Nyársapát Község Önkormányzatának 9/2008. (IV. 14.) rendelete a tulajdonában lévı lakások elidegenítésének feltételeirıl.

Átírás

1 Nyársapát Község Önkormányzatának 9/2008. (IV. 14.) rendelete a tulajdonában lévı lakások elidegenítésének feltételeirıl Általános rész Nyársapát Község Önkormányzat Képviselı-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló a többszörösen módosított évi LXXVIII. Törvény 54.., 58. -aiban (a továbbiakban: Tv.) kapott felhatalmazás alapján, az évi LXV. Tv (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakások elidegenítésének szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja A rendelet célja az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal való piaci körülmények közötti gazdálkodás jogi feltételrendszerének kialakítása, törvényben biztosított jogok helyi érvényesülésének megteremtése. 1.. A rendelet hatálya 2.. E rendelet hatálya alá tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és a hozzájuk tartozó egyéb kiszolgáló helyiségek, melyek részletezését jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A lakáselidegenítés szabályai 3.. (1) Az önkormányzati tulajdonban lévı lakások elidegenítésre történı kijelölésérıl a Képviselı-testület dönt. (2) Ezen rendelet hatálya alá tartozó lakásokat bérlı által lakott formában, vagy üres állapotban lehet értékesíteni a forgalmi érték figyelembe vételével. (3) Az önkormányzati tulajdonban lévı lakások elıvásárlási jog alapján, licit, vagy vevıkijelölés útján idegeníthetıek el. A lakás vételárának megállapítása 4.. (1) A lakás forgalmi értékének összegére független ingatlanforgalmi értékbecslı tesz javaslatot és ennek alapján a vételárat a Képviselı-testület állapítja meg. Az értékbecslés az adásvételi szerzıdés megkötésekor 6 hónapnál régebbi nem lehet. (2) A lakás forgalmi értékének megállapításánál - ha a lakást a Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg - figyelembe kell venni: a) a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékét alapul véve az épület településen belüli fekvését; az épületben lévı lakások számát, az épülethez tartozó földterület, közös

2 2 használatra szolgáló helyiségek és közös használatra szolgáló területek nagyságát; az épület felszereltségét, mőszaki állapotát, építése, felújítása óta eltelt idıt; a lakás alapterületét, komfortfokozatát; a lakottság tényét. b) A vételár megállapításakor a forgalmi értékbıl le kell vonni a bérlınek a lakás átalakítására, korszerősítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon meg nem térített értéknövelı beruházások értékét, ha az átalakítást, korszerősítést 5 éven belül a bérbeadó engedélyével végezte el. (3) A megállapított vételár eladót, a szerzıdéses nyilatkozat átvételétıl számított 60 napig köti. Elıvásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai 5.. (1) Az állam tulajdonából az önkormányzati tulajdonba került önkormányzati lakásra más személyt megelızı elıvásárlási jog illeti meg a) a bérlıt; b) a bérlıtársakat egyenlı arányban c) a társbérlıt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d) az a)-c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét (2) a) Az elıvásárlási jog gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a Képviselı-testület az adott ingatlanra vonatkozó elidegenítésérıl a 3. (1) bekezdése szerint dönt. A Képviselıtestület döntését követıen a polgármester a jogosult részére 60 napon belül eladási ajánlatot tesz. b) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell: - az elıvásárlási joggal rendelkezı bérlı személyi adatait, - a bérlakás legfontosabb adatait (alapterület, szobaszám, komfortfokozat) - a lakás forgalmi értékét, a kialakításánál figyelembe vett tényezıket - a lakás vételárát, - fizetetési feltételeket - tájékoztatást az ajánlati kötöttség idıtartamáról. (3) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétıl számított 30 napig tart. Ha a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetıséggel nem él, úgy a lakás kívül álló személynek az Ltv ának alkalmazásával értékesíthetı. Fizetési feltételek és kedvezmények 6. (1) Az elıvásárlási joggal rendelkezı vevı a vételárat választása szerint egy összegben vagy részletekben köteles megfizetni. (2) Az elıvásárlásra jogosult, mint vevı a szerzıdéskötéskor a vételár legalább 20 % -át köteles egy összegben megfizetni (3) Ha az elıvásárlásra jogosult vevı a vételárat szerzıdéskötéskor egy összegben megfizeti, a vevıt 20 %- vételár kedvezmény illeti meg. (4) Részletfizetés esetén az elıvásárlási jog jogosultját, mint vevıt - amennyiben rövidebb idıt nem vállal - 15 év részletfizetési kedvezmény illeti meg.

3 3 (5) A fennmaradó vételárhátralék kamata a szerzıdéskötés napjától számított szerzıdéskötés idıpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével egyezı. (6) A törlesztı részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15 napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetık. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerzıdésben a Ptk (2) bekezdésében meghatározott mértékő késedelmi kamat megfizetését kell kikötni. (7) Ha az elıvásárlásra jogosult részletfizetéses vásárlás esetén a vételár hátralékot a szerzıdésben vállalt határidı elıtt kiegyenlíti, ıt a vételár hátralék 10%-ának megfelelı árengedmény illeti meg. Terhek és kötelezettségek 7. (1) A teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az ingatlannyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének idıtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. (2) Ha az elıvásárlási joggal rendelkezı személy a kedvezménnyel vásárolt lakást az adásvételt követı 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási árra a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez, vagy cseréhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének, vagy cseréjének célja másik- legalább azonos forgalmi értékő beköltözhetı lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérı vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog illesse meg az Önkormányzatot. (4) A jelzálog fennállása alatt az ingatlant csak értéknövelı beruházásokra, vagy az egész épület felújítására, valamint a vételárhátralék egyösszegő megfizetése érdekében felvett és e célra felhasznált hitelekkel lehet megterhelni. (5) Az (3) és a (4) bekezdés szerinti hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. (6) A 7. (1) bekezdése alapján bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési tilalom törléséhez a polgármester hozzájárul, ha a vevı a vételárból kapott engedményt (árengedményt) visszafizeti. Licit-tárgyalás útján történı értékesítés 8. (1) A tulajdonos Önkormányzat az értékesítésre kijelölt üres, vagy elıvásárlási jogával élni nem kívánó és az Ltv a szerint az értékesítéshez hozzájáruló bérlı által lakott lakást licittárgyalás útján is elidegenítheti. (2) A licittárgyalási alapár e rendelet 4. (1) bekezdésében a Képviselı-testület által meghatározott vételár, amely azonban nem lehet alacsonyabb mint az ingatlan forgalmi értéke. (3) A licittárgyalásra történı jelentkezés módját, és feltételeit a licit hirdetményben kell meghatározni.

4 4 (4) A licittárgyalást és az értékesítést jelen rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell megtartani, és lefolytatni. (5) A (4) bekezdésben lefolytatott licittárgyalás nyertese mint Vevı a teljes vételárat a szerzıdéskötés aláírásával egyidejőleg egy összegben köteles megfizetni. Vevıkijelölés útján történı értékesítés 9. (1) Egyéni kérelemre üres lakás esetén a Képviselı-testület a licit tartásától eltekinthet abban az esetben ha a) az ajánlattevı ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja, vagy az ajánlattevıt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg(közös tulajdon megszüntetése, használat joga), vagy b) a lakás elidegenítésére lefolytatott licittárgyalás legalább 2 alkalommal sikertelen volt. (2) A döntés meghozatala elıtt 2 különbözı független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell a Képviselı-testület részére beszerezni. (3) A Képviselı-testület a (2) bekezdésben említett 2 értékbecslést alapul véve határozza meg az ingatlan vételárát. A döntést követı 8 napon belül az ajánlattevınek nyilatkoznia kell arról, hogy a vételárat elfogadja, és ezzel egyidejőleg a Polgármesteri Hivatal pénztárában a vétel 1%-át, de minimum ,- Ft bánatpénzt befizet. (4) Az ajánlattevınek a bánatpénz kizárólag az ingatlan tulajdonosa érdekkörében bekövetkezett ok miatt meghiúsult szerzıdéskötés esetében jár vissza. (5) Az ajánlattevı a döntésrıl szóló értesítést követı 15 napon belül kötheti meg az adásvételi szerzıdést, mely határidı jogvesztı. (6) A vételárat a szerzıdés megkötésekor egy összegben kell megfizetni. Vegyes rendelkezések 10. (1) Az elıvásárlási jogra vonatkozó igényeket a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. (2) A Polgármesteri Hivatal feladata: - ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítése, - lakások értékesítésének elıkészítése, pályáztatása, - adásvételi szerzıdések elıkészítése aláírásra, - a vevık tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése, - elidegenítési szerzıdések nyilvántartása, - a vevık által befizetendı vételárelılegek és vételárhátralék-részletek beszedése, nyilvántartása és elszámolása. (3) E rendeletben foglalt döntések végrehajtására, a Képviselı-testület mint tulajdonos nevében jognyilatkozatok tételére a Polgármester jogosult.

5 5 Záró rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet május 1-jén lép hatályba. Kis Miklós polgármester dr. Bicskei Krisztina jegyzı Záradék: Kihirdetve április 14-én. Nyársapát, május 5. dr. Bicskei Krisztina jegyzı