NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010.2 NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT"

Átírás

1 T Á R S A D A L O M T Ö R T É N E L E M M Û V E L Ô D É S TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT BEVEZETÉS: Egry Gábor: Nemzetiségpolitikák a két világháború között ÁLLAM- ÉS NEMZETESZMÉK: Erôs Vilmos: A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig; Paksa Rudolf: Fajvédôk, nyilasok, hungaristák a nemzetiségi kérdésrôl; Péterfi Gábor: Szabó Dezsô és a nemzetiségi kérdés NEMZETI- SÉGPOLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK Eiler Ferenc: A nemzetiségi kérdés Hartán, Szereplôk, motivációk és törekvések; Sárándi Tamás: Kisebbségpolitika a közigazgatási gyakorlatban a katonai közigazgatás idején; Egry Gábor: Tükörpolitika. Magyarok, románok és nemzetiségpolitika Észak-Erdélyben, SZEMLE: Mészáros Zoltán: A délszláv államról (Bíró László könyvérôl)

2

3 LIMES TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT TATABÁNYA

4

5 TARTALOM Nemzetiségpolitika a két világháború között Szerkesztette: Egry Gábor BEVEZETŐ Egry Gábor: Nemzetiségpolitikák Magyarországon, ÁLLAM- ÉS NEMZETESZMÉK Erős Vilmos: A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig. (Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében.) Paksa Rudolf: Fajvédők, nyilasok, hungaristák a nemzetiségi kérdésről Péterfi Gábor: Szabó Dezső és a nemzetiségi kérdés NEMZETISÉGPOLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK Eiler Ferenc: A nemzetiségi kérdés Hartán, Szereplők, motivációk és törekvések Sárándi Tamás: Kisebbségpolitika a közigazgatási gyakorlatban a katonai közigazgatás idején Észak-Erdélyben Egry Gábor: Tükörpolitika. Magyarok, románok és nemzetiségpolitika Észak-Erdélyben, Szemle Mészáros Zoltán: A délszláv államról a tények tükrében Információk

6 Limes 4 Limes

7 Limes 5 Bevezető Egry Gábor Nemzetiségpolitikák Magyarországon, Kevesen vitatnák, hogy a nemzetiségi kérdés jelentős szerepet játszott korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eseményeiben, Magyarország felbomlásában, jelentős területei elvesztésében. Annál is inkább, mivel a szomszédos (utód)államok igényei, majd a békekonferencia döntései nagyrészt éppen a nemzeti önrendelkezés elvén alapultak, kiegészítve azzal az állítással, miszerint a magyar nemzetiségi politika a dualizmus korában a kisebbségek asszimilációjára, felszámolására tört, gyakorlata pedig a nemzetiségek elnyomásának szélsőséges formáját jelentette. A nemzeti önrendelkezés elve ami a békecsinálók értelmezésében Magyarország függetlenségének elnyerését is magában foglalta a két világháború közti nemzetközi rendszer egyik fontos, mindazonáltal nem a legfontosabb elve lett, kiegészítve a kisebbségi jogok doktrínájával. A Népszövetség védelme alá helyezett kisebbségvédelmi szerződések rendszere, a panaszjog biztosítása új megközelítést és új korszakot ígért noha távolról sem juttatta nyugvópontra a kérdést. 1 Ami Magyarországot illeti, 1919 bízvást töréspontnak tekinthető a hazai nemzetiségpolitika történetében. Elsősorban nem is azért, mert a Népszövetség égisze alatt létrehozott intézmény- és szerződésrendszer Magyarországot is kötelezte, hanem az ország nemzeti és etnikai összetételében bekövetkezett drámai változások miatt. Míg az 1910-es népszámlálás szerint a Horvátország nélküli Magyarország lakóinak mintegy 54%-a volt magyar anyanyelvű, 2 addig 1920-ban a lakosság közel 90%-a számított magyarnak. Míg 1918-at megelőzően a legnagyobb nemzeti kisebbség, a románok lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt (a sorban következő szlovákoké és németeké az 1,9 milliót), addig ban az 551 ezer német anyanyelvű a lakosság 6,9%-át, a 142 ezer szlovák anyanyelvű 1,8%-át tette ki. A soknemzetiségű Magyarország lényegében homogén nemzetállam lett. 3 Ráadásul az ország területén maradt nemzetiségek társadalomszerkezete is megváltozott. A falusi németek jelentős része kevéssé volt fogékony a német nemzeti eszmére, akárcsak az alföldi és pilisi szlovákok zöme. Míg az első világháborút megelőzően a milliós nemzetiségek elitje akár tömegek mozgósítására is képes volt politikai céljai érdekében, most a nemzetiségek még egy-egy parlamenti képviselőt is csak a kormánypárt jóindulatának köszönhetően választhattak meg. 4 Az ország nemzetiségi összetételének változása nem maradt hatás nélkül a nemzetiségi politika céljaira sem. Míg 1918 előtt a legfontosabb feladat a veszélyesnek tartott nemzeti mozgalmak szemmel tartása, esetleg pacifikálása volt, 5 addig 1919 után a nemzetiségpolitika feladatát nem elsősorban az immár sokkal kisebb fenyegetést jelentő kisebbségek szemmel tartása képezte, hanem nem kis csavarral az országterület részleges vagy

8 Egry Gábor 6 Bevezető teljes helyreállításának elősegítése. 6 Így aztán a két világháború közti nemzetiségpolitikában revízió és nemzetiségi kérdés (továbbá a területi integritás) nehezen elválasztható módon fonódott össze. Tekintettel a megváltozott etnikai viszonyokra, a magyar nemzetiségpolitika sok vonatkozásban virtuális nemzetiségpolitikává vált, amely elsősorban nem csak egy adott kérdés kezelését, esetleg megoldását célzó szakpolitikaként működött, hanem egy nem létező állam eljövendő viszonyaira koncentrált. Ebben a megközelítésben a nemzetiségi kérdés főként a leszakadt nemzetiségek számára elfogadható, őket hazacsábító megoldások kidolgozását jelentette. Ez egyáltalán nem volt új gondolat, már zavaros időszakában is ez volt a kormányzati nemzetiségpolitika egyik fő mozgatórugója. A különbség mindössze annyi volt, hogy akkor még lehetőség volt gyakorlati lépésekkel is demonstrálni a magyar állam elszántságát például a rutén vagy a nyugat-magyarországi autonómiák, a békeszerződés kijelölte határok érvénybe lépését követően már kevésbé. Ez azonban nem szegte kedvét azoknak, akik arra a kérdésre keresték a választ, miként lehetne a reményeik szerint majdan ismét helyreállított Magyarország belső stabilitását megteremteni, természetesen azzal a kikötéssel, hogy ez azért ne sodorja veszélybe a magyarok pozícióit. Habár ez a kezdeti feltétel meglehetősen szűkre szabni látszik a lehetőségeket, a különböző tervek sora igen változatos megnagyobbodott Magyarországot képzelt el. Csak a legismertebbeket és a legfontosabbakat kiemelve, említésre érdemes Ottlik László (egyébként a Miniszterelnökség Kisebbségpolitikai Ügyosztályának munkatársa) Új Hungária terve, 7 Bethlen István koncepciója Erdély esetleges önállóságáról, 8 Teleki Pál tervei a visszacsatolt Kárpátalja autonómiájáról, 9 a nyilasok törvényjavaslata, 10 Bajcsy-Zsilinszky Endre elképzelése Erdély jövőjéről, 11 vagy éppen Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitája a nemzetiségi autonómia lehetőségéről és szükségszerűségéről. 12 Közös eleme volt mindegyiküknek, hogy egy megnagyobbodott ország belső stabilitásának lehetőségét kutatták, többnyire olyan módon, hogy az egyúttal a kisebbségek elégedettségét is kiváltsa. Különbségek természetesen adódtak, ahogy nem egy esetben lényeges hasonlóságok is. Ottlik többek szerint Bethlen által inspirált terve 13 például abból indult ki, hogy az első világháborút lezáró békerendezésről bebizonyosodott tarthatatlansága, és már a nemzetiségek is visszavágynak Magyarországhoz. Az eljövendő Magyarország a szentistváni eszmére épülne, ami egyszerre biztosítja a nemzetiségek jogait és a magyarság természetes vezető szerepét. Ennek az elképzelésnek persze kritikusai is voltak, két irányból is. Jancsó Benedek például taktikai szempontból tartotta hibásnak az integritás elvének hangoztatását, mert a nyugati közvélemény új világháborút lát a terv mögött, Bajcsy-Zsilinszky viszont Jászi Keleti Svájcát vélte felderengeni, ami nem biztosítaná a magyarság összefogó erejét. 14 Ottlik elképzelése mögött, ahogy Bethlen önálló Erdélyről szóló terve esetében is, feldereng a két nagyhatalom közé szorult kis népek összefogásának évszázados eszméje, ami olyan, a Magyar Szemle konzervatívjaitól távol álló gondolkodókat is inspirált, mint Szabó Dezső, vagy az integrális revízió eszméjét az etnikai határok elvével szintén felváltó Németh László. A nyilasok ellenben egyáltalán nem akartak ellensúlyt képezni Németországgal szemben, számukra a nemzetiségek jogai faji elkülönülésükből következtek. Mindazonáltal ezek a koncepciók elsősorban az államszerkezet és az államszervezés kérdéseit érintették, ennek következtében meglehetősen elvont módon közelítették meg a nemzetiségi kérdést. A tényleges kisebbségi jogok részletes körülírására nem is nagyon

9 Egry Gábor 7 Bevezető vállalkoztak, leginkább az 1918 előtt (és persze a két világháború közt a szomszédos államokban a magyarság számára) kiemelt szerepet kapott problémákat érintették. Nyelvhasználat, emberséges és anyanyelven zajló közigazgatás, és a ritkán részletezett nemzeti vagy faji sajátosságok megőrzésének a joga volt a leggyakoribb, amit a centralizált állami berendezkedésről lemondó tervezetek természetesen regionális közigazgatási jogkörökkel egészítettek ki. Utólag könnyű rámutatni az ajánlat(ok) hiányosságaira, arra, hogy azok sokszor nem az adott pillanat igényeihez igazodtak, hanem sok szempontból az 1918 előtti hibákat akarták kiküszöbölni. 15 Ezzel együtt kétségtelen tény, hogy a magyar szellemi és politikai élet nem egy kiválósága őszintén törekedett a nemzetiségekkel való megbékélésre, és ennek olykor kézzelfogható bizonyítékát is adta. A fentebb említettek közül példaként talán az 1918 előtt még a kemény kéz politikáját helyeslő Bethlent érdemes kiemelni. Ő miniszterelnökként is szakított arra időt, hogy saját maga intézkedjen: a Csehszlovákiához került területekről származó, Magyarországon tanuló fiatalok kötelezően vegyenek részt szlovák nyelvoktatásban. Később pedig, immár a magyar politika nagy öregjeként kiállt amellett, hogy a visszacsatolt Észak-Erdély középiskoláiban mindenki számára kötelező legyen a román nyelv tanulása. 16 Ezzel együtt Magyarországon nem igen akadt olyan jelentős közéleti szereplő, aki számára a nemzetiségi kérdés megoldása ne fonódott volna össze a Magyarországot ért igazságtalanságok orvoslásával. Ez a kettősség nem csak az államkoncepciókban volt tetten érhető, hanem a kormányzati szerkezetben is. A nemzetiségi kérdést kezdetben külön minisztérium intézte, 1919 augusztusától 1920 decemberéig Bleyer Jakab (Jakob Bleyer), a budapesti egyetem tanára, a magyarországi németek egyik közismert és tekintélyes vezetőjének irányítása alatt. Bleyer a területi integritás híve volt, minisztériuma pedig nem csupán a kisebbségi kérdéssel foglalkozott. Feladatai közé tartozott a megfelelő propaganda kifejtése is kül- és belföldön egyaránt, annak érdekében, hogy a határok Magyarország számára minél kedvezőbben alakuljanak. Később aztán a már megszállt vagy elcsatolt területeken élő nemzetiségek megfigyelésére is vállalkozott. 17 Mindebben meglehetősen kiterjedt és aránytalan intézményrendszer segítette. A minisztériumon belül minden nemzetiség számára tehát a pár ezer fős ruszinoknak is egy-egy főosztályt állítottak fel. Ezek mindegyike külön-külön elnöki, sajtó- és propagandaosztályra oszlott, külön segédhivatala és számvevősége volt. A méltán túlzott méretűnek tekinthető minisztériumban mintegy 220 tisztviselő, zömükben menekültek dolgoztak. 18 Emellett huzamosabb ideig működtek kormánybiztosságok is. A legtovább a Zsombor Géza vezette német kormánybiztosság, amely elsődlegesen a Saint Germain-i béke által Ausztriának ítélt, de csak 1921 őszén átadott Burgenland területén fejtett ki tevékenységet. Bleyer távozását követően a minisztérium vezetését Steuer György, Bleyer államtitkára vette át, és Teleki Pál miniszterelnök megszüntette a feleslegessé vált ruszin, illetve tót főosztályokat. Az újabb miniszteri kinevezés elmaradásának fő oka azonban az volt, hogy az adott körülmények közt a költséges minisztériumi szervezet fenntartásától sokat remélni nem lehetett (a határok kérdése nagyjából eldőlt), és a megváltozott körülmények között a kormányzat nem látta szükségesnek fenntartását. Az február 10-i és október 27-i kormányülések véglegesítették a minisztérium megszűnését. A kisebbségi kérdés kezelésére kormánybiztosi rendszer felállítása mellett döntöttek, immár nem területileg meghatározott, hanem általános hatáskörrel. Pechány Adolf lett a Tót ajkúak kormánybiztosa, Steuer a németeké, a délszláv ügyekkel csak egy szakreferens, Margitai

10 Egry Gábor 8 Bevezető József foglalkozott. 19 Steuer kormánybiztosi programja jól érzékelteti a szervezet célját is. Törekvései közt szerepelt a németek magyar hazafiságának fenntartása, a kétnyelvűség megerősítése, az önálló nemzeti mozgalom megszervezésére képes értelmiség kialakulásának megakadályozása. A kisebbségi ügyek eközben lényegében átkerültek a Miniszterelnökség III. ügyosztályából átalakított II. ügyosztályhoz. Ennek vezetője lett Pataky Tibor. 20 Az új szervezeti beosztás és besorolás lényegében a második világháború végéig megmaradt, csak a revíziós sikerek idején kellett az osztályt egy, a belső és a külső nemzetiségekkel foglalkozó alosztályra felosztani. Az osztály feladata azonban továbbra is magában foglalta mind a magyarországi kisebbségek ügyeinek nyomon követését, mind a szomszédos országokban (sőt a diaszpórában) élő magyarok helyzetének megfigyelését. Az osztály ennek során változatos tevékenységet fejtett ki. Belefolyt a propaganda-akciókba, információkat gyűjtött, statisztikai anyagokat állított össze, javaslatokat tett a miniszterelnöknek. Forrásai, jelentéstevői közt fellelhetőek a csendőrség, a rendőrség, a külügyminisztérium és a szomszédos országokban működő magyar szervezetek is. Az ügyosztály történetének első korszaka Bethlen István miniszterelnökségét öleli fel. Ő nem csak bizalmas vagy legalábbis kipróbált embereit helyezte a nemzetiség- és kisebbségpolitika kulcspozícióiba, de lényegében magának tartotta fenn a döntés jogát ezekben a kérdésekben. Utódai hozzáállásáról már kevesebbet tudunk, és az is biztos, hogy a területi revízió új helyzetet eredményezett: az ügyosztály történetének harmadik korszakát is jelentette. 21 A szervezet vezetői megkísérelték az ügyosztályt a kormányzati nemzetiségpolitika központjává tenni. Paradox módon ezt segíthette a nemzetiségpolitika kettős célrendszere is. A magyar kisebbségek ügyében a külügyminisztériummal, a hazai kisebbségek ügyeiben a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal működtek együtt. 22 Pataky, az ügyosztály rendelkezésére álló információkra alapozva szeretett volna általános szakpolitikai kezdeményezésekkel élni a minisztériumok felé is. 23 Ebben azonban legalábbis a magyar kisebbségek tekintetében versenytársakra talált a Társadalmi Egyesületek Szervezetének Központja koordinálásával működő félhivatalos szervezetekben (Népies Irodalmi Társaság, Rákóczi Szövetség stb.). Ezek maguk is hasonló szándékkal léptek fel. Ez a konkurencia is oka lehetett annak, hogy Pataky elképzelése nem valósult meg. Pontosabban a kormányzat egy tagolt, széleskörű intézményhálózatra támaszkodhatott. Ennek részei voltak az Államtudományi Intézet, a Külügyminisztérium főként követségeken dolgozó tisztviselői és kisebbségi szakértők is (közülük volt olyan, aki később az ügyosztály munkatársa lett, pl. Flachbart Ernő), miközben a társadalmi szervezetek szerepe a húszas évek közepétől csökkent. 24 A korszak folyamán ez az intézményes hálózat mindjobban kiszélesedett, és végül az ügyosztállyal kapcsolatban álló szakintézmények köre felölelte a budapesti egyetem Kisebbségjogi Intézetét, a Pécsi Tudományegyetem Kisebbségtudományi Intézetét, sajtópolitikája pedig olyan orgánumokra támaszkodhatott, mint a Láthatár, Kisebbségi Körlevél (a Pécsi Kisebbségtudományi Intézet kiadásában), Kisebbségvédelem (a budapesti Kisebbségjogi Intézet kiadásában). 25 Mindenesetre az ügyosztály vezetőjének törekvése a szakpolitika teljességének megalapozására már a nemzetiségpolitika következő szintjére mutat rá. Amíg az állameszme és az államkoncepciók meglehetősen elvont módon közelítik meg a problémát, a kormányzat egyik fontos feladata a nemzetiségek helyzetének, a nemzetiségi kérdéssel összefüggő problémák rendezése. Ehhez többnyire különböző szintű jogszabályok megalkotására is

11 Egry Gábor 9 Bevezető szükség van, hiszen csak a jogi rendezés biztosíthatja a nemzetiségi jogokat, függetlenül a közigazgatás résztvevőinek akaratától és szándékától, továbbá ez teheti azokat az állammal szemben is kikényszeríthetővé. A jogalkotás ugyan gyakorlati kérdések rendezésére irányul (pl. nyelvhasználat a közigazgatásban, iskolák oktatási nyelve, politikai testületeken belül a kisebbségiek helyzete stb.), de ezek sokszor átfogóan is elhelyezik a nemzetiségeket az államon belül. A két világháború közt mindez két alapvető dokumentumon nyugodott: az évi XLIV. törvénycikken (az ún. nemzetiségi törvény) és a trianoni béke részeként becikkelyezett (1921. évi XXXIII. törvénycikk) kisebbségi szerződésen. Mindkét jogszabály az egyént megillető jogokra koncentrált, azok biztosításával látta rendezhetőnek a kisebbségi kérdést. A magyar jogfelfogás tulajdonképpen joggal úgy tekintett a dualizmus nemzetiségi törvényére, mint ami nem egyszerűen kielégíti a kisebbségvédelmi rendelkezések meglehetősen általános módon megfogalmazott követelményeit, hanem meg is haladja az abban meghatározott jogokat. Mindazonáltal a korszak kezdetén rövid ideig a nemzetiségi törvényben foglaltakat jelentősen kibővítő szabályozás született, a 4044/1919. sz. miniszterelnöki rendelet. 26 A jogszabály jelentős mértékben bővítette a nyelvhasználat körét (még az országgyűlésre is kiterjesztette annak lehetőségét), kötelezte a hivatalnokokat, hogy két éven belül sajátítsák el az adott vidék nyelvét, és lehetővé tette az iskolák oktatási nyelvének szabad megválasztását. Ehhez képest a következő rendelet készítőinek és kibocsátóinak szándéka arra irányult, hogy a nemzetiségi törvényhez képest biztosított jogokat visszavegyék. Az új szabályozás Bethlen István vezette előkészítése során a 4044/1919-es rendeletet elemző Pataky rámutatott, hogy az messze túlmegy a dualizmus kori jogszabályon, és az adott létszámú nemzetiségi lakosságnak túlzás ilyen széleskörű jogokat biztosítani. Másfelől azt is megállapította, hogy eközben a nemzetiségi nyelvű oktatásügy exlex állapotban van. Az új rendelet (4800/1923. sz. miniszterelnöki rendelet) éppen ezért a közigazgatási nyelvhasználat terén az XLIV. törvényhez próbált visszatérni. Egyúttal szabályozták az oktatási nyelv kérdését is, bevezetve az iskolák három típusát. Az A típusú iskolákban az oktatás teljesen nemzetiségi nyelven zajlott, a B típusúakban a tantárgyak egy részét oktatták nemzetiségi nyelven, a C típusba tartozók esetében pedig a nemzetiségi nyelvet heti néhány órában tanították. Nemzetiségi iskolát ott kellett felállítani, ahol legalább negyven gyerek volt, és a szülők ezt kérték. 27 Mint az jól látható, a kormányzat a nemzetiségi jogokat lényegében az iskolai oktatási nyelv és a közigazgatási nyelvhasználat problémájával azonosította. Ugyanakkor a szakpolitikai problémák rendezésére továbbra is rányomta bélyegét az igény, hogy a magyarországi kisebbségi jogok kérdését összekapcsolják a szomszédos utódállamok problémáival. Az 1919-es rendeletet a területi integritás alapján álló Bleyer készítette elő, aki a kisebbségi jogokban a nemzetiségi lakosság megnyerésének eszközét is látta. Az 1923-as rendelkezések esetében felmerült mind a revízió kérdése, mind pedig azon igény, hogy a magyarországi példa segítse a magyar kisebbségek érdekérvényesítését. Például amikor az előkészítők konzultáltak Apponyi Alberttel, ő a jogok bővítését szorgalmazta revíziós céllal, és a kormányzat által megszabott irányelvek között is szerepelt, hogy az új jogszabály szolgáljon alapul a magyarok kisebbségi érdekérvényesítéséhez. 28 A nemzetiségi politika tehát három fő célt követett: pacifikálni a kisebbségeket (megerősíteni lojalitásukat és akár gyorsítani nyelvi asszimilációjukat, erre szolgáltak a kormánybiztosságok), teljesíteni a nemzetközi kötelezettségeket és egyúttal megfelelő

12 Egry Gábor 10 Bevezető jogi kereteket kialakítani, továbbá olyan nemzetiségpolitikát folytatni, ami vonzó lehet az elcsatolt területeken élők számára és hivatkozási alapot kínál a magyar kisebbségek vezetőinek is. Mindazonáltal a hazai közhangulat inkább az első célkitűzés iránt volt fogékony, ellenben a nemzetiségi jogok bővítése komoly ellenkezést szült. Elsősorban a németek ügye váltott ki indulatokat, nem teljesen alap nélkül. A különböző németországi szervezetek tevékenységét már 1918-at megelőzően is gyanakodva figyelte a magyar közvélemény egy része és a kormányzat, az első világháború után pedig a német kisebbségek ügye a hivatalos Németország és a kormány politikájának is része lett. A németországi aktivitást egy lojális országos szervezet révén kívánták ellensúlyozni, ennek elnöke Gratz Gusztáv volt külügyminiszter, operatív vezetője Bleyer lett. A minisztersége idején még magyarón Bleyer azonban ekkor már irányt váltott, és az integritás helyett a német nemzetiség jogait helyezte előtérbe. A különböző németországi szervezetek egyre erősödő tevékenységét még fenyegetőbb színben tüntette fel a nácik hatalomra jutása. Nem véletlen, hogy a harmincas években egyre-másra törtek ki a viták a magyar szellemi életben a magyarországi németek kapcsán. Illyés Gyula, Kovács Imre, Szabó Dezső azt hangoztatták, hogy a svábok veszélyt jelentenek a magyarokra, és jelenlétük még az ország területi integritását is veszélybe sodorhatja. A német befolyást a kormányzat is egyre komolyabban vette, különösen azok után, hogy Magyarország mind közelebb került Németországhoz. Mindazonáltal még a Volksbund hivatalos engedélyezését, majd a 2. bécsi döntés nyomán megkötött népcsoportegyezményt követően is megkísérelték egy lojalista mozgalom megszervezését és fenntartását. 29 A nemzetiségpolitika természetesen nem merült ki a jogi keretek megalkotásában, azokat tartalommal is meg kellett tölteni. Erre a köz- és államigazgatás volt hivatott. Tekintettel azonban az egymással nehezen összeegyeztethető célokra, valamint a közhangulatra, a nemzetiségpolitika gyakorlata sokszor távol állt a jogszabályokban rögzítettektől. A nemzetiségi iskolák esetében például a hatóságok arra törekedtek, hogy minél kevesebb A és B típusú iskola működjön, és minél több C típusú. Ennek megfelelően az előbbiek száma folyamatosan csökkent, függetlenül attól, hogy fenntartójuk az állam vagy valamelyik felekezet volt. A C típusúak egy részéből viszont egyszerűen magyar tanítási nyelvű iskola lett. Nehezebb megítélni a közigazgatás nemzetiségpolitikai tevékenységét. A korszak mindenesetre két részre osztható. A revíziós sikerekig a nemzetiségi kérdés lényegében csak a német és kisebb részben a szlovák lakosság ügyét jelentette. 30 A kormányzat szemmel tartotta vezetőiket, megpróbálta felmérni, milyen könyvekhez, újságokhoz jutnak külföldről, akadályokat emelt azok behozatala elé, és próbált lojális hazai sajtót szervezni. Habár a német mozgalom jóval szervezettebb volt, mint a szlovák, a nácik hatalomra kerüléséig, illetve az Anschlussig mégsem tűnt olyan súlyúnak, mint amilyen 1918 előtt volt, hiszen területi konzekvenciái aligha lehettek után ez a helyzet megváltozott. A visszacsatolt területeken igen jelentős számú nemzetiségi lakosság élt, ráadásul mindegyik körében voltak politikai tapasztalatokkal és szervezettséggel bíró csoportok. A lényegében homogén nemzetállamból ismét olyan ország lett, melynek lakosságán belül jelentős részt képviseltek a nemzetiségek. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint a 14,6 milliós lakosság 21%-a tartozott a nemzetiségekhez. 7,5% román, 3,6% német, 3,8% ruszin, 1,8% szlovák, 1,6% szerb élt Magyarországon, jelentősen nagyobb kihívást jelentve a politika és a közigazgatás számá-

13 Egry Gábor 11 Bevezető ra, mint korábban. A külső tényezők ráadásul egyre inkább meghatározták a nemzetiségi politikát is. Ennek jeleként a népszámlálás során Magyarországon először kérdeztek rá (szakítva egy fontos doktrínával) külön a nemzetiségi hovatartozásra; többen, köztük Teleki Pál is abban bíztak, nem is alaptalanul, hogy a német anyanyelvűek egy jelentős része magyarnak vallja magát, ezzel is csökkentve a német nyomásgyakorlás lehetőségét. Ugyanígy a külső tényezők gyakoroltak befolyást a kisebbségpolitika gyakorlatára az úgynevezett kölcsönösségi nemzetiségi politika esetében. Ez a szlovák magyar és román magyar viszonyban is érvényesülő modell arra épült, hogy az egyes országok olyan elbánásban részesítették a saját területükön élő kisebbségieket, amilyenben a másik országban élő kisebbségnek része volt. Ám amíg ez a megoldás a kezdeti súlyos jogsértések után képes volt viszonylag stabilizálni a szlovákiai magyarok helyzetét, a magyar román viszonyban atrocitások spiráljához vezetett, amelyet csak a tengelyhatalmak kisebbségvédelmi célú közbelépésével lehetett időnként megszakítani. 31 A visszacsatolások azonban a kölcsönösségi politikától függetlenül is jelentős kihívást jelentettek a nemzetiségi politika kivitelezői számára. Az alaphangot mindenütt az átmeneti katonai közigazgatás adta meg, ennek tevékenységére a polgári hatóságok általában kevés, nemegyszer pedig semmilyen befolyással sem bírtak. A katonaság saját hatáskörben intézkedhetett kiutasításokról, letartóztatásokról, internálásokról, és a nemzetiségi lakosság kezelésében nem kötötték a jogszabályok. Mindezt tetézte néhány súlyos atrocitás is Észak-Erdélyben, ahol a bevonuló csapatok románok százait ölték meg. Ráadásul a román közigazgatás kivonulása és a magyar közigazgatás berendezkedése közti átmenetet könnyen kihasználhatták azok a helyi vezetők, akik saját pozícióikat szerették volna megerősíteni. Így aztán előfordult olyan eset, hogy a falu református lelkésze vette át a község irányítását, rendelkezett a kocsmanyitás jogáról, és megpróbálta áttéríteni a falu görög katolikus lakóit. 32 Ezt rendszerint azzal indokolták, hogy a kisebbségi korszakban elszenvedett sérelmekért kárpótlás jár a magyaroknak. A polgári közigazgatás általában szilárdabb viszonyokat teremtett, részben nem függetlenül attól, hogy a kormányzatok szerették volna megnyerni a kisebbségieket, és ehhez elengedhetetlennek látszott olyan kisebbségi jogok biztosítása, melyek az 1918 előtti helyzethez képest jogkiterjesztést jelenthettek. Autonómia ugyan csak a ruszinok esetében került szóba (és a terv el is bukott), 33 de Észak-Erdélyben is olyan közigazgatási gyakorlatot szeretett volna meghonosítani a kormány, ami szándéka szerint kielégítheti a kisebbségek igényeit. Ide tartozott az anyanyelvi népoktatás, a tisztviselők kisebbségi nyelvi kompetenciájának megkövetelése, vagy a román nyelv kötelező tanításának bevezetése a középiskolákban. Mai ismereteink alapján nehéz eldönteni, hogy ebből ténylegesen mi valósult meg. Az biztos, hogy a kormányzat legfelső szintje igyekezett ellenőrzése alatt tartani a közigazgatást, és lehetőleg mérsékelni annak önkényét. Ez azonban nem módosított azon, hogy a kisebbségi elit és a helyi értelmiség jelentős része nem lett lojálisabb Magyarországhoz, mint ahogy azon sem, hogy a politikai gyakorlatot megalapozó állameszmét akár úgy is lehetett értelmezni, hogy a kisebbségeket leginkább folklorisztikus jellegzetességeik megőrzésének joga illeti meg. Hiába volt sok helyen tényleges előrelépés az 1918 előtti viszonyokhoz képest a közigazgatásban, két évtized múltán ez már kevésnek bizonyult a kisebbségek megnyerésére. Mindenesetre ebben a négy évben talán még a korábbi időszakhoz képest is jobban egymásba fonódott és összesűrűsödött a nemzetiségpolitika említett három szintje és célkitűzései. 34 A megnövekedett nemzetiségi lakosság immár praktikus kérdésként is

