A dinamikai viselkedés hőmérséklet-függése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés tézisei.
|
|
- Nándor Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérsékletkompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés tézisei Kovács Klára Temperature dependence of the dynamical behavior and temperaturecompensation in oscillatory chemical reactions PhD thesis Klára Kovács Debreceni Egyetem Debrecen, 2003
2 Bevezetés A kutatásaim fő célkitűzése az volt, hogy hőmérsékletkompenzációt tárjak fel és tanulmányozzak kémiai oszcillációs reakciókban. Hőmérsékletkompenzációnak azt a periodikus folyamatokban esetenként megfigyelhető jelenséget nevezzük, amikor az oszcilláció periódusideje a környezet hőmérsékletváltozásával nem, vagy csak kismértékben változik. A biológiai rendszerekben és szervezetekben ez a jelenség gyakori, hiszen az életfolyamatok szabályozása sokszor megköveteli a külső körülmények hatását kivédő ritmust. A kémiai oszcillátorokban viszont a célzatos kísérletek ellenére sem tudtak kimutatni hőmérsékletkompenzációt egészen a legutóbbi időkig. Mindazonáltal elvileg nincsen akadálya annak, hogy a jelenség a kémiai oszcillátorok körében is kialakuljon kedvező feltételek mellett. Tekintettel arra, hogy a kémiai oszcillátorok mechanizmusa könnyebben megismerhető, mint a biológiai ritmusok működése, kémiai példákon várhatóan jobban megérthetőek a hőmérsékletkompenzációt létrehozó kontrol mechanizmusok. E miatt indokoltnak látszott a terület kutatása. A kísérleteimet négy különböző reakciórendszerben végeztem, és az eredményeimet ennek megfelelően elkülönülő fejezetekben mutatom be. Az eredeti célkitűzést követve elsősorban a hőmérséklet hatásást tanulmányoztam, ezen közben azonban új oszcillációs reakciókat is felfedeztem, amelyeket más szempontok szerint is részletesen tanulmányoztam. Vizsgáltam az újonnan feltárt oszcillációs reakció dinamikáját különböző kísérleti feltételek mellett, illetve mechanizmusokat javasoltam a kísérleti viselkedés modellezésére. Új tudományos eredmények 1. A H 2 O 2 SO 3 S 2 O 3 rendszer tanulmányozása I. A H 2 O 2 SO 3 S 2 O 2 3 áramló rendszerben az egyszerű oszcillációt támogató kísérleti feltételek esetén a periódusidő változatos hőmérsékletfüggést mutat, miszerint a kezdeti paraméterek egy részénél növekvő, más részénél csökkenő tendencia jellemzi növekvő hőmérsékleti értékek mellett. Például a SO 3 kezdeti koncentrációjának kis mértékű változása ellentétesre fordította a periódusidő hőmérsékletfüggésének tendenciáját Ugyanakkor hőmérsékletkompenzációt is meg lehetett figyelni mintegy 10 fokos hőmérséklettartományon belül (1. ábra).
3 T ( 0 C) 1. ábra. A periódusidő változása a hőmérséklettel különböző kezdeti szulfitionkoncentrációknál. [H 2 O 2 ] 0 = 0,0135 M; [S 2 O 3 ] 0 = 5, M; [H + ] 0 = 5, M; k 0 = 3, s 1 ; [SO 3 ] 0 = 0,0018 ( ), 0,0017 ( ), 0,0015 M (o). 2. ábra. A hőmérséklet változtatásának hatása a H 2 O 2 SO 3 S 2 O 3 CSTR rendszerben: [H 2 O 2 ] 0 = 0,01 M; [SO 3 ] 0 = 2, M; [S 2 O 3 ] 0 = 4, M; [H + ] 0 = 7, M; k 0 = 8, s 1. II. Más körülmények között a rendszer dinamikai viselkedése rendkívül érzékenyen reagál a hőmérséklet megváltozására. A 2. ábrán jól követhető, hogy kicsit eltérő hőmérsékleteken
4 mennyire más és más a phidő oszcillációs görbék jellege. Egyszerű, kis amplitúdójú és nagy frekvenciájú oszcillációból káosz, majd periódus2 állapot, végül nagy amplitúdójú és kis frekvenciájú oszcilláció figyelhető meg mindössze 5 0 Cos hőmérsékletintervallumban. III. A korábban már megadott mechanizmus alapján, a feltételezett aktiválási energia értékek segítségével a hőmérsékletkompenzációt és a nagymértékű hőmérsékletérzékenységet egyaránt modellezni tudtam. A hidrogénszulfitionoknak kulcsszerepe volt a hőmérsékletkompenzáció szimulálásában: nagy aktiválási energia értéket (92 kj/mol) feltételeztem az M2 reakcióra, amelyben a HSO 3 képződik, és kis aktiválási energiákat az M5, M5' részfolyamatokra (31,0 és 34,2 kj/mol), amelyek hidrogénionra autokatalitikus reakciókban fogyasztják a HSO 3 t. Az ilyen módon eltérő aktiválási energiáknak az a következménye, hogy magasabb hőmérsékleten a HSO 3 élettartama megnő, hiszen jobban gyorsul az a folyamat, amelyikben keletkezik, és kevésbé gyorsulnak azok a reakciók, amelyekben fogy. A HSO 3 élettartamának növekedése azzal jár, hogy az oszcillációs periódus magasabb phjú szakaszának hossza nő, ami kompenzálja a kis phjú szakasz rövidülését. Ez teszi lehetővé, hogy a periódusidő nem változik a hőmérséklet változásával annak ellenére, hogy a többi komponens reakció gyorsulása csökkenti a periódus hosszát. 1. táblázat A H 2 O 2 SO 3 S 2 O 3 rendszer mechanizmusa. H 2 O 2 + S 2 O 3 HOS 2 O 3 + OH M1 M1 H 2 O 2 + HOS 2 O 3 2HSO 3 + H + M2 S 2 O 3 + S 2 O 3 S 4 O 6 M3 H 2 O H + + OH M4 M4 H 2 O 2 + HSO 3 SO 4 + H 2 O + H + M5 H 2 O 2 + HSO 3 + H + SO 4 + H 2 O + 2H + M5' HSO 3 H + + SO 3 M6 M6 HOS 2 O 3 + H + S 2 O 3 + H 2 O M7 M7 IV. A konkrét rendszerben megfigyelhető hőmérsékletkompenzáció alapján javaslatot tettem arra, hogy melyek a hőmérsékletkompenzáció kialakulásának a mechanisztikus feltételei egy általános phoszcillátor egyszerű modelljében.
5 2. táblázat Általános phoszcillátor modellje: A + H + AH (N1) AH + H + + {B} 2H + + P (N2) H + + {C} CH (N3) A hőmérsékletkompenzáció kialakulásának két esete lehetséges ebben az egyszerű modellben: (a) a negatív visszacsatolást előidéző komponens reakció (N3), amelynek a gyorsulása periódusidőt növelő hatású, nagyobb aktiválási energiával rendelkezik, mint a többi részfolyamat, amelyek gyorsulása csökkenti a periódusidőt. (b) a protonálódási egyensúly a protonált forma képződésének irányába tolódik el a hőmérséklet növelésével, így csökken az autokatalizátorként ható proton koncentrációja, ami miatt a pozitív visszacsatolás sebessége kisebb lesz magasabb hőmérsékleten, ami a periódusidő növekedése irányába hat. A komponens folyamatok aktiválási energiáinak kedvező értékei esetén a periódusidőt csökkentő folyamatok éppen kompenzálják a periódusidőt növelő folyamatok hatását. 2. A H 2 O 2 S 2 O 4 OH rendszer ph t (s) 4. ábra. Az oszcilláció jelentős hőmérsékletfüggése. [H 2 O 2 ] 0 = 0,0105 M; [Na 2 S 2 O 4 ] 0 = 0,00375 M; ph i = 11,5; k 0 = 2, s 1 ; T 1 = 20,4 0 C; T 2 = 22,4 0 C; T 3 = 25,9 0 C. (ph i a ditionition oldatának phja a H 2 O 2 hozzáadása előtt).
6 V. A H 2 O 2 S 2 O 4 OH áramlásos rendszerben nagy amplitúdójú phszabályozott oszcillációt fedeztem fel. Az oszcilláció nagyon érzékeny volt a kísérleti paraméterek, úgy mint a hőmérséklet, az áramlási sebesség és a kezdeti reaktánskoncentrációk változtatására. A periodikus viselkedés csak egy nagyon szűk paramétertartományon belül jelentkezett, és csak az áramlásos reaktorra korlátozódott.. Zárt reaktorban két lépcsőből álló phcsökkenést figyeltem meg. VI. Egy egyszerű mechanizmust írtam fel, amely mindössze hat részfolyamatból, három protonálódási egyensúlyból és három összetett redoxi reakcióból épült fel. A megadott mechanizmussal jól tudtam szimulálni a kísérleti viselkedést. 3. táblázat A H 2 O 2 S 2 O 4 OH rendszer mechanizmusa: H 2 O 2 + S 2 O 4 2 HSO 3 (P1) H 2 O 2 + HSO 3 SO 4 + H + + H 2 O (P2) 2 H 2 O 2 + S 2 O 4 + H + HS 2 O H 2 O (P3) H + + SO 3 HSO 3 (P4) H + + S 2 O 6 HS 2 O 6 (P5) H + + OH H 2 O (P6) 3. A ditionition oszcillációs bomlásának kinetikája és mechanizmusa VII. A ditionition bomlásakor zárt reaktorban néhány szélsőértéket találtam a ph és a Ptpotenciál változásában. A bomlás autokatalitikus volt. Áramlásos reaktorban viszont oszcillációt fedeztem fel széles paramétertartományon belül. Egy perióduson belül olykor kettős phmaximumok jelentkeztek. Az oszcillációt nagymértékű hőmérsékletfüggés jellemezte, illetve a többi kísérleti paraméter változására is érzékeny volt a görbék alakja.
7 ph t (s) 5.ábra. Áramlásos reaktorban mért oszcillációs görbék különböző kezdeti hidrogénionkoncentrációk esetén. [Na 2 S 2 O 4 ] 0 = 0,016 M; [NaOH] 0 = 0,0182 M; T= 39,6 0 C; k 0 = 7, s 1 ; [H + ] 01 = 1, M; [H + ] 02 = 1, M; [H + ] 03 = 1, M; [H + ] 04 = 1, M. VIII. Részletes mechanizmust javasoltam, amely jól tükrözte a rendszer kísérleti viselkedésének főbb jellegzeteségeit. Az oszcilláció nem hidrogénion vezérelt, hanem a hidrogénszulfition szabályozza a bomlás kinetikáját. A phcsökkenés gyorsító hatását is figyelembe vettem. Ugyanakkor az egy perióduson belül jelentkező két phmaximumot is modellezni tudtam a két negatív visszacsatolást jelentő részfolyamat feltételezésével. 4. táblázat A ditionition bomlásának mechanizmusa: S 2 O 4 + H + HS 2 O 4 (Q1) SO 3 SO 2 + H + HSO 3 (Q2) + H + HSO 2 (Q3) S 2 O 4 + H 2 O HSO 3 + HSO 2 (Q4) 2 HSO 2 S 2 O 3 + H 2 O (Q5) HSO 3 + HS 2 O 4 S 3 O 6 + H 2 O (Q6) S 3 O 6 S + S 2 O 6 (Q7) S 3 O 6 + H 2 O 2 HSO 3 + HSO 2 + H + (Q8) SO 3 + S S 2 O 3 (Q9) HSO 3 + S 2 O 3 SO 4 + S + HSO 2 (Q10)
8 4. A hőmérséklet hatása a Brayreakció oszcillációs dinamikájára IX. A Brayreakcióban zárt reaktorban is sikerült a kezdeti feltételek változtatásával a periódusidő növekedését, csökkenését és hőmérsékletfüggetlenségét is megfigyelni a környezet hőmérsékletének emelésével. CSTRben még szélesebb hőmérséklettartományon belül alakult ki hőmérsékletkompenzáció. Az oszcilláció amplitúdója mindig nőtt a hőmérséklet növekedtével, még akkor is, ha a periódusidő állandó maradt. Az irodalomból már ismert mechanizmus alapján szimulálni lehetett a hőmérsékletkompenzáció kialakulását. 5. táblázat A modellszámításoknál felhasznált mechanizmus: IO 3 + I + 2H + HIO + HIO 2 HIO + HIO 2 IO 3 + I + 2H + HIO 2 + I + H + I 2 O + H 2 O I 2 O + H 2 O 2HIO 2HIO I 2 O + H 2 O HIO + I + H + I 2 + H 2 O I 2 + H 2 O HIO + I + H + HIO + H 2 O 2 I + H + + H 2 O I 2 O + H 2 O 2 HIO + HIO 2 HIO 2 + H 2 O 2 IO 3 + H + + H 2 O IO 3 + H + + H 2 O 2 HIO 2 + O 2 + H + I 2 (aq) I 2 (g) (R1) (R2) (R3) (R4) (R5) (R6) (R7) (R8) (R9) (R10) (R11) (R12) A számítások alapján megállapítottam, hogy az R4, R6, R8 és R12 reakciók gyorsulása növeli, míg a többi részfolyamat gyorsulása csökkenti a periódusidőt. Ha megfelelő aktiválási energiákat feltételezünk az egyes részfolyamatoknak, akkor a két hatás kiegyenlíti egymást és a hőmérséklet emelésével a periódusidő nem változik.
9 Az értekezés témakörében készült közlemények: 1. Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Large amplitude phoscillations in the hydrogen peroxidedithionite reaction in a flow reactor, J. Phys. Chem. A, 2001, 105, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Mechanism of the oscillatory decomposition of the dithionite ion in a flow reactor, Chem. Commun., 2002, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Temperaturecompensation in phoscillator, Phys. Chem Chem. Phys., 2002, 4, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Temperaturecompensation in the Bray reaction, kézirat. Az értekezés témájához szorosan nem kapcsolódó közlemény: 1. Gyula Rábai és Klára M. Kovács: Photoinduced reaction between chlorine dioxide and iodine in acidic aqueous solution, J.Phys. Chem. A, 2001, 105, Előadások és poszter az értekezés témakörében: 1. Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Ditionition alapú ph oszcillációs reakciók MTA Reakciókinetikai és Fotokémiai Munkabizottsági Ülés, Kecskemét, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: phoszcillációk a ditionition reakcióiban, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. Vegyész Konferencia, Nagyvárad, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Hőmérsékletkompenzáció a Bray reakcióban, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VIII. Vegyész Konferencia, Kolozsvár, Klára M. Kovács és Gyula Rábai: Temperaturecompensation in the Bray reaction, Reactor workshop, Budapest, 2003.
10
Hőmérséklet-kompenzáció kémiai oszcillátorokban
Hőmérséklet-kompenzáció kémiai oszcillátorokban (OTKA pályázat zárójelentése) A kutatást a pályázatban felvázolt tervek szerint végeztük. Egyetlen lényeges eltérés az eredetileg megfogalmazott tervektől
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenA dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés.
A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés Kovács Klára Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1
Részletesebbenredoxireakciójának kinetikai vizsgálata
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Kémia Doktori Iskola A tritionátion néhány redoxireakciójának kinetikai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Csekő György Témavezető Dr. Horváth Attila egyetemi docens PÉCS, 2014 1.
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o
ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenÚj oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata. Poros-Tarcali Eszter
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata Doktori tézisek Poros-Tarcali Eszter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati bizottság
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
RészletesebbenCO 2 aktiválás - a hidrogén tárolásban
CO 2 aktiválás a hidrogén tárolásban PAPP Gábor 1, HORVÁTH Henrietta 1, PURGEL Mihály 1, BARANYI Attila 2, JOÓ Ferenc 1,2 1 MTADE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport, 4032 Debrecen,
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
Részletesebben2009. évi OTKA zárójelentés: F049666 Vezető kutató: Szalai István
Zárójelentés a Mintázatképződés reakció-diffúzió rendszerekben kutatási program (OTKA F049666) során elért eredményekről A kutatás célja reakció-diffúzió mintázatok vizsgálatára alkalmas új kémiai rendszerek
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenReakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenDrótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1
Drótos G.: Fejezete az elméleti mechaniából 4. rész 4. Kis rezgése 4.. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan r pontoat nevezzü valamely oordináta-rendszerben, ahol a vizsgált tömegpont gyorsulása
RészletesebbenREAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét Kinetikai kísérletek (120-124. oldal) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi Erika,
Részletesebbenc A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenHIDROFIL HÉJ KIALAKÍTÁSA
HIDROFIL HÉJ KIALAKÍTÁSA POLI(N-IZOPROPIL-AKRILAMID) MIKROGÉL RÉSZECSKÉKEN Róth Csaba Témavezető: Dr. Varga Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Természettudományi Kar Kémiai Intézet 2015. december
RészletesebbenSavasodás, vitaminok
Savasodás, vitaminok Dr. Jekő József főiskolai tanár, intézetigazgató Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Orvosi Wellness Konferencia Budapest, 2013. április 18-19.
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenKisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése
Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenSpeciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014
Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 A beton öregedése A öregedés egy olyan természetes folyamat
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
RészletesebbenHogyan kellene tanítanunk
Hogyan kellene tanítanunk az új alap- és mesterszakos képzésben? ELTE Kémiai Intézet Professzori Tanács ülése 2018. február 7. Miről lesz szó? rövid történeti áttekintés jelenlegi helyzet a bolognai oktatási
RészletesebbenTöbbértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenKémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.
RészletesebbenLEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma
LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma 2013.03.14. Piros-fehér-zöld! :) Formaldehid reakciója szulfitionokkal Egyensúly rokon ionok között: A kémhatás megváltozását okozó óra reakció : O OH H C H +
Részletesebben1. Egyensúlyi pont, stabilitás
lméleti fizia. elméleti összefoglaló. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan pontoat nevezzü, ahol a tömegpont gyorsulása 0. Ha a tömegpont egy ilyen pontban tartózodi, és nincs sebessége,
Részletesebben2013. évi OTKA zárójelentés: Vezető kutató: Szalai István
Zárójelentés az Reakció-diffúzió és kemomechanikai mintázatok előállítása és vizsgálata kutatási program (OTKA 77986) során elért eredményekről A kutatási program céljának megfelelően sikerült: (a) új
RészletesebbenAnyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenKémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA
Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenCélkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése
Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenXXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok gyesülete songrád Megyei soportja és a Magyar Kémikusok gyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMII LŐÓI NPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi kadémiai izottság Székháza Szeged, 2014.
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenJegyzőkönyv. Konduktometria. Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna
Jegyzőkönyv CS_DU_e 2014.11.27. Konduktometria Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna Margócsy Ádám Mihálka Éva Zsuzsanna Róth Csaba Varga Bence I. A mérés elve A konduktometria az oldatok elektromos vezetésének
RészletesebbenReakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
RészletesebbenAutomata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek
RészletesebbenSzakmai Zárójelentés Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX) című, F046216 számú, ifjúsági OTKA kutatásról (2004-2007)
Szakmai Zárójelentés Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX) című, F046216 számú, ifjúsági OTKA kutatásról (2004-2007) Témavezető: Dr. Wootsch Attila MTA Izotópkutató Intézet
RészletesebbenA földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között
A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán
RészletesebbenPhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13.
PhD beszámoló 2015/16, 2. félév Novotny Tamás Óbudai Egyetem, 2016. június 13. Tartalom Tézisek Módszer bemutatása Hidrogénezés A hidrogénezett minták gyűrűtörő vizsgálatai Eredmények Konklúzió 2 Tézisek
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenDanfoss Elektronikus Akadémia Hőelosztó hálózatok nyomáslengései
Danfoss Elektronikus Akadémia Hőelosztó hálózatok nyomáslengései Előadó: Egyházi Zoltán okl. gépészmérnök Divízióvezető 1 Danfoss Heating Segment District Energy Division Tartalom Nyomáslengések a távhő
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenAZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia Tanszék Ph.D. értekezés tézisei AZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA Készítette
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenArrhenius sav-bázis elmélete (1884)
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás III. (008. szeptember 5.) Arrhenius sav-bázis elmélete - erős és gyenge bázisok disszociációja - sók előállítása - az Arrhenius-elmélet hiányosságai
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS
3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS 1. A gyakorlat célja A Platina100 hőellenállás tanulmányozása kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan Wheatstone híd segítségével. Az érzékelő ellenállásának mérése
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKontakt korrózió vizsgálata
Kontakt korrózió vizsgálata Haraszti Ferenc 1, Kovács Tünde 1 1 Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Budapest, Népszínház u. 8, Magyarország Abstract. A korrózió összetett,
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenHidrodinamikus kavitáción alapuló víztisztítási módszer vizsgálata
Hidrodinamikus kavitáción alapuló víztisztítási módszer vizsgálata Készítette: Nagy Dániel Témavezető: Dr. Csizmadia Péter BME Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Dr. Dulovics Dezső Junior
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
Részletesebben1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása
2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
Részletesebben