Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. XV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia

Átírás

1 XV. Apáczai-napok 2011 Tudományos Konferencia A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON... a tudománynak gyarapodása...ékesíti és világosítja meg az országokat (Apáczai Csere János supplicatiója Barcsai Ákoshoz) ABSZTRAKTFÜZET Győr, 2011 október 28.

2 1. Az emberi erőforrás menedzsment és tanácsadás új kihívásai Dr. habil. Vass Csaba Dunaújvárosi Főiskola Az emberi erőforrás menedzsment új kihívásai és a makrotársadalmak humánvagyona A magyar államhatáron belül nemcsak több társadalom (makroglobális, mikroglobális, modern) és közösség él, hanem ezek egymástól jelentősen különböző humánvagyonnal rendelkeznek. Az országos humánerőforrás menedzsmentnek ( a humánpolitikának) ezen sokszínű humánvagyonnal kell gazdálkodnia, a szervezeti humánerőforrás menedzsmentnek pedig tisztában kell lennie azzal, hogy honnan, melyik makrotársadalom humánvagyonából milyen humánerőforrásra számíthat. Előadásomban, saját kutatásaimból származó adatbázisra támaszkodva, e makrotársadalmak humánvagyonát mutatom be, fő vonalaikban és különbségeik szerint. Kulcsszavak: makrotársadalmak, humánvagyon, humánvagyonnal való gazdálkodás, humánpolitika és szervezeti humáner Kántor András Workplus Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés mátrix szervezetben Adott, multinacionális cég magyarországi leányvállalatánál, a HR kezdeményezett hatékonyság növelő programot, amely sajátos szervezeti és személyi feltételek között valósult meg. Jelen prezentáció ennek a programnak módszereit és tanulságait mutatja be, az elért eredményekkel együtt. A feladat megoldás menetében kirajzolódik a tanácsadói munka komplexitása, továbbá a változtatások bevezetésének egyszerű, de hatékony eszköztára. Kulcsszavak: mátrix szerezet, függelmi viszonyok, üzleti folyamatok, döntési pontok, kommunikációs fórumok Dr. habil. Szretykó György Az Értékelő- és Fejlesztő Központok szerepe a kiválasztás folyamatában Az előadásomban röviden foglalkozom a kiválasztás meghatározásával, a munkakör elemzésével, a munkakör specifikációjával, követelményeivel, valamint a kiválasztás alapelveivel, legfontosabb szempontjaival és módszereivel. A kiválasztás leggyakoribb szempontjai: a tudás, képességek készségek, a személy irányultsága és a személyiség működésmódja. A kiválasztás módszerei: az interjú, önéletrajz, referenciák, kísérőlevél, pályázatok, pszichológiai tesztek. Ezután felvázolom az Értékelő- és Fejlesztő Központok fogalmát, az értékelő központ rövid történetét és célját. Részletesen bemutatom az értékelő központok kialakításának lépéseit. Ennek során nagy hangsúlyt fordítok az értékelő központ résztvevői, az elvárt kompetenciák meghatározására, a fő feladatok összeállítására, az értékelő lapok elkészítésére, valamint a kijelölt értékelő felkészítésére, továbbá a vizsgálatra, az értékelésre, a visszajelzésre és az írásos összefoglalásra. Ezután röviden összefoglalom az értékelő központ előnyeit és hátrányait. Ugyancsak röviden felvázolom a fejlesztő központ célját, folyamatát, technikáit, és alkalmazásának előnyeit. A fejlesztő központ célja: a meglévő munkatársak fejlődési potenciáljának felmérése, bizonyos feladatkörben való beválásuknak az előrejelzése. Kulcsszavak: emberi erőforrás, kompetencia, kiválasztás, értékelő központ, fejlesztő központ 2

3 Dr. Mészáros Attila Széchenyi István Egyetem Emberi erőforrás fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen A felsőoktatás tananyagai, oktatási formái a XXI. század kezdetén radikálisan megváltoztak. A következő évtizedekben ez a változás folyamatosan megfigyelhető lesz. Az új oktatási környezetnek, a megváltozott hallgatói hozzáállásnak és az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés komoly kihívást jelent az oktatók számára. A kompetencia-alapú oktatásra való felkészítés és a felsőoktatásban dolgozó oktatók info-kommunikációs technológiában (IKT) való jártasságának fejlesztése merőben új módszertani eljárásokat igényel. A mai, megváltozott tudástérben szükségszerűvé vált, hogy a felsőoktatás a konstruktív pedagógia módszereit alkalmazza, annak sajátos munkaformájával és eszközrendszerével együtt. A műszaki, informatikai és természettudományos képzések oktatói jellemzően alacsony arányban rendelkeznek pedagógiai végzettséggel ben elsőként a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar oktatóinak 80%-át mértük fel (146 fő, reprezentatív mintavételezéssel). Az elméleti kutatás célja az volt, hogy feltárjuk és kiértékeljük milyen a kar módszertani diverzitása. A mérés elektronikus kérdőívek és strukturált interjúk módszereivel történt meg. Az eredményeinket összevetettük 5 ország 10 felsőoktatási intézményeinek a kutatásaival. Az elméleti kutatás eredményére alapozva, alkalmazott kutatás keretében egy képzési struktúrát építettünk fel (összhangban a külföldi intézmények jó gyakorlataival). Ennek konkrét célja a pedagógiai fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen, amely által megfelelő módszertani, kompetenci alapú felkészítést ad az érintett szakterületek oktatóinak. Ebben a blended-learning típusú képzési sorozatban (e-learning tananyag és 2 napos bentlakásos továbbképzés; ezután tutorálással segített oktatói projektmunka) részesítettünk 96 oktatót. Blended-learning képzések 2010-ben: - konstruktív didaktika és tananyagfejlesztés, - multimédia, e-tanulás és kommunikáció (IKT), - a nem formális oktatás módszerei, - konfliktuskezelés, - tutori és mentori tevékenység a gyakorlatban. A képzések befejezése után a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karán a módszertani diverzitás bővülése volt megfigyelhető. Ezek közül kiemelhető: - kooperatív technikákra épülő tananyagok fejlesztése, - integrált projektmunkák megjelenése a gyakorlati modulok esetében, - tutori-mentori tevékenységek használata az oktató-hallgatói munkában, - az előadások átalakítása konzultációkká, ahol e-tananyag súlypontjai kerültek tisztázásra. A kutatás további gyakorlati eredménye, az hogy a belépő, új oktatóknak vertikálisan felépített képzési sorozaton kell részt venniük 20 kredit értékben, amelyet a belépésük utáni 1,5 évben kell elvégezniük. A már oktatásban dolgozók éves rekvalifikációs rendszerének kidolgozása megtörtént. A képzésekben való részvétel az éves minősítésük egyik elemévé vált. Ezáltal a pedagógiai végzettség nélküli oktatók is megszerezhetik, továbbfejleszthetik a 21. századi felsőoktatásban szükséges oktatói-módszertani kompetenciákat. Kulcsszavak: emberi erőforrás fejlesztés, felsőoktatás, TÁMOP 412 C 3

4 Dr. Vehrer Adél Humánerőforrás-fejlesztés és felnőttképzési kapacitásbővülés az Európai Uniós pályázatok hatására hazánkban Európai Uniós csatlakozásunk óta több pályázati program célozta meg oktatási-képzési rendszerünk szerkezetének és tartalmának összehangolását a munkaerő-piac igényeivel. Ezek a kezdeményezések kiegészültek a tudásszerzés és tudásmegosztás előmozdításával, a távolságból vagy egyéb szempontból fakadó hátrányos helyzetben lévő lakosság képzésével és foglalkoztatásuk bővítésével. Elsősorban a HEFOP és a TÁMOP pályázatokat emeljük ki, amelyek során az ország több pontján valósult meg intézményfejlesztés, kulturális szakemberek át- és továbbképzése felnőttképzési ismeretekkel, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztése több korosztályra vonatkozólag és az új tanulási formák népszerűsítése, elterjesztése. Fontos szerepet kapott a megvalósult projektekben az LLL-szemlélet, a projektciklus menedzsment és a minőségfejlesztési gondolkodás bővítése, fejlesztése, valamint a sikeres programokat követő mentorálás, utánkövetés. Fontos hozadéka a pályázatoknak a munkaerő-piaci aktivitás növelése az inaktívak képzésével és munkaerő-piacra történő segítésével, valamint társadalmi-szociális támaszt nyújtó szolgáltatások működtetésével. Kulcsszavak: LLL, képzés, munkaerő-piac, foglalkoztatás-bővülés, EU-s támogatások Csehné dr. Papp Imola PhD Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Munkagazdaságtan Tanszék Munkaerő-piaci lehetőségek és esélyek A hazai gazdasági és társadalmi átalakulás következtében a fiatalok a XXI. század hajnalán egy olyan oktatási rendszerben találták magukat, ahol az elsődleges cél nem a tudás átadása és a gyakorlati tapasztalat kialakítása, hanem hogy az iskolák minél több tanulót vonjanak be saját szakképzésükbe. Éppen ezért az iskola által a szakmáról a diákok szemében kialakított kép sokszor nem tükrözi a szakma valódi mibenlétét, munkaerő-piaci helyzetét. Másrészről a munkaerő-piac állandó dinamizmusának következtében folytonos változáson megy keresztül a munkaerő minőségére, öszszetételére vonatkozó kereslet. Ezekhez a dinamikus változásokhoz való kapcsolódás egyik kulcsmozzanata a szakképzés alakulása, mert a piacképes szakmai végzettség növelheti a munkaerő versenyképességét és aktivitását a munkaerő-piacon. Az emberi erőforrás menedzsment és tanácsadás egyik kihívása, hogy saját eszközeivel segítse az oktatás kibocsátásának és a munkaerő-piac igényeinek közeledését. Az előadás fő témája a szakközépiskolások szakmai tájékozottságának empirikus vizsgálata és munkaerő-piaci jártasságának feltárása. Kulcsszavak: munkaerő-piac, szakközépiskolások, oktatás, szakmai ismeretek, információk Czeglédi Csilla Szent István Egyetem Emberi erőforrás szakos hallgatók véleménye a választott szakterületről Napjainkban Magyarországon számos egyetem és főiskola kínál (leendő) hallgatói számára emberi erőforrással kapcsolatos képzési lehetőségeket, amelyeken belül különböző irányban lehet szakosodni. A HR a többi tudományhoz hasonlóan széles spektrumot fog át. 4

5 Mára már közhellyé vált az a kijelentés, hogy az elmélet, s a gyakorlat milyen messze áll egymástól. A vizsgálatomat ez a kijelentés is ösztönözte, hogy a bementi oldalon megvizsgáljam, hogy az érintettek, mennyire tudatosak a szakmaválasztásban. A képzési oldalt vizsgáltam, a Szent István Egyetem emberi erőforrás szakos hallgatóinak megkérdezésével. Mostani előadásomban azt fogom bemutatni, hogy a hallgatóknak mi a véleménye a választott szakról, szakmáról. Mennyire tudatosan választották ezt a szakterületet. Hol, milyen elhelyezkedési lehetőségeket látnak, gondolnak? Véleményük szerint milyen a választott szakterület presztízse? A megkérdezettek azt is megfogalmazták, hogy milyen készségeket tartanak fontosnak ezen a szakterületen. Kulcsszavak: oktatás, HR, elhelyezkedési lehetőségek, szak, szakma presztízse Dr. Ásványi Zsófia Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Dr. habil. Nemeskéri Zsolt intézetigazgató, egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A munka jelentése a diplomás alkalmazottak között egy nemzetközi kutatás eredményei Az előadás a munka és az egyéni munka eredményének jelentésével kapcsolatos empirikus kutatásról és annak eredményeként született tanulmányról számol be az orosz, lengyel és német vállalati szervezetek diplomás alkalmazottai között. Az eredmények különböző mintákat és szinteket mutatnak az abszolút és relatív munkaközpontúság, a megkívánt munkaeredmények, a munka szerepének meghatározása, illetve a munkával és karrierrel való elégedettség terén. Ezek a kutatási eredmények különböző gazdasági, történelmi, politikai és szociális faktorokkal állnak összefüggésben a három országban. A kutatás és elmélet jelentőségét összegezni kívánom az előadás végén. Kulcsszavak: a munka jelentése; Oroszország; Lengyelország; Németország Dr. Barakonyi Eszter Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Mindennek van (kor)határa Tény, hogy folyamatosan tolódik ki a nyugdíjkorhatár, és evvel párhuzamosan szűkülnek azok a lehetőségek melyek a munkaerőpiac korai elhagyását lehetővé teszik. Ez a tendencia egész Európára jellemző bár tagállamonként eltérő intenzitású. Az eltartási terhek megosztása érdekében valóban fontos a munkavállalói aktív létszakasz minél hosszabb időre történő biztosítása, azonban azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy sok esetben a munkavállalók bizonyos életkor felett nem képesek megfelelni a munkaerő-piaci feltételeknek. E jelenség hátterében meghúzódó okoknak csupán egyike, az idősekkel szembeni előítélet és az abból fakadó hátrányos megkülönböztetés. A munkaerő-piac korai elhagyásának problematikája nem orvosolható pusztán a jogszabályok szigorításával, hiszen a munkaerő-piacon tartás érdekében behatóan kell foglalkozni az érintett korosztály foglalkoztathatóságának kérdésével. Nevezetesen az adott munkakör ellátására való alkalmasság kérdésével. Ez az alkalmasság természetesen lehet fizikai és szellemi alkalmasság egyaránt a munkakör jellegétől függően, melynek mind a felmérésére, mind pedig az esetleges megóvására-fejlesztésére leginkább a munkáltatónak van lehetősége. Az előadás célja e gondolatsor keretei között megvizsgálni a nyugdíj szabályozás tendenciáját és rámutatni azokra a kérdésekre melyek a munkakör betöltésére való alkalmasság és ez által a munkaerő-piac kihívásának való megfelelés szempontjából kardinális jelentőséggel bírnak. 5

6 Kulcsszavak: nyugdíjkorhatár, munkavégzésre alkalmasság, fizikai teljesítőképesség, szakmai kompetencia, képzés Lakner Szilvia Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A vezetői coaching, mint egyéni tanácsadói módszer a vezetőfejlesztésben Tudás és tapasztalat? Vagy személyiség és érzelmi intelligencia? sokszor felvetődő kérdések a vezetőfejlesztés témakörében. Kognitív jellemzők, avagy érzelmi-kapcsolati jellemzők alapján lehet-e korunk vezetőjét hatékonynak, sikeresnek tekinteni? Egyáltalán mi a hatékonyság, mi a siker? Meg lehet-e határozni a hatékonyság kritériumait egy olyan világban, ahol a szervezetek vezetőit rég nem látott mértékben állítja komplex szervezeti változások kihívásai elé korunk felgyorsult világa. Hogy van-e egyértelmű válasz a fenti kérdésekre? Az előadásban a vezetői szerep és a vezetőfejlesztés témakörét tekintjük át az utóbbi évek dinamikusan fejlődő fejlesztési módszere, a coaching szemszögéből, és áttekintjük azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetik a vezetőket magas szintű hatékonysági kritériumoknak megfelelni, és ráirányítja a figyelmet azokra a kompetenciákra, amelyek a XXI. század vezetőjének kompetenciarendszerében kiemelt szerepet kell, hogy játszanak. Kulcsszavak: coaching, vezetés, fejlesztés, tanácsadás, szervezet Dr. Krisztián Béla Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Tanszék A piacorientált tanácsadói kultúra A tanácsadás piaci érvényesülésének több feltétele van. A tanácsadás szükségességét számos oldalról indokolni lehet, ugyanakkor jelentős követelmény az, hogy a tanácsadás érdemi eredményeket érjen el, a tanácsadás, mint tudás a befektetésnek megfelelően hatékonyságot eredményezzen. Mit jelent a piacorientált tanácsadás? Felismerése annak, hogy a piacon maradás, jelenlét vagy bővülés egyik feltétele a versenyképesség meg- és fenntartása, erősítése. Ennek megfelelően a piaci tanácsadásnak egyrészt azokra a vállalatjellemzőkre szükséges összpontosítani, amelyek mérhetőek, öszszehasonlíthatóak (érzékenység, rugalmasság, technikai felkészültség, szervezőképesség, rendszerszemlélet és irányítása, a munka- és a minőségi fegyelem, az alkotó légkör, a pénzügyi stabilitás és tartalékforrásai, a vezetés vállalkozó, innovatív szemlélete, a globális kitekintés képessége), másrészt a tudás állományára, melyben igyekszik feltárni a tudásfajták minőségét, egyben az emberi erőforrás alkalmasságát. Kulcsszavak: tanácsadás, turbulens környezet, versenyképesség, aktualitás, stratégia 6

7 Dr. Pongrácz Attila Az Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás (IEET) új szemléletmódja a felsőoktatásban Az Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás egy olyan tanácsadói megközelítés és szemlélet, amely tudatosan és amennyire az adott folyamat lehetővé teszi, előre megtervezetten alapoz a különféle tanácsadási módszerek és eszközök egymás utáni vagy egymással párhuzamos alkalmazására. Amennyiben az integráció kifejezést a szó eredeti latin főnévi és igei jelentéseiben értelmezzük (valaminek a megújulása, megújítása, helyreállítása; fölélesztése, megújítása, újra elkezdése), akkor egy régi-új tartalommal ruházzuk fel a tanácsadás eredeti célját és szerepét. Ez a fogalomgazdagítás a holisztikus látásmódot és a tanácsadás célját jelentő, kiegyensúlyozott, stabil és egyben a továbblépést is elősegítő megközelítést hordoz magában. Előadásomban röviden utalok a különböző tanácsadási folyamatmodellek közötti átfedésekre, valamint kitérünk azokra a fő tanácsadási módszerekre és megközelítési módokra, amelyek az emberi erőforrás tanácsadás régi-új szemléletmódját is jelentik a felsőoktatásban. Végül utalok azokra a dilemmákra is, amelyek a tanácsadás és a HR egyéb területein végzett folyamatok, alkalmazott módszerek és eszközök pontos tudományos leírását és az esetleges spirituális vonatkozásokat érintik. Kulcsszavak: Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás, integráció, HR Dr. Kálmán Zoltán PhD Quercustax Kft. A magyar sport átalakításának lehetősége Az 1951-es Részvételi Törvény elfogadása mint láttuk a munkaadóik és munkavállalók részvételét vállalati szinten szabályozta. A szakszervezetek ezt követően egy olyan programot dolgoztak ki, amelynek parlamenti elfogadása esetén az üzemekben is biztosíthatják a dolgozók képviseletét, illetve kiterjeszthetik а vállalati szintű képviseletet a bánya-, energia- és acélipar után valamennyi ágazatra, mégpedig minden tartományban egységes formában. A vállalati szintű érdekképviselet általánossá tételének ideálja pedig a munkavállalók számára természetesen az 1951-es Montánmitbestimmung volt. Már a törvénytervezetet megelőző parlamenti bizottsági viták során egyértelmű volt, hogy a szakszervezet a parlamenti pártpolitikai erőviszonyok következtében aligha tudja ezt az elképzelését keresztülvinni. A hivatalok, szolgáltatóvállalatok és minden olуаn vállalat, amelyre nem vonatkozik az 1951-es törvény, az 1952-es Vállalati Törvény értelmében, egyharmados munkavállalói részvételt érhetnek el a felügyelő tanácsokban, ami természetesen a paritásos részvétel helyett mindössze legfeljebb tanácskozási jogot jelent. A már működő felügyelő tanácsok összetételét ennek megfelelően meg kellett változtatni, a Kft típusú vállalatoknál viszont újra meg kellett választani a felügyelő tanácsot. Ezekre az utóbbiakra azonban csak akkor érvényes a Vállalati Törvény, ha több mint ötszáz dolgozót foglalkoztatnak. Ugyanígy nem vonatkozik a törvény a családi részvénytársaságokra, amennyiben kevesebb, mint ötszáz alkalmazottjuk van. A Vállalati Törvény a dolgozók üzemi szintű képviseletét illetően sokkal liberálisabb volt, hiszen a legfontosabb vállalati stratégiai döntésekből már sikerült kiszorítana a munkavállalói érdekképviseletet (a felügyelő tanácsban váló egyharmados munkavállalói képviselet miatt), az üzemi képviselet pedig ennek következtében semmilyen lényeges vállalati stratégiai kérdésben nem korlátozhatja a vállalkozói szuverenitást. 7

8 A törvény rendelkezik arról, hogy minden ötnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál - függetlenül ágazati hovatartozásától üzemi tanácsot kell felállítani. Azonban az üzemi tanácsok öszszetételének jogi manipulálásával sikerült a munkavállalói érdekeket megosztani. A törvény ugyanis előírja az ún. "kisebbségi érdekek" védelmét, ami annyit jelent, hogy a tanácsokban számarányuknak megfelelően helyet kell, kapni az alkalmazottak és a nemek képviselőinek is. És, hogy ezek az előzmények hogyan hozhatók összefüggésbe a magyar sport irányításával, súlyos államigazgatási és sportpolitikai kérdéseket vetnek fel. A jelenlegi magyar sport irányítása alulról szerveződő irányítási formát takar, amely nem minden esetben felel meg a mai gazdasági követelményeknek. Előadásom ennek a problémának a kifejtésével és lehetséges megoldások vázolásával foglalkozik. Kulcsszavak: participáció, sportvezetés, finanszírozás, népegészségügy, humántőke 8

9 2. Megmaradás és/vagy megújulás 2. A. Eszmetörténeti kérdések lokális és globális kontextusban Dr. Hodossi Sándor Debreceni Református Hittudományi Egyetem Az életközépi válság megjelenése Arany János költészetében Az irodalomtörténészek mindig is válságperiódusként jellemezték az 1850-es éveket Arany életében, ám a válság okait elsősorban a nemzeti tragédia okozta sebekben, illetve a költő betegségeiben keresték, anyagi nehézségeivel magyarázták. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy a nagykőrösi évtized lírai alkotásaiban fellelhetők az életközépi krízis jellegzetes vonásai, így ezek a művek az életközépi válság dokumentumaiként is olvashatók. Kulcsszavak: életközépi krízis, Arany János, líra, válság Dr. Bertók Rózsa Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Filozófia Tanszék Amartya Sen igazságosság-elmélete Amartya Sen legújabb könyve újabb kihívások elé állítja a tudományos közönséget. Át kell értékelnünk és/vagy újragondolnunk John Rawls e témakörben megjelent klasszikusát, s az összevetésre is érdemes seni különbségeket kell hangsúlyoznunk. Miközben ezt tesszük világossá válik számunkra egyfelől a posztmodern társadalmiság gyakorlatorientáltságának követelése, másfelől a seni gyökerek gazdaságba, a régmúlt, jelesül a 18. századi skót felvilágosodásba vezető szálai. Amartya Sennek megint Adam Smith adta az újfajta igazságosság megírásához az ötletet, s az általános emberi értékek megőrzéséhez az indíttatást. Könyve példa arra, hogy az újfajta fogyasztói, virtuális, számítógépes, globalizált világra újfajta társadalmi együttélési játékok, s újfajta tudás kell, miközben mozgósíthatók azok a fölgyűlt tapasztalatok, melyeket épp egy közgazdász-morálfilozófus Adam Smith tett közkinccsé korabeli műveiben. Az előadás bemutatja a seni Smith-forrásokat, valamint a smithi korábbi forrásokat, egészen a sztoicizmusig követve a visszavezető szálakat. Kulcsszavak: igazságosság, elméletek, John Rawls, Amartya Sen, Adam Smith Bécsi Zsófia Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Filozófia Tanszék Az értékek megmaradása és/vagy megújulása A társadalmi változások legszembetűnőbb eredménye a gazdasági válság. Sokan, sokféleképpen értékelik az ide vezető utat. Előadásomban azt vizsgálom, hogy vajon miként hat a jelenkor társadalmi viszonyaira az értékrendek változása és vajon beszélhetünk-e értékválságról a változás kapcsán. Vajon milyen válaszokat ad a megváltozott helyzetre az etika? John Dewey munkásságára és szemléletére alapozva vizsgálom a mai nézeteket, irányzatokat. Kulcsszavak: értékváltás, értékválság, módszertan, erkölcs, Dewey 9

10 Bubernik Eszter Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola A bencés iskoláztatás múltja és jelene hazánkban A doktori munkám kutatási területe a bencés nevelés. Leendő disszertációm részét képzi majd a bencés iskoláztatás története, az oktató-nevelő munka gyakorlata itthon és külföldön. Jelenlegi kutatásom a bencés iskoláztatás alakulását igyekszik feltárni a kezdetektől napjainkig. A bencés iskolák keresztény alapon álló nevelési koncepció megvalósításán fáradoznak. Értékrendjük alapja Szent Benedek regulája, ami nem tartalmaz sem teológiai, sem antropológiai vagy pedagógiai elméletet. Helyette leírja, rendezi, és szabályozza az élet folyamatait, így nem kizárólag csak szerzeteseknek szólhat, hanem mindenkinek, aki keresztény szemléletben szeretne nevelni. A magyar művelődéstörténet úgy tekint a pannonhalmi kolostori iskolára, mint a magyar iskoláztatás első intézményére, mivel valószínűleg már a kolostor alapításától, tehát 996-tól kezdve működött. A történelmi változások során több bencés iskola alakult és szűnt meg az elmúlt évezredben. Ma Magyarországon két gimnázium (több tagintézménnyel) a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium működik. Nevelésük bencés szellemiség szerint a keresztény emberképből kiindulva, a teljes személyt szólítja meg, az egész embert, aki test, lélek és szellem teremtett egysége, aki a teljességre kapott meghívást. Céljuk, hogy minden diák megtalálja a számára személyre szabott kihívást a tanulás, közösség, személyes hit és elköteleződés, művészetek és a sport területein egyaránt. Intézményeikben ennek a személyes útnak a megtalálásán munkálkodnak szerzetesek, világi munkatársak és diákok együttes erővel. Kulcsszavak: bencés iskolák, bencés nevelés, iskolafunkciók változása, optimális iskolamodell Horváth Nóra Hasznosság vs. haszontalanság Az amerikai felsőoktatás XIX. század végi reformjának körülményei Az Egyesült Államokban, az 1862-es The Morrill Land Grant Act állami segítséget nyújtott új egyetemek és főiskolák építésére és különösen a mérnöki tudományok és mezőgazdaságtan oktatására. Bár a modern nyelvek, modern történelem és gazdaságtan tárgyak kis számban már az antebellum korszakban is feltűntek, az új diszciplínák száma most megsokszorozódott. A hallgatók felszabadultak a kötelezően előírt tantervek alól, melyek 250 éve meghatározták a felsőoktatást, s egyre több új, választható tantárgy jelent meg a felsőoktatási intézmények kínálatában. Óriási magánvagyonokból újabb egyetemek alapultak: 1868-ban a Cornell University, 1885-ben a Stanford, 1892-ben pedig az University of Chicago, a régebbi egyetemek közül pedig sokan ekkor bővültek ki laboratóriumokkal, vagy újabb tanszékeknek helyet adó épületszárnyakkal. A modern egyetemek térnyerésével a klasszikus nyelvek egyre inkább háttérbe szorultak. Miután a hallgatók számára megadatott a választás lehetősége, egyre kevesebben foglalkoztak a latin, s még kevesebben a görög nyelv elsajátításával ban a Harvard diákjai számára még kötelezőek voltak a klasszikus nyelvek, 1884-ben azonban már nem. A polgárháború után több különböző reformtörekvés állt egymás mellett vagy inkább egymással szemben, az amerikai felsőoktatás területén, melyek közül azonban egyik sem mondható teljesen újnak. Gyökerüket fellelhetjük Francis Baconnél, Benjamin Franklinnél, Thomas Jeffersonnál, vagy éppen a német egyetemek módszereiben. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a reformtörekvések során összecsapó nézeteket és az eredményeket, melyek meghatározták a huszadik század elejére átnyúló amerikai oktatáspolitikát, s közvetve a mai amerikai felsőoktatás rendszerét. Kulcsszavak: amerikai felsőoktatási reform, The Morrill Land Grant Act, antiklasszicizmus, Harvard Egyetem, USA 10

11 2. B. Regionalitás kultúra jövőkép Horváth Csaba Sándor Alternatív periodizáció a vasúttörténetben A modern történettudomány keletkezése óta létezik a történelem korszakolása. A történészek sok esetben vitatják egymás erről alkotott teóriáit, és máshol húzzák meg az általuk kreált időegyenesen a választóvonalakat. Nincs ez másképp a vasúttörténetben sem. Előadásom célja a magyarországi kötött pályás közlekedési eszköz tekintetében egy alternatív periodizáció vázolása, mely esetében a főbb cezúrák nem feltétlenül esnek egybe korábbi történészek és szakemberek választóvonalaival. Leggyakrabban az egyes magyar politikatörténeti események jelentik a törésvonalakat vasúthistóriában is. Kevés a témával foglalkozók közül, aki ettől eltérő eseményekre helyezi a hangsúlyt. Az általam ismertetendő elméleti fejtegetés elsősorban a hazai vasúthálózat-fejlesztést meghatározó töréspontokra koncentrál, amelyen keresztül egy alternatívát kínál a későbbi e tárgyú szaktudományos munkákhoz. Célom ezen túlmenően a legfontosabb magyar vasúttörténeti munkák ilyen szempontú a korszakolásra reflektáló historiográfiai áttekintése is. Kulcsszavak: vasúttörténet, idő, historiográfia, periodizáció, hálózatfejlesztés Simon Szabolcs Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Regionális stratégiai együttműködés a Duna térségben A globalizáció és a pénzügyi válság hatásai ráirányítják a nemzeti kormányok figyelmét a gazdasági növekedést és versenyképességet elősegítő innovációban rejlő lehetőségekre. Nemzeti szinten több innovációs stratégia és kormányzási rendszer kidolgozása is zajlik, amelyek lehetővé teszik a tervek sikeres megvalósítását. Az innováció fejlesztését, erősítését célzó eszközök és cselekvések azonban többé nem szoríthatók be országhatárok keretei közé és a pusztán nemzeti célú tervezés nem elégséges a hatékony működtetésükhöz. Az innováció és az innovációs politika is egyre inkább nemzetközivé válik, ami lehetővé teszi, hogy országok blokkokba tömörülve együtt, új keretek között léphessenek fel céljaik elérésében. A nemzetközi, országhatáron átnyúló innovációs együttműködési programok egy új formát biztosítanak, melyben a résztvevő országok hosszú távú célja az egész térség fejlődésének előmozdítása, versenyképességének erősítse. Az európai térség versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt jelentősége van az olyan folyamatoknak, mint a klaszterek nemzetközi hálózatosodása, a fenntartható közlekedési infrastruktúra fejlesztés és makroregionális stratégiák megalkotása. Ezen összefüggések keretében kívánjuk megvizsgálni egy makrorégió kialakításának szükségességét és lehetőségét a Duna térségben. Kulcsszavak: innováció, klaszter, makro-régionális együttműködés, versenyképesség Bodó Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Közösségek és társadalmi csoportok átalakulásának perspektívái az önkéntes munkában rejlő lehetőségek tükrében Prezentációmban az önkéntes munkával kapcsolatos angliai tapasztalataimról, valamint egyetemi tanulmányaim során jelenleg is végzett, kapcsolódó kutatásomról szeretnék beszámolni. Tapasztalatom szerint önkéntes munka által a kisebb közösségek formálódnak, fejlődnek, átalakulnak, illetve teljesen új közösségi csoportok is keletkezhetnek. Nagy-Britanniában töltött éveim so- 11

12 rán tudatosult bennem, hogy a szigetországban milyen nagy múltja és respektje van a volunteer work -nek, azaz önkéntes munkának, munkahelyemen magam is végeztem ilyen jellegű munkákat. Előadásomban szeretném bemutatni az önkéntesmunka terén a két országban tapasztalható különbségeket motivációk, célok, lehetőségek, felhasználva Bartal Anna Mária és Kmetty Zoltán magyar önkéntesekkel kapcsolatos kutatási eredményeit és az angol IVR publikált adatait is. Különböző példákkal szemléltetném az önkéntes és közösségi munkavégzésnek egyénre gyakorolt pozitív hatásait. Végezetül szeretném megismertetni a résztvevőkkel az önkéntes munka csoportformáló és alakító hatását vizsgáló kutatásom (rész)eredményeit, kitérve többek közt az angliai amatőr futball volunteerjeire, valamint előre tekintve a kisebbségek, ezen belül a hazai cigányság életszínvonalának önkéntesek általi javításának lehetőségeire. Az önkéntesség jelentőségét az is jelzi, hogy az EU 2011-et az Önkéntesség Európai Évének jelölte meg. Kulcsszavak: volunteer, önkéntesség, közösség, társadalmi átalakulás, fejlődés Péter Edit Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Tanszék Erdélyi sajtóviszonyok a 19. század második felében Az erdélyi sajtó 19. századi vetületeit vizsgálom abból a szempontból, hogy mit jelentett a korabeli viszonyok között megmaradni, túlélni és továbbfejlődni. Két kiindulópont mentén vizsgálom e témát, amelyeket az erdélyi értelmezési szempont köt össze. Először két 20. századi eleji munkát tekintek át, amelyek az erdélyi publicisztika vonatkozásait nézik meg, visszapillantva a 19. század második felének sajtójára. Az Újságíró Almanach 1926-ban jelent meg, Kristóf György írása 1936-ban. Mindkét visszapillantás erdélyi vonatkozásokat érint és azzal az igénnyel született meg, hogy a megváltozott sajtóviszonyok idejéből újraértelmezze a korábbi korszak sajtójának életét. Majd a 19. század második felének sajtóviszonyaira világítok rá az 1848-as, 1852-es, 1867-es és az 1871-es sajtórendeleteket segítségével, figyelve az erdélyiség média-, társadalmi- és kulturális aspektusaira, változásaira is. Ez a vizsgálat a korabeli sajtó (kolozsvári) olyan szeleteit érinti, amelyek korábban nem hangsúlyozódtak, hiszen nem tudjuk, hogy az egyes lapok hogyan is szerveződtek e rendeletek, tiltások mentén és hogyan viszonyultak hozzájuk. A megközelítés retrospektív irányultsága nem véletlen, hiszen ez egyben jelzi a jelen kutatói attitűd irányát is. Kulcsszavak: sajtótörténet, Erdély, média, társadalom, politika Nagy Richárd Lóránt Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Atelier Doktori Iskola India-kép a 19. századi Magyarországon A doktori disszertációm célja a magyarországi India-kép 19. századi reprezentáció-történetének leírása. Előadásom során az eddigi kutatásaim eredményét mutatom be összefoglalóan. A 19. századi Magyarország India-képét ez ideáig elsősorban írott források elemzésével igyekeztem rekonstruálni. Ezek a források kizárólag Magyarországon született, magyar nyelvű, és India-tárgyú szövegek. A forrásokból kirajzolódó India-kép valójában igen heterogén jellegű. Hogy e képet kellőképpen árnyaltan és pontosan bemutathassam, a szövegkritikai elemzések során szövegtípusokat és ábrázolási szempontokat különítettem el. A forrásokat három típusba lehet besorolni. Ez a három szövegtípus a következő: művészeti, tudományos, és egyházi szövegek. A szövegtípusok meghatározása azonban nem elegendő. Az árnyaltabb rekonstrukció érdekében meg kell vizsgálni, hogy 12

13 milyen szempontok alapján látják/láttatják Indiát ezek a szövegek. Alapvetően három domináns szempontrendszer különböztethető meg. Egyes szövegek kulturális, mások földrajzi, megint mások vallási szempontból ábrázolják Indiát. Ezen összefüggésrendszer alapján egy kutatási mátrixot lehet felállítani, amelynek metszéspontjai mentén reprezentálni lehet a 19. századi Magyarországra jellemző India-képet. Kulcsszavak: India, reprezentáció-történet, irodalomtörténet, 19. század, szövegkritika Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna Orvostörténeti adalékok egy ballada-kutatás kapcsán Az előadás orvostörténeti szempontból mutatja be egy helyi (péri) gyilkosságballada valóságelemeit. Az igaz történet és a belőle született ballada egy XIX. századi rablógyilkosságról szól, amelynek áldozata két baromfikereskedő asszony. A történetet nem csak a szájhagyomány műfajai őrizték meg, hanem megtalálható ponyván és a korabeli sajtóban is. Ugyanis, az elkövetők egyikének akasztása rosszul sikerült, így az jogi problémát okozott. A kutatásnak emellett orvostörténeti kuriózuma is volt, ugyanis a kivégzett gyilkos Jedlik Ányos eddig ismeretlen villamossági gépe (a defibrillátor őse) miatt éledt fel. A korabeli helyi (Győri Közlöny, Hazánk) és országos (Függetlenség, Magyar Themis, Orvosi Hetilap, Pesti Napló, Vasárnapi Újság) sajtóban ez a tény, valamint ennek orvosi fejleményei is megjelentek. Előadásomban a ballada-kutatás során megtalált orvostörténeti dokumentumokat (boncolási jegyzőkönyv, orvosi szakvélemény) írásokat, és a történet során alkalmazott eszközöket mutatom be. Kulcsszavak: folklór, ballada-kutatás, helyi ballada, orvostörténet, interdiszciplináris kutatás 2. C. Gazdaság felnőttképzés marketing Huszka Péter PhD Széchenyi István Egyetem Pénz-egészség-táplálkozás Vajon mit gondolnak a Győr-Moson-Sopron megyei fiatalok táplálkozásukról és élelmiszerfogyasztási szokásaikról? A kutatás egy aktuális és sokak számára talán kevésbé érdekes kérdéskört kíván megvizsgálni. Azaz napjaink gazdasági válságának hatását egy olyan területre, ahol a válság hatásai a legkevésbé érzékelhetőek. Az autóiparban, az építőiparban, a hatás evidensen, egyértelműen és jól kimutathatóan jelentkezik. De vajon mi történik azokon a területeken, ahol fogyasztásunkat már nem, vagy csak kevéssé tudjuk megváltoztatni. Hogyan reagálunk a relatív pénzszűkére a mindennapjaink részét képező étkezések és bevásárlások területén? Változtatunk-e bevásárlási és fogyasztási szokásainkon? Mit jelent a válság az élelmiszeripari területen a jövedelmek átrendeződése, az életkor változása, a tudatos vásárlás tükrében? Vajon egészségesen táplálkozunk-e? A fenti kérdések megválaszolásakor elsősorban a fiatalabbak véleménye kerül bemutatásra jelen publikációban. Kulcsszavak: táplálkozás, egészség, fiatalok, fogyasztási szokások 13

14 Gombos Szandra Széchenyi István Egyetem Experiencing culture in Hungary: the new role of museums and marketing communication implications It is a widely known phenomenon among experts researching cultural sector that the consumers behaviour and attitude towards cultural products and services have changed. The changed competetive environment urged the cultural institutions to identify the new patterns of cultural consumer behaviour and adapt its marketing communication to the new circumstances. The museums had to redefine themselves in order to have an attractive discourse with the visitors. The aim of this paper is to analyse the changed situation and role of museums in Hungary. The paper highlights the major changes in finance, sponzorship, service providing and marketing communication of museums, and analyses the changes of consumer behaviour. The analysis is based on secondary literature and interviews with cultural managers and other practitioners from the museum sector. There is a gap between the museums services and the visitors expectations, and it seems that this gap is not declining as fast as it should be although the museums are becoming more and more visitor-friendly. Kulcsszavak: cultural sector, museum attendace, museum marketing, cultural services, visitor management Dr. Remsei Sándor Kultúrák és gazdaságok Napjainkban a társadalomtudósok jelentős része a második nagy gazdasági világválság kialakulását és következményeit kutatja, melynek középpontjában főként a gazdaság áll. A közgazdasági elemzések mellett, illetve ahhoz kapcsolódva azonban érdemes vizsgálni a társadalom átalakulásának folyamatát is, hiszen a XX. század elejétől kiteljesedő technológiai változások és azon belül az elmúlt év számítástechnikai fejlődése forradalmi változásokat idéztek elő az emberiség mindennapi életében. Az emberi életminőséget közvetlenül befolyásoló területek közül kiemelkedően fontos az elektromos áram felfedezése és tömeges elterjedése, mely a háztartási gépek használatát megalapozva átalakította családok addigi életét. A közlekedési eszközök fejlődése, mely a világot összezsugorította és ezáltal bejárhatóvá tette, a gyógyszeripar és az orvostudomány fejlődése, mely az emberiség átlagos életkorát megnövelve újabb társadalmi-gazdasági kérdések hadát vetette fel, és a kommunikációs technológia forradalma, mely az információk és dezinformációk tömegét ontja, és kisvártatva megszünteti a titok fogalmát hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ilyen ütemű változásokat látva felmerül a kérdés, hogy mit érzékel mindebből az egyén? Milyen hatással van mindez a családra, mint a társadalom alapját képező egységre? Hogyan alakulnak a társadalmi kapcsolatok? Milyen kölcsönhatásban van mindez a kultúrával? Kulcsszavak: kultúra, identitás, gazdasági fejlődés, globalizáció, termelési mód 14

15 Domán Csaba Miskolci Egyetem Az életszínvonal mérésének lehetséges irányai Az életszínvonal és az élet minőségének vizsgálata igen kényes terület, mivel nemcsak objektív, hanem szubjektív tényezőket is figyelembe kell venni a két terület számszerűsítése során. Az elmúlt évtizedekben az egy főre jutó GDP volt a legalkalmasabb mérőszám az életszínvonal mérésére. Sok kutató véleménye szerint több hiányossága ellenére is még mindig a legjobb mérőszám. A GDP rendeltetése szerint azonban nem alkalmas a gazdaság tényleges állapotának pontos megítélésére, mivel nem ad választ olyan kérdésekre, mint amilyen az éghajlatváltozás, a forráshatékonyság vagy a szociális integráció. Szükség van tehát arra, hogy a GDP-t olyan statisztikákkal egészítsük ki, amelyek egyéb, az emberek jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak. Megkezdődött azon indikátorok keresése és azonosítása, melyek alkalmasak arra, hogy felváltsák vagy kiegészítsék az egy főre jutó GDP-t. Az indikátorok pontos azonosítása fontos, mivel jelentős szerepük van a társadalmi fejlődésre irányuló stratégiák megalkotásában és értékelésében. Az életszínvonal új megközelítésű mérése mind elméleti, mind módszertani szempontból komoly szakmai kihívást jelent, amely szükségessé teszi a terület szakértői közötti együttműködést és párbeszédet. Kulcsszavak: életszínvonal, GDP, szubjektív mérés, életminőség, jólét Dr. Varga Balázs Az andragógia és művelődésszervező szakon végzett hallgatók pályakövetéses vizsgálatának eredményei Az előadásban az andragógia és művelődésszervező szakon az elmúlt öt esztendőben végzett hallgatók körében folytatott pályakövetéses vizsgálat főbb eredményeit és tapasztalatait mutatjuk be. A kérdőíves kutatásban vizsgáltuk az egykori hallgatók andragógia/művelődésszervező szakos képzéssel kapcsolatos véleményeit és tapasztalatait, annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő hiányosságokat, hibákat a későbbiekben orvosolhassuk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a diploma megszerzése után szereztek-e újabb felsőfokú végzettséget a megkérdezettek, részt vettek-e továbbképzéseken, átképzéseken, illetve az itt szerzett ismereteket mennyire tartják hasznosíthatónak. A kérdőív talán leghangsúlyosabb részében a munkaerő-piaci esélyeikről és lehetőségeikről faggattuk egykori hallgatóinkat. Érdekelt bennünket többek között, hogy sikerült-e a végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedniük, milyen beosztásban dolgoznak jelenleg, ingáznak-e, dolgoztake külföldön vagy tervezik-e ezt, milyen csatornákon kerestek már állást, illetve hogy az andragógia/művelődésszervező szakos végzettség segítette-e őket abban, hogy magasabb pozícióba kerüljenek, valamint milyen állást, beosztást tartanának önmaguk számára a képzettséget és végzettséget tekintve - a legmegfelelőbbnek. Kulcsszavak: pályakövetés, átképzés/továbbképzés, ingázás, munkaerő-piac, álláskeresés 15

16 Konczosné dr. Szombathelyi Márta PhD Széchenyi István Egyetem A szakmai szerep értéke és változása a Public Relations szakemberek körében A tanulmány összehasonlító elemzés, amely bemutatja az európai és a magyar kommunikáció menedzsment közti különbségeket, az Európai Kommunikációs Monitor (ECM) 2010 alapján. Az Európai Kommunikációs Monitor az európai kommunikáció menedzsment, illetve a kommunikációs szakemberek körében végzett nemzetközi, összehasonlító kutatás, amelyet 2007 óta évente elkészítenek. A 2010-es felmérés Európa 46 országából közel kétezer szakember véleményét öszszegzi. A magyar résztvevők száma 18 fő (0,9%) volt. Az adatgyűjtés egy angol nyelvű, online kérdőív segítségével történt, 2010 márciusában. A kérdőív kitöltésére vonatkozó személyes felkérést a nemzeti és nemzetközi szervezeteken keresztül juttatták el a célcsoportokhoz. Az adatok elemzése az SPSS statisztikai módszertan felhasználásával történt. A 2010-es kutatás arra fókuszált, hogy a kommunikáció menedzsment hogyan tud hozzájárulni a szervezeti célok eléréséhez. További cél volt a vizsgált területen megfigyelhető trendek megállapítása. Ezen a fókuszon belül több részterület különíthető el, amelyek közül jelen tanulmány a szervezeti célokhoz való hozzájárulás, a kiválóság, a befolyás és a szakma növekvő elismertsége, a stratégia és a tervezés szerepe témával foglalkozik. A fő kutatási kérdés amire a tanulmány választ ad, az alábbiakban fogalmazható meg: Mi a szakmai szerep és trendjeinek képe a kommunikáció menedzsmentben Magyarországon, és ezek hogyan viszonyulnak, hogyan minősíthetők az általános európai képhez? Kulcsszavak: kommunikáció menedzsment, Európai Kommunikációs Monitor (ECM), összehasonlító elemzés Süle Edit Széchenyi István Egyetem Az idő értéke és értékelése ipari cégeknél egy empirikus vizsgálat tanulságai A 200 tagú vállalati mintán végzett kutatás célja az időfaktor cégek számára megnyilvánuló értékének föltárása volt a logisztikai folyamatok szervezése és irányítása kapcsán. A magyarországi vizsgálat eddig még nem kutatott területre irányult, és a cégek eltérő időértékelésének alapján idő alapú vállalati szegmensek elkülönítésére adott lehetőséget. A különböző cégszegmensek eltérő időigényeinek megfelelően a logisztikai kínálat is hatékonyan tervezhető és az igényeknek megfelelően alakítható. Kulcsszavak: logisztika, időérzékenység, idő alapú szegmensek, időérték 16

17 Dr. Makkos-Káldi Judit Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudomániy Kar, Marketing és Menedzsment Tanszék Változó trendek a hazai szolgáltatói szektorban Magyarország szolgáltatói szektorának a szerkezete jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltást követően a beáramló külföldi működő tőke, a fokozódó versenykörnyezet, a tervezés-végrehajtás-ellenőrzés-tervezés stratégiai szemléletmód kialakítása, annak következetes alkalmazása, és még számos más tényező a szolgáltató vállalatok körében is érzékelhető változásokat indukált. A versenykörnyezeten túl a gazdasági környezetben zajló változások miatt a kis- és középvállalkozások kerültek mindinkább előtérbe, mely vállalkozások proaktív üzleti hozzáállásának formálásában a kamarák jelentős szerepet játszhatnak. A tanulmány kísérletet tesz a magyar szolgáltató KKV szektor jellemzésére, az elmúlt évtizedek hazai trendjeinek összegzésére, elemzésére. A kutatómunka a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával szoros együttműködésben készült. Kulcsszavak: szolgáltatói szektor, versenykörnyezet, trendek, kis- és középvállalkozások, kamara 17

18 3. Matematika és természettudományok 3. A. Matematika és informatika Pintér Klára Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport A matematikai praktikum tantárgy hatása a tanító hallgatók alapvető matematikai képességeinek fejlődésére Hosszú évek óta visszatérő probléma, hogy a tanító hallgatók egy része súlyos hiányosságokkal küzd már az alsó tagozatos matematika tananyag tekintetében is. Ez leginkább I. évfolyam végén a matematika tantárgypedagógia kollokviumon ütközött ki. Hiába tanulta meg ugyanis az előadáson elhangzottakat, ha alapvető hibákat vétett a fogalmak, számolások, mértékegységváltás, stb. során, a vizsgája sikertelen lett. Segítségképpen összegyűjtöttünk egy kérdéssort, melyekre elvárjuk, hogy a hallgatók tudjanak válaszolni, ez a hallgatók rendelkezésére áll a félév kezdetétől. A kollokviumon ezekből választunk öt minimumkérdést, ami azt jelenti, hogy legalább négyre, gyakorlatban inkább legalább háromra hibátlan választ kell adni, különben a vizsga sikertelen. A hallgatók igen nagy arányban véreztek el ezeken a minimumkérdéseken, ez jelezte a matematikai praktikum szükségességét. Az előadásban tipikus példákat mutatunk a minimumkérdésekből, majd elemezzük a praktikum tantárgy oktatása előtti és utáni helyzetet. Kulcsszavak: matematika, képességfejlesztés, tudásszintmérés, tanítóképzés Dr. Szalay István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport A tanító szakos hallgatók előkészítése a matematika műveltségi területre Szegeden 10 éve indult újra a tanítóképzés. Az utóbbi fél évtizedben folyamatossá vált a matematika műveltségi területre való jelentkezés, ami a második félévben esedékes. Általában 8 10 hallgató választja a matematika műveltségi területet. A jelentkezések előkészítése több szinten történik. A 2010-ben tankönyv formájában is megjelent a két féléves általános matematika tárgy vizsga és feladatanyaga, amelyben külön fejezetek szolgálnak a matematika iránti fokozottabb érdeklődés felkeltésére. A matematika tantárgypedagógiája keretében is hangsúlyt kap a matematika műveltségi terület. A heti rendszerességgel közzé tett Heti feladat első megoldója (a megoldást ben kell beküldeni, ami automatikusan eldönti az elsőséget) az általános matematika tárgy gyakorlati jegyénél számíthat honorálásra. A tehetséges és érdeklődő hallgatók feladatmegoldó készségét a szorgalmi időszak minden hetében a Csütörtöki verseny pontozásos rendszere fejleszti, amelynek helyezettjeit szakcsoport oklevéllel jutalmazza. A különösen eredményes versenyzők ezzel teljesíthetik a szabadon választható kurzusok egyikét. Kulcsszavak: matematika műveltségi terület, házi versenyek 18

19 Dr. Bagota Mónika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet A Matematika praktikum tárgy tanító szakon történt bevezetésének tapasztalatai A Matematika praktikum tárgy bevezetését az indokolta, hogy tapasztalataink szerint a tanító szakos hallgatóknak komoly problémát okozott a matematika tantárgypedagógia tárgy vizsgafeladatainak megértése és megoldása. A matematika praktikum gyakorlatoknak fő célja a tanító szakos hallgatók számára szükséges matematikai alapismeretek összefoglalása, s ezzel a tanító szakos hallgatókban egyfajta matematikai rutin kialakítása és elmélyítése. A kurzus során a tanító szakos hallgatók áttekintik az alsó tagozatos matematika tananyag legalapvetőbb részeit. Nagyszámú gyakorló feladat elvégzése során szereznek nagyobb tapasztalatot és rutint az alsó tagozatos matematika feladatok megoldásában. Kulcsszavak: rutin, alsó tagozatos matematika feladatok Fehér András Széchenyi István Egyetem A Linux megnőtt, és már iskolás... Az informatika oktatása a magyar közoktatásba való bevezetése óta számos változáson ment keresztül. Az informatikai eszközöket és a gyakorlatban használt módszereket kezdetben a technológiai korlátok, később a kényelmi szempontok, ma már a divat határozza meg. Ez a trend látványosan megfigyelhető például a telekommunikáció területén, a mobil piacon, de az informatika minden területén megjelenik. Az informatikaoktatás mindig megpróbál az aktuális trendeknek megfelelni. Ennek a folyamatos tantárgyfejlesztésnek a legnagyobb akadálya a szoftver hiánya, annak megismerése, és általában az újabb termékhez szükséges nagyobb hardver erőforrásigények. Ezek folyamatosan újabb terhet jelentenek az amúgy is szűkös költségvetésnek. Az Unix, és abból kifejlődő Linux verziók, a hozzá elkészült ingyenesen elérhető felhasználói programok a néhány évtizedes múltjukkal már akkora értéket képviselnek, melyről nem szabad lemondani a folyamatos pénzhiánnyal küzdő közoktatásban sem. A jelenleg már forint alatt elérhető netbook számítógépek előbb-utóbb bekerülnek az iskolatáskába is, amelyek előbb-utóbb netbooktáskává változnak, így könnyítve a terheket, és megváltoztatva a pedagógusok tevékenységét. Már ezeken a gépeken is sikeresen futtathatók az oktatás más területein is jól használható, ingyenesen elérhető felhasználói programok, melyeknek már egy újabb célterülete a kisgyermek. Kulcsszavak: informatika, oktatás, Linux Dályay Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Vidám matematika óvodásoknak Nem könnyű a kisgyermekeknek szóló matematikai tartalmú könyvek között olyant találni, amelynek matematikai tartalma is színvonalas és következetesen felépített, ugyanakkor a megtanítani vágyott fogalmak köré szőtt mese is magával ragadó a kisgyermek számára. Ha az előbbi elvárások mellett igényes, a szöveg matematikai tartalmához illeszkedő, és a kisgyermeket megragadni képes mesevilágot idéző illusztrációkra is vágyunk, akkor még nehezebb a dolgunk. L. A. Levinova és K. A. Sapgir Pipacska és Kockapaci kalandjai alcímet viselő Vidám matematikája nemcsak azért kiemelkedő, mert megfelel az előző követelményeknek, hanem a minden egyes 19

20 fejezetet végigkísérő, felnőtteknek szóló módszertani utasítások megadásával, valamint a négy-öt éves korosztály számára szükséges matematikai tananyag egyfajta teljességre törekvő feldolgozásával egészen egyedülálló szerepet tölt be. Az elkövetkezendőkben áttekintjük a Vidám matematikában körüljárt matematikai fogalmakat, és összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Tanító- és Óvóképző Intézetének óvodapedagógus hallgatói számára tartott Matematika kurzus tematikájával. Kulcsszavak: matematika kisgyermekeknek, mese, óvodapedagógus képzés Dr. Krisztin Német István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Matematika Szakcsoport A térszemlélet fejlesztése modultárgy oktatásáról Az SZTE JGYPK Tanító BA hálótervében szereplő térszemlélet fejlesztése c. választható tárgy tapasztalatairól számolunk be. Célunk volt minél több, a térszemlélettel kapcsolatos fogalom, tevékenység tárgyalása, minél egyszerűbb formában. Előzményként a hallgatók közoktatási matematikai ismereteire támaszkodtunk. A témát manipulatív és megfigyelési feladatokon keresztül dolgoztuk fel. Papír és más fizikai, kész, ill. saját készítésű modelleket vizsgáltunk, szerkesztési, rajzos, hajtogatási, számolási, mérési, becslési, tájékozódási, feladatokat oldottunk meg. A hallgatók önállóan és csoportban is dolgoztak. Nagy hangsúlyt fektettünk a hallgatók élményszerű tapasztalatszerzésére. Az ellenőrzés kötelező és szorgalmi házi feladatokon keresztül történt. A tapasztalatok bíztatók, a hallgatók pozitívan fogadták a kurzust. A feladatok koncentrálása és szelektálása szükségesnek látszik. A legnagyobb problémát a régen tanult ismeretek felidézése jelentette, valamint egyes térbeli alakzatok segédeszköz nélküli elképzelése. Jobban figyelembe kell venni az eltérő tudásszintű hallgatók igényeit, lehetőségeit. Kulcsszavak: tanító, térszemlélet, tájékozódás, mérés, geometriai alakzatok Dr. Csóka Géza A képezhetőség határai Az elmúlt 25 évben hazánkban a felsőoktatásba bevont hallgatók létszáma a 18 éves populáció 8%- áról (egyes források szerint 9%) már 47%-ra nőtt. Noha már 10 éve elhangzott olyan szakminiszteri kijelentés, hogy a 47%-nak nem tanítható ugyanaz, mint a 9%-nak, a mai napig nem történt meg a tananyag nyíltan vállalt, nagyarányú csökkentése. Az előadás az ebből eredő problémákat, feszültségeket vizsgálja. Mérések alapján rámutat, hogy már tömegesen lépnek be olyan fiatalok a felsőoktatás rendszerébe, akiknek előképzettsége, képességei reménytelenné teszik a megkívánt, előírt ismeretek és jártasságok megszerzését. A jobb képességű 9 10 éves gyermekek matematikai ismeretei, feladatmegoldó készsége, eredményessége felülmúlja a tanításukra készülő, felsőfokú képzésben résztvevő, éves hallgatók jelentős részének eredményességét. Kulcsszavak: felsőoktatás, előképzettség, matematika, feladatmegoldás, tanító 20