14 Egry Gábor 12 Bevezető napirendre tűzte az államszerkezet és az állameszme problémáját, határozott és állandó nemzetiségpolitikát kívánt, aminek kivitelezése végre igazolhatta, hogy lehetséges-e a nemzetiségek és a még visszaszerezni óhajtott területeken élők megnyerése. Ha pedig erre a kérdésre a történelem nemmel válaszolna, a gyakorlati nemzetiségi politika akkor is megmutathatta: képes-e többre, mint 1918 előtti megfelelője? Mindez azonban egy sokak által nagyon is átmenetinek tartott helyzetben történt, ami szintén nem maradt hatástalan a nemzetiségi politikát illetően. Mind a magyar fél, mind a szomszédos országok vezetői arra készültek, hogy a területi kérdések és így a nemzetiségi kérdés végleges rendezésére a következő békekonferencián kerül sor. Ennek megfelelően a tervek és intézkedések jelentős mértékben a béke-előkészítésnek alárendelten születtek meg. A magyar politikai elit is arra törekedett, hogy megnyerje a békét. Képviselői sokáig lehetségesnek tartották további területek megszerzését (ami egyre növekvő arányú nemzetiségi lakosságot is jelentett volna), közben azonban azt is szerették volna elérni, hogy a már meglévő területek nemzetiségi arányai is kedvezően alakuljanak. Nem csupán összességében például a 2. bécsi döntést követő kölcsönös, százezres nagyságrendű menekülthullámnak nagy szerepe volt abban, hogy Észak-Erdély magyar többségűvé vált, hanem stratégiainak tekintett térségekben is. Ehhez nem nagyon láttak más eszközt, mint a telepítést és a lakosságcserét. (Ezt a felfogást osztotta a román vezetés is.) A célterületek közül említhetjük a Mezőséget, ahol az elrománosodott vagy elrománosodással fenyegetett magyarok nemzetgondozását is megszervezték, a célcsoportok közül pedig a moldvai csángókat. 35 Úgy tűnik, a magyar kormány a béke-előkészítés szerves részeként foglalkozott a lakosságcsere ügyével is, és meglehetősen kidolgozott tervekkel is rendelkezett, hasonlóan román versenytársához. 36 Ezek végső célja azonban már nem annyira a nemzetiségi kérdés kezelése volt, mint inkább a lehetőségekhez képest homogén nemzetállam megteremtése. * Összeállításunk nem törekszik arra, hogy ezt a bonyolult kérdéskört átfogó igénnyel mutassa be. Arra törekedtünk, hogy annak kevésbé ismert, vagy az utóbbi időben talán kevesebb figyelmet kapott aspektusaiba engedjünk betekintést. Három tanulmány a kérdéskör általánosabb szintjét, a nemzeteszmét járja körül, három írás pedig a gyakorlati nemzetiségi politika és a köztes szint bemutatását tűzi ki célul egy-egy esettanulmányon keresztül. Erős Vilmos a konzervatív, de az idők során felfogását jelentősen megváltoztató, az új szellemi irányzatokkal, a népi nemzeteszmével folytatott vitát is vállaló Szekfű Gyula nézeteit tekinti át egy igen kritikus időszakban, a harmincas évek végén és a negyvenes évek első felében. Paksa Rudolf tanulmánya a magyar szélsőjobb a fajvédők, majd Szálasi Ferenc nemzetképét vázolja fel. Péterfi Gábor Szabó Dezső felfogásán keresztül a népiek koncepcióiba is bepillantást enged. A következő részben Eiler Ferenc az 1919 és 1940 között legnagyobb létszámú hazai nemzetiséggel, a németséggel kapcsolatos politikát illusztrálja Harta példájával. Sárándi Tamás tanulmánya eddig kihasználatlan romániai levéltári források segítségével rekonstruálja az Észak-Erdélyben berendezkedő katonai közigazgatás nemzetiségpolitikai gyakorlatát. Egry Gábor arra tesz kísérletet, hogy a nemzetiségpolitika három szintjének kölcsönhatását ragadja meg, szintén Észak-Erdély példája segítségével.

15 Egry Gábor 13 Bevezető Jegyzetek 1 Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. Magyar törekvések az Európai Nemzetiségi Kongresszuson ( ). Budapest, 2007, Gondolat MTA ENKI, o. 2 A magyar statisztika az anyanyelvet ez alatt a legszívesebben és legjobban beszélt nyelvet értették a nemzeti hovatartozás jó indikátorának tekintette. 3 Homogén nemzetállam alatt értve mindazon országokat, melyekben a lakosság legalább 90%- a egyetlen tituláris nemzethez tartozik. Lásd Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Közép- és Kelet-Európában. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó. 4 Tilkovszky Loránt: Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században. Debrecen, 1998, Csokonai Kiadó, 49. o. 5 Lásd például Egry Gábor: Egy másik kiegyezés. Adalékok az 1890-ik évi Sachsentag történetéhez. Korunk, április, o. 6 Lásd pl. Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kezdetei. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó. 7 Ottlik László: Uj Hungária felé. Magyar Szemle, szeptember, 1 9. o.; Uj Hungária és Keleti Svájc. Magyar Szemle, október, o.; Romsics Ignác (szerk.): Magyarok kisebbségben és szórványban. Budapest, 1995, Teleki László Alapítvány. Ottlikról lásd Szabadfalvi József: Egy elfeledett társadalomtudós. Magyar Szemle, április. (Letöltve: szeptember 18.) 8 Bethlen István: Az erdélyi kérdés. In Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 2000, Osiris, o.; Uő.: Emlékirat a nagyhatalmak béketerveiről és Magyarország revíziós céljairól (1940). In uo o. 9 Ablonczy Balázs: Teleki Pál nemzetről és társadalomról a visszacsatolások előtt és után. In Fedinec Csilla (szerk.): Nemzet a társadalomban. Budapest, 2004, Teleki László Alapítvány, , különösen o. 10 Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Századok, sz o. 11 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Transylvania. Past and Future. Geneva, 1944, Kundig. Részletek magyarul: Részlet Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély, múlt és jövendő című könyvéből. Rubicon- Történelmi Magazin, l sz o. 12 Erős Vilmos: A Szekfű-Mályusz vita. Debrecen, 2000, Csokonai Kiadó, o. 13 Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, 2001, Osiris, 144. o. 14 Lackó Miklós: Válságkorszak válságelméletek. Három alapmű az 1920-as évek szellemi életéről. Múltunk, sz , o. 15 Ezzel persze már a kortársak közül is sokan tisztában voltak. Ők rendszerint arra hívták fel a figyelmet, hogy az utódállamok nem magyar nemzetei egy-két évtized alatt olyan társadalmi változásokon mentek keresztül, melyek tükrében nem lehet visszatérni 1918-hoz. Lásd pl. Ravasz László: Erdély. Magyar Szemle, október. 16 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K cs. Az erdélyi értekezlet jegyzőkönyve. 17 Bellér: i. m. 18 Uo o. 19 Uo o. 20 Romsics: Magyarok kisebbségben és szórványban i. m. 5. o. 21 Bárdi Nándor: Egy fontos forrásfeltárás tanulságai. Regio, 7. évf sz. 22 Szabados Mihály: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya és az Erdélyi Külön Szolgálat munkájáról. Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye, Kolozsvár, K Romsics: Magyarok kisebbségben és szórványban i. m. 5. o.

16 Egry Gábor 14 Bevezető 24 Bárdi Nándor: Egy fontos forrásfeltárás tanulságai. Regio, 7. évf sz. 25 Szabados: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya 2 3. f. 26 Bellér: i. m o. 27 Uo o. 28 Uo. 29 Tilkovszky: Nemzetiségi politika 92. o. Egyes hipotézisek szerint a kisebbségi ügyosztály iratainak nagy mértékű megsemmisülése is összefügg a németek kérdésével. Eszerint az iratok megsemmisítése március 19-én történt, azért, hogy az ügyosztály vezetői fedezzék informátoraikat a hazai németek körében. 30 Az utóbbira lásd Tóth István: Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között. Regio, 5. évf sz. (Letöltve szeptember 18.) 31 Az utóbbira lásd Holly Case: Between States. The Transylvanian Question and the European Idea during World War II. Stanford, California, 2009, Stanford University Press, o /1941. ai. sz. véghatározat. MOL P 1356 Teleki Béla hagyatéka 1. cs. 33 Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Politikai életrajz. Budapest, 2005, Osiris; Uő: Teleki Pál nemzetről és társadalomról i. m. 34 Erre lásd Rónai András: A magyar nemzetiségi politika feladatai. Magyar Szemle, sz o. 35 Meinolf Arens Daniel Bein: Die Moldauer Ungarn (Tschangos) im Rahmen der rumänisch ungarische deutschen Beziehungen zwischen 1940 und In Mariana Hausleitner Harald Roth: Der Einfluss von Faschimsus und Nationalsozialismus auf Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa. München, 2006, IKGS Verlag, o. 36 Viorel Achim: A második világháború évei alatti román lakosságcseretervekről. Múltunk, sz o.; Szabados Mihály: Magyarország népcsere lehetőségei a béketárgyalásokon. Jakabffy Elemér Alapítvány Gyűjteménye, Kolozsvár, K13; Uő.: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya i. m.

17 Limes 15 Állam- és nemzeteszmék Erős Vilmos A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig (Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében) 1 Szekfű történetpolitikai gondolkodásának alakulását már több tanulmány elemezte a vele foglalkozó szakirodalomban. Ezt azonban a harmincas évek végére, a negyvenes évek elejére vonatkozóan eddig többnyire úgy tették, hogy a politikai nézeteire, illetve például a publicisztikai tevékenységére összpontosítottak. A következőkben mindenekelőtt az Állam és nemzet című kötetben megjelent tanulmányaira koncentrálok, mert ezek elemzése viszonylag háttérbe szorult a jelzett historiográfiai munkákban. Különösen A nemzetiségi kérdés rövid története című szintézisére, 2 amely alapjában véve összefoglalja, sőt majdhogynem az utolsó szót mondja ki Szekfű ilyen irányú nézeteiről, s talán ennek behatóbb vizsgálata sikkadt el leginkább az eddigiekben. Külön elemzést igényel még az is, hogy a kötet mutatis mutandis 1945-ben franciául is megjelent État et nation címmel, a Revue d Histoire Comparée című folyóirat sorozatában. 3 Melyek Szekfű tanulmányának legfontosabb gondolatai, megállapításai? Mindenekelőtt leszögezendő, hogy Szekfű a szóban forgó problémát négy fő korszakra osztva tárgyalja, amelyek: a középkor, a török pusztítás időszaka, a 18. századi bevándorlás, a 19. század. A középkori részben alapvetően összefoglalja az egyéb tanulmányokban (A magyarság és kisebbségei a középkorban, Még egyszer középkori kisebbségeinkről, A szentistváni állam, stb.) kifejtetteket. Döntő és alapvető jelentőségű itt az ún. Szent István-i állam fogalma, illetve az ún. szentistváni, értsd türelmes nemzetiségi politika. Utóbbit Szekfű két komponensre vezeti vissza: főként Hóman Bálint, Deér József, de Gombocz Zoltán és Németh Gyula kutatásaira is hivatkozva véli úgy, hogy a magyarság már a honfoglalást megelőző, pogány időszakában is rendelkezett e tulajdonsággal, amit a józan politikai érdek, Szekfű szerint a politikai tehetség diktált. Másrészt Szekfű szerint mindez a keresztény morálból, a magyar uralkodók keresztény lelkületéből is adódik, amely parancsolólag írja elő a másik ember tiszteletét (a természetjog alapján is). Mindezeken kívül Szekfű meglehetős akríbiával (például a szintén nyelvész Kniezsa István eredményeit is felhasználva) tárgyalja a magyarság települési területének, a beköltöző és itt talált nemzetiségeknek a kérdését, s egyik fő problémája az asszimiláció. A Szent István-i állam fogalmából, illetve a türelmes nemzetiségi politika téziséből adódó lényeges megállapítása, hogy nem volt mesterséges (főleg nem erőszakos) asszimiláció ebben az időszakban (csak természetes), a beköltöző nemzetiségeket a királyok hadi, gazdasági stb. érdekek alapján telepítették le, akár egy tömbben, akár pedig a magyarság közé elszórva. 4 Szekfű a fejezet végén egyébként Mályusz Elemérre hivatkozik a magyar népesség arányának középkor végi (értsd kb. Mátyás-kori) meghatározásánál: Mályusz szerint ez kb. 77% lehetett, de ebbe nem érti bele a nemességet. Szekfű formális

18 Erős Vilmos 16 Állam- és nemzeteszmék becslést végez az utóbbira vonatkozóan is, s 85 87%-ra emeli a magyarság részarányát, hozzáfűzve, hogy ez még mindig nem adja meg a középkori Magyarország igazi képét, mert nem tükrözi eléggé az egyéb, lelki, kulturális, politikai komponenseket. A magyar lakosság percentszámát a privilegizáltak beszámításával nyugodtan felemelhetjük 77- ről 85 87%-ra írja Szekfű. Ami még mindig nem adja meg a középkor végi Magyarország igazi képét, mert ez az ország lélekben, kultúrában, politikai tehetségben [kiemelés E. V.] és mindabban, ami egy föld lakosságát európaivá teszi magyar volt. Erről a magaslatról bukott le Magyarország 1526 következtében. 5 A következő nagyobb fejezetben Szekfű a századi nemzetiségi viszonyok alakulását elemzi. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a részben is hasznosítja korábbi munkáinak eredményeit, sőt alapvetően azokra épít. Ezek közül különösen a Magyar Történetet, illetve a közelmúltban megjelent, eredetileg angol közönségnek szánt öszszefoglalásának magyar változatát, valamint a mindezeknél korábbra visszanyúló török kori kutatásait lehet megemlíteni. 6 A török kori viszonyok elemzésének megjegyzem szinte már pályájának kezdete óta alapvető jelentősége van Szekfű történeti-történetpolitikai nézeteiben. E nézetek veleje, hogy Szekfű a Magyar Történetben a magyarság legnagyobb sorscsapásának tekinti a török pusztítást, s ezért nagy harcot folytatott mindazon történészekkel és történetpolitikai közírókkal (Takáts Sándorral, Milotay Istvánnal, de Németh Lászlóval, részben Szabó Dezsővel is, illetve főként a harmincas években a turanistákkal), 7 akik részint elnézőbbek voltak a török iránt és a magyarság keleti, ázsiai kapcsolatait hangsúlyozták, részint egyenesen a magyar történelem ilyen jellegű súlypont-áthelyezését tartották fontosnak. Természetesen e felfogás alapvetően meghatározza a jelen tanulmányban kirajzolódó képet is, hiszen Szekfű részletesen bemutatja a török hódítás során bekövetkező veszteségeket, az ennek nyomán a magyarság kárára megváltozott nemzetiségi arányokat, a szerbek, románok, rutének stb. térnyerését. Különösen kiemelném, hogy Szekfű jelentős mértékben épít, és lényegében egyetértően hivatkozik Szabó István Ugocsa megye című munkájára (mindennek lesz még jelentősége). 8 Szabó szerinte elvégezte a hiányzó településtörténeti kutatásokat egy megye esetében a korszakra vonatkozóan. 9 Megjegyzendő az is, hogy Szekfű ebben a fejezetben számos oldalvágást tesz az ún. népi szemlélet képviselői irányába. Szerinte például a tatár pusztításokat sem a népiség érdekei (azaz a magyar népiség meggyöngítésének szándéka), hanem meztelen hadi és gazdasági érdekek mozgatták. Ugyancsak anakronisztikus szerinte a magyar főurakat, kitüntetetten gróf Pálffy Miklóst azzal vádolni, hogy a magyar népiséget gyengítette (tehát a magyarság ellensége volt), amikor jobbágyait a Dunán Budától feljebb, magyar királyi területre szállíttatta, s ezzel megnyitotta a későbbi idegen bevándorlás előtt az utat. Szekfű itt is aláhúzza a magyarság (nyilván a magyar vezető réteg) politikai tehetségét, mert szerinte ebben a korban is jól bánt a nemzetiségekkel, respektálta akárcsak a középkorban a nem magyar nemzetiségek szellemi szükségleteit, 10 például minden nép a saját nyelvén tarthatta az istentiszteletet. Összességében Szekfű a korszak mérlegét úgy vonja meg, hogy akik a néptalaj, népszámlálási statisztika stb. segítségével szemlélik történetünket (értsd a népi szemlélet, közelebbről a népiségtörténet képviselői), pusztulásnak, nemzeti katasztrófának tekinthetik e korszakot. Akik viszont a nemzet számára elsősorban a politikai, lelki és műveltségi értékeket tartják fontosnak (nyilván ő is közéjük tartozik), azoknak egyáltalán nem ilyen sötét a kép, hiszen ez az időszak európai mércével is mérhető alkotások kora. Aki a nemzetet népszámlálási statisztika,»néptalaj«

19 Erős Vilmos 17 Állam- és nemzeteszmék nagysága vagy letöredezése és hasonló materiális eszközök közvetítésével szemléli, az tényleg azt hihetné, hogy a magyarság e korban árnyékká vált, kitörlődve az európai realitások sorából. A valóságban a török kor századaiban sokat szenvedett, sokat vesztett, de ahelyett, hogy elpusztult volna, a keresztény népek sorában oly magasra hágott, mint talán korábban sohasem. Történetünket és benne nemzeti nagyságunkat nem lehet a»népiség«kategóriáiba begyömöszölni [! E. V], nagyságunkat mindenkor a lélek, s benne a politikai és műveltségi érték adta, mely ezekben a századokban nem tört meg, inkább soha nem látott virágokat hozott, mégpedig nemcsak a legmagasabb műveltség körében, Zrínyiben és Rákóczi Ferencben, nemcsak vallási téren Pázmányban és Melius Péterben, Dávid Ferencben, akik mind külön színt jelentettek Európa spektrumában, 11 hanem a Balassa Bálint vezette utolsó végvári katonában, s a török iga alatt vért izzadt jobbágyban is, aki nemzetiségét s annak hagyományait ekkor sem hagyta el. 12 Szekfű tanulmányának következő fejezete a 18. századi bevándorlást, illetve a török utáni újratelepülést elemzi. Felfogásának behatóbb boncolásakor itt is utalni kell az előzményekre, az egyéb műveivel való összefüggésekre, hiszen a 18. század általa kifejtett új értékelésének már a Magyar Történetben lerakta az alapjait. Ennek alapvető konstituense az, ahogy az újratelepítést, illetve a nemzetiségi viszonyok változását tárgyalja. Döntő momentum ebben az ún. 18. századi magyar barokk fogalma, közelebbről az egész 18. század új, pozitív értékelése, amelynek további elemzésére itt nincs lehetőség. Ami a jelen értelmezés szempontjából alapvető jelentőségű, s megteremti az írás korábbi fejezeteivel való kontinuitást és konzisztenciát, az a népi szemlélettel való időnként már éles polémia, amely Szekfű számos kijelentésének alapjául szolgál. Alapvető motívum például, hogy Szekfű tagadja a Habsburg-telepítések népi indítóokát, azt, hogy annak célja a magyar népi erő gyengítése lett volna, ami együtt jelentkezik a vallási kérdéssel. Vagyis azzal, hogy a katolikus Habsburgok (németek) egyfajta népiségi harc, tehát a németség erősítése miatt kívánták gyengíteni, sőt üldözni a protestáns magyarságot. Ugyanez a helyzet az arisztokrácia, illetve a nagybirtok kérdésében is: mint az előző részben, Szekfű itt is visszautasítja azt a vádat, miszerint nem képviselték a magyar népiség érdekeit, hiszen az idegen származású jobbágyok betelepítésével, a magyar jobbágyság terheinél előnyösebb feltételek biztosításával végeredményben a magyar népi erőt gyengítették. (Látható, hogy Szekfű mind a német korábban például Heinz Zatschek, Hermann Aubin, aktuálisan Konrad Schünemann, mind a magyar Mályusz Elemér és Szabó István képviselte népiségtörténeti alaptézisekkel polemizál.) Határozottan tagadja azt a nézetet is, miszerint az alföldi jobbágyság a földjével való valamiféle ösztönös, misztikus összefonódás miatt a török utáni korszakban az Alföldre való visszatérésre vágyódott. Magyarországot a mi svábjaink nem germanizálták, s arra két évszázadon keresztül kísérletet sem tettek olvashatjuk Szekfű írásában, igazolásul a fentiekben vázoltakhoz. A germanizálás gondolata még megvolt tehát a bécsi körökben, legalább a felszabadító háborúk diadalain lelkesedő napokban, de annak semmi nyoma sincs, mintha ugyanezen vezető körök azzal a gondolattal indították volna meg és hajtották végre a török alól a felszabadítást, hogy ezzel a németség népi határa [kiemelés E. V.] keletre előnyomuljon, a Duna völgyét biztosítsa a maga és kultúrája számára. E felfogás szerint a német telepítés a magyar pusztában és mocsarakban ezt a célt szolgálta, a népiség területének, a «néptalaj«-nak [! E. V.] több száz mérföldre való kiterjesztését, a legbiztosabb eszközökkel, német parasztoknak a földbe gyökereztetésével. Nem kell mondanunk, mennyire anakronisztikus ez a felfogás is, hiszen a politika akkori irányítói, német fejedelmek és

20 Erős Vilmos 18 Állam- és nemzeteszmék tanácsosaik csakúgy, mint a nem németek, egész Európában dinasztikus és legföljebb állami szempontokat követtek, népi és nemzeti indítékok [! E. V.] teljességgel távol voltak tőlük és koruktól, bizton nyugodtak az ismeretlen jövő méhében. 13 Szekfű tanulmányának utolsó fejezete végül a 19. századi fejleményeket, azaz a modern magyar nemzetállam kialakulásának időszakát veszi górcső alá. Természetesen erre a részre is igaz, hogy alapvetően épít a korábbi tanulmányaiban kifejtettekre, például a Magyar Történet, illetve a Rövid magyar történet megfelelő fejezeteire, de akár a Schittenhelm Ede című írást is említhetjük 1848/49-el kapcsolatban. Perdöntő fontosságúnak tekinthető, hogy a francia nyelvű État et nation című kötetbe bekerült 1926-os tanulmányának egyik fejezete, 14 amely bizonyítja: alapvető folyamatosság érvényesül Szekfű ilyen irányú gondolkodásában. Az értelmezés szempontjából szintén jelentősnek/jelentéssel bírónak gondolom a francia kötet másik, addig sehol meg nem jelent (s eddig senki által nem elemzett) írását is, amely lényegében meghosszabbítja, azaz a 19. század végéig (gyakorlatilag saját koráig) terjeszti ki a megelőző időszak folyamatainak elemzését. 15 (Mindenképpen a saját koráig való meghosszabbítást, azaz a kontinuitás megteremtését igazolja az erdélyi szász történetírásról szóló tanulmánynak a francia nyelvű kötetbe való felvétele. Szekfű ebben a két világháború között, főként a harmincas években e területen is uralkodóvá váló népi, völkisch szemlélettel szállt erőteljesen szembe. Utóbbinak a régi ismerős Roderich Goos, vagy mondjuk Maja [Philippi-] Depner a legfontosabb szószólói, stílusosan ha lehet itt használni ezt a fogalmat fürmenderei.) 16 Mindezek alapján 1942-es írásában Szekfű lendületesen vázolja fel a korszak fő folyamatait, így a magyar rendi nacionalizmus kialakulását, a nemzetiségek öntudatra ébredését, a magyar nyelv hivatalos állami nyelvvé tételéből adódó konfliktusokat stb. Az 1926-os tanulmányban bírálata döntően a Kossuthék, illetve a felvilágosodás és a liberalizmus által képviselt nemzetállami gondolat ellen irányul (francia nemzetfogalom), amely egyoldalú, a történeti tényezőkkel nem számoló racionalizmusában mesterségesen (s így végeredményben erőszakosan) kívánja megteremteni a nemzeti és állami határok azonosságát, azaz a nemzeti kisebbségek asszimilációját. Szekfű ezzel szemben ismét Széchenyire hivatkozik, aki a keresztény erkölcsre, a természetjogra és a humanizmusra apellálva képviseli a nemzeti kisebbségekkel szembeni méltányos politika Szekfű által optimálisnak tartott verzióját. Hogy ez milyen politikai keretekben történne meg, arról itt kevés szó esik, de Szekfű ír a gyakorlati megvalósíthatóságról is, hiszen szerinte az 1849-es nemzetiségi törvény, vagy Kossuth 1849 utáni konföderációs elképzelései már szakítást jelentenek a korábbi, doktriner nemzetállami elvekkel. A fejlődés végpontját, egyfajta betetőződését (egyúttal a korábbi, ősi magyar, mondhatni Szent István-i elveken alapuló politikai hagyományhoz való visszatérést) a Deák és Eötvös által megfogalmazott 1868-as nemzetiségi törvény jelenti. Ennek alapvető üzenete ugyanis az ún. politikai nemzet gondolata, amely ragaszkodást jelent a történeti magyar állam területi integritásához, azonban a nemzeti egyéniségek, kisebbségek jogait is pontosan, a politikai gyakorlatban megvalósítható és megvalósítandó formában rögzíti, így nem pusztán a természetjogra, humanizmusra hivatkozó elvont idea. Eötvös azonban írja Szekfű az 1868-as törvény elvi alapjai kapcsán ha nem is az elvekben, de hitt ez erkölcsben és abban, hogy az emberek képesek jóakarattal úgy szabályozni egymás közti viszonyaikat, amint azt az emberi méltóság és természet [! E. V.] joggal megkívánja minden egyén számára. Mint liberális politikus, az államot nem

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2013. 1. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/4/jakab-gyorgy-a-kozos-tortenelem-szethordasa-04-01-

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

3. Kérem, hogy a tisztelt törvényszék tiltsa el alpereseket a további jogsértésektől (Ptk. 84. (1) b)).

3. Kérem, hogy a tisztelt törvényszék tiltsa el alpereseket a további jogsértésektől (Ptk. 84. (1) b)). Tisztelt Nyíregyházi Törvényszék!... (született:..., lakcím:..., anyja neve:...) felperes meghatalmazott jogi képviselőjeként Orosz Mihály Zoltán, Érpatak Község polgármestere (cím:...) I. rendű és Érpatak

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

Itt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén

Itt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén A kutatás előzményei Itt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén Tézisek A XVIII. századi erdélyi tudományos intézményekkel először Jakab Elek foglalkozott

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben