Közép-Dunántúli Addiktológiai Egyesület. Alapszabálya

Átírás

1 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, valamint a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a Közép-Dunántúli Addiktológiai Egyesület Alapszabálya /A módosítással egységes szerkezetben/ 2015.

2 I. Általános rendelkezések Az egyesület neve: Közép-Dunántúli Addiktológiai Egyesület Az egyesület rövidített neve: addiktológiai egyesület" Az egyesület székhelye: 8440 Herend, Vadvirág u Az egyesület jogállása: Az egyesület a tagjai által önkéntesen, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, /továbbiakban: Ectv./ valamint a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről /továbbiakban: Ptk./ felhatalmazása alapján - létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület a nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé és kezdi meg tevékenységét Az egyesület képviselője: Lovizer János 8440 Herend, Vadvirág u Az egyesület célja, tevékenységei: Az egyes emberek, családok, közösségek egészségének megóvása, az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, illetve egészségügyi, mentális rehabilitációs tevékenység végzése a különböző addikciókkal érintettek körében. A függőségekkel kapcsolatban rendelkezésre álló valós, korszerű ismeretek és hiteles tapasztalatok felhasználásával az egyének, közösségek téves szemléletének, hozzáállásának pozitív befolyásolása, formálása. Az addikciók kezelése körében eredményes, közösségi alapú, rendszerszemléletű, betegségelvű és felépülés-központú eljárások, technikák alkalmazása, elterjesztése, hozzáférhetővé tétele a függőségekkel érintettek, a legfenyegetettebb csoportok (pld. fiatalkorúk), valamint az érdeklődők részére. A hatékony addiktológiai megelőzésre és rehabilitáció megvalósítására, végzésére felkészült, együttműködésre alkalmas múlti-professzionális szakmai csoport létrehozása és működtetése, mely tevékenysége keretében felhasználja az önsegítő csoportok és az egyének spirituális erőforrásait is. Egy Addiktológiai Konzultációs- és Csoport-Központot létrehozása, melynek főbb szolgáltatásai: addiktológiai konzultáció: állapotfelmérés, egyéni konzultáció, családi konzultáció, családi szembesítés, munkahelyi szembesítés, hozzátartozói konzultáció,

3 addiktológiai ismeretterjesztő és pszichoedukációs előadások előkészítése és lebonyolítása különböző célcsoportok részére (iskolai prevenció, szakemberek, szülői csoportok, stb.). Együttműködés szervezése és fenntartása az egészségügyi és szociális ellátórendszerben szereplő szakemberekkel (háziorvos, pszichiáter, pszichológus, családgondozó, szociális munkás, pedagógus, stb.) annak érdekében, hogy az addikciós problémák felismerésre kerüljenek, Az egyesület gazdasági tevékenységet csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlen összefüggésben, azt nem veszélyeztetve végez. Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott céljaira, közhasznú tevékenységére fordítja. Közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet, amennyiben az általánosan meghatározott feltételeknek megfelel Az Egyesület közhasznú tevékenységei: Az egyesület fenti célok elérése érdekében végzett tevékenységei megvalósításával közhasznú tevékenységet végez az alább felsorolt állami és önkormányzati közfeladatok körében: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, (Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv. 35. ) szociális alapellátás keretében családsegítés, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, (A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. tv. 64. (4) a, c, d, e, f,) gyermekvédelem területén pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 39., (2) b) beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek részére nevelési tanácsadás, pszichológiai ellátás biztosítása. (A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC tv. 4. (2), 18. (2) d)) 1.7. Az egyesület működési területe: Az egyesület tevékenységét Közép-Dunántúlon, területi szinten fejti ki. II. Az egyesület tagsága II./1. A tagsági jogviszony keletkezése, tagfelvétel: 1.1. Az egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki a évi V. törvény és az Ectv. alapján tagsági viszonyt létesíthet, nemre, nemzetiségre, vallásra, származásra, pártállásra és vagyoni helyzetre tekintet nélkül, belépési szándékáról

4 nyilatkozik, valamint vállalja jelen alapszabályban foglaltak teljesítését A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozatnak az Elnökség általi elfogadásával, valamint az időarányos éves tagdíj megfizetésével keletkezik. A belépési nyilatkozatot írásban kell benyújtani az egyesület elnökségéhez. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a belépni szándékozó személyi adatait, valamint azt, hogy az egyesület alapszabályának rendelkezéseit és más, az egyesülethez kapcsolódó feltételeket (pl. tagsági díjfizetési kötelezettség) magára nézve kötelezőnek ismeri el. Tagfelvételre évente két alakalommal az Elnökség által szükség szerint meghatározott időpontokban van lehetőség. Az Elnökség tagfelvételt elutasító döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagot bejegyzik az egyesület tagnyilvántartásába, nevének és lakcímének és elektronikus elérhetőségének a feltüntetésével. A tagság megszűnésekor ennek tényét és a megszűnés okát szintén be kell jegyezni a nyilvántartásba A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. II./2. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei: Az egyesületi tag jogai: részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, jelen lehet az egyesület közgyűlésein, azokon szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható az egyesület valamennyi tisztségére és szerveibe, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, kedvezményeit, az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban az egyesület összes iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet, ellenőrizheti az egyesület szerveinek tevékenységét, valamint tájékoztatást és elszámolást kérhet az egyesület vagyoni helyzetéről, Az egyesületi tag kötelességei: köteles eleget tenni az Alapszabályban és az egyesület szerveinek határozataiban meghatározott kötelezettségeinek, köteles tevékenységével az egyesület tevékenységét elősegíteni, köteles tagdíjat fizetni, amelynek mértékéről és esedékességéről a Közgyűlés dönt, a tagdíj fizetésén kívül ellenszolgáltatás nélküli vagyoni támogatás a tagtól csak az egyesület Közgyűlése által jóváhagyott célra és kizárólagosan önkéntes alapon kérhető, vállalja, hogy az egyesület célkitűzéseinek teljesítése érdekében az egyesület tagságát támogatja és segíti.

5 II. 3. Az egyesület különleges jogállású tagjai: 3.1. Pártoló tag: A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségbe nem választható, és nem fizet tagdíjat Tiszteletbeli tag: A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy a tiszteletbeli tagot az egyesület elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a Közgyűlésen Az egyesület különleges jogállású tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlésen, vagyoni hozzájárulással segíthetik az egyesület működését. II/4. A tagsági jogviszony megszűnése 4.1. A tagsági jogviszony megszűnik: a tag halálával, az egyesület jogutód nélküli megszűnésével, a tag kilépésével, a tag kizárásával A tag kilépési nyilatkozatát írásban köteles az egyesület Elnökségének benyújtani, azonban nem köteles azt indokolni. A tag tagsági jogviszonya a nyilatkozatnak az egyesület Elnöksége általi átvételével szűnik meg. 4.3 A tagot az egyesületből kizárni az egyesület Közgyűlésén egyszerű többséggel hozott határozat vagy rendkívüli esetben az egyesület Elnöksége által hozott írásbeli határozat alapján, az alapszabály, jogszabály, vagy közgyűlési határozat súlyos, vagy ismételt megszegése esetén lehet. A határozatot meg kell indokolni és lehetőséget kell adni a kizárandó tagnak, hogy érdemi védekezését szóban, vagy írásban előterjessze. Az Elnökség határozata ellen a kizárt tag felülvizsgálat érdekében, a Közgyűléshez fordulhat. III. Az egyesület szervezete III./1. A Közgyűlés 1.1. Az egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll (tagság) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést az egyesület Elnöksége hívja össze, a tagok részére ajánlott küldeményként megküldött, írásbeli meghívó útján. / A Közgyűlés elektronikus úton is összehívható./ A meghívónak tartalmaznia kell - a jogi személy nevét és székhelyét,

6 - az ülés idejének és helyszínének megjelölését, - az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A döntéshozó szerv az ülését a VMJV Családsegítő Szolgálatának előadótermében tartja. /Veszprém, Mikszáth Kálmán u. 13./ Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azok a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal az érdekeltekhez megérkezzenek. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a közgyűlés ülése előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagság legalább 1/4-e írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri. (Rendkívüli Közgyűlés) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha - az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, - az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, - vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fent leírtak alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni Határozatképesség, határozathozatal: A közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,

7 - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, - akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója, - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, - vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szavazás módja nyílt. Bármelyik tag indokolt kérelme alapján, a Közgyűlés a szavazás titkossá nyilvánításáról dönthet. Amennyiben a fentiek szerint összehívott Közgyűlés nem határozatképes, akkor a határozatképtelenség megállapítását követő időpontra előzetesen összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül az eredeti napirendi pontok tekintetében, amennyiben a tagokat erre az eredeti meghívóban előre figyelmeztették A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívott személyek, pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vehetnek részt A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell különösen a hozzászólásokat, a különvéleményeket, valamint a határozatokat. Az egyesület elnöksége a Közgyűlések határozatairól nyilvántartást vezet, amelyből kiderül a határozatok teljes szövege, a döntéshozatal időpontja, a döntés hatálya, valamint a szavazati arányok számszerű feltüntetése (Kgy. Határozatok könyve). A Közgyűlés határozatairól az egyesület Elnöksége a tagokat, illetve a határozattal érintett egyéb érdekelt személyeket a határozat meghozatalától számított 30 napon belül ajánlott postai küldemény útján, vagy más igazolható módon tájékoztatja A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek: az Alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés, ezen belül az éves tagdíj mértékének és esedékességének meghatározása, az éves beszámoló, az elnökség egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása, az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

8 az egyesület tisztségviselő /elnökség, felügyelő bizottság / tagjainak megválasztása, a tagok esetleges visszahívása, döntéshozatal tag kizárásáról, kivéve a rendkívüli eseteket, végelszámoló kijelölése, minden olyan további kérdés, amit jogszabály előír, vagy a Közgyűlés saját hatáskörébe von. III/2. Az Elnökség 2.1. Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az Elnökség a jogszabályok, az Alapszabály, a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között a törvényes működés, a napi ügyek és a szakmai ügyek vitelének első számú irányító szerve. Jogosult és köteles intézkedni minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe Az Elnökség rendelkezéseit írásbeli határozat formájában hozza, azokról nyilvántartást vezet, amelyből kiderül a határozatok teljes szövege, a döntéshozatal időpontja, a döntés hatálya, valamint a szavazati arányok számszerű feltüntetése (Elnökségi határozatok könyve). Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az ülésen, - a zárt ülések kivételével - az egyesület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Elnökség ülését írásban a napirend közlésével kell összehívni. Az összehívás az elnök feladata. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen, az összes tagja jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van, a szavazás módja nyílt. Bármelyik elnökségi tag indokolt kérelme alapján, az Elnökség a szavazás titkossá nyilvánításáról dönthet. Az Elnökség határozatairól az egyesület Elnöksége a tagokat, illetve a határozattal érintett egyéb érdekelt személyeket a határozat meghozatalától számított 30 napon belül ajánlott postai küldemény útján, vagy elektronikus levél útján tájékoztatja Az Elnökség az Elnökből és két elnökségi tagból áll. Egyesület elnöke: Lovizer János 8440 Herend, Vadvirág u. 45. Elnökségi tag: Farkasné dr. Pintér Márta 8200 Veszprém, Stadion u. 26/C. III/1. Elnökségi tag: Kalocsainé Erdélyi Veronika 8200 Veszprém, Petőfi S. u. 4.

9 Az egyesület elnöke az egyesület mindennapi működésével kapcsolatos teendők ellátásáért felelős. A háromtagú Elnökség tagjait az egyesület Közgyűlése az egyesület tagságából nyílt szavazással 3 évre választja. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak. Az Elnökség bármelyik tagja az egyesület alapszabálya, jogszabály megsértése, tevékenységére vonatkozó etikai szabályok megsértése, továbbá az üléseken történő részvétel többszöri indokolatlan elmulasztása esetén, a megbízása lejárta előtt, a Közgyűlés által bármikor visszahívható. Az Elnökség tagjai nem lehetnek más, jelen egyesület céljaival össze nem egyeztethető tevékenységű szervezet vezető tisztségviselői. Az egyesület céljaival ellentétes vagy azt veszélyeztető egyéb tevékenységet sem folytathatnak. Az elnökségi tag, vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. - Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. - Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. - - Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. - Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől Az Elnökség tevékenységét társadalmi munkában, javadalmazás nélkül látja el, azonban igazolt költségtérítésre jogosult. Az Elnökség maga határozza meg ügyrendjét, működéséről a Közgyűlésnek beszámolni köteles Az egyesület Elnöksége szükség szerint, de legalább évente kétszer ülést tart, ahol beszámolnak a végzett munkáról, tájékoztatják egymást az egyesület aktuális ügyeiről, egyeztetik, és egymás között elosztják az ezzel kapcsolatos teendőket Az Elnökség az egyesület működéséről éves beszámolót készít, melyet a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra. A beszámoló akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a Közgyűlés határozatával elfogadta Az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyek: Az Elnökség: dönt a tag felvételéről, illetve rendkívüli esetben a tag kizárásáról, képviseli az egyesületet a bíróságok és más hatóságok, továbbá az állami és önkormányzati szervek előtt,

10 gondoskodik az egyesület adminisztrációs rendjének kialakításáról és szabályszerű működtetéséről, gondoskodik az egyesület eszközeinek és forrásainak nyilvántartásáról, a köztartozások teljesítéséről, gondoskodik az egyesület szám-, és könyvvitelének szabályszerű vezetéséről, az éves beszámoló elkészíttetéséről, szervezi és irányítja az egyesület kapcsolatait, gyakorolja az egyesület alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat, dönthet minden olyan további kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. III/3. Az egyesület Felügyelőbizottsága 3.1. Az egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére saját tagjaiból felügyelő bizottságot hoz létre. A közgyűlés nyílt szavazással választja meg a felügyelő bizottság tagjait 3 éves időtartamra. Felügyelőbizottság elnöke: Németh Klára Gabriella 8000 Székesfehérvár, Dési u. 6. Felügyelőbizottsági tag: Szilvási Zoltánné 8581 Bakonyjákó, Kossuth u. 50. Felügyelőbizottsági tag: Urbanics Júlia 8248 Nemesvámos, Kapsa u A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja A felügyelő bizottság feladatai: - Az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, - Az éves mérleg felülvizsgálata, az egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, - A gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének vizsgálata, - A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, - Az egyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése A felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az egyesület vezető tisztségviselőitől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az egyesület Elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, ennek megszüntetésére és annak módjára is fel kell hívnia a figyelmet.

11 Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, a felügyelő bizottság közvetlenül intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását. A felügyelő bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke az egyesület közgyűlésének köteles beszámolni A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve köteles részt venni, ha más jogszabály vagy Alapszabály így rendelkezik. 3.6 A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: - Az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. - A vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 3.7 A felügyelőbizottság tagja olyan személy lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A felügyelő bizottság összehívásáról az elnök köteles gondoskodni, a tagoknak küldött

12 írásbeli meghívó útján. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, valamint napirendjét. A Felügyelő Bizottság összehívását bármelyik tag, az elnökség bármelyik tagja, illetve bármely érdekelt szervezet, vagy személy kezdeményezheti. Minden felügyelő bizottsági tagnak egy szavazata van. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen, mindhárom tag jelen van. A felügyelő bizottság ülései nem nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza Összeférhetetlenség A Közgyűlés a szervezet tisztségviselőinek megválasztásánál figyelembe veszi az egyesületekre vonatkozó jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján: - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül. - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja az a személy aki vezető szerv elnöke, vagy tagja, a másik, hasonló tevékenységet ellátó társadalmi szervezettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, fenti két pontban meghatározott személyek hozzátartozója. IV. Az egyesület képviselete 4.1. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők önállóan látják el A bankszámla feletti rendelkezéshez két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. V. Az egyesület vagyona, működése

13 5.1. Az Egyesület bevételei: tagdíj, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel, a költségvetési támogatás: - a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; - az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; - az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevétel Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költség Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja Határozatok és nyilvánosság A Közgyűlés döntéseit az Egyesület Elnöke a határozatok tárában tartja nyilván. A

14 nyilvántartásban fel kell tüntetni az egyes döntések tartalmát, időpontját, hatályát a támogatók és ellenzők számarányát nyílt szavazás esetén személyét. Az Egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről, írásban utólag igazolható módon az Elnök gondoskodik. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Egyesület Elnöke az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban, bárki betekinthet. Az Egyesület működésének módjáról, az Egyesület beszámolóinak közléséről az Egyesület időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően - a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők: - Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből. - Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból. - Az Egyesület honlapján. - Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján. VI. Az egyesület megszűnése 6. Az egyesület megszűnése: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése:

15 - határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; - megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; - a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy - az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért Az egyesület jogutódlással történő megszűnése Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt Rendelkezés a fennmaradó vagyonról Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

16 A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg az Ectv. 10/A. szerint. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. VII. Vegyes és záró rendelkezések Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló, évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak Az Alapszabályt az Egyesület május 8. napján megtartott Közgyűlése elfogadta. Veszprém, május 8. Lovizer János az egyesület elnöke Előttünk, min tanúk előtt: 1. Név:... Lakcím: Név:... Lakcím:...