és az elsõdleges faiparra vonatkozó statisztikai adatok begyûjtése és feldolgozása; számítógépes alkalmazások és GIS alkalmazások fejlesztése; nemzetközi szervezetekkel (többek között FAO, ECE, OECD EURO- STAT stb.) való együttmûködés; információszolgáltatás az erdészeti erõforrások helyzetérõl és fejlõdésérõl, mind a kormányzati szervek, mind a nyilvánosság felé; az elsõsorban magán erdõtulajdonosok informálása (szakmai tájékoztatók, könyvek szerkesztése, kiadása, közvetlen szaktanácsadás), akik nagyon gyakran igénylik az erdészeti ismereteket; az EU-tagsággal járó új feladatként, a mezõgazdasági területek erdõsítése, EU-támogatásban delegált feladatok ellátása; A fenti feladatokat az erdõtörvénnyel összhangban az ÁESZ az erdõk tulajdoni viszonyaitól függetlenül, valamennyi erdõterületre ellátja. Feladatköreiben szorosan együttmûködik az erdõkkel kapcsolatos tevékenységi körben mûködõ hatóságokkal, többek között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Vízügyi Igazgatóságokkal stb. Az ÁESZ további szoros kapcsolatban áll az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Karával, együtt dolgoznak a fatermési táblák és modelltáblák korszerûsítésében, fejlesztésében, az erdõ-értékszámítás témakörében és az erdõk egészségi állapotának felmérésében, az erdõrendezéstan gyakorlati oktatásában. Az erdészeti igazgatás helyzete az Európai Unióban Az Európai Unióban az erdészeti igazgatás szervezése nem egységes. A 25 tagország mindegyikének saját rendszere van, de a szervezeti felépítésben és a hatáskörök elosztásában sok hasonló, esetenként azonos elem fellelhetõ. A magyar közigazgatási reform során célszerû azért figyelni azokat a sajátosságokat, amelyek több ország esetében ismétlõdnek vagy azonosak. A hasonlóságokat, azonosságokat elkülönítve a kormányzati felelõsségre, a hatósági és tervezési (erdõleltározás) feladatokra az alábbiak szerint lehet csoportosítani. Kormányzati felelõsség: Az erdészeti ágazat a mezõgazdaságért vagy a környezetvédelemért felelõs tárcához tartozik, kivéve Svédországot, ahol az Ipari Minisztérium kezeli az erdõk ügyét. Természetesen az egyes minisztériumok ha elnevezésben azonosak is a magyar minisztériumokkal feladataiban nagy különbség lehet. Hatósági feladatok: Erdészeti hatósági feladatokat két kivételtõl eltekintve az adott minisztérium alá rendelt állami erdészeti szolgálat, vagy más elnevezésû, de hasonló feladatkörû szolgálatok látják el. Ezek az intézmények önállóak, kizárólag az õket felügyelõ minisztériummal vannak hierarchikus kapcsolatban. A költségvetési rendszerben kezelt állami erdõk az amerikai gyakorlathoz hasonlóan általában, ezekhez a szolgálatokhoz tartoznak. Erdõleltározás: Állami feladat. A feladatvégzésre kialakult gyakorlat eltérõ. Általában az állami erdészeti szolgálat, vagy ezzel azonos, más elnevezésû szervezet végzi, esetleg szervezetileg önálló költségvetési szerv (ez volt a magyar gyakorlat is az Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáig). Erdõsültebb országokban (Finnország, Svédország, ill. Ausztria) elõfordul, hogy kutató vagy oktatási intézménynek van tervezési részlege. Tervezés: Ebben tapasztalható a legnagyobb változatosság. Az állami erdõk esetében, ha az adott szolgálat maga kezeli az erdõt, akkor a terveket is maga készíti, de készítheti a leltározást ellátó intézmény is. Abban az esetben is készítheti a szolgálat, ha nem õ kezeli az erdõt. A magántulajdonú erdõkben végezheti az állami erdészeti szolgálat, támogatás, szakmai ismeretátadásként, szolgáltatásként, de sok esetben, mint nálunk is, a képesített magántulajdonos készítheti, vagy készíttetheti arra jogosulttal. Egyéb feladatok (vadgazdálkodás, kutatás): nem általános gyakorlat, de egyes tagországokban az erdészeti szolgálat jellegû szervezetek egyúttal a vadgazdálkodási igazgatási feladatokat is ellátják, illetve jelentõs kutatási tevékenységet is folytatnak. Emellett rendelkezhetnek statisztikai, közönségtájékoztatási, PR és speciális szakképzési feladatokkal is. Tehát a hazai erdészeti igazgatás a szabályozást és gyakorlatot tekintve hasonlóságot mutat az Unió más tagországaiban alkalmazott módszerekkel. Lényeges különbség, hogy sok más országtól eltérõen az állami erdõ esetében nem látja el a tulajdonosi feladatokat, és erdõt nem kezel, illetve, hogy a nemzeti támogatások esetében kifizetõ ügynökségi feladatokat is ellát. Legnagyobb hasonlóságot az ír, lett, portugál és szlovén megoldáshoz mutat, de jól illeszkedik a francia, finn és szlovák modellhez is. Ha az erdõkezelés feladatát figyelmen kívül hagyjuk, akkor a ciprusi, Egyesült Királyság-béli, holland, lu- Nõtt az ellenségességi mutatónk Másfélszeresére nõtt a magyar társadalomban az úgynevezett ellenségességi mutató 2002 és 2005 között mondta el Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. Ez azt jelenti, hogy az emberek egyre ellenségesebbnek érzik az õket körülvevõ világot. Az ember embernek farkasa lelkiállapot a férfiaknál gyakrabban fordul elõ. A rossz mutatók hátterében elsõsorban a munkahellyel kapcsolatos stressz áll, ami fõként azoknál jelentkezik, akik félnek állásuk elvesztésétõl. Az Európai Unió pontosan kimutatta, mekkora veszteséget okoznak a munkahelyi stressz által kiváltott kiesések, betegségek. Ezért direktívát fogadott el, amely szerint a vezetõknek gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk irányított munkahelyen jó munkahelyi légkör uralkodjon. (Élet és Tudomány) 342 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

