KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT"

Átírás

1 PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében hivatalosan jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa. Ez az adatlap egyike az új szemlélet legfontosabb elemeit bemutató sorozatnak. Tartalomjegyzék Mi a cél? Az új jogi és politikai keretrendszer legfontosabb elemei Mi a változás a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest? Mik a gyakorlati hatások? Kohéziós politika március

2 A pénzügyi eszközök erőforrás-hatékony módot jelentenek a kohéziós politika erőforrásainak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére irányuló törekvésekben történő felhasználásában. A gazdaságilag életképes projektek megcélzásával a pénzügyi eszközök kölcsönök, garancia, tőke és más kockázatviselési mechanizmusok formájában nyújtanak segítséget, akár egyazon műveleten belül technikai segítségnyújtással, kamattámogatással vagy a garanciadíjak támogatásával együttesen is nyújtva. A pénzügyi eszközök nem csupán azzal a nyilvánvaló előnnyel járnak, hogy hosszú távon a források ismételten felhasználhatók, hanem a köz- és a magánszférából további befektetéseket is képesek mozgósítani a piaci hiányosságok kezelése céljából, összhangban az Európa 2020 stratégiával és a kohéziós politika prioritásaival. Végrehajtási struktúráik további szakértelmet és gyakorlati ismereteket is képviselnek, így az állami források kiosztása hatékonyabb és eredményesebb lehet. Ezek az eszközök továbbá különféle ösztönzőket biztosítanak a jobb teljesítmény érdekében, például nagyobb pénzügyi fegyelmet teremtenek meg a támogatott projektek szintjén. A pénzügyi eszközök alkalmazása a strukturális alapok beruházásainak megvalósításában az 1994 és 1999 közötti programidőszakra nyúlik vissza. Relatív fontosságuk a mostani, 2007 és 2013 közötti programidőszakban még tovább fokozódott, és már az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül 5 %-át jelentik. A jelenlegi gazdasági helyzet és az egyre szűkösebb állami források ismeretében várható, hogy a pénzügyi eszközök még jelentősebb szerepet játszanak majd a kohéziós politikában a 2014 és 2020 közötti programidőszakban. Mi a cél? g A Slap tetejére A pénzügyi eszközökkel a korábbi kohéziós politikai ciklusokban szerzett végrehajtási tapasztalatokra támaszkodva, valamint tekintetbe véve a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretben a pénzügyi eszközöknek tulajdonított fontosságot, a 2014 és 2020 közötti jogalkotási és politikai keretrendszer ösztönözni kívánja, hogy az új programidőszakban a pénzügyi eszközök használata tovább bővüljön és erősödjön, hiszen ez a hagyományos, támogatás alapú finanszírozás mellett egy hatékonyabb és fenntarthatóbb alternatívát jelent. Az új jogi és politikai keretrendszer legfontosabb elemei g A Slap tetejére A 2014 és 2020 közötti programidőszakra vonatkozó kohéziós politikában a pénzügyi eszközök használatának további ösztönzése és bővítése céljából az új jogalkotási és politikai keretrendszer: nagyobb rugalmasságot kínál az EU tagállamai és régiói számára a megcélzott szektorok és végrehajtási struktúrák tekintetében; világos és részletes szabályokon alapuló, a meglévő útmutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra építkező, stabil végrehajtási keretet biztosít; felhasználja a pénzügyi eszközök és az egyéb segítségformák például támogatások közötti szinergiákat; valamint»» biztosítja az Európai Unió szintjén a közvetett irányításra vonatkozó szabályok szerint létrehozott és végrehajtott pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőséget.

