AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL január december 31. Átiktatva: J/269 J/29 160/1

2 I. Fejezet BEVEZETÉS Az Országgyűlés június 25-én választott meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. tv a alapján ettől az időponttól kezdődően látom el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztét is. Az elmúlt öt év során a bíróságok új igazgatási rendszeréről megjelent különböző értékelések, az Európai Unió Bizottságának éves jelentései, az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagai, azt állapították meg, hogy Magyarországon a bírósági igazgatás hatékonyan működik. Az alapvetően pozitív értékelés mellett a megválasztásom után, különösen a megyei bíróságok összbírói értekezletein magam is érzékeltem, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és főleg annak Hivatala tevékenységével összefüggésben a bírák részéről jelentős elégedetlenség nyilvánul meg. Hivatalba lépésem pillanatától arra törekszem, hogy kiküszöböljem az elmúlt időszakban felgyülemlett elégedetlenséget, esetleges bizalmatlanságot. Az előző évek tapasztalatainak, ezzel kapcsolatban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai és a megyei elnöki értekezlet által tett észrevételeknek, ajánlásoknak az elemzése alapján azt állapítottam meg, hogy a testület működésével összefüggésben megfogalmazhatók olyan célkitűzések és javaslatok, amelyek elősegíthetik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének erősítését, a munka hatékonyságának további fokozását és a Tanács működésének átláthatóságát. Ebben a szellemben tettem javaslatot az OIT szervezeti és működési szabályzatának módosítására, amelyet a testület 2002 novemberében elfogadott. Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolták, hogy a döntés helyes volt, mivel az OIT működése hatékonyabbá vált, a kifogások megszüntek. A bíróságok az 1990-es évek eleje óta görgetett ügyhátralék felszámolása, a befejezett ügyek számának növelése és a hosszú pertartamú ügyek arányának csökkentése terén olyan jelentős lépéseket tettek, amelyek a bírósági reformmal megindult folyamat eddigi legeredményesebb évévé tették a évet. Az óta tartó érkezésnövekedés lassuló ütemben, de folytatódott 2002-ben is. Ebben az évben ügyet nyújtottak be a bíróságokra összesen, amely 5%-kal volt több az előző évinél. A rendszerváltozás óta nem érkezett olyan nagy számú ügy a bíróságokra, mint 2002-ben. Ezen belül a peres érkezések évek óta tartó csökkenő tendenciája is megállt, s emelkedés következett be. 160/2

3 Az érkezések növekedését elsősorban a szabálysértési és cégügyek számának emelkedése okozta, ami a szabálysértések esetében egyharmadával történő emelkedést jelentett. A befejezések száma 2002-ben érte el a legnagyobb mennyisséget, amely ügyet jelent, ami 6,1%-kal több az előző évinél. Ennek az eredménynek a kialakulásában jelentős szerepe volt a hátralék feldolgozásának elősegítése érdekében született OIT döntéseknek. Kedvező tendenciaként lehetett megállapítani a befejezett ügyek pertartamának 2002-ben a további csökkenését. A peres ügyek 86%-a egy éven belül befejezést nyert. (Ez az arány 1997-ben 83,7% volt.) Tovább folytatódott az elmúlt évben a peres ügyhátraléknak az 1998-ban megkezdett csökkenése ben peres ügy maradt folyamatban, ami 3,7%-kal kevesebb, mint 2001-ben, s csaknem 20%-kal kevesebb, mint 1997-ben. A folyamatban maradt peres ügyeken belül 1998-től kezdődően folyamatosan csökkent az egy évnél hosszabb pertartamú ügyek száma. Az év végén folyamatban maradt ügyek közül ügy volt egy évet meghaladóan folyamatban, ami 12,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tájékoztatóm elkészítésénél arra törekedtem, hogy az tényszerű legyen, tartalmazzon minden fontos információt a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységéről, s ezek alapján valósághűen jelenjenek meg azok az erőfeszítések, amelyeket a bíróságok és a bírósági igazgatás tett az igazságszolgáltatás alkotmányos feladatának maradéktalan ellátása érdekében. 160/3

4 II. Fejezet A BÍRÓSÁGOKAT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően ismertetem a évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (Bsz.) módosításai 1.1. A évi XXXVII. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény a Bsz ának (1) bekezdését módosítva úgy rendelkezik, hogy az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. Kivételt képez az általános szabály alól a Fővárosi Ítélőtábla, ahol az előző két kollégium mellett önálló közigazgatási kollégium is felállítható azzal, hogy a közigazgatási kollégium a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A szabályozás indoka az, hogy az eljárásjogi jogszabályok és az ügyforgalmi adatok alapján a közigazgatási ügyszakban várhatóan kevés fellebbezett ügy érkezik az ítélőtáblára és ezen ügyek döntő többsége is a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről fog erre a fórumra érkezni. A rendelkezés XI. 20-án lépett hatályba A évi XLVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit módosítja (Bsz. 39. b.)) a bíróságok hatékony működését segíti elő az, hogy a bírák helyzetével tisztában lévő és jogos érdekeit képviselő OIT összeállítja a Bíróságok fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Ezzel a megoldással teljesebbé válik az igazságszolgáltatásnak, mint önálló hatalmi ágnak a végrehajtó hatalomtól való függetlensége. A rendelkezés XII. 7-én lépett hatályba A évi XXXVII. törvény (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény módosításáról) a Bsz ának (4) bekezdését módosítva kimondja, hogy az ítélőtábla kollégiumának nemcsak az ítélőtábla bírái, hanem az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumának vezetői is tagjai. 160/4

5 A módosítást az ítélőtáblák számának változása indokolja, tartalmilag új rendelkezés nem kerül beépítésre. A rendelkezés november 20-án lépett hatályba. 2. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. tv. (Bjt.) módosítása A évi XXXVII. törvény (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény módosításáról) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvényt (Bjt.) is pontosítja, arra tekintettel, hogy az Országos Ítélőtábla helyett több ítélőtábla kezdi meg a működését, így szabályozni kellett a bírák ítélőtáblák közötti, illetve az alsóbb fokú bíróságokról az ítélőtáblára és viszont történő áthelyezésének és kirendelésének kérdését, valamint a fegyelmi bírói tisztség megszűnésének új esetét. A hatálybalépés ideje: november A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény (Ptk.) módosítása 3.1. A évi XXXVI. törvény (A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról) célja a fogyasztóvédelem területén még hátralévő törvényi szintű jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok megvalósítása, illetve a Polgári Törvénykönyv módosítása során a gazdasági és kereskedelmi jog területére tartozó, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló közösségi jogszabállyal való összhang megteremtése. - A Ptk ának (2) bekezdését a törvény abból a célból módosítja, hogy az ügyleti kamat számítása során is a jegybanki alapkamat képezze az alapot. Így a kamat számításának a bázisa az ügyleti és a késedelmi kamatnál egyaránt a jegybanki alapkamat lesz. A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. - A Ptk át a jótállás intézményét érintő változtatások alapvetően a fogyasztói adásvételről szóló irányelvben előírt követelmények megvalósítására korlátozódnak. Rögzítésre kerül, hogy a jótállás sajátos többletteher a kötelezett oldalán a vállalt, illetve a jogszabály által előírt határidőn belül, nem érinti azonban a jogosultnak a törvényből eredő egyéb jogait. Hatálybalépés ideje: VII /5

6 - A törvény a szerződésszerű teljesítésnek a fogyasztói adásvételről szóló irányelvben meghatározott kritériumait a Ptk. teljesítési szabályai közé építi be, kiegészítve ezzel a (Ptk.) 277. (1) bekezdésében a szolgáltatással szemben eddig támasztott követelményeket. E rendelkezést a törvény általános érvénnyel, tehát nem csupán fogyasztói ügyletekre nézve, illetve nem csak a dologszolgáltatásra irányuló szerződések tekintetében ülteti át. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy a szerződésszerűség megítélése szempontjából a teljesítés időpontja az irányadó. Amennyiben a szolgáltatás a négy feltétel valamelyikét nem elégíti ki, a teljesítés nem szerződésszerű. Hatálybalépés ideje: VII A évi XXXVI. törvény a Ptk ának (2) bekezdését kiegészítve úgy rendelkezik, hogy a Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. Hatálybalépés ideje: VII. 1-jétől. - A törvény a Ptk t annyiban módosítja, hogy a jegybanki alapkamatot teszi a kamatszámítás alapjává. A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. - A tv. a Ptk-ba beiktatta a 301/A. (1) bekezdését, amely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 301/A. (2) bekezdése a fizetési késedelemre vonatkozó irányelvvel összhangban a jegybanki alapkamaton felül további 7%-os késedelmi kamatot ír elő a gazdálkodó szervezetekre nézve. (A (3) bekezdés meghatározza, hogy mikortól fizetendő a késedelmi kamat.) A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. - A tv. a fogyasztói adásvételről szóló irányelvvel összhangban újraírja a Ptk aiban foglalt, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályozást. A 305. (1) bekezdés megtartja a hibás teljesítés korábbi fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy a hibás teljesítés megítélése szempontjából a teljesítés időpontja az irányadó. Új rendelkezést tartalmaz a Ptk (2) bekezdés a szolgáltatott dolog a kötelezett szavatossági felelősségét megalapozó kellékhiányának minősítve a szakszerűtlen összeszerelést. 160/6

7 Hatálybalépés ideje: VII A (Ptk.) 305/A. (1) bekezdése szerint a kötelezettet akkor is mentesíti a szavatossági felelősség alól, ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett, továbbá akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette a jogosultat. A (2) bekezdés szerint a fogyasztói szerződésekre korlátozottan a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Hatálybalépés ideje: VII a (Ptk.) 306. az ismert szavatossági jogok két lépcsőben való érvényesíthetőségét vezeti be. Az első lépcsőben a jogosult a dolog szerződésnek megfelelő állapota térítésmentes előállítását követelheti, választva kijavítás vagy kicserélés között. Amennyiben ez lehetetlen vagy aránytalan, illetve a kötelezett a hibát nem megfelelő határidőn belül vagy nem a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül orvosolja, választhatja a jogosult egy második lépcsőben a vételár megfelelő csökkentését vagy a szerződéstől való elállást. Hatálybalépés ideje: VII A Ptk (1) bekezdése a haladéktalan kifogásközlési kötelezettség korábbi szabályát enyhíti. Hatálybalépés ideje: VII A módosított Ptk (1) és (2) bekezdése általános szabályként megtartja a hatályos szavatossági határidőket. A (4) bekezdés a fogyasztói szerződés esetében az általánosnál hosszabb, kétéves elévülési jellegű szavatossági határidőt ír elő. A Ptk. 308/A. szabályozza az elévülés nyugvásának lehetőségére megállapított, valamint a tartós használatra rendelt dologra vonatkozó, illetve a hosszabb kötelező alkalmassági időből eredő jogvesztő szavatossági határidőket. Hatálybalépés ideje: VII A Ptk nál a hatályos rendelkezést tartja fenn, azzal a szövegezési eltéréssel, hogy a kártérítési felelősség alóli kimentési lehetőség nevesítése elmarad, csupán utalás történik a kártérítés szabályaira. 160/7

8 Hatálybalépés ideje: VII A Ptk ának (1) bekezdését módosítva egy rendkívüli igényt határoz meg, melynek akkor van jelentősége, ha a szavatossági határidő a fogyasztóval szerződő kötelezett és a vele szerződő harmadik személy között már lejárt. Az igényérvényesítés feltétele, hogy az előző kötelezettel kötött szerződés alapján megállapítható legyen a hibás teljesítés. A módosított Ptk. 311/A. a korábbi (1) bekezdés szabályát tartja meg, amely a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezések hatályát a nem dolog szolgáltatására irányuló szerződésekre is kiterjeszti. Hatálybalépés ideje: VII A tv. a Ptk át részben módosítja és kiegészíti a fogyasztói szerződés és fogyasztási cikk fogalmával. Hatálybalépés ideje: VII A tv. a Ptk-t a sal egészíti ki, amely jogharmonizációs záradék megjelöli a kódex azon jogszabályhelyeit, amelyek az európai közösségi jogi szabályozáshoz való közelítésből eredő rendelkezéseket fogalmaznak meg. Hatályba lépés ideje: XI. 12. A 688. c.) pontja VII. 1-én, d.) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja A évi XXIII. törvény (A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. tv. módosításáról) módosította a Ptk (3) bekezdését: mezőgazdasági földterület haszonbérbeadásához írásbeli szerződés szükséges, jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérletbe adása ha a törvény másként nem rendelkezik semmis. A hatálybalépés ideje: VII A évi XLII. törvény (az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról) módosította az illetékekről szóló évi XCIII. törvényt. Az illetékekről szóló törvény (Itv.) módosítását alapvetően az ár-érték viszonyokban bekövetkezett változások tették szükségessé, ezen túlmenően a törvény pontosító jellegű, az egységes értelmezést segítő szabályokat is tartalmaz. - Az ingyenes vagyonszerzéseknél (öröklés, ajándékozás) változott az illeték mértéke. 160/8

9 - A bírósági eljárásokban fizetendő illetékek körében 1993-ban volt nagyobb terjedelmű változás, a bírósági eljárási illetékek már nem fejezték ki az eljárás valós költségigényét, töredékét fedezte a ráfordításoknak, így a pereskedés költségeit a felek helyett jórészt az egész társadalom viselte. A megváltozott bírósági eljárási illetékek jellemzően százalékos mértékűek, mely mértéknek a változatlanul hagyása mellett a minimum és maximum érték mértéktartóan emelkedik. A bírósági eljárási illetékek módosítása a évtől hatályba lépő bírósági szervezeti változások is indokolták, ugyanis a polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. (Pp.) módosítása szerint az ítélőtáblák fellebbezési fórumként fognak működni. Az ítélőtáblák felállításával a Legfelsőbb Bíróság mentesül a rendes jogorvoslatok elbírálása alól s igen szűk kivétellel csak felülvizsgálati ügyekben jár el, így nagyobb hatékonysággal tudja ellátni az egységes jogalkalmazással kapcsolatos feladatát. Hatályba lépés ideje: a ban foglaltak figyelembevételével január A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) módosítása A évi XXXVI. törvény a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvényt a sal egészíti ki, amely szerint e törvény a a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvének 5. cikkével. Hatálybalépés ideje: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. 6. A Büntető Törvénykönyvről szól évi IV. törvény (Btk.) módosítása 6.1. A évi I. törvény (A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról) azzal módosította a Btk. 73. (2) bekezdését, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. Hatálybalépés ideje: július /9

10 6.2. Az Alkotmánybíróság 37/2002. (IX. 4.) határozata a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény át (természet elleni fajtalanság) és a át (természet elleni erőszakos fajtalanság) alkotmányellenesnek minősítve megsemmisítette. Hatálytalan: szeptember 4-től. 7. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása Az igazságszolgáltatást érintő jogalkotás körében kiemelkedő jelentősége van a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvénynek (továbbiakban: Be.) és az ezt a törvényt módosító évi I. törvénynek. A módosítások rövid összefoglalását azért tartom szükségesnek, mert ily módon tudom megfelelően érzékeltetni a bíróságok előtt álló feladatokat és nehézségeket. A büntető eljárásról szóló, több alkalommal módosított évi I. törvény három évtizedig volt hatályban. Az új büntetőeljárási törvény kidolgozásának munkálatai már 1991-ben megkezdődtek, és a Kormány az elkészítendő kódex legfontosabb elveit a büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló 2002/1994. (I. 17.) Korm. számú határozatában rögzítette. Az Országgyűlés március 10-én fogadta el a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényt, hatálybalépésének az időpontja azonban elhúzódott. A Be-ben foglalt szabályozás figyelemmel van nemcsak a magyar jogtörténet haladó hagyományaira, hanem Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeire, az emberi jogokra és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára. Mindez nem közömbös Magyarország Európai Unióba való belépése szempontjából sem. A Be. kihirdetése és hatálybalépése között eltelt idő alatt a büntetőeljárást és a bírósági szervezetet érintő számos jogszabályváltozás történt, amelyek szükségessé tették a Be. módosítását, de e jogszabályváltozásoktól függetlenül is voltak a Be-nek olyan részei, amelyek módosításra, kiegészítésre szorultak. A évi I. törvénnyel történt módosítás nem szokásos módon még a Be. hatálybalépése előtt történt. Az ily módon történt módosítás azonban indokolt volt, mert a jogalkalmazást nehezítette volna meg, ha a Be. módosítás nélkül lép hatályba. A évi I. törvény ában foglalt módosítások kiterjedtek a Be. egész rendszerére. A nagy terjedelmű módosítások részletes ismertetésére e beszámoló keretei között nem térhetek ki. Néhány példával világítom meg, hogy a Be. és a módosítása a modern büntetőeljárási joggal szemben támasztható elvárásokat hogyan valósítja meg. Így pld. a Be. 9. -ának (1) bekezdése az anyanyelv használatával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. A törvénymódosítás ezt a rendelkezést úgy konkretizálja, hogy a büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel 160/10

11 kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy ha a magyar nyelvet nem ismeri az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja (Be. 9. (2) bek.). A tanúvallomással kapcsolatban a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el (Be. módosított 85. (5) bek.). Szabályozza a Be. módosított 158 /A. -a a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezést is. Igen jelentős a nyomozási bírói eljárás (módosított Be. VI. Cím ) beiktatása a törvény rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy a vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait első fokon a megyei bíróság által kijelölt bíró nyomozó bíró látja el. Ezek a rendelkezések a régi bűnvádi eljárási jogunkban (1896. XXXII. tc.) ismert vizsgálati eljárásra és vizsgálóbíróra emlékeztetnek, és várható az, hogy a nyomozási bírói eljárás jelentős mértékben elősegíti az eredményes ítélkezést. A tanú kihallgatása a múltban és a jelenben is elsősorban a bíróság a tanács elnöke részéről történik, és ezt követően tehetnek fel a felek a tanúkhoz kérdéseket (Be ). A Be a azonban új megoldásként az angolszász jogterületen alkalmazott eljáráshoz hasonlóan módot ad a tanú tárgyaláson történő kihallgatására az ügyész a vádlott vagy a védő által. Ez az új megoldás azonban nem korlátlan, mert a Be ának (1) bekezdése szerint az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő kérdések feltevésével hallgassa ki. Ebben az esetben a tanú kihallgatására a 293. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a.) ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz, a vádlott és védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, b.) ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, c.) ezt követően újabb kérdéseket az jogosult intézni a tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel, d.) a tanács elnöke és a bíróság tagja mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz. 160/11

12 A Be ának (2) bekezdése szerint pedig ha a Be (3) meghatározott valamely eset (pl. a kérdés a választ magában foglalja, stb.) ugyanazon kérdező részéről ismételten előfordul, a tanács elnöke a kérdezőtől a kérdezés jogát megvonja. Ez a szabályozás alkalmas arra, hogy a felek az eddiginél fokozottabban kapcsolódjanak be az igazságos döntés alapjául szolgáló tényállás felderítéséhez. A szabályozást azért idéztem kivételesen részletesebben, mert olyan új megoldásról van szó a tanúkihallgatásnál, amelyet eddig eljárási jogunk nem ismert, és a jövőben fog kialakulni e jogszabály alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat. Amint az előzőekben említettem, a törvény és módosítása a büntetőjogi eljárás egészét öleli fel, és gyakorlatban történő alkalmazásához szükség van az egységes szerkezetbe foglalt Be-nek és módosításának ismeretére. Úgy vélem a beszámolóban felhozott példák alátámasztják azt, hogy a évi I. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény egy modern kódexet (törvénykönyvet) foglal magában, amely biztosítja az eljárás eredményességét és az abban résztvevők jogait. Hatálybalépés ideje: július Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló évi XXII. törvény A bírósági szervezet részeként január 1. napjától meghatározott illetékességi területtel a fővárosban, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, melyek tényleges működésüket július 1. napján kezdik meg július 1-jétől további két ítélőtábla létesül győri és debreceni székhellyel, ezek január 1-jén kezdik meg működésüket. Hatályba lépés: VIII. 16. (Kivéve 2. (1)-(5) bekezdése: július 1-jén lép hatályba.) 9. IM rendeletek 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről Hatálybalépés ideje: január 25. 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól Hatálybalépés ideje: április 1. 6/2002. (III. 30.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosításáról 160/12

13 Hatálybalépés ideje: január 1. 7/2002. (III. 30.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről Hatálybalépés ideje: január 1. 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról Hatálybalépés ideje: május 1. 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről Hatálybalépés ideje: január 1. 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Hatálybalépés ideje: július 1. 15/2002. (VIII. 30.) IM rendelet a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról Hatálybalépés ideje: január /13

14 III. Fejezet A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE A Legfelsőbb Bíróság helyzete, alkotmányos feladatai és hatásköre a évben az alábbiak szerint alakult: 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A bíróságok ítélkezési tevékenysége befolyásolja a közvélemény, a társadalom hangulatát. Ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy az országban egységes, jól kiszámítható legyen az ítélkezési gyakorlat. A Legfelsőbb Bíróságnak a korábbi tájékoztatókban ismertetett alkotmányos helyzete, feladata, hatásköre 2002-ben nem változott. A Legfelsőbb Bíróság egyfelől biztosította a jogalkalmazás egységét, másfelől mint revíziós-kasszációs bíróság ítélkezett, továbbá a hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat lefolytatta. A július 9-én elfogadott törvény értelmében január 1-jétől ítélőtáblák létesültek, amelyek július 1-jétől kezdik meg működésüket. Amint a Legfelsőbb Bíróság feldolgozza a közigazgatási és polgári ügyszakban keletkezett fellebbezési ügyhátralékot, e két szakág akkortól (vélhetően 2005 nyarától) míg a büntető ügyszakban július 1- jétől kizárólag felülvizsgálati ügyekben, valamint jogegységi eljárásokban hoz határozatot. Az ítélőtáblák felállításával, különösképp a Fővárosi Ítélőtábla elnökségének működésével és büntető ügyszakának a Legfelsőbb Bíróság épületében történő ítélkezésével összefüggő átszervezési, igazgatási és ítélkezési sokirányú feladatok előkészítése 2002-ben elkezdődött. Körültekintést és különös figyelmet igényelt az ítélőtáblára áthelyezett legfelsőbb bírósági bírák személyének kiválasztása, az erre vonatkozó döntések meghozatala. Nehézséget okozott a Fővárosi Ítélőtábla egy részének a Legfelsőbb Bíróság székházában történő elhelyezése. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság évben változatlan szervezeti rendben és némileg azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti és egyéb szervezeti egységenkénti bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A december 31. napjához képest a Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 5 fővel csökkent, a berendelt bírók száma 7 főre nőtt. A titkárok és fogalmazók száma nem 160/14

15 változott, a tisztviselők létszáma 69-ről 71-re nőtt, az írnoki létszám 71-ről 70-re csökkent, a fizikai dolgozók létszáma 84-ről 83-ra csökkent. A bírák száma a vezetőkkel együtt 102 fő. Az elnökön túl három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, harmincegy tanácselnök és hetven bíró dolgozik. A Magyar Köztáraság Elnöke január 22-én február 1-jei hatállyal dr. Rabóczki Edét nevezte ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé. A személyzeti, a munkaügyi és az oktatási feladatokat a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve a Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztály látja el. A bírák életkor szerinti összetételét kollégiumonkénti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 102 legfelsőbb bírósági bíróból 64 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. sz. melléklet tartalmazza. 3. A bíróságok jogalkalmazási egységének biztosítása, a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége 3.1. A bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása A Büntető Kollégium Jogegységi Tanácsa a évben négy jogegységi határozatot hozott: - az 1/2002. BJE úgy foglalt állást, hogy nem abszolút, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság az ülnök személyében történt változás ellenére hat hónapon belül megtartott tárgyalás esetén a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével nem ismétli meg, - a 2/2002. BJE kimondta, hogy nem valósítja meg a vámorgazdaság mellett az adócsalást, aki a vámorgazdaság útján birtokába került csempészett vámárúra vonatkozó adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget, ha a csempészett vámárú egyben jövedéki termék is, annak megszerzője jövedéki orgazdaságot követ el, - a 3/2002. BJE a megváltozott törvényi szabályozásra tekintettel az összbüntetéssel kapcsolatos anyagi jogi és eljárásjogi kérdésekben adott iránymutatást /felváltva ezzel az e körben korábban meghozott BK 130., 151. és 172. számú BK-kat/, 160/15

16 - a 4/2002. BJE a zsarolás bűncselekményére nézve a befejezett és befejezetlen kísérlet, és az önkéntes elállás kérdéseiben foglalt állást. A Büntető Kollégium felülvizsgálta a módosítást igénylő testületi állásfoglalásokat, és folytatta azok közzétételét a BH évi 2. és 3. számában. /Összeállítás a Legfelsőbb Bíróság szükség szerint korszerűsített szövegezéssel irányadónak tekintett büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi testületi állásfoglalásairól./ A Büntető Kollégium 2002-ben 23 elvi határozatot tett közé a Legfelsőbb Bíróság Hivatalos Gyűjteménye című kiadványban. A Büntető Kollégium szoros kapcsolatot tartott fenn a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel, a kollégiumi tagok számos megyei bírósági kollégiumi ülésen vettek részt. A megyei /fővárosi/ bíróságok büntető kollégiumának vezetői és a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a április 22-én és május 27-én tartott értekezleten vitatták meg a Btk-t módosító novella egyes rendelkezéseit, a tanácskozás eredménye a BH 2002/10. számában a Fórum rovatban került közzétételre. A Polgári Kollégium évben három jogegységi határozatot hozott. Az 1/2002. PJE határozat kimondta, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény 48. -ának (2) bekezdése gazdasági társaságok esetén a létesítő okirat, illetve annak módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló perindítás lehetőségét korlátozza. Kimondta azt is, hogy az érvénytelenség és a hatálytalanság egymáshoz közelálló, de nem azonos tartalmú fogalmak, jogi hatásuk is különböző. A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény 9. -ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a Ptk ában szabályozott hitelezőt károsító fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, de a hitelező irányában hatálytalan. A társasági szerződés vagy alapító okirat, illetve ezek módosítása alapján a gazdasági társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a tulajdonjog-átruházást eredményező visszterhes ügylet. A Ptk ában írt feltételek megvalósulása esetén a gazdasági társaság köteles tűrni, hogy a hitelező az átruházott vagyoni betétből kielégítést keressen. A 2/2002. PJE határozat az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést értelmezte és kimondta, hogy az államháztartás alrendszereinek követeléseiről való lemondás tilalma nem akadálya annak, hogy az önkormányzat valamely vitás vagyoni követelése tárgyában egyezséget kössön. A határozat kimondta azt is, hogy ha a felek megállapodásukban valamely joglemondó nyilatkozatuk hatályosulását a szerződés határidőben való teljesítéséhez kötik, ez olyan felfüggesztő feltételnek minősül, amely megvalósulásának hiányában a jogról való lemondás nem lép hatályba. 160/16

17 A 3/2002. PJE határozat a kötvényen alapuló követeléseknek a felszámolási eljárás során történő kielégítési besorolásával foglalkozott és kimondta, hogy kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. Rögzítette a határozat, hogy a kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított évi IL. törvény (Cstv.) 57. -a (1) bekezdésének f/ pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. A Polgári Kollégium a korábbi gyakorlattal ellentétben évben élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében írt lehetőséggel és kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé a következő kérdésekben: - Értelmezte a Ptk-t módosító évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit, és véleményt nyilvánított a kamatszámítás módja és mértéke tekintetében. - A Polgári és Közigazgatási Kollégium közös véleményt tett közzé a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről. A kollégiumi vélemények a Bírósági Határozatok című kiadvány évi 6. és 9. számában közzétételre kerültek. A Polgári Kollégium szoros kapcsolatot tart a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes és a kollégiumi tagok több megyei bíróság kollégiumi ülésén és regionális tájértekezleten vettek részt. A Polgári Kollégium információ cseréjénél meghatározó fórum a polgári kollégiumvezetők számára megrendezésre kerülő konzultatív tanácskozás évben egy konzultatív tanácskozás volt, amelyen a résztvevők számos jogalkalmazási kérdést megvitattak és az ott elfogadott ajánlásokat a Polgári Kollégium a Bírósági Határozatok évi 10. számában közzétette. Az ajánlások egyebek mellett foglalkoztak: - A perindítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése tárgyában követendő gyakorlattal. - A kamatfizetésre vonatkozó módosított rendelkezésekkel. - A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III.30.) IM rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel. 160/17

18 - A bírósági végrehajtási eljárás során a zálogjogosult bekapcsolódásával kapcsolatos eljárással és a választottbírósági kikötés esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására vonatkozó rendelkezéssel. A Közigazgatási Kollégiumának jogegységi tanácsa a évben egy jogegységi határozatot hozott az alábbi kérdésben: Az 1/2002. KJE szám alatti jogegységi határozatában kimondta, hogy az élet elvesztéséért személyi kárpótlás akkor állapítható meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló évi XXIX. törvénnyel módosított évi XXXII. törvény 2. -ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján, ha az igénylő a sérelem elszenvedését hitelt érdemlő módon, a jogosultság egyéb feltételeit közokirattal igazolja. A jogegységi tanács állást foglalt továbbá abban a kérdésben is, hogy sérti-e az ügyfélegyenlőség elvét, ha az igénylő vagy hozzátartozója ügyében a kárpótlási igényt hasonló vagy azonos bizonyítékok mellett eltérően bírálta el a kárpótlási hivatal. A jogegységi határozat megállapítása szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény 2. -ának /5/ bekezdésében megfogalmazott ügyfélegyenlőség alapelvének érvényesülése nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogalkalmazó korábbi téves jogértelmezésen alapuló gyakorlatát ne változtathassa meg. A jogegységi határozatot az öt tagú tanács június 27. napján megtartott nem nyilvános ülésén hozta meg, és ezáltal közel száz részben ellentétes elvi alapon nyugvó elsőfokú ítélettel elbírált ügyben hozandó másodfokú ítélethez nyújtott segítséget. A Közigazgatási Kollégium K.V. tanácsa indítványára jogegységi eljárás indult a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény 20. -ának, valamint a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 50. -ának a főfelügyelőség vezetője másodfokú hatáskörét szabályozó rendelkezéseinek alkalmazhatósága tárgyában. Tekintettel arra, hogy a jogegységi eljárásban hozandó döntés a Polgári Kollégiumhoz tartozó Munkaügyi Szakág ügykörét is érinti hét tagú jogegységi tanács fog dönteni az indítványról a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével, előreláthatóan április 9. napján. A évben a Közigazgatási Kollégium a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2001/2. szám alatt közzétett kiadványában 28 olyan elvi határozatot tett közzé, melyeket a Közigazgatási Kollégium jogegységi tanácsa választott ki. Ezekben a határozatokban olyan elvi jelentőségű jogkérdésekben foglalt állást, amelyeknek közzététele elősegíti a közigazgatási perekben eljáró bíróságok ítélkezési egységének biztosítását. Megtörtént az előkészítése a 2002/1. számon megjelenő legfelsőbb bírósági határozatok hivatalos gyűjteményének is, melyben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Pp. módosított 273. /7/ bekezdésében 160/18

19 foglaltaknak megfelelően közzé teszi az eljáró bíró által elrendelt felülvizsgálati eljárással érintett ügyek adatait is. A Közigazgatási Kollégium a Polgári Kollégiummal együttműködve az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a évi CV. törvénnyel módosított Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény /Pp./ felülvizsgálati eljárással kapcsolatos új szabályainak alkalmazásáról közös véleményt alkotott. A közös vélemény egyebek mellett állást foglalt abban a kérdésben, hogy milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelnie az új szabályozás szerint elbírálandó felülvizsgálati kérelmeknek, mi a feladata a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről döntő egyesbírónak, továbbá mikor van helye az előterjesztett felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának. A közös vélemény a Bírósági Határozatok 2002/6. számában került közzétételre A Közigazgatási Kollégium ugyancsak a Bsz. 33. /1/ bekezdésében foglalt jogkörében eljárva véleményt nyilvánított a választási eljárásról szóló évi C. törvény /Ve./ X. fejezetében szabályozott jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó kötelező jogi képviselet értelmezését illetően is. A Bírósági Határozatok 2002/10. számában közzétett kollégiumi vélemény a Ve ának /4/ bekezdésében előírt kötelező jogi képviseletre vonatkozóan kimondta, hogy a Polgári perrendtartás kötelező jogi képviseletre vonatkozó 73/C. -ának rendelkezéseit a választási eljárás során benyújtott kifogáshoz kapcsolódó bírósági eljárás során is alkalmazni kell. Ebből következően a kifogáshoz a Pp. 69. /1/ bekezdése alapján mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást, vagy a saját ügyében eljáró személynek a szakvizsga bizonyítvány fénymásolatát. A Közigazgatási Kollégium a Ve. 34. /2/ bekezdés a/ pontja alapján az Országos Választási Bizottság által kibocsátott állásfoglalások bírói felülvizsgálatának lehetőségéről is véleményt alkotott. Ebben kifejtette, hogy az Országos Választási Bizottság jogértelmezést tartalmazó állásfoglalásával szemben nincs helye jogorvoslatnak, de az Országos Választási Bizottság állásfoglalásán alapuló egyedi választási ügyben hozott határozattal szemben benyújtott kifogás elbírálása során a bíróságot a választási szervekre kötelező állásfoglalás nem köti. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár 2002/5. számában közzétett véleményében állást foglalt a közigazgatási perekre is alkalmazandó felülvizsgálati eljárási szabályokkal kapcsolatban. A kollégiumi vélemény szerint jogszabály-módosítással kellene orvosolni azt a helyzetet, hogy a közigazgatási perben néhány kivételtől eltekintve a rendes jogorvoslat kizárt, felülvizsgálati kérelem pedig a jogszabálysértő határozat ellen is csak akkor terjeszthető elő, ha a jogszabálysértés az ügy érdemi elbírálására hat ki, és a törvényben meghatározott további szigorú feltételek is megvalósultak. A Közigazgatási Kollégium a évben is a megyei bíróságok kollégiumvezetői részvételével tartott konzultációs értekezleten vitatta meg az aktuális jogalkalmazási kérdésekre adott válaszát. Így alakított ki véleményt pl. az adó-, vám-, jövedéki és 160/19

20 illetékügyekhez, az alapítvány társadalmi szervezetek és közhasznú szervezetek, és sportegyesületek nyilvántartásba vételéhez, valamint a közigazgatási perben alkalmazandó eljárási szabályokhoz kapcsolódó vitás jogalkalmazási kérdésekről. Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása szempontjából jelentős véleményében több mint 50 aktuális jogalkalmazási kérdésben foglalt állást, amelyet a Közigazgatási- Gazdasági Döntvénytár 2003/2. számában, valamint a Bírósági Határozatok 2003/3. számában tett közzé. A Közigazgatási Kollégium vezetője, illetőleg bírái összesen három alkalommal vettek részt a megyei bíróság közigazgatási-polgári kollégiumának kollégiumi ülésén A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége A Legfelsőbb Bíróságnak az ítélkező tevékenységével kapcsolatos munkaterhe az előző 4 év átlagához képest nem változott. Az ügyérkezés: 1999-ben meghaladta a 15 ezret, 2000-ben pedig a 16 ezret, 2001-ben volt a legtöbb, , 2002-ben az ügyérkezés volt, az 1967 db vegyes ügy nélkül. A Legfelsőbb Bíróság által befejezett ügyek száma: 1999-ben , 2000-ben , 2001-ben , 2002-ben Ez szerint az előző évi a valaha elért legnagyobb befejezéshez képest statisztikailag nem értékelhető (1%-os) változás történt. A folyamatban maradt ügyek száma az utóbbi kettő beszámolási időszakban csökkent: 2000/2001-ben ról re, 2001/2002-ben ről re, összességében kettő év alatt csaknem tíz (9,64)%-kal. A Legfelsőbb Bírósághoz 2002-ben érkezett ügyből 5997 = 36,9% a felülvizsgálati ügy. A korábbi évekhez hasonlóan tehát a Legfelsőbb Bíróság közel 2/3 részben fellebbezési bíróságként működött. 160/20

21 A Büntető Kollégiumban az ügyérkezés folyamatosan növekedett. Érkezés: 1999-ben 2736, 2000-ben 2973, 2001-ben 3424, 2002-ben 3759 volt. A Büntető Kollégium ügybefejezése is növekedett: Befejezés: 1999-ben 2653, 2000-ben 2965, 2001-ben 3424, 2002-ben 3759 ügyben történt. A befejezés növekedése 2002-ben az 1999 évhez képest: 42% (változatlan bírói létszámmal). A Polgári Kollégium polgári szakága a 2001 évinél több ügyet fejezett be: 1999-ben 3959, 2000-ben 4827, 2001-ben 5362, 2002-ben 5426 volt a befejezett ügy. A befejezés növekedése folytán 2002-ben a folyamatban maradt ügyek száma csökkent. A Polgári Kollégium gazdasági szakága egyenletesen, magas hatékonysággal működik. A Polgári Kollégium munkaügyi szakága ügyforgalmi mutatói a korábbi évek átlagának felelnek meg. A Közigazgatási Kollégium érkezésének változása (csökkenése) jelentéktelen (1,7%), a folyamatban maradt ügyek száma jelentősen (14,7%) csökkent. A Legfelsőbb Bíróságon: december 31. napján 462, december 31-én pedig 161 kettő éven túli ügy volt folyamatban. 160/21

22 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A Legfelsőbb Bíróság a jogalkotásról szóló évi XI. törvény alapján véleményezte a jogszabály tervezeteket. A Legfelsőbb Bíróság e tevékenysége során kiemelkedő figyelmet fordított a bíróságok működése szempontjából alapvető fontossággal bíró jogszabályok előkészítésében való közreműködésre. A Büntető Kollégium különös figyelemmel tette meg észrevételeit a Btk-t és a Be-t módosító törvénytervezetekre. A kollégium egy-egy tagja közvetlenül részt vesz az új Büntető Törvénykönyvet, valamint az új büntetés-végrehajtási jogszabályokat előkészítő bizottságok munkájában. Aktívan vesz részt a Polgári Kollégium a polgári jogi kodifikáció előkészítését végző szakmai munkabizottságok munkájában. A Polgári Kollégium a évben is nagyszámú jogszabálytervezetre tett észrevételeket. A Közigazgatási Kollégium szerepet vállalt a Pp. módosításával kapcsolatos jogszabály módosítások előkészítésében. A kollégium bírói közreműködtek az új Ptk. tervezetének előkészítésében is. A Legfelsőbb Bírósághoz a évben véleményezésre összesen 187 előterjesztés érkezett (11. számú melléklet). 5. Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataink a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a évben is intenzívek voltak februárjában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke delegációjával részt vett a cseh, a szlovák, a lengyel, a szlovén és a magyar Legfelsőbb Bíróságok Állandó konferenciájának I. találkozóján Brnoban. Ennek során az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak a Legfelsőbb Bíróságokra vonatkozó aktuális kérdései kerültek megtárgyalásra februárjában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalos látogatást tett Belgiumban a belga Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására márciusában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalában fogadta a Strasbourgi Törvényszék elnökét és főügyészét. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalos 160/22

23 látogatást tett Svédországban a svéd igazságügyi miniszter meghívására, valamint Franciaországban a francia Semmítőszék elnökénél, 2002 áprilisában az elnök részt vett az Európai Legfelsőbb Bíróságok elnökeinek VII. konferenciáján Tbilisziben, majd a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására Pozsonyban tett látogatást májusában a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke hivatalos viszontlátogatást tett a Legfelsőbb Bíróság elnökénél májusában az elnök részt vett a világ felsőbíróságai vezetőinek X. nemzetközi konferenciáján Strasbourgban, júniusban pedig hivatalos látogatást tett Kínában a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népbírósága elnökének meghívására szeptemberében a Kínai Legfelsőbb Népbíróság elnökhelyettese és delegációja tett hivatalos viszontlátogatást a Legfelsőbb Bíróságon októberében a Legfelsőbb Bíróság elnöke Lord Irvine of Lairg úrnak, a Lordok Háza főbírójának meghívására részt vett az Anglia és Wales törvénykezési évadjának megkezdése alkalmából rendezett ünnepségeken Londonban októberében a kanadai Legfelsőbb Bíróság elnöke tett hivatalos látogatást szeptember-október folyamán dr. Lomnici Zoltán elnök úr bemutatkozó látogatást tett a lengyel, a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát, az osztrák és a bajor Legfelsőbb Bíróság elnökénél október napjai között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a Legfelsőbb Bíróság közös szervezésében Budapesten került sor a horvát Legfelsőbb Bíróság elnökének megfigyelő státusza mellett a cseh, a szlovák, a lengyel, a szlovén és a magyar Legfelsőbb Bíróságok Állandó Konferenciájának II. találkozójára, amelynek során az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak a Legfelsőbb Bíróságokra vonatkozó további aktuális kérdései kerültek megtárgyalásra decemberében a Legfelsőbb Bíróság elnöke részt vett az Európai Bíróság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Luxembourgban decemberében az ukrán Legfelsőbb Bíróság három bíráját hivatalában fogadta dr. Kónya István a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. A Legfelsőbb Bíróság bírái több nemzetközi konferencián vettek részt. - Így 2002 januárjában a Phare horizontális program keretében a nemzeti trénerek számára megrendezett második szemináriumon Varsóban, 160/23

24 májusában az EU államtanácsai és a legfőbb közigazgatási igazságszolgáltató szervei egyesületének Helsinkiben megrendezett konferenciáján, októberében a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan képviseltette magát az Európai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Elnökeinek Strasbourgban megrendezésre került első konferenciáján, októberében a Legfelsőbb Bíróságot négy bírája képviselte a TAIEX és az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága közös szervezésében, az EK versenyjog reformjáról megrendezett szemináriumon Brüsszelben, és novemberében a Legfelsőbb Bíróság egy bírája részt vett a versenyjog reformjáról megrendezett további szemináriumon Brüsszelben. 6. Felkészülés az Európai Unió jogalkalmazására A legfelsőbb bírósági bírák 1999-ben megkezdett Phare program keretében zajló, közösségi jogi alapképzése 2002 januárjában lezárult. Ezzel valamennyi legfelsőbb bírósági bíró közösségi jogi alapfelkészítést kapott. A legfelsőbb bírósági bírák közösségi jogi továbbképzése háromnapos szemináriumok során a HU/IB62001/JH/02. számú Phare twinning program keretében a év folyamán veszi kezdetét. A nemzeti trénerek képzésében két legfelsőbb bíró érdekelt. 7. A Legfelsőbb Bíróság Emberi Jogi Irodája Az Emberi Jogi Iroda feladata és tevékenysége szorosan kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmányból eredő feladatához, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosításához. E feladatból következően felelős a Legfelsőbb Bíróság azért, hogy a magyar bírói jogalkalmazás a jogalkotást nem igénylő kérdésekben a strasbourgi szervek joggyakorlatának megfelelően alakuljon. Az Iroda az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó joggyakorlatnak a bírói karral történő megismertetése érdekében a évben is folytatta a Bírósági Határozatokban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek ismertetését. A Bírósági Határozatok mellékletének, az Emberi Jogi Füzeteknek az elmúlt évben három száma jelent meg. A 2002/1-2. számban az Emberi Jogok Európai Bírósága /24