9 xemburgi és német igazgatásokkal való azonosság is szembetûnõ. Fentiek is igazolják, hogy nem szükséges az erdészeti igazgatás szervezeti felépítését és feladatának fõbb szerkezeti elemeit megváltoztatni, amely egyébként jelenlegi formáját a ben megvalósított PHARE projekt keretében nyerte el, német és osztrák szakértõk munkájának eredményeként. Ennek során nem csak egy modern térinformatikai rendszer került megvalósításra, hanem létrejött az alapja egy ügyfélbarát erdészeti adminisztrációs rendszernek, mely a közeljövõben internet kapcsolaton keresztül nyújt majd szolgáltatásokat a szélesebb publikum számára is. Az erdészeti igazgatás sajátosságai Az erdészeti igazgatás önállóságát az alábbi speciális vonások miatt szükséges biztosítani: Az erdõ természetföldrajzi határokhoz igazodó ökoszisztéma, nem követ közigazgatási határokat; Az erdõrendezés módszerei, tevékenysége és szervezete, hazai és külföldi tapasztalatok alapján, évszázadokban mérhetõ történelmi fejlõdés eredményeként alakultak ki, és a jelenleg használatos korszerû módszerek ezek beszámításával szervezõdtek; Az erdõk fenntartható fejlesztése össztársadalmi érdek, mely gyakran ütközhet helyi, illetve rövid távú érdekekkel, az ilyen érdekellentétek kialakulását eleve célszerû elkerülni; Az ország erdõvagyonának, az erdei élõhelyeknek és génkészleteknek a védelme és gyarapítása közérdek, melyet az állam csak egységes szemlélet és gyakorlat biztosításával tud érvényesíteni; Az erdõben folytatott emberi tevékenységek szabályozása, tekintettel az erdei folyamatok és az erdészeti gazdálkodási ciklusok minden más tevékenységtõl eltérõ, 100 évet meghaladó idejére, speciális ismereteket, egyéb agrártevékenységektõl alapvetõen eltérõ szemléletet követel meg. Az erdészeti szakigazgatás olyan szorosan az erdõhöz kötött tevékenység, amely nem tipikus hivatali munka. Az ún. szolgáltató jellegû feladatokat a hatósági döntéseket megelõzõen, vagy egyidejûleg kell elvégezni, ezek szétválasztása lehetetlen, vagy ha erõltetve szétválasztjuk, a döntések szakszerûsége szenved csorbát, bonyolultabbá válik az ügyintézés és természetesen drágább lesz. Az erdészetben olyan élõ környezeti rendszer a munka tárgya, amelyre nézve az elõírások csak tendenciaszerûen érvényesülhetnek, így a gazdálkodók, az erdõtulajdonosok erdõvel kapcsolatos tevékenységét nagyon sok, speciális tényezõ figyelembevétele mellett kell mérlegelni és a szükséges tennivalók jogszerûségérõl dönteni, az esetek többségében a helyszínen, az erdõben. Az EU szabályozással összhangban speciális támogatási rendszert mûködtet, melyben 4 milliárd Ft-ot meghaladó központosított bevétel beszedésérõl és ezzel nagyságrendileg azonos támogatás folyósításáról gondoskodik, továbbá 10 milliárd Ft-ot meghaladó uniós forrás felhasználásának szakmai ellenõrzõ és ügyviteli feladatait látja el. Az erdõ feletti, össztársadalmi érdekbõl korlátozott rendelkezési jog, valamint az erdõ által nyújtott, de értékkel nem mérhetõ javak és szolgáltatások biztosítása ugyancsak speciális feladat, mely alapvetõen különbözik minden más természeti erõforrással való gazdálkodástól; Az erdészeti igazgatás feladatai ellátásához valamennyi erdõterület és valamennyi erdõgazdálkodó adatát tartalmazó önálló Országos Erdõállomány Adattárat és térképi adatbázist mûködtet, melyhez az EU csatlakozás részeként PHARE forrás felhasználásával került modernizálásra, országos hálózatra épülõ saját térinformatikai rendszere; Az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) kialakítása, olyan 2 milliárd forint nagyságrendû, nemzetközi részvétellel elnyert PHAREprojekt keretében valósult meg, amelynek alkalmazására a Kormány garanciát vállalt. A rendszer keretein belül kiépített hálózat lehetõvé teszi a különbözõ alrendszerek (tervezési, hatósági, gazdálkodói, termõhelyi, térképészeti, Országos Erdõállomány Adattári stb.) online-kapcsolatát, az adatbevitelre jogosultak, a feldolgozásért felelõsök és a különféle szolgáltatásokat végzõk körében, de alkalmas az elektronikus ügyintézés bevezetésére is. A jelenlegi szervezet megbontásával a feladatok hierarchikus felépítése felborulna, a rendszer elemei és egésze mûködésképtelenné válna, beleértve a hálózatban kiépített infrastruktúrát, a technikai hátteret is. A Kormány nem tudna eleget tenni garanciális kötelezettségének. A rendszerre a bevezetéssel és fejlesztéssel együtt elköltött több mint 3 milliárd forint kidobott pénznek számítana. Szükségessé válna egy újabb rendszer kiépítése, amely további három-négy évet, hasonló nagyságrendû forrásokat igényelne, és közben mûködésképtelenné válna az erdészeti igazgatás. Ahogyan azt korábban is említettem, szükséges a jogszabályi háttér olyan változtatása, amelynek eredményképpen egyszerûbb eljárásrend és hatékonyabb mûködés válik lehetõvé. A feladat felülvizsgálata fontos, egyet lehet vele érteni. Ennek eredményeképpen kell meghatározni a feladatvégzéshez legjobban illeszkedõ szervezetet és nem az elõre elhatározott nem tudni jó vagy nem jó, mûködõképes, vagy nem szervezet árnyékában kell elvégezni a felülvizsgálatot. Ha egy szervezet nem alkalmas a feladatok ellátására, a hozzáigazított jogszabály alapján is csak a mûködés látszatát tudjuk fenntartani. Nincs drágább rendszer, mint a mûködésképtelen. Biztonság az intézményeknek, biztonság a köztisztviselõnek olcsóbb, hatékonyabb mûködést jelent. Sok mindent el lehet venni az emberektõl, címet, rangot, beosztást, fizetést, munkahelyet, de a tapasztalásukat, a hivatásuk betöltéséhez megszerzett képességüket, amelyen a felbecsülhetetlen értékû erdõk jövõje alapszik, nem, és ezt a tudást nem pótolhatja semmilyen kiötlött, mesterkélt szervezeti forma. Tisztelt Elnök Úr! Remélem sikerült a kialakult helyzet súlyosságát érzékeltetni, annak ellenére, hogy nem ismerjük az átszervezés tervezett részleteit. Ha rendelkezésünkre állna az ágazat egészét érintõ dokumentáció, a mûködõképes, takarékos szervezetre konkrét javaslatot tudnánk tenni, ennek hiányában ismételten az a kérésünk, hogy Elnök Úr tegyen lépéseket, az erdészeti ágazat, az erdõk fennmaradásának érdekében, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat, a hatályos jogszabályokban elrendelt feladatát jelenlegi szervezetében, egységes erdészeti közszolgáltató szerepkörében tudja a jövõben is ellátni. Kiutat, a jelenlegi helyzetbõl ha az erdõk ügyét elõbbre akarjuk mozdítani az ember és ember, valamint az ember és természet közötti új kapcsolatoknak a létrejöttében látom. Elnök Úr szíves közremûködésére, a fenti kapcsolatok kiépítésében kihasználva az OEE közhasznú szerepét, a társadalmi szervezetek nyilvánosságát az Erdõrendezési Szakosztály nevében számítok, hogy a mindannyiunk számára fontos erdõk örökkön fennmaradhassanak. Budapest, Erdész üdvözlettel, Halász Gábor az OEE Erdõrendezési Szakosztályának elnöke Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 343

10 Bizonyára vannak, akikben a fenti cím már önmagában is ellenérzést kelt. Az idegenkedés esetenként talán nem is alaptalan, hiszen a mindent behálózó, és egyre nagyobb teret kapó internet, mérhetetlen haszna mellett gyakran ellenõrizetlen, megbízhatatlan, sõt kifejezetten hazug információk szemétládája is lehet. Bizonyára változik azonban ez a negatív vélemény, ha a címben jelzett honlapot meglátogatva kiderül, hogy milyen szakmai kincsesbánya nyitja meg kapuit ezen a web-címen. Elõítéleteink kezelése érdekében nem árt átgondolni azt sem, hogy a digitális adattárolás és adatkezelés olyan mennyiségû információ gyors és kényelmes elérését teszi lehetõvé, ami hagyományos módon teljességgel elképzelhetetlen. Különösen igaz ez a képekre, illetve az egyéb grafikus információkra (rajzok, térképek stb.). Gondoljuk csak meg, egyetlen 150 Ft árú, 700 Mbos CD-lemezen könnyedén tárolható akár színes fényképfelvétel is. A website-ot a University of Georgia, a Bugwood Network és az USDA Forest Service (USA Erdészeti Szolgálat) hozták létre, illetve tartják fent. Továbbfejlesztésében mindazok a szakemberek is részt vesznek, akik készek arra, hogy szakmai témájú felvételeiket, illetve a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb információikat megosszák a világ más tájain élõ kollégákkal, kutatókkal, oktatókkal, diákokkal, vagy érdeklõdõ laikusokkal. Az adatbázisban jelenleg (2006. szeptember 24.) 1028 szerzõtõl származó, 6745 tárgyhoz tartozó (rovar, kórokozó, kárforma, állatés növényfaj stb.) kép található. Mire ezen írás az olvasók elé kerül, ez a szám nyilvánvalóan tovább fog növekedni. Az 1028 szerzõ egyben azt is jelenti, hogy világszerte legalább ennyien mindenképpen jónak és támogatandónak tartják a kezdeményezést. A honlapon több szakkönyv teljes terjedelemben, képeivel, szövegével együtt megtalálható. A képek túlnyomó része erdõvédelmi témájú, de más szakterületek (botanika, erdei állatok, erdõmûvelés stb.) háttéranyaga is folyamatosan fejlõdik. A webhelyen fellelhetõ képek között többféle szempont szerint lehet keresni (taxonómia csoportosítás, tudományos név stb.). Megkönnyíti a keresést, hogy az egyes szakterületeken belül témánként elkülönített, önálló webhelyként is mûködõ altémák találhatók. Ilyenek például az inváziós állat- és növényfajok ( vagy az integrált növényvédelem ( A website meglehetõsen komoly forgalmat bonyolít le regisztrált felhasználója van, elsõ félévében közel 22 milliószor tekintették meg oldalait. A honlapon található képek többféle felbontásban is letölthetõk, így mindenki megtalálhatja az igényeinek (PowerPoint elõadás vagy nyomtatvány) és lehetõségeinek (internet hozzáférés) megfelelõt. A képek a szerzõ szabályszerû feltüntetésével szabadon használhatók oktatási célokra. Kereskedelmi célú felhasználásra (nyomtatott publikációk stb.) a szerzõ elõzetes engedélye szükséges. Mely körbõl kerülnek ki a jelenlegi felhasználók? A legnagyobb számban az erdõvel, erdõvédelemmel, erdõmûveléssel foglalkozó szakemberek látogatják az oldalakat. Az itt található képek jól felhasználhatók különbözõ bemutatók összeállításakor, legyen az ismeretterjesztõ elõadás, vagy valamilyen oktatási intézményben megtartandó tanóra. Mindezen túl azonban egyre emelkedik azon anyagok aránya, melyek egy-egy rovar-, vagy növényfaj beazonosítását teszik lehetõvé. Különösen hasznos lehet ez behurcolt fajok azonosítása, vagy jobb megismerése céljából. A webhelyet látogatók másik csoportja a laikusok közül kerül ki. Õk azok, akik találtak valami dögöt a kertben álló tölgyfán, és szeretnék ennek Országjáró séták A Corvina Kiadó Országjáró séták címû sorozatában Vojnits András tollából jelent meg a Magyarország nemzeti parkjai címû kiadvány. A szerzõ tömör, de igen tartalmas ismertetést ad 10 nemzeti parkunk történetérõl, területi adatairól, elérhetõségérõl, valamint geológiai, botanikai, zoológiai, történelmi és kultúrális értékeirõl. Csak világlátott, nagy tudású, elhivatott és jó tollú szerzõ tud olyan hatékonysággal írni, mint ahogyan azt Vojnits András teszi. Az eredmény a terjedelmet messze felülmúló információtartalom, ami még sûrûsége mellett is élvezetes olvasmány. Csupán 34 oldal terjedelmû, mégis kiváló esszenciája Magyarország sokszínûségének, változatosságának, melyet Alfred Brehm a XIX. században a következõképpen jellemzett: Magyarország fekvése kedvezõbb, mint kilétét megismerni, sõt ha lehet megtudni azt is, mit lehet ellene tenni. Jelenleg elsõsorban az angol nyelvterületrõl kerülnek ki ezek a felhasználók, ami az oldalak nyelve miatt érthetõ. A leggyorsabb és legpontosabb keresést a tudományos nevek alapján érhetjük el. Egy ilyen adatbázist kétféle megközelítéssel lehet használni: 1. Használom ugyan, de nem adok hozzá semmit. 2. Használom is, és hozzá is járulok a bázis bõvítéséhez, fejlesztéséhez. Ha az 1. verzió hívei vannak többségben, akkor a rendszer lassan fejlõdik, esetleg el is hal. Ha viszont a 2. hozzáállás válik dominánssá, akkor a képgyûjtemény és a hozzá kapcsolódó információforrások folyamatosan és gyorsan fejlõdnek, miáltal használhatóságuk is napról napra jobb lesz. Ha tehát sokan érzik magukénak, akkor egyre inkább bõséges aranybányává válik. Nyugodt szívvel javasoljuk mindenkinek, hogy próbálja ki, és gyõzõdjön meg róla, érdemes-e használni, illetve saját közremûködéssel érdemes-e fejleszteni a rendszert. Napirenden van egy hasonló jellegû, európai honlap kialakítása is, mely megfelelõ finanszírozási háttér mellett (pl. európai pályázatok) akár 1 éven belül is életre kelhet. Hazai szakemberek (NYME, ERTI) meghatározó szerepet kívánnak vállalni létrehozásában, illetve fejlesztésében. Csóka György és Lakatos Ferenc bármely más európai országé. Az Északi- és Fekete-, a Balti- és a Földközi-tenger között, a nagy északkeleti síkságtól az Alpokig egyesíti magában a délvidéket és északot, a pusztát és hegységet, erdõt, folyót, mocsarat. A kiadványt neves magyar természetfotósok (a teljesség igénye nélkül: Berta Béla, Forrásy Csaba, Kapocsy György, Vajda Zoltán) kiváló felvételei (összesen 69) színesítik. Nem túlzás állítani, hogy a kiadvány írott és képi tartalmát tekintve is az egyik leghatékonyabb bevezetõ hazai nemzeti parkjaink megismeréséhez. Ezzel, és a Corvina Kiadó egyéb kiadványaival kapcsolatban a corvina@tonline.hu címen, illetve a honlapon kaphatunk tájékoztatást, információkat. Csóka György 344 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

11 Erdõ, tõke, K+F és a gazdaságpolitika Mottó: meglátni azt amit mindenki lát, kimondani azt amit senki sem mer,( vagy akar) Szentgyörgyi Albert után szabadon Lehetõségek és kihívások a megújuló energiaforrások piacán címmel a Deloitte globális könyvvizsgálati, adó-, vezetési-, pénzügyi tanácsadó cég (kormányzati is) M.o.-i képviselete okt. 26-i keltezéssel honlapján com/dtt/press_release/0,1014,cid= 99779&pv =Y,00.html ) következõ kinyilatkoztatást tette: A megújuló energiaforrások hosszú távú terjedésének alapfeltétele, hogy a magántõke vonzó befektetési lehetõséget lásson benne, mert az új kapacitások kiépítésénél nem lehet alapvetõen közvetlen állami forrásokra építeni. Ráadásul amennyiben nagyrészt magántõke (stratégiai befektetõk, pénzügyi befektetõk, bankok) finanszírozásában létesülnek az új energiatermelõk, és az állam csak a megtérülést biztosító környezet létrehozására koncentrál, akkor az is biztosítható, hogy a fejlesztések a hatékonyabb technológiák felé áramoljanak. (csak halkan jegyzem meg ez a hatékonyság jelenleg 20 30%.) Világos beszéd, de hogy még egyértelmûbb legyen a saját maga által megfogalmazott kérdésre: Mik a magántõke legfontosabb szempontjai az új megújuló energiához kötõdõ beruházások megítélésekor? mindjárt a kívánatos választ is megadja, mégpedig ismét kérdések formájában. Nézzük ebbõl a két legjellemzõbbet: árbevétel stabilitása: mennyi ideig biztosított az áram átvétele az adott áron? alapanyag-beszerzés stabilitása: milyen a versenyhelyzet az alapanyagpiacon, mennyire stabilak az árak és a beszerzési források, lehet-e hosszú távú szerzõdéseket kötni? Ennek az ideológiának az életben eddig megvalósított változatához, hogy milyen eredménnyel járt/jár, nem szükséges kommentárt fûzni. Minden reálisan és egyéni érdektõl mentesen gondolkodni tudó kolléga számára világos kell, hogy legyen, hová vezet ez az út. A magántõke nem mindenható, legfeljebb csak néhány embert, aki elegendõ (?) nagyságrenddel bír ebbõl, tesz átmenetileg mindenhatóvá. Az állam nem bízhat a gazdaságban mindent a magántõkére. A magántõkének kényszerpályán mozgó sajátos érdekei vannak. Ezért képtelenség azt elvárni, vagy akár azt hinni (bár õ ezt terjeszti magáról), hogy õ mindig a közösség érdekeit tartja szem elõtt és a mi boldogulásunkért kockáztatja begyûjtött tõkéjét, megszerzett pozícióját. Nemcsak az érdekei, de céljai is eltérnek a közösségétõl. Az ehhez vezetõ út pedig meglehetõsen szövevényes és átláthatatlan. De mindig a közösség érdekeinek megfelelõ színben tünteti fel magát. Úton-útfélen azt sulykolja belénk: az állam rossz gazda, vonuljon ki a gazdaságból. Az államtól azonban elõbb elvárja, hogy maximális biztonságot teremtsen számára, garantálja az extraprofitot. Versenyhelyzet pedig csak a beszállítói között legyen, és ezt a versenyhelyzetet is természetesen közpénzbõl teremtsük meg számukra (ültetvénytámogatás; továbbá zöldáram és erõmû-átalakítás támogatása; ingyenes CO 2 -kvóta; CO 2 - kereskedelem; mindehhez a legõsibb, az örökösen megújuló, legtermészetesebb, legtisztább energiaforrásra, a vízre épülõ erõmû démoni tulajdonságokkal való felruházásán keresztül vezet az út). Az államnak joga, sõt kutyakötelessége az adófizetõ pénzét nemcsak ésszerûen elkölteni, hanem annak értékét is megõrizni. Ennek érdekében pedig befektetnie is kell. Nem merülhet ki abban a tevékenysége, hogy parttalanul szórja a pénzt, hatástalan, triviális hatástanulmányokra. Hangzatos és egyébként szintén közkeletû stratégiai projektek átszerkesztésére, átültetésére, átmásolására egyik ágazatból a másikba, sõt nem egyszer ágazaton belül. Ebben felmerül az adott szakmák testületeinek, vezetõinek, képviselõinek, szereplõinek felelõssége is. Úgyhogy eljutunk a gazdasághoz, politikához, annak vezetõihez. Ezen keresztül vissza, saját magunkhoz, a választókhoz. Örökösen megújuló ördögi kör. De lehet és kell is tisztítani, finomítani a folyamatot. A politika tehetetlensége nem lehet kibúvó számunkra. Ehhez nagyon rövid idõn belül meg kellene fogalmaznunk és le kellene fektetnünk, mégpedig ezúttal nem (horribile dictu) politikai, stratégiai innovatív panel projekt mûnyelvezeten, hanem egyértelmû, közérthetõ, (az állampolgár részére is ) gyakorlati és kézzelfogható módon: mi a megoldás arra? Adott a téma: ismeretes az erdõgazdaságok sarangolt fa (egyelõre maradjunk ennél a tüzifa kifejezés helyett) egykori értékesítési gondjai, ennek szabadjon azt mondani esztelen megoldása: az eltüzelése a jelenlegi módon. Továbbá a faiparnak ebbõl adódó mesterségesen (nem tisztességes versenyhelyzetbõl) létrehozott hátrányos és veszélyes pozíciója. Nemcsak téves, de kifejezetten ésszerûtlen és megengedhetetlen gazdasági és ökológiai kockázatokkal jár az ún. energiaültetvény-erdõk víziója is. Európában és itthon már legalább 40 éves múltra tekintenek vissza az ültetvény-kísérletek. Ezek tanulmányozásából, és bizonyos eredményekbõl (ez kizárólag csak a fatömeghozamra vonatkozik) azonban az is megállapítható lett volna már régen, hogy egyébként sem alkalmas a villamosenergia-gondoknak sem a megoldására, de még az enyhítésére sem. Másfél millió m 3 faanyag (és nem csak kizárólag tûzifa! ) 20-30%-os hatásfok mellett történõ elfüstölésével 2-3%-ot jelent a villamosenergia-mérlegünkben. Miközben a hírek szerint völgyidõszakban rendszeresen kénytelenek vagyunk ingyen is exportálni a villamos áramot déli szomszédaink felé. Még távlatilag sem megoldás, még akkor sem, ha a nyilvánvaló és kézzelfogható ökológiai, sõt gazdasági veszélyekrõl, kockázatokról egyesek még beszélni sem hajlandóak. Elfogadhatatlan, hogy a kutatások támogatása helyett az állam a támogatások kutatására kényszerít bennünket. A mai világban ettõl sem várhatunk sok eredményt. Az eredményt nem nehéz megjósolni, részben már látjuk. A kereskedelmileg hasznosítható felfedezések és találmányok terén azonban már nem ez a helyzet, mert itt egy jó pozíció megszerzéséhez az egyetemi és más kutató szervezeteknek sokkal hatékonyabb kapcsolatban kell lenniük a magángazdasággal. Ha a kutatás nem hoz a magántõkének profittá konvertálható eredményt, akkor még mindig számos megoldás kínálkozik. Sminkelni kell, és ami kilóg, azt közérdekké kell nyilvánítani. Sõt, a siker hatásosabb és garantált, ha ezt még környezetkímélõvé is tudjuk varázsolni (pl. az esztelen erdõtüzelés széndioxidsemleges téveszméje.) Az állam a 80-as évek végéig támogatta a kutatást és fejlesztést, és tény, hogy a tanulásnak, oktatásnak és a kutatásnak erõs közös hagyományai (sõt értékei is) voltak. A Világbank szerint a legtöbb kelet-európai országban ma még nincs túl szoros kapcsolata a magánszférával a ku- Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 345

12 tatói tevékenységnek. Ez a felismerés ébreszthetett reményt arra bizonyos lobbycsoportokban, hogy a K+F jobb kapcsolatot találhat a kereskedelmi hasznosulással, állami tõkével, de az õ közremûködésükkel, felügyeletükkel és legfõképpen irányításukkal. A Világbank szerint a szorosabb kapcsolat létrejöttében a kormányoknak is szerepet kell vállalni. Rendben, de amennyiben közpénzbõl finanszírozzák ezt a fajta szerepvállalást, akkor csak szoros szakmai, társadalmi kontroll mellett képzelhetõ el a jövõben. Nem merülhet ki az állam szerepe abban, hogy hangzatos, de eleve triviális, gyakran párhuzamos (ál)kutatásokra hatalmas összegeket utaljon ki. A kutatás eredményében és eredménytelenségében is, az államnak, a közösségnek is, de a (csak) nevében kockázati magántõkének is részesülnie kell olyan arányban, amilyen arányban azt finanszírozta. A kutatás folyamatát és a juttatott pénzeszközök felhasználását az államnak joga és kutyakötelessége folyamatosan ellenõrizni arra választott szakmai kuratóriumon keresztül. Az állam, a közösség lehetõsége azt eldönteni, hogy az eredménybõl a részét értékesíti-e a magánszféra felé, vagy folyamatos bevételi forrásként megtartja. Ha a gazdaságpolitikusok úgy döntöttek, hogy az erdõnek a versenyszférában a helye, és láthatóan rá is kényszerítik erre a szerepkörre, akkor teljesen más pozíciót elfoglalva, más felfogással kell odaülnünk a tárgyalóasztalhoz. Amennyiben a politikának nem lenne beleszólása, valószínûleg (remélhetõleg) lenne egy kellemes mellékhatása is a megoldásnak, hogy vége lehetne a közvéleményt és sok esetben a szakmát is joggal irritáló politikusi vadászatoknak is. Azoknak is, amelyekrõl a közvélemény nem is értesül. Nem kényszerülnénk ezek elnézésére. Gondolom ezzel a megoldással a Parlament képviselõinek Vadászklubja is egyetért és lelkesen támogatni fogja. Ez nekik is érdekük lenne, igaz így ritkábban kerülnének az újságok negatív híroldalaira. Viszont jobban ügyelhetnének a szakmai és etikai normák betartására. Nemcsak a természetnek, az erdõnek a létfeltétele a megújulás, hanem az abból élõ társadalmi rétegeknek, vezetõknek is. Ehhez azonban a közélet szereplõinek józan belátása és akarata is szükségeltetik, a pillanatnyi egyéni érdekek kissé háttérbe szorításával. De be kell látni a szakmának azt is, hogy példát kell vennünk, el kell kezdenünk a szálaló, de akár a csoportos felújító vágást is. A megújuláshoz az erdõben is hozzátartozik az ön- és feltisztulás képessége õsidõk óta. Mi sem kerülhetjük ki. Az erdõgazdaságok vezetése és ezáltal ami a legfontosabb a szakmánk ne legyen kiszolgáltatva a mindenkori aktuálpolitikának. Istvánffy László A szegedi másodikok, a legkisebb 56-osok A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola 2005-ben ünnepelte az erdészeti oktatás Szegeden való megjelenésének 50. évfordulóját és az errõl beszámoló írásban (Erdészeti Lapok szept.) szóltak az elsõ itt végzõ még Debrecenbõl átjött osztályról. E történeti hõskor osztályai közül már jelentkeztek az elõttünk lévõk, az itt kezdõk közül az elsõk (EL dec.), a negyedikek (EL ápr.), az ötödikek, (elõször, EL szept.), és most mi is bemutatkoznánk, a második Szegeden kezdõ osztály, az l956-ban indulók és l960-ban erdésztechnikusi oklevelet szerzõk. (Most volt a rendhagyó találkozásunk.) 32-ten végeztünk, egy magyar kártya csomagnyian, milyen élet-lapokkal? Az iskola akkori tanárai közvetítette szellemiségét és a diákéletet már szinte tökéletesen megidézték elõttünk a jelzett színes írásokban. Mi is hálával gondolunk nagyszerû tanárainkra, akiket meghatottan láttunk újra a filmen, az iskola jelenlegi igazgatója a mi kedvesen szigorú tanárnõnk fia Halápi Nándor jóvoltából. A régi iskolánk gondozott, korszerûen átalakult termeiben járva emlékeztünk. Szeretnénk itt név szerint megemlékezni eddig elhunyt nyolc osztálytársunkról, mivel többüknek talán ez lesz az egyetlen szakmai búcsúszó: elõször Elek Imre, majd Joó Pál, Farkas József, Barotányi György és Papp István erdésztechnikus, Tamássy György õrnagyként, Újvári Miklós agrármérnökként és Waldmann Gábor földrajz-biológia szakos tanárként távozott el közülünk. Betegsége miatt nem lehetett a találkozón két társunk, köztük sajnos az ebbõl az iskolából kinövõ, talán legeredményesebb sportoló, Ölveti László. Õ a szabadfogású birkózás lepkesúlyában három országos bajnoki címig (l965, l966 és l969/52 kg-ban), válogatottságig, a karlsruhei l966-os EB-n IV. helyezésig és az l965-ös manchesteri világbajnokságon bronzéremig jutott el. Keresgéljük, mi is lehetett az osztályunk megkülönböztetõ sajátossága? Elõször, talán éppen az ötvenhatosságunk. Az, hogy az iskola legfiatalabbjaiként, a beilleszkedés kezdetén ért el bennünket és zúgott el felettünk az l956-os forradalom. Mindnyájunkat befolyásolt, kit csak megérintett, kit pedig robbanásszerûen felnõtté avatott a történelem sodra. A szegedi hangulatról, az országban elõször itt megalakult MEFESZ-rõl (Magyar Egyetemisták és Fõiskolások 346 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

13 Szövetsége), a szegedi egyetemisták szerepérõl írt Szolcsányi János akadémikus: Szegedi szikra gyújtotta fel az 56-os forradalmi lángot címmel (Magyar Nemzet, nov. 3.) és ugyanerrõl Stefka István (MN ápr.22.): Egy a százezerbõl címen. Az osztályunk másik sajátosságának látjuk, hogy széles sávban szóródva jutottunk el más szakmák felé. Ehhez a négy végzett lányunk sorsa adalék lehet: Margit és Zsóka, akik a gyakorlatban is küzdõ, helytálló erdésznõk egyik elsõ lépviselõi közgazdasági képesítéssel kiegészülve végezték eredményes munkájukat, kiegyensúlyozott életvitellel. Viola régész tudós lett. Olga valószínûleg Kubában él. Az osztályból az eddig említetteken kívül egy állatorvos (egyetemi oktató is), egy vegyész (szintén egyetemi ember gyógyászati laborban), egy jogász (még vámtiszt és ott tanár is), még két agrármérnök (az egyik kárszakértõ is) és egyegy pénzügyi-számviteli és vendéglátóipari fõiskolás lett. Maradtunk azért az erdészetnél és közelében is ha eléggé szétszórtan is: hárman erdõmérnökként (egyikük még közgazdászként is) és a többiek különféle kiegészítõ tanulmányok (munkavédelem, faipar stb.) után erdésztechnikusként igyekeztünk becsülettel szolgálni a magyar erdõket, változatos szektoraiban, vagy az erdészeti igazgatásban, jelentõsebb beosztásokban és közkatonaként is egyformán. Volt fõvadász, most sikeres vállalkozó társunk elegáns vendéglátásával zárult a találkozónk Szõregen, cimbora azt kívánom élj soká! Ehhez, mindazokkal együtt, akik megtekintik itt megmutatott mai magunkat jó szerencsét! Csuka Imre XI. Erdészeti Sportnapok Tatán Reprezentatív környezetben, a tatai olimpiai edzõtáborban került megszervezésre a XI. Erdészeti Sportnapok, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete és a Vértesi Erdõ Zrt. szervezésében. A sporttalálkozón több mint 400 erdészeti dolgozó vett részt. A rendezvényen Egyesületünket Schmotzer András alelnök és Ormos Balázs fõtitkár képviselte. Most a sportolás helyett a kapcsolatok építésén volt a hangsúly. Mint megtudhattuk, Schmotzer András alelnöknek is szerepe volt a sportesemény elindításában. Az erdészet területén sok rendezvény kerül megszervezésre évente. Ezek többségén az alkalmazottak vagy diplomások vettek részt. A szakszervezettel összefogva egy olyan rendezvény elindításán kezdtek dolgozni, melyen többségében a fizikai dolgozók vesznek rész. Ez lett az erdészeti sportnap, melyet több mint tíz éve gondoz a szakszervezet, összefogva a rendezésben valamelyik erdõgazdasággal. He bele gondolunk, hogy a Vándorgyûléseinken hétszáz fõ szokott részt venni, igen komoly rendezvénynek tekinthetõ a sportnap. Ez a rendezvény megtartotta egyszerûségét, baráti jellegét és olcsóságát. A sportnap találkozót jelent az ágazati felsõvezetõknek is. Többször felvetõdött a beszélgetések folyamán, hogy célszerû volna teljessé tenni az erdõgazdaságok részvételét a sportnapon. Megérdemlik alkalmazottaik, vállalkozóik is, hogy évente részt vehessenek egy országos rendezvényen. Ugyancsak örömmel töltené el a jelenlévõket, ha minden erdõgazdaság vezetõje(i) megjelennének a rendezvényen. Az ÁPV Zrt. részérõl Koleszár István ügyvezetõ igazgató, a Vértesi Erdõ Zrt. vezetése részérõl Holdampf Gyula, az igazgatóság elnöke és dr. Széles Attila vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük a fõszervezõt, Müller Gáborné fõkönyvelõt. A sportnapon megjelent az OEE új szakosztályának az Erdei Sportok Szakosztályának vezetõje Gerely Ferenc, aki szándékát jelentette be egy általuk kifejlesztett sport bevezetésére. Ez tájfutással összekapcsolt sport, melyet a rendezvények helyszínén tartanának. Azért is lenne népszerû, mert a lefutott sportágak után a versenyzõk program nélkül maradnak és szükséges egy olyan sportág, mely alkalmat ad a szurkolásra és az együttlétre. Reméljük, a jövõ évi sportnapon már az új sportág versenyzõit is köszönthetjük a versenyeken. Gratulálunk a szervezõknek és minden résztvevõnek, kiemelten a nyerteseknek. A csapatversenyt az ÉSZAK- ERDÕ Zrt. nyerte, második a Mecseki Erdészeti Zrt., harmadik a Vértesi Erdõ Zrt. csapata lett. A sportnapokat színesítette, hogy éppen Tatán edzett a labdarúgó válogatott. Sportolóink szívesen készítettek közös fényképeket a hírességekkel. Kép és szöveg: Ormos Balázs Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 347

14 Az év fája A magyar kõris rovarvilága Bevezetés Nincs könnyû helyzetben, aki arra adja a fejét, hogy részletesen bemutassa a magyar kõris rovarvilágát. Az elsõ nehézség abból adódik, hogy a kõrisek magas mérgezõanyag-tartalmuk miatt nem tartoznak a rovarvilág legkedveltebb tápanyagai közé. Míg a rendkívül gazdag rovarközösséget felmutató hazai tölgyek hatszáznál több, a növényi részeket különbözõképpen elfogyasztó rovarfajjal dicsekedhetnek (Csóka & Szabóky, 2005), addig a kõrisek csoportja kénytelen beérni néhány tucat fogyasztóval. A rovarvilág kõrisektõl való tartózkodását mutatja az is, hogy több, amúgy igen polifág faj is inkább elkerüli, vagy ha végszükségben (gradáció során) meg is rágja leveleit, nem tud kifejlõdni rajta (pl. gyapjaslepke, gyûrûslepke). A következõ nehézséget a kõrisek csoportján belül a magyar kõris különleges helyzete adja. Ha történt is valamilyen szintû elkülönítés az egyes kõrisfajok között a rajtuk elõforduló rovarközösség tekintetében, az maximum a virágos kõris magas kõris szintje. Viszonylag fiatal taxonómiai helyzete (1956!) miatt kifejezetten a magyar kõrisre koncentráló entomológiai vizsgálatok nem voltak. Meg kell azonban említeni Tóth József gemenci vizsgálatait. Nézzük, mely gazdasági jelentõséggel bíró, vagy esetleg védett rovarfajokkal találkozhatunk a hazai magyarkõris-állományokban! Az itt felsoroltak elsõsorban a kõrisekre általánosan vonatkoznak, néhány kifejezett magyar kõris specialistát leszámítva, ahol ezt külön kiemelem. Az eddigi év fája ismertetéseknek megfelelõen nem kerülnek megemlítésre azok a rovarfajok, melyek elõfordulhatnak ugyan a magyar kõrisen is, de ez az elõfordulás mind a rovar, mind a gazdanövény szempontjából alárendelt jelentõségû. Lombozaton elõforduló fajok A kõrisek legismertebb lombfogyasztója a kõrisbogár (Lytta vesicatoria). Kártétele ritkán éri el a gazdaságilag is jelentõs szintet, de gyakorlatilag mindenhol elõfordul, ahol kõris van. A magas kõrist elõnyben részesíti a többi kõrisfajjal szemben. Ha valahol megjelenik, mindig nagyobb (néhány százas) csoportokban találkozhatunk vele. Jelentõségénél talán érdekesebb egyedfejlõdése. A talajba lerakott petékbõl kikelt szürkés színû (háromkarmú, ún. triangulinus) álcák Compositae és Ranunculus virágokra másznak fel, ahonnan magányos méhfélék (pl. Bombus fajok) fészkébe vitetik magukat. Itt a felhalmozott mézzel, vagy a méhek petéivel, álcáival táplálkoznak. Szintén a bogarak rendjébõl kerül ki a kõris gömbormányos (Stereonychus fraxini), ami, ellentétben az elõzõ fajjal, néha jelentékeny károkozó. Elsõsorban fiatalabb telepítésekben jelenik meg, ahol károsítása esetenként a fák pusztulását is okozhatja. A fajról tudjuk, hogy legalább annyira szereti a magyar kõris leveleit, mint más kõrisfajokét. Az évente egy generációval szaporodó bogár már kora tavasszal megkezdi áldásos tevékenységét, mikor a megpattanó rügyek belsejét kirágja. Késõbb áttér a levélkék fogyasztására. Jellegzetes lyukakat rág a levelekre, melyrõl igaz csak távcsõ segítségével de a talaj szintjérõl is felismerhetõ. A levélben bábozódik, majd június-július folyamán jelenik meg az új nemzedék és jelentkezik az újabb, most már erõsebb kártétel. Szintén a lombozatot fogyasztja a Gracilaria (Xanthospilapteryx) syringella, amely faj már a keskenyszárnyú, vagy aknázómolyokhoz (Gracillariidae) tartozik. Ennek megfelelõ az életmódja is: kezdetben a levéllemezben aknáz (kb. két hétig), majd a következõ levélkébõl már sodratot készít és így fogyasztja el azt. Több sodrat elkészítése után az utolsóban bábozódik. Évente két generációja fejlõdik ki. Az elõzõ fajhoz hasonlóan, inkább fiatal állományokban lehet jelentõs fellépése, ahol erõsebb kártétele esetén a fák el is pusztulhatnak. Hasonló életmódú, bár más családba (Plutellidae) tartozó lepkefaj a Prays curtisellus. Ez a kifejezetten kõrisfogyasztó faj is elõször aknát készít a levéllemezben, majd lyukakat rág rá. Az utolsó lárvastádiumban pedig gyakran össze is szövi a levélkéket. Érdekessége a fajnak, hogy hernyó alakban telel, ráadásul legtöbbször a csúcsrügybe furakodva. Korábbi jelenléte gyakran a törzsek villásodásáról ismerhetõ fel. Még néhány, a kõrisekhez kötõdõ lepkefaj: A nyárfa szender (Lanthoe populi), azon kevés rovarok közé tartozik, melyek viszonylag könnyen váltanak a fõ gazdanövényükrõl (ebben az esetben nyárakról) a kõrisre. A Calospilos pantaria nevû araszoló kifejezetten kötõdik a kõrisekhez. Az Amphipyra pyramidea nevû bagolylepke faj pedig nedves, párás helyeken szívesen társul a kõrisen táplálkozó más lepkefajokhoz. De nem csak bogarak és lepkék nyomával találkozhatunk a levélkéken. Az aknázólegyekhez (Agromyzidae) tartozó Paraphytomyza heringi kígyózó aknái is elõkerülnek egészen szeptember-októberig, amikor is a nemzõk elhagyják az aknákat. Viszonylag kevés levéldarázsnak sikerült adaptálódnia a kõrisekhez. Ide tartozik a Macrophya punctatum-album. A május-júniusban megjelenõ álcák elõször ennél a fajnál is kis lyukakat rágnak a levéllemezbe, majd áttérnek nagyobb levélrészek elfogyasztására. Jellemzõ a fajra, hogy a fõ és a nagyobb mellékerek érintetlenül maradnak. Július-augusztusban már a talajba vonul, ahol áttelel. Kelet-, Délkelet-Európában kifejezetten gyakori, ahol elsõsorban városi környezetben lévõ fákon jelentkezik. Számíthatunk rá, hogy az elkövetkezõ években nálunk is gyakrabban jelenik meg. Több gubacsképzõ rovarcsoport is készít gubacsokat a magyar kõris levelein. Ezek lehetnek atkák (pl. Aceria fraxinivora, Vasates epiphyllus és V. fraxini), de a tetvek csoportjából kikerülõ fajok is. Ez utóbbiak jellegzetes képviselõje a Phyllopsis fraxini, melynek gubacsait elsõsorban napsütötte területeken, fiatal fácskákon találhatjuk meg. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a gubacslegyek családjáról sem. Elsõsorban a Dasineura fajok (D. acrophila, D. fraxini és D. fraxinea) jelentõsek. Mindhárom faj a leveleken, levélkéken okoz gubacsokat, ahol azok általában a fõéren helyezkednek el. Jelenleg még nem rendelkezünk részletes információkkal arról, hogy ezek a gubacsképzõ fajok mennyire preferálják az egyik, vagy másik kõrisfajt. A tetvek csoportjából még ki kell emelni a lisztecskékhez (Aleyrodidae) sorolt Siphoninus phillyreae nevû fajt, ami polifág ugyan, de erdei környezetben elsõsorban a kõriseken szívogat. Elsõsorban fiatal fákon, évente több nemzedéke (2-4) is kialakulhat. Kéregben és fában A magyar kõris kérgében több szúfaj is készíti meneteit. Leggyakoribbak a nagy kõrisszú (Hylesinus crenatus), valamint a tarka kõrisszú (Leperesinus 348 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

15 varius). Mindkét faj csak a kõriseken fordul elõ, ennek megfelelõen a magyar kõrisen is. Életmódjukból kiemelendõ, hogy nem is a szaporodási rágásukkal okoznak igazán kárt, hiszen az anyabogár pusztulófélben levõ vagy még gyakrabban kitermelt, vagy már elhalt fák kérge alatt készíti anyameneteit és rakja le petéit. A kikelõ bogarak azonban egészséges, vitális fákat keresnek fel, hogy ott ivarérettségük eléréséig ún. érési rágást folytassanak. Ebben az esetben nem is az elfogyasztott növényi részek mennyisége a jelentõs, hanem a bogarak által terjesztett baktériumok, amelyek nagyon sok esetben kõrisrák kialakulásához vezetnek. A szúbogarak jellegzetes, kétkarú anyamenettel rendelkezõ rágásképén túl más jellegû menetekkel is találkozhatunk a kéreg alatt. Ezekre inkább az a jellemzõ, hogy menetek csupán a kezdeti szakaszban futnak a kéreg alatt, viszonylag hamar áttérnek a fatestre, és annak különbözõ szintjeiben folytatódnak. Ilyen például a szeplõs díszbogár (Poecilonota variolosa), amely fõként napsütötte, szegélyen álló törzseken fordul elõ, vagy a Stenocorus meridianus nevû cincér, ami szintén a naposabb helyeken a fák gyökfõjénél készíti meneteit. A védett fajok közül ki kell emelni a havasi cincért (Rosalia alpina), mely nevével ellentétben nem csak hegyvidéki területeken és nem csak a bükkösökben fordul elõ. További igen ritka, fokozottan védett faj a magyar facincér (Rhopalopus ungaricus), szintén kõrisekben fejlõdik ki. A kéreggel, majd faanyaggal táplálkozó rovarfajok legjellegzetesebb és leggyakoribb képviselõje a kis farontólepke (Zeuzera pyrina), amely a különbözõ gyümölcsfák mellett elsõsorban a kõrisen fordul elõ. Különösen gyakori az ártereken található kõrisesekben, azaz kifejezetten szereti a magyar kõrist is! Kör keresztmetszetû, kb. 3 mm nagyságú kirepülési nyílását mindenhol megfigyelhetjük. Közvetlenül a fába készíti meneteit a törzsszú (Platypus cylindrus), amely a leggyakoribb hazai fában költõ szú a kõriseken. Nem feltétlenül szükséges számára kitermelt törzs vagy ág, kitûnõen érzi magát a visszamaradó tuskókban is. A fiatal, vékony kérgû részeken szívogatnak a kõris pajzstetû (Pseudochermes fraxini) egyedei is. Nagyon gyakori a legyengült (pl. vadkárosított) egyedeken, melyeket aztán nagy tömegben tud ellepni. Termés Kifejezetten a kõris magjára specializálódott a Lignyodes enucleator nevû ormányos, de találkozhatunk a termésekben az ezüstmintás sodrómoly (Pseudargyrotoza conwagana) hernyóival is. Ez utóbbi faj gyakori ártéri erdeinkben. A bakteriális fertõzések leküzdésére a mikrobák közvetlen elpusztítása helyett a közöttük lévõ kommunikációt bénítják meg amerikai kutatók, így a baktériumok nem válnak rezisztenssé az antibiotikumokra. Ahhoz, hogy a baktériumok megfertõzzék az embert, saját maguk által elõállított vegyi anyagokra vannak utalva, amelyekkel kommunikálnak is. Amennyiben ezen anyagok mennyisége elér egy bizonyos küszöbértéket, a mikroorganizmusok megváltoztatják életmódjukat: már nem egyesével közlekednek, hanem közösséget, úgynevezett biofilmet alakítanak ki, s Gyökér A kõris, vagy pláne a magyar kõris gyökerére specializálódott rovarról nincs tudomásunk. A talajlakó polifág fajok, mint például a cserebogarak (Melolontha spp.), vagy feketelábú gyalogormányos (Otiorrhynchus niger) azonban nem kerülik ki a fácskák gyökereit. A felsorolásban nem tértem ki viszont a nagyvad kérdésére, holott mind a magyar, mind a többi kõrises állományainkban ez legtöbbször nagyobb jelentõségû, mint a rovarkárosítás. A vad által okozott kéregsérülések a rovarok (és a kórokozók) elõtt kaput nyitnak, legyengítve a fák ellenálló képességét. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a többi fafajhoz képest nagyon keveset tudunk a magyar kõris rovarfaunájáról. Ismert ugyan néhány faj, amely erõsen kötõdik hozzá, minden bizonnyal többen vannak azok, melyekrõl további ismeretek megszerzése szükséges. Dr. Lakatos Ferenc Baktériumkommunikáció-stop Döbbenetes mértékben olvad a sarki jég Josefino Comiso kutatásvezetõ azt nyilatkozta: ehhez hasonló jelenség korábban sosem fordult elõ. A tudósokat már régóta aggasztja a sarkvidéki jégtömegek nyári olvadása, de ilyen mértékû télen bekövetkezett jégolvadásra korábban nem volt példa. Több mint 25 éve az északi sarki jégtömegek telente lassanként fogyatkoztak, évtizedenként nagyjából tömegük 1,5 százalékát veszítik el. Az e réteg által védekezik a kolónia az antibiotikumok ellen. Helen Blackwell és munkatársai a Wisconsin Egyetemrõl olyan szubsztanciát fejlesztettek ki, amely egészen célzottan szakítja meg a meghatározott baktériumtörzsek kommunikációs csatornáit. Így meg tudták akadályozni, hogy azok a baktériumok, amelyek a bélben élnek és az emésztést segítik, kárt szenvedjenek. A kutatók további vizsgálatokat akarnak végezni, hogy pontosan mely esetekben alkalmazható az embereknél és haszonnövényeknél az új eljárás. (Élet és Tudomány) elmúlt két évben azonban az olvadás tempója helyenként szörösére gyorsult és 2005 között a jégtömeg mennyisége 2,3 százalékkal csökkent, az elmúlt év során pedig további 1,9 százalék olvadt el. A téli jégolvadás rossz hír az óceáni élõvilágra nézve. Ez a fajta jég a nyári olvadáskor kiváló szaporodási teret jelent az óceáni tápláléklánc legalján álló planktonok számára. (Élet és Tudomány) Hirdessen az Erdészeti Lapokban! Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 349

16 Egyfajta védekezési technológia a cserebogárpajor károsítása ellen Bevezetés A Nagykanizsai Erdészet területén az közötti idõszak extrém, száraz idõjárása következtében fokozottabb mértékben fellépõ pajorkár miatt homoki erdõsítéseink katasztrofális helyzetbe kerültek. A vadkár és az aszály károsítása mellett a cserebogár-pajor károsítása is hatványozottan jelentkezett. Az eddig alkalmazott technológiák immár nem bizonyultak megfelelõnek a pajorkáros területek felújítására. A tuskózás-forgatás nélkül végzett erdõsítések csak a mélyebb fekvésû helyeken és humidabb idõjárás mellett fejezõdtek be 10 éven belül. Az elmúlt év homokon végzett erdõsítései általában tuskózás-forgatás nélkül indultak, de 3-4-szeri pótlás után 5-7 év elteltével forgatás után újra kellett azokat kezdeni. Újabb többszöri pótlást követõen éves korban váltak befejezhetõvé. Azokban az erdõsítésekben, ahol forgatás nem történt, nem volt tartható a 10 éves befejezési határidõ. Az ilyen erdõrészletek egy részének befejezése után a maradék területen hátralék alakult ki, amit gyakran újra kellett erdõsítenünk. További problémát okozott a tuskózott-forgatott területeken alkalmazott erdõfelújítási, ápolási és védelmi technológiák hibája. A nagy költséggel (kb Ft/ha) elõkészített területek talajfertõtlenítése általában túl korán történt amikor a pajorok (vagy egy részük) még mélyen tartózkodtak. A 10 ezer db/ha csemetét vagy fészkes makkvetést a kereskedelmi forgalomban kapható rövid hatástartalmú vegyszerekkel nem tudtuk megvédeni, a hosszú hatástartamú szereket pl. Lindafor (lindán) pedig kivonták a forgalomból. 1. táblázat. Hagyományos felújítási technológiák károsítási kategóriák szerint A bajcsai tömbben így a évre a kb. 400 ha folyamatos készlet több mint 1/4-e nem érte el a 70 %-os sikert (84,8 ha-t forgatni kellett, 23,4 ha forgatott területet újra kellett erdõsíteni). Az ÁESZ fakitermelési korlátozások bevezetését helyezte kilátásba. Erdõrészlet-besorolások kárkategóriák szerint Fentiek a helyzet átgondolására késztettek minket: elsõ lépésként a várható károsítások szerint (pajorkár-, vadkár-) kategóriákba soroltuk erdõterületeinket, erdõsítéseinket, majd ezen besorolás alapján készítettük el felújítási technológiánkat. Új technológiák A 3. kategóriába tartozó erdõrészletekben olyan új technológiára volt szükség, amely a következõ követelményekkel és feltételekkel szemben megállja a helyét: Hosszú hatástartalmú szert rövid hatástartalmú szerrel kell kiváltani, tehát a vegetációs idõben többszöri beavatkozás lehetséges legyen olcsón, hatékonyan és gyorsan. A felhasznált szernek feltétlenül érintkeznie kell a pajorral, tehát megfelelõ idõben és helyre kell juttatni, továbbá egyszerre érintõ (kontakt) és gyomorméregnek (táplálkozás során felvehetõ) is kell lennie. Erre azért van szükség, ha a pajor elõbb kezdi rágni a gyökeret, mint a bejuttatás idõpontja, akkor a gyökéren át felszívódó szertõl a táplálkozás következtében elpusztuljon. Fentiekbõl következik, hogy a csemete gyökérzónájába vagy egy kicsit lejjebb kell a szert bejuttatni. Olyan eszközrendszert kell létrehozni, hogy a rovarölõ szert (esetleg más anyagot) megfelelõ mennyiségû vízzel (és esetleg egyéb vivõanyaggal) gyorsan a növény által felvehetõvé lehessen tenni a gyökérzónában. Azonnali beavatkozást tegyen lehetõvé. Környezetbarát legyen a technológia, hogy talajfertõtlenítõ szerrel ne az egész erdõrészlet területét kelljen kezelni, hanem csak a csemeték gyökerének közvetlen környezetét. 1. kép. 1 m 2 pajortermése Belezna 7B1 erdôrészletben 2. kép. Pajorkár 350 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

17 3. kép. Tuskózás 4. kép. Csôbe öntözés talajfertôtlenítôvel Az alábbiakban ismertetjük a fenti feltételeknek eleget tevõ technológiát, melynek a következõ elnevezést adtuk: Gyökérzónába való állandó beavatkozási lehetõség csöves ültetéssel: Teljes talaj-elõkészítéssel Részleges talaj-elõkészítéssel (pásztázással) A gyökérzónába való állandó beavatkozási lehetõség /röviden: csöves ültetés/ leírása a.) Teljes talaj-elõkészítés tuskózással A tarvágást követõen õsszel vagy tavasszal a területet lánctalpas kotróval kituskózzuk, a tuskókat legfeljebb 6 m széles párhuzamos prizmákba dózerrel összetoljuk, illetve szabdalt terület esetén a területen lévõ vízmosásokba, mély árkokba szállítjuk. Nagy teljesítményû traktor segítségével mélyforgatást végzünk. A talaj folyamatos feltárásával követjük a pajor, illetve az imágó mozgását és a mélyforgatást akkor végezzük, amikor a pajor a forgatandó rétegben található. b.) Részleges talaj-elõkészítés tuskózás nélkül, pásztázással. Amennyiben szakmai és költségtakarékossági okokból nem végzünk tuskózást, ill. szántásbetárcsázást, úgy Bagodi pásztakészítõvel, ill. altalajlazítóval végezzük el a talaj-elõkészítést. A kétféle talaj-elõkészítésnek vannak elõnyei és hátrányai, melyeket erdõrészletenként kell mérlegelni (2. táblázat). 2. táblázat Általában részleges talaj-elõkészítést végzünk, ha azonban egyéb probléma is felmerül (pl. talajhiba, vízzáró lencse) akkor a teljes talajelõkészítés a megoldás. Erdõsítés Az I. Kivitelt õsszel vagy a következõ év tavaszán végezzük 2,5 m x 1,0 m hálózattal KST vagy VT (termõhelytõl függõen) fészkes makk vagy nagyméretû csemete és mûanyag csõ együttes gödrös vetésével, ültetésével. A csõ 40 cm hosszú és 5 cm átmérõjû, amelynek alsó nyílása ültetéskor a makk alá, vagy a gyökérzónába kerül. Tavaszi ültetés esetén a csemetéket gyökéren át is felszívódó rovarölõ szerrel kevert vízben áztatjuk - pépeljük ültetés elõtt. Amennyiben pótlás szükséges, azt szintén nagyméretû csemetével végezzük különbözõ elegyfafajokkal (HJ, KJ, FD, MCSNY, EF, VF). A nagy ráfordítás miatt elkerülhetetlen a terület kerítéssel történõ vadkár elleni védelme is. Ápolás A csemetéket õszi ültetés (vetés) esetén három, tavaszi ültetés esetén legalább kettõ alkalommal (tavaszi ültetésnél a pépeléskor pépbe kevert szer az elsõ öntözést kiváltja) az elõzõ pontban említett rovarölõ szer vizes oldatával a sorközben haladó lajtkocsihoz rögzített 2 db tömlõvel a csövön át megöntözzük, ezáltal a gyökerüket rágó pajor elpusztul, ugyanakkor a kb. 0,8 l víz az aszályos idõszakokat is segít átvészelni, ezenkívül a vízbe csemetenövekedést gyorsító tápsókat keverhetünk. Reményeink szerint a megfelelõ koncentrációjú tápoldat serkenti a csemete növekedését, erõsödését, ezáltal a pajorral szembeni ellenálló képességét. Mûszakonként 2 fõ + 1 traktoros kb. 2,0 ha területet tud megöntözni. A csemeték vegyszeres-tápoldatos öntözését azok növekedésétõl függõen 3-4 éven át végezzük évi 2-3 alkalommal a továbbiakban. Az ápolást tuskózott területen traktorra függesztett szárzúzóval, tuskós területen kézi eszközökkel végezzük. Az ápolást 5-6 éven át folytatjuk, ekkorra várjuk az erdõsítés befejezését. Amennyiben szükséges, a befejezést követõen az erdõsítést árnyéktûrõ (GY, KH, stb.) csemetével célszerû alátelepíteni a minél gyorsabb záródás és a második lombkoronaszint kialakítása érdekében. A technológiával kapcsolatos néhány fontos tudnivaló A cserebogár: A bajcsai és a beleznai tömbben az V., VI.törzsû májusi cserebogáron kívül az erdei cserebogár és a zöld cserebogár is károsít. Ennek következtében minden évben mindenféle pajor (egyéves, kétéves, hároméves) található a talajban. Markáns rajzás a évben várható, tehát a legnagyobb kártételre (2, 3 éves pajor) 2005., években számíthattunk. A (kirepülés éve) évben pedig a legkisebb cserebogárpajor-rágásra. Az öntözendõ területek becsövezése elõtt fentiek szerint pajorfeltárást kell végezni, annak eredményét írásban kell rögzíteni. Az imágó kártételével jelen technológia nem foglalkozik. Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 351

18 5. kép. Pajorfeltárás 6. kép. Csô harmadik éves csemete mellett A csõ: A csõ méretének meghatározásánál legfontosabb szempont, hogy homoktalajon egy 2 m-es átadáskori tölgycsemete gyökértérfogatának 80 %-a egy 60 cm átmérõjû gömbbe befér. Méréseink szerint mintegy 8 dl oldat talajba juttatásával árad szét a homokban ilyen gömbbe a szer. Amennyiben egy akváriumba homokot teszünk, majd a csövet beleültetjük a homokba és vizet töltünk bele, könnyen megbizonyosodhatunk errõl. Késõbbi csapadék utánpótlással a szer szétáradása fokozódik. A csövet közvetlenül a csemete mellé ferdén kell beültetni 30 cm mélyen, a felszín felett pedig 10 cm látsszon ki. A mûanyag csõ mérete tehát 40 cm hossz, 5 cm átmérõ és így ~ 8 dl oldat fér bele. Élettartama ~ 20 év, ezért három ciklusban felhasználható, utána eltöredezik. Az öntözés, a tartályméret az öntözõberendezés: Az öntözõ berendezés egy 3200 l-es lajtkocsi, melyrõl 2 db 3/4-es csappal zárható csõ végzõdésen keresztül a képen látható módon lassú menetben 2-3 sec alatt lehet két dolgozó közremûködésével a 8 dl oldatot betölteni a csövekbe. 2,5 m sortáv és 1 m tõtáv esetén 4000 db/ha csõ megtöltésére és györkérzónába juttatásra alkalmas egy lajtkocsi. Egy napi teljesítménye pedig 2 3. táblázat ha beöntözése egyszeri tankolással. A tartály jól rögzített, a lajtkocsi erõs felépítésû legyen, hogy a tuskós területen is járhasson meghibásodás, törés nélkül. Az erõgép: MTZ 82 közepes kategóriájú erõgép A vízvételi helyek: A beöntözendõ erdõsítések 3-4 km-es körzetében víznyerõhelyet kell biztosítani, víznyerõhely-hálózatot kell kiépíteni, hogy a lajtkocsi-üresjárat minél kisebb legyen. Az öntözés munkaerõ-szükséglete, az öntözés teljesítménye: A korábban leírtak szerint a munkaerõ-szükséglet: 2 fõ öntözõ 1 fõ traktoros Az öntözés a kerületvezetõ jelenlétében történjen! Teljesítmény: 8000 db csemete (csõ)/nap, azaz: 2 ha/nap A pajorölõ szer: A magyar kereskedelmi forgalomban kapható korszerû talajfertõtlenítõ szerek közül válogathatunk. A kiválasztott szernek három legfontosabb feltételnek meg kell felelni: A lajtkocsiba téve azonnal és egyenletesen oldódjon. (Keverõtartályos kocsi beszerzésére ugyanis a legritkább esetben van lehetõség. Korszerû szerek ennek a feltételnek egyébként mind megfelelnek) A szert bõrön keresztül is felvegye a pajor. (Érintõméreg legyen!) Egyben azonban gyomorméreg is legyen, hogyha valamilyen oknál fogva elkésnénk az öntözéssel és a pajor elõbb érne a gyökérhez, ott táplálkozni kezdene és csak ezután öntöznénk akkor a táplálékon keresztül is megkapja a mérget. A hatástartam legalább 6-8 hét legyen. Negyedik éve alkalmazunk egy imidakloprid hatóanyagú vegyszert, amely minden jel szerint megfelel a fenti követelményeknek. Öntözési napló: Az elvégzett öntözésekrõl naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az öntözés idõpontját, helyét, az öntözés területének nagyságát afelhasznált növényvédõ szer nevét, esetleg tápsók mennyiségét, dózisát a felhasznált víz mennyiségét, víznyerõ hely nevét a traktoros nevét, öntözõk nevét a következõ öntözés várható idõpontját (ütemezés). Mindezt a kerületvezetõ aláírásával igazolja. Az öntözés tervezése, költségterve. (Részletesen a szerzõnél megtekinthetõ. A Szerk.) A csöves technológia összköltsége (3. táblázat) 1 ha-on 6 éves befejezési idõt számítva tuskózás nélkül (eft/ha). A fentiekbõl kitûnik, hogy még a tuskózás ~ 400 eft hektáronkénti költségét felszámítva is beleférünk a 2. pontban felvázolt táblázat 3. sorában található hagyományos technológia költségeibe. Eddig elért eredmények és tapasztalatok A csöves ültetési technológiát extrém termõhelyi viszonyok mellett 2003 óta alkalmazzuk a cserebogár-pajor károsítása ellen. A évi becsövezett elsõ kivitelû erdõrészletek közül a Nagykanizsa 45J erdõrészletben három vegetációs 7. kép. Öntözô lajtkocsi 352 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

19 idõszak eltelte után jelenleg 1,3-1,8 m- es KST állomány, a Belezna 1E és 6A1 erdõrészletekben 0,8-1,5 m-es KST-állomány található. Az elõbbit 2007-ben, az utóbbiakat 2008-ban tervezzük átadni 5 illetve 6 vegetációs idõszak eltelte után, szemben a bevezetõben leírtakkal. Ezen látványos javulást a következõk eredményezték: Cserebogár-pajor károsításának megszüntetése a csöves technológiával Félcsemetekerti körülmények megteremtése vegetációs idõszak alatti háromszori víz- és tápanyag-utánpótlással többlet csemetenövedék elérése. Vad kizárása vadkerítéssel. A szoros öntözési technológia és az évi ápolások lelkiismeretes végrehajtásának összehangolása. A többi eírt erdõrészlet is bíztató állapotban van, gyökérfeltárás alapján cserebogárpajor-károsítást nem mutat, növekedésük kiváló. Az eddigi tapasztalatok alapján ezekbõl a pajorkáros, gyenge termõhelyen álló homoki erdõrészletekbõl évente ha-t tudunk átadni, az innét kikerülõ csõvel ugyanennyit újra erdõsíteni a fahasználat által levágott öreg erdõk helyén. A bevezetõben leírt fakitermelési korlátozás veszélyét ilyen mértékben sikerült megszüntetnünk. Elmondható még, hogy a rövid átadási idõintervallum miatt csökkent az ápolási összköltség és a folytonosan fellépõ pótlási kényszer költségének elmaradása bõven fedezi hosszú távon az egyszeri csõültetési és maximum hat éven át tartó öntözési többletköltségeket. Természetvédelmi szempontból is elõnyös a technológia, hiszen a rövid átadási idõintervallum miatt az erdõvel nem borított idõszak csak töredéke a korábbi éves fátlan, erdõtlen idõszakoknak vágás után. Más eljárásokkal (pl. szer-betárcsázás) szemben az is elõnye az eljárásnak, hogy csak a csemete közvetlen közelében okoz beavatkozást a talajéletbe, nem pedig teljes területen. Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni az eljárás kidolgozásában és végrehajtásában résztvevõ kollégáinknak, elsõsorban: Bíró György kerületvezetõ erdésznek, Gráczki Elemér kerületvezetõ erdésznek, Kertész Ferenc kerületvezetõ erdésznek, Sánta István kerületvezetõ erdésznek a segítséget, továbbá a ZALAERDÕ ZRT vezetõinek, hogy a klasszikus erdõmûveléstõl kissé idegen eljárásban fantáziát láttak és azt anyagilag is támogatták. Babics István Vizvári Ottó Nagykanizsai Erdészet LIGNO NOVUM WOOD TECH Szakvásár A szokásos szeptember eleji idõpontban került megszervezésre a LIGNO NOVUM WOOD TECH szakvásár Sopronban. Évrõl évre más és más programot kínálnak a szervezõk a vásárra érkezõ látogatóknak. A faipar a szokásos nagy létszámú kiállítóval jelent meg a szakvásáron, az erdészek szerényebb területen építették fel standjaikat. A korábbi években megszokott erdészeti rendezvények iránt csökkent az érdeklõdés. Talán az önkéntes megjelenés a célirányos szervezés helyett is befolyásolja a résztvevõk számát. Talán a szeptemberi idõpont és az ebben az idõszakban dömpingszerû rendezvénytömeg és az erdõgazdálkodók szakember létszámának csökkenése is hatással van a szakvásáron való megjelenésre. Pedig korábban konferenciák, felsõvezetõi megbeszélések, szakestély, baráti találkozó is színesítette a szakvásár programját. Úgy gondolom új megoldásokat kell keresni a szakvásár erdészeti részének megtartása érdekében. Ilyen a közös standok kialakítása, közös programok szervezése. Szakember-találkozók tartásával és az Egyesület érintett szakosztályainak részvételével lehet új színt adni az összejövetelnek. Az Egyesületünk tagja a Nemzeti Földalap szûkebb körû bizottságának és birtokhasznosítási bizottságba delegált tagokat, amely az ország településeinek egyharmada. A korábbi évek gyakorlatát érdemes visszaállítani, mely szerint a szakvásár alkalmával kiállítás és szaktanácsadás keretében segítettük az érdeklõdõk eligazodását. Az idei vásáron az erdészeti gépesítés képviselte magát a szabad területen, ahol bemutatók tartásával is színesítették a rendezvényt. Az OEE Gépesítési Szakosztálya minden évben itt tartja kihelyezett ülését és Horváth Béla elnök segíti a vásár gépesítési palettájának bõvítését. Egyetemünk nemzetközi klíma-konferencia szervezésével emelte az erdészeti rendezvények színvonalát. A szakvásáron Egyesületünk elnökségét Schmotzer András alelnök képviselte, aki a szakvásár indításakor vállalt szerepet, mint az OEE korábbi elnöke. Az alelnök szakmai megbeszélések alkalmával és a kiállítók meglátogatása során építette a kapcsolatot az Egyesület és a megjelent szervezetek között. Találkozzunk jövõ év szeptember 5-8. között Sopronban, egy megújult WOOD TECH szakvásáron! Kép és szöveg: Ormos Balázs Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november) 353

20 Emlékmûvek, emlékbeszédek Az elsõ ültetett emlékmû tiszteletére A Kámoni arborétumban Bánó István kezdeményezésére és közremûködésével az 1956-os események emlékére Thuja occidentali Malonyana csemeték ültetése történt 1957-ben. Az i dátumot az egyedek csoportos kiültetésével jelezték: Bánó István volt közvetlen munkatársai közül Retkes József elmondta, hogy kiültetéskor nem dolgozott a kertben. Az 1960-as évek elején október 23-a körül Bánó Istvánnal végigsétáltak a beültetett területen, ekkor közölte vele a kiültetés célját és megemlékeztek az 56-os eseményekrõl. Így rótták le kegyeletüket 1956 hõseinek és áldozatainak. A több, mint 40 éves kiültetés magas növésre fejlõdött, egyes egyedek eldõltek, a károsítók, állati kártevõk és gombabetegségek elszaporodtak, ami a kiültetés díszértékét rontotta õszén Danka Lajos országgyûlési képviselõ az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottság alelnökének közremûködésével írásban megkerestük Túri Kovács Béla környezetvédelmi minisztert és kértük, hogy hazánkban az elsõ ültetett 1956-os emlékmû felújítását a minisztérium, illetõleg természetvédelmi hivatala támogassa. A válasz szerint részükrõl csak a (KAC) környezetvédelmi alap pályázat elnyerésével lehet támogatást kapni. Ilyen cél a pályázati kiírásokban ez ideig még nem szerepelt. Hivatkoztak arra, hogy a földmûvelési tárcához tartozó OMMI nyilvántartása szerint a évben törzskönyvezett anyanövénnyel rendelkezõ arborétumok közül a Kámoni arborétum is részesült költségvetési támogatásban. Az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet tartja fent a saját rendelkezésre álló minimális keretébõl, amit támogat az Állami Erdészeti Szolgálat és Szombathely város önkormányzata ban, amikor az emlékmû és környékének felújítására és az emléktábla kihelyezésére sor került, az ERTI felkérésére a terület felújítási tervét Bánó Péter kertészmérnök, kertépítõ és fenntartó szakmérnök, a kiültetést végzõ unokája készítette el. Amikor a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet nem volt elégséges, Magyar József, Kámon-Herény önkormányzati képviselõje a képviselõi keretébõl ,- Ft-ot ajánlott fel és tárgyalt Csinger Péter kõfaragó vállalkozóval, aki elvállalta az emléktábla és alapjainak ingyenesen történõ elkészítését és felállítását. Az emléktáblát október 23-án dr. Rédei Károly, az Erdészeti Tudományos Intézet fõigazgatóhelyettese avatta fel. A Kámoni Arborétumért Egyesület az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójáról október 22-én 15 órakor emlékezett meg Bánó István '56-os fáinak árnyékában. Az ünnepi beszédet Nagy Imre, az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatója tartotta. Somkuthy Ferenc okl. kertészmérnök Emlékfa ültetési ünnepség Nagykanizsán Dr. Andor József ünnepi beszédét tartja 354 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám (2006. november)

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása

Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása Dr Bitay Márton államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság 2016. március 22. Az erdő, a széles körű ökoszisztéma szolgáltatásai,

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év Ikt. szám: 200/2006. A 217/1998 (XII.30.) Kormány rendelet 21. sz. melléklete szerinti Költségvetési alapokmány (Működési költségvetés) Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya 2006.

Részletesebben

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz

Részletesebben

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 1. oldal 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, 10/2017. (III. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A mezőgazdasági,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója

A pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója A pénzügyi közigazgatás modernizációja Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója 2014-ben a Nemzetgazdasági Miniszter a Kincstár elnökének előterjesztésére elfogadta a Modern

Részletesebben

Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István

Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Mária Terézia erdőrendtartása (1769) A törökök kiszorítását követően a haditanács ösztönzése, az

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Javaslat a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretében történő központi Beszerző Szervezet létrehozására,

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT Bódis Pál projekt coordinátor WWF Magyarország EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT 2018. NOVEMBER 6. A projekt adatai a LIFEinFORESTS projekt céljai - a Natura 2000 hálózatba tartozó magyarországi

Részletesebben

Az innovatív Európa megteremtése

Az innovatív Európa megteremtése Az innovatív Európa megteremtése A Hampton Courtban tartott csúcsértekezletet követően kijelölt, K+F-fel és innovációval foglalkozó független szakértői csoport jelentése ÖSSZEFOGLALÓ 2006. január A jelentés

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2007 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2007. április 12. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése...3 1. A HTE képviselete...3 2. Titkárság...3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Szerkezeti változás a évben

Szerkezeti változás a évben 01/00/00/00 Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása (004240) Névváltozás Eredeti szerkezet: 12 01/00/00/00 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása 10/00/00/00 Génmegőrzési

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

Egységes Digitális Közműnyilvántartás

Egységes Digitális Közműnyilvántartás Egységes Digitális Közműnyilvántartás Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2233/2007. (XII. 12.) Korm. Határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék

Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék balazs.bodzasi@uni-corvinus.hu Szabályozási háttér A nyilvánosan működő, tőzsdei részvénytársaságok tipikusan nagyméretű, nemzetgazdasági vagy

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ

EURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy

Részletesebben

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési tevékenysége Lakatos Ferenc Intézményi háttér: 9 intézet EMKI EMEVI EVGVI GEVI NTI KI KFI MI VGGI Személyi háttér: Pénzügyi háttér kutatási bevételek: 1000000

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Ellenőrzés kialakulása

Ellenőrzés kialakulása 2016. február 26. Címszavakban. Ellenőrzés kialakulása Cél: a hadsereg fenntartási költségeinek vizsgálata a költségvetés felhasználásának és az adófizetési kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Miniszterelnöki Kabinetiroda (továbbiakban: MK) látja el a miniszterelnök által meghatározott

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Szabó Zsolt Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiindulási

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése

A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA

A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi

Részletesebben