3 A közös előírásokat tartalmazó rendelet egy külön szakaszt a IV. cím ( cikk) szentel a pénzügyi eszközöknek, elősegítve, hogy azok egyéni jellemzői és szabályozási követelményei világosabban jelenhessenek meg. Továbbá a végrehajtási részleteket a kapcsolódó másodlagos jogszabályok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok) határozzák meg. Így mind az öt ESI-alaphoz tartozó pénzügyi eszközökre egységes szabályrendszer fog vonatkozni, ezzel biztosítható a költségvetési rendelet rendelkezéseivel való összhang. Mi a változás a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest? g A Slap tetejére A pénzügyi eszközök hatókörének kiterjesztése A 2007 és 2013 közötti programidőszakkal szemben a pénzügyi eszközökre vonatkozóan elfogadott szabályok a 2014 és 2020 közötti időszakban nem előíró jellegűek a támogatható szektorok, kedvezményezettek, projekttípusok és tevékenységek tekintetében. A tagállamok és az irányító hatóságok az operatív programok hatókörébe tartozó összes tematikus célkitűzéshez és mindegyik alaphoz használhatják a pénzügyi eszközöket, amennyiben ez hatékony és eredményes. Az új keret emellett világos szabályokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi eszközök más segítségformákkal különösen a támogatásokkal való jobb kombinálhatóságát, mivel ez még inkább ösztönzi a tagállamok vagy régiók konkrét igényeinek megfelelően kialakított segítő rendszerek kialakítását. A pénzügyi eszközök a ráfordítások egy különleges kategóriáját képviselik, sikeres kialakításuk és végrehajtásuk a piaci rések és igények helyes felmérésének függvénye. Az operatív programok szempontjából egy új rendelkezés született, miszerint a pénzügyi eszközök kialakítását olyan ex ante értékelés alapján kell végezni, amely előzetesen azonosítja a piac hiányosságait vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, a megfelelő beruházási igényeket, a magánszektor bevonásának lehetőségeit, és hogy a kérdések pénzügyi eszköz milyen hozzáadott értéket képviselne. Az ilyen ex ante értékelések a különböző szinteken tevékenykedő szereplők által megvalósított finanszírozási eszközök közötti átfedések és következetlenségek elkerülését is elősegítik. Új végrehajtási lehetőségek A tagállamokban és régiókban jelentősen eltérő a pénzügyi eszközök működésének környezete, illetve a sikeres végrehajtáshoz rendelkezésre álló igazgatási kapacitás és szakértelem. Az új szabályok ezen háttér ismeretében kínálnak különféle végrehajtási lehetőségeket, amelyekből a tagállamok és az irányító hatóságok kiválaszthatják a legmegfelelőbb megoldást. Az ESB program eszközei felhasználhatók a következők támogatására: 1 Európai uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök, amelyeket a Bizottság kezel a költségvetési rendelettel összhangban (közvetlen vagy közvetett irányítás). Konkrét rendelkezések vonatkoznak az ESB-alapokat az EU költségvetésének egyéb forrásaival, illetve az EBB/EBA forrásaival együttesen felhasználó, a kkv-knak szóló banki hitelezést ösztönző pénzügyi eszközök megvalósítására. Ennél a lehetőségnél az operatív programok hozzájárulása a pénzügyi eszközökhöz el lesz különítve az azokban a régiókban történő beruházásokra, illetve olyan cselekvésekre, amelyekre az erőforrásokat biztosító operatív program vonatkozik.

4 2 Nemzeti, regionális, transznacionális szintű, illetve határokon átívelő pénzügyi eszközök, amelyeket vagy az irányító hatóság kezel, vagy annak felelősségi körébe tartoznak. Az ilyen eszközök esetében az irányító hatóságok a programból erőforrásokkal járulhatnak hozzá: a. már meglévő vagy újonnan létrehozott eszközök, amelyek konkrét feltételekre és igényekre szabottak; továbbá b. szabványosított eszközök (kész eszközök), amelyekre vonatkozóan egy bizottsági végrehajtási aktus előzetesen meghatározza a feltételeket. Az ilyen eszközök a gyors alkalmazhatóság érdekében alkalmazásra készek lesznek. 3 Kizárólag kölcsönökből és garanciákból álló eszközöket maguk az irányító hatóságok közvetlenül is megvalósíthatnak. Ilyen esetekben az irányító hatóságok a ténylegesen kiadott kölcsönök, illetve az új kölcsönökre elkülönített garanciaösszegek alapján kapnak visszatérítést, ugyanakkor a pénzügyi eszközökkel szemben nem számíthatók fel kezelési költségek vagy díjak. Rugalmasabb társfinanszírozási módok és további pénzügyi ösztönzők A Bizottság által az irányító hatóságoknak juttatott források a jövőben szigorúan fognak a gyakorlati megvalósításhoz kapcsolódni. Ugyanakkor a fizetési nyilatkozatban lehetőség lesz szerepeltetni azokat a várható nemzeti hozzájárulásokat, amelyek vagy kiegészítik a pénzügyi eszközt, vagy közvetlenül a végső kedvezményezetthez jutnak el a jogosultsági időszakban. 1 A Bizottság igazgatása alatt álló európai uniós szintű pénzügyi eszközökhöz (a fenti 1. lehetőséghez) való hozzájárulások céljára várhatóan egy külön prioritási tengely lesz előirányozva az operatív programban. Ennél a prioritási tengelynél vagy nemzeti szintű programnál a társfinanszírozási arány 100 % lehet. 2 A nemzeti, regionális, transznacionális szintű, illetve határokon átívelő pénzügyi eszközökhöz (a fenti 2/a és 2/b lehetőség) való hozzájárulásoknál az európai uniós társfinanszírozás tíz százalékponttal növekszik az olyan esetekben, amikor egy prioritási tengely végrehajtása teljes egészében pénzügyi eszközökön keresztül történik. Egyértelmű pénzügyi igazgatási szabályok A szabályozás a tagállamok számára az alapok koordinációs bizottságán (COCOF) keresztül nemrégiben kiadott útmutatásra támaszkodva gondoskodik az Európai Unió pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulásaira vonatkozó pénzügyi igazgatás folytatólagos és biztos voltáról. Az új keret egyértelmű szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eszközök szintjén hogyan sorolhatók be a pénzügyi áramlások, és hogy milyen megfelelő támogathatósági vagy jogszerűségi követelmények alkalmazandók. A közös előírásokat tartalmazó rendeletben szerepelnek az alábbi előírások: A pénzügyi eszközökhöz való európai uniós hozzájárulásokat a tagállamokban bankszámlákon kell elhelyezni, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban ideiglenes jelleggel be kell fektetni;»» A pénzügyi eszköz szintjén a végső kedvezményezetteknél való beruházást megelőzően képződött kamatot vagy egyéb nyereséget az Európai Unió kezdeti hozzájárulásával megegyező célokra kell felhasználni, a jogosultsági időszakon belül;

5 A beruházásokból visszafizetett tőkeforrások Uniót megillető részét, illetve a beruházásokból képződött nyereséget, hasznot és hozamot a jogosultsági időszak vége előtt fel kell használni az alábbi célok valamelyikére: további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi eszközökbe valamely prioritás konkrét célkitűzéseivel összhangban; elsőbbségi javadalmazás fizetése a piacgazdasági befektetői elven működő azon befektetők számára, akik a pénzügyi eszköz vagy a végső kedvezményezett szintjén társberuházóként lépnek fel; és/vagy rányítási költségek/díjak. A pénzügyi eszközök számára nyújtott európai uniós hozzájárulásból eredő tőkeforrásokat, nyereséget és más jövedelmet vagy hozamot a jogosultsági időszak után legalább 8 évig az operatív program céljainak megfelelően kell felhasználni. A végrehajtás előrehaladására vonatkozó racionalizált jelentési rendszer A pénzügyi eszközök konkrét eljárásaiból és végrehajtási struktúráiból adódóan a ESI-alapok költségvetési forrásainak felhasználására vonatkozó adatok rendelkezésre állása és jelentésekben történő benyújtása alapvető fontosságú a kohéziós politika összes szereplője számára, hiszen ezen adatok alapján lehet következtetéseket levonni a támogatott eszközök tényleges teljesítményéről, illetve a rendszer eredményességének megőrzéséhez esetleg szükséges korrekciókról. Ennek megfelelően az új keretben az irányító hatóságoknak az éves végrehajtási jelentés mellékleteként külön jelentést kell küldeniük a Bizottságnak a pénzügyi eszközöket magában foglaló műveletekről. A Bizottság a benyújtott jelentések alapján összefoglalókat bocsát rendelkezésre az összegyűjtött adatokról. Mik a gyakorlati hatások? g A Slap tetejére Az új szabályozások a tagállamok és az irányító hatóságok számára nagyobb rugalmasságot adnak a programok tervezésében: egyrészt választhatnak, hogy a beruházásokat támogatásokon és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre, másrészt kiválaszthatják a legmegfelelőbb pénzügyi eszközt. Világosabbá és biztosabbá teszik továbbá a pénzügyi eszközökre vonatkozó jogalkotási és politikai keretet is. A költségvetési szempontokat nézve a pénzügyi eszközök a köz- és a magánszféra forrásainak katalizátoraként segítik a tagállamokat az Európa 2020 stratégia végrehajtásához szükséges stratégiai beruházási szintek elérésében. A pénzügyi eszközök szélesebb körű és jobban a régiók, illetve megcélzott kedvezményezettjeik igényeire szabott alkalmazásával pedig jelentős mértékben javulhat a finanszírozás hozzáférhetősége a gyakorlatban a társadalmi-gazdasági szférában ténykedő szereplők számára. A pénzügyi eszközök előnyeit élvezhetik majd például az innovációba beruházó vállalatok, az otthonuk energiahatékonyságát javítani kívánó háztartások, az üzleti elképzeléseiket megvalósítani próbáló egyének, de akár a közszolgáltatások infrastruktúráját vagy termelő beruházásokat célzó projektek is, amennyiben megfelelnek a kohéziós politika stratégiai célkitűzéseinek, és programjainak elvárt eredményeit valósítják meg.

6 KN HU-C doi: /35528 ISBN További tájékoztatás További adatlapok a kohéziós politika különféle aspektusaival kapcsolatban: Általánosabb információk az EU regionális politikájáról:

Pénzügyieszközök -a kohéziós politikában. Dr NYIKOS Györgyi PhD

Pénzügyieszközök -a kohéziós politikában. Dr NYIKOS Györgyi PhD Pénzügyieszközök -a kohéziós politikában Dr NYIKOS Györgyi PhD Növekvő nyomás az állami költségvetéseken Stabilitási és Növekedési Paktum Europe 2020 A pénzügyi helyzet hatása a gazdasági növekedésre hatékony

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013.

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.30. COM(2014) 674 final ANNEX 1 MELLÉKLET Végleges jelentés az EBB 2007 és 2014 júniusa között aláírt finanszírozási műveleteire vonatkozóan a 2011. október 25-i 1080/2011/EU

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika

Részletesebben

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP)

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) Az előadás felépítése Pénzügyi eszközök célja, sajátosságai Tervezési környezet 2014 2020 Tervezett

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

JESSICA. Új lehetőség a fenntartható városi beruházásokat és növekedést támogató uniós források felhasználására. Mi a JESSICA?

JESSICA. Új lehetőség a fenntartható városi beruházásokat és növekedést támogató uniós források felhasználására. Mi a JESSICA? JESSICA a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés JESSICA Új lehetőség a fenntartható városi beruházásokat és növekedést támogató uniós források felhasználására

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A PAKTUM BEMUTATÁSA Hargita Megye Tanácsa

A PAKTUM BEMUTATÁSA Hargita Megye Tanácsa TERÜLETI PAKTUM A PAKTUM BEMUTATÁSA 2006. szeptember 25-én aláírták a Területi Foglalkoztatási és a Társadalmi Integráció a Központi Régióban Paktumot (egyezmény), melynek a többi 73 mellett, ebből 11

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE Közösségi jogszabályok 2004-2006 2007-2013 2014-2020 1260/1999/EK rendelet (általánosstrukturális

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser, szakmai tanácsadó NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM RFP STRATÉGIAI, TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Pénzügyi eszközök

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Pénzügyi eszközök fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával biztosított

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EBH iránymutatása. a javadalmazási trendek meghatározása céljára kidolgozott adatszolgáltatásról EBA/GL/2012/4

Az EBH iránymutatása. a javadalmazási trendek meghatározása céljára kidolgozott adatszolgáltatásról EBA/GL/2012/4 Az EBH iránymutatása a javadalmazási trendek meghatározása céljára kidolgozott adatszolgáltatásról EBA/GL/2012/4 London, 2012.07.27. Az EBH iránymutatása a javadalmazási trendek meghatározása céljára kidolgozott

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Pénzügyi eszközök

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Pénzügyi eszközök fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap társfinanszírozásával biztosított pénzügyi eszközök

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdításáról szóló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Bikal, 2013. október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH 2013. Október 28. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) tervezése A TOP tervezés folyamata

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Egyedül nem megy! Boros Áron ügyvezető igazgató. Településtervezés - politika - üzlet web:www.otphp.hu

Egyedül nem megy! Boros Áron ügyvezető igazgató. Településtervezés - politika - üzlet web:www.otphp.hu Egyedül nem megy! Településtervezés - politika - üzlet Boros Áron ügyvezető igazgató Budapest Pécs 2011.04.28. 2011.10.27. Gyarapodás a csatlakozás előtt és az EU-ban 4 400 000 Lakások; épített lakások

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.7. C(2013) 9651 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

EREDMÉNYORIENTÁLT VÉGREHAJTÁS HAJDU SZILVIA

EREDMÉNYORIENTÁLT VÉGREHAJTÁS HAJDU SZILVIA EREDMÉNYORIENTÁLT VÉGREHAJTÁS 2014-2020 HAJDU SZILVIA MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS FŐOSZTÁLY Tartalom A 2014-2020-as időszakra vonatkozó EU-s végrehajtási szabályok eredményorientált végrehajtásra vonatkozó

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben