HATÁROZAT. 1. A Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén történő ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység folytatását megtiltja.

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ ; Fax: 46/ Ikt.sz.: MBK/348-27/2014 Ü.i.: Lamos Jenő Tel: 46/ jogerős: től LEVELLER Építőipari Szolgáltató Kft Kecskemét Mártírok útja 36. Tárgy: Kötelezés HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a LEVELLER Építőipari Szolgáltató Kft. (székhely: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u /F. 2/24.; adószám: ), a továbbiakban: Kötelezett által a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén jogosulatlanul végzett homok ásványi nyersanyag kitermelés ügyében hivatalból indított eljárásában az alábbiak szerint határozott: 1. A Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén történő ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység folytatását megtiltja. 2. Kötelezi a LEVELLER Építőipari Szolgáltató Kft-t az általa jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének megfizetésére. Rögzíti, hogy Kötelezett jogosulatlan bányászati tevékenysége során 935 m 3 homok (nyersanyagkódja: 1453) ásványi nyersanyagot termelt ki, melynek jogszabályban meghatározott fajlagos érték figyelembe vételével képezett értéke Ft, azaz nyolcszáztizenháromezernégyszázötven forint. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét, a Kötelezett jelen határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles átutalással megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak, a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára. A pénzfizetési kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása esetén a Bányakapitányság késedelmi pótlékot számít fel. A határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, de a Miskolci Bányakapitánysághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg Ft, azaz harminckettőezer-nyolcszáz forint eljárási illetéket kell leróni a vonatkozó jogszabály előírásai alapján. A forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával, az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

2 MBK/348-27/ Indokolás A Miskolci Bányakapitányság közérdekű bejelentés alapján hivatalból eljárást indított a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlanon február hónapban történt homok kitermelés jogszerűségének vizsgálata tárgyában. Az ásványi nyersanyag kitermeléssel érintett terület a Pusztadobost Nyírparasznyával összekötő 4106 sz. műút mentén, az úttól D-i, illetve az épülő M3 autópálya nyomvonalától K-i irányban, közvetlenül az autópálya nyomvonal mellett, annak km szelvényében található. Az ingatlan-nyilvántartás alapján a kitermeléssel érintett ingatlan területe 4130 m 2, művelési ága szántó. A Bányakapitányság a hivatkozott ingatlan területén március 4-én helyszíni szemlét tartott, melyről az érintett ingatlan tulajdonosait előzetesen értesítette (MBK/348-2/2014). A Bányakapitányság képviselői a helyszíni szemle során az alábbiakat állapították meg, melyet az MBK/348-3/2014 számú jegyzőkönyvben rögzítettek: A szemle idején kitermelési tevékenység nem folyt és kitermelésre alkalmas gépek sem voltak az eljárás tárgyát képező ingatlan területén. Az ingatlant nyugati oldalról az É-D-i irányban haladó autópálya nyomvonala, míg ÉK-i oldalon a félkész állapotban lévő épülő felüljáró töltése határolja. Az ingatlant a DK-i részen a szomszédos gyümölcsös kerítése zárja le. A közel egyenlő oldalú háromszög alakú ingatlan teljes területéről a humuszréteg eltávolítása megtörtént és annak teljes területe a részben már betemetett, kb. 72 m 2 területű, átlagosan 2,0 m mélységű gödör kivételével - mesterségesen kialakított sík terület képét mutatta. A területen lánctalpas munkagép nyomai voltak láthatók. Az ingatlan déli részén kialakított és részben visszatöltött gödör lefelé V alakban szűkült. A gödör déli oldalán kb. 1,5 m magas a meglévő gödör teljes visszatöltésére alkalmas mennyiségű - humuszdepónia volt található. A fellelt nyomok alapján a gödör részleges betemetése humuszos anyaggal történt. A szemle során fellelt és részben már visszatöltött gödör térfogatát a Bányakapitányság képviselői köbözéssel kb. 80 m 3 -ben határozták meg. A helyszínen fellelt kitermelési nyomok alapján megállapították továbbá, hogy a tevékenység során homok ásványi nyersanyag került kitermelésre. A helyszíni szemlén csak egy ingatlan tulajdonos vett részt, aki az alábbi, a szemle jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: február 14-én fedeztem fel, hogy a 0140/13 hrsz-ú ingatlanon egy jókora gödör került kialakításra, melyből akkor is termelték az anyagot. Azt láttam, hogy kotrógép végezte a kitermelést és teherautókkal szállították el a kitermelt nyersanyagot az épülő felüljáró töltésébe. Amikor ezt észleltem, értesítettem a Rendőrséget, akik 20 perc múlva a helyszínre érkeztek. A rendőrök felírták az ott dolgozók adatait, majd eltávoztak. Ezt követően további kitermelési tevékenységet nem végeztek, a Bányakapitányságnak átadott fényképek ezt az állapotot ábrázolják. A fénykép tanúsága szerint a kialakított gödör mérete ekkor kb. 20*30*4 m-es volt. Ezt követően február 18-án kezdték meg a gödör feltöltését, amit felszólításomra abbahagytak és a Rendőrségnél újra bejelentést tettem. A mai napon tapasztalt állapot megfelel a február 18. nap végi állapotnak. Ezt követően a Leveller Kft. küldött egy nyilatkozatot, melyben elismerték a végzett tevékenységet, viszont a kitermelt mennyiséget vitatták. A helyszíni szemlén részt vett ingatlantulajdonos a Bányakapitányság részére átadta a Leveller Kft. Tulajdonosoknak címzett, február 24-én kelt nyilatkozatát, a Pusztadobos 0140/3 hrsz-ú ingatlan megosztására vonatkozó változási vázrajzot és 2 db a helyszínről február 14-én készült fényképfelvételt. A jegyzőkönyv mellékletét képező, az ingatlantulajdonosoknak címzett és a Leveller kft. által kiállított nyilatkozat szerint a Kötelezett Leveller Kft. elismerte, hogy munkavégzésük közben félreértésből szállítottak el megközelítőleg 80 m 3 földet a pusztadobosi 0140/13 hrsz-ú parlagon álló, szántó művelési ágú

3 MBK/348-27/ ingatlan területéről. A Kft. kinyilatkozta, hogy munkavégzésük során jóhiszeműen jártak el, a tévedés a sarokponti kisajátítási karó hiányából adódott és a homok jogtalan elhordását annak visszaszállításával kívánják orvosolni. Továbbá engedélyt kértek a tulajdonosoktól a terület eredeti állapotba történő helyreállítására. A Bányakapitányság az eljárás során belföldi jogsegély kérés keretében MBK/348-4/2014., 348-6/2014. és /2014. számon megkereste az alábbi hatóságokat: Pusztadobos Települési Önkormányzat Jegyzőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vásárosnaményi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségét, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a Vásárosnaményi Rendőrkapitányságot. Az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 683-1/2014/P számon tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy hatósága a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú területre tereprendezéssel összefüggő építési vagy talajvédelmi, illetve mederalakítással összefüggő vízjogi hatósági engedélyt, hozzájárulást nem adott ki (MBK/348-10/2014). A Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3215/2014. számon tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy az építésügyi hatóság a tárgyi ingatlan vonatkozásában semmilyen engedélyt nem adott ki és nincs tudomása engedéllyel vagy engedély nélkül zajló földkitermelési, terep-átalakítási munkákról (MBK/348-8/2014). A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság /2014. számú tájékoztatása alapján a Pusztadobos 0140/13 hrszú ingatlanra vonatkozóan nem került kiadásra semmilyen vízjogi engedély, hozzájárulás (MBK/348-11/2014). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./1339-1/2014. számon tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területre humuszmentéssel, vagy tereprendezéssel kapcsolatosan nem adott ki engedélyt, vagy szakhatósági állásfoglalást (MBK/348-9/2014). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége SZ-T-004/ /2014. számon tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény ( km) közötti szakaszához kapcsolódó létesítmények építését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége jogelődje a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága EA/KA/NS/A/ /2008. számú határozatával engedélyezte. Az engedélyezett közlekedési létesítmények V. szakaszában szerepel a j. út korrekciója. A határozat Egyéb feltételek pontja 7. bekezdésében a Hatóság előírta, hogy Az engedélyezett útszakaszok és az azokhoz csatlakozó közlekedési létesítmények töltései építéséhez a szükséges földanyagot csak engedéllyel rendelkező, működő bányákból lehet beszerezni. A határozat jogosultja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.). Tájékoztatta továbbá a Bányakapitányságot, hogy a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan terület igénybevételéről információval nem rendelkeznek (MBK/348-16/2014). A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala UVH/UH/604/1/2014. számon tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy az M3 autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény ( km sz.) közötti szakasz és kapcsolódó létesítményei építését a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Közúti Hatósági Főosztály a KU/KF/85/61/2008. számú, május 26-án kelt határozatával engedélyezte. Hatósága - az engedélyezési tervben található kisajátítási terv alapján - nem adott ki a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területének igénybevételét eredményező építési engedélyt (MBK/348-20/2014). A Vásárosnaményi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztálya /276-2/2014. számon megküldte a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú földterülettel kapcsolatban készült február 14-ei, február 17-ei,

4 MBK/348-27/ március 7-ei jelentéseket (MBK/348-12/2014). A jelentések tartalmából megállapítható, hogy első alkalommal rendőri intézkedésre február 14-én 14 óra 50 perckor került sor. Az intézkedő rendőrjárőr a jelentésben rögzítette, hogy a bejelentő ingatlantulajdonos által meghatározott területen a tulajdonos által elmondottak szerint az autópálya és annak kiszolgáló létesítményei építését végző cég egy kb. 15m x 30m-es helyen 5m mélyen, kb m 3 mennyiségben kitermelte a földet. A gödör létezését az intézkedő rendőrjárőr jelentésében megerősítette, azonban a kitermelt anyag mennyiségére vonatkozó információt a jelentés nem tartalmaz. A meghallgatott kitermelést végző személy elmondta, hogy a főnökétől azt az utasítást kapta, hogy a területen nyugodtan végezhetnek földmunkát, mivel az kisajátításra került. A február 17-ei jelentés szerint a hivatkozott ingatlan területén február 17-én 15 óra 15 perckor az ingatlantulajdonos bejelentése alapján ismételten rendőri intézkedésre került sor. A rendőrjárőr jelentésében rögzítette, hogy a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén 3 nappal korábban kialakított gödör mérete 10 m hosszú 4 méter széles, valamint 3 méter mély gödörre csökkent. A helyszínen meghallgatott, kitermelési tevékenységet végző személy elmondta, hogy február 14-én kezdték kitermelni a területről a földet a töltés építéséhez, de mint utóbb kiderült tévesen jelölték ki a területet. Még aznap kiderült a tévedés, ezért a munkálatokkal leálltak és a területről levonultak. Elmondása szerint a földterületen egy 10 m x 18 m területű 3 m mély gödröt hagytak, amiből 200 m 3 földet hordtak el. A főnöke utasítására február 17-én megkezdték a terület rekultivációját, de azt nem fejezték be, így maradt a már korábban rögzített méretű gödör. Nyilatkozatát később kiegészítette azzal, hogy a kitermelést valóban tévesen rossz helyről kezdték meg, majd miután meggyőződtek a tévedésről, a kitermeléssel leálltak és február 17-én a helyreállítási munkákat megkezdték, azonban annak befejezését az ingatlan tulajdonosa megakadályozta. A kitermelést végző személy tévedésüket maradéktalanul elismerte és elmondása szerint a területet teljes mértékben rekultiválták volna. Az eljárás során a bizonyítási eljárás lefolytatásához tekintettel arra a tényre, hogy a kitermelt anyag mennyiségére eltérően nyilatkozott a tulajdonosoknak adott nyilatkozatában a Kötelezett, az ingatlantulajdonos, valamint a rendőri intézkedés során a helyszínen meghallgatott személy - szükségessé vált a tevékenységet végző ügyféli nyilatkozatának beszerzése, ezért a Bányakapitányság a Kötelezettet MBK/348-14/2014 számon nyilatkozat tételre hívta fel. A Leveller Kft. nyilatkozatában előadta, hogy a tevékenységet ténylegesen a Leveller Kft. alvállalkozója végezte, de a kitermeléssel érintett terület kijelölésére a megrendelő és az alvállalkozó jelenlétében került sor, téves értelmezés és a kisajátítási határokat jelző karók hiánya miatt. A kitermelés február 14-én történt, a visszatöltésre pedig február 17-én került sor. A tevékenység végzésekor 15 m x 20 m x 3,3 m méretű gödör került kialakításra, melynek során 935 m 3 anyagot termeltek ki és szállítottak el, amely az M3 autópályát keresztező út töltésébe került beépítésre. A gödör visszatöltésére csekély szervesanyag-tartalmú szubhumuszt használtak fel kb. 850 m 3 mennyiségben. Nyilatkozott továbbá arról is, hogy a rendőri intézkedések során meghallgatott tevékenységet végző személy a Leveller Kft. alvállalkozójának azaz a tevékenységet ténylegesen végző cégnek az alkalmazottja. Nyilatkozatában egyben kérte, hogy a Bányakapitányság eljárása során legyen tekintettel a évi XXXIV. törvény 12/A. -ban foglaltakra, mivel a kialakult helyzet tévedésből keletkezett (MBK/348-17/2014). Tekintettel a Kötelezett nem egyértelmű nyilatkozatára, a Bányakapitányság a Kötelezettet nyilatkozatának kiegészítésére hívta fel MBK/348-21/2014 számú végzésében. Kötelezett nyilatkozattételi kötelezettségének eleget téve arról nyilatkozott, hogy a korábbi nyilatkozatában említett megrendelő megnevezés magát a Leveller Kft-t jelöli. Nyilatkozott továbbá arról is, hogy tudomása van arról, hogy az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszához kapcsolódó létesítmények építése hatósági engedély alapján történhet és társaságuk ismeri a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat (MBK/348-25/2014). A tényállás teljes körű tisztázása érdekében az eljárás során a Bányakapitányság beszerezte az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszához kapcsolódó létesítmények építésére engedéllyel rendelkező cég (a továbbiakban: Engedélyes) és a Leveller Kft. alvállalkozója nyilatkozatát (MBK/348-22/2014, MBK/348-23/2014).

5 MBK/348-27/ Az Engedélyes K-9844/2014/1 iktatószámú levelében arról nyilatkozott, hogy társaságuk a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén történt ásványi nyersanyag kitermelésről csak az ingatlantulajdonosoktól február 18-án kapott levélből értesült. Kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag hol került felhasználásra. Nyilatkozott arról is, hogy a vonatkozó útépítési engedélyekben nevesített kivitelezési munkák elvégzésére szerződést kötött a nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes Vállalkozóval. Társaságukat a Vállalkozó értesített március 5-én arról, hogy a hivatkozott ingatlan területén az ásványi nyersanyag kitermelést a Leveller Kft., mint a Vállalkozó alvállalkozója végezte. Az Engedélyes kijelentette továbbá, hogy semmilyen módon nem felelős a hivatkozott ingatlanon történt ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységért (MBK/348-24/2014). A Bányakapitányság az Engedélyes által megnevezett Vállalkozó nyilatkozatának beszerzésétől eltekintett, mert a rendelkezésre álló adatok és nyilatkozatok alapján úgy ítélte meg, hogy attól további érdemi információ már nem várható. A Leveller Kft. alvállalkozója nyilatkozatában gyakorlatilag megismételte a Kötelezett nyilatkozatát. Elismerte, hogy a tényleges kitermelési tevékenységet, mint a Leveller Kft. alvállalkozójaként végezte. A Kötelezettel egybehangzóan nyilatkozott az ingatlan területén kialakított gödör mérete (15m x 20m x 3,3m) és a kitermelt homok mennyisége (935 m 3 ) tekintetében. Nyilatkozott továbbá arról is, hogy tudomása van arról, hogy az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszához kapcsolódó létesítmények építése hatósági engedély alapján történhet és társaságuk ismeri a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat. Nyilatkozatában szintén kérte, hogy a Bányakapitányság eljárása során legyen tekintettel a évi XXXIV. törvény 12/A. -ban foglaltakra, mivel a kialakult helyzet tévedésből keletkezett (MBK/348-26/2014). A bizonyítási eljárás lefolytatása során, a rendelkezésre álló dokumentumok és a beszerzett nyilatkozatok alapján a Bányakapitányság megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező ingatlan területén történt ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység végzéséért egyértelműen a Kötelezett a felelős. A beszerzett nyilatkozatokból megállapítható, hogy bár a tevékenységet ténylegesen a Kötelezett alvállalkozója végezte, de arra a Kötelezett utasítása alapján került sor. A kitermelési terület kijelölésében is a Kötelezett vett rész, s valamennyi nyilatkozatában úgy fogalmazott, mint aki a tevékenységet végezte. A Bányakapitányság a megadott és rendelkezésre álló nyilatkozatokból, illetve a hatóságok által megküldött tájékoztatásokból megállapította, hogy a hivatkozott hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan ásványi nyersanyag kitermelést eredményező hatósági engedély nem került kiadásra. A Bányakapitányság a lefolytatott helyszíni szemle megállapításai alapján a Pusztadobos 0140/13 hrsz-ú ingatlan területén kitermelt ásványi nyersanyag 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti besorolását 1453 nyersanyagkódú, 870 Ft/m 3 fajlagos értékű homok ásványi nyersanyagként határozta meg. Az ásványi nyersanyaggá történt minősítés megfelelt a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) pontjában foglalt definíciónak, mely szerint olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható. Az ásványi nyersanyagok kizárólagos állami tulajdont képeznek. E szabályozás a Bt. 3. (1), és a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, Ptk.) azon rendelkezéséből fakad, amely szerint a föld méhének kincsei kizárólagos állami tulajdont képeznek és forgalomképtelenek. A Ptk. arról is rendelkezik, hogy a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. A kizárólag állami tulajdonban lévő tárgyak - így az ásványi nyersanyagok is - az állami tulajdon köréből önhatalmúan nem vonhatók ki, más tulajdoni formába nem kerülhetnek át (ezért forgalomképtelenek). A Bányakapitányság az eljárás lefolytatása alapján bizonyítottnak látta a Bt. 41. (1) bekezdés c) pontjában leírtak megvalósulását, miszerint: Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki....

6 MBK/348-27/ A Bányakapitányság az eljárás során adott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező ingatlan területén a Kötelezett jogosulatlan bányászati tevékenységet végzett/végeztetett, melyre semmiféle hatósági (építési vagy talajvédelmi célú tereprendezésre jogosító, illetve mederalakítással összefüggő vízjogi) engedéllyel nem rendelkezett, valamint az M3 autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény ( km sz.) közötti szakasz és kapcsolódó létesítményei építésére kiadott útépítési engedélyek sem jogosítottak az hivatkozott ingatlan területén történő ásványi nyersanyag kitermelésre. A Bányakapitányság ezért hatáskörében eljárva a Bt. 41. (1) bekezdésében foglaltak alapján tiltotta meg a jogosulatlan bányászati tevékenység végzését a rendelkező rész 1. pontja szerint. Amennyiben bányászati tevékenységet engedély nélkül végeznek, akkor a Bt. 41. (1) bekezdése külön szankció alkalmazását rendelheti el a tevékenység végzőjével, vagy végeztetőjével szemben. A Bt. 41. (1) bekezdés előírása szerint: A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. -a alapján: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: (Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be vagy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. A Ket. 94/A. (1) bekezdése szerint, ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek alapján a bányakapitányság az alábbiakat mérlegelte: a jogsértéssel okozott hátrány a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésével kompenzálásra kerül, a terület helyreállítása ugyan nem történt meg teljes körűen, de arra kizárólag az ingatlan tulajdonosának tiltása miatt nem került sor, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága nem értelmezhető, a jogsértéssel a magyar állam érintett, a jogsértő állapot időtartama nem jelentős, a jogsértő magatartás egyszeri kivitelezési időszakra korlátozódott, a jogsértő az eljárás folyamán együttműködő magatartást tanúsított, a jogsértő gazdasági súlya nem releváns. A Bányakapitányság - mérlegelési jogkörében eljárva figyelemmel a fenti jogszabályi előírásokra, eltekintett a bírság szankció alkalmazásától, mert úgy ítélte meg, hogy a tiltó intézkedések foganatosítása jelen esetben elegendő a jövőbeli hasonló jogosulatlan tevékenységek megakadályozására. A Bányakapitányság a rendelkező rész 2. pontjában a jogosulatlan bányászati tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag értékének megfizetésére kötelezte a Kötelezettet a Bt. 41. (1) és a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 25. (2a) alapján. A Bányakapitányság a jogosulatlan bányászati tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag (homok) mennyiségét tekintettel arra a tényre, hogy a gödör eredeti mérete és a kitermelt homok mennyisége a fényképek alapján, illetve a jelentős mértékű visszatöltést követően a szemle során nem volt megállapítható - elfogadva a Kötelezett és alvállalkozója által adott egybehangzó nyilatkozatot, 935 m 3 -ben határozta meg.

7 MBK/348-27/ A kitermelt ásványi nyersanyag értékét a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének (m 3 ) és az 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletében meghatározott kódszámú ásványi nyersanyag fajlagos értékének (Ft/m 3 ) szorzata határozza meg. A fentiekben részletezett indokok miatt a Bányakapitányság az így meghatározott érték megfizetését írta elő (935 m 3 * 870 Ft/m 3 = Ft). A Bányakapitányság a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésétől eltekinteni nem tudott, tekintve, hogy a jogszabály annak kiszabását kötelező érvénnyel rendeli el, azaz mérlegelési jogköre nincs. A Bányakapitányság felhívja a tevékenységet végző/végeztető figyelmét, hogy a határidőre meg nem fizetett, jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, melynek foganatosítása érdekében a Bt. 41. (8) bekezdés b) pontjának előírása alapján megkeresi az illetékes adóhatóságot. Felhívja továbbá az érintett figyelmét, hogy amennyiben a jogsértést ismételten elköveti, a bírság szankció alkalmazásától nem tekinthet el. A bírság összegének felső határa forint, ismételt esetben forint. A meg nem fizetett bírság adók módjára történő behajtására vonatkozó tájékoztatás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdésén, a késedelmi pótlékfizetési kötelezettségről szóló tájékoztatás a Ket án, az ismételt bírság kiszabásának és annak felső határára vonatkozó figyelmeztetés a Bt. 41. (6) bekezdésén és a Vhr. 25. (1) bekezdésén alapul. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket ában meghatározottak szerint folytatta le. A hivatalból indult eljárás megindításának napja március 4. Az ügyintézési határidő leteltének napja, figyelemmel az alábbiakban részletezett eljárási cselekményekre is: június 12. A Bányakapitányság az eljárás során belföldi jogsegély kérés keretében március 17-én postázott MBK/348-4/2014. és MBK/348-6/2014. számú ügyiratában megkereste az érintett társhatóságokat. A jogsegélyek beérkezésének végső napja április 10. Az eljárás során a Bányakapitányság a Kötelezettet április 15-én postázott MBK/348-14/2014 számon nyilatkozattételre szólította fel, valamint április 16-án postázott /2014. számú ügyiratában belföldi jogsegély keretében megkereste az érintett közlekedési hatóság szerveit. A Kötelezett nyilatkozata, valamint a közlekedési hatóság jogsegélye április 30-án érkezett. A Bányakapitányság a Kötelezettet május 10-én postázott MBK/348-21/2014 számú végzésében nyilatkozattétel kiegészítésre, az útépítésre engedéllyel rendelkező Engedélyest május 12-én postázott MBK/348-22/2014 számú végzésében nyilatkozattételre, míg a Leveller Kft. alvállalkozóját május 15-én postázott MBK/348-23/2014 számú végzésében nyilatkozattételre hívta fel. A nyilatkozatok beérkezésének végső időpontja: május 30. Az eljárási határidőt a Ket. 33. előírásai határozzák meg. Az eljárás ügyintézési határidejét a Bányakapitányság vezetője MBK/348-19/2014 számú végzéssel 21 nappal meghosszabbította. A Bányakapitányság döntését határidőn belül hozta meg. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során a Bt. 41. már hivatkozott előírásain túlmenően a Bt. 44. (1) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében, és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete szerinti illetékességében járt el. A jogorvoslat lehetősége a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. tv. 29. (2) bekezdés szerint állapította meg. Az illeték megfizetésének módját a hivatkozott jogszabály 73. -a rögzíti. Miskolc, június 6. Dr. Izsó István bányakapitány