Magyarország az orális epidemiológiai vizsgálatok tükrében 2009.

Átírás

1 Magyarország az orális epidemiológiai vizsgálatok tükrében 29. A 2. ábrán Magyarország népességének 23. évi kormegoszlása látható az 19-as adatokhoz viszonyítva. A létszám mintegy fél millióval csökkent a születések számának visszaesése miatt, míg az idősebb populáció részaránya jelentősen nőtt. Ez a tendencia egyezést mutat más európai országok adataival (12). A WHO Magyarországról készült jelentése alapján mind a férfiak, mind a nők tekintetében a vezető halálokok között a cardiovascularis betegségek, majd a daganatos betegségek (11) állnak (3. a-b ábra). 2. ábra (Forrás: KSH 29)

2 3. ábra (Forrás: KSH 29.) férfiak 5% % % cardiovascularis betegség rosszindulatú daganat 2% 51% légzőszervi betegség emésztőszervi betegség bűntény 7% % 5% nők cardiovascularis betegség rosszindulatú daganat 2% 5% légzőszervi betegség emésztőszervi betegség bűntény 5.1. Szájüregi daganatos megbetegedések Szomorú tény, hogy Magyarország az életkorhoz viszonyított halálozási adatok alapján ország közül az első helyen szerepel a szájüregi rosszindulatú daganatok tekintetében (. ábra) (13).

3 . ábra Az életkorhoz viszonyított szájüregi és oro-pharyngealis rák okozta halálozási adatok (1 főre vonatkoztatva) alapján a vizsgált ország közül az első öt (Landis et al. 199.) Ország Férfi (rangsor) Nő (rangsor) Magyarország 1,5 (1) 2, (1) Franciaország 12, (2) 1,3 (7) Horvátország 11,7 (3) 1,1 (17) Szlovenia 11,2 (),9 (3-) Románia 11,1 (5) 1, (2) Blot és munkatársai (1) kimutatták, hogy a cigaretta és az alkohol együttes fogyasztása nem egyszerűen összeadódóan, hanem megtöbbszöröződve növeli a szájüregi rákok kialakulásának veszélyét (5. ábra). Ezt támasztják alá Bánóczy vizsgálatai is (15). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Magyarország a cigaretta fogyasztásban Európában az első öt között szerepel, illetve vezet a májcirrhosis okozta mortalitásban (WHO 199.) (1). Ez a magas szájüregi daganatos morbiditási és mortalitási szint más Közép-európai és Kelet-európai ország népességére is igazolódott (WHO 199) (1)

4 5. ábra. Az alkohol fogyasztás és a cigaretta fogyasztás befolyása a szájüregi rák alakulására (Blot et al. 19.) rizikó < 11 > > Nem,21<,3> Napi alkohol mennyiség (liter) dohányzók Naponta elszívott cigaretták száma 5.2. Cariológiai és parodontalis status Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az FDI (Federation Dentaire Internationale, Fogorvos Világszövetség) a cariológiai státusz értékelésére a DMF-T számot használja (Decayed-szuvas, Missing-hiányzó, Filled-tömött Tooth-fog) a maradó fogazatra vonatkoztatva, illetve dmf-t számot a tejfogazatra vonatkoztatva (17). A minimuma, amikor minden fog megtalálható a szájban és teljesen ép, a maximuma 32, amikor minden fog valamilyen szinten érintett, akár szuvas, akár tömött, akár hiányzik. Az Egészségügyi Világszervezet és az FDI a szájüregi egészséggel kapcsolatosan a 2. évre a következő globális célokat tűzte ki 191-ben. (1) Az 5- éves gyermekek 5%-a cariesmentes legyen. A 12 éveseknek ne legyen több, mint 3 DMF-foga, azaz maximum három szuvas, tömött és eltávolított foga. A populáció 5%-ának 1 éves korában még legyen meg minden maradó foga. 5%-os csökkenés a teljes fogatlanságot illetően a 35- évesek körében

5 . ábra. A DMF-T értékei a 12-évesek között Európában 199. és között (Marthaler et al. 199) Latvia Poland Ukraine Hungary Lithuania Belarus Russia, Moscow Romania Portugal 199 Czech Republic Slovenia Italy,Milan area Germany West Croatia,Zagreb France Germany East Spain Moldavia Iceland,Reykjavik 9 Albania,Tirana Norway Sweden United Kingdom Ireland East. Healt B. Denmark Finland Netherlands DMF-T A DMF-T értékek a 12 éves korosztályban az. ábrán feltüntetett módon alakultak Európában 199 és között (19). Magyarországon ez,3 volt, majd a széleskörű prevenciós munka eredményeként 199-ra 3,-re csökkent (2) (7. ábra).

6 7. ábra. A dmf-t és a DMF-T alakulása 195 és 199 között Magyarországon az 5- évesek és a 12 évesek körében (Szőke és Petersen 2.) 5,7 DMF-T/dmf-t 5 5,3 3,7 3,, DMF-T 12 évesek dmf-t 5-7 évesek Az európai 2-25-ös értékeket a. ábra mutatja (1). Látható, hogy a Közép- és Kelet-európai volt szocialista országok hasonló értékeket mutatnak, és az adatokból kitűnik, hogy nagyrészükben nem sikerült a globálisan elvárt DMF-T értéket teljesíteni, azaz a 3 DMF-fog értéket (21).

7 . ábra. A DMF-T alakulása 2. és 25. között Európában a 12 éves korosztályban (WHO 27.) Switzerland Spain Norway Lituania Italy Ireland Germany Denmark Bulgaria Belgium Austria DMF-T átlag érték A parodontális státusz értékeléséhez nagy populációs vizsgálatokban a CPITNindex rendszert alkalmazzák (22). A 9. ábra mutatja a Magyarországon végzett ilyen irányú, különböző korosztályokat érintő WHO-vizsgálatok eredményét 195. és 2. között (23, 2, 25).

8 9. Ábra. Maximum CPI értékek %-ban a hazai lakosság körében 195-ben, 1991-ben és 2-ben (WHO pathfinder studies, Czukor, Szőke és Petersen adatai alapján) CPITN érték évesek évesek évesek évesek évesek évesek % Ép parodontium Gingivitis Calculus mm tasak. Mély tasak.1 - -, 2.3 3, A 1. és a 11. ábrából látható, hogy a parodontális állapot terén Magyarország az európai átlaghoz hasonló értékeket mutat (1).

9 1. ábra. Maximum CPI-értékek százalékos megoszlása a 35- éves korosztályban Európában (WHO 27.) Tajikistan Russian Fed Kyrgyzstan Belarus Turkey Turkmenistan Estonia Yugoslavia Slovakia Slovenia Hungary Poland Portugal 19 San Marino 197 Norway Finland 193 France Netherlands 19 Germany 1997 Belgium Greece Spain Malta Ireland199/ Denmark Israel 199? Italy United Kingdom % 1% 2% 3% % 5% % 7% % 9% 1% Jelmagyarázat:. Ép parodontium 1. Gingivitis 2. Calculus mm tasak. Mély tasak

10 11. ábra. Maximum CPI-értékek százalékos megoszlása a 5-7 éves korosztályban Európában (WHO 27.) Kyrgyzstan Turkmenistan Bulgaria Estonia Poland Slovakia 2 Slovenia19? Hungary Spain 199 Netherlands United Kingdom Germany France Finland Denmark % 2% % % % 1% Jelmagyarázat:. Ép parodontium 1. Gingivitis 2. Calculus mm tasak. Mély tasak

11 A WHO, az FDI és az IADR által 2-ben megfogalmazott 22-ig érvényes stratégiai célok A WHO az FDI-vel és az IADR-ral (International Association for Dental Research, Nemzetközi Szervezet a Fogorvostudományi Kutatásokért ) együtt 2-ben 22-ra új stratégiai célokat fogalmazott meg, amely azonban nem konkrét számokat tartalmaz, hanem egy keretet ad az egyes országokban megvalósítható egészségügyi tervezéshez (2). Ezek az általános célok a következők: 1.) Az orális- és a craniofacialis eredetű megbetegedések befolyásának csökkentése az egészségre és a pszichoszociális fejlődésre, hangsúlyt helyezve az orális egészség fenntartására az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Az orális eredetű betegségek számának csökkentése azokban a populációkban, ahol ezek a legnagyobb terhet róják a társadalomra. 2.) A szisztémás betegségek orális és craniofacialis manifesztációinak a visszaszorítása, illetve ezen tünetek rendszeres felhasználása a szisztémás betegségek korai diagnózisában, megelőzésében és hatásos kezelésében. A stratégia abban különbözik az 191-estől, hogy nem határoz meg pontos számokat, hanem azokat a helyi körülményekhez és forrásokhoz kell igazítani, azaz X százalékot ad meg. A megfogalmazott célok közül fontos a következőket kiemelni. 1.) 22-ra javasolt célok a fogszuvasodást illetően: - a cariesmentes gyermekek arányának növelése a -éves korosztályban X százalékkal - a DMF-T, különösen a D-komponens (szuvas fogak száma) csökkentése a 12-éves korosztályban X százalékkal - a caries miatt eltávolított fogak számának (M és T komponens) csökkentése X százalékkal 2.) 22-ra javasolt célok a parodontális állapotot illetően: - a parodontitis miatt elveszett fogak számának csökkentése X százalékkal - az aktív parodontális fertőzések prevalenciájának csökkentése X százalékkal - a nekrotizáló parodontális betegségek prevalenciájának csökkentése X százalékkal - az egészséges parodontiummal rendelkező egyének számának növelése minden korosztályban X százalékkal 3.) 22-ra javasolt célok a fogelvesztést illetően: - a teljesen fogatlan egyének számának csökkentése X százalékkal - a természetes fogak számának növelése X százalékkal

12 - növelni azoknak a számát akik funkcióképes saját fogazattal rendelkeznek X százalékkal (azaz 21,vagy több, saját foguk van).) 22-ra javasolt célok az oro-pharyngealis daganatokat illetően: - az oropharyngalis rákos megbetegedések prevalenciájánal csökkentése X százalékkal - a kezelt esetek túlélési arányának növelése (5 éves túlélés) X százalékkal - a korai felismerés arányának növelése X százalékkal - a korai szakintézetbe történő beutalások növelése X százalékkal A fogatlanok száma jól jellemzi egy adott populáció orális egészségi állapotát. Madléna és munkatársai 2-ben populációs szinten vizsgálták a magyar lakosság általános fogazati viszonyait (27). A cariológiai adatok alapján, beleértve a fogatlanságot is a 35- éves és a 5-7-éves korosztály a leginkább mérvadó az összehasonlítás szempontjából. Ezt tekintve Magyarországon kedvezőtlen a helyzet, hiszen a 2-3. táblázat adatai alapján a 35- éves korosztályban a fogatlanok száma az utóbbi időben emelkedő tendenciát mutat. Ha pl. Franciaország adatait vesszük figyelembe egy 1997-es felmérés alapján, akkor megállapíthatjuk, hogy az ottani viszonyoknál a magyar állapotok extrém mértékben rosszabbak. A francia vizsgálati csoportban senki sem volt fogatlan, és 97%-uknak több mint 2 maradó foguk volt (2). A 5-7 éves korosztályban ugyanakkor csökkenési tendencia tapasztalható a fogatlanságot tekintve a hazai adatok alapján: 1991.:53.3%, 2: 25,9%, 2: 19,%, sőt az idősek körében nőtt azok száma, akik több, mint 21 maradó foggal rendelkeztek. A hiányzó fogak száma csökkent az 195. és közötti időszakban, majd 2-re egy újabb emelkedés volt jellemző, ami 2-re ismét az 1991-es értékhez közelített (12. ábra) 195. és között a caries prevalenciája szintén csökkenő tendenciát mutatott a 35- évesek körében, és 2. között stagnáló tendencia figyelhető meg. Ugyanakkor a tömött fogak száma a szuvasakhoz képest emelkedett, amely arra utal, hogy a 9-es évektől a populáció tagjai nagyobb gondot fordítanak a fogazatuk ellátására. Az össz. DMF-T értékeket tekintve európai viszonylatban a 35--éves korosztályban hasonló értékeket kapunk (15,), mint Németországban (1,1), 1999-ben (29), Szlovéniában 199- ban (1,7) (3). Ugyanakkor, ha a DMF-T értéket bontásban tekintjük Madléna (29) kapott értékeit megfigyelve, az M-érték (eltávolított fogak aránya) és a D-érték (szuvas fogak aránya) jóval magasabb voltát állapíthatjuk meg az F- érték arányaihoz (kezelt, tömött fogak) viszonyítva a Nyugat-európai átlaghoz képest. Ez arra utal, hogy hazánkban még most is nagyarányú a fogeltávolítások száma a fogmegtartó kezelések helyett. A szájhigiénés tevékenységet tekintve egy kérdőíves felmérés adatai alapján a következő tényeket lehet megállapítani: a magyar emberek legtöbbje naponta kétszer mos fogat, fogkefét és fogkrémet használva, 12% használ szájvizet, míg

13 11% fogvájót és 7% fogselymet. %-a megkérdezetteknek csak akut panasz esetén fordul fogorvoshoz, tehát nem vesz részt rendszeres kontroll vizsgálatokon (31). Ha ezeket az adatokat Nyugat Európa egyes országaival összehasonlítjuk (Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország), akkor ott a fogászati edukáltság és a fogászati népegészségügy magasabb szintjével találkozunk (pl. a populáció -95%-a rendszeres kontrollokon vesz részt).(32, 33, 3). 12. ábra. A caries prevalencia alakulása a 35- éves korosztályban 195. és 2. között ,3 2,3 2, DMF-T 1,2,7 9,2,9 Szuvas (D) Hiányzó (M)) Tömött (F) 2,2,3 2, vizsgálat éve

14 2. táblázat : A maradék fogak száma a különböző korosztályokban Magyarországon (a vizsgált személyek %-ában) A maradékfogak megoszlása a különböző korosztályokban. Az utolsó két kategóriában a 35 éves korosztályban és a 5 7 éves korosztályban kifejezett növekedés tapasztalható (Madléna et al. 29) Fogak száma % vagy több fog 95.%.3% 73.1% 3.9% 22.% 9.7% Kevesebb, mint 21 fog.% 7.9% 1.1% 23.% 17.9% 13.7% Kevesebb, mint 15 fog.% 5.2%.9% 2.1% 39.7% 37.9% Fogatlan.%.% 1.9%.2% 19.% 3.7% 3.Táblázat : A maradékfogak számának megoszlása a különböző korcsoportokban 195. és 2. között a vizsgált személyek %- ában). * Czukor (199) ** Czukor (199)***Szőke and Petersen (2) Vizsgálat éve Fogak száma % 21 vagy több fog Kevesebb, mint 21 fog Kevesebb, mint 15 fog 195* 1991** 2*** 2 35 évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek 7.3 Nincs adat Nincs adat 15.3 Nincs Nincs adat adat 13. Nincs Nincs adat adat Nincs adat Nincs adat 5. 73,1 22, Nincs Nincs 22. 1,1 17,9 adat adat Nincs Nincs 1.3,9 39,7 adat adat Fogatlan A 35- éves korosztályban folyamatos növekedés tapasztalható a teljes fogatlanság tekintetében. Ugyanakkor a 5-7 éves korosztályban igen jelentős a csökkenés a teljes fogatlanság tekintetében, és jelentős emelkedés tapasztalható

15 ugyanebben a korosztályban azok között, akiknek 21 vagy több maradék foguk van (32). Hermann és munkatársai 2-ben végeztek átfogó kutatást 153 személyen a parodontális mutatók tekintetében. Eredményeik szerint egészséges parodontium a vizsgált egyének 12%-ában volt látható. Enyhe gingivitis (ínyvérzés) %-ban, fogkőképződés és gingivitis 9%-ban volt tapasztalható. Parodontális károsodás enyhébb formája (CPI-3) 23%-ban, míg súlyos parodontitis (CPI-) az esetek 7%-ában volt kimutatható (33). Összehasonlításul a 9. ábra adataival a. táblázat alapján megállapítható, hogy a 35- éves korosztályban a maximum CPI-értékek a következő módon alakultak: 195. és 2. között: az ép parodontiummal rendelkezők száma megduplázódott, a fogkő és ínygyulladás együttes előfordulása 1991-ben nagymértékben megnövekedett. Majd 2-ben elkezdett csökkenni, és ez a tendencia tovább folytatódott 2-ben is, amely arra utal, hogy az egyéni szájhigiénés igény illetve a professzionális szájhigiénés beavatkozásokra való igény valamelyest megnövekedett a lakosság körében.. táblázat. A különböző korcsoportok parodontális állapota Magyarországon 2-ben (Hermann et al. 29.) Korcsoport (év) N Legmagasabb CPI érték a személyek %-ában CPI- ép parodontium CPI-1 gingivitis CPI-2 calculus CPI-3 3- mm tasak CPI- mély tasak < >= A magyar felnőtt lakosság megoszlása a maximum CPI-értékek alapján korcsoportonként A fogágy károsodással járó állapotok számában 1991-re erőteljes javulás volt tapasztalható, amely azonban 2-re egy rosszabbodó tendenciát mutatott. 2-re a 2-hez hasonló értékek jellemzőek (13. ábra).

16 13. ábra. A maximum CPI-értékek változása 195. és 2. között Magyarországon a 35- éves korosztályban, 7,, ép: % 5,, 3, 2, gingivitis: 1 calculus: 2 3-mm tasak mély tasak 1,, vizsgálat éve 1. Ábra A szájüregi rák okozta halálozás Magyarországon ,2 17,25 15 eset/1. fő 1 9, ,3 2,2 2,5 férfiak nők nemek Magyarországon 19. és között mind a férfiak, mind a nők tekintetében megduplázódott a szájüregi daganatos betegségekben elhunytak száma (1. ábra). És az adatok alapján hazánk Európában mindkét nem tekintetében továbbra is első ebben a szomorú mutatóban. (3).

17 . Összefoglalás. Konklúzió Magyarországon az 199-es és a 2-es években a fogászati ellátás állami finanszírozása megváltozott. A 1 és év közötti korosztályban a fogpótlások készítéséért és a fogszabályzó kezelésekért a gyógyászati segédeszköz költségén kívül (fogtechnikai díj) orvosi munkadíjat is kell fizetnie a páciensnek. Ugyanakkor a fogmegtartó kezelésekért, azaz a töméskészítésért, a gyökérkezelésért, a parodontális kezelésekért a mai napig sem kell fizetni, amennyiben a beteg az illetékes ún. OEP-finanszírozott rendelő szolgáltatását veszi igénybe. Az ilyen rendelések színvonala nagy különbségeket mutat, de a területi ellátás az ország egész területén hozzáférhető. Az eddigi adatokból látható, hogy a magyar lakosság orális egészségi állapota az 1995-ös radikális finanszírozási változásokhoz képest jelentősen nem romlott sem a cariológiai sem a parodontális, sem a daganatok tekintetében, hiszen az ezekkel a mutatókkal kapcsolatos kezelési típusok továbbra is államilag finanszírozottak maradtak. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy Magyarország továbbra is egyes orális epidemiológiai mutatók tekintetében sajnos, európai szinten igen rossz helyzetben van, különösen a daganatos betegségek területén, hiszen a szájüregi daganatokból bekövetkező halálozási adatok nálunk a legrosszabbak, de cariológiai mutatóink sem érték el a globálisan kitűzött 2- es értéket. Figyelemre méltó, hogy a populáció fogászati higiénés edukáltsága és igénye rendkívül alacsony szinten van az európai mutatókhoz képest, ezért az eddigi prevenciós munkával, úgy tűnik, hogy nem lehet további javulást elérni az orális egészségi mutatókban. További epidemiológiai és társadalmi, valamint környezeti kutatások szükségesek annak érdekében, hogy a térségben az eddigieknél még hatásosabb és költséghatékonyabb fogászati népegészségügyi tevékenység folytatódhasson. A szervezeti háttér, a rendelői hálózat, a személyi feltételek adottak, a fogorvosképzés színvonala nemzetközileg is elismert. A fogorvosi kutatások, epidemiológiai vizsgálatok feladata tehát a sajátos hazai helyzet hátterének, okainak tisztázása. A társadalom és az egészségpolitika feladata a prevencióra valamint az egészség megőrzésére irányuló kedvező magatartási formák népszerűsítése és előnyben részesítése megfelelő jogszabályi környezet és anyagi eszközök segítségével. A fentiek alapján, a szerző véleménye szerint, a kutatási eredmények mellett csakis a politikai-társadalmi eszközök helyes alkalmazásával javíthatók Magyarország kedvezőtlen orális epidemiológiai paraméterei. Irodalomjegyzék

18 1. Pine C, and Harris R: Community Oral Health. Quintessence Publishing Co. 27. London. p Márton K, Balázs P, Bánóczy J, Kivovics P. Magyarország népegészségügyi helyzetének fogorvosi vonatkozásai. Fogorvosi Szemle. 29; 12: RTAL Vágó P: Az egészségbiztosítási rendszer anomáliái, 1. rész Magyar Fogorvos 29. 2: Vágó P: Az egészségbiztosítási rendszer anomáliái, 1. rész Magyar Fogorvos 29. 3: AT/ELLATASMO/FOGASZATI_ELLATAS.PDF. ZSEB/KOLTSEGVETESEK/OEP%2KINCST%C3%1RI%2K%C3%9LTS %C3%9GVET%C3%9S%221.PDF 9. Kravitz A E, Treasue E T. Manual of dental practice. Version.1 (29) Tájékoztató a sztomatológia és a szájsebészet helyzetéről. In Jegyzőkönyv* az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának 2. április 1-án, szerdán, 9 órakor a Képviselői Irodaház V. emelet 57. számú tanácstermében megtartott üléséről 11. Nagy I: EMLÉKEZTETŐ A fogászati ellátás finanszírozásával kapcsolatban tartott megbeszélésről. Egészségügyi Minisztérium Egészségbiztosítási Főosztály. 2. augusztus 25.

19 12. Központi Statisztikai Hivatal: Landis SH, Murray T, Bolden S, Wingo PA: Cancer statistics, 199. CA Cancer J Clin. 199; : Blot WJ, McLaughlin JK, Winn DM, Austin DF, Greenberg RS, Preston- Martin S, Bernstein L, Schonberg JB, Stemhagen A, Fraumeni JF Jr: Smoking and drinking in relation to oral and pharyngeal cancer. Cancer Res 19; : Bánóczy J.: Az orális carcinomák korai diagnosztikája: kinek a feladata? Lege Artis Medicinae, 199; : WHO 17.World Health Organization (1997). Oral health surveys. Basic methods, th edn. World Health Organization: Geneva, pp. 1, WHO Global strategy for all by the year of 2. Geneva: WHO, Marthaler TM, O Mullane DM, Vrbic V: The prevalence of dental caries in Europe ORCA Saturday afternoon symposium Caries Res 199; 3: Szőke J, Petersen PE: Evidence for dental caries decline among children in an East European country (Hungary). Community Dent Oral Epidemiol. 2; 2: WHO and FDI 191. Global goals for oral health in the year 2. FDI. Int Dent J 192 ; 32: Ainamo J, Barmes D, et al: Development of the World Health Organization (WHO) Community Periodontal Index of Treatment Needs (CPITN). Int Dent J 192; 32: Czukor J. WHO epidemiológiai vizsgálatok Magyarországon 195-ben és 1991-ben. Fogorv. Szle 199; 7: Szőke J, Petersen PE: A hazai felnőtt- és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv. Szle 2; 97:

20 25. Szőke J, Petersen PE: Evidence for dental caries decline among children in an East European country (Hungary). Community Dent Oral Epidemiol. 2; 2: Hobdell M, Petersen PE, Clarckson J, Johnson N: Global goals for oral health 22. Int Dent J. 23; 53: Madléna M, Hermann P, Jáhn M and Fejérdy P. Caries prevalence and tooth loss in Hungarian adult population: results of a national survey BMC Public Health 2; : Hescot P, Bourgeois D, Doury J: Oral health in 35 year old adults in France. Int Dent J 1997; 7: Schiffner U, Reich E: Caries in adolescents, adults and seniors in Germany. Caries Res 1999; 33:2 3. WHO Global Data) [ 31. Madléna M, Hermann P, Tollas Ö, Gerle J, Fejérdy P: Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján. Fogorv Szle 27; 1: Thorstensson B, Thorstensson H: Oral health of individuals aged 3 years in Jonkoping Sweden in 1973, 193 and I. Review of findings on dental care and oral care habits and knowledge of oral health. Swed Dent J 1995; 19: Kelly M, Nuttall N, Bradnock G, Morris J, Nunn J, Pine C, Pitts N, Treasure E, White D: Adult dental health Survey: Oral Health in the United Kingdom 199. The Stationery Office London; 2 3. Kalsbeek H, Poorterman JHG, Verrips GH, Eikmann MJ: Changes in Caries Prevalence in Dutch Juveniles. Caries Res 2; 3: Madléna M, Hermann P, Jáhn M and Fejérdy P. Caries prevalence and tooth loss in Hungarian adult population: results of a national survey BMC Public Health 2; :3-37

21 3. Hermann P, Gera I, Borbély J, Fejérdy P, Madléna M. Periodontal health of an adult population in hungary: Findings of a national survey. Journal of Clinical Periodontology 29; 3: Vecchia C, Lucchinic F, Negria E and Levi F. Trends in oral cancer mortality in Europe. Oral Oncology 2; :33-39