ELŐ TERJESZTÉS Települési értéktár

Átírás

1 8. Napirend települési értéktár 8. Napirend Tisztelt Képviselő-testület! ELŐ TERJESZTÉS Települési értéktár A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló évi XXX. tv. (továbbiakban: Htv) 3-4. rendelkezései szerint a települési önkormányzat települési értéktárat, ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata tájegységi értéktárat, a megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre. A Htv. célja a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása. A nemzeti értéktár első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizottságaikat Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében Megyei Értéktár Bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak (továbbiakban: HB). A települési önkormányzat a települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával megbízhat az illetékességi területén működő intézményt, szervezetet vagy azok csoportját. A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a Megyei Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek. Az így elkészített megyei értéktárat a HBnek küldik meg. A megyei önkormányzat is megbízhat a megyei értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával az illetékességi területén működő intézményt, szervezetet vagy azok csoportját (pl. múzeum szervezete). A Htv. 1. (1) bekezdés e) pontja értelmében: települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A Htv 3. szerint: (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre. (2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba. (3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet. A törvény végrehajtására kiadott, a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm.rendelet tartalmazza a nemzeti értékek szakterületenkénti besorolására vonatkozó szabályokat (besorolási kategóriák: agrár- és élelmiszer gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás), és települési értéktár és Értéktár Bizottság létrehozására vonatkozó részletes szabályokat. A nemzeti értékek adatait a települési értéktárban is tehát a következő szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: 1

2 8. Napirend települési értéktár a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták; b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra; c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények; g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások. Bánk Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 82/2013. (VIII.8.) Képviselő testületi határozatával a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény (továbbiakban: Htv.), és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján élt a települési értéktár létrehozásának lehetőségével, és döntött a települési értéktár létrehozásáról. A Képviselő-testület külön Települési Értéktár Bizottságot nem hozott létre, a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozásával, és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának feladat- és hatáskörébe utalta. A települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával felhatalmazott Bizottság a Szervezeti és Működési Szabályzat december 1-jétől hatályos módosítása értelmében megszűnt. A feladatkör december 1-jétől az Ügyrendi Bizottság feladatkörébe került. A képviselő-testület az 58/2015. (VI.3.) határozatával döntött Bánki-tó, mint természeti környezeti érték, bánki-pogácsa, mint turizmus és vendéglátás, bánki népviselet, mint kulturális örökség helyi értékek települési értéktárba történő felvételéről. Ezen települési értékek felterjesztésre kerültek a megyei értéktárba történő felvételre, mely alapján Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Bánki-tó és a hozzá kapcsolódó értékeket felvette a megyei értéktárba, azaz ezen helyi értékek bekerültek a Nógrádikum gyűjteményébe, azaz Nógrádikummá vált. 2

3 8. Napirend települési értéktár A képviselő-testület az 58/2015. (VI.3.) határozatával szándékát fejezte ki a települési értéktárba történő további helyi értékek felvételére, melyhez az értékeket bemutató tanulmány készítésével megbízta Vígh József helytörténészt: Épített környezet kategóriában: a bánki evangélikus templom szlovák nemzetiségi tájház Élő kovács múzeum régi sírok a temetőben feszület a római katolikus temetőben háborúk emlékműve dombormű a polgármesteri hivatal falán az I. világháború emléktáblája a II. világháború emléktáblája bánki menyecske szobra a tájház udvarán Louis Armstrong szobra Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén Természeti környezet kategóriában: a bánki víznyelő Kulturális örökség kategóriában: bánki ételek: o szuszkó, vagy gulyasa o kapusznyik o libavéres krumpli o plnyenyia Benczúr Miklós emlékezete Laluja András szellemi hagyatéka Bánki Nyár és a Nemzetiségi Találkozó Ökoland tábor Az elkészült mellékelt tanulmány alapján javaslom ezen helyi értékek települési értéktárba történő felvételét, gyarapítva ezzel a helyi értékeink gyüjteményét. Bánk, szeptember 7. Tisztelettel: Ivanics András polgármester /2015. (XI..) Képviselő-testületi határozati j a v a s l a t Bánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Végh József helytörténész által elkészített, a képviselő-testület elé terjesztett, és a határozat mellékletét képező Bánki értéktár 2. tanulmány alapján úgy dönt, hogy az alábbi települési értékek a Bánki Értéktárba felvételre kerülnek: a bánki evangélikus templom, mint épített környezeti érték szlovák nemzetiségi tájház, mint épített környezeti érték Élő kovács múzeum, mint épített környezeti érték régi sírok a temetőben, mint épített környezeti érték feszület a római katolikus temetőben, mint épített környezeti érték háborúk emlékműve dombormű a polgármesteri hivatal falán, mint épített környezeti érték az I. világháború emléktáblája, mint épített környezeti érték a II. világháború emléktáblája, mint épített környezeti érték bánki menyecske szobra a tájház udvarán, mint épített környezeti érték 3

4 8. Napirend települési értéktár Felelős: polgármester Határidő: azonnal Louis Armstrong szobra, mint épített környezeti érték Joe Murányi szobra a Víziszínpad lelátójánál, mint épített környezeti érték Leveleki Eszter emléktáblája, mint épített környezeti érték Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén, mint épített környezeti érték a bánki víznyelő, mint természeti környezeti érték Benczúr Miklós emlékezete, mint kulturális érték Laluja András szellemi hagyatéka, mint kulturális érték Bánki Nyár és a Nemzetiségi Találkozó, mint kulturális érték Ökoland tábor, mint kulturális érték bánki ételek, mint kulturális érték szuszkó, vagy gulyasa kapusznyik libavéres krumpli plnyenyia túrós lepény 4

5 Bánki értéktár II. rész

6 Bevezetés Bánk község Önkormányzata úgy határozott, hogy az ország számos településéhez hasonlóan számba veszi mindazon értékeit, amely a település múltját és jelenét meghatározzák. Ez a dolgozat ezen elképzelés mentén született, de ez természetesen nem zárja ki azt, hogy időő r l időre kiegészítsék azt. Annál is inkább, hiszen születhetnek olyan értékek, amelyek méltóak arra, hogy büszkélkedjen vele a település, s hogy azt ily módon beemeljék az értéktárba. Ilyen lehet például az a jelenleg még csak ötletként felvetődött lehetőség hogy meg kellene egy emlékoszloppal jelölni a település régi templomának helyét, vagy ilyen lehet az a falukép is, amelynek szép példája a polgármesteri hivatal előtt látható gondozott park. Az épített örökség emlékei A bánki evangélikus templom Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért. írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész. 2

7 Innen tudjuk, hogy Révai Ferencz szolgabíró mérette ki az új templom helyét egy balassagyarmati mesterrel. Adamov György és Palovszky János volt ekkor az egyházfi. Kellisch szeptember 13-án kelt feljegyzéséből tudjuk, hogy saját pénzét ajándékozta az egyháznak, hogy felépülhessen a templom. Így tehát az én tulajdon pénzemből ennek Bánki evangélikus egyháznak részemről és a feleségem részéről oda ajándékozva, Isten segítségével felemeltetett a felhőkig a templomnak minden fala. A templom felszentelésről a következő feljegyzést olvashatjuk: Ezért augusztus 6-án Krisztus Urunk megdicsőülésének napján megkezdődött az Istennek tisztelete lelki énekekkel és istenfél ő imádsággal, azután a következ ő vasárnapon megtartottuk a templom felszentelését sok földesúr, néhány katonatiszt és nagy számú tömeg jelenlétében. Bánki evangélikus lelkészek 1. Hrdina János 1699-ben tanítónak választották, majd lelkésszé avatták, s így működött ig 2. Hrdina András Agner János Gaulicius András Fábry Sámuel Kellish Sámuel Kolosváry István Kalmár Imre

8 9. Benczúr Sámuel Ruhman János Simkó Gusztáv Vitéz Lajos Zatkalik Mihály Zatkalik Bánki Károly Schultz Aladár L. Kovács András Rezessy Miklós (Ipolyvecéről, helyettes lelkész) Lehoczky Endre Szolga Tőkés Sándor ( Ősagárdról, helyettes lelkész) Németh Zoltán Zsugyel Kornél és Zsugyel-Klenovics Katalin A lelkészek névsorából kiemelkedik kett ő: templomépít ő Kellish Sámuel, és az orgonát ben építtet ő Zatkalik Mihály. A templom orgonája az elmúlt több mint száz év alatt komolyabb felújításban nem részesült ban kezdett bele a gyülekezet ebbe a feladatba. A hangszer szétszerelésekor egy kézzel, ceruzával írt szöveget találtak a mesterek az orgona egyik szerkezeti elemén, amely beépített állapotban nem látható. Kiderült, hogy a sorok Zatkalik Mihály lelkésztől származnak. Történeti érdekességként és a gyülekezet megbecsülésének jeleként hadd idézzük itt is e sorokat: Ez az orgona építtetett a bánki volt úrbéresek adományából s több jótev ő hozzájárulásával 1892-ben 880 Forintért Jagerdorfban, Rieger testvérek világhír ű gyárában, pedálklaviatúrával, de pedálsípok nélkül. A hiányzó pedálváltozat, Subbass 16, betétetett 1905, Riegernek budapesti gyára által 172 Forinton. Dicsőítem az én Uramat, hogy megengedé bánki lelkészkedésem 27. évében, ez orgonát a hiányzó Subbass 16 regiszterrel, amely az egész orgonának a lelke, kiegészíteni. A Te dicsőségedet és mélységes szeretetedet hirdesse mély hangjával én Jézusom!! Ha Hozzád költözöm, ne engedd, hogy az orgonához, amelyet sok küzdelemmel tudtam befejezni, avatatlan kezek férhessenek. Bánk, júni Már a kezdetektől nagy területet fogott itt össze Istennek egy-egy szolgája. Latin, német és szlovák nyelv ű régi iratok tudósítanak bennünket arról, hogy Felsőpetény 1681-től Bánkhoz tartozott és 1775-ben még együtt vannak. Nógrád 1774-től 184 éven keresztül Bánk leányegyháza. Leányegyháza még Rétság, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjen ő. Szórványhelyei: Farkasvölgy, Berkenye, Udvarhely, Jásztelek, Erzsébetmajor, Deszkásmajor, Rijmajor, Tolmács, Illéspuszta, Sziloska, Lókos, Tereske, Kormos, Szántó Deneg 2, Berki, Veresharaszt, Horpács, Almási puszta, B. Berinke, Szomolya, Szendehely, Katalina. Az 1838 október 4-én megtartott canonica vizitáció jegyzőkönyve szeinr létszámuk_ 60 tiszta pár. 15 vegyes házaspár, a filiákban 5 vadházasságban él ő pár. Az 1899-es c.v. jegyzőkönyv szerint a lelkek száma összesen Ebből Bánkon él 443 lélek, Nógrádon 240, Rétságon 100, Nagyorosziban 42, Szokolyán 24, Diósjenőn Forrás: A bánki evangélikus templom honlapja 2 Dennek, Tereske mellett 4

9 Kiss István püspök úr 1927 október tartja canonica visitációját és közzéteszi a lélekszámot: Bánk 567, Nógrád 370, Rétság 147, Nagyoroszi 32, Szokolya 29, Diósjen ő 40, szórványok 45, összesen: Ezután már az as évek vesztesége, a 35 kivándorló bánki család, Nógrád önállósulása, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjen ő szórványainak elcsatolása után Bánk lélekszáma ma 3 507, Rétságé 121, a szórványoké 21, összesen 649. A templom főoltárát a tolmácsi születés ű festőművész, Edvi Illés Ödön festette ban. Témája: Krisztus a keresztfán. Eredetileg az els ő oltáron három kép volt. A legfels ő, mely a régi templomból hozatott át, az Úrnak a feltámadását ábrázolta, a középs ő a hegyen való elváltozását, s a legalsó az utolsó vacsorát. Az említett 1959-es feljegyzés szerint az ez utóbbi, igen kifejez őfafaragás ma is ott van az oltáron, az oltárképtől eltakartan ben 5

10 A templomnak az els ő világháborúban elrekvirált harangját 1922-ben pótolták egy 150 kilós új haranggal ben vált szükségessé a kisebbik harang újraöntése. A templom főoltára Az egyhajós templom középen befelé ível ő kórusát két oszlop tartja. A hajója tükörboltozatú, az oltára copf stílusú ben egy renoválás alkalmából egy feljegyzést helyeztek el a toronykeresztben. Az utókornak. A bánki ágostai hitvallású evangélikus egyház év május havában templomát nagy áldozatkészséggel renováltatta. A tornyot 150 centiméterrel megemeltette és az egész épületet asbesth palával újrafedette. Evangéliumi hithűségünket, megtartó Istenünknek dicsősége emelésére, utódaink buzdításra, lelkünknek pedig nagy gyönyörűségére, s a hit, szeretet, remény, béke, vigasztalás és imádság hajlékának ezen megőrzésével hagyjuk gyermekeinknek drága örökségül. A dokumentumot Rákóczy István egyházfelügyel ő, Zatkalik Károly lelkész, Pauló János tanító, Thomka János h. tanító, Ivanics György egyházgondnok, Csorba Pál egyházfi, Velky János bíró, Petyánszky János, Csizmár András törvénybíró., Bánszky János, Turányi Mihály, ifj. Janecskó Pál, Kriskó János, idős Csorba János, Adamov János, Petrás János, Koszecz Pál és Sztankovics Lajos presbiterek írták alá. 6

11 Szlovák nemzetiségi tájház A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A tájház a kerítését hasított akácfából fonták. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. 7

12 A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést. 8

13 Szobabelső A megye szlovák lakói lakásberendezésükben nem, mint inkább viseletükkel térnek el legjobban a környék magyar falvaitól. Ezt elsősorban a gazdag, változatos hímzésnek köszönhet ő, amellyel szinte minden ruhadarabot díszítettek, gondosan alkalmazkodva azok szabásvonalához. Az els ő ház (szoba) udvarra néz ő falán az ajtó mögött felakasztott fogas, rajta férfi csizma és posztó kabát. Az ajtó mögötti falmélyedésben cserépbögre látható. A falmélyedés és az ablak között négyfiókos szekrény (sublót) áll. Ezen található egy szlovák nyelv ű imakönyv és egy cserépkulacs. A sublót fölötti falon egy zenél ő Luther-kép - oldalán cseréptányérok - láthatók. A sublót mellett indul a karoslóca egyik ága, fölötte az ablaktól jobbra es ő falrészen háziáldás lóg, két oldalán cseréptányérokkal. Az egész falon végig az ablak fölötti sávban keménycserép tányérok vannak kiakasztva. Az utca felé néz ő fal mentén folytatódik a karoslóca másik ága. Az így bezárt szögben áll az asztal, díszes abrosszal letakarva, hosszanti oldalához állított három székkel. A két ablak között egy tükör van felakasztva; alatta keménycserép tányérok. Az ablakok másik két oldalán egy-egy bőrre festett szentkép lóg. Ezen az oldalon is végig keménycserép tányérok láthatók. A következ ő fal mentén áll a festett nyoszolya. Az ágy egészen magasra fel van vetve, a deszkára szalma került: ezt letakarták derékaljjal, valamint egy hímzett díszlepedővel úgy, hogy annak cifra része kilóg, ebbe két sorba kerül három-három vánkos majd tetejére az összehajtott dunna. Régen divat volt három sorba három vánkost rakni és annak tetején összehajtani a dunnát. Az ágy mellett áll a festett láda, fölötte egy sorban három darab keménycserép tányér. A tulipános láda 9

14 A falmasina platniján vaslábas, vasserpeny ő, vasaló, főzőfazék, tetején tejesköcsögök és szilke áll. Ezek fölött felakasztva egy kisebb méret ű kalácsssüt ő és egy nagy tál látható. A falmasina hosszanti oldala fölött kanáltartó kanalakkal, sótartó, tésztaszűő r kanál és két cserép kistál található. A pitvar előszobaként funkcionált, innen nyílik az elsőház, a konyha és a kamra. A helyiségben, a bejárati ajtó mögött áll a vizes pad, amelyen régen favödröt és vizeskorsót tároltak. A pitvart és a konyhát elválasztó falrész fels ő síkjában egy sor keménycserép tányér van felakasztva. A bejárati ajtóval szemközt található a konyha, amely érdekessége a szabadkémény és jobb oldalt a hatkenyeres sütőkemence. A baloldali fal mellett áll a sütőtekn ő, teknőlábon, keresztfával, teknőabrosszal letakarva. A beépített lócán két szakajtó van szakajtóruhával letakarva, mellette szilkék. Fölötte a kisablakban bányászlámpa látható. Erre a falra van felerősítve egy cserép nagytál, kalácssütők, örömkalácssüt ő tepsi. A sarokba feltámasztva áll a sütőlapát, szénvonó, piszkafa, kemencetisztító-csutak. A hatkenyeres sütőkemence tetején májsüt ő, főzőfazék, bögre, szája előtt vasháromlábon cserépfazék áll. A hatkenyeres kemence 10

15 A hátsószoba éléskamraként és mezőgazdasági eszközraktárként funkcionál. Látható benne gabonatároló, háztartási eszközök, szerszámok és tároló alkalmatosságok. A gerendáról fűzfából fonott varsa lóg le. A bánki tóban is használtak efféle halfogó eszközt. A kiállítás tárgyai jórészt a Palóc Múzeum tulajdonában vannak. Miután a 2013-tól az intézmény fenntartója Bánk Község Önkormányzata, a működtetői feladatokat a Bánki Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat látja el. A szervezet további gyűjtésbe kezdett, s újabb kiállítótér megnyitásával kívánja gazdagítani a múzeumot. Egy szépen faragott, karcolt díszítés ű szuszék 11

16 A zenél ő Luther-kép Él őkovácsműhely Múzeum A falusi közösség egyik nélkülözhetetlen iparosa a kovács volt. A paraszti gazdálkodáshoz eszközöket készített és javított, pl: lovakat parkolt, ekét, kaszát, sarlót élezett, szekereket vasalta, a fakerékre ráfot húzott, széna és szalmavágót készített és gyakran még az állatok gyógyításához is értett. Ismerünk olyan kovácsmestert, aki itt Nyugat-Nógrádban élt, s csontkovácsként is hírnevet szerzett magának. A tűzzel és a vassal is könnyedén elbánó mesterember mindig nagy tiszteletnek örvendett. 12

17 A múzeumalapító E hagyományokat viszi tovább Bánkon Él ő József, aki maga is beleszületett ebbe a mesterségbe. Édesapja is kovács volt, s gyermekként ő már ott szaladgált az üll ő körül. Nem elégedett meg azzal, hogy egyszer ű patkolókovács legyen, a szakma művészeti csúcsait is meghódította. A mesterség fogásait szívesen tovább is adja, hiszen egy olyan múzeumot hozott létre, amelyben nem csupán megtekinthetők a berendezési tárgyak, hanem működés közben is megfigyelhetők, sőt az arra vállalkozók ki is próbálhatják az egyes munkafázisokat. Telitalálat tehát a múzeum elnevezése, s nem csupán a mester vezetékneve miatt. Látogatásuk alkalmával arra kértük a múzeumalapítót, hogy vezessen végig birodalmán. Az alapvet ő célunk az volt, hogy egy 18. század végi 19. század eleji kovácsműhelyt rendezzünk be. Annak pontos méreteivel, berendezésével. A másik cél az volt, hogy egy szerves egységet képezzen a szomszédban lév ő tájházzal. Olyan ez a kettős, mintha az volna a kovácsmester lakása. Az építésekor is figyelemmel voltunk a tájház paramétereire, ablakainak nagyságára, gerendázatára. 13

18 A műhely lelke: a kovácstűzhely Az üll ő mindig a központi helyen állt. Egy nagy fatőként áll, melynek az alját beásták a földbe, hogy a rezgéseket levezessék. Az egykori falusi kovácsműhelyek padlója ugyanis általában döngölt agyag volt. Ez a tőke is egy méter mélyre van beásva a földbe. Az üll ő: anyaga nagyon kemény szerszámacél, több fajta létezik méretében és formájában is. Ez, ami itt látható 200 kg-s, egyik szarva hegyes a másik négyzetes él ű, a rajta lév ő négyzetes lyukba helyezték a formázó vasakat a másik oldalról a formázó vas nyeles párjával a ráverősegéd a ráver ő kalapács segítségével formálta a vasat. A ráver ő kalapácsok. 3-4 kilósak, 50 és 100 cm-es nyéllel, ritmusra ütöttek velük. A félkéz kalapácsok 1-3 kg között vannak. Használtak még kisebb segédüllőket apróbb munkákhoz is. 14

19 Az üll ő, a legfontosabb eszköz A kovácstűzhelyről vagy más néven kovácskohóról azt kell tudni, hogy középen a tűzfészek van öntött vasból, mellette a két félkör alakú tűzcipó más néven tűzpart ez koncentrálja és összetartja tüzet. A fekete füstsátor /elszívó/ amely összegyűjti és elvezeti a kéménybe a vas hevítése során keletkezett égéstermékeket és gázokat. A kémény 4-5 méter magas, hogy a füst könnyen távozzon. Mellette található a szén tárolására a széntartó vályú, amiből adagolták a szenet, ami lehetett tőzeg, barnaszén, faszén vagy koksz. A faszén bükkből vagy tölgyfából volt a legjobb, de manapság már nemigen égetnek faszenet. A kovácstűzhely mellett mindig állott egy dézsában víz, hogy időnként vízzel megpermetezzék a faszenet, hogy az jobban összeálljon, s így koncentráltabb legyen a hője is. A tűzhelyhez csatlakozik a körte alakú, kézzel hajtott fújtató. Az 1860-as évekből származó fújtató felirata: Pozbech József császári, királyi kizárólag szabadalmazott első magyar fúvógyárnak Pesten. A tűzhely közelében helyezkednek el a különböz ő tűzifogók, különböző fejkialakítással, hosszúságban és méretben. Szám szerint mintegy hetvenet láthatunk a múzeumban. A szerszámtartó, szerszámos rámán találhatók: domborítók, simítók vágó, hasítók, lukasztók, nyeles ráver ő kalapácsok. Szám szerint, mintegy százötven féle. Fölötte különböz ő üllőbetétek /idomvasak/ hajlításra vágásra domborításra szolgálnak. A bánki műhelyben ugyanis sokkal több szerszám található, mint egy egykori falusi kovácsműhelyben. Itt ugyanis már a díszműkovács mesterség kellékei, szerszámai is rendelkezésre állnak. A fogókat és egyéb szerszámokat a kovácsmester maga készítette. A kovácsmesternek mindig volt segédje, hiszen mint a mondás tartja: Egy kovács nem kovács, két kovács félkovács, három kovács egy kovács.. Azt fejezi ki a mondás, hogy mindig kellett segít ő a ráveréshez. 15

20 A fújtató felirata Pozbech József szerkovács, azaz szerszámkészít ő kovács volt. Kiváló mester lehetett, hiszen amikor például elrepedt egy harang Debrecenben, őt bízták meg a kijavításával. A Felvidékről származott, s érdekességként említhetjük, hogy nagybátyja volt a kiváló költőnek, Pilinszky Jánosnak. Egy kétkamrás fújtatót látunk, amelynek az egyik oldala beszívja, a másik kifújja a levegőt. Így folyamatos a légáramlás. Kézzel fújtattak, vagy csigaáttétellel lehetett lábbal is működtetetni. A tábori kohó 16

21 Mellette áll egy tábori kohó, amit a katonaságnál használtak. A katonaság, huszárság vitte magával, hiszen bárhol felállítható volt. Szíjmeghajtású, lendítőkerekes öntöttvasból készült, egyik kar a tisztítónyílás a másik a levegőszabályozáshoz van. Kalapácsok sora A patkoló asztalon találhatóak a patkoló szerszámok: patafaragó vagy körömvas, szögcsípőfogó, körömráspoly vagy reszel ő, patkoló kalapács. A patkón a lyukak a szögeke helyei, sarkában a sarokvas található, ami cserélhet ő volt, különböz ő méretben az időjárási viszonyokhoz alakítva, valamint a terepviszonyokhoz alkalmazkodva. A patkoló bakra. erre a háromlábú segédeszközre tették rá a ló lábát a patkoláskor. 17

22 Régi sírok a temetőben A lendítőkerekes, kétsebességes kovácsfúró és a köszörűkő Egy temet ő az él ő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait. A sírkő emelésének szokása a Közel-Keletről ered, ahol sok helyen a homok nem nyújtott kell ő védelmet a holttestnek. Azért, hogy a holttest békében, nyugalomban feküdjön az anyaföldben, a rokonok, barátok köveket hordtak az elhunyt sírja fölé, hogy a testet ne kaparintsák meg a vadállatok. A kisebb-nagyobb kődarabokat végül a sírk ő váltotta fel, amely egyre szebb és egyre művészibb lett, és rituális szerepet is kapott. Egyes vélemények szerint a sírkövet a zsidók azért emeltek, mert a vallásjog szerint tilos az apai ágon papi családból származó férfinak holttesthez közelítenie, ezért a sírokat igyekeztek minél jobban láthatóvá, megkülönböztethetővé tenni, nehogy véletlenül megközelítsék azt. A régebbi temetkezési szokások kollektív érvény ű utasításokat tartalmaztak arra nézve, hogy miképp is kell eltemetni valakit nemére, korára és társadalmi rangjára nézve. Ezek a szokások megszabták a holttest előkészítési módját, és intézkedéseket tartalmazott arról, hova is temetik el az elhunyt földi maradványait. A végs ő nyughely fölé emelt sírk ő manapság nemcsak mementó; információt tartalmaz, hogy ki is az, aki ott fekszik és hány éves volt. A rokonok, családtagok, barátok így találják meg az elhunytat a temetőben, és így tudják leróni tiszteletüket. Az evangélikus sírköveken megjelenik sokszor a fűzfa is, amely lefelé hajló ágai révén a gyászt, a szenvedést és a szomorúságot is jelképezheti (innen a név: szomorúfűz). A 18

23 zsidó hagyomány szerint a babiloni fogságba hurcolt zsidók fűzfákra akasztották a hárfáikat, miközben sírva emlékeztek hazájukra. Az evangélikus és a református szimbolikában is megjelenik a fűzfa, ami a gyász és a halál jelképe lett; s gyakori motívum a sírköveken, fejfákon. A bánki evangélikus temetőben is gyakorta megjelenik a régi sírköveken a fűzfa- ősi gyakorta még szlovák nyelv ű ábrázolás, a csillag és virág motívumok mellett. Az sírokat egy kiváló kezdeményezésként elhelyezték a temetőbe felvezet ő út két oldalán. Sajnos a legtöbbjük romhányi homokkőő b l készült, így némelyik elolvasása ma már alig-alig lehetséges. 19

24 20

25 21

26 22

27 Feszület a római katolikus temetőben Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is. E téren Varga Lajos segédpüspök, egyháztörténész forrására 4 támaszkodhatunk. Neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév a személynévként is használatos magyar bán méltóságnévnek változata. Neve így a korai Árpád-korra utal, bár oklevélben csak 1506-ben fordul el ő Nógrád megyében. A hódoltság els ő hullámában elpusztult és az évi dika-jegyzékben 5 már lakatlan. A török defterben 6 így már nem szerepel. Az egykori templom helyét egy földrajzi név őrzi meg számunkra. Az 1860-ban készült térkép jobb fels ő sarkában szerepel: Templom megett Templomára utal, hogy 1542-ben plébánosa 1 Ft hadiadót fizet. Plébánosának, Balassa Zsigmondnak tehát birtoka van. A települést így a középkori plébániák közé kell sorolni. A püspöki tizedjegyzékben már a XVI. században is kivetés nélküli, tehát nincs, aki fizessen. 4 Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, adólajstrom 6 Nyomban a török hódítás után a török adminisztráció hazánk hűbérjószágairól, ezek lélekszámáról, az államháztartás különféle jövedelmeiről és kiadásairól, a várőrségek létszámáról és zsoldszükségleteiről részletes jegyzékeket készített, amelyeket deftereknek szoktak nevezni. 23

28 1680-ban is deserta 7, 5 ft árendával ban már lakott, mivel a Dwornikovich 8 -féle Jelentés szerint templomát prédikátor használja. A Jelentés szépnek, javíthatónak mondja, bár akkor tetőzete nincs. Valószínűleg romos állapota miatt az evangélikusok elhagyták. A legutolsó hír róla a Helytartótanács évi jelentése: Bánk filia temploma romokban van, amely azonban a Vallásalap költségén rendbehozható. Chobot 9 szerint e romok a községen kívül, a mostani temet ő mellett vannak. L. Kovács András bánki lelkész egy egyháztörténeti összefoglalót írt 1959-ben a felekezet templomának 175 éves emlékünnepe alkalmából. Ebben olvashatjuk: a szájhagyomány szerint a letelepedés idején lakatlan volt a község. Mostani temetőjének legmagasabb pontján pedig mindmáig előbukkan a fűből a huszita templom porladó alapzata. Az Istenhegy lankáin török sátortábor nyomait látják múltba visszatekint ő szemek és sok-sok szenvedésről regélnek az őzek. A faluban használatos földrajzi név Za Kostolom, azaz Templom megett mai is őrzi a templom helyét. A legjelentősebb honismereti források szerint az alábbiak szerint alakult a falu vallási összetétele: ágostai evangélikus római katolikus izraelita Andreánszky Sándor 1935-ben telket ajándékozott a katolikus egyháznak egy templom felépítésének céljára. A kezdeményezést azonban elmosta az időközben kitört második 7 elhagyott, kietlen hely 8 Váci megyéspüspök 9 Chobot Ferenc esperes, romhányi plébános, f őműve: A váci egyházmegye történeti névtára (I-II, Vác, ). 10 Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai, és Statistikai Esmertetése, Pesten, Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pesten, Shvoj Miklós: Nógrád megye monographiája, , Salgótarján, Chobot i.m. 24

29 világháború. Az adományozásról szóló - a püspökség felé a rétsági plébános által május 21-én írt jelentésből már a falu idegenforgalmi vonzásáról is értesülhetünk. Bánk nev ű fíliám, lutheránus község kb. 120 katolikus lélek lakja. Ez a szám évente 3 hónapra nyaralókkal megkétszereződik, sőt egy-egy nyaraló család megtelepedni kívánkozik. Ezen körülmény bírta báró Andreánszky Sándor földbirtokos urat arra, hogy birtokának egy részét parcellázza. A parcellázás alkalmával gondolt arra, hogy a számban növeked ő katolikusok részére templomhelyről gondoskodás történjen. E gondoskodásának eredménye, hogy folyó hó 18-án egy kb. 300 négyszögölnyi területet (egyedülálló, csendes helyen) a rétsági egyházközségnek adományozott át. A feszületet 1920-ban állították A katolikus temetőben nyugszik Kempny János bánki bányamester. Freistadtban, Sziléziában a mai Lengyelország területén született szeptember 29-én ben érkezett Magyarországra, Salgótarjánban tanult, majd dolgozott. Itt ismerkedett meg feleségével, Kovács Máriával, kivel 1891-ben kötött házasságot. Tizenegy gyermeket neveltek fel ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Dorogra helyezte bányamesterként ban a munkásotthon alapkőletételekor felajánlotta háromszáz kötetes könyvtárát az Otthon Könyvtár létrehozásához ban a Magyar Kerámia Rt. üzemvezetője Mádon. Miután megtalálta a számítását Magyarországon nevét Kárpátra magyarosította. Cége, a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten Bánkra helyezte őt, ahol 1948-ig dolgozott az akkori mélyművelés ű bánya vezetésében. A kitermelt agyagot az egész országba szállították a 25

30 kerámiagyártáshoz. Egy lóvontatású vasút szállította a kitermelt anyagot a rakodóig április 30-án hunyt el Bánkon. Felesége egy évre rá követte őt. Kempny János bánki bányamester feleségével A bánki bányászatról szólva megemlíthetünk még egy érdekességet. Bánk határában többszöri kutatás nyomán, vékony, palás, lencsés kifejlődés ű széntelepet találtak. Frivaldszky Imre 14 is megemlítette 1839-ben a bánki "kőszén" telepet, sőt Fényes Elek szintén tudott arról, hogy itt "kőszén találtatik". Azonban 1847-ben már megállapították, hogy a Bánk határában található kőszén "mivel a munkát meg nem érdemli, nem ásatik"? Sírok a zsidó temetőben A katolikus temet ő mellett a fák között található az egykori zsidó temet ő. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírk ő. Mára két héber és egy magyar nyelv ű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához. A visszaemlékezők szerint az Újtelkeknél is volt egy zsidó temet ő. Az akácos erdőben még látszottak a sírhantok. Egy fél évszázaddal ezelőtt az arra libát legeltet ő gyerekek többször bukkantak emberi csontokra. 14 Frivaldi Frivaldszky Imre ( ) magyar természettudós, az MTA tagja 26

31 A községben 1848-ban mindössze egyetlen zsidó család élt: az alsópetényi születés ű, 23 éves haszonbérl ő, Pinkus Sámuel, valamint felesége és öreg attya ban hat iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Hoffmann Miksa, Malvin, Lóri és Jen ő, valamint Haupt Doli és Anna Aszódon tanultak Ganzel Herman magántanítónál ben a falu 552 lakójából nyolc tartozott az izraelita felekezethez. Számuk tíz év alatt 23 főre nőtt, majd 1890-ben kilencre apadt, s ezt követően megint 21-re ugrott föl. A századforduló előtt élt a faluban Lindenmann Adolf, aki november 2-án hunyt el. Családjából ekkor felesége, szül. Hecht Regi és gyermekei: Gizella, Márton, Berta, Mária, Fáni és Jolán élt Bánkon. A családnak helyi ingatlana nem volt, az elhunyt ingóságainak értéke 196 forint, ebből a boltra 15 forintot számoltak. A 20. században azután a közösség létszáma 5 f ő alá csökkent. Az 1941-es népszámlálás mindössze 3 zsidót talált a 711 bánki között. 27

32 A legidősebb bánkiak mesélnek egy Hochman nevezet ű zsidó földbirtokosról. Csernovicz előtt volt egy bánki uradalom tulajdonosa. Egyetlen áldozat adatait találtuk meg a halotti anyakönyvben. Barok Dávidné foglalkozását tekintve háztartásbeli volt. Házastársát a rétsági körjegyz ő 1945 végi feljegyzése szerint feleségével együtt deportálták, bár kora szerint inkább munkaszolgálatra kellett volna bevonulnia. Elhurcolása előtt a kis család szatócsüzletet működtetett a faluban. Barok Dávid 1945-ben hazatért. Még a mai bánkiak is jó szívvel emlegeti, hiszen mindent megszerzett nekik, amire csak szükségük volt. BÁNKI ÁLDOZAT Barok Dávidné, született Klein Anna anyja: Keller Gizella apja: Klein Sámuel szh: életkora: 32 év halál éve: 1944, halál helye deportálás. Forrás: NML IV c/3. Öi. 985., NML VI ; népsz.; Vallási adatok 8.; NML IV ; népsz.; NML IV /1945.; NML XXIV /1946. Háborúk emlékműve - domborm űa polgármesteri hivatal falán Laluja András a lemezdomborítás igazi mestere volt. Számos monumentális alkotását ismerjük országszerte. A polgármesteri hivatal falán, a falu középpontjában látható A Háborúk Áldozatainak Emlékére feliratot visel ő alkotása. A fehér falra rögzített fekete emlékm ű eleve gyász, a fájdalom érzetét kelti. Mint ahogyan a középpontban lév ő gyászoló anya szeméből is azt a fájdalmat láthatjuk, amely nem múlhat igazán sohasem. A 28

33 lobogószerűen égre tör ő két szárny jelképezheti azt is, hogy mindazon bánki, akik a századok során bármelyik háborúban életüket vesztették, immár a Teremt ő oltalmában nyugosznak. Emlékezetükre örökkön lobognak a domborm ű fém-lángcsóvái. Az I. világháború emléktáblája Az els ő világháború megkövetelte a maga bánki áldozatait is. A világégés háborúiban 105 bánki lakos vett részt. Közülük tizennyolcan sosem tértek vissza szeretteihez. Ketten a vitézi címet is kiérdemelték. A falu lakói 1927-ben emléktáblát állítottak a hősök tiszteletére. A táblát megviselte az id ő, s mára nehezen olvasható. 29

34 BÁNK KÖZSÉG HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK HŐSI HALOTTAINK IMÁINKBA FOGLALUNK. ÁLDOTT LEGYEN HŐSI EMLÉKETEK HAZÁJUKÉRT ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A KÖVETKEZ ŐHŐSÖK ADAMOV ANDRÁS ADAMOV JÁNOS CSORBA JÁNOS HAJDÚK PÁL HUGYECZ PÁL JANCSOK JÁNOS KEVICZKI PÁL KOHJÁRI JÁNOS LOMEN JÁNOS MEDJÁNSZKI ANDRÁS PONICSÁN PÁL SIMON ANDRÁS KRENYÓ ANDRÁS SULYAN ANDRÁS SZIKORA PÁL SZKUBAN JÓZSEF SZTANKOVICS JÁNOS ZATKALIK FERENCZ 30

35 Három els ővilágháborús sír a temetőből 31

36 A II. világháború emléktáblája A II. VILÁGHÁBORÚBAN ELTŰNT TESTVÉREINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTÁK HOZZÁTARTOZÓIK HAJDUK PÁL ID. LOMEN PÁL IVANICS ANDRÁS SKRENYÓ JÁNOS JANECSKÓ JÁNOS SKRENYÓ PÁL KOHÁRI PÁL SULYAN PÁL LACZKOVSZKI PÁL VELKY JÁNOS LOMEN PÁL ZSJAK JÁNOS SZTANKOVICS LÁSZLÓ ZS.31.16: ÉLETEM IDEJE KEZEDBEN VAN ISTENEM. A bánki második világháborús emléktábla nem tartalmazza a teljes háborús áldozat-névsort. 32

37 DOMBI ANDRÁS tartalékos honvéd 1916-ban született Bánkon. Anyja neve: Dombi Mária, 1943 januárjában tűnt el. 15 A visszaemlékezők említik még a háborúban elhunyt hősök közül: HUGYECZ JÁNOS és MARUSZKI JÁNOS nevét. A háború áldozatai közé tartozik BÁLINT JÁNOS és BÁLINT GYÖRGY, kik itthon haltak meg a bombázások következtében. DOVEC ANDRÁS nem közvetlen a háborúban hunyt el mégis a háború áldozatai közé kell sorolnunk. Története szerint a gyermekek felgyújtottak egy szalmakazlat. Nagy lánggal égett. Dovec András a lángoló szalmakötegeket egyengette, hogy minél hamarabb elégjen, s ne okozzon további bajokat. Eközben robbant fel a lángok között egy épen maradt bomba. Hatvanöt éves volt. Bánki második világháborús hősök a hadifogoly adatbázisban Kohári Pál Rendfokozat: honvéd Születési id ő: február 27. Anyja neve: Kovács Zsuzsanna Elhalálozás ideje: január 18. Elhalálozás helye: Budapest XII. Időszak: Magyarországi hadszíntér Lomen Pál Rendfokozat: honvéd Születési id ő: május 17. Anyja neve: Janecskó Mária 15 Forrás: Gere József: Békében, háborúban, Balassagyarmat,

38 Alakulat: 23/II. zlj. gpu. szd Elhalálozás ideje: augusztus 10. Halál oka: sebesülés Elhalálozás helye: Sztorozsevoje Temetés helye Sztorozsevoje Időszak: Keleti hadszíntér Lomen Pál Rendfokozat: honvéd Születési id ő: május 28. Lomen Pál kitüntetése 34

39 Anyja neve: Bánszky Szonja Alakulat: 43/I. zlj. 3. szd. Elhalálozás ideje: december 08. Halál oka: szívelégtelenség Elhalálozás helye: Marki Temetés helye: Marki Időszak: Keleti hadszíntér Velki János Rendfokozat: honvéd Születési id ő: december 24. Anyja neve: Velki Zsuzsanna Elhalálozás ideje: január 29. Elhalálozás helye: Bácspuszta Időszak: Magyarországi hadszíntér 35

40 Bánky (Eredetileg Zatkalik) Zoltán Rendfokozat: csendőr hadnagy Alakulata: III. csendőr kat. pcs. Születési id ő: Apja evangélikus lelkész volt Bánkon Anyja neve: Millig Gizella Elhalálozás ideje: március 5.. Elhalálozás helye: Szombathely Eltemetve: Szombathely Nem szerepel a bánki emléktáblán. 36

41 Síremléke a bánki temetőben A hadifogoly adatbázisban szerepel még SZOMBATI IMRE neve, aki szintén nincs rajta az emléktáblán. Ő ugyanis Rétságon született, de már bánki lakosként vonult a hadszíntérre. Anyja Rasch Jolán. 37

42 Vezetéknév Szombati Keresztnév Imre Apja neve Janos Születési idő Születési hely g.retsag, okr.nograd, Vengrija Lakóhely d.bang,okr.nograd Rang szoldat Egység 7 otdelenie,2 b-n,19 art polk.,23 peh.dv Fogságba esés helye d.kondenzovo,v r-ne g.sirok..,voronezsszkoj obl. Fogságba esés dátuma Elhalálozás dátuma Fogság helye sz.g.3007 Temetés helye kl.g.3007, kvadrat 21 mogila 25 Bánki menyecske szobra a tájház udvarán Laluja András alkotásaival több helyütt is találkozhatunk a falujáró sétánk során. A bánki hagyományokhoz leginkább a Bánki menyecske szobra kötődik. Hosszú éveken keresztül tekintett ki a főútra a múzeum épülete mellől, míg egyszer csak eltűnt. Lelketlen kezek elorozták onnan a fémanyagáért kapható némi készpénzre számítva. Az esetből rendőrségi eljárás is kerekedett, mely végülis eredményre vezetett, Megtalálták, csakhogy immár négy darabra vágva, immár szoborként használhatatlan állapotban. Éveken keresztül ott árválkodott a posztamens üresen. Még szerencse a bajban, hogy megmaradt a szobor öntőformája, így a Bánki Önkormányzat áldozatvállalása révén lehetővé vált, hogy egy pontos másolat készülhessen ben, a nemzetiségi találkozó programjai menetében avatták fel újra. Azóta ismét hirdeti a bánki népviselet különleges szépségét. 38

43 A szobor posztamensébe rögzített plakett arról tudósít, hogy 1984-ben állították. Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében A szobor a Tó Wellness Hotel kertjében található. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka. A kerek arc, a hatalmas vibráló szemek,az ujjak ritmusa valóságossá, elevenné teszi a figurát. A hangszer, mint függőleges tengely, köti össze a két legelevenebb centrumot, a fejet és a kezet. A trombita, a billentyűzet s az ujjak izgalmas, formai mozgalmasságot adnak. A figura anyaga bronz, 5/4-es életnagyságú. A posztamens kisnánai andezit, felirata kézjegy, maratva: LOUIS ARMSTRONG. A jazzmuzsika óriását középkorúként, trombitát fújva mintázta meg a művész Forrás: 39

44 Louis Daniel Armstrong (becenevén Satchmo; New Orleans, augusztus 4. New York, július 6.) amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezet ő, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. Miles Davis mondta róla: Még soha senki sem játszott olyat azon a kürtön, amit Satchmo már rég le ne játszott volna. Louis Daniel Armstrong néven augusztus 4-én született New Orleansban. Szülővárosa szegénynegyedében nőtt fel édesanyjával és húgával. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelkedett, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesítve pénzhez jutni. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt. A csodagyerekre először Joe King Oliver figyelt fel, aki 1917-ben meghívta zenekarába. Kingtől sokat tanult, s neki köszönhette azt is, hogy New Orleanson kívülre is eljutott ban készült el Armstrong els ő hangfelvétele. Az 1930-as években a kornettet trombitára cserélte, számos világkörüli turnén vett részt. New York-i otthonában, álmában érte a halál. 40

45 Pillanatkép a évi fesztiválról 17 A jazzkedvel ő házaspár, Karacs Ferenc és Karacsné Zagyva Julianna 2002-ben nyitotta meg a Tó Wellness Hotelt, ahol aztán kiemelt szívügyükként 2004-ben, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány megalapítását követően útjára indították nagy álmukat és megszervezték az azóta is töretlen siker ű Louis Armstrong Jazzfesztivált, melynek házigazda szerepére Joe Murányit - a legendás Satchmo magyar származású klarinétosát - kérték fel. Ugyanebben az évben, az els ő fesztivál keretei között, Joe Murányi részvételével avatták fel Louis Armstrong szobrát a szálloda kertjében. Karacs Ferenc és felesége püspökladányi származásúak, innen a jó barátság a szobor alkotójával, Győrfi Lajossal. A szobrot magán- és állami forrásból, Prókai Gábor művészettörténész zsűrizésével készíttették. A Swing Jazz Kultúráért Alapítványt azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a 30-as, 40-es évek tradicionális swing jazz kultúráját ápolja, népszerűsítse, és hazai képviselőinek szakmai fejlődését elősegítse, kitekintést nyújtson az európai és amerikai jazz-zenei világra, és a gospel zenén keresztül az európai keresztény zenei kultúrára. Célkitűzéseinek els ő lépése volt a Louis Armstrong Jazzfesztivál megszervezése, és ezzel párhuzamosan - Győrfi Lajos segítségével - a Louis Armstrong szobor megalkotása. A mára már nemzetközivé vált fesztivál 2015-ben immár 11. alkalommal került megrendezésre, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jazz fesztiváljaként tartják számon. A 2014-es évben a Louis Armstrong szobor mellett helyet kapott Bánkon Joe Murányi szobra is, mely szintén a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kezdeményezésére, Győrfi Lajos munkáját dicséri. Joe Murányi szobra a Bánki-tó víziszínpadánál Joe Murányi szobra a Bánki-tó víziszínpadánál található. Alkotó: Győrfi Lajos. Felállítás éve: A művész a szintén Bánkon található Louis Armstrong szoborhoz hasonlóan nagy tisztelettel alkotta meg a Murányi szobrot, mintegy párjaként a már több mint 10 éves Armstrong szobornak. 17 Eifert János fotóművész felvétele. 41

46 Az 5/4-es méret ű öntött bronz félalakos portrészobor hűen tükrözi Joe Murányi személyiségét egy rá oly jellemz ő pózban megörökítve, szobor mellett álló sziklán felirat: JOE MURÁNYI TE CSAK FÚJJAD!...YOU JUST BLOW IT! LOUIS ARMSTRONG, A LOUIS ARMSTRONG JAZZFESZTIVÁL ÖRÖKÖS HÁZIGAZDÁJA EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTÁK 2014-BEN: BÁNK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMZETI KULTURÁLIS ALAP SWING JAZZ KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY KARACSNÉ ZAGYVA JULIANNA KARACS FERENC JOAN FAULKNER CSÍK GUSZTÁV SCOTT ROBINSON TÓ HOTEL 42

47 Joseph P. Joe Muranyi (Ohio, január 14. New York, április 20.) magyar származású amerikai jazz-klarinétos, zeneszerz ő és kritikus; Louis Armstrong utolsó, s egyetlen fehér klarinétosa volt. Szülei Magyarországról települtek ki az Egyesült Államokba, s Joe már ott született, Ohióban. A negyvenes évek elején a Muranyi család Manhattanbe költözött. A fiatal Joe Muranyit ekkor ejtette rabul a zene, a szving, elmondása szerint ekkor már tudta, hogy muzsikus szeretne lenni. Kortárs volt a jazztörténet nagy klasszikusaival és játszott is szinte mindenkivel, aki a műfaj klasszikusai közül számít. Tizenhét évet játszott Roy Eldridge bandájában. Aztán 1967-ben az akkor már világhír ű Louis Armstrong - akit Joe bácsi egyszerűen csak Lajosként emleget klarinétost keresett zenekarába, és választása Joe-ra, a magyar származású, harmincas évei végén járó zenészre esett: ő lett Armstrong bandájának egyetlen és utolsó fehér klarinétosa, egészen Armstrong 1971-es haláláig. Joe Muranyi itthon sem ismeretlen a jazzrajongók előtt, a bánki Louis Armstrong házigazdájaként évről évre ellátogatott Magyarországra a Louis Armstrong Jazzfesztiválra, amíg egészsége engedte ben ő avatta a Tó Wellness Hotel kertjében álló Louis Armstrong szobrot, az I. Louis Armstrong Jazzfesztivál keretében. Szinte minden jelentősebb magyar zenekarral fellépett és lemezeket is készített Magyarországon. 1 Joe Murányi szoboravatás, Bánk A szobor létrejöttét példás és nagyfokú összefogás kísérte. A bánki önkormányzat és Bánk lakossága személyesen is ismerte Joe Murányit, így az Önkormányzat, a helyiek, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány, a Tó Wellness Hotel és magánszemélyek (Karacsné Zagyva Julianna, Karacs Ferenc, Csík Gusztáv, Joan Faulkner, Scott Robinson) összefogásával és állami támogatással - a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kezdeményezésére - 10 évvel az Armstrong szobor avatása után elkészülhetett Joe Murányi szobra, a Bánki-tó víziszínpadánál. 43