NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010.2 NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT"

Átírás

1 T Á R S A D A L O M T Ö R T É N E L E M M Û V E L Ô D É S TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT BEVEZETÉS: Egry Gábor: Nemzetiségpolitikák a két világháború között ÁLLAM- ÉS NEMZETESZMÉK: Erôs Vilmos: A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig; Paksa Rudolf: Fajvédôk, nyilasok, hungaristák a nemzetiségi kérdésrôl; Péterfi Gábor: Szabó Dezsô és a nemzetiségi kérdés NEMZETI- SÉGPOLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK Eiler Ferenc: A nemzetiségi kérdés Hartán, Szereplôk, motivációk és törekvések; Sárándi Tamás: Kisebbségpolitika a közigazgatási gyakorlatban a katonai közigazgatás idején; Egry Gábor: Tükörpolitika. Magyarok, románok és nemzetiségpolitika Észak-Erdélyben, SZEMLE: Mészáros Zoltán: A délszláv államról (Bíró László könyvérôl)

2

3 LIMES TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZETISÉGPOLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT TATABÁNYA

4

5 TARTALOM Nemzetiségpolitika a két világháború között Szerkesztette: Egry Gábor BEVEZETŐ Egry Gábor: Nemzetiségpolitikák Magyarországon, ÁLLAM- ÉS NEMZETESZMÉK Erős Vilmos: A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig. (Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében.) Paksa Rudolf: Fajvédők, nyilasok, hungaristák a nemzetiségi kérdésről Péterfi Gábor: Szabó Dezső és a nemzetiségi kérdés NEMZETISÉGPOLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK Eiler Ferenc: A nemzetiségi kérdés Hartán, Szereplők, motivációk és törekvések Sárándi Tamás: Kisebbségpolitika a közigazgatási gyakorlatban a katonai közigazgatás idején Észak-Erdélyben Egry Gábor: Tükörpolitika. Magyarok, románok és nemzetiségpolitika Észak-Erdélyben, Szemle Mészáros Zoltán: A délszláv államról a tények tükrében Információk

6 Limes 4 Limes

7 Limes 5 Bevezető Egry Gábor Nemzetiségpolitikák Magyarországon, Kevesen vitatnák, hogy a nemzetiségi kérdés jelentős szerepet játszott korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eseményeiben, Magyarország felbomlásában, jelentős területei elvesztésében. Annál is inkább, mivel a szomszédos (utód)államok igényei, majd a békekonferencia döntései nagyrészt éppen a nemzeti önrendelkezés elvén alapultak, kiegészítve azzal az állítással, miszerint a magyar nemzetiségi politika a dualizmus korában a kisebbségek asszimilációjára, felszámolására tört, gyakorlata pedig a nemzetiségek elnyomásának szélsőséges formáját jelentette. A nemzeti önrendelkezés elve ami a békecsinálók értelmezésében Magyarország függetlenségének elnyerését is magában foglalta a két világháború közti nemzetközi rendszer egyik fontos, mindazonáltal nem a legfontosabb elve lett, kiegészítve a kisebbségi jogok doktrínájával. A Népszövetség védelme alá helyezett kisebbségvédelmi szerződések rendszere, a panaszjog biztosítása új megközelítést és új korszakot ígért noha távolról sem juttatta nyugvópontra a kérdést. 1 Ami Magyarországot illeti, 1919 bízvást töréspontnak tekinthető a hazai nemzetiségpolitika történetében. Elsősorban nem is azért, mert a Népszövetség égisze alatt létrehozott intézmény- és szerződésrendszer Magyarországot is kötelezte, hanem az ország nemzeti és etnikai összetételében bekövetkezett drámai változások miatt. Míg az 1910-es népszámlálás szerint a Horvátország nélküli Magyarország lakóinak mintegy 54%-a volt magyar anyanyelvű, 2 addig 1920-ban a lakosság közel 90%-a számított magyarnak. Míg 1918-at megelőzően a legnagyobb nemzeti kisebbség, a románok lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt (a sorban következő szlovákoké és németeké az 1,9 milliót), addig ban az 551 ezer német anyanyelvű a lakosság 6,9%-át, a 142 ezer szlovák anyanyelvű 1,8%-át tette ki. A soknemzetiségű Magyarország lényegében homogén nemzetállam lett. 3 Ráadásul az ország területén maradt nemzetiségek társadalomszerkezete is megváltozott. A falusi németek jelentős része kevéssé volt fogékony a német nemzeti eszmére, akárcsak az alföldi és pilisi szlovákok zöme. Míg az első világháborút megelőzően a milliós nemzetiségek elitje akár tömegek mozgósítására is képes volt politikai céljai érdekében, most a nemzetiségek még egy-egy parlamenti képviselőt is csak a kormánypárt jóindulatának köszönhetően választhattak meg. 4 Az ország nemzetiségi összetételének változása nem maradt hatás nélkül a nemzetiségi politika céljaira sem. Míg 1918 előtt a legfontosabb feladat a veszélyesnek tartott nemzeti mozgalmak szemmel tartása, esetleg pacifikálása volt, 5 addig 1919 után a nemzetiségpolitika feladatát nem elsősorban az immár sokkal kisebb fenyegetést jelentő kisebbségek szemmel tartása képezte, hanem nem kis csavarral az országterület részleges vagy

8 Egry Gábor 6 Bevezető teljes helyreállításának elősegítése. 6 Így aztán a két világháború közti nemzetiségpolitikában revízió és nemzetiségi kérdés (továbbá a területi integritás) nehezen elválasztható módon fonódott össze. Tekintettel a megváltozott etnikai viszonyokra, a magyar nemzetiségpolitika sok vonatkozásban virtuális nemzetiségpolitikává vált, amely elsősorban nem csak egy adott kérdés kezelését, esetleg megoldását célzó szakpolitikaként működött, hanem egy nem létező állam eljövendő viszonyaira koncentrált. Ebben a megközelítésben a nemzetiségi kérdés főként a leszakadt nemzetiségek számára elfogadható, őket hazacsábító megoldások kidolgozását jelentette. Ez egyáltalán nem volt új gondolat, már zavaros időszakában is ez volt a kormányzati nemzetiségpolitika egyik fő mozgatórugója. A különbség mindössze annyi volt, hogy akkor még lehetőség volt gyakorlati lépésekkel is demonstrálni a magyar állam elszántságát például a rutén vagy a nyugat-magyarországi autonómiák, a békeszerződés kijelölte határok érvénybe lépését követően már kevésbé. Ez azonban nem szegte kedvét azoknak, akik arra a kérdésre keresték a választ, miként lehetne a reményeik szerint majdan ismét helyreállított Magyarország belső stabilitását megteremteni, természetesen azzal a kikötéssel, hogy ez azért ne sodorja veszélybe a magyarok pozícióit. Habár ez a kezdeti feltétel meglehetősen szűkre szabni látszik a lehetőségeket, a különböző tervek sora igen változatos megnagyobbodott Magyarországot képzelt el. Csak a legismertebbeket és a legfontosabbakat kiemelve, említésre érdemes Ottlik László (egyébként a Miniszterelnökség Kisebbségpolitikai Ügyosztályának munkatársa) Új Hungária terve, 7 Bethlen István koncepciója Erdély esetleges önállóságáról, 8 Teleki Pál tervei a visszacsatolt Kárpátalja autonómiájáról, 9 a nyilasok törvényjavaslata, 10 Bajcsy-Zsilinszky Endre elképzelése Erdély jövőjéről, 11 vagy éppen Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitája a nemzetiségi autonómia lehetőségéről és szükségszerűségéről. 12 Közös eleme volt mindegyiküknek, hogy egy megnagyobbodott ország belső stabilitásának lehetőségét kutatták, többnyire olyan módon, hogy az egyúttal a kisebbségek elégedettségét is kiváltsa. Különbségek természetesen adódtak, ahogy nem egy esetben lényeges hasonlóságok is. Ottlik többek szerint Bethlen által inspirált terve 13 például abból indult ki, hogy az első világháborút lezáró békerendezésről bebizonyosodott tarthatatlansága, és már a nemzetiségek is visszavágynak Magyarországhoz. Az eljövendő Magyarország a szentistváni eszmére épülne, ami egyszerre biztosítja a nemzetiségek jogait és a magyarság természetes vezető szerepét. Ennek az elképzelésnek persze kritikusai is voltak, két irányból is. Jancsó Benedek például taktikai szempontból tartotta hibásnak az integritás elvének hangoztatását, mert a nyugati közvélemény új világháborút lát a terv mögött, Bajcsy-Zsilinszky viszont Jászi Keleti Svájcát vélte felderengeni, ami nem biztosítaná a magyarság összefogó erejét. 14 Ottlik elképzelése mögött, ahogy Bethlen önálló Erdélyről szóló terve esetében is, feldereng a két nagyhatalom közé szorult kis népek összefogásának évszázados eszméje, ami olyan, a Magyar Szemle konzervatívjaitól távol álló gondolkodókat is inspirált, mint Szabó Dezső, vagy az integrális revízió eszméjét az etnikai határok elvével szintén felváltó Németh László. A nyilasok ellenben egyáltalán nem akartak ellensúlyt képezni Németországgal szemben, számukra a nemzetiségek jogai faji elkülönülésükből következtek. Mindazonáltal ezek a koncepciók elsősorban az államszerkezet és az államszervezés kérdéseit érintették, ennek következtében meglehetősen elvont módon közelítették meg a nemzetiségi kérdést. A tényleges kisebbségi jogok részletes körülírására nem is nagyon

9 Egry Gábor 7 Bevezető vállalkoztak, leginkább az 1918 előtt (és persze a két világháború közt a szomszédos államokban a magyarság számára) kiemelt szerepet kapott problémákat érintették. Nyelvhasználat, emberséges és anyanyelven zajló közigazgatás, és a ritkán részletezett nemzeti vagy faji sajátosságok megőrzésének a joga volt a leggyakoribb, amit a centralizált állami berendezkedésről lemondó tervezetek természetesen regionális közigazgatási jogkörökkel egészítettek ki. Utólag könnyű rámutatni az ajánlat(ok) hiányosságaira, arra, hogy azok sokszor nem az adott pillanat igényeihez igazodtak, hanem sok szempontból az 1918 előtti hibákat akarták kiküszöbölni. 15 Ezzel együtt kétségtelen tény, hogy a magyar szellemi és politikai élet nem egy kiválósága őszintén törekedett a nemzetiségekkel való megbékélésre, és ennek olykor kézzelfogható bizonyítékát is adta. A fentebb említettek közül példaként talán az 1918 előtt még a kemény kéz politikáját helyeslő Bethlent érdemes kiemelni. Ő miniszterelnökként is szakított arra időt, hogy saját maga intézkedjen: a Csehszlovákiához került területekről származó, Magyarországon tanuló fiatalok kötelezően vegyenek részt szlovák nyelvoktatásban. Később pedig, immár a magyar politika nagy öregjeként kiállt amellett, hogy a visszacsatolt Észak-Erdély középiskoláiban mindenki számára kötelező legyen a román nyelv tanulása. 16 Ezzel együtt Magyarországon nem igen akadt olyan jelentős közéleti szereplő, aki számára a nemzetiségi kérdés megoldása ne fonódott volna össze a Magyarországot ért igazságtalanságok orvoslásával. Ez a kettősség nem csak az államkoncepciókban volt tetten érhető, hanem a kormányzati szerkezetben is. A nemzetiségi kérdést kezdetben külön minisztérium intézte, 1919 augusztusától 1920 decemberéig Bleyer Jakab (Jakob Bleyer), a budapesti egyetem tanára, a magyarországi németek egyik közismert és tekintélyes vezetőjének irányítása alatt. Bleyer a területi integritás híve volt, minisztériuma pedig nem csupán a kisebbségi kérdéssel foglalkozott. Feladatai közé tartozott a megfelelő propaganda kifejtése is kül- és belföldön egyaránt, annak érdekében, hogy a határok Magyarország számára minél kedvezőbben alakuljanak. Később aztán a már megszállt vagy elcsatolt területeken élő nemzetiségek megfigyelésére is vállalkozott. 17 Mindebben meglehetősen kiterjedt és aránytalan intézményrendszer segítette. A minisztériumon belül minden nemzetiség számára tehát a pár ezer fős ruszinoknak is egy-egy főosztályt állítottak fel. Ezek mindegyike külön-külön elnöki, sajtó- és propagandaosztályra oszlott, külön segédhivatala és számvevősége volt. A méltán túlzott méretűnek tekinthető minisztériumban mintegy 220 tisztviselő, zömükben menekültek dolgoztak. 18 Emellett huzamosabb ideig működtek kormánybiztosságok is. A legtovább a Zsombor Géza vezette német kormánybiztosság, amely elsődlegesen a Saint Germain-i béke által Ausztriának ítélt, de csak 1921 őszén átadott Burgenland területén fejtett ki tevékenységet. Bleyer távozását követően a minisztérium vezetését Steuer György, Bleyer államtitkára vette át, és Teleki Pál miniszterelnök megszüntette a feleslegessé vált ruszin, illetve tót főosztályokat. Az újabb miniszteri kinevezés elmaradásának fő oka azonban az volt, hogy az adott körülmények közt a költséges minisztériumi szervezet fenntartásától sokat remélni nem lehetett (a határok kérdése nagyjából eldőlt), és a megváltozott körülmények között a kormányzat nem látta szükségesnek fenntartását. Az február 10-i és október 27-i kormányülések véglegesítették a minisztérium megszűnését. A kisebbségi kérdés kezelésére kormánybiztosi rendszer felállítása mellett döntöttek, immár nem területileg meghatározott, hanem általános hatáskörrel. Pechány Adolf lett a Tót ajkúak kormánybiztosa, Steuer a németeké, a délszláv ügyekkel csak egy szakreferens, Margitai

10 Egry Gábor 8 Bevezető József foglalkozott. 19 Steuer kormánybiztosi programja jól érzékelteti a szervezet célját is. Törekvései közt szerepelt a németek magyar hazafiságának fenntartása, a kétnyelvűség megerősítése, az önálló nemzeti mozgalom megszervezésére képes értelmiség kialakulásának megakadályozása. A kisebbségi ügyek eközben lényegében átkerültek a Miniszterelnökség III. ügyosztályából átalakított II. ügyosztályhoz. Ennek vezetője lett Pataky Tibor. 20 Az új szervezeti beosztás és besorolás lényegében a második világháború végéig megmaradt, csak a revíziós sikerek idején kellett az osztályt egy, a belső és a külső nemzetiségekkel foglalkozó alosztályra felosztani. Az osztály feladata azonban továbbra is magában foglalta mind a magyarországi kisebbségek ügyeinek nyomon követését, mind a szomszédos országokban (sőt a diaszpórában) élő magyarok helyzetének megfigyelését. Az osztály ennek során változatos tevékenységet fejtett ki. Belefolyt a propaganda-akciókba, információkat gyűjtött, statisztikai anyagokat állított össze, javaslatokat tett a miniszterelnöknek. Forrásai, jelentéstevői közt fellelhetőek a csendőrség, a rendőrség, a külügyminisztérium és a szomszédos országokban működő magyar szervezetek is. Az ügyosztály történetének első korszaka Bethlen István miniszterelnökségét öleli fel. Ő nem csak bizalmas vagy legalábbis kipróbált embereit helyezte a nemzetiség- és kisebbségpolitika kulcspozícióiba, de lényegében magának tartotta fenn a döntés jogát ezekben a kérdésekben. Utódai hozzáállásáról már kevesebbet tudunk, és az is biztos, hogy a területi revízió új helyzetet eredményezett: az ügyosztály történetének harmadik korszakát is jelentette. 21 A szervezet vezetői megkísérelték az ügyosztályt a kormányzati nemzetiségpolitika központjává tenni. Paradox módon ezt segíthette a nemzetiségpolitika kettős célrendszere is. A magyar kisebbségek ügyében a külügyminisztériummal, a hazai kisebbségek ügyeiben a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal működtek együtt. 22 Pataky, az ügyosztály rendelkezésére álló információkra alapozva szeretett volna általános szakpolitikai kezdeményezésekkel élni a minisztériumok felé is. 23 Ebben azonban legalábbis a magyar kisebbségek tekintetében versenytársakra talált a Társadalmi Egyesületek Szervezetének Központja koordinálásával működő félhivatalos szervezetekben (Népies Irodalmi Társaság, Rákóczi Szövetség stb.). Ezek maguk is hasonló szándékkal léptek fel. Ez a konkurencia is oka lehetett annak, hogy Pataky elképzelése nem valósult meg. Pontosabban a kormányzat egy tagolt, széleskörű intézményhálózatra támaszkodhatott. Ennek részei voltak az Államtudományi Intézet, a Külügyminisztérium főként követségeken dolgozó tisztviselői és kisebbségi szakértők is (közülük volt olyan, aki később az ügyosztály munkatársa lett, pl. Flachbart Ernő), miközben a társadalmi szervezetek szerepe a húszas évek közepétől csökkent. 24 A korszak folyamán ez az intézményes hálózat mindjobban kiszélesedett, és végül az ügyosztállyal kapcsolatban álló szakintézmények köre felölelte a budapesti egyetem Kisebbségjogi Intézetét, a Pécsi Tudományegyetem Kisebbségtudományi Intézetét, sajtópolitikája pedig olyan orgánumokra támaszkodhatott, mint a Láthatár, Kisebbségi Körlevél (a Pécsi Kisebbségtudományi Intézet kiadásában), Kisebbségvédelem (a budapesti Kisebbségjogi Intézet kiadásában). 25 Mindenesetre az ügyosztály vezetőjének törekvése a szakpolitika teljességének megalapozására már a nemzetiségpolitika következő szintjére mutat rá. Amíg az állameszme és az államkoncepciók meglehetősen elvont módon közelítik meg a problémát, a kormányzat egyik fontos feladata a nemzetiségek helyzetének, a nemzetiségi kérdéssel összefüggő problémák rendezése. Ehhez többnyire különböző szintű jogszabályok megalkotására is

11 Egry Gábor 9 Bevezető szükség van, hiszen csak a jogi rendezés biztosíthatja a nemzetiségi jogokat, függetlenül a közigazgatás résztvevőinek akaratától és szándékától, továbbá ez teheti azokat az állammal szemben is kikényszeríthetővé. A jogalkotás ugyan gyakorlati kérdések rendezésére irányul (pl. nyelvhasználat a közigazgatásban, iskolák oktatási nyelve, politikai testületeken belül a kisebbségiek helyzete stb.), de ezek sokszor átfogóan is elhelyezik a nemzetiségeket az államon belül. A két világháború közt mindez két alapvető dokumentumon nyugodott: az évi XLIV. törvénycikken (az ún. nemzetiségi törvény) és a trianoni béke részeként becikkelyezett (1921. évi XXXIII. törvénycikk) kisebbségi szerződésen. Mindkét jogszabály az egyént megillető jogokra koncentrált, azok biztosításával látta rendezhetőnek a kisebbségi kérdést. A magyar jogfelfogás tulajdonképpen joggal úgy tekintett a dualizmus nemzetiségi törvényére, mint ami nem egyszerűen kielégíti a kisebbségvédelmi rendelkezések meglehetősen általános módon megfogalmazott követelményeit, hanem meg is haladja az abban meghatározott jogokat. Mindazonáltal a korszak kezdetén rövid ideig a nemzetiségi törvényben foglaltakat jelentősen kibővítő szabályozás született, a 4044/1919. sz. miniszterelnöki rendelet. 26 A jogszabály jelentős mértékben bővítette a nyelvhasználat körét (még az országgyűlésre is kiterjesztette annak lehetőségét), kötelezte a hivatalnokokat, hogy két éven belül sajátítsák el az adott vidék nyelvét, és lehetővé tette az iskolák oktatási nyelvének szabad megválasztását. Ehhez képest a következő rendelet készítőinek és kibocsátóinak szándéka arra irányult, hogy a nemzetiségi törvényhez képest biztosított jogokat visszavegyék. Az új szabályozás Bethlen István vezette előkészítése során a 4044/1919-es rendeletet elemző Pataky rámutatott, hogy az messze túlmegy a dualizmus kori jogszabályon, és az adott létszámú nemzetiségi lakosságnak túlzás ilyen széleskörű jogokat biztosítani. Másfelől azt is megállapította, hogy eközben a nemzetiségi nyelvű oktatásügy exlex állapotban van. Az új rendelet (4800/1923. sz. miniszterelnöki rendelet) éppen ezért a közigazgatási nyelvhasználat terén az XLIV. törvényhez próbált visszatérni. Egyúttal szabályozták az oktatási nyelv kérdését is, bevezetve az iskolák három típusát. Az A típusú iskolákban az oktatás teljesen nemzetiségi nyelven zajlott, a B típusúakban a tantárgyak egy részét oktatták nemzetiségi nyelven, a C típusba tartozók esetében pedig a nemzetiségi nyelvet heti néhány órában tanították. Nemzetiségi iskolát ott kellett felállítani, ahol legalább negyven gyerek volt, és a szülők ezt kérték. 27 Mint az jól látható, a kormányzat a nemzetiségi jogokat lényegében az iskolai oktatási nyelv és a közigazgatási nyelvhasználat problémájával azonosította. Ugyanakkor a szakpolitikai problémák rendezésére továbbra is rányomta bélyegét az igény, hogy a magyarországi kisebbségi jogok kérdését összekapcsolják a szomszédos utódállamok problémáival. Az 1919-es rendeletet a területi integritás alapján álló Bleyer készítette elő, aki a kisebbségi jogokban a nemzetiségi lakosság megnyerésének eszközét is látta. Az 1923-as rendelkezések esetében felmerült mind a revízió kérdése, mind pedig azon igény, hogy a magyarországi példa segítse a magyar kisebbségek érdekérvényesítését. Például amikor az előkészítők konzultáltak Apponyi Alberttel, ő a jogok bővítését szorgalmazta revíziós céllal, és a kormányzat által megszabott irányelvek között is szerepelt, hogy az új jogszabály szolgáljon alapul a magyarok kisebbségi érdekérvényesítéséhez. 28 A nemzetiségi politika tehát három fő célt követett: pacifikálni a kisebbségeket (megerősíteni lojalitásukat és akár gyorsítani nyelvi asszimilációjukat, erre szolgáltak a kormánybiztosságok), teljesíteni a nemzetközi kötelezettségeket és egyúttal megfelelő

12 Egry Gábor 10 Bevezető jogi kereteket kialakítani, továbbá olyan nemzetiségpolitikát folytatni, ami vonzó lehet az elcsatolt területeken élők számára és hivatkozási alapot kínál a magyar kisebbségek vezetőinek is. Mindazonáltal a hazai közhangulat inkább az első célkitűzés iránt volt fogékony, ellenben a nemzetiségi jogok bővítése komoly ellenkezést szült. Elsősorban a németek ügye váltott ki indulatokat, nem teljesen alap nélkül. A különböző németországi szervezetek tevékenységét már 1918-at megelőzően is gyanakodva figyelte a magyar közvélemény egy része és a kormányzat, az első világháború után pedig a német kisebbségek ügye a hivatalos Németország és a kormány politikájának is része lett. A németországi aktivitást egy lojális országos szervezet révén kívánták ellensúlyozni, ennek elnöke Gratz Gusztáv volt külügyminiszter, operatív vezetője Bleyer lett. A minisztersége idején még magyarón Bleyer azonban ekkor már irányt váltott, és az integritás helyett a német nemzetiség jogait helyezte előtérbe. A különböző németországi szervezetek egyre erősödő tevékenységét még fenyegetőbb színben tüntette fel a nácik hatalomra jutása. Nem véletlen, hogy a harmincas években egyre-másra törtek ki a viták a magyar szellemi életben a magyarországi németek kapcsán. Illyés Gyula, Kovács Imre, Szabó Dezső azt hangoztatták, hogy a svábok veszélyt jelentenek a magyarokra, és jelenlétük még az ország területi integritását is veszélybe sodorhatja. A német befolyást a kormányzat is egyre komolyabban vette, különösen azok után, hogy Magyarország mind közelebb került Németországhoz. Mindazonáltal még a Volksbund hivatalos engedélyezését, majd a 2. bécsi döntés nyomán megkötött népcsoportegyezményt követően is megkísérelték egy lojalista mozgalom megszervezését és fenntartását. 29 A nemzetiségpolitika természetesen nem merült ki a jogi keretek megalkotásában, azokat tartalommal is meg kellett tölteni. Erre a köz- és államigazgatás volt hivatott. Tekintettel azonban az egymással nehezen összeegyeztethető célokra, valamint a közhangulatra, a nemzetiségpolitika gyakorlata sokszor távol állt a jogszabályokban rögzítettektől. A nemzetiségi iskolák esetében például a hatóságok arra törekedtek, hogy minél kevesebb A és B típusú iskola működjön, és minél több C típusú. Ennek megfelelően az előbbiek száma folyamatosan csökkent, függetlenül attól, hogy fenntartójuk az állam vagy valamelyik felekezet volt. A C típusúak egy részéből viszont egyszerűen magyar tanítási nyelvű iskola lett. Nehezebb megítélni a közigazgatás nemzetiségpolitikai tevékenységét. A korszak mindenesetre két részre osztható. A revíziós sikerekig a nemzetiségi kérdés lényegében csak a német és kisebb részben a szlovák lakosság ügyét jelentette. 30 A kormányzat szemmel tartotta vezetőiket, megpróbálta felmérni, milyen könyvekhez, újságokhoz jutnak külföldről, akadályokat emelt azok behozatala elé, és próbált lojális hazai sajtót szervezni. Habár a német mozgalom jóval szervezettebb volt, mint a szlovák, a nácik hatalomra kerüléséig, illetve az Anschlussig mégsem tűnt olyan súlyúnak, mint amilyen 1918 előtt volt, hiszen területi konzekvenciái aligha lehettek után ez a helyzet megváltozott. A visszacsatolt területeken igen jelentős számú nemzetiségi lakosság élt, ráadásul mindegyik körében voltak politikai tapasztalatokkal és szervezettséggel bíró csoportok. A lényegében homogén nemzetállamból ismét olyan ország lett, melynek lakosságán belül jelentős részt képviseltek a nemzetiségek. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint a 14,6 milliós lakosság 21%-a tartozott a nemzetiségekhez. 7,5% román, 3,6% német, 3,8% ruszin, 1,8% szlovák, 1,6% szerb élt Magyarországon, jelentősen nagyobb kihívást jelentve a politika és a közigazgatás számá-

13 Egry Gábor 11 Bevezető ra, mint korábban. A külső tényezők ráadásul egyre inkább meghatározták a nemzetiségi politikát is. Ennek jeleként a népszámlálás során Magyarországon először kérdeztek rá (szakítva egy fontos doktrínával) külön a nemzetiségi hovatartozásra; többen, köztük Teleki Pál is abban bíztak, nem is alaptalanul, hogy a német anyanyelvűek egy jelentős része magyarnak vallja magát, ezzel is csökkentve a német nyomásgyakorlás lehetőségét. Ugyanígy a külső tényezők gyakoroltak befolyást a kisebbségpolitika gyakorlatára az úgynevezett kölcsönösségi nemzetiségi politika esetében. Ez a szlovák magyar és román magyar viszonyban is érvényesülő modell arra épült, hogy az egyes országok olyan elbánásban részesítették a saját területükön élő kisebbségieket, amilyenben a másik országban élő kisebbségnek része volt. Ám amíg ez a megoldás a kezdeti súlyos jogsértések után képes volt viszonylag stabilizálni a szlovákiai magyarok helyzetét, a magyar román viszonyban atrocitások spiráljához vezetett, amelyet csak a tengelyhatalmak kisebbségvédelmi célú közbelépésével lehetett időnként megszakítani. 31 A visszacsatolások azonban a kölcsönösségi politikától függetlenül is jelentős kihívást jelentettek a nemzetiségi politika kivitelezői számára. Az alaphangot mindenütt az átmeneti katonai közigazgatás adta meg, ennek tevékenységére a polgári hatóságok általában kevés, nemegyszer pedig semmilyen befolyással sem bírtak. A katonaság saját hatáskörben intézkedhetett kiutasításokról, letartóztatásokról, internálásokról, és a nemzetiségi lakosság kezelésében nem kötötték a jogszabályok. Mindezt tetézte néhány súlyos atrocitás is Észak-Erdélyben, ahol a bevonuló csapatok románok százait ölték meg. Ráadásul a román közigazgatás kivonulása és a magyar közigazgatás berendezkedése közti átmenetet könnyen kihasználhatták azok a helyi vezetők, akik saját pozícióikat szerették volna megerősíteni. Így aztán előfordult olyan eset, hogy a falu református lelkésze vette át a község irányítását, rendelkezett a kocsmanyitás jogáról, és megpróbálta áttéríteni a falu görög katolikus lakóit. 32 Ezt rendszerint azzal indokolták, hogy a kisebbségi korszakban elszenvedett sérelmekért kárpótlás jár a magyaroknak. A polgári közigazgatás általában szilárdabb viszonyokat teremtett, részben nem függetlenül attól, hogy a kormányzatok szerették volna megnyerni a kisebbségieket, és ehhez elengedhetetlennek látszott olyan kisebbségi jogok biztosítása, melyek az 1918 előtti helyzethez képest jogkiterjesztést jelenthettek. Autonómia ugyan csak a ruszinok esetében került szóba (és a terv el is bukott), 33 de Észak-Erdélyben is olyan közigazgatási gyakorlatot szeretett volna meghonosítani a kormány, ami szándéka szerint kielégítheti a kisebbségek igényeit. Ide tartozott az anyanyelvi népoktatás, a tisztviselők kisebbségi nyelvi kompetenciájának megkövetelése, vagy a román nyelv kötelező tanításának bevezetése a középiskolákban. Mai ismereteink alapján nehéz eldönteni, hogy ebből ténylegesen mi valósult meg. Az biztos, hogy a kormányzat legfelső szintje igyekezett ellenőrzése alatt tartani a közigazgatást, és lehetőleg mérsékelni annak önkényét. Ez azonban nem módosított azon, hogy a kisebbségi elit és a helyi értelmiség jelentős része nem lett lojálisabb Magyarországhoz, mint ahogy azon sem, hogy a politikai gyakorlatot megalapozó állameszmét akár úgy is lehetett értelmezni, hogy a kisebbségeket leginkább folklorisztikus jellegzetességeik megőrzésének joga illeti meg. Hiába volt sok helyen tényleges előrelépés az 1918 előtti viszonyokhoz képest a közigazgatásban, két évtized múltán ez már kevésnek bizonyult a kisebbségek megnyerésére. Mindenesetre ebben a négy évben talán még a korábbi időszakhoz képest is jobban egymásba fonódott és összesűrűsödött a nemzetiségpolitika említett három szintje és célkitűzései. 34 A megnövekedett nemzetiségi lakosság immár praktikus kérdésként is

14 Egry Gábor 12 Bevezető napirendre tűzte az államszerkezet és az állameszme problémáját, határozott és állandó nemzetiségpolitikát kívánt, aminek kivitelezése végre igazolhatta, hogy lehetséges-e a nemzetiségek és a még visszaszerezni óhajtott területeken élők megnyerése. Ha pedig erre a kérdésre a történelem nemmel válaszolna, a gyakorlati nemzetiségi politika akkor is megmutathatta: képes-e többre, mint 1918 előtti megfelelője? Mindez azonban egy sokak által nagyon is átmenetinek tartott helyzetben történt, ami szintén nem maradt hatástalan a nemzetiségi politikát illetően. Mind a magyar fél, mind a szomszédos országok vezetői arra készültek, hogy a területi kérdések és így a nemzetiségi kérdés végleges rendezésére a következő békekonferencián kerül sor. Ennek megfelelően a tervek és intézkedések jelentős mértékben a béke-előkészítésnek alárendelten születtek meg. A magyar politikai elit is arra törekedett, hogy megnyerje a békét. Képviselői sokáig lehetségesnek tartották további területek megszerzését (ami egyre növekvő arányú nemzetiségi lakosságot is jelentett volna), közben azonban azt is szerették volna elérni, hogy a már meglévő területek nemzetiségi arányai is kedvezően alakuljanak. Nem csupán összességében például a 2. bécsi döntést követő kölcsönös, százezres nagyságrendű menekülthullámnak nagy szerepe volt abban, hogy Észak-Erdély magyar többségűvé vált, hanem stratégiainak tekintett térségekben is. Ehhez nem nagyon láttak más eszközt, mint a telepítést és a lakosságcserét. (Ezt a felfogást osztotta a román vezetés is.) A célterületek közül említhetjük a Mezőséget, ahol az elrománosodott vagy elrománosodással fenyegetett magyarok nemzetgondozását is megszervezték, a célcsoportok közül pedig a moldvai csángókat. 35 Úgy tűnik, a magyar kormány a béke-előkészítés szerves részeként foglalkozott a lakosságcsere ügyével is, és meglehetősen kidolgozott tervekkel is rendelkezett, hasonlóan román versenytársához. 36 Ezek végső célja azonban már nem annyira a nemzetiségi kérdés kezelése volt, mint inkább a lehetőségekhez képest homogén nemzetállam megteremtése. * Összeállításunk nem törekszik arra, hogy ezt a bonyolult kérdéskört átfogó igénnyel mutassa be. Arra törekedtünk, hogy annak kevésbé ismert, vagy az utóbbi időben talán kevesebb figyelmet kapott aspektusaiba engedjünk betekintést. Három tanulmány a kérdéskör általánosabb szintjét, a nemzeteszmét járja körül, három írás pedig a gyakorlati nemzetiségi politika és a köztes szint bemutatását tűzi ki célul egy-egy esettanulmányon keresztül. Erős Vilmos a konzervatív, de az idők során felfogását jelentősen megváltoztató, az új szellemi irányzatokkal, a népi nemzeteszmével folytatott vitát is vállaló Szekfű Gyula nézeteit tekinti át egy igen kritikus időszakban, a harmincas évek végén és a negyvenes évek első felében. Paksa Rudolf tanulmánya a magyar szélsőjobb a fajvédők, majd Szálasi Ferenc nemzetképét vázolja fel. Péterfi Gábor Szabó Dezső felfogásán keresztül a népiek koncepcióiba is bepillantást enged. A következő részben Eiler Ferenc az 1919 és 1940 között legnagyobb létszámú hazai nemzetiséggel, a németséggel kapcsolatos politikát illusztrálja Harta példájával. Sárándi Tamás tanulmánya eddig kihasználatlan romániai levéltári források segítségével rekonstruálja az Észak-Erdélyben berendezkedő katonai közigazgatás nemzetiségpolitikai gyakorlatát. Egry Gábor arra tesz kísérletet, hogy a nemzetiségpolitika három szintjének kölcsönhatását ragadja meg, szintén Észak-Erdély példája segítségével.

15 Egry Gábor 13 Bevezető Jegyzetek 1 Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. Magyar törekvések az Európai Nemzetiségi Kongresszuson ( ). Budapest, 2007, Gondolat MTA ENKI, o. 2 A magyar statisztika az anyanyelvet ez alatt a legszívesebben és legjobban beszélt nyelvet értették a nemzeti hovatartozás jó indikátorának tekintette. 3 Homogén nemzetállam alatt értve mindazon országokat, melyekben a lakosság legalább 90%- a egyetlen tituláris nemzethez tartozik. Lásd Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Közép- és Kelet-Európában. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó. 4 Tilkovszky Loránt: Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században. Debrecen, 1998, Csokonai Kiadó, 49. o. 5 Lásd például Egry Gábor: Egy másik kiegyezés. Adalékok az 1890-ik évi Sachsentag történetéhez. Korunk, április, o. 6 Lásd pl. Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kezdetei. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó. 7 Ottlik László: Uj Hungária felé. Magyar Szemle, szeptember, 1 9. o.; Uj Hungária és Keleti Svájc. Magyar Szemle, október, o.; Romsics Ignác (szerk.): Magyarok kisebbségben és szórványban. Budapest, 1995, Teleki László Alapítvány. Ottlikról lásd Szabadfalvi József: Egy elfeledett társadalomtudós. Magyar Szemle, április. (Letöltve: szeptember 18.) 8 Bethlen István: Az erdélyi kérdés. In Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 2000, Osiris, o.; Uő.: Emlékirat a nagyhatalmak béketerveiről és Magyarország revíziós céljairól (1940). In uo o. 9 Ablonczy Balázs: Teleki Pál nemzetről és társadalomról a visszacsatolások előtt és után. In Fedinec Csilla (szerk.): Nemzet a társadalomban. Budapest, 2004, Teleki László Alapítvány, , különösen o. 10 Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Századok, sz o. 11 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Transylvania. Past and Future. Geneva, 1944, Kundig. Részletek magyarul: Részlet Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély, múlt és jövendő című könyvéből. Rubicon- Történelmi Magazin, l sz o. 12 Erős Vilmos: A Szekfű-Mályusz vita. Debrecen, 2000, Csokonai Kiadó, o. 13 Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, 2001, Osiris, 144. o. 14 Lackó Miklós: Válságkorszak válságelméletek. Három alapmű az 1920-as évek szellemi életéről. Múltunk, sz , o. 15 Ezzel persze már a kortársak közül is sokan tisztában voltak. Ők rendszerint arra hívták fel a figyelmet, hogy az utódállamok nem magyar nemzetei egy-két évtized alatt olyan társadalmi változásokon mentek keresztül, melyek tükrében nem lehet visszatérni 1918-hoz. Lásd pl. Ravasz László: Erdély. Magyar Szemle, október. 16 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K cs. Az erdélyi értekezlet jegyzőkönyve. 17 Bellér: i. m. 18 Uo o. 19 Uo o. 20 Romsics: Magyarok kisebbségben és szórványban i. m. 5. o. 21 Bárdi Nándor: Egy fontos forrásfeltárás tanulságai. Regio, 7. évf sz. 22 Szabados Mihály: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya és az Erdélyi Külön Szolgálat munkájáról. Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye, Kolozsvár, K Romsics: Magyarok kisebbségben és szórványban i. m. 5. o.

16 Egry Gábor 14 Bevezető 24 Bárdi Nándor: Egy fontos forrásfeltárás tanulságai. Regio, 7. évf sz. 25 Szabados: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya 2 3. f. 26 Bellér: i. m o. 27 Uo o. 28 Uo. 29 Tilkovszky: Nemzetiségi politika 92. o. Egyes hipotézisek szerint a kisebbségi ügyosztály iratainak nagy mértékű megsemmisülése is összefügg a németek kérdésével. Eszerint az iratok megsemmisítése március 19-én történt, azért, hogy az ügyosztály vezetői fedezzék informátoraikat a hazai németek körében. 30 Az utóbbira lásd Tóth István: Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között. Regio, 5. évf sz. (Letöltve szeptember 18.) 31 Az utóbbira lásd Holly Case: Between States. The Transylvanian Question and the European Idea during World War II. Stanford, California, 2009, Stanford University Press, o /1941. ai. sz. véghatározat. MOL P 1356 Teleki Béla hagyatéka 1. cs. 33 Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Politikai életrajz. Budapest, 2005, Osiris; Uő: Teleki Pál nemzetről és társadalomról i. m. 34 Erre lásd Rónai András: A magyar nemzetiségi politika feladatai. Magyar Szemle, sz o. 35 Meinolf Arens Daniel Bein: Die Moldauer Ungarn (Tschangos) im Rahmen der rumänisch ungarische deutschen Beziehungen zwischen 1940 und In Mariana Hausleitner Harald Roth: Der Einfluss von Faschimsus und Nationalsozialismus auf Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa. München, 2006, IKGS Verlag, o. 36 Viorel Achim: A második világháború évei alatti román lakosságcseretervekről. Múltunk, sz o.; Szabados Mihály: Magyarország népcsere lehetőségei a béketárgyalásokon. Jakabffy Elemér Alapítvány Gyűjteménye, Kolozsvár, K13; Uő.: A miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya i. m.

17 Limes 15 Állam- és nemzeteszmék Erős Vilmos A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig (Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében) 1 Szekfű történetpolitikai gondolkodásának alakulását már több tanulmány elemezte a vele foglalkozó szakirodalomban. Ezt azonban a harmincas évek végére, a negyvenes évek elejére vonatkozóan eddig többnyire úgy tették, hogy a politikai nézeteire, illetve például a publicisztikai tevékenységére összpontosítottak. A következőkben mindenekelőtt az Állam és nemzet című kötetben megjelent tanulmányaira koncentrálok, mert ezek elemzése viszonylag háttérbe szorult a jelzett historiográfiai munkákban. Különösen A nemzetiségi kérdés rövid története című szintézisére, 2 amely alapjában véve összefoglalja, sőt majdhogynem az utolsó szót mondja ki Szekfű ilyen irányú nézeteiről, s talán ennek behatóbb vizsgálata sikkadt el leginkább az eddigiekben. Külön elemzést igényel még az is, hogy a kötet mutatis mutandis 1945-ben franciául is megjelent État et nation címmel, a Revue d Histoire Comparée című folyóirat sorozatában. 3 Melyek Szekfű tanulmányának legfontosabb gondolatai, megállapításai? Mindenekelőtt leszögezendő, hogy Szekfű a szóban forgó problémát négy fő korszakra osztva tárgyalja, amelyek: a középkor, a török pusztítás időszaka, a 18. századi bevándorlás, a 19. század. A középkori részben alapvetően összefoglalja az egyéb tanulmányokban (A magyarság és kisebbségei a középkorban, Még egyszer középkori kisebbségeinkről, A szentistváni állam, stb.) kifejtetteket. Döntő és alapvető jelentőségű itt az ún. Szent István-i állam fogalma, illetve az ún. szentistváni, értsd türelmes nemzetiségi politika. Utóbbit Szekfű két komponensre vezeti vissza: főként Hóman Bálint, Deér József, de Gombocz Zoltán és Németh Gyula kutatásaira is hivatkozva véli úgy, hogy a magyarság már a honfoglalást megelőző, pogány időszakában is rendelkezett e tulajdonsággal, amit a józan politikai érdek, Szekfű szerint a politikai tehetség diktált. Másrészt Szekfű szerint mindez a keresztény morálból, a magyar uralkodók keresztény lelkületéből is adódik, amely parancsolólag írja elő a másik ember tiszteletét (a természetjog alapján is). Mindezeken kívül Szekfű meglehetős akríbiával (például a szintén nyelvész Kniezsa István eredményeit is felhasználva) tárgyalja a magyarság települési területének, a beköltöző és itt talált nemzetiségeknek a kérdését, s egyik fő problémája az asszimiláció. A Szent István-i állam fogalmából, illetve a türelmes nemzetiségi politika téziséből adódó lényeges megállapítása, hogy nem volt mesterséges (főleg nem erőszakos) asszimiláció ebben az időszakban (csak természetes), a beköltöző nemzetiségeket a királyok hadi, gazdasági stb. érdekek alapján telepítették le, akár egy tömbben, akár pedig a magyarság közé elszórva. 4 Szekfű a fejezet végén egyébként Mályusz Elemérre hivatkozik a magyar népesség arányának középkor végi (értsd kb. Mátyás-kori) meghatározásánál: Mályusz szerint ez kb. 77% lehetett, de ebbe nem érti bele a nemességet. Szekfű formális

18 Erős Vilmos 16 Állam- és nemzeteszmék becslést végez az utóbbira vonatkozóan is, s 85 87%-ra emeli a magyarság részarányát, hozzáfűzve, hogy ez még mindig nem adja meg a középkori Magyarország igazi képét, mert nem tükrözi eléggé az egyéb, lelki, kulturális, politikai komponenseket. A magyar lakosság percentszámát a privilegizáltak beszámításával nyugodtan felemelhetjük 77- ről 85 87%-ra írja Szekfű. Ami még mindig nem adja meg a középkor végi Magyarország igazi képét, mert ez az ország lélekben, kultúrában, politikai tehetségben [kiemelés E. V.] és mindabban, ami egy föld lakosságát európaivá teszi magyar volt. Erről a magaslatról bukott le Magyarország 1526 következtében. 5 A következő nagyobb fejezetben Szekfű a századi nemzetiségi viszonyok alakulását elemzi. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a részben is hasznosítja korábbi munkáinak eredményeit, sőt alapvetően azokra épít. Ezek közül különösen a Magyar Történetet, illetve a közelmúltban megjelent, eredetileg angol közönségnek szánt öszszefoglalásának magyar változatát, valamint a mindezeknél korábbra visszanyúló török kori kutatásait lehet megemlíteni. 6 A török kori viszonyok elemzésének megjegyzem szinte már pályájának kezdete óta alapvető jelentősége van Szekfű történeti-történetpolitikai nézeteiben. E nézetek veleje, hogy Szekfű a Magyar Történetben a magyarság legnagyobb sorscsapásának tekinti a török pusztítást, s ezért nagy harcot folytatott mindazon történészekkel és történetpolitikai közírókkal (Takáts Sándorral, Milotay Istvánnal, de Németh Lászlóval, részben Szabó Dezsővel is, illetve főként a harmincas években a turanistákkal), 7 akik részint elnézőbbek voltak a török iránt és a magyarság keleti, ázsiai kapcsolatait hangsúlyozták, részint egyenesen a magyar történelem ilyen jellegű súlypont-áthelyezését tartották fontosnak. Természetesen e felfogás alapvetően meghatározza a jelen tanulmányban kirajzolódó képet is, hiszen Szekfű részletesen bemutatja a török hódítás során bekövetkező veszteségeket, az ennek nyomán a magyarság kárára megváltozott nemzetiségi arányokat, a szerbek, románok, rutének stb. térnyerését. Különösen kiemelném, hogy Szekfű jelentős mértékben épít, és lényegében egyetértően hivatkozik Szabó István Ugocsa megye című munkájára (mindennek lesz még jelentősége). 8 Szabó szerinte elvégezte a hiányzó településtörténeti kutatásokat egy megye esetében a korszakra vonatkozóan. 9 Megjegyzendő az is, hogy Szekfű ebben a fejezetben számos oldalvágást tesz az ún. népi szemlélet képviselői irányába. Szerinte például a tatár pusztításokat sem a népiség érdekei (azaz a magyar népiség meggyöngítésének szándéka), hanem meztelen hadi és gazdasági érdekek mozgatták. Ugyancsak anakronisztikus szerinte a magyar főurakat, kitüntetetten gróf Pálffy Miklóst azzal vádolni, hogy a magyar népiséget gyengítette (tehát a magyarság ellensége volt), amikor jobbágyait a Dunán Budától feljebb, magyar királyi területre szállíttatta, s ezzel megnyitotta a későbbi idegen bevándorlás előtt az utat. Szekfű itt is aláhúzza a magyarság (nyilván a magyar vezető réteg) politikai tehetségét, mert szerinte ebben a korban is jól bánt a nemzetiségekkel, respektálta akárcsak a középkorban a nem magyar nemzetiségek szellemi szükségleteit, 10 például minden nép a saját nyelvén tarthatta az istentiszteletet. Összességében Szekfű a korszak mérlegét úgy vonja meg, hogy akik a néptalaj, népszámlálási statisztika stb. segítségével szemlélik történetünket (értsd a népi szemlélet, közelebbről a népiségtörténet képviselői), pusztulásnak, nemzeti katasztrófának tekinthetik e korszakot. Akik viszont a nemzet számára elsősorban a politikai, lelki és műveltségi értékeket tartják fontosnak (nyilván ő is közéjük tartozik), azoknak egyáltalán nem ilyen sötét a kép, hiszen ez az időszak európai mércével is mérhető alkotások kora. Aki a nemzetet népszámlálási statisztika,»néptalaj«

19 Erős Vilmos 17 Állam- és nemzeteszmék nagysága vagy letöredezése és hasonló materiális eszközök közvetítésével szemléli, az tényleg azt hihetné, hogy a magyarság e korban árnyékká vált, kitörlődve az európai realitások sorából. A valóságban a török kor századaiban sokat szenvedett, sokat vesztett, de ahelyett, hogy elpusztult volna, a keresztény népek sorában oly magasra hágott, mint talán korábban sohasem. Történetünket és benne nemzeti nagyságunkat nem lehet a»népiség«kategóriáiba begyömöszölni [! E. V], nagyságunkat mindenkor a lélek, s benne a politikai és műveltségi érték adta, mely ezekben a századokban nem tört meg, inkább soha nem látott virágokat hozott, mégpedig nemcsak a legmagasabb műveltség körében, Zrínyiben és Rákóczi Ferencben, nemcsak vallási téren Pázmányban és Melius Péterben, Dávid Ferencben, akik mind külön színt jelentettek Európa spektrumában, 11 hanem a Balassa Bálint vezette utolsó végvári katonában, s a török iga alatt vért izzadt jobbágyban is, aki nemzetiségét s annak hagyományait ekkor sem hagyta el. 12 Szekfű tanulmányának következő fejezete a 18. századi bevándorlást, illetve a török utáni újratelepülést elemzi. Felfogásának behatóbb boncolásakor itt is utalni kell az előzményekre, az egyéb műveivel való összefüggésekre, hiszen a 18. század általa kifejtett új értékelésének már a Magyar Történetben lerakta az alapjait. Ennek alapvető konstituense az, ahogy az újratelepítést, illetve a nemzetiségi viszonyok változását tárgyalja. Döntő momentum ebben az ún. 18. századi magyar barokk fogalma, közelebbről az egész 18. század új, pozitív értékelése, amelynek további elemzésére itt nincs lehetőség. Ami a jelen értelmezés szempontjából alapvető jelentőségű, s megteremti az írás korábbi fejezeteivel való kontinuitást és konzisztenciát, az a népi szemlélettel való időnként már éles polémia, amely Szekfű számos kijelentésének alapjául szolgál. Alapvető motívum például, hogy Szekfű tagadja a Habsburg-telepítések népi indítóokát, azt, hogy annak célja a magyar népi erő gyengítése lett volna, ami együtt jelentkezik a vallási kérdéssel. Vagyis azzal, hogy a katolikus Habsburgok (németek) egyfajta népiségi harc, tehát a németség erősítése miatt kívánták gyengíteni, sőt üldözni a protestáns magyarságot. Ugyanez a helyzet az arisztokrácia, illetve a nagybirtok kérdésében is: mint az előző részben, Szekfű itt is visszautasítja azt a vádat, miszerint nem képviselték a magyar népiség érdekeit, hiszen az idegen származású jobbágyok betelepítésével, a magyar jobbágyság terheinél előnyösebb feltételek biztosításával végeredményben a magyar népi erőt gyengítették. (Látható, hogy Szekfű mind a német korábban például Heinz Zatschek, Hermann Aubin, aktuálisan Konrad Schünemann, mind a magyar Mályusz Elemér és Szabó István képviselte népiségtörténeti alaptézisekkel polemizál.) Határozottan tagadja azt a nézetet is, miszerint az alföldi jobbágyság a földjével való valamiféle ösztönös, misztikus összefonódás miatt a török utáni korszakban az Alföldre való visszatérésre vágyódott. Magyarországot a mi svábjaink nem germanizálták, s arra két évszázadon keresztül kísérletet sem tettek olvashatjuk Szekfű írásában, igazolásul a fentiekben vázoltakhoz. A germanizálás gondolata még megvolt tehát a bécsi körökben, legalább a felszabadító háborúk diadalain lelkesedő napokban, de annak semmi nyoma sincs, mintha ugyanezen vezető körök azzal a gondolattal indították volna meg és hajtották végre a török alól a felszabadítást, hogy ezzel a németség népi határa [kiemelés E. V.] keletre előnyomuljon, a Duna völgyét biztosítsa a maga és kultúrája számára. E felfogás szerint a német telepítés a magyar pusztában és mocsarakban ezt a célt szolgálta, a népiség területének, a «néptalaj«-nak [! E. V.] több száz mérföldre való kiterjesztését, a legbiztosabb eszközökkel, német parasztoknak a földbe gyökereztetésével. Nem kell mondanunk, mennyire anakronisztikus ez a felfogás is, hiszen a politika akkori irányítói, német fejedelmek és

20 Erős Vilmos 18 Állam- és nemzeteszmék tanácsosaik csakúgy, mint a nem németek, egész Európában dinasztikus és legföljebb állami szempontokat követtek, népi és nemzeti indítékok [! E. V.] teljességgel távol voltak tőlük és koruktól, bizton nyugodtak az ismeretlen jövő méhében. 13 Szekfű tanulmányának utolsó fejezete végül a 19. századi fejleményeket, azaz a modern magyar nemzetállam kialakulásának időszakát veszi górcső alá. Természetesen erre a részre is igaz, hogy alapvetően épít a korábbi tanulmányaiban kifejtettekre, például a Magyar Történet, illetve a Rövid magyar történet megfelelő fejezeteire, de akár a Schittenhelm Ede című írást is említhetjük 1848/49-el kapcsolatban. Perdöntő fontosságúnak tekinthető, hogy a francia nyelvű État et nation című kötetbe bekerült 1926-os tanulmányának egyik fejezete, 14 amely bizonyítja: alapvető folyamatosság érvényesül Szekfű ilyen irányú gondolkodásában. Az értelmezés szempontjából szintén jelentősnek/jelentéssel bírónak gondolom a francia kötet másik, addig sehol meg nem jelent (s eddig senki által nem elemzett) írását is, amely lényegében meghosszabbítja, azaz a 19. század végéig (gyakorlatilag saját koráig) terjeszti ki a megelőző időszak folyamatainak elemzését. 15 (Mindenképpen a saját koráig való meghosszabbítást, azaz a kontinuitás megteremtését igazolja az erdélyi szász történetírásról szóló tanulmánynak a francia nyelvű kötetbe való felvétele. Szekfű ebben a két világháború között, főként a harmincas években e területen is uralkodóvá váló népi, völkisch szemlélettel szállt erőteljesen szembe. Utóbbinak a régi ismerős Roderich Goos, vagy mondjuk Maja [Philippi-] Depner a legfontosabb szószólói, stílusosan ha lehet itt használni ezt a fogalmat fürmenderei.) 16 Mindezek alapján 1942-es írásában Szekfű lendületesen vázolja fel a korszak fő folyamatait, így a magyar rendi nacionalizmus kialakulását, a nemzetiségek öntudatra ébredését, a magyar nyelv hivatalos állami nyelvvé tételéből adódó konfliktusokat stb. Az 1926-os tanulmányban bírálata döntően a Kossuthék, illetve a felvilágosodás és a liberalizmus által képviselt nemzetállami gondolat ellen irányul (francia nemzetfogalom), amely egyoldalú, a történeti tényezőkkel nem számoló racionalizmusában mesterségesen (s így végeredményben erőszakosan) kívánja megteremteni a nemzeti és állami határok azonosságát, azaz a nemzeti kisebbségek asszimilációját. Szekfű ezzel szemben ismét Széchenyire hivatkozik, aki a keresztény erkölcsre, a természetjogra és a humanizmusra apellálva képviseli a nemzeti kisebbségekkel szembeni méltányos politika Szekfű által optimálisnak tartott verzióját. Hogy ez milyen politikai keretekben történne meg, arról itt kevés szó esik, de Szekfű ír a gyakorlati megvalósíthatóságról is, hiszen szerinte az 1849-es nemzetiségi törvény, vagy Kossuth 1849 utáni konföderációs elképzelései már szakítást jelentenek a korábbi, doktriner nemzetállami elvekkel. A fejlődés végpontját, egyfajta betetőződését (egyúttal a korábbi, ősi magyar, mondhatni Szent István-i elveken alapuló politikai hagyományhoz való visszatérést) a Deák és Eötvös által megfogalmazott 1868-as nemzetiségi törvény jelenti. Ennek alapvető üzenete ugyanis az ún. politikai nemzet gondolata, amely ragaszkodást jelent a történeti magyar állam területi integritásához, azonban a nemzeti egyéniségek, kisebbségek jogait is pontosan, a politikai gyakorlatban megvalósítható és megvalósítandó formában rögzíti, így nem pusztán a természetjogra, humanizmusra hivatkozó elvont idea. Eötvös azonban írja Szekfű az 1868-as törvény elvi alapjai kapcsán ha nem is az elvekben, de hitt ez erkölcsben és abban, hogy az emberek képesek jóakarattal úgy szabályozni egymás közti viszonyaikat, amint azt az emberi méltóság és természet [! E. V.] joggal megkívánja minden egyén számára. Mint liberális politikus, az államot nem

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.

Részletesebben

Van jogom, de még sincs (esszé)

Van jogom, de még sincs (esszé) III. díj Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadka Bakos Rebeka: Van jogom, de még sincs (esszé) Szabadka, 2014. november 24. 1 Az idei év nyarán eltűnt, többszörösen fizikailag és szexuálisan

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

Az MTA szervezete kultúrnemzeti alapokon

Az MTA szervezete kultúrnemzeti alapokon Az MTA szervezete kultúrnemzeti alapokon I. A HATÁROKON TÚLI AKADÉMIAI SZERVEZETEK ÉS KUTATÁS- TÁMOGATÁS KIÉPÍTÉSÉRÕL Nyitás: Domus-program, 1996 Szülõföld-program, 2000 II. A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Német-magyar iskola a találkozások iskolája. 2015 március

Audi Hungaria Iskola. Német-magyar iskola a találkozások iskolája. 2015 március Német-magyar iskola a találkozások iskolája 2015 március Iskolánk fekvése 9026 Győr, Bácsai út 55. 47.701426, 17.638167 2 Magyarország egy ország európa szívében Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Régió

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Meghívó. Nemzetpolitika és magyarságtudomány. című nemzetközi konferenciára.

Meghívó. Nemzetpolitika és magyarságtudomány. című nemzetközi konferenciára. Meghívó Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, valamint a Gazdaságetika.hu Szerkesztősége meghívja Önt Nemzetpolitika és magyarságtudomány című nemzetközi

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A POLITIKUS, AKI A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KETTİS IDENTITÁSÁÉRT KÜZDÖTT

A POLITIKUS, AKI A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KETTİS IDENTITÁSÁÉRT KÜZDÖTT BLEYER JAKAB A POLITIKUS, AKI A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KETTİS IDENTITÁSÁÉRT KÜZDÖTT Bleyer Jakab (1874-1933) Bleyer Jakab 1920 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Lt. sz.: 1595/1957 fk. Fotó: Brunhuber

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13.

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13. MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN Budapest 2012. április 13. VAJDASÁG DÉL-BÁCSKAI ÉS SZERÉMSÉGI SZÓRVÁNY MAGYAR KISKÖZÖSSÉGEIBEN ÚJRASZERVEZETT MAGYAR NYELVOKTATÁS

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM

ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM GYORSÍTOTT IDŐUTAZÁS Új forrásközpontú történelem A sorozat kötetei NT-17142 Száray Miklós: Történelem 9. a négyosztályos

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ M A G Y A R KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál Oborni

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK

KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK egy konferenciasorozat tükrében Szerkesztette és az előszót írta Székely András Bertalan Pomáz, 2004 KERESŐ Székely András Bertalan: A szerkesztő előszava 5 Mit s miért?

Részletesebben

AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA

AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA Az elmúlt három hónap a Regionális Központ új épületén folyó munkálatok befejezése és az épület felszerelésének jegyében telt el. Megtörtént az épület műszaki ellenőrzése, hivatalos

Részletesebben

2Q'2 L0 3. k rkezert: Tisztelt Elnök Úr!

2Q'2 L0 3. k rkezert: Tisztelt Elnök Úr! 's Hivatala k rkezert: 2Q'2 L0 3 Emberi jogi, kisebbségi, civil- é s vallásügyi bizottság Dr. Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k Bizottsági módosító javaslat! Helyben Tisztelt Elnök Úr! A HHSZ

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben