Magyarország turizmusának történeti fejlődése és gazdasági jelentősége. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Átírás

1 Magyarország turizmusának történeti fejlődése és gazdasági jelentősége Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

2 2

3 Általános információk Magyarországról Területe: km2 Lakossága: fő (2002) Népsűrűség: 109,6 fő/ km2 Főváros: Budapest területe: 525 km2 lakossága: fő (2001) népsűrűség: 3378 fő / km2 3

4 ÉGHAJLAT Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. Évi középhőmérséklet: 10,5-11ºC 11ºC A leghidegebb hónap a január (napi középhőmérséklet -1ºC), a legmelegebb az augusztus (napi középhőmérséklet +21,3ºC), a napsütéses órák száma évente

5 TURISZTIKAI RÉGIÓK Az ország kilenc turisztikai régióra osztható 1. Budapest- Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Közép-Dunántúl, 4. Nyugat-Dunántúl, 5. Dél-Dunántúl, Dunántúl, 6. Észak-Magyarország, 7. Észak-Alföld Alföld, 8. Dél-Alföld Alföld, 9. Tisza-tó. 5

6 6

7 Magyarország üdülőkörzetei A kutatók napjainkra az országot 30 térségre ezen belül 16 tájegységre, 14 laza üdülőkörzetre és tájegységeken kívüli településekre sorolják be. Típusok: tájegység a települések természetföldrajzi, idegenforgalmi adottságai és műszaki-gazdasági paraméterei alapján egyaránt szorosan összefüggő térség; laza üdülőkörzet a települések idegenforgalmi adottságai és a műszaki-gazdasági paraméterei révén összekapcsolható térség; település már meglévő, illetve potenciális idegenforgalmi vonzással (vagy csak kínálattal) rendelkező, vagy a turisztikai áramlással érintett közigazgatási hely. 7

8 Térségek Tájegységek Kiemelt üdülőkörzetek Laza üdülőkörzet 1. Balaton X X 2. Dunakanyar X X 3. Mátra-Bükk X X 4. Velencei-tó, X X 5. Sopron-Kőszeghegyalja X X 6. Tisza-tó (Közép-Tiszavidék) X X 7. Mecsek-Villány X X 8. Szigetköz X 9. Őrség X 10. Bakony X 11. Ráckeve X 12. Alsó-Duna X 13. Aggtelek és környéke X 14. Zemplén és a Hernád-völgy X 15. Alsó-Tisza X 16. Hortobágy X 17. Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát X 18. Rába-Marcal mente X 19. Göcsej és a Zalai-dombság X 20. Kaposvölgy X 21. Dél-Zala X 22. Belső-Somogy X 23. Vértes-Gerecse X 24. Budai hegyvidék X 25. Gödöllői-dombság X 26. Cserhát-Karancs X 27. Felső-Tiszavidék X 28. Szolnoki Tisza-szakasz X 29. Hármas-Körös X 30. Szanazug X 8

9 Tájegységek Kiemelt üdülőkörzetek Balaton Dunakanyar Mátra-Bükk Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja Tisza-tó (Közép-Tiszavidék) Mecsek-Villány Szigetköz Őrség Bakony Ráckeve Alsó-Duna Aggtelek és környéke Zemplén és a Hernád-völgy Alsó-Tisza Hortobágy Balaton Dunakanyar Mátra-Bükk Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja Tisza-tó (Közép-Tiszavidék) Mecsek-Villány 9

10 Laza üdülőkörzet Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát Rába-Marcal mente Göcsej és a Zalai-dombság Kaposvölgy Dél-Zala Belső-Somogy Vértes-Gerecse Budai hegyvidék Gödöllői-dombság Cserhát-Karancs Felső-Tiszavidék Szolnoki Tisza-szakasz Hármas-Körös Szanazug 10

11 Magyarország üdülőkörzetei 11

12 12

13 UNESCO Világörökségek listája az Aggteleki-karszt karszt és a Szlovák-karszt karszt barlangjai, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Hollókő ófalu és táji környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta, a Pécsi Ókeresztény sírkamrák, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed az Andrássy út és történelmi környezete, Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj. 13

14 Magyarország turizmusának történeti fejlődése XVIII. sz. vége XIX. sz. közepéig Nemesi kiváltság az utazás Külföldi gyógyfürdők látogatása (pl. Csehország) A fürdőélet kezdetei és a polgárosodás Balatonfüred - ivókúrák, Anna-bál 1825 Keszthely Festetics család Hévíz gyógyvíz Reformkor: kaszinó, lóverseny Csárdák Az első szállók megjelenése 14

15 XIX. sz. 2. felétől XX. sz. elejéig: Vasúti közlekedés fejlődése, filléres vonatok 1896: Millenniumi kiállítás Első fürdőtelepek: Siófok, Balatonfüred, Fonyód-Bélatelep villanegyedek 15

16 XX. sz. elejétől XX. sz. közepéig (a két világháború között) A trianoni veszteség után a belső értékek felértékelődése Magashegységek elvesztése Erdők elvesztése Autó, busz megjelenése, utak építése Gyógyfürdők, strandok népszerűsödése Ásványvizek palackozása (Kékkuti,, Mohai Ágnes, Margitszigeti, Parádi, Apenta, Salvus, Mira,, stb.) 16

17 Klimatikus gyógyhelyek felértékelődése (asztma, szamárköhögés gyógyítása): Mátra, Bakony, Mecsek, Sopron (Lővérek( Lővérek), Kőszeg (Írottkő( Írottkő) Lillafüredi Palotaszálló (Meseautó c. film) 1926 IBUSZ létrejötte (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt.) 1930-as évektől fizető vendéglátás és a falusi turizmus terjedése 17

18 A szocializmus időszaka Háborús veszteségek és az új politikai berendezkedés hatása: Infrastruktúra pusztulása Államosítás Szállodákba kormányzati szervek költöztek, vagy lakásokká alakították Gazdaságpolitika (neh ehéziparosítás) Turizmus fejlesztése se Külpolitika (hideghábor ború) Turisták k szabad áramlása KGST turisták k jöhettek: j NDK-NSZK NSZK családi találkoz lkozók Szociális turizmus: : vállalati, családi és ifjúsági üdültetés a gulyásszocializmus turizmusa a legvidámabb barakk 18

19 Állami irány nyítás: IBUSZ államosításasa Új állami utazási irodák: Express, Cooptourist Volántours Országos Idegenforgalmi Tanács Országos Idegenforgalmi Hivatal Megyei Idegenforgalmi Hivatalok Megyei Vendégl glátóipari Vállalatok Danubius szállodal llodalánc létrehozl trehozása: 1972-ben, gyógyturizmusra gyturizmusra specializálódott 19

20 Állami beruházások sok: szállodaépítések Siófok: Arany- és Ezüstpart Pártüdülők Úttörővasút: Csillebérc Kis-Balaton lecsapolása környezetvédelem, turizmus 1978 első hosszútávú Idegenforgalmi Fejlesztési si Koncepció 300 m $ értékű magyar-osztrák szállodafejlesztési hitelkonstrukció (Fórum, Hyatt, Novotel) Bp. Kongresszusi központ Ferihegy II. Új hegyeshalmi határátkelő 20

21 Magánszektor Fizető vendéglátás 1968 után Zimmer frei mozgalom Családi tanyák, nyaralók építésének engedélyezése korlátozás mellett Magánéttermek, magán kereskedelmi egységek as években Tömegturizmus kialakulása Tömeges igények középszerű kielégítése KGST turisták igénytelensége Közlekedés fejlődése, Tömegszórakoztatás: gulyásparty gulyásparty 21

22 Magyar határok megnyitása NDK menekültek átengedése a a gulyásszocializmus sszocializmus mint vonzerő kezdeti nagy érdeklődés Rendszerváltoz ltozás s következmk vetkezményei: Gazdasági válsv lság munkanélk lküliség belső turizmus hanyatlása Privatizáci ció: : pártp rtüdülők, szállod llodák, úttörővasút, Külföldi ldi tőke t megjelenése: Multinacionális lis cégek c megtelepedése szállodaipar, utazási iroda, autókölcs lcsönzés s terület letén Beutazók k szerkezetének átalakulása ex-kgst vendégek érdeklődése csökkent Német egyesítés s miatt kevesebb a németn Új j piacok is megnyíltak: JAPÁN, SPANYOL ANYOL,, BELGA, NBR, SKANDINÁV 22

23 1990-től, a rendszerváltozás turizmusa Igények átalakulása Magasabb színvonal nvonalú szolgáltat ltatás Magasabb kategóri riájú száll lláshelyek Tömegturizmus csökken kkenése: Új priorítások Minőség, új j termékek Egészs szség- Konferencia- Bor és s gasztronómia Aktív- - turizmus 23

24 Új j beruházások 4-5* szállod llodák Kastély ly- és wellnesszáll llók Privatizáci ció Multinacionális lis cégek c megjelenése: szálloda, utazási iroda, kölcsönzés Irány nyítás: Magyar Turizmus RT. (mára már m Zrt.) GKM, Államtitkárság Országos Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Idegenforgalmi Bizottság Regionális Marketing Bizottság Tourinform irodák 24

25 Magyarország helye a világ turizmusában 1. Magyarország g bevételeinek, látogatl togatóinak mérésem KSH: határon regisztrált látogatl togatók (1998 óta nem mérik m bontva a turistákat és s látogatl togatókat) kereskedelmi száll lláshelyek forgalma MNB: külfk lföldiek ldiek turisztikai célú költése WTO adatai Kutatások: küldőpiac, utazási szokások sok Év Látogatók (fő) Turista (fő) m 20 m m 23 m m 17 m m ,7 m Kb. 15 m ,4 m 25

26 26

27 Az 1980-as évek mennyiségi növekedn vekedés az 1990-es évek során n a magyarországi gi beutazó turizmust volumenében csökken kkenés s jellemezte, okai: a többi t volt szocialista ország g népszern pszerűségének növekedn vekedése, a balkáni háborh ború kitörésének és s a kelet-eur európai küldőpiacok gazdasági gi nehézs zségeinek 2000 és s 2002 között k ismét t emelkedett a Magyarországra gra látogatl togatók k száma Külföldi ldi turisták k száma: 1980-ban 10 m főf 1990-ben 20 m főf W ben 15 m főf W 13. Felzárk rkózott: Lengyelo., Hongkong, Oroszo., KínaK W 1-5.: 1 Franciao., Spanyolo., USA, Olaszo., KínaK Átlagos tartózkod zkodási idő: : 3 éjszaka A külfk lföldi ldi vendégek átlagos tartózkod zkodási ideje: 3,4 éjszaka A belföldi ldi vendégek átlagos tartózkod zkodási ideje: 2,6 éjszaka 27

28 28

29 29

30 Magyarország helye a világ turizmusában 3. Foglalkoztatottak: 6,2 %-a% a dolgozott a turizmusban 10 %-a% a dolgozott közvetett k módon m a turizmusban multiplikátor tor hatás GDP 2002-ben: GDP 4,9 %-át% t adta a turizmus 800 md Ft = 3,4 md GDP 10,3 %-át% t adta a turizmus közvetett k módon m multiplikátor tor hatás Külkereskedelmi mérleg m hiány 37 %-t% t fedezi (2003) A folyó mérleg hiány 27 %-át% t fedezi (2003) Beutazó turisták k költk ltése szolgáltat ltatás s exportnak számít 30

31 31

32 Magyarország helye a világ turizmusában 4. Deviza bevételek: 2003-ban 12 %-kal% csökkent okai: holland, német, n osztrák k turisták k száma csökkent, gazdaság g helyzet miatt, Balaton vízhelyzete v miatt W bevételeinek 1 %-a% Magyarország g nem szerepel az első 15 helyen, bár r bevételei folyamatosan nőttek n a turistalétsz tszám m csökken kkenése ellenére Az egy turistára ra jutó bevételek: EU: /fő Magyarország: g: /főő Év m md ,4 md ,4 md md 32

33 33

34 Magyarország turizmusának problémái 1. Elmaradott infrastruktúra Alacsony színvonalú szolgáltatások A turizmus szezonalítása Komplex turisztikai termékek hiánya Szállodai kapacitás alacsony aránya Szakképzetlen munkaerő Nyelvismeret hiánya Nincs szemlélet váltás Magas a fekete gazdaság aránya Külföldi látogatók megoszlása kedvezőtlen: Kiránduló: 42 % Átutazó: 12 % Turisták: 46 % (1/10-e e jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken) 34

35 Magyarország turizmusának problémái 2. Alacsony az utazási irodák által szervezett forgalom: 2 % Beutazások 70 %-a% a szomszédos országból érkezik (rokoni, baráti kapcs.) Erős területi koncentráció: Budapest Balaton A Puszta Vendégéjszakák 60 %-a% Forgalom 40 %-a% Szezon: július, augusztus Belföldi turizmus alacsony szintje Vendégéjszakák 39 %-a% a belföldi Szállodai éjszakák 32 %-a% a belföldi 35

36 36