Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014"

Átírás

1

2

3 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

4

5 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási Intézet BAJA, MÁRCIUS

6 A tanulmány letölthető a weboldalról. Baja, március 10. Sorozatszerkesztő: Sipos Norbert Mácsik Petra Szakmai lektor: dr. Póla Péter dr. Simon József Összeállította és szerkesztette: Sipos Norbert Korrektúra, grafikai tervezés: Mácsik Petra Felelős kiadó: dr. Simon József Kiadja az Eötvös József Főiskola Karrier Központja és Gazdálkodási Intézete. ISSN A kiadvány a Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért TÁMOP C-12/1/KONV számú projekt részeként készült el.

7 TARTALOM Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 7 1. GDP 8 2. GAZDASÁGI SZERVEZETEK DEMOGRÁFIA MUNKAERŐPIAC Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottság Munkanélküliség Összefoglaló adatok KERESETEK DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ BÁCS-KISKUN MEGYE BAJA 40 ÖSSZEGZÉS 46 IRODALOMJEGYZÉK 48 MELLÉKLETEK 50

8 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A magyar GDP alakulása, (Ft) ábra: A régiók területi hozzájárulása a GDP-hez, ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, ábra: Regisztrált gazdasági szerveztek számának alakulása, (db) ábra: Regisztrált gazdasági szervezet összesen; ebből társas vállalkozás; önálló vállalkozás; nonprofit szervezet, ábra: Magyarország népességének alakulása között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint ábra: A népesség megoszlása korcsoportok szerint nemenként, ábra: A népesség megoszlása családi állapot szerint (15 éves korosztálytól) (2011) ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (7 éves korosztálytól), 2011 (fő) ábra: A gazdaságilag aktívak számának változása, (ezer fő) ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása régiónként, ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, ábra: A gazdaságilag nem aktívak számának változása, ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása régiónként, ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása korcsoportok szerint, ábra: A foglalkoztatottak számának változása, (ezer fő) ábra: A foglalkoztatottak megoszlása régiónként, ábra: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ábra: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektor szerint, (ezer fő) ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (ezer fő) ábra: A munkanélküliek számának változása, nemenként, (ezer fő) ábra: A munkanélküliek megoszlása régiónként, ábra: A munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ábra: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint (hónap), 2013 (ezer fő) ábra: A munkanélküliség által érintett háztartások száma a háztartás nagysága szerint, 2013 (ezer fő) ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 (ezer fő) ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (ezer fő) ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása, (ezer fő) ábra: A éves népesség megoszlása régiónként, ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása régiónként,

9 35. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint a Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása a Dél-Alföldön, (ezer fő) TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A régiók területi hozzájárulás arányának változása, 2000, táblázat: Regisztrált gazdasági szerveztek száma, táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása a 7 évesnél idősebb lakosság körében, 2001, táblázat: A népesség nyelvismeret szerint, táblázat: A gazdaságilag nem aktívak száma munkavállalási szándékuk szerint, nemenként, táblázat: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak (TEÁOR 08) szerint, táblázat: Foglalkoztatottak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, táblázat: A munkanélküliek száma az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint (ezer fő) táblázat: A minimálbér és a reálkeresetek alakulása, (Ft) táblázat: Átlagkereset, fizikai és szellemi foglalkozásúak keresete gazdasági ágak szerint, 2014 (Ft) táblázat: Az egy főre jutó GDP változása országosan, a Dél-Alföld régióban és a régióban található megyékben,

10

11 Bevezetés BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson az Eötvös József Főiskola székhelye, azaz Bács- Kiskun megyének, illetve régiójának munkaerő-piaci helyzetébe. Ennek érdekében az elemzésünket az általánostól a kisebb egység felé történő haladás logikájára építettük fel, azaz először sor kerül a magyar gazdaság helyzetének általános ismertetésére, majd ezt követően térünk ki a megyei és régiós sajátosságokra. Az adatok elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismertetőire támaszkodnak, ebből adódóan az Irodalomjegyzékben az egyes fejezetek mentén mutatjuk be a feldolgozott forrásokat. Mivel a KSH információközlése időben eltolódott, így fenntartással kell vizsgálni azt a jelen időszakra vonatkozóan, azonban mindvégig arra törekedtünk, hogy a legfrissebb adatokat tüntessük fel. Középpontban a munkaerőpiac vizsgálata áll, viszont ehhez elengedhetetlen, hogy általános képet adjunk a magyar gazdasági helyzetről. Először a GDP alakulását elemezzük, majd ezt követően a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos információkat vizsgáljuk meg közelebbről. Ezután a demográfiai tendenciák taglalása következik, majd sor kerül a fő téma, a munkaerőpiaccal kapcsolatos adatok tanulmányozására. Ezen belül először a gazdasági aktivitás, majd a foglalkoztatottság és a munkanélküliség kérdéskörét fejtegetjük. A munkaerőpiac elemzése után a keresetekkel kapcsolatos adatokat mutatjuk be. Az utolsó fejezetben az előbbi szerkezet mentén ismertetjük a Főiskola szempontjából érdekes és meghatározó Dél-Alföld régió és Bács-Kiskun megye helyzetét. 7

12 1. GDP Ebben a fejezetben a KSH által kiszámításra kerülő GDP segítségével kerül sor az ország teljesítményének értékelésére. A magyar GDP 2000 és 2008 között évről évre folyamatosan növekedett, majd 2009-ben feltehetően a válság hatására az előző évhez képest 3%-os csökkenés mutatkozott, de ezt követően ismét egy növekedési pályára állt. Ez a növekedési ütem azonban még így is elmarad a 2009 előtti időszakhoz képest. (1. ábra) 1. ábra: A magyar GDP alakulása, (Ft) Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Érdemes megvizsgálni a GDP területi megoszlását is, hogy láthatóvá váljon, melyik magyarországi régió milyen mértékben járul hozzá az ország teljesítményéhez. A régiók területi hozzájárulását mutatja a 2. ábra. 2. ábra: A régiók területi hozzájárulása a GDP-hez, 2012 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 8

13 GDP A Közép-Magyarország régióhoz tartozó Budapesten termelődik a GDP közel 40%-a, illetve ugyanezen régió többi részén további 10%. Még három régió van, amely szintén 10% közeli mértékben járul hozzá az ország teljesítményéhez: Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Észak- Alföld. Nem sokkal marad le tőlük a Dél-Alföld régió, majd ezt követi Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl. Az egyes régiók teljesítménye a 2000 és 2012 közötti időszakban évről évre nem változott jelentős mértékben, azonban összességében már látványosabb az alakulás, ami az 1. táblázatban figyelhető meg. 1. táblázat: A régiók területi hozzájárulás arányának változása, 2000, Változás Budapest 34,45% 37,93% 110,13% Pest 8,04% 10,17% 126,55% Közép-Dunántúl 10,58% 9,55% 90,28% Nyugat-Dunántúl 11,10% 10,20% 91,87% Dél-Dunántúl 7,35% 6,38% 86,86% Észak-Magyarország 8,27% 7,17% 86,67% Észak-Alföld 10,11% 9,69% 95,79% Dél-Alföld 10,11% 8,91% 88,15% Ország összesen 100,00% 100,00% 100,00% Forrás: Saját szerkesztés KSH alapján A Közép-Magyarország régió az egyetlen, amelynek hozzájárulása nőtt 2012-re a 2000-es értékhez képest, az összes többi tartományban kisebb-nagyobb csökkenés volt tapasztalható. Ezen régión belül Budapest esetében 10,13%-os, míg az ezen kívüli területek esetében 26,55%- os növekedés történt. A legnagyobb mértékű csökkenés a legkisebb hozzájárulást mutató területeknél látható (Dél-Dunántúl -13,14%, Észak-Magyarország -13,33%), ezeket követi a Dél- Alföld régió 11,85%-os csökkenése, majd Közép- (-9,72%) és Nyugat-Dunántúl (-8,13%) kerül sorra, végül a legkisebb visszaesés az Észak-Alföld régióban mutatkozott (-4,21%). A bruttó hazai termék kapcsán érdemes megvizsgálni az egy főre jutó GDP alakulását az egyes régiókban, melynek formálódását vázolja a 3. ábra, az országos átlag százalékában. Budapesten a régiókhoz képest kimagaslóan nagy az egy főre jutó GDP, továbbá még két csoportot lehet azonosítani, amelynek 100% körül mozog az országos átlaghoz viszonyítva ez a mérőszáma, és amelynek 60% körül alakul. Az első kategóriába tartozik Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Pest megye Budapesten kívüli területei. A sorban a második helyen, a főváros után a Nyugat- Dunántúl régió következik. A második csoporthoz tartozik a Dél-Alföld, az Észak-Alföld és a Dél- Dunántúl régió. Ezek közül a legrosszabb helyzetben az Észak-Alföld régió van, hiszen 2008 óta minden évben az utolsó helyen áll ebben az összehasonlításban, vagyis itt a legkisebb az egy főre jutó GDP. A budapesti, a legfejlettebb és a legfejletlenebb vidéki régió egy főre jutó GDPjét érzékelteti a 4. ábra. 9

14 3. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 4. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, A középen elhelyezkedő Nyugat-Dunántúl régió az egyetlen valamennyi közül, amely esetében az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlagot. A magyar GDP-t vizsgálva tapasztalható 2009-ben egy törés, amikor a korábbi évekkel ellentétben csökkent az ország teljesítménye és ezt követően a korábbiaktól elmaradt a növekedés mértéke is. A GDP legnagyobb része a Közép-Magyarország régióban termelődik, a legkisebb hozzájárulása pedig a Dél-Dunántúl régiónak van. Az egy főre jutó GDP tekintetében is hasonló képet láthatunk; a Közép-Magyarország régióban a legnagyobb annak mértéke, a legkisebb hozzájárulással bíró Dél-Dunántúl azonban itt nem az utolsó helyet foglalja el. Az egy főre jutó GDP az Észak-Magyarország régióban a legkisebb az országos átlaghoz képest. Mindezekből észlelhető, hogy Magyarország e szempontból erőteljesen Budapest centrikus. Az 10

15 GDP 1. táblázat adatai megerősítik, hogy ez a főváros-központiasodás 2000 és 2012 között is folyamatosan erősödött. Ebben az időszakban valamennyi vidéki régió hozzájárulása a GDP-hez csökkent, míg a Közép-Magyarország régió esetében ugyanakkor növekedésnek lehettünk tanúi. 11

16 2. GAZDASÁGI SZERVEZETEK A gazdasági fejlődést befolyásoló tényezők közé tartozik a gazdaság szervezeti hátterének alakulása. A regisztrált gazdasági szervezetek számának változását mutatja az 5. ábra, melybe beletartozik minden olyan gazdasági szervezet, amely a megfigyelés időpontjában adószámmal rendelkezik, még akkor is, ha az adott időpontban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. (KSH, é. n.) 5. ábra: Regisztrált gazdasági szerveztek számának alakulása, (db) Az ábrából kitűnik, hogy a regisztrált gazdasági szervezeteknek 2008-ra adódott egy nagyobb mértékű növekedése, majd az ezt követő években is töretlen volt az alapítási kedv, de már kisebb mértékben. A 2008-as gyarapodás jelentős része annak tudható be, hogy az őstermelőknek kötelező módon ki kellett váltaniuk vállalkozói igazolványt. A gazdasági szervezetek gazdasági forma szerinti osztályozása alapján megfigyelhető, hogy ez a növekedés ténylegesen milyen kategóriát érintett, hiszen nem mindegy, hogy a nonprofit szervezetek, az önálló vállalkozók vagy a társas vállalkozások száma emelkedik nagyobb mértékben január 1-jétől változott a törvényi szabályozás az egyes kategóriákba sorolás tekintetében. Jelentős fordulat például, hogy a nonprofit szervezetek száma a 2010-es évhez viszonyítva másfélszeresére növekedett az átsorolásoknak köszönhetően. Ezen átalakulások miatt csak a 2011 és 2013 közötti időszak adatai kerülnek elemzésre. 12

17 2. táblázat: Regisztrált gazdasági szerveztek száma, Gazdasági szervezetek Szerveztek száma Változás Gazdálkodási forma Társas vállalkozás ,12% 99,93% Önálló vállalkozó ,78% 102,08% Vállalkozás összesen ,90% 101,31% Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek ,86% 88,69% Nonprofit szervezet ,98% 101,31% Egyéb szervezet ,16% 94,42% Összesen ,93% 101,2% 2012-ben a regisztrált gazdasági szerveztek száma az előző évihez viszonyítva 16,5 ezerrel, 2013-ban pedig 2012-höz képest 21,6 ezerrel nőtt, amely emelkedés mindként évben a bejegyzett vállalkozások és a nonprofit szervezetek számának volt betudható, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szerveztek és az egyéb szerveztek száma csökkent ben a gazdasági szervezetek számának növekedése elmaradt az előző évekhez képest, ami azzal magyarázható, hogy megszigorították a cégalapítást, ez pedig kevesebb cégbejegyzéshez vezetett. Ennek keretében január 1-jétől megszűnt az egyórás cégbejegyzés, az adószám kiadása már csak a NAV előzetes ellenőrzése után történhet meg, másrészt március 1- jétől megemelték a cégbejegyzési illetéket. Ezt követően 2013-ban a gazdasági szervezetek számának bővülése kis mértékben meghaladta az előző évit, ami egyértelműen az önálló vállalkozások számának növekedésének tudható be. Ezen a korábbiakhoz képest nagyobb növekedés ellen hat a költségvetési szervek jelentősebb mértékű csökkenése, amely annak következménye, hogy január 1-jétől a közoktatási feladatellátás állami fenntartásba került, ezzel pedig több mint 2 ezer költségvetési szervezet szűnt meg. Ha megfigyeljük, hogy ezek a változások hogyan érintették az egyes régiókat, az látható, hogy 2012-ben egy kivételével a regisztrált gazdasági szerveztek számára az összesnél növekedés volt jellemző, míg 2013-ban már valamennyi régióban bővülés azonosítható (1. sz. melléklet). A Közép-Dunántúl régiónál 2012-ben mutatkozott csökkenés az önálló vállalkozások számának visszaesésére vezethető vissza, míg a társas vállalkozások és a nonprofit szervezetek növekedése nem tudta ezt ellensúlyozni, azonban 2013-ra ebben a régióban is emelkedést tapasztalhatunk. A társas vállalkozások esetében látható, hogy 2012-ben az Észak-Magyarország régióban csökkent a számuk, viszont mivel ez az önálló vállalkozók és a nonprofit szerveztek növekedésével párosult, ezért összességében még így is több lett a gazdasági szervezet a régióban. Ugyancsak a társas vállalkozások esetében mutatkozott csökkenés régiós szinten, illetve itt már összesítve is egy csökkenő tendencia azonosítható. Ez a Közép-, Nyugat- és Dél- Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régiókat érintette. A 6. ábra szemlélteti, hogyan oszlanak meg a gazdasági szervezet típusok az egyes régiók között. Tekintve, hogy 2011 és 2013 között nem változott jelentős mértékben a megoszlásuk, ezért csak a 2013-as adatok mutatkoznak meg rajta. 13

18 6. ábra: Regisztrált gazdasági szervezet összesen; ebből társas vállalkozás; önálló vállalkozás; nonprofit szervezet, 2013 Az első körről, amely az összes gazdasági szervezet megoszlását mutatja leolvasható, hogy Budapesten található a regisztrált szervezetek egynegyede. Ezt követi sorban 15%-kal Észak- Alföld, 14%-kal Dél-Alföld, 11%-kal Pest megye, majd 9-9%-kal Észak-Magyarország, Dél-, Nyugat- és Közép-Dunántúl. A társas vállalkozások esetében sokkal kimagaslóbb a Közép- Magyarország régió, ezen belül is a főváros előnye, hiszen Budapesten található 41%, Pest megyében pedig további 15%, tehát összesen a szervezetek több mint fele. A vidéki régiókban nagyjából arányosan, területenként mindössze 6 8% közötti eloszlással vannak jelen. Az önálló vállalkozások tekintetében egészen más képet láthatunk. A legtöbb ilyen vállalkozás az Észak- Alföld régióban helyezkedik el (19%), míg Budapesten csak 14%-a és Pest megye az utolsó helyen áll a Közép-Dunántúl régióval együtt. A nonprofit szervezetek esetében ismét Budapesté az első hely 30%-kal, míg Pest megye ezen kívüli része úgyszintén az utolsó helyre szorul a maga 9%-ával. A többi régióban hasonló arányban oszlik meg az ilyen típusú szervezetek száma, 10% és 11% között alakul. Összességében megállapítható, hogy ugyan kis mértékben, de a 2011 és 2013 közötti időszakban növekedett a regisztrált gazdasági szervezetek száma. A régiók szerinti megoszlást vizsgálva itt is, ahogy a GDP esetében, egy Budapest centrikus képet láthatunk. Az összes gazdasági szervezet 35%-a a Közép-Magyarország régióban található. A társasági formánkénti vizsgálatból az is kitűnik, hogy ezek elsősorban társas vállalkozások, valamint nonprofit szervezetek. Az önálló vállalkozások inkább a vidéki régiókra jellemzőek, de még így is azok 23%-a a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik. 14

19 Demográfia 3. DEMOGRÁFIA Az értekezés ezen részében Magyarország demográfiai jellemzőit vizsgáljuk meg. Ennek keretében először a településszerkezet és a népesség változásának tanulmányozására kerül sor, majd a népesség korcsoportonkénti, családi állapot és iskolai végzettség szerinti megoszlásának vizsgálata következik, végül a nyelvismerettel zárjuk a fejezetet. Elemzéseink a 2011-es népszámlálási adatok alapján készültek. Hazánk településszerkezetét tekintve 2001-ben Magyarországon 237 város és község létezett, majd 2011-re a városok száma 328-ra gyarapodott, a községeké pedig ra csökkent ig nem történt változás, ezt követően 2014-ben a városok száma további tizennyolccal nőtt, a községek száma pedig ugyanennyivel csökkent. Az ország lakossága a es népszámlálási adatok alapján fő volt, amely 2,6%-os visszaesést jelentett a 2001-es népszámláláshoz képest. 7. ábra: Magyarország népességének alakulása között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint Forrás: KSH NKI A 7. ábrán látható, hogy ez a változás már az 1990-es évek óta folyamatosan tart. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által kalkulált előrejelzés szerint ez a csökkenő tendencia a jövőben is folytatódik, bármelyik változatot tekintjük is. Az előrejelzés során három feltevést fogalmaznak meg. Az alapeset a jövőben legvalószínűbben bekövetkező történést jelenti, míg az alacsony és a magas változatok pedig a számítások készítéskor elképzelhető határait jelölik a változásoknak. A számítások alapján ban az alapváltozat esetén 7 millió 920 ezer fő lesz Magyarország lakossága, az optimális változat 8 millió 590 ezer fős népességet jelez előre, a pesszimista szerint pedig 6 millió 920 ezer főre csökkenne az ország lakossága. A halálozások száma az utóbbi években csökkent, viszont még így is magasnak mondható, mert ezzel együtt az élveszületések száma is visszaesett. A legutóbbi népszámlálás idején a lakosság 15

20 17,2%-a Budapesten, 52,8%-a városban és 30,4%-a pedig községben lakott, ezek aránya az elmúlt években nem változott jelentős mértékben. A népsűrűségi adatok alapján 2011-ben 107 fő jutott 1 km 2 -re, a legsűrűbben lakott terület Budapest (3 301 fő/km 2 ), míg a legritkábban pedig a Dél-Dunántúl régió (66 fő/ km 2 ). 8. ábra: A népesség megoszlása korcsoportok szerint nemenként, 2011 A 2011-es népszámlálási adatokból látszik, hogy a éves korosztályig minden korcsoport tekintetében a férfiak aránya valamivel magasabb, azonban a éves korcsoporttól kezdve a nők vannak egyre nagyobb túlsúlyban. (8. ábra) 9. ábra: A népesség megoszlása családi állapot szerint (15 éves korosztálytól) (2011) A 9. ábra mutatja, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság 44%-a házas, 33%-a nőtlen vagy hajadon, 12% már volt házas, de elvált, és 11%-uk özvegy. 16

21 Demográfia A fiatalabb generációkon belül sokkal magasabb az egyedülállók aránya. Az összes egyedülálló 42,88%-a a éves korosztályból kerül ki. A 30-as korcsoportig legnagyobb arányban az egyedülállók vannak, de itt már 40% fölötti a házasok aránya is. Ettől kezdve a 70-es korosztályig mindegyik korcsoportnál a házasok jelenléte tapasztalható a legnagyobb arányban, majd pedig az özvegyeké. A házasság tekintetében jól látszik az a tendencia, hogy egyre később határozzák el magukat a párok, hiszen a 30 fölötti kategóriától kezdve növekszik csak meg a házasok száma jelentősen, ugyanakkor a 35 fölöttiek körében már kezd megemelkedni az elváltak aránya. A éves korosztály esetében a korcsoporton belül a második legnagyobb arányban az elváltak vannak, majd ezt követően már az özvegyek száma kerül a második helyre a házasok mögött. Az özvegyek aránya 55 év fölött az általános életkori tendenciákból adódóan a legnagyobb. 10. ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (7 éves korosztálytól), 2011 (fő) A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatja a 10. ábra. Jól látható, hogy a 7 évesnél idősebb lakosság körében a legnagyobb arányban az érettségit megszerző személyek vannak (27,54%), a második legnépesebb csoportot az általános iskola 8. osztályát elvégzett személyek alkotják (25,03%), őket követik a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők (19,48%). Valamivel kevesebben vannak jelen az egyetemet, főiskolát végzők, a 7 évesnél idősebb lakosság 15,54%-át teszik ki. A maradék 12,4% 8 osztálynál is kevesebbet végzett el. Összehasonlítva a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat az figyelhető meg (3. táblázat), hogy az általános iskolát végzett lakosság aránya összességében majdnem 28%-kal csökkent. Ugyanakkor a szakiskolát végzettek száma 14%-kal emelkedett, a gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végzetteké pedig közel 18%-kal. A legnagyobb növekedés 2001-hez képest viszont a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében tapasztalható, 54%-kal nőtt azoknak a száma, akik a felsőoktatásban szereztek oklevelet. 17

22 3. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása a 7 évesnél idősebb lakosság körében, 2001, 2011 Iskolai végzettség Változás Általános 1. osztály ,81% Általános 1-3. osztály ,35% Általános 4-5. osztály ,04% Általános 6-7. osztály ,65% Általános 8. osztály ,66% Szakiskola ,15% Érettségi ,95% Egyetem, főiskola ,13% Összesen ,65% Az iskolai végzettség mellett fontos ismeretekhez juthatunk annak megvizsgálásával, hogy milyen nyelvismerettel rendelkezik a lakosság. (4. táblázat) 4. táblázat: A népesség nyelvismeret szerint, 2011 A beszélt nyelv Összesen Ebből: anyanyelvén (fő) kívül beszéli (fő) Magyar Angol Német Orosz Román Francia Cigány (Romani, Beás) Olasz Spanyol Szlovák Horvát Szerb Ukrán Latin Kínai Lengyel Arab Holland Eszperantó Japán Népesség A nyelvismeretet tanulmányozva azt láthatjuk, hogy a lakosság 22%-a beszél valamilyen idegen nyelven. A legtöbben az angolt beszélik idegen nyelvként, a második legkedveltebb nyelv a német. A harmadik legtöbben az oroszt ismerik, de a számuk már jelentősen kevesebb, mint az első két helyen álló nyelv esetében. A legkevesebben a kínai nyelvet használják idegen nyelvként Magyarországon. 18

23 Demográfia Látható tehát, hogy Magyarország lakossága folyamatosan csökken, és a KSH előrejelzése szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A családi állapotot vizsgálva megismerhettük, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság körében 44% házas és az egyedülállók közel fele a fiatalabb korosztályba tartozik. A jelenlegi irányvonalat igazolja, hogy egészen a harmincas korosztályig meghatározó az arányuk, hiszen egyre későbbre tolódik a házasságkötés, a családalapítás időszaka. Az iskolai végzettség elemzéséből látható, hogy míg az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökkent, addig a felsőfokú végzettek száma jelentősen növekedett. 19

24 4. MUNKAERŐPIAC Ez a fejezet a munkaerőpiaccal kapcsolatos elemzések bemutatására szolgál. Először a gazdasági aktivitást, majd a foglalkoztatottságot, ezt követően pedig a munkanélküliség kérdéskörét vesszük górcső alá. A fejezet célja, hogy megismertesse a magyar munkaerő-piaci tendenciákat az olvasóval Gazdasági aktivitás Ebben az alfejezetben a gazdasági aktivitást vizsgáljuk, először a gazdaságilag aktívak, majd a gazdaságilag nem aktívakkal kapcsolatban. 11. ábra: A gazdaságilag aktívak számának változása, (ezer fő) A 11. ábra mutatja a gazdaságilag aktívak számának változását 2005 és 2013 között összesen és nemenkénti bontásban. (További adatok a 2. számú mellékletben olvashatóak.) A gazdaságilag aktívak száma 2005-ről 2006-ra növekedett, az ezt követő három évben kis mértékben, de évről évre csökkent, majd 2010 után minden évben 1% körüli növekedést mutatott. A férfiak és nők aránya az évek előrehaladtával nem változott jelentősen; a férfiak a gazdaságilag aktívak 53-54%-át teszik ki, tehát alapvetően többen vannak, mint a nők. Nemenként vizsgálva a változást azt látjuk, hogy az együttes értéknek megfelelően növekszik vagy csökken a számuk az egyes években. Egy év van, ahol eltérés kimutatható, 2006-ról 2007-re összességében csökkent a gazdaságilag aktívak aránya, viszont a férfiak esetében ekkor is növekedés tapasztalható, ez a nők körében bekövetkezett csökkenést ellensúlyozta valamelyest. Ki kell emelnünk, hogy a közfoglalkoztatottak számának növekedése, valamint a rokkantnyugdíjas ellátásban részesülők számának visszaszorulása is jelentős szerepet játszott az elmúlt évek pozitív adataiban. A 12. ábrán megfigyelhető a gazdaságilag aktívak megoszlása a régiók között. A legtöbben több mint 32% a Közép-Magyarország régióban laknak, a gazdaságilag aktívak 14%-a az Észak- 20

25 Munkaerőpiac Alföld régióban telepedett le. A legkevesebben, ahogy a gazdaságilag aktívak is a Dél- Dunántúl régióban élnek életvitelszerűen (9%). 12. ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása régiónként, ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) Érdemes megvizsgálni, hogy a gazdaságilag aktívak hogyan oszlanak meg az egyes korcsoportok között, ezt mutatja a 13. ábra a 2013-as évre vonatkozóan. Látható, hogy az egyre idősebb korosztály esetében mind nagyobb a gazdaságilag aktívak aránya. Ez egészen a éves korosztályig jellemző, majd ezt követően jobbára csökken a számuk. A legkevesebben a éves korosztályból tartoznak ebbe a csoportba, de ez nem meglepő, tekintve, hogy többségében még tanulmányokat folytatnak. A éves korosztály esetében is alacsony a számuk, itt értelemszerűen a nyugdíjba vonulás az elsődleges ok. 21

26 14. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2013 A gazdaságilag aktívak a legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban láthatóak a 14. ábrán ban a legnagyobb számban a gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végzettek tartoztak a gazdaságilag aktívak közé, a második legnépesebb csoport a szakmunkásképzőt végzetteké, a harmadik helyen a főiskolai vagy egyetemi diplomát megszerzők helyezkednek el és a legkevesebben pedig a 8 általánossal vagy annál kevesebbel rendelkezők vannak. Érdemes azt is megfigyelni, hogyan változott évről évre az egyes kategóriákba tartozók száma, ez a 15. ábrán jól nyomon követhető. 15. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, A legnépesebb, gimnáziumot végzett csoport esetében a vizsgált időszakban majdnem minden évben nőtt a gazdaságilag aktívak aránya, kivéve a 2008-as évet. Ennek következtében 1 380,5 ezer főről 2013-ra ezer főre növekedett a csoportba tartozók száma. A 22

27 Munkaerőpiac szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek esetében 2008-ban egy látványosabb csökkenés mutatkozott, ami 2009-ben tovább folytatódott ben már emelkedett a számuk, majd rá egy évre ismét egy nagyobb mértékű visszaesés következett, viszont az ezt követő két évben már egy növekedési tendencia kezd kibontakozni. A főiskolát, egyetemet végzettek esetében ezzel szemben egy igen jelentős mértékű fejlődés mutatkozik, aminek következtében a kezdeti 851 ezer főről 2013-ra 1088,8 ezer főre gyarapodott a számuk. A 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek száma évről évre csökkent a vizsgált időszakban. Gazdaságilag nem aktívak A gazdaságilag nem aktívak számának nemenkénti változását mutatja a 16. ábra a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. A részletes adatokat nemenként és összesítve a 3. sz. melléklet tartalmazza. Összességében és nemenként nézve is ugyan kis mértékben, de szinten valamennyi évben csökkent a gazdaságilag nem aktívak aránya az előző évhez képest. Csupán néhány esztendőben látható stagnálás (a férfiaknál 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben; a nőknél 2007-ben és 2008-ban), 2010-től kezdve azonban az idő előrehaladtával folyamatosan csökkent a számuk. 16. ábra: A gazdaságilag nem aktívak számának változása, A 17. ábrából látható, hogy a gazdaságilag nem aktívak megyénkénti megoszlásában csak kevés az eltérés a gazdaságilag aktívak megyénkénti megoszlásához képest. Tekintve, hogy alapvetően az első helyen álló Közép-Magyarország régió után az egyes régiók között nincs jelentős differencia, ezért akár kismértékű különbség is eredményezheti a minimálisan más sorrendet. 23

28 17. ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása régiónként, ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 A gazdaságilag nem aktívak korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a 18. ábra. Látható, hogy pontosan az ellenkezője jellemző esetükben a korcsoportok szerinti megoszlásra, mint ami a gazdaságilag aktívaknál tapasztalható. A legnagyobb számban a 24 év alattiak és a 60 év felettiek tartoznak a gazdaságilag nem aktívak kategóriájába, ami a fiatalok esetében az iskolai tanulmányoknak, az időskorban pedig a nyugdíjba vonulásnak tudható be. 24

29 Munkaerőpiac 5. táblázat: A gazdaságilag nem aktívak száma munkavállalási szándékuk szerint, nemenként, 2013 Nem kíván dolgozni Szeretne rendszeres munkát, de nem keresett Ebből: passzív munkanélküli Keresett munkát, de nem állt rendelkezésre Összesen Férfi 86,40% 13,40% 5,20% 0,20% 100% Nő 89,07% 10,71% 3,05% 0,21% 100% Összesen 88,00% 11,79% 3,91% 0,21% 100% A gazdaságilag nem aktívak jövőbeli munkavállalási szándékait vizsgálva (5. táblázat) az állapítható meg, hogy összességében a gazdaságilag nem aktívak jelentős része (88%) nem kíván dolgozni; közel 12%-uk szeretne munkát találni, de nem keresett ténylegesen állást; és mindössze 0,21% az, aki keresett munkát, de valamilyen okból kifolyólag nem talált Foglalkoztatottság Ebben az alfejezetben a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok elemzésére kerül sor. A foglalkoztatottak számának változását mutatja a 19. ábra a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Összességében nézve 2005-ről 2006-ra csekély mértékben, de nőtt az arányuk, majd a 2007 és 2010 közötti időszakban évről évre csökkent, az ezt követő években azonban ismét növekedésnek indult. Nemenként vizsgálva, a férfiak esetében az összesítetthez képest annyi eltérés látható, hogy 2006-ról 2007-re is egy kismértékű emelkedés tapasztalható, a nők esetében pedig 2010-ben növekedés, 2011-ben csökkenés jellemző. 19. ábra: A foglalkoztatottak számának változása, (ezer fő) A foglalkoztatottak régiónkénti megoszlását a 20. ábra vázolja elénk. Itt is, ahogy a gazdaságilag aktívak és nem aktívak között, csak minimális eltérés látható abban a tekintetben, hogy az 25

30 egyes régióban milyen arányban oszlanak meg a foglalkoztatottak a Közép-Magyarország régiót kivéve. 20. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása régiónként, 2013 A következőkben a foglalkoztatottak számának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk meg, melyet a 21. ábra tartalmaz. Ahogyan várható volt, a foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása hasonlóan alakul, mint azt a gazdaságilag aktívaknál tapasztaltuk. Ugyanúgy érvényes, hogy minél idősebb korosztályról van szó egészen a éves korosztályig, annál nagyobb a gazdaságilag aktívak aránya, ezt követően a számuk csökken. 21. ábra: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) A foglalkoztatottak számának megoszlását mutatja a 2008 és 2013 közötti időszakban tapasztaltak alapján a következő ábra. 26

31 Munkaerőpiac 22. ábra: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektor szerint, (ezer fő) Látható, hogy a legnagyobb arányban minden évben a szolgáltatási szektorban dolgozók vannak jelen, 60 65% körül alakul az arányuk. Nagyjából feleannyian dolgoznak az iparban (30% körül), és mindössze alig 5% a mezőgazdaságban. Jelentős változás a megoszlásban nem észlelhető a vizsgált időszakban. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 2008-ról 2009-re 3%-kal növekedett, majd 2009-ben 3%-kal csökkent. Az ezt követő két évben 7,74%-kal majd 8,22%-kal emelkedett, 2013-ra viszont 4%-kal csökkent az előző évhez képest, egybevéve azonban 2008-ról 2013-ra 13%-kal nőtt az arányuk. Az iparban foglalkoztatottak aránya összességében több mint 6%-kal csökkent, majd 2011-ben valamelyest bővült, ezt követően ismét fogyatkozott, majd 2013-ban némileg gyarapodhatott. A szolgáltató szektorban munkát vállalók aránya 2009-re kisebbedik, viszont az ezt követő időszakban évről évre, ugyan csekély mértékben, de növekedésnek indult. 6. táblázat: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak (TEÁOR 08) szerint, 2013 Nemzetgazdasági ág Foglalkoztatott száma (ezer fő) Arány Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat 192,7 4,89% Bányászat, kőfejtés 8,2 0,21% Feldolgozóipar 826,6 20,99% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 32,4 0,82% Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 62,0 1,57% Építőipar 249,1 6,32% Kereskedelem, gépjárműjavítás 536,6 13,62% Szállítás, raktározás 263,1 6,68% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 159,9 4,06% Információ, kommunikáció 110,7 2,81% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 97,3 2,47% Ingatlanügyletek 20,6 0,52% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 151,0 3,83% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 137,6 3,49% 27

32 Nemzetgazdasági ág Foglalkoztatott száma (ezer fő) Arány Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 365,9 9,29% Oktatás 313,6 7,96% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 265,5 6,74% Művészet, szórakoztatás, szabadidő 54,8 1,39% Egyéb tevékenység 90,9 2,31% Nemzetgazdaság összesen 3 938,4 100% A foglalkoztattak számának nemzetgazdasági ágak szerinti alakulását vizsgálva (6. táblázat) megállapítható, hogy a foglalkoztatottak jelentős része (majdnem 21%) a feldolgozóiparban dolgozik, 13,62% a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén, 9,29% pedig a közigazgatásban. A lista végén 0,21%-kal a bányászat és kőfejtés ágazatban dolgozók szerepelnek, valamivel többen (0,52%) dolgoznak ingatlanügyekkel foglalkozó részlegben. A következő táblázat (7. táblázat) a foglalkoztatottak számát a foglalkozásuk jellege szerinti csoportosításban tartalmazza. Látható, hogy a foglalkoztatottak közel 89%-a alkalmazottként dolgozik, 10,66% társas vállalkozás önálló tagja, és csak elenyésző számban vannak azok, akik szövetkezet tagjaként (0,09%) vagy segítő családtagként (0,36%) tevékenykednek. 7. táblázat: Foglalkoztatottak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, 2013 Foglalkozás jellege (ezer fő) Arány Alkalmazott 3 501,0 88,89% Szövetkezet tagja 3,542 0,09% Társas vállalkozás tagja, önálló 419,862 10,66% Segítő családtag 14,045 0,36% Összesen 3 938, % Végül fontos megvizsgálni a foglalkoztatottakkal kapcsolatban, hogy milyen végzettség birtokában vannak. A 23. ábrán látható, hogy a legnagyobb számban azok szerepelnek, akik legalább gimnáziumi bizonyítvánnyal rendelkeznek, a második legtöbben azok, akik szakmunkásképzőben vagy szakiskolában tanultak. A főiskolát vagy egyetemet végzettek csoportja a harmadik legnépesebb, és a legkevesebben pedig azok vannak, akik 8 vagy annál kevesebb osztályt teljesítettek. 28

33 Munkaerőpiac 23. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (ezer fő) A 24. ábrán végigkövethető, hogyan változtak az előbb ismertetett kategóriák 2005 és 2013 között. Az általános iskolát végzettek száma a vizsgált időszakban évről évre folyamatosan csökkent, ezzel egy időben a főiskolát vagy egyetemet végzettek száma pedig folyamatosan növekedett. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2005 és 2007 között emelkedett, majd egészen 2011-ig minden évben csökkent, ezt követően 2012-ben és 2013-ban megint ugrásnak indult a számuk. A gimnáziumot végzettek jelenléte nem változott jelentősen, összességében csupán 2%-kal növekedetett 2005 és 2013 között. 29

34 4.3. Munkanélküliség Ebben az alfejezetben a munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat mutatjuk be. A 25. ábrán a munkanélküliek számának változása követhető végig a 2005 és 2013 közötti időszakban. Összességében nézve a vizsgált időszakban közel 50%-kal nőtt az arányuk. Jelentősebb eltérés következett be 2009-ben, amikor 27,79%-os növekedés tapasztalható az előző évhez képest, és 2010-ben, amikor 12,85%-al emelkedett a számuk. A munkanélküliek között több a férfi, mint a nő, és a férfiak esetében nagyobb volt a növekedés mértéke, mint a nőknél. Mindkét nem esetében, ahogy összességében nézve is 2009-ben és 2010-ben vehető észre hangsúlyos gyarapodás ben a férfiak esetében 34,03%-os, a nők esetében 20,82%-os, 2010-ben a férfiaknál 13,21%-os, a nőknél 12,4%-os volt az emelkedés. 25. ábra: A munkanélküliek számának változása, nemenként, (ezer fő) A 26. ábrán a munkanélküliek régiónkénti megoszlása látható. Az előzőekhez hasonlóan a munkanélküliek közül is a legtöbben a Közép-Magyarország régióban laknak, ellenben kevesebben, mint a foglalkoztatottak esetében. A második helyen itt is az Észak-Alföld régió található, viszont arányaiban több munkanélküli él ebben a térségben, mint foglalkoztatott. 30

35 Munkaerőpiac 26. ábra: A munkanélküliek megoszlása régiónként, ábra: A munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a 27. ábra. Itt egész más kép rajzolódik ki, mint az eddigi kategóriákban: míg a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak esetében is a legnagyobb arányban a éves korosztályba tartoztak, és mindkét irányba távolodva csökken az arányuk; ettől eltérően itt az tapasztalható, hogy a fiatalabb generációkban több a munkanélküli. A évesek közt vannak a legtöbben, majd ettől kezdődően egyre inkább csökken a számuk az egyes korcsoportokban. Az álláskeresés időtartamát vizsgálva (28. ábra) azt láthatjuk, hogy a munkanélküliek közel negyede fél éven belül, és csaknem az 50%-a egy éven belül talált állást 2013-ban. 37,8% azok aránya, akik egy éven túl, de két éven belül álltak munkába és mindössze 4,5% az, aki két évnél is hosszabb ideig volt munkanélküli. 31

36 28. ábra: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint (hónap), 2013 (ezer fő) A munkanélküliség által érintett háztartások háztartási méret szerinti megoszlását mutatja a 29. ábra. A legtöbb munkanélküliség által érintett háztartás 3 fős (27,32%), a legkevésbé összefüggésbe hozható ezzel a jelenséggel pedig az egy fős (6,36%). 29. ábra: A munkanélküliség által érintett háztartások száma a háztartás nagysága szerint, 2013 (ezer fő) A munkanélküliek számát mutatja a 8. táblázat az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint. Látható, hogy a legtöbben több mint 70% azért nem dolgoznak, mert elveszítették az állásukat vagy valamilyen időszakos, szezonális munkát végeztek. 3,13%-uk mondott fel, 2,62%-uk családi kötöttségek miatt hagyta ott munkáját, 2,24% feladta önálló vállalkozását vagy tönkrement. Valamivel több mint 1-1% pedig nyugdíjba vonult vagy saját betegsége miatt veszítette el az állását. Elenyésző azok száma, akik tanulmányok miatt hagyták ott 32

37 Munkaerőpiac munkahelyüket. Viszonylag magas azok aránya, akik soha nem dolgoztak, őket sokkal nehezebb bevonni a munkaerő-piaci folyamatokba. 8. táblázat: A munkanélküliek száma az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint (ezer fő) Megszűnés oka (ezer fő) Arány Elveszítette az állását / időszakos, szezonális, közhasznú, közmunkája befejeződött 314,4 70,04% Felmondott 14,1 3,13% Önálló vállalkozását feladta, tönkrement 10,1 2,24% Nyugdíjazás miatt 5,0 1,11% Saját betegség 4,7 1,06% Családi kötöttségek 11,9 2,64% Tanulásban, képzésben való részvétel 0,8 0,17% Egyéb 9,8 2,18% Soha nem dolgozott, ismeretlen 78,3 17,44% Összesen 448,9 100% 30. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 (ezer fő) A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását a 30. ábra mutatja, valamint a 2005 és 2013 közötti változását a 31. ábrán olvashatjuk. Az első három helyen álló végzettség esetében nincs jelentős eltérés, legtöbben azok a személyek vannak, akik szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek (32,8%); a második helyen az általános iskolát befejezettek vagy 8 osztálynál is kevesebbet teljesítők (29,26%); a harmadik helyen a gimnáziumot végzettek találhatóak (28,19%). A legkevesebben a munkanélküliek között (9,79%) a főiskolát vagy egyetemet végzettek szerepelnek. Ezek alapján még mindig érdemes energiát fektetni a felsőoktatásba, mert egy felsőfokú oklevél, diploma birtokában sokkal kisebb a munkanélküliség esélye. 33

38 31. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (ezer fő) Az ábrából látható, hogy a szakmunkásképzőt végzettek száma 2005-ről 2006-ra nőtt, majd a következő évben stagnált, 2009-ben egy jelentős növekedés következett be (az előző évhez képest 34,01%), ami a további évben is folytatódott, innentől pedig esett az arányuk. Az általános iskolát végzettek száma 2005 és 2010 között minden évben növekedett a megelőző évhez képest, majd 2011 és 2013 között csökkenés tapasztalható ben és 2008-ban a számuk meghaladta a szakmunkásképzőt végzettek számát, de azok 2009-es jelentős mértékű növekedése miatt a további években nem ismétlődött meg többször. A gimnáziumot végzettek száma is jelentős növekedést mutatott, összességében több mint 55%-kal nőtt 2005 és 2013 között (a 2007-ben és 2013-ban megérezhető csekély csökkenés ellenére). A legnagyobb mértékű növekedés ennél a kategóriánál is a 2009-es évben volt. A főiskolát vagy egyetemet végzettek esetében is előrelépés látható, egyedül 2013-ban esett vissza a számuk. A legjelentősebb változás 2005 és 2013 között ebben a kategóriában észlelhető, a vizsgált időszakban majdnem kétszeresére nőtt a felsőoktatásban résztvevők aránya. Jól érzékelhető a 2008-as gazdasági világválság hatása, viszont egyértelműen a deprivált, kitett csoportokat sújtotta nagyobb mértékben, a magasabb szintű tanulmányokat folytatottak körében kevesebben veszítették el állásukat. A tanulmányokba való befektetés fontossága egyértelműen megmaradt Összefoglaló adatok A 32. ábra mutatja a éves népesség gazdasági aktivitásának változását a 2005 és 2013 közötti időszakban. Látható, hogy összességében nem változott jelentősen a korcsoport számossága, és ezen belül az egyes kategóriák aránya sem módosult jelentős mértékben. A foglalkoztattak aránya 50% körül mozog, a munkanélküliek aránya a korcsoporton belül ben még 4% alatt volt, 2010 és 2012 között minden évben meghaladta a 6%-ot, majd 2013-ra már valamivel 6% alá csökkent. 34

39 Munkaerőpiac 32. ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása, (ezer fő) A 33. ábrán megfigyelhető, hogy hogyan oszlik meg a éves korosztály az egyes régiókban. A legtöbben (több mint 30%) a Közép-Magyarország régióban laknak, ezután az Észak-Alföld régió következik 15%-kal, a legkevesebben a Dél-Dunántúl régióban élnek. 33. ábra: A éves népesség megoszlása régiónként, 2013 A 34. ábra mutatja, hogy az egyes régiókban milyen a éves korosztály nemenkénti aktivitása. 35

40 34. ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása régiónként, 2013 A foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a Közép-Magyarország régióban találhatóak (több mint 55%). Nem sokkal marad le mögötte Nyugat-Dunántúl (54,75%) és Közép-Dunántúl (53,84%), a többi régióban a foglalkoztatottak aránya nem éri el az 50%-ot. Arányaiban a legkevesebben az Észak-Magyarország régióban dolgoznak (45,4%). A legkevesebb munkanélküli a Nyugat-Dunántúl régióban regisztrált (4,62%), ezt követi a Dél- Dunántúl régió 4,91%-kal, a többi térségben pedig 5% fölött alakul a munkanélküliek aránya, míg a legmagasabb viszonyszám az Észak-Alföld régióban tapasztalható 8,02%-kal. 36

41 Keresetek 5. KERESETEK A keresetek vizsgálata azért elengedhetetlen, mivel ez alapvető fontosságú a társadalmi folyamatok vizsgálatánál, valamint elsődleges fokmérője a felsőoktatási intézmények sikerességének is. A keresetek esetében érdemes megvizsgálni a minimálbér, a nettó és a bruttó átlagkeresetek alakulását. (9. táblázat) 9. táblázat: A minimálbér és a reálkeresetek alakulása, (Ft) Év Minimálbér Bruttó bér Nettó bér Minimálbér változás Bruttó bér változás Nettó bér változás ,65% 108,22% 107,56% ,80% 107,98% 103,00% ,34% 107,54% 106,99% ,62% 100,44% 101,51% ,80% 101,35% 106,84% ,12% 105,22% 106,45% ,23% 104,68% 102,08% ,38% 106,58% 108,07% n.a. n.a. 103,57% n.a. n.a n.a. n.a. 103,45% n.a. n.a. A minimálbér, a bruttó és a nettó bér növekedési üteme nem azonos mértékű. Az elmúlt évek adatait vizsgálva azt látjuk, hogy 2012-ben a minimálbér több mint 19%-os növekedése ellenére a bruttó és nettó átlagbérek mindössze 4,68%-kal és 2,08%-kal emelkedtek, ami alacsonyabb, mint az azt megelőző évben, pedig 2011-ben alig harmad akkora volt a minimálbéremelkedés ban azonban már fordult a helyzet, és a minimálbér 5,38%-os növekedése mellett a bruttó bérek 6,58%-kal, a nettó bérek pedig több mint 8%-kal gyarapodtak. A 10. táblázat szemlélteti, hogy az egyes szektorokban hogyan alakulnak a keresetek, valamint, hogy milyen eltérés tapasztalható a fizikai és a szellemi foglalkozású munkavállalók között. 10. táblázat: Átlagkereset, fizikai és szellemi foglalkozásúak keresete gazdasági ágak szerint, 2014 (Ft) Fizikai Szellemi Átlagkereset Gazdasági ág foglalkozásúak foglalkozásúak bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás

42 Fizikai Szellemi Átlagkereset Gazdasági ág foglalkozásúak foglalkozásúak bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés A táblázat adatai alapján összességében elmondható, hogy minden egyes gazdasági ágazatban a szellemi foglalkozásúak magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a fizikai dolgozók. Az eltérés mértéke változó az ágazatok között; legnagyobb a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők körében látható, itt a szellemi foglalkozásúak nettó jövedelme majdnem két és félszer akkora, mint a fizikai munkásoké. A második legnagyobb különbség az ingatlanügyekkel foglalkozók esetében tapasztalható (itt 2,33-szoros a különbség), ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítás, azt a feldolgozóipar, a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók, majd az oktatásban foglalkoztatottak. A lista másik végén a legkisebb differencia a két kategória bére között a közigazgatás és védelem területén van, itt alig több mint másfélszer annyi fizetést visznek haza a szellemi foglalkozásúk, mint a fizikaiak. Ezt követi a szállítás és raktározás ágazat, majd a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén alkalmazottak. Az is látható a táblázatból, hogy a legmagasabb átlagjövedelmet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző munkavállalók kapják kézhez, átlagosan közel nettó 318 ezer forintot. A második legtöbb jövedelemmel az információ és kommunikáció területén munkát végző személyek rendelkeznek, ami átlagosan nettó 294 ezer forintot jelent. Valamivel kevesebbet, közel 276 ezer forintot keresnek nettóban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén foglalkoztattak, őket már nagyobb különbséggel lemaradva a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végző munkavállalók követik majdnem 226 ezer forintos havi nettó átlagjövedelemmel. A lista másik végén a legkevesebb jövedelmet a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók kapják kézhez, akik átlagosan kevesebb, mint havai nettó 94 ezer forintot keresnek. Valamivel több mint 100 ezer forintot visznek haza a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén munkát vállaló személyek, a 38

43 Keresetek mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazatban pedig átlagosan kevesebb mint 118 ezer forint a havi nettó munkabér. Megállapítható tehát, hogy összességében igen eltérő az egyes ágazatokban a havi átlagkereset, valamint a különbözet a fizikai és a szellemi foglalkozást végző személyek között. A felsőoktatásból kikerülők döntő többsége a végzettségének megfelelő munkát végez, ez pedig elsősorban szellemi típusú tevékenységet jelent. Ebből adódóan ismételten bérelőnyt tapasztalhatunk, ami tovább erősíti a felsőfokú oktatás szerepét és jelentőségét. 39

44 6. DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ BÁCS-KISKUN MEGYE BAJA Az országos adatok elemzése után ebben a fejezetben kerül sor a Bács-Kiskun megyére, illetve a Dél-Alföld régióra vonatkozó adatok bemutatására. A tanulmány eddigi felépítését követve először a régió GDP-hez való hozzájárulását ismertetjük, majd a gazdasági szervezetek helyzetét. Ezt követően a munkaerőpiaccal kapcsolatos elemzésekre fókuszálunk: a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság, majd a munkanélküliség szemszögéből. A régió hozzájárulása az országos GDP-hez 2012-ben 8,91% volt, ez csökkenést jelentett a es 10,11%-hoz képest. Ezzel a Dél-Alföld régió csak két másikat tudott megelőzni, az Észak- Magyarország (7,17%) és a Dél-Dunántúl (6,38%) régiókat. Szintén az utolsó három között szerepel, ha az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk az országos átlag százalékában az Észak- Magyarország és a Dél-Dunántúl régió mellett. Az egy főre jutó GDP a régióban és Bács-Kiskun megyében is az országos átlag alatt van a 2005 és 2013 közötti időszakban, kivétel nélkül minden évben. A Dél-Alföld régióba tartozó három megye közül Bács-Kiskun megyében a második legnagyobb az egy főre jutó GDP, az első helyen Csongrád, a harmadik helyen pedig Békés megye található. A 11. táblázatban követhető, hogy hogyan változott évről évre az egy főre jutó GDP a régióban, a régióhoz tarozó megyékben és országosan. 11. táblázat: Az egy főre jutó GDP változása országosan, a Dél-Alföld régióban és a régióban található megyékben, Területi egység Bács-Kiskun 106,79% 102,96% 109,64% 94,88% 101,41% 108,43% 106,83% Békés 104,04% 106,33% 106,54% 92,26% 103,56% 104,31% 102,37% Csongrád 103,93% 102,44% 108,46% 97,84% 101,53% 103,03% 107,02% Dél-Alföld 105,12% 103,66% 108,50% 95,32% 102,01% 105,53% 105,74% Ország összesen 107,69% 105,72% 106,40% 96,70% 103,69% 104,53% 102,02% Megfigyelhető a táblázatból, hogy 2006-ban, 2007-ben és 2010-ben az országos és a régiós növekedési ütem alatt marad Bács-Kiskun megyében az egy főre jutó GDP növekedése, ben pedig nagyobb mértékű a csökkenés ban, 2011-ben és 2012-ben meghaladja a megye növekedési üteme az országosat és a régiósat egyaránt, ez pedig kedvező kontratendenciát mutat. A régióban 2013-ban összesen regisztrált gazdasági szervezet volt, ez 14,04%-a az országosnak, amivel a harmadik helyen áll az Észak-Alföld régió és Budapest mögött. A regisztrált szervezetek 19,24%-a társas vállalkozás, 74,8%-a önálló vállalkozás és 5,27%-a nonprofit szervezet. A hazai társas vállalkozások 8,22%-a létezett 2013-ban a régióban. Ez ugyan alacsonynak tűnik az összes szervezethez képest, azonban azt láthatjuk, hogy nem más vidéki területeken jelenik meg az eltérés, hanem Budapesten, a fővárosban van azok 40%-a. Valamelyest több vállalkozás található az Észak-Alföld régióban, és még Pest megye előzte meg majdnem kétszer annyi társas vállalkozással. Az önálló vállalkozások 17,64%-a lelhető fel e 40

45 Dél-Alföld régió Bács-Kiskun megye Baja térségben, ennél csak az Észak-Alföld régió 19,46%-os aránya volt több. A nonprofit szervezetek esetében nagyjából hasonló arány látható a vidéki régiók között, 10-11% között mozog. A Dél- Alföld régió helyzete semmilyen tekintetben nem kiemelkedő. A régióban 2014-ben a népsűrűség 70 fő/km 2 volt, vagyis a második legritkábban lakott terület a Dél-Dunántúl régió után. A magyarországi 346 város közül 54 található erre, ennél csak a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld régióban létezik több. Az országban regisztrált községből 200 található itt, aminél kevesebb csak a Közép-Magyarország régióban van ban a gazdaságilag aktív lakosság 12,7%-a élt a vizsgált régióban. A éves korosztály 56,29%-a volt gazdaságilag aktív, ez megközelíti az országos átlagot, ami 57,5%. A régióban élő gazdaságilag aktív lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban kerül bemutatásra a 35. ábrán. 35. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint a Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) Az országos adatokhoz képest a régióban más a gazdaságilag aktív népesség összetétele, míg általánosságban a legtöbben legalább gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végeztek, addig a régió esetében a legnagyobb számban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. Csak a második helyen áll a gimnázium, a harmadik helyen pedig a főiskolai vagy egyetemi végzettség található, míg a legkevesebben azok vannak, akik általános iskolai 8 osztályt vagy annál kevesebbet teljesítettek. Érdemes azt is megfigyelni, hogy hogyan alakultak ezek a számok 2005 és 2013 között, ezt szemlélteti a 36. ábra. 41

46 36. A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) A vizsgált időszakban végig a szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát végzettek aránya volt a legmagasabb, ugyan 2010-ben megközelítette a gimnáziumot végzettek száma. Ezt követően azonban előbbiek száma folyamatos növekedésbe kezdett, míg ezzel egy időben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma folyamatosan csökkent. Látható az is, hogy az országos trendhez hasonlóan a régióban is évről évre fokozatosan növekedett a főiskolán vagy egyetemen abszolváltak aránya, valamint csökkent a 8 osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezőké. 37. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) A 37. ábrán megfigyelhető, hogy ahogyan a gazdaságilag aktívak esetében a foglalkoztatottaknál is eltérés tapasztalható a régióban az országoshoz képest. A legtöbben 42

47 Dél-Alföld régió Bács-Kiskun megye Baja ebben a kategóriában is azok szerepelnek, akik szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek, a második legtöbben gimnáziumban folytattak tanulmányokat, őket a felsőfokú végzettséggel rendelkezők követik és a legkevesebben azok vannak, akik általános iskola után nem tanultak tovább. A 38. ábrán látható, hogy hogyan változott a legmagasabb iskolai végzettség 2005 és 2013 között. Egy év kivételével mindig a szakmunkásképzőt végzettek voltak a legtöbben a vizsgált időszakban. Ez annak tudható be, hogy míg a szakiskolát végzettek száma 2007 és 2010 között évről évre csökkent, addig a gimnáziumot végzettek száma ugyanezen időszakban növekedett. Az ezt követő években viszont fordult a helyzet, és a szakmunkásképzőt végzettek száma nőtt, míg a gimnáziumot végzetteké pedig csökkent. Az országoshoz hasonlóan a régióban is jelentősen gyarapodott a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma és csökkent az általános iskolai 8 osztályt vagy annál kevesebbet elvégzettek aránya. 38. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) 43

48 39. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) A 39. ábra szemlélteti, hogy hogyan alakul a munkanélküliek száma a legmagasabb iskolai végzettség tekintetében. Dél-Alföld régióban a munkanélküliek között a legtöbben azok vannak, akik szakmunkásképzőt, a második legtöbben, akik általános iskolát, valamivel kevesebben azok, akik gimnáziumot és a legkevesebben pedig azok, akik főiskolát vagy egyetemet végeztek. Ez a sorrend megegyezik az országossal. 40. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, (ezer fő) A 40. ábra mutatja, hogy hogyan változott a legmagasabb iskolai végzettség alapján a munkanélküliek száma 2005 és 2013 között. A legnagyobb mértékű változás összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében látható, ezek száma 2005 és 2013 között majdnem két és félszeresére emelkedett. A vizsgált időszakban összességében 56,06%-kal nőtt 44

49 Dél-Alföld régió Bács-Kiskun megye Baja az általános iskolát vagy annál kevesebbet elvégzettek száma, 35,89%-kal a szakmunkásképzőt végzettek és 26,84%-kal a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya ban a éves korosztályba 7 630,7 ezer fő tartozott, 12,97%-uk (989,6 ezer fő) lakik a Dél-Alföld régióban. Ennek a 49,92%-a, vagyis 494 ezer fő foglalkoztatott, 6,37%-a (63,1 ezer fő) munkanélküli és 43,71%-a sorolható a gazdaságilag nem aktív kategóriába. A munkanélküliek aránya viszonylag magas a régióban, ennél csak két másik területen, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön volt magasabb. A 41. ábrán látható, hogyan alakult a éves korosztályon belül a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag nem aktívak aránya 2005 és 2013 között. 41. ábra: A éves népesség gazdasági aktivitása a Dél-Alföldön, (ezer fő) A munkanélküliek aránya az ábrázolt időszak alatt évről évre folyamatosan emelkedett, a ös 4,22%-ról 2013-ra 6,37%-ra. Ugyanakkor a foglalkoztatottság is növekedett, igaz itt három évben is csökkenés mutatkozott (2008, 2009, 2011) az azt megelőző évhez képest. A gazdaságilag nem aktívak aránya visszaesett az évek során, 2005-ben a korosztály 48,39%-a tartozott ebbe a kategóriába, 2013-ban pedig már csak a 43,71%-a. 45

50 ÖSSZEGZÉS Magyarország a 2009-es évben rendkívül erős recesszióval szembesült; nagymértékben visszaesett a GDP, a munkanélküliség ugrásszerűen emelkedett. A külső és a belső piacok tekintetében is szűkölést tapasztalhatunk meg; a fogyasztás csökkenése mellett a kibocsátás mértéke is visszaesett. A gazdasági válság előtti szintet 2010 közepére értük el, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések hatására az uniós átlag alatt volt a bruttó hazai termék volumenének mérséklődése. E mellett azt érzékeltük, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya és a foglalkoztatottság az aktív és passzív munkaerő-piaci eszközök hatására jelentősen növekedett, a foglalkoztatottak száma 4 millió fő feletti. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a közfoglalkoztatási program és a rokkant nyugdíjellátásra jogosultak felülvizsgálata, viszont ezen intézkedéseket figyelmen kívül hagyva is gyarapodás figyelhető meg. Minden előrejelzés szerint nagymértékű csökkenés várható a következő évtizedekben a lakosságszám és így a gazdaságilag aktív népesség tekintetében, amely a kitolódó házasságkötésnek, gyermekvállalásnak, ebből adódóan a csökkenő születésszámnak és növekvő halálozási adatoknak tudható be. A foglalkoztatottság aránya jobb a férfiaknál, ez a szezonális munkák fizikai jellegére, valamint a természetesnek tekinthető, gyermekvállaláshoz kötődő karrier-kiesésekre vezethető vissza. A nemi hatás mellett erőteljesen jelenik meg az is, hogy a magasabb végzettség alapvetően nagyobb valószínűséggel jelent sikert a munkaerőpiacon. Arra a következtetésre juthatunk, hogy ugyan eltolódás tapasztalható a végzettség szintjének növekedésében, de a deprivált rétegek újratermelik önmagukat, így továbbra is jelentős mértékű alacsonyabban kvalifikált munkaerővel számolhatunk a jövőben. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a mezőgazdaság jelenléte mind GDP arányosan, mind a foglalkoztatotti létszám tekintetében alacsony, a legnagyobb mértékben a szolgáltatás szívja fel a munkaerőt. A Dél-Alföld régió vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy az országos GDP megoszlása csökkent, a 2000-es 10,11%-hoz képest 2012-ben már csak 8,91%. Nagy mértékben ebből adódik, valamint a demográfiai trendek lassabb bekövetkezéséből következik, hogy az egy főre jutó bruttó hozzáadott termék tekintetében is a leszakadó régiók között található. A regisztrált szervezetek ennek ellentmondanak, viszont elsősorban a mezőgazdasági őstermelők magasabb jelenlétére utal, a regisztrált társas vállalkozások aránya csupán 8,22%. Jellemző a városi, nagyobb településszerkezet; 2014-ben összesen 54 város található a 346 közül a régióban. A gazdaságilag aktív lakosság 12,7%-a él Magyarország ezen területén, a régión belüli aktivitási szint az országos átlagnak megfelelő. A régió lehetőségét mutatja, hogy az országos tendenciával ellentétesen nem a gimnáziumi, hanem a szakmunkás végzettség a legjellemzőbb ebben a térségben, viszont pozitív, hogy magas a felsőfokú végzettségűek aránya mind a gazdaságilag aktív népesség, mind a foglalkoztatottak körében. A felsőoktatási intézmények helyi jelentősége vitathatatlan mind a gazdasági hatásuk tekintetében, mind a lokális kultúra-mediációjából kifolyólag, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy kedvezőtlen gazdasági helyzet jellemző a Dél-Alföld régióra. Ezzel párhuzamosan a 46

51 Összegzés magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel helyezkednek el sikeresen a munkaerőpiacon, így alapvetően alátámasztott és indokolt az Eötvös József Főiskolán folytatott felsőfokú tanulmányok elvégezése. 47

52 IRODALOMJEGYZÉK 1. fejezet KSH.hu (é. n.): Bruttó hazai termék (GDP) (2000-) Forrás: Letöltve: október 29. KSH.hu (é. n.): Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) (2000-) Forrás: Letöltve: október fejezet KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma GFO'02 ( ) Forrás: Letöltve: október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma GFO'11) Forrás: Letöltve: október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december 31. GFO'02 ( ) Forrás: Letöltve: október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december 31. GFO'11 Forrás: Letöltve: október 29. KSH (é. n.): Gazdasági és nonprofit szerveztek Forrás: Letöltve: október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, Letöltve: október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, Letöltve: október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, Letöltve: október fejezet Népszámlálási adatok. Letöltve: október 31. KSH (é. n.): Népsűrűség, települések száma, január 1. (2001-) Forrás: Letöltve: október 31. KSH NKI (é. n.): Népesség-előreszámítások Forrás: Letöltve: november fejezet KSH (é. n.): A munkaerőpiac alakulása Magyarországon táblák Forrás: Letöltve: február 25. KSH (é. n.): A éves népesség gazdasági aktivitása nemenként (1998-) Forrás: Letöltve: december

53 Irodalomjegyzék A éves népesség gazdasági aktivitása nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint, nemenként (2008-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A foglalkoztattak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A foglalkoztattak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A munkanélküliek száma korcsoportok szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A gazdaságilag aktívak száma korcsoportok szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A gazdaságilag aktívak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A gazdaságilag nem aktívak száma korcsoportok szerint, nemenként Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: Letöltve: február 25. KSH: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint, nemenként (1998-) Forrás: Letöltve: február fejezet KSH: Reálkeresetek alakulása (1992-) Forrás: Letöltve: február 27. KSH: Minimálbér (1992-) Forrás: Letöltve: február

54 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Gazdasági szervezet száma Változás Területi egység Regisztrált gazdasági szervezet összesen Budapest ,95% 101,77% Pest ,76% 102,21% Közép-Dunántúl ,56% 100,54% Nyugat-Dunántúl ,32% 100,68% Dél-Dunántúl ,73% 100,70% Észak-Magyarország ,10% 100,60% Észak-Alföld ,94% 101,44% Dél-Alföld ,05% 100,59% Külföld ,42% 104,66% Ország összesen ,93% 101,2% Ebből: Társas vállalkozás Budapest ,48% 100,46% Pest ,42% 102,17% Közép-Dunántúl ,08% 98,11% Nyugat-Dunántúl ,18% 98,80% Dél-Dunántúl ,42% 98,31% Észak-Magyarország ,00% 98,26% Észak-Alföld ,74% 99,44% Dél-Alföld ,52% 99,10% Külföld ,00% 103,47% Ország összesen ,12% 99,93% Önálló vállalkozó Budapest ,76% 104,34% Pest ,07% 102,72% Közép-Dunántúl ,13% 101,94% Nyugat-Dunántúl ,38% 101,55% Dél-Dunántúl ,80% 101,46% Észak-Magyarország ,53% 101,54% Észak-Alföld ,36% 102,06% Dél-Alföld ,88% 101,09% Külföld ,79% 104,81% Ország összesen ,78% 102,08% Összes vállalkozás Budapest ,84% 101,90% Pest ,73% 102,45% Közép-Dunántúl ,44% 100,67% Nyugat-Dunántúl ,33% 100,81% Dél-Dunántúl ,70% 100,65% Észak-Magyarország ,11% 100,65% Észak-Alföld ,04% 101,55% Dél-Alföld ,01% 100,67% Külföld ,47% 104,70% Ország összesen ,90% 101,31% 50

55 Mellékletek Gazdasági szervezet száma Változás Területi egység Nonprofit szervezet Budapest ,56% 101,94% Pest ,30% 101,03% Közép-Dunántúl ,64% 100,79% Nyugat-Dunántúl ,09% 100,59% Dél-Dunántúl ,78% 101,43% Észak-Magyarország ,92% 101,78% Észak-Alföld ,11% 101,43% Dél-Alföld ,71% 100,29% Külföld ,88% 100,00% Ország összesen ,98% 101,3% 2. sz. melléklet Gazdaságilag aktívak (e fő) Változás (%) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő , , , , , ,9 100,99% 101,18% 100,76% , , ,9 99,79% 100,23% 99,28% , , ,5 99,30% 99,04% 99,62% , , ,1 99,86% 99,71% 100,03% , , ,9 101,27% 100,38% 102,33% , , ,3 100,56% 101,03% 100,02% , , ,5 101,72% 101,49% 101,99% , , ,8 100,78% 101,14% 100,36% 3. sz. melléklet Gazdaságig nem aktívak (e fő) Változás (%) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő , , , , , ,4 98,80% 98,28% 99,15% , , ,3 100,18% 100,04% 100,28% , , ,1 100,58% 101,26% 100,14% , , ,0 99,59% 100,19% 99,18% , , ,4 98,37% 99,42% 97,67% , , ,8 98,99% 98,43% 99,38% , , ,4 97,27% 97,00% 97,45% , , ,9 98,19% 97,36% 98,75% 51

56 4. sz. melléklet Foglalkoztatottak Változás Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő , , , , , ,7 100,73% 101,01% 100,41% , , ,2 99,90% 100,26% 99,47% , , ,6 98,81% 98,50% 99,18% , , ,0 97,49% 96,88% 98,21% , , ,6 99,98% 98,91% 101,24% , , ,6 100,81% 101,71% 99,77% , , ,5 101,73% 101,22% 102,33% , , ,9 101,56% 102,22% 100,80% 52

57 A jelen kiadvány tartalmának részbeni, nem kereskedelmi célú sokszorosítása engedélyezett, feltéve, ha az idézett szövegeket teljes körűen hivatkozzák. A dokumentum egészének sokszorosítása iránti kérelmeket az Eötvös József Főiskola Rektori Hivatalához kell eljuttatni. Felelős szerkesztő: Sipos Norbert, Mácsik Petra Műszaki szerkesztő: Sipos Norbert ISSN Sipos Norbert, Mácsik Petra Eötvös József Főiskola

58

59

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

október. szeptember

október. szeptember Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december ezer fő Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Fontosabb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

szeptember. augusztus

szeptember. augusztus Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség július szeptember

Foglalkoztatottság és munkanélküliség július szeptember Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2010. július szeptember 2010 III. negyedévében a 15 74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 823 ezer fő volt, ami 39ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006 MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Varga Júlia varga júlia Bevezető 1. Munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség 2. A munkapiaci aktivitás különböző dimenziói Korcsoportok szerinti különbségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Fontosabb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Bevezetés...2 Összefoglaló...2 1. A népesség gazdasági aktivitása...4 2. Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

december. januári. fö fö % fö %

december. januári. fö fö % fö % Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2012. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye április

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye április Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben