AZ ÉSZAK-ALFÖLDI KISTÉRSÉGEK FONTOSABB ADATAI, 2007

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI KISTÉRSÉGEK FONTOSABB ADATAI, 2007 Debrecen, november

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN (nyomdai) Felelős szerkesztő: Malakucziné Póka Mária Szerkesztő: Novák Géza Tel: 06 (52) Internet: 06 (1) (telefon), 06 (1) (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM TARTALOM...3 MEGJEGYZÉSEK, JELMAGYARÁZAT...4 BEVEZETŐ...5 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK FONTOSABB JELLEMZŐI...6 Települési szerkezet...6 Népesség, népmozgalom...7 Munkanélküliség, jövedelmek...8 Lakáshelyzet, közműellátás...9 Egészségügy, oktatás...10 Regisztrált vállalkozások...11 Kereskedelem, idegenforgalom...12 Személygépkocsi-állomány, távközlés...13 A kistérségek fejlettsége...14 TÁBLÁZATOK...15 Részletes adatok, A fontosabb adatok idősorai,

4 MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A használt fogalmak módszertani leírása megtalálható a évi megyei statisztikai évkönyvekben. JELMAGYARÁZAT = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismert. 0, 0,0 = Az adat nem fejezhető ki, mivel kisebb, mint a táblázatban alkalmazott mértékegység. üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 4

5 BEVEZETŐ A kistérségek szerepe a fejlesztési források megszerzésében, azok elosztásában fokozódik, feladataik egyre sokrétűbbé válnak. A lehatárolás eredeti szempontját képező területfejlesztési funkció mellett egyre inkább a helyi közfeladatok ellátásának is színterei. A területfejlesztési-statisztikai kistérségek legutóbbi felülvizsgálata 2007-ben történt, melynek során a korábbi 168 helyett 174 térségre határolták le az ország teljes területét. A feladatok bővülése a kistérségi rendszer egyre magasabb szintű szabályozását tette szükségessé, így a jelenleg hatályos beosztásukat a évi CVII. törvény 2007-ben módosított melléklete tartalmazza. Jelen kiadvány a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján ad áttekintést Észak-Alföld kistérségeinek helyzetéről a legutóbbi lehatárolás szerint. A 2007-re vonatkozó információk segítségével egy részletesebb helyzetkép kialakítására nyílik lehetőség, míg az idősorokban a legfontosabb adatok 2000-ig visszamenően jelennek meg. Az országos és a (Budapest nélkül számított) vidék összesen adatok a kistérségek relatív pozíciójának meghatározását teszik lehetővé. Kiadványunkkal segíteni szeretnénk a kistérségi szervezetek munkáját, pályázataik elkészítését, illetve mindazon területi vizsgálatokat, döntések megalapozását, melyek kistérségi szintű adatokat igényelnek. 5

6 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK FONTOSABB JELLEMZŐI Települési szerkezet A területfejlesztési-statisztikai kistérségek rendszerének évi felülvizsgálata során Észak-Alföld kistérségeinek száma a korábbihoz képest 1-gyel emelkedett. Az új kistérség Záhony központtal, a Kisvárdai kistérségből kiváló 11 település együttműködésével alakult meg, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A régió másik két megyéjében egy-egy település kérte átsorolását. Mikepércs a Derecske-Létavértesi kistérségből a Debrecenihez, Szajol pedig a Törökszentmiklósiból a Szolnokihoz csatlakozott. A változások lényegesen nem befolyásolták a térségi összefogásban résztvevő települések számát, ami kistérségenként továbbra is igen széles sávban szóródik, összefüggésben Észak-Alföld települési szerkezetének differenciáltságával is. Míg a Debreceni kistérséget mindössze két település alkotja, addig a Fehérgyarmatit 49. Viszonylag több település együttműködését biztosítja még a Berettyóújfalui (29), a Vásárosnaményi (27), illetve a Mátészalkai (26) kistérség. A népsűrűséget tekintve a megyeszékhelyet is magukba foglaló Debreceni, Nyíregyházai, és Szolnoki kistérségek mellett a kisvárdai, a mátészalkai, illetve a záhonyi térség számít sűrűn lakottnak, ugyanis az 1 km 2 -re jutó népességszámuk meghaladja a 120 főt. Ugyanakkor a Berettyóújfalui, a Polgári és a Mezőtúri kistérség népsűrűsége kisebb a régiós átlag (85,4 fő/km 2 ) felénél. Népsűrűség, év végén, fő/km 2 Más irányú megközelítést tesz lehetővé az urbanitás/ruralitás indexe, amely megmutatja, hogy a térség népességének hány százaléka él 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településen. Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megyeszékhelyes térségeken kívül csupán egy két kistérségben találhatunk ilyen magas népsűrűségű települést, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségeiben egy kivételével 6

7 valamennyiben. E mutató értéke természetszerűleg a megyeszékhelyes körzetekben magasabb (72 98% közötti), és a záhonyi, a hajdúhadházi, a mátészalkai, valamint a kisvárdai térségekben is a régió átlagát (41,5%) meghaladó arány számítható. A térségekbe tartozó települések átlagos népességszáma differenciált. A fajlagos népesség a Fehérgyarmati kistérségben a legkisebb, egy településre 800 fő jut. A Debreceni kistérség településeinek átlagos népességnagysága a legnagyobb amiben természetszerűleg a legnépesebb vidéki város 200 ezer feletti lakosságszáma a meghatározó, továbbá a Hajdúböszörményi és a Nyíregyházai kistérségé is mintegy négy ötszöröse a régió átlagának (3900 fő). Viszonylag kisebb a régiós átlag felének megfelelő átlagos lélekszámot mutatnak a Berettyóújfalui, a Baktalórántházai, illetve az újonnan kialakított Záhonyi kistérségek, a Csengeri és a Vásárosnaményi átlagos településnagysága pedig alig harmada a régióra jellemzőnek, összefüggésben az aprófalvas települési szerkezettel. Valamennyi kistérség rendelkezik legalább egy városi rangú, a térségközpont szerepét betöltő településsel, de többnyire 2 3 város a jellemző, ami a gyakorlatban a központi szerepkör megosztásával társulhat. (Ezt esetenként a kistérség megnevezése is kifejezi: Derecske-Létavértesi, Ibrány-Nagyhalászi). Ennél több, 4 5 városi rangú települést csak a Hajdúhadházi, a Jászberényi, illetve az Ibrány-Nagyhalászi kistérség jegyez. A hajdúböszörményi térséget alkotó három település mindegyike városi rangú. Népesség, népmozgalom A régió legkisebb lélekszámú térségei a csengeri és a polgári, melyeket 2007 év végén 14 ezren laktak. A lakónépesség száma 20 ezer fő alatti volt a Záhonyi kistérségben is. Legnépesebbek ( ezer közötti) a megyeszékhelyes körzetek. Közülük a 210 ezer fős Debreceni kistérség a vidék második legnagyobb lakónépességű térsége. A közötti időszakban Észak-Alföld népessége 3,2%-kal csökkent, a fogyás az országosan jellemzőnél nagyobb mértékű volt. A születések és halálozások egyenlegeként összességében természetes fogyás alakult ki, és a vándormozgalmi egyenleg szintén negatív volt. A népességszám-változás kistérségenként jelentősen differenciált. A régió átlagát lényegesen meghaladó (7% feletti) népességfogyás többnyire a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségekben, azon belül is főleg a Karcagiban, a Mezőtúriban, illetve a Tiszafürediben figyelhető meg. Ezen túlmenően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csengeri térségben regisztráltak még hasonló mértékű csökkenést. Népességszám bővülés mindössze a Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségben következett be. A hajdúhadházi, a kisvárdai és a záhonyi térségek kivételével a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) egyenlege fogyást mutatott. A belföldi vándorlási különbözet is jellemzően negatív, migrációs többlet csupán a Jászberényi, a Derecske- Létavértesi, valamint a Hajdúhadházi kistérségekben volt tapasztalható. 7

8 A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra A régió állandó népessége korösszetétele alapján lényegesen fiatalabb az országos átlagnál, térségenként számottevő eltérést mutatva. A 60 évesnél idősebbek aránya a régió átlagánál is lényegesen alacsonyabb (15 16%) a Hajdúhadházi, a Kisvárdai és a Záhonyi kistérségben, ugyanakkor a Polgári, a Jászberényi, a Kunszentmártoni, a Mezőtúri és a Szolnoki kistérségben az országosan jellemzőnél (21,3%) is magasabb. Munkanélküliség, jövedelmek A régió foglalkoztatási helyzete lényegesen kedvezőtlenebb az országosan jellemzőnél, jelentős térségi különbségek mellett. Ezt jól érzékelteti a nyilvántartott álláskeresők, illetve a huzamosan, 180 napnál hosszabb ideje munkát keresők munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya. A mutatószámok alapján viszonylag kedvezőbb a megyeszékhelyes térségek helyzete, ami a többi kistérség közül csak a Jászberényiről mondható el. A régió átlagánál alacsonyabb munkanélküliségi arány jellemzi a Hajdúböszörményi, a Hajdúszoboszlói, a Mezőtúri és a Törökszentmiklósi kistérségeket. Ugyanakkor 9 térségben a vidéki átlag kétszeresét is meghaladó (15 20%-os) munkanélküliségi arány számítható. (A nyilvántartott álláskeresők aránya országosan 6 7% körül alakult.) Az alacsony foglalkoztatottság, illetve a magas munkanélküliség természetszerűleg hatással van a lakosság jövedelmi viszonyaira. A évi adatokat tekintve az egy adófizetőre jutó jövedelem mintegy 15%-kal alacsonyabb az országosnál, és csak a Debreceni és a Szolnoki kistérségben haladták meg az átlagost. Ugyanakkor a Baktalórántházai, illetve a Csengeri kistérségben a mutató a régió átlagának mindössze 80%-át teszi ki. Észak-Alföld térségeinek hátránya még élesebben rajzolódik ki az adóalap egy állandó lakosra vetített összegét tekintve, amely az országos átlag mintegy háromnegyedének felel meg, térségenként szintén nagyarányú szóródással. A legmagasabb 8

9 Debreceni kistérségi érték kétszerese a legalacsonyabb Baktalórántházainak. A évi adatokhoz képest mind Észak-Alföld országoshoz viszonyított hátránya, mind a régió térségei közötti különbség valamelyest mérséklődött. Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2007, Ft Lakáshelyzet, közműellátás Észak-Alföld lakásállománya 2007 végén megközelítette a 612 ezret. A lakásállomány között 4%-kal nőtt. Az időszak alatt 40 ezer lakást vettek használatba a régióban, ami a év végi állomány 7%-a. A régiós átlag feletti az újonnan épült lakások aránya a Nyíregyházai, a Vásárosnaményi, a Hajdúszoboszlói, a Hajdúhadházi, a Debreceni, a Kisvárdai, a Hajdúböszörményi és a Derecske-Létavértesi kistérségekben. A lakásépítések intenzitása, tízezer lakosra jutó száma között az országoshoz hasonlóan alakult: a régióban átlagosan 33, országosan 34 építés jutott tízezer lakosra. A mutató a régiós átlagnál lényegesen magasabb volt a Nyíregyházai, a Hajdúszoboszlói és a Vásárosnaményi kistérségekben. Észak-Alföldön a év végi adatok alapján száz lakásra 247 lakos jutott, 12-vel több az országos átlagnál. Az így számított laksűrűség a Tiszafüredi kistérségben a legalacsonyabb (222), Záhony térségében pedig a legmagasabb (287). Észak-Alföld lakásállományának közművekkel való ellátottsága kedvezőtlenebb az országosnál. A közüzemi vízhálózatba 2007 végén megközelítőleg 95%-uk volt csatlakoztatva a régióban. A bekapcsolt lakások arányát tekintve a kistérségek között számottevő különbség tapasztalható. Csenger, Ibrány-Nagyhalász, valamint Berettyóújfalu és Hajdúhadház térségében a lakások 87 89%-a, ugyanakkor a Debreceni, a Nyíregyházai és a Hajdúszoboszlói kistérség lakásainak több mint 97%-a van ellátva vezetékes vízzel. A vezetékes ivóvíz-hálózatétól jóval elmarad a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége. A régióban a lakások 57%-ából vezették el közcsatornán keresztül a 9

10 szennyvizet az országosan jellemző 70%-kal szemben. Legmagasabb a csatornázottság szintje a megyeszékhelyekhez és a Mezőtúrhoz tartozó településeken (74 87%), legkisebb a Derecske-Létavértesi kistérségben (11%). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, év végén, százalék Észak-Alföldön 2007-ben 1 km közüzemi vízhálózatra 570 m szennyvízcsatorna jutott, közel 50 m-rel kevesebb az országosan jellemzőnél. A közműolló Derecske-Létavértes, Kunszentmárton, Baktalórántháza, Törökszentmiklós és Vásárosnamény térségében a legkedvezőtlenebb, ugyanakkor viszonylag jobb értéket mutatnak a Szolnoki, a Mezőtúri és az Ibrány-Nagyhalászi kistérségek. Észak-Alföldön 2007 végén a gázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya 73% volt, ami 3 százalékponttal kisebb az országosnál. Az arányszám Hajdúszoboszló környékén volt a legnagyobb (92%), a legkisebb pedig (54%) a Berettyóújfalu térségében. Egészségügy, oktatás Észak-Alföldön 2007-ben az egészségügyi alapellátást több mint 700 háziorvosi és 210 házi gyermekorvosi szolgálat biztosította. A háziorvosi ellátottságra következtethetünk az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számából, amely térségenként jelentős különbségeket mutat. Régiós szinten átlagosan 1642 lakos jutott egy háziorvosra, 102-vel több, mint országosan. A Baktalórántházai és a Vásárosnaményi kistérségekben a legkedvezőtlenebb a mutató, ezekben egy háziorvosra átlagosan lakos számítható. A kórházi ágyellátottság színvonala elmaradt az országostól: tízezer lakosra 10

11 átlagosan 67 kórházi ágy jutott, míg országosan 72. A régióban relatíve legkedvezőbb helyzetben a Debreceni kistérség volt 2007-ben (tízezer lakosonként átlagosan 144 működő ágyszámmal). Bölcsődei ellátás igénybevételére a Derecske-Létavértesi, Polgári, Baktalórántházai, Csengeri, Vásárosnaményi és Záhonyi kistérségekhez tartozó települések kivételével van mód. Száz bölcsődei férőhelyre átlagosan 132 gyereket írattak be. A bölcsődei férőhelyek másfélszeresét is meghaladja a beíratott gyerekek száma a Nyírbátori, a Nyíregyházai, a Püspökladányi, a Karcagi, a Fehérgyarmati, a Nagykállói és a Mezőtúri kistérségekben. Az egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott személyek a család összjövedelméhez mérten rendszeres szociális segélyre jogosultak. Észak-Alföldön a segélyben részesültek évi átlagos száma ezer lakosra számítva 37, amely csaknem kétszerese az országosan jellemzőnek (19). A régión belül jelentős különbségek mutatkoznak. A régiós átlag felét sem éri el a segélyezettek átlagos száma a megyeszékhelyek és Jászberény körzetében, ugyanakkor a Vásárosnaményi, a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérségek esetében annak kétszeresét is meghaladja. Észak-Alföld aprófalvas települési szerkezetű kistérségeiben egyenetlen az alapfokú oktatás intézményi ellátottsága, az óvodai és az általános iskolai nevelés több községben a környező települések intézményeiben biztosított. Fehérgyarmat térségében az általános iskolai oktatás igénybevételére a községek felében a szomszédos településeken van mód. Hasonlóképpen magas arányt mutat a Vásárosnaményi kistérség, ahol a települések harmadában nem üzemelt általános iskola. Észak-Alföld 585 általános iskolájában 144 ezer diák tanult. Az ezer lakosra jutó tanulószám a régióban 95, amely 15-tel több az országos átlagnál. A középfokú tanulmányok folytatására középiskolai feladatellátási hely minden kistérségben működik. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók ezer lakosra jutó száma 20, illetve 24 fővel az országos átlag közelében alakult. Észak-Alföldön hat kistérségben működik felsőfokú oktatási intézmény, amely döntően a megyeszékhelyeken koncentrálódik. Ezen kívül a Hajdúböszörményi, a Jászberényi és a Mezőtúri kistérségben folyik felsőfokú oktatás. Az ezer lakosra jutó hallgatói létszám a Debreceni kistérségben négyszerese (112), a Nyíregyházaiban háromszorosa (97) az országosan jellemzőnek. Regisztrált vállalkozások Észak-Alfödön 2007 végén a Magyarországon regisztrált vállalkozások 11%-ának, 136 ezernek volt a székhelye. Az ország második legnépesebb régiójában a vállalkozási aktivitás relatíve alacsony, ezer lakosra 90 regisztrált vállalkozás számítható, ami az országos átlag 73%-a, a Budapest nélküli vidéki átlagnak pedig 86%-a. A vállalkozási aktivitás kistérségenként jelentős eltéréseket mutat. A régió átlagánál magasabb értéket csupán a megyeszékhelyeket is magukba foglaló kistérségek, valamint Hajdúszoboszló körzetében számíthatunk. Ezen kistérségekben összpontosul a régióban regisztrált vállalkozások valamivel több mint fele (a társas vállalkozásoknak közel hattizede). A vállalkozási aktivitás szélső értékeit a Nyíregyházai és a Hajdúhadházi kistérségek képviselik. Az előbbiben az ezer lakosra jutó bejegyzett vállalkozások száma háromszorosa az utóbbiakénak. Az Észak-Alföldön regisztrált vállalkozások 35%-át az országosnál 8 százalékponttal kisebb részét alapították társas formában. Kistérségenkénti jelenlétük, összes vállalkozáson belüli arányuk a régiós átlagnál nagyobb a megyeszékhelyek, valamint Kisvárda és Záhony térségében. 11

12 A vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása a régióban az országossal szinte megegyezően az ipari-építőipari cégek 14%-os arányát mutatja. A mezőgazdaságba soroltak 12%-os részaránnyal vannak jelen, ami az országosnál 5 százalékponttal magasabb. A legtöbb vállalkozás (74%-uk) Észak-Alföldön is a szolgáltatásban alakult. Ennek a szférának az aránya a régió minden kistérségében 50%-ot meghaladó. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2007 Kereskedelem, idegenforgalom Az észak-alföldi régió kiskereskedelmi üzlethálózata 2007 végén 24 ezer egységből állt, és ez a boltszám az országos 15%-ának felelt meg. Üzlettípusonként vizsgálva a kiskereskedelmi egységek legnagyobb részét 30%-át az élelmiszer jellegűek adták, 12%-át a ruházati boltok, 7 7%-át pedig a festékek, vasáruk-, barkács- és építési anyagok üzletei, valamint a járműüzlet és üzemanyagtelep üzletkörbe tartozók tették ki. Az élelmiszerboltok részaránya 2 százalékponttal magasabb, a ruházati szaküzleteké kisebb, míg az utóbb felsorolt üzletkörökben működőké azonos volt az országossal. Az üzletek négytizede a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházai kistérségekben koncentrálódik, így a boltok számával mért ellátottság ezeken a területeken alakult a legkedvezőbben. A nagyobb városokban, főként a megyeszékhelyeken jelentős a bevásárlóközpontok és a hipermarketek szerepe. Az ezer lakosra jutó boltok számát tekintve Észak-Alföld ellátottsága megegyezik az országossal (16). Az átlagosnál kedvezőbb mutató öt kistérségben, a régió három megyeszékhelyét magába foglalókban, valamint a Fehérgyarmatiban és a Csengeriben tapasztalható, utóbbiakban az üzletek relatíve nagy száma a településstruktúra elaprózottságára vezethető vissza. A mutató értéke legkedvezőtlenebbül a Derecske- 12

13 Létavértesi (10), a Hajdúhadházi (11), valamint a Baktalórántházai (11) kistérségekben alakul. Észak-Alföld idegenforgalmi vonzerejét természeti adottságai közül leginkább termálés gyógyvizei, a Tisza folyó, s az abból mesterségesen kialakított Tisza-tó, valamint a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park, az épített környezet műemlékei, valamint a kulturális rendezvények sokasága adja. A régió kereskedelmi- és magánszálláshelyein 2007-ben 59 ezer férőhely várta a vendégeket, ami az országos fogadókapacitás 11%-a. A férőhelyek közül 41 ezer kereskedelmi szálláshelyeken üzemelt, melyek közel fele négy kistérségre Hajdúszoboszlói, Debreceni, Tiszafüredi, Nyíregyházai koncentrálódott. A legtöbb vendégéjszakát, a régióban számba vett (2,1 millió) több mint négytizedét a Hajdúszoboszlói kistérségben regisztrálták, s népszerűek voltak még a megyeszékhelyek térségének kereskedelmi szálláshelyei is. A szintén jelentős szálláshelykapacitással bíró Tiszafüredi kistérség a kikapcsolódási lehetőségek szezonalitása miatt az eltöltött vendégéjszakák szerinti rangsorban már csak a hetedik. A régió kereskedelmi szálláshelyeit igénybevevő vendégek közel negyede érkezett külföldről. Arányuk az országos átlagnak alig több mint fele. A kereskedelminél szerényebb mértékű magánszállásadás 2007-ben közel 19 ezer férőhellyel várta a vendégeket a régióban. A legtöbb magánszállás-férőhellyel a Hajdúszoboszlói kistérség rendelkezett (ez adta Észak-Alföld ilyen üzemeltetésű szálláshelyeinek 54%-át), melyet sorrendben a Tiszafüredi, a Vásárosnaményi, a Fehérgyarmati és a Karcagi kistérségek követtek. A legtöbb vendégéjszakát ugyanakkor Hajdúszoboszló, Tiszafüred és Karcag térségében töltötték el az odalátogatók. Összességében a vendégéjszakák ezer lakosra jutó száma a kereskedelmi- és a magánszálláshelyeket egyaránt számba véve a kiugró Hajdúszoboszlói (33 ezer), valamint a Debreceni, a Karcagi, a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi kistérség adatától eltekintve, a régiós átlag alatti volt. Személygépkocsi-állomány, távközlés Észak-Alföldön 2007 végén 382 ezer személygépkocsit tartottak nyilván. Ezer lakosra így 252 jutott, az országosnál 48-cal, a vidéki átlagnál 38-cal kevesebb. Régión belül a mutató a Nyíregyházai kistérségben volt a legnagyobb. Itt és a debreceni körzetben az országos átlagnál is több ( ) személygépkocsi jutott ezer lakosra. A régiós átlag feletti ellátottság jellemző a Szolnoki, a Jászberényi és a Hajdúszoboszlói kistérségekben is. Relatíve legkedvezőtlenebb a helyzet Záhony, Törökszentmiklós és Karcag környékén ben a távbeszélő fővonalak száma Észak-Alföldön 381 ezer volt, mely az országos 12%-a. Ezer lakosra 252 fővonal jutott. A mutató értéke a három megyeszékhelyet magába foglaló kistérségben, valamint a Hajdúszoboszlóiban volt a legnagyobb. Ugyanakkor Baktalórántháza és Záhony térségében a fővonalak ezer lakosra jutó száma a régiós átlagnak csupán kétharmadát tette ki. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya a régióban alacsony, 32% volt 2007-ben, amely az országos átlagtól 18 százalékponttal, a vidékre jellemzőtől pedig 15 százalékponttal maradt el. A kistérségek közötti szóródás intervalluma tág, 5 64% közötti. Az előbbi érték a Nagykállói, az utóbbi pedig a Debreceni kistérség adata. 13

14 A kistérségek fejlettsége A kistérségi beosztási rendszer módosulása szükségessé tette a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek adott időközönként egyébként is aktuális felülvizsgálatát. A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján a besorolás öt gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatócsoportba sorolt viszonyszámokból képzett ún. komplex mutató alapján történt. A kedvezményezettnek történő minősítés feltétele, hogy a térség komplex mutatója kisebb legyen, mint az összes kistérség átlaga. Ezen belül azokat a legalacsonyabb mutatóval rendelkezőket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, ún. leghátrányosabb helyzetűnek tekintik. Az utóbbi csoporton belül is kiemelt figyelmet kapnak a legfejletlenebb térségek, melyekben az ország lakosságának tizede él, hiszen felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásra építve komplex programot kell kidolgozni. Észak-Alföld kistérségei kedvezményezettség szerint, 2007 A legutóbbi vizsgálatok szerint Észak-Alföld jelenlegi 28 kistérségéből 24 minősül területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek. Közülük 15 tartozik a leghátrányosabbak közé, melyből a 8 legfejletlenebb a komplex programmal segítendő kistérségek csoportjába került. 14

15 TÁBLÁZATOK

16 1.RÉSZLETES ADATOK, Települési szerkezet, 2007 * Kistérség, megye, régió Település Ebből: város A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Balmazújvárosi ,9 Berettyóújfalui ,2 Debreceni ,5 98,1 Derecske-Létavértesi ,9 Hajdúböszörményi ,1 Hajdúhadházi ,1 57,0 Hajdúszoboszlói ,3 Polgári ,0 Püspökladányi ,9 Hajdú-Bihar ,6 44,1 Jászberényi ,3 31,5 Karcagi ,0 Kunszentmártoni ,0 31,3 Mezőtúri ,8 Szolnoki ,6 71,5 Tiszafüredi ,6 Törökszentmiklósi ,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 31,6 Baktalórántházai ,6 26,2 Csengeri ,5 35,9 Fehérgyarmati ,4 21,6 Ibrány-Nagyhalászi ,9 33,4 Kisvárdai ,2 43,5 Mátészalkai ,7 47,4 Nagykállói ,1 22,7 Nyírbátori ,6 28,6 Nyíregyházai ,9 87,4 Tiszavasvári ,5 Vásárosnaményi ,9 34,3 Záhonyi ,0 61,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 45, Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 fő/km 2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya, % ÉSZAK-ALFÖLD ,4 41,5 VIDÉK ,2 54,3 ORSZÁG ÖSSZESEN ,0 62,0 * A közigazgatási állapot január 1-jei, a népesség száma év végi adat. 16

17 Kistérség, megye, régió Lakónépesség az év végén fő változása a év végéhez, % 1.2. Népesség, népmozgalom, 2007 Városok népessége az év végén Települések átlagos népessége Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, % Balmazújvárosi , ,7 4,4 20,4 Berettyóújfalui , ,7 6,3 20,6 Debreceni , ,9 1,5 20,0 Derecske-Létavértesi , ,3 2,1 18,2 Hajdúböszörményi , ,3 2,0 19,1 Hajdúhadházi , ,5 5,1 15,4 Hajdúszoboszlói , ,8 0,1 20,7 Polgári , ,6 1,8 22,1 Püspökladányi , ,6 3,6 19,6 Hajdú-Bihar , ,8 1,4 19,4 Jászberényi , ,9 1,0 22,8 Karcagi , ,4 6,7 20,2 Kunszentmártoni , ,9 1,9 23,2 Mezőtúri , ,1 5,6 22,4 Szolnoki , ,1 2,7 21,4 Tiszafüredi , ,2 5,0 20,9 Törökszentmiklósi , ,3 4,9 20,3 Jász-Nagykun-Szolnok , ,4 3,0 21,6 Baktalórántházai , ,2 2,6 16,5 Csengeri , ,1 9,1 19,8 Fehérgyarmati , ,2 7,0 18,6 Ibrány-Nagyhalászi , ,0 1,9 17,2 Kisvárdai , ,0 5,7 15,8 Mátészalkai , ,4 5,7 16,8 Nagykállói , ,6 3,1 17,2 Nyírbátori , ,2 5,2 16,3 Nyíregyházai , ,8 0,4 17,5 Tiszavasvári , ,3 4,2 19,0 Vásárosnaményi , ,5 8,7 19,0 Záhonyi , ,2 8,7 15,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,1 4,0 17,3 ÉSZAK-ALFÖLD , ,2 2,8 19,2 VIDÉK , ,4 0,9 20,6 ORSZÁG ÖSSZESEN , ,6 21,3 17

18 Kistérség, megye, régió A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből, december, % 1.3. Nyilvántartott álláskeresők*, személyi jövedelemadó, 2007 A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, december, % Az ezer lakosra jutó adózó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó Balmazújvárosi 13,9 8,2 59,1 10, Berettyóújfalui 15,7 9,5 60,4 12, Debreceni 6,5 3,6 54,6 10, Derecske-Létavértesi 11,9 7,1 59,8 11, Hajdúböszörményi 9,4 5,1 53,6 12, Hajdúhadházi 16,3 10,6 64,8 10, Hajdúszoboszlói 8,6 4,0 46,7 8, Polgári 14,1 7,4 52,5 8, Püspökladányi 14,4 8,4 58,3 11, Hajdú-Bihar 10,6 6,1 57,7 10, Jászberényi 5,3 2,3 42,6 6, Karcagi 11,5 7,0 60,6 8, Kunszentmártoni 10,8 5,9 54,4 8, Mezőtúri 8,9 4,6 51,7 8, Szolnoki 5,2 2,4 46,4 8, Tiszafüredi 13,8 7,4 53,8 6, Törökszentmiklósi 9,3 4,7 50,1 5, Jász-Nagykun-Szolnok 8,0 4,1 51,3 7, Baktalórántházai 17,6 9,6 54,6 11, Csengeri 18,5 11,3 61,3 12, Fehérgyarmati 19,6 11,6 59,4 12, Ibrány-Nagyhalászi 14,1 8,4 59,5 12, Kisvárdai 13,5 8,3 61,5 16, Mátészalkai 17,6 11,3 64,3 14, Nagykállói 12,4 7,1 57,0 8, Nyírbátori 15,5 9,0 58,4 12, Nyíregyházai 6,3 3,3 52,2 11, Tiszavasvári 13,4 7,3 54,5 10, Vásárosnaményi 20,1 12,7 63,2 13, Záhonyi 15,5 10,5 67,6 20, Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,4 8,0 59,3 13, Ft ÉSZAK-ALFÖLD 11,0 6,3 57,2 11, VIDÉK 7,6 4,1 54,0 9, ORSZÁG ÖSSZESEN 6,7 3,6 53,5 9, * A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján, év végén. 18

19 Kistérség, megye, régió Lakásállomány az év végén Száz lakásra jutó lakos összesen 1.4. Lakáshelyzet, és több szobás Épített lakások ebből jogi személyiségű vállalkozás által építtetett aránya, % természetes személy által építtetett átlagos alapterülete, m 2 átlagosan tízezer lakosra között Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás Balmazújvárosi ,1 100,0 104, Berettyóújfalui ,3 1,3 90,7 101, Debreceni ,3 39,6 57,6 93, Derecske-Létavértesi ,6 1,1 98,9 82, Hajdúböszörményi ,9 29,5 70,5 88, Hajdúhadházi ,6 9,2 87,5 88, Hajdúszoboszlói ,3 1,6 91,8 110, Polgári ,8 100,0 101, Püspökladányi ,3 100,0 90, Hajdú-Bihar ,1 24,4 73,3 92, Jászberényi ,8 17,9 82,1 99, Karcagi ,6 21,2 78,8 86, Kunszentmártoni ,6 100,0 82, Mezőtúri ,3 35,3 64,7 96, Szolnoki ,1 55,6 40,0 79, Tiszafüredi ,0 25,7 74,3 89, Törökszentmiklósi ,5 100,0 101, Jász-Nagykun-Szolnok ,2 38,8 58,8 85, Baktalórántházai ,0 98,8 86, Csengeri ,3 100,0 85, Fehérgyarmati ,8 96,2 87, Ibrány-Nagyhalászi ,9 2,3 97,0 81, Kisvárdai ,1 20,2 74,4 88, Mátészalkai ,9 16,0 83,2 92, Nagykállói ,5 33,8 66,2 89, Nyírbátori ,4 9,5 90,5 83, Nyíregyházai ,5 44,5 51,4 91, Tiszavasvári ,5 100,0 120, Vásárosnaményi ,0 100,0 91, Záhonyi ,3 100,0 83, Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 28,1 69,2 90, ÉSZAK-ALFÖLD ,1 28,6 68,9 90, VIDÉK ,4 32,5 65,2 96, ORSZÁG ÖSSZESEN ,7 46,1 51,7 87,

20 1.5. Közműellátás, környezet, 2007 Kistérség, megye, régió Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában Közüzemi vízhálózatba Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás, % Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, villamos m 3 energia, kwh Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m 3 a) Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat, m Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Balmazújvárosi 75,4 93,5 68, ,2 809,9 96,6 Berettyóújfalui 54,3 89,1 31, ,7 509,9 81,4 Debreceni 76,8 97,4 86, ,1 574,6 94,4 Derecske-Létavértesi 58,0 94,8 11, ,4 149,2 89,5 Hajdúböszörményi 74,1 93,7 62, ,9 672,7 99,0 Hajdúhadházi 60,5 89,3 42, ,8 508,7 93,7 Hajdúszoboszlói 92,1 98,9 57, ,0 520,9 79,5 Polgári 74,8 96,7 57, ,9 566,2 99,4 Püspökladányi 69,3 96,4 41, ,1 534,0 85,2 Hajdú-Bihar 71,7 95,0 62, ,2 538,2 91,7 Jászberényi 72,5 95,1 49, ,8 557,1 80,7 Karcagi 79,8 91,3 46, ,6 576,4 92,4 Kunszentmártoni 68,2 96,2 35, ,1 325,6 84,8 Mezőtúri 78,5 92,3 74, ,2 869,4 82,4 Szolnoki 83,5 96,2 86, , ,2 96,7 Tiszafüredi 68,8 96,7 33, ,0 493,9 90,8 Törökszentmiklósi 75,6 94,4 40, ,5 370,8 91,1 Jász-Nagykun-Szolnok 76,6 95,1 58, ,8 636,4 89,3 Baktalórántházai 67,4 92,7 35, ,6 369,7 88,7 Csengeri 76,8 86,6 29, ,8 661,9 84,7 Fehérgyarmati 67,9 91,7 37, ,5 644,2 87,6 Ibrány-Nagyhalászi 72,2 88,8 58, ,6 860,4 92,6 Kisvárdai 75,1 93,3 40, ,9 515,2 84,9 Mátészalkai 68,8 92,0 33, ,0 433,0 92,3 Nagykállói 67,3 91,3 42, ,5 564,8 98,8 Nyírbátori 62,6 90,7 41, ,9 447,9 97,2 Nyíregyházai 79,1 98,4 74, ,7 546,2 90,6 Tiszavasvári 70,0 96,5 49, ,1 695,7 94,4 Vásárosnaményi 75,5 91,9 44, ,9 377,9 88,1 Záhonyi 65,1 95,6 58, ,9 637,9 98,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 72,2 93,7 51, ,6 551,6 91,4 ÉSZAK-ALFÖLD 73,2 94,6 57, ,2 574,3 90,9 VIDÉK 74,1 93,7 62, ,1 586,6 90,6 ORSZÁG ÖSSZESEN 76,3 94,7 69, ,4 620,8 92,3 a) A lakosságnak szolgáltatott víz. 20

21 Kistérség, megye, régió Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő a) 1.6. Nyugdíj, szociális ellátás, egészségügy, 2007 Rendszeres szociális Egy Ebből: saját jogú Közgyógyellátási segélyben Egy háziorvosra igazolvánnyal nyugdíjasok Száz bölcsődei részesítettek átlagos háziorvosra és Működő rendelkezők jutó összes férőhelyre jutó házi gyermekorvosra jutó száma megjelent és kórházi ágy beírt gyermek átlagos havi meglátogatott száma ezer lakosra lakos nyugdíja, Ft beteg, eset Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun-Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg ÉSZAK-ALFÖLD VIDÉK ORSZÁG ÖSSZESEN a) januári adat. 21

22 Kistérség, megye, régió Egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermek Általános iskolai Gimnáziumi 1.7. Oktatás, kultúra, 2007 nappali tagozatos tanuló ezer lakosra Szakiskolai Felsőfokú alapés mesterképzésben részt vevő hallgató ezer lakosra a) Ebből: nappali tagozaton Települési könyvtárak kölcsönzött könyvtári egységei egy olvasóra Szakközépiskolai Mozilátogatás ezer lakosra Balmazújvárosi 25 95,8 7,2 5,5 11,4 25 Berettyóújfalui ,4 12,4 25,0 21, Debreceni 22 79,3 36,5 48,1 19,7 112,4 90, Derecske-Létavértesi ,7 4,4 7, Hajdúböszörményi 23 96,3 23,1 23,9 19,5 34,9 11, Hajdúhadházi ,3 5,0 2, Hajdúszoboszlói 21 82,7 17,9 13,9 14, Polgári 24 86,4 12,2 9,4 23, Püspökladányi ,6 8,4 8,2 11, Hajdú-Bihar 23 92,0 21,2 26,3 14,9 47,0 36, Jászberényi 23 84,6 17,7 19,3 12,2 17,5 9, Karcagi ,6 20,1 23,5 26, Kunszentmártoni 25 90,1 11,7 11,6 12, Mezőtúri 24 72,2 26,5 32,2 10,2 24,5 11, Szolnoki 23 82,3 21,2 34,7 20,0 32,7 15, Tiszafüredi 21 96,4 15,3 14,5 23,8 20 Törökszentmiklósi 23 97,0 12,2 19,0 13, Jász-Nagykun-Szolnok 23 87,7 18,4 24,2 17,3 15,6 7, Baktalórántházai ,5 13,8 4,4 11, Csengeri ,4 7,8 15,5 2,0 26 Fehérgyarmati ,9 13,5 16,0 14,2 15 Ibrány-Nagyhalászi ,6 10,0 5,4 7, Kisvárdai ,7 25,0 25,3 17,8 12 Mátészalkai ,8 14,1 27,2 16,3 15 Nagykállói ,2 19,7 13,7 15,9 19 Nyírbátori ,9 10,4 9,7 12,0 20 Nyíregyházai 25 85,1 34,8 44,4 23,7 97,4 50, Tiszavasvári ,7 12,1 10,8 14,7 14 Vásárosnaményi ,4 15,5 14,6 21,0 15 Záhonyi ,1 6,6 10, Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 19,6 22,4 16,0 24,4 12, ÉSZAK-ALFÖLD 24 95,1 19,8 24,3 16,0 30,2 19, VIDÉK 23 83,9 17,9 22,5 14,1 25,9 15, ORSZÁG ÖSSZESEN 23 80,6 19,9 24,1 13,2 35,8 22, a) Az egyetemi és főiskolai szintű, valamint az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt, a képzés helye szerint. 22

23 Kistérség, megye, régió Kiskereskedelmi üzlet összesen élelmiszerüzlet és áruház összesen 1.8. Kereskedelem, vendéglátás, 2007 Ebből ruházati üzlet vasáru-, festék-, üveg-, barkácsszaküzlet Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra Ebből: étterem, cukrászda járműüzlet és üzemanyagtelep Gyógyszertár Vendéglátóhely a) Vendéglátóhely tízezer lakosra Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun-Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg ÉSZAK-ALFÖLD VIDÉK ORSZÁG ÖSSZESEN a) A közforgalmú gyógyszertárak. 23

24 Kistérség, megye, régió férőhely vendégéjszaka 1.9. Idegenforgalom, 2007 Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka férőhely, július 31. egy férőhelyre jutó vendégéjszaka vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka Balmazújvárosi , ,2 57 Berettyóújfalui , ,3 122 Debreceni , ,5 201 Derecske-Létavértesi , Hajdúböszörményi , ,6 195 Hajdúhadházi , ,0 2 Hajdúszoboszlói , ,7 187 Polgári , Püspökladányi , ,3 140 Hajdú-Bihar , ,7 181 Jászberényi , ,7 133 Karcagi , ,3 267 Kunszentmártoni , ,3 151 Mezőtúri , ,8 682 Szolnoki , ,5 187 Tiszafüredi , ,0 86 Törökszentmiklósi , ,8 306 Jász-Nagykun-Szolnok , ,8 141 Baktalórántházai , ,0 21 Csengeri ,7 90 Fehérgyarmati , ,6 45 Ibrány-Nagyhalászi , ,6 58 Kisvárdai , ,0 61 Mátészalkai , ,6 223 Nagykállói ,6 72 Nyírbátori , ,5 209 Nyíregyházai , ,8 130 Tiszavasvári , ,1 270 Vásárosnaményi , ,9 79 Záhonyi , ,6 203 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7 98 egy férőhelyre jutó vendégéjszaka ÉSZAK-ALFÖLD , ,7 161 VIDÉK , ,1 90 ORSZÁG ÖSSZESEN , ,

25 1.10. Regisztrált vállalkozások, közlekedés, távközlés, 2007 Kistérség, megye, régió ipar, építőipar szolgáltatás ágazataiban Regisztrált vállalkozások Személygépkocsi összesen ebből: társas ezer lakosra ezer lakosra átlagéletkor mezőgazdaság Távbeszélőfővonal ezer lakosra Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában Balmazújvárosi , ,7 Berettyóújfalui , ,7 Debreceni , ,0 Derecske-Létavértesi , ,0 Hajdúböszörményi , ,4 Hajdúhadházi , ,2 Hajdúszoboszlói , ,4 Polgári , ,9 Püspökladányi , ,2 Hajdú-Bihar , ,8 Jászberényi , ,7 Karcagi , ,4 Kunszentmártoni , ,1 Mezőtúri , ,7 Szolnoki , ,2 Tiszafüredi , ,4 Törökszentmiklósi , ,3 Jász-Nagykun-Szolnok , ,6 Baktalórántházai , ,6 Csengeri , ,0 Fehérgyarmati , ,5 Ibrány-Nagyhalászi , ,6 Kisvárdai , ,3 Mátészalkai , ,5 Nagykállói , ,8 Nyírbátori , ,8 Nyíregyházai , ,4 Tiszavasvári , ,4 Vásárosnaményi , ,6 Záhonyi , ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,0 ÉSZAK-ALFÖLD , ,4 VIDÉK , ,1 ORSZÁG ÖSSZESEN , ,1 25

26 2. A FONTOSABB ADATOK IDŐSORAI, Lakónépesség az év végén Kistérség, megye, régió Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun-Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg ÉSZAK-ALFÖLD VIDÉK ORSZÁG ÖSSZESEN

27 2.2. Élveszületés ezer lakosra Kistérség, megye, régió Balmazújvárosi 11,7 11,2 11,4 11,5 10,1 10,3 10,8 10,1 Berettyóújfalui 11,5 11,0 9,8 10,8 9,9 10,4 10,3 9,9 Debreceni 9,5 9,3 9,5 9,4 9,4 9,9 9,7 10,2 Derecske-Létavértesi 12,7 12,4 11,6 11,9 11,6 12,1 10,3 11,1 Hajdúböszörményi 11,5 11,8 10,7 10,9 10,9 9,9 9,6 10,6 Hajdúhadházi 14,6 13,6 13,9 12,1 13,1 12,3 12,5 11,8 Hajdúszoboszlói 9,2 8,8 9,4 9,0 9,7 10,0 9,1 8,6 Polgári 9,6 9,8 9,4 9,4 7,8 9,8 8,6 9,0 Püspökladányi 10,8 10,9 11,2 10,4 9,5 9,7 10,2 9,4 Hajdú-Bihar 10,9 10,7 10,5 10,3 10,2 10,4 10,2 10,2 Jászberényi 9,9 10,0 9,1 9,6 10,1 9,4 10,1 9,6 Karcagi 11,6 11,0 11,2 9,6 11,2 9,4 10,3 10,2 Kunszentmártoni 9,3 8,8 9,0 8,6 8,7 8,7 9,3 9,1 Mezőtúri 9,4 9,4 9,0 8,9 10,0 8,9 8,9 8,7 Szolnoki 9,1 9,2 9,0 9,0 9,0 8,9 9,2 9,2 Tiszafüredi 9,0 10,2 10,1 9,7 8,7 9,5 9,1 9,3 Törökszentmiklósi 12,0 11,7 11,2 10,6 9,9 10,5 11,2 10,7 Jász-Nagykun-Szolnok 9,9 9,9 9,6 9,4 9,6 9,3 9,7 9,5 Baktalórántházai 13,2 12,7 12,1 11,4 10,8 10,6 11,3 11,1 Csengeri 12,2 10,5 11,8 11,8 11,0 10,4 12,4 12,1 Fehérgyarmati 12,0 12,1 11,5 10,5 11,8 11,1 10,9 11,4 Ibrány-Nagyhalászi 12,3 12,4 12,2 11,4 11,4 11,5 12,1 11,7 Kisvárdai 12,2 12,0 12,2 11,8 11,2 11,2 12,2 10,5 Mátészalkai 11,6 11,2 11,4 10,6 11,0 11,9 11,2 11,2 Nagykállói 11,0 10,7 10,8 9,5 10,5 10,0 10,5 10,4 Nyírbátori 13,6 13,1 11,3 11,6 11,7 12,1 11,7 11,1 Nyíregyházai 9,6 9,6 9,9 9,2 9,4 9,7 10,3 10,2 Tiszavasvári 12,1 12,8 11,5 12,2 12,0 12,0 12,8 12,1 Vásárosnaményi 11,4 12,6 11,4 11,0 10,6 11,0 10,9 10,3 Záhonyi 13,8 12,8 15,0 13,9 10,7 12,8 12,1 11,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,6 11,5 11,3 10,7 10,7 10,9 11,3 10,9 ÉSZAK-ALFÖLD 10,9 10,8 10,6 10,2 10,2 10,3 10,5 10,3 VIDÉK 9,8 9,8 9,7 9,5 9,5 9,7 9,9 9,7 ORSZÁG ÖSSZESEN 9,6 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 27

28 2.3. Halálozás ezer lakosra Kistérség, megye, régió Balmazújvárosi 10,8 12,4 12,7 12,5 13,6 13,7 13,3 11,8 Berettyóújfalui 13,5 13,4 13,9 13,9 14,3 14,7 14,9 14,7 Debreceni 12,8 11,9 11,4 11,2 11,1 11,2 10,5 12,2 Derecske-Létavértesi 12,6 12,6 13,3 13,5 13,2 13,0 12,8 12,9 Hajdúböszörményi 11,0 11,0 12,3 13,3 11,8 12,7 12,4 12,0 Hajdúhadházi 10,7 11,4 11,4 12,5 10,6 12,3 12,1 10,8 Hajdúszoboszlói 10,6 11,5 11,5 12,5 13,0 12,4 13,4 11,4 Polgári 11,6 12,9 12,2 12,8 13,6 13,0 13,5 13,0 Püspökladányi 13,4 12,2 12,6 12,6 12,5 14,3 12,6 13,0 Hajdú-Bihar 12,2 12,0 12,1 12,3 12,0 12,5 12,1 12,3 Jászberényi 15,5 14,9 16,0 16,3 15,2 16,3 15,4 15,5 Karcagi 13,7 14,8 13,4 15,0 13,3 14,0 13,5 14,6 Kunszentmártoni 14,6 14,9 15,1 15,2 14,3 15,1 14,9 15,0 Mezőtúri 14,9 13,1 14,4 14,3 13,8 15,6 14,8 13,6 Szolnoki 11,9 12,0 11,4 12,4 12,4 12,5 11,9 12,9 Tiszafüredi 15,1 15,1 16,8 15,8 15,5 15,2 16,3 16,3 Törökszentmiklósi 13,6 13,2 12,9 13,7 12,6 13,5 13,1 13,5 Jász-Nagykun-Szolnok 13,8 13,7 13,9 14,4 13,7 14,3 13,9 14,3 Baktalórántházai 12,6 12,0 12,1 12,0 10,6 11,9 11,1 12,4 Csengeri 13,1 13,7 13,6 15,2 12,4 14,0 14,3 12,8 Fehérgyarmati 13,1 12,6 13,7 14,1 13,8 14,1 13,3 13,9 Ibrány-Nagyhalászi 13,2 13,0 12,6 12,9 12,2 14,0 11,4 13,5 Kisvárdai 11,9 11,1 11,5 11,3 12,4 12,0 11,7 11,6 Mátészalkai 13,3 13,2 13,6 13,8 13,7 14,3 14,2 13,4 Nagykállói 12,0 12,0 11,7 11,7 11,7 12,5 12,3 12,1 Nyírbátori 12,4 12,2 11,5 12,7 12,1 12,3 12,3 11,7 Nyíregyházai 10,4 10,5 10,4 10,7 10,0 11,0 10,7 10,7 Tiszavasvári 12,7 12,9 13,1 14,6 13,4 14,2 13,3 13,4 Vásárosnaményi 12,7 13,3 13,4 14,2 13,8 13,8 14,1 14,2 Záhonyi 11,5 11,6 12,3 11,5 12,0 12,0 10,4 11,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 12,1 12,0 12,1 12,4 12,0 12,7 12,1 12,3 ÉSZAK-ALFÖLD 12,6 12,5 12,6 12,9 12,5 13,1 12,6 12,8 VIDÉK 13,1 12,7 12,9 13,3 13,0 13,4 13,0 13,2 ORSZÁG ÖSSZESEN 13,3 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 28