A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A POLITIKAI-GAZDASÁGI HELYZET MEGSZILÁRDULÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A POLITIKAI-GAZDASÁGI HELYZET MEGSZILÁRDULÁSA"

Átírás

1 I. ELŐZMÉNYEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A POLITIKAI-GAZDASÁGI HELYZET MEGSZILÁRDULÁSA 1919 őszétől Magyarország új útra lépett. A háborús vereség s a nyomában kialakult forradalmi válság az Osztrák Magyar Monarchia, de vele együtt a történelmi Magyarország összeomlásához vezetett. Az ország területének nagy részét az antant hatalmak főleg a román hadsereg erői szállták meg augusztus 1-én a Kormányzótanács a lemondás mellett döntött, helyette Peidl Gyula hozott létre kormányt. (augusztus 1 6.) Felszámolta a Vörös Őrséget, a Forradalmi Törvényszéket, elrendelték az ipari- és kereskedelmi vállalatok és a bérházak visszaadását. A román hadsereg augusztus 4-én és 5-én bevonult Budapestre, és megkezdték az ország kifosztását. A fővárosban szervezkedő ellenforradalmárok Friedrich István vezetésével augusztus 6-án puccsot hajtottak végre. Habsburg József felvette a kormányzói címet, de augusztus 23-án kénytelen volt lemondani, mert az antant nem engedélyezte kinevezését. A békeszerződés elfogadásához elfogadható kormány kellett volna, ezért az antant Sir Georges Clerk képviselőt küldte el 1919 októberében, hogy mérje fel a magyarországi helyzetet. Szerinte Magyarország kulcsembere Horthy Miklós. Az ő kezében volt a tényleges katonai erő, a szerveződő Nemzeti Hadsereg vezetőjeként. Bosszúhadjárat a Tanácsköztársaság hívei ellen, a fehérterror. A Nemzeti Hadsereg november 16-án bevonult a fővárosba, Kb főt gyilkoltak meg a Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei, ember ellen indult eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le és 7 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre. A hatalom törvényesítése: 1919 novemberében Huszár Károly antanttámogatással új koalíciós kormányt hozott létre; 1920 januárra kiírták a választásokat az általános, titkos és a nőkre is kiterjedő választójog alapján. (A Szociáldemokrata Párt nem vett részt a választásokon. A választásokat a Kisgazdapárt nyerte, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjával közösen hozott létre kormányt. A nemzetgyűlés március 1-jén Horthy Miklóst nevezte ki kormányzóvá. Az államforma király nélküli királyság márc. 1-e után változott a kormány. Simonyi Semadam Sándor lett a miniszterelnök. Ezen kormány feladata volt a békeszerződés aláírása. A béketárgyalások januártól júniusig tartottak. A békefeltételek alapvető vonásai már a világháború idején kialakultak és az es forradalmak lényegében már nem befolyásolták a területi döntéseket június 4-én a versaillesi Kis-Trianonban aláírták a békeszerződést. A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a nemzedékek gondolkodását és magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport, amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert. A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf Teleki Pál kezdte meg, aki (első ízben) 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. Gróf Teleki Pál régi, erdélyi nemesi családból származott, kiváló földrajztudós volt. Segített Horthynak a hatalomra jutásához, nem volt ókonzervatív, de távol állt a liberalizmustól is. Az úri középosztály megerősítését tartotta céljának. Intézkedései: a) Feloszlatják a különítményeket. b) Numerus clausus (zárt szám): a tanszabadságot korlátozta, kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli aránynak megfelelő létszámot szabad felvenni. (pl.: a zsidóknál 5%) c) Nagyatádi-féle földreform (1920. december, Nagyatádi Szabó István) Célja: földnélküliek, törpebirtokosok földhöz juttatása Eredménye: kb házhelyet, kb. 100 ezer holdas "vitézi telket" osztottak ki, a családtagokkal együtt kb. 2 millióan jutottak földhöz Hiányosságai:

2 - A megművelhető földterületnek csak 8,5%-át osztották ki; - A feudális eredetű nagybirtok rendszer változatlan maradt; - A kiosztott földek többsége 1 2 holdas törpebirtok (kb. 300 ezer db), a világgazdasági válság idején tönkremennek. d) Az évi (márciusi) III. törvénycikk, az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvény elsősorban a kommunisták ellen irányult és a Kommunista Pártot kényszerítette illegalitásba. A 30-as években a szélsőjobb oldal visszaszorítására alkalmazták sikeresen. ( A törvény értelmében bűncselekmény, ha egy társadalmi osztály kizárólagos uralmát akarják megteremteni.) márciusában IV. Károly első visszatérési kísérlete (ún. királypuccs) - a kisantant mozgósít így távoznia kell, - mivel Teleki nem foglalt egyértelműen állást, le kellett mondania (legitimista), A második királypuccsra október 21-én került sor. II. A BETHLEN-FÉLE KONSZOLIDÁCIÓ Teleki Pál rövid miniszterelnökségét ( ) követően Bethlen István alakított kormányt ( ). A kormány tömegbázisát a középrétegekben, a kisgazda társadalomban, a katonatiszti rétegben, a hivatalnokokban és az értelmiségiekben találta meg. A konszolidáció Bethlen István miniszterelnök érdeme. Legfőbb politikai eredményei a következők voltak: a) Trónfosztás november 6-án a parlament IV. Károly két sikertelen visszatérési kísérletét követően kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. b) Egységes Párt (1922) - Bethlen a politikai erőt egy nagy többségű kormánypárt létrehozásában látta. Ezért belépett a Kisgazdapártba, és elérte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt egyesítését (Egységes Párt). Az új tömörüléshez más pártok is csatlakoztak. c) Új választójogi törvények - visszatérés a nyílt szavazáshoz, kétkamarás parlament létrehozása. d) A KMP törvényen kívül helyezése (1921) az államrend védelme érdekében. e) A Bethlen-Peyer-megegyezés (1921)- megegyezés a szociáldemokraták vezetőjével, Peyer Károllyal: az MSZDP legálisan működhet, a szakszervezetek szabadok; az MSZDP lemond a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok és a mezőgazdasági dolgozók szervezéséről. f) Nagyatádi Szabó István-féle földreform végrehajtása ( ): g) Közigazgatási és jogszabályi reformok sorozata h) Külpolitikai konszolidáció: 1922: Magyarország belép a Népszövetségbe; 1927: magyar-olasz szerződés. A külpolitika alapjai: a stabilizáció fenntartása mellett a békeszerződés revíziója. III. GAZDASÁGI STABILIZÁLÁS a) A trianoni békeszerződéssel Magyarország kiszakadt a Monarchia gazdasági keretei közül. Az ország ipari létesítményeinek, bányáinak, vasútvonalainak jelentős része a határokon kívülre került, Magyarország gazdasága behozatalra szorult. b) A behozatal előfeltétele a mezőgazdasági export volt, amit azonban nehezített a környező államok protekcionista gazdaságpolitikája és az olcsó észak-amerikai gabona megjelenése az európai piacokon. c) Külföldi kölcsönök: húszas évek eleje: mesterségesen gerjesztett infláció; 1924: népszövetségi kölcsön - hosszú lejáratú hitelek a gazdaság és a pénzügy stabilizálására; (250 millió aranykorona, évi 7,5 %-os kamatra) 1927: pénzügyi reform - a pengő bevezetése a korona helyett véget vetett az inflációnak.

3 d) A kölcsönök hatása a mezőgazdaságra: a legfontosabb ágazatban felgyorsult a munkafolyamatok gépesítése, a zöldség- és a gyümölcstermelés növekedett. A termelés más ágazatokban stagnált. Fejlődött a konzervipar. e) A fejlődés akadályai: értékesítési nehézségek: az orosz piac kiesése, az USA élre kerülése, a tengerentúli piacok beszűkülése; elavultak a termelés keretei (nagybirtokok); összességében még mindig alacsony technikai, gépesítési színvonal. f) A kölcsönök hatása az iparra: a textilipar és a villamosipar gyors felfutása, elektrotechnika, gépipar, közlekedési eszközök gyártása, (Kandó-féle villamos mozdony, Orion rádió, automata telefonközpont Budapesten) a vegyiparban látványos fejlődés (olaj, műtrágya, tisztítószerek); energiatermelés: a villamosenergia-termelés négyszeresére nőtt; bányászat: a bauxitbányászat megindulása. g) A húszas években a gazdaság lassú kibontakozása észlelhető. A trianoni veszteségek és a világpiac átalakulásának hatására a kívánt szerkezetváltás a népszövetségi kölcsönökkel elindult. Hátráltató tényező volt azonban a környező államok (kisantant) gazdasági téren is megnyilvánuló magyarellenes politikája.

4 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGON I. A VÁLSÁG JELENTKEZÉSE 1928 agrárválság: a gabonaárak lezuhantak - a piacot elárasztotta az olcsó gabona, a magyar gabona nem volt versenyképes, a belső piac nem tudta felvenni a termékmennyiséget 1929 ipari válság: Magyarországon főleg a termelőeszközöket gyártók mentek tönkre. A termelés 52%-ra esett vissza. Az ipari középrétegek (iparosok, kereskedők) tömegesen adósodtak el, mentek tönkre pénzügyi és hitelválság: infláció. II. A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEI a) Társadalmi következmények: a kistulajdonosok jövedelme a minimumra csökkent; az értelmiségiek tömegesen állásukat veszítették; a dolgozó lakosság kb. egyharmada munkanélküli lett vállalat ment csődbe; általános elégedetlenség alakult ki. b) Politikai következmények:.. Bethlen István kormánya lemondott, az új miniszterelnök Károlyi Gyula lett ban a középbirtokosok új pártot alapítottak Független Kisgazdapárt néven; tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések; az amúgy is feszült helyzetben tovább fokozta a válságérzetet a szeptemberi biatorbágyi merénylet. (1931) c) A Károlyi-kormány válságkezelő politikája: 1931-ben bevezették a statáriumot, korlátozták a gyülekezési jogot, 1932-ben a KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítottak, mint gyanúsított felbujtókat; (Sallait, Fürstöt kivégezték, sokan börtönbe kerültek) takarékossági program; újabb kölcsönök. Ill. A GÖMBÖS-KORMÁNY ( ) 1932-ben Gömbös Gyula lett a miniszterelnök, támogatói azt várták tőle, hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak. Támogatói: a nagybirtok és a finánctőke egy része, katonatisztek, kispolgárok. Programja: Nemzeti Munkaterv - 95 pont: minden rétegnek ígért valamit; öncélú nemzeti állam" terve - a társadalom minden tagja Iegyen egységes a nemzet érdekében; "egységes magyar világnézet" - az egységes magyarság Gömbös egyik ideológiai kiindulópontja volt. Céljai: piacszerzés, a kivitel támogatása; kötött valutagazdálkodás; külpolitikai aktivitás - a revíziós törekvések felerősödése. Kormánypolitikája: 1933: tartós kereskedelmi szerződés Ausztriával; 1933: látogatás Hitlernél; 1934: német-magyar kereskedelmi pótegyezmény: a magyar mezőgazdaság előtt megnyílik a német piac; 1934: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval - a szovjet piac megnyílását remélik; március: római jegyzőkönyv: Ausztria, Olaszország és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatát szabályozza. A magyar gabona előtt nyitva állt az út az osztrák, a német és az olasz piacok felé. Ez kétségtelenül kiutat jelentett a válságból; 1935: Gömbös az alkotmányvédőkkel szemben megkísérelte az egységes parlament létrehozását, a parlamenti ellenzék megszüntetését. E kísérlete kudarcot vallott.

5 I. KÜLSŐ-BELSŐ FESZÜLTSÉGEK MAGYARORSZÁG A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN a) A revízió kérdése: Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótói gazdasági felemelkedést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdagsága igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhető el. A revízió azonban csak külső politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen Teleki -csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú kötődést. b) A gazdasági kapcsolatok kérdése: A válságból kilábolva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képviselői sem, hogy a külkereskedelemre szoruló magyar gazdaság tönkremenjen. c) Baloldal-ellenesség: E kérdésben viszonylag azonosak volt az álláspontok. Az első világháborút követő forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékkén élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató diktatórikus 133 nap (a Tanácsköztársaság) román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A KMP-t (és más szélsőbaloldali csoportokat) ezért üldözték a húszas, harmincas években. A bolsevik diktatúrával az egész magyarországi társadalom szemben állt. d) Zsidó kérdés: A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelentős ellenérzések éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai: A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó tőkés invesztált. Ennek nyomán az 1920-as évekre a zsidó nagytőke meghatározó jelentőségűvé vált a hazai iparban, kereskedelemben. A konkurens cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok. Ellenszenvet váltott ki konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidó származásúak voltak. Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak magas aránya az értelmiségi pályákon ban a magyarországi lakosság 6 %-a volt zsidó. A fővárosban ez az arány meghaladta a 23%-ot. A színészek között 28, a gyógyszerészek között 36, a szerkesztők és az önálló műszaki foglalkozásúak között 40, az orvosok körében 48, az önálló kereskedők között 53, az ügyvédek között 57, az önálló banki és biztosítási foglalkozásúak között 81% voit zsidó. A fajgyűlölet az említett feszültségek ellenére sem volt jellemző a magyarság és a Horthykorszak egészére. Az I920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes magyarországi etnikumok országos arányszáma szerint határozta meg, és ilyen módon diszkriminatív volt, Bethlen I926-ban hatályon kívül helyezte. A háború zűrzavarában az egyre erősödő német befolyás következtében ismét születtek zsidótörvények, amelyek embertelenségét legkevésbé sem teszik megbocsáthatóvá az említett feszültségek. Ez a szemlélet a feszültségek megoldása helyett még súlyosabbak kialakulásához vezet. II. DARANYI KÁLMÁN KORMÁNYA ( ) a) Gömbös politikája kudarcát már nem érte meg (1936-ban meghalt), utóda Darányi Kálmán, egy közigazgatási szakember. Darányi a Bethlen Teleki - csoporthoz tartozott. b) Programja: az egyoldalú németbarátság ellensúlyozása - az angol kapcsolatokat is kereste, ellenezte mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal törekvéseit. c) Intézkedései: a titkos választójog bevezetése; a szélsőjobb szervezetek letörése,(szálasit letartóztatták, majd 1938júliusában háromévi fegyházra ítélték); a győri fegyverkezési program meghirdetése - 1 milliárd pengő a hadiipar fejlesztésére (Németország partnere kívánt lenni Csehszlovákia feldarabolásában. Ehhez szükség volt egy erős hadseregre); szociális reformok: munkaidő, szabadság szabályozása. d) Ausztria bekebelezésével Magyarország közvetlen szomszédságba került a hitleri Németországgal.

6 Ill. IMRÉDY BÉLA KORMÁNYA ( ) a) A német politikától való függetlenedést várták tőle. Imrédy közigazgatási és pénzügyi szakember volt. Kormányzati programjában nagy teret szentelt a "szociális állam" gondolatának. b) Intézkedései: Első intézkedései közé tartozott a nyilasok megfékezése (köztisztviselők nem lehettek szélsőséges egylet tagjai) november 2-án Bécsben német-olasz külügyminiszteri találkozón Magyarországnak ítélték a Felvidék déli sávját. Ezzel az úgynevezett első bécsi döntéssel km 2 -rel gyarapodott az ország, visszakaptuk, Kassát, Ungvárt, Munkácsot. A visszacsatolt terület lakosságának 85 %-a magyar volt. Az első bécsi döntés még szorosabbra fűzte a kapcsolat Németország és Magyarország között. A revíziós külpolitika sikereinek ára a német szövetség volt, ami belpolitikai kötöttségekkel is járt. Ugyanakkor a náci szövetséghez való igazodásként beterjesztette első zsidótörvényt, amelyben 20 %- ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon és az egyetemeken. Zsidónak a zsidó vallásúakat tekintették IV. TELEKI PÁL KORMÁNYA ( ) a) Teleki földrajztudós volt, a korszak legjelentősebb politikusa. Legfőbl célja a békés revízió volt (megszerezni a nyugati hatalmak hozzájárulását), továbbá a fegyveres semlegesség (úgy fenntartani a német szövetséget, hogy az lehetőleg ne jelentsen katonai kötelezettséget). b) Intézkedései: csatlakozás az antikomintern paktumhoz (1939); a II. zsidótörvény beterjesztése (a 20 %-os határt 6 %-ra szállította Ie, immár faji alapon azt tekintette zsidónak, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt); a békés revízió jegyében a Honvédség 1939 márciusában fegyveres harc nélkül megszállta Kárpátalját - 12 ezer km 2 -rel növelve az ország területét márciusában elkerülhetetlen válaszút elé került a magyar politikai vezetés: Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. A fegyveres semlegesség politikája megbukott, április 3-án Teleki öngyilkos lett.

7 A KORABELI MAGYARORSZÁG TÁRSADALMA a) Nagybirtokosok: kb. 500 család, több ezer holdas birtokok tulajdonosai. b) Nagytőkések, finánctőkések: kb. 50 család (főleg zsidó származásúak), bankok, részvénytársaságok tulajdonosai. c) Középosztály: - állami tisztviselők; - középbirtokosok; - a dzsentrí" képviselői; - értelmiségiek - szabad pályán (orvos, mérnök, jogász); - alkalmazottak (tisztségviselők, katonatisztek); - kispolgárság - kistulajdonosok (iparosok, kereskedők). d) Paraszti társadalom: - gazdag parasztok holdas birtokok tulajdonosai; - kisparasztok holdas birtokok tulajdonosai - ez a legjellemzőbb réteg; - törpebirtokosok holdas parcellák tulajdonosai - földjükből nem tudnak megélni; - földtulajdonnal nem rendelkezők: gazdasági cselédek; mezőgazdasági munkások, summások, kubikosok. e) Munkások: - szakmunkások - anyagi biztonság, kispolgári életforma' - vidékről a városba költözött segédmunkások - állandó létbizonytalanság, a szociális biztonság hiánya, alacsony életszínvonal' - kisipari munkások - állandóan fenyegeti őket a munkanélküliség. KÖZGONDOLKODÁS, KULTURÁLIS ÉLET A trianoni békeszerződés nemcsak a gazdasági és politikai életben okozott gyökeres változást, hanem a kulturális életet is átformálta. Ősi magyar kulturális központok kerültek a határokon túlra (Kassa, Pozsony, Kolozsvár). Az ország szétdarabolása az emberekben felvetette a súlyos kérdést: hogyan maradhat fenn, a magyarság, a magyar kultúra? Lesz-e jövője ennek a "csonka" Magyarországnak, lesz-e jövőjük a magyar kisebbségeknek? A keresztény-nemzeti gondolat megfogalmazása olyan, egyéb ként eltérő eszmevilágú személyiségek nevéhez fűződik, mint a római katolikus püspök Prohászka Ottokár, az író Szabó Dezső, a szerzetes Bangha Béla, a történész Szekfű Gyula vagy a tudós-politikus Teleki Pál. A keresztény szó ebben az összefüggésben jelenti egyrészt az európai kultúrkört, amelybe Szent István bekapcsolta a magyarságot, illetve azokat a keresztény-szociális erkölcsi értékeket, amelyeket a keresztény vallások hirdetnek (szeretet, tolerancia, a szabadság tiszteletben tartása, megbocsátás, igazságosság). A nemzeti szó jelenti az internacionalizmus és kozmopolitizmus tagadását annak hangsúlyozásával, hogy egy nemzet akkor fejlődhet egészségesen, ha saját nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz. A magyarság akkor maradhat fenn a népek tengerében, ha jövőjét saját értékeire alapozott nemzeti öntudatára építi. A gondolatot persze sokszor és sokan szélsőségesen, napi politikai csatározások eszközéül használták. Ebből adódik, hogy sokszor a keresztény szó csak annyit jelentett, hogy nem zsidó. Prohászka Ottokár viszont igaz tartalommal ruházta fel a kifejezést, amikor például földosztást, szociális intézkedések sorozatát, pompa nélküli egyházat, színvonalas iskolákat követelt. Eszményképe volt az úgynevezett szociális állam, amely szabályozott piacgazdaságon és széleskörű társadalombiztosítási rendszeren alapult volna. A korszak kulturális élete igen termékeny volt. Az iskolarendszer átszervezése és az iskolaépítési akciók mellett létrehozták a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet ben kezdte meg működését a Magyar Rádió, virágzott az irodalmi, zenei, képzőművészeti élet. Nagymértékben gyarapodott a kutatóintézeti hálózat, s a magyar tudomány olyan nagyságokat adott a világnak, mint Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede, Békésy György, Wigner Jenő stb. (Bár többségük tudományos munkásságát külföldön fejtette ki, részben az itthoni antiszemitizmus miatt is) Rendkívül hasznos és értékes munkásságot folytatott a korabeli kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó, de számos nyomát látjuk a spontán társadalmi kezdeményezésnek is, hiszen virágzott az egyesületi élet, nagyszerűn működött a társadalmi önszerveződés. Ennek a pezsgésnek a központjai voltak a Hangya Szövetkezet, a Zöldkereszt-hálózat, a Regnum Marianum, a KALOT és sok más közösségformáló, értékközvetítő egyesület.

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Érettségi témakörök TÉMÁK 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

XIII. Megítélése 1. Kormányzósága alatt. Nemzetközi megítélése

XIII. Megítélése 1. Kormányzósága alatt. Nemzetközi megítélése XIII. Megítélése 1 Horthy Miklós pályafutásának egyes szakaszait itthon és külföldön a történészi elemzések többsége szerint erősen túlzó vádak érték, legelőször az egykori kisantant propagandistái, majd

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a történelem tudományágban

Részletesebben

Három reform Magyarországon

Három reform Magyarországon 24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 10. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

HTKT KGÁI Nádor Utcai Tagintézmény Kistérségi történelem szaktárgyi verseny 2008. 1. Mely politikai pártokat vezették az alábbi politikusok hazánkban?

HTKT KGÁI Nádor Utcai Tagintézmény Kistérségi történelem szaktárgyi verseny 2008. 1. Mely politikai pártokat vezették az alábbi politikusok hazánkban? 1. Mely politikai pártokat vezették az alábbi politikusok hazánkban? a. Károlyi Mihály Függetlenségi és 48-a Párt b. Jászi Oszkár: Polgári radikális Párt c. Peyer Károly: Szociáldemokrata Párt d. Nagyatádi

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

CSAJÁNYI MELINDA A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA ÉS TRIANON 1. Bevezetés

CSAJÁNYI MELINDA A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA ÉS TRIANON 1. Bevezetés CSAJÁNYI MELINDA A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA ÉS TRIANON 1 Bevezetés A történetíró felé stabil belső és külső elvárás a leírandó tárgy lehető legszigorúbban vett tényalapú megközelítése. Mint amiképp azonban

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A két világháború közötti egyház és társadalom felépítése

A két világháború közötti egyház és társadalom felépítése A két világháború közötti egyház és társadalom felépítése Házi dolgozat Művelődéstörténet című szemináriumi tantárgyból Hegedűs Nóra Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyar-művelődésszervező

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 OU VZÍ Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 1. Mezőkovácsháza története vázlatosan (1) Mezőkovácsháza Magyarország egyik legnagyobb megyéjében, az 5669 km2 területű Békés

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A GYOSZ története (4. rész)

A GYOSZ története (4. rész) A GYOSZ - Chorin Ferenc elnök és az igazgatóság formális feloszlási határozatára - március végétôl nem mûködött. Tennivalója nem is lett volna, mivel a szocializált vállalatok élérôl a tulajdonosokat,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1. MAGYARORSZÁG A HÁBORÚ VÉGÉN A Központi hatalmak 1918 őszén teljes katonai vereséget szenvedtek. Béketárgyalási javaslatot tettek Wilsonnak,

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

I. GAZDASÁG - IGAZ-HAMIS

I. GAZDASÁG - IGAZ-HAMIS I. GAZDASÁG - IGAZ-HAMIS Adják meg, hogy az olvasott állítás igaz-e vagy hamis! Amennyiben hamisnak találják az állítást, jelöljék a hibát, illetve korrigálják azt! Egy állítás több hibát is tartalmazhat!

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

_Idegenként saját országomban?

_Idegenként saját országomban? _Idegenként saját országomban? Gábor Ősz Mennyire más jövőnek nézhetett volna elébe Európa, ha akár Lloyd George, akár Wilson felfogja, hogy a legnagyobb horderejű problémák, amelyekre figyelmet kellett

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben