A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2008. számú módszertani útmutatója a kamatlábkockázat kezeléséről
|
|
- Zsuzsanna Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2008. számú módszertani útmutatója a kamatlábkockázat kezeléséről április 1
2 I. A módszertani útmutató célja és hatálya Az új Bázeli Tőkeegyezmény és az annak alapjaira épülő Európai Uniós szabályozás a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek kamatlábkockázatának kezelésére. Mindkét nemzetközi dokumentum ugyanabból az alapelvből indul ki: az 1. pillér, a minimum tőkekövetelmények között külön nem kerül meghatározásra, hogy az intézményeknek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek kamatlábkockázatának fedezésére mekkora nagyságú tőkével kell rendelkezniük, a kérdéskört egyaránt a 2. pillér keretein belül kezelendő kockázatként definiálják. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a hitelintézetek kamatlábkockázat kezelésével foglalkozó anyagán 2004-ben vezette át az Egyezményből következő legfontosabb változásokat. Ennek alapján került sor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5/2004. számú, a hitelintézetek kamatlábkockázatának kezeléséről szóló módszertani útmutatójának kiadására. Bemutatva a kockázatkezelésen belül a kamatlábkockázat kezelését érintő legjobbnak tartott gyakorlatot, illetve elősegítendő a magyar szabályozás várható változásaira való felkészülést. A módszertani útmutatóban akkor megfogalmazásra került, hogy az új uniós és magyar szabályozás elfogadását követően a Felügyelet felülvizsgálja a kamatláb kockázat kezelésére vonatkozó általános elveket, és ezen belül a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek kamatlábkockázatának kezelésére vonatkozó speciális felügyeleti elvárásokat. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) július 1-től hatályos módosításaival megvalósult a CRD új tőkeszabályozási rendszere hazai implementációjának legfontosabb része, melyet a kapcsolódó alacsonyabb rendű jogszabályok és felügyeleti iránymutatások megalkotása tesz teljessé. E folyamatba illeszkedik a kamatlábkockázat kezeléséről szóló 5/2004. számú módszertani útmutató felülvizsgálata és módosítása. A módszertani útmutató általános célja a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. Speciális célja pedig a megerősített kockázatkezelési szabályok keretein belül a kamatlábkockázat kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárások közvetítése a piaci szereplők felé. A módszertani útmutató címzettjei elsősorban a hitelintézetek, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások és a befektetési vállalkozások (a továbbiakban együtt: intézmény). A Felügyelet az új tőkeszabályozás által közvetlenül érintett intézményeken túlmenően azonban valamennyi kamatláb kockázati kitettséggel rendelkező piaci szereplő számára megfontolásra javasolja a legjobb gyakorlatnak tekinthető elvárások követését. A módszertani útmutatóban foglaltak ugyanis a felügyelt intézmények alapvető érdekeit is szolgálják. 2
3 A módszertani útmutató elkészítéséhez a Felügyelet felhasználta a kapcsolódó nemzetközi sztenderdeket, valamint egyéb dokumentumokat, melyek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A módszertani útmutató összhangban áll a pénzügyi szervezetek működésének európai kereteit meghatározó irányelvek előírásaival. II. Preambulum 1. A Felügyelet javasolja, hogy az intézmény a módszertani útmutatóban foglalt felügyeleti elvárásokat tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban alkalmazza. 2. Elvárt, hogy az intézmény kamatlábkockázatait tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje. 3. Tekintve, hogy a nem kereskedési könyvi kitettségek a befektetési vállalkozások esetében általában kisebbek, a módszertani útmutatónak a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának kezelésével foglalkozó részei elsősorban a hitelintézetek számára relevánsak. 4. A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázat kezelési rendszereihez kapcsolódó felügyeleti elvárások alkalmazási szintjei megegyeznek a tőkemegfelelési szabályoknak a Hpt. és a Tpt. által meghatározott alkalmazási szintjeivel. 5. A kamatlábkockázat kezelésére vonatkozó elvárások a jogszabályok és felügyeleti iránymutatások által rögzített általános, kockázatkezelésre vonatkozó követelményeken belül értelmezendők. Ez vonatkozik többek között az alkalmazandó alapelvekre, kockázatkezelési folyamatokra és szervezeti megoldásokra. III. A kamatlábkockázat fogalma és fajtái 5. A kamatlábkockázat a piaci kamatláb változásának az intézmény pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. 6. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: a) a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), b) a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), c) ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), d) a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). 3
4 7. Újraárazási kockázat akkor keletkezik, ha a követelések és a kötelezettségek lejárati szerkezete eltér egymástól, illetve ha eltérő alapú kamatlábakon (például a követelések fix kamatlábon, a kötelezettségek pedig változó kamatlábon) vagy eltérő időszakonként történik az árazás. 8. Bázis kockázatot nemcsak az okozhat egy intézmény számára, ha két külső termék kamatlába közötti kapcsolat változik meg, hanem az is, ha valamely külső kamatláb és az intézmény által alkalmazott kamatláb közötti kapcsolat módosul. 9. A hozamgörbe meredekségének vagy alakjának megváltozásával járó hozamgörbe kockázat felerősítheti a lejárati mismatch-ekből fakadó kockázatot. 10. Opciós kockázat akkor keletkezik, ha az intézménynek vagy az ügyfélnek jogában áll valamely követelés, kötelezettség vagy mérlegen kívüli eszköz feltételeinek (például a kamat nagysága, a futamidő, az átárazási időpont, vagy kapcsolódó opció) megváltoztatása. A kamatlábak módosulása által kiváltott előtörlesztés például a tervezett és a tényleges cashflow-k eltérése miatt módosítja egy intézmény kamatláb kockázati kitettségét. 11. Valamely intézménynek kamatlábkockázata a kereskedési könyvben nyilvántartott portfoliója és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségei (banki könyv, hagyományos hitel-betét és befektetési típusú ügyletek) vonatkozásában egyaránt keletkezhet. 12. A nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében a fentiek közül általában az újraárazási kockázat képezi a kamatlábkockázat leggyakoribb forrását. 13. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény legyen képes a kereskedési könyvben nyilvántartott portfoliója és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségei vonatkozásában keletkező kamatláb kockázatának külön-külön történő, és együttes kezelésére is. 14. Az összevont felügyelet alá tartozó intézménnyel szemben a Felügyelet elvárja, hogy a jogszabályok által rögzített általános, kockázatkezelésre vonatkozó követelményeken belül a kamatlábkockázat kezelési tevékenység vonatkozásában is legyen tekintettel a csoport szintű kockázatkezelés követelményeire. 15. Az intézmény a kereskedési könyvi portfoliójával kapcsolatban keletkező kamatlábkockázatának fedezésére a 244/2000. számú, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján tőkét képez. 16. A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának az 1. pillér keretein belül történő tőkével való fedezését jogszabály nem írja elő, az intézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamata keretében kezeli a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatát és határozza meg a tőkeszükségletét. IV. Az igazgatóság és az ügyvezetés szerepe 17. Elvárt, hogy az intézmény igazgatósága: - átlássa a szervezet egésze kamatláb kockázati kitettségének nagyságrendjét és jellegét, 4
5 - hagyja jóvá az intézmény kamatláb kockázat kezelési politikáját és belső szabályozását, továbbá rendszeres időközönként vizsgálja felül azokat, - legyen felelős annak biztosításáért, hogy az intézmény ügyvezetése a kamatláb kockázati kitettség vonatkozásában is megtegye a kockázatok figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének kialakítása érdekében szükséges lépéseket, - rendszeresen tekintse át a kamatláb kockázati politika végrehajtásáról, az intézmény kamatláb kockázati kitettségéről, a kamatláb kockázati limitek betartásáról, az ügyvezetés kamatlábkockázat kezelési feladatainak végrehajtásáról, a kamatlábkockázat mérési rendszerének megfelelőségéről, továbbá a stressz teszt eredményekről szóló jelentéseket, beszámolókat, belső ellenőri és könyvvizsgálói észrevételeket. 18. A kamatlábkockázat vonatkozásában az ügyvezetés feladata a kamatláb kockázati politika végrehajtásának gyakorlati megvalósítása, és a megvalósítás (személyi, tárgyi és működési) feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében javasolt, hogy megfelelő (az intézmény sajátosságaival összhangban álló, a folytatott tevékenységek összességét és a kamatlábkockázat valamennyi típusát és vonatkozását lefedő) kamatlábkockázat kezelési és ellenőrzési rendszert alakítson ki és működtessen, irányítási és ellenőrzési tevékenységet folytasson, valamint hogy számoljon be az igazgatóságnak a kamatláb kockázati politika megvalósulásáról. 19. Pénzügyi csoportok esetében a fenti feladatokat általában az összevont felügyelet alá tartozó intézmény igazgatósága, illetve ügyvezetése látja el. Mátrix irányítás esetén azonban ettől eltérő megoldások is megvalósulhatnak. V. A kamatlábkockázat kezelési politika és belső szabályozás alapelvei 20. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény rendelkezzen a stratégiai célkitűzéseivel, dokumentumaival, az átfogó kockázatkezelési és a többi kockázatra (hitelkockázat, működési kockázat, és a piaci kockázatok egyéb altípusai) vonatkozó politikáival is összhangban álló kamatlábkockázat kezelési politikával. A kamatlábkockázat kezelési politika kiterjed: - devizanemenkénti bontásban a kamatlábkockázat vállalás céljaira és indokaira, - devizanemenkénti bontásban a kamatlábkockázat vállalási magatartás (aktív vs passzív kamatlábkockázat vállalási tevékenység) meghatározására, - a kamatláb kockázatot jelentő főbb tevékenységek, ügyletek, műveletek azonosítására, - devizanemenkénti bontásban a kamatláb kockázati kitettség mennyiségi és minőségi célkitűzéseire (a nem kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségekre külön, valamint a kamatláb kockázatnak kitett állományok összességére), - a kitettség vállalásának rövid távú jövedelmezőségi és hosszabb távú, az intézmény üzleti értékét (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) érintő célkitűzéseire, - a kamatlábkockázatnak az intézmény egyéb (hitelkockázat, működési kockázat, piaci kockázat más altípusai) kockázataival fennálló összefüggéseire. A kamatlábkockázat kezelési politikáját az intézmény a stratégiai dokumentumainak, az általános kockázatkezelési, vagy a piaci kockázatok kezelésére vonatkozó politikájának részeként is megfogalmazhatja. 21. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény a kamatlábkockázat kezelési politikával összhangban álló kamatláb kockázati belső szabályozást készítsen. A kamatlábkockázat kezelési szabályzatban célszerűen az alábbiak kerülnek rögzítésre: 5
6 - a kamatlábkockázat kezeléssel kapcsolatos folyamatok, eljárások, feladatok, szervezeti rendszer, felelősségi, döntési és ellenőrzési jogkörök, - a szervezeti egységek (üzleti területek, treasury, kockázatkezelés) és belső bizottságok (például Eszköz-Forrás Bizottság, Árazási Bizottság) feladatai a kamatlábkockázat kezelési tevékenységet illetően, - a kamatlábkockázat értékelésére, mérésére használt eljárások és módszerek, - a kamatláb kockázati limitrendszer felállításának és aktualizálásának rendje, a limitek betartásának monitoringja, a limitek túllépése esetén követendő eljárások, - a kamatlábkockázat fedezésének, csökkentésének eszközei, - a kamatlábkockázat kezelési tevékenységgel kapcsolatos jelentési rendszer (ki készíti a jelentéseket, milyen gyakorisággal, formai és tartalmi követelmények, jelentési utak stb.), - a kamatlábkockázat kezelési rendszerrel kapcsolatos belső (folyamatba épített, vezetői ellenőrzési és belső ellenőri) ellenőrzési feladatok, eljárások, rendszerek. Elvárt, hogy a fentieket az intézmény devizanemenkénti bontásban, a nem kereskedési könyvi és a kereskedési könyvben kitettségek vonatkozásában külön-külön, és a kamatláb kockázatának kitett állományok összességére, a teljes kamatláb kockázati kitettség vonatkozásában is meghatározza. 22. A Felügyelet javasolja, hogy az intézmény a kamatlábkockázat kezelési szabályzatának részeként, vagy attól elkülönülten, de azzal összhangban határozza meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott ügyletek árazására vonatkozó belső szabályozását. A szabályozás célszerűen kiterjed a termékek kamatlábainak, marge-ainak számítási módszereire és eljárásrendjére, a megállapítás módjára, döntési szintjeire. VI. Szervezet 23. Elvárt, hogy az intézménynél legyen egyértelmű a kamatlábkockázat vállalási és kezelési folyamat egyes elemeiben (stratégia/politika meghatározása, implementálása, a kockázat mérése, jelentése és ellenőrzése) résztvevő személyek, szervezeti egységek, testületek feladata. Ezzel összefüggésben biztosítandó a kamatlábkockázat mérési, folyamatos figyelemmel kísérési és ellenőrzési funkcióknak a kockázatot vállaló területektől való függetlensége. 24. Az intézmény kamatlábkockázatának operatív kezeléséért általában a treasury felelős. A kamatlábkockázat mérését, folyamatos figyelemmel kísérését és a kapcsolódó jelentések elkészítését a treasury üzleti tevékenységétől elkülönített, önálló szervezeti egység végzi. Ez a kereskedési könyvi portfolió vonatkozásában lehet a treasury ellenőrzési osztály, a compliance terület, külön erre a célra kialakított kontroll terület vagy a független kockázatkezelés, a nem kereskedési könyvi portfolió kamatlábkockázatainak vonatkozásában pedig a kockázatkezelési részleg. Azon intézmények esetében, ahol a treasury hatásköre önálló befektetési és kockázatfedezési stratégiák meghatározására is kiterjed, a Felügyelet javasolja, hogy a belső ellenőrzés fordítson külön figyelmet a kockázatok jelentési rendszereinek ellenőrzésére. 25. Nagyobb intézményeknél, ahol a kamatlábkockázat kezelési funkció a kereskedési és a nem kereskedési könyvi kitettségek vonatkozásában kettéválik, a Felügyelet elvárja a kamatláb kockázatnak kitett állományok összességére kiterjedő, átfogó kamatlábkockázat mérés és ellenőrzés biztosítását is. 6
7 26. Amennyiben az intézmény valamely pénzügyi csoporthoz tartozó leányvállalat, és Magyarországon nem tartozik összevont felügyelet alá, elfogadható megoldás a kamatlábkockázat kezelési tevékenység centralizálása, vagyis a csoport tagoknál a kamatlábkockázat kezelésével összefüggésben csak az irányító intézmény, vagy a kockázatkezelő központ által meghatározott feladatok ellátása. VII. A kamatlábkockázat mérése, kezelése 27. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény ismerje, értékelje és mérje a kamatlábkockázatait és a kamatláb pozíciókból eredő potenciális veszteséget, továbbá a jövedelmezőségre és az üzleti értékére gyakorolt hatásának kívánt szinten tartása érdekében kezelje azokat. 28. Az intézmény kamatlábkockázat mérési rendszereivel szembeni elvárások: - összhangban állnak az intézmény sajátosságaival, kamatláb kockázati kitettségeinek jellegével és nagyságrendjével, - képesek meghatározni az intézmény kamatlábkockázatainak rövid távú jövedelmezőségi, és hosszabb távú, az üzleti értékére gyakorolt hatását is, - képesek lefedni az intézmény kamatláb kockázati kitettségének egészét, ezzel összefüggésben kiterjednek az intézmény által folytatott valamennyi tevékenységre (a mérlegben, illetve mérleg alatt, a nem kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségekre egyaránt), és kamatláb kockázati típusra (újraárazási, hozamgörbe, bázis és opciós kockázat), - általánosan elfogadott kockázat mérési technikákat alkalmaznak, - megfelelően dokumentáltak (paraméterek, előfeltételezések). 29. A kamatláb kockázati kitettségnek a jövedelmezőségre és az üzleti értékére gyakorolt hatásának mérésére az intézmény, sajátosságainak megfelelően, számos módszer közül választhat. 30. A legegyszerűbb kamatlábkockázat mérési technika a lejárati összhang táblán alapuló gap elemzés. A gap elemzés keretében végzett érzékenység elemzés elsősorban a kamatláb kockázati kitettség rövid távú jövedelmi hatásainak értékelésére használható. Az egyes lejárati sávokba tartozó eszközök és források duration-jén alapuló súlyozás segítségével már az üzleti értékére gyakorolt hatás is becsülhető. Az egyszerűbb módszerek általában csak az újraárazási kockázatot kezelik. 31. Összetettebb technikákat jelentenek a kamatláb kockázati kitettség mérésére használt különféle szimulációk (például Monte Carlo szimuláció), melyek általában már képesek az intézmény kamatláb kockázati kitettségeinek jövedelmi és üzleti értékére gyakorolt hatásának együttes mérésére és az egyes kamatláb kockázati altípusok szélesebb körének kezelésére is. A statikus szimulációk nem számolnak az intézmény portfoliójának változásával. A dinamikus szimulációk azonban a kamatlábváltozások és az intézmény tevékenységének változását egyszerre képesek modellezni. 32. Bonyolultabbak a kockáztatott érték/kockáztatott jövedelem (VaR/EaR) modellek. A statisztikai módszereken alapuló modellek arra a kérdésre adnak választ, hogy adott valószínűség mellett mekkora a kockáztatott érték, jövedelem. 7
8 33. Modellek alkalmazásakor a Felügyelet javasolja, hogy az intézmény szenteljen különös figyelmet az adatok integritásának, továbbá kellő körültekintéssel határozza meg a főbb módszereket, paramétereket és előfeltételezéseket. Elvárt, hogy a kamatlábkockázatok kezelését ellátó terület és az intézmény vezetése a használt módszereket, azok előfeltételezéseit, paramétereit ismerje, átlássa és értse. Mindezekre a nem saját fejlesztésű modellek alkalmazásakor is törekszik. 34. Célszerű, hogy az intézmény megfelelő eljárásokat alakítson ki a szerződés szerinti lejárattól eltérően kezelt ügyletekre. Ilyenek például a látra szóló betétek, vagy a lejárattal nem rendelkező követelések, melyek tartalmaznak egy bármely időpontban történő visszavonási rejtett opciót. Ezek lejárati sávokba sorolása az intézmény mérlegelésétől függ, de megfelelő dokumentálásuk hozzátartozik a prudens banki működéshez. 35. Elvárt, hogy az intézmény tevékenységének jellegével, összetettségével és az adott devizanemet jellemző sajátosságokkal összhangban kezelje a különféle devizanemekben fennálló kamatláb kockázati kitettségeit. Az egyes devizanemek között fennálló korrelációkra vonatkozó feltételezéseit dokumentálja, és rendszeresen felülvizsgálja. A Felügyelet javasolja, hogy az intézmény a kamatláb kockázati kitettség vizsgálata során kiemelten elkülönítve kimutatható módon - kezelje a forintban folyósított, de deviza árfolyamhoz kötött hiteleket. 36. Az intézmény a nem kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek vonatkozásában eltérő kamatlábkockázat mérési módszereket, eljárásokat is alkalmazhat, de a Felügyelet biztosítandónak tartja az intézmény egésze kamatláb kockázati kitettségének átfogó megítélését. 37. A kamatlábkockázat kezelésének eszközeit az intézmény a Felügyelet elvárása alapján szintén sajátosságainak megfelelően határozza meg. Ezek lehetnek a mérlegmenedzsment technikák (eszköz-forrás szerkezet megváltoztatása, kamatlábak megváltoztatása, árazási stratégia átalakítása) és különféle fedezeti (mikrohedge és makrohedge) ügyletek. 38. A kamatlábkockázat kezelési eszközök megválasztása során az intézménynek célszerű figyelembe venni a kamatlábkockázatainak más kockázataival (hitelkockázat, likviditási kockázat) fennálló összefüggéseit, a derivatív piacokon betöltött szerepét és a hosszú távú stratégiából következő lehetőségeit is. VIII. Limitek 39. Javasolt, hogy az intézmény kamatláb kockázati kitettségének a kamatlábkockázat kezelési politikában meghatározott szinten belül tartása érdekében limitrendszert alakítson ki és működtessen. 40. A limitrendszer a Felügyelet elvárása alapján az intézmény sajátosságainak (tevékenység volumene, jellege, kamatláb kockázati politika, kitettség, más kockázatokkal való összhang) figyelembevételével kerül kialakításra. Nagyobb intézmények esetében a limitrendszer többszintű is lehet: az intézmény egészére vonatkozó kamatláb kockázati limitek mellett külön limitrendszer működhet a nem kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek vonatkozásában. 8
9 41. Célszerű, hogy az intézmény belső szabályozásban rögzítse a kamatláb kockázati limitrendszerét, a limitek kialakításának és jóváhagyásának (igazgatóság, ügyvezetés, Eszköz- Forrás Bizottság, Treasury, kockázatkezelés szerepe), rendjét, a limitek betartásának ellenőrzésére, jelentésére, a limitek túllépésére vonatkozó döntési, felelősségi szinteket, folyamatokat, eljárásokat. 42. A kamatláb GAP-ekre és/vagy kockáztatott értékekre a limitrendszert a többi kockázati elemhez hasonlóan javasolt az intézménynek felépítenie. Célszerű, hogy a kamatláb kockázati limiteket az intézmény a stressz teszt eredmények figyelembevételével alakítsa ki. 43. Elvárt, hogy az intézmény egésze kamatláb kockázati kitettségét behatároló limiteket az igazgatóság hagyja jóvá, továbbá, hogy az intézmény a potenciális kockázat maximális mértékét a tőkéjével arányosan állapítsa meg. 44. A Felügyelet javasolja, hogy a kamatláb kockázati kitettséggel és a potenciális veszteségértékekkel, a limitekkel és a limittúllépésekkel az intézmény vezetősége rendszeresen foglalkozzon. IX. Stressz tesztek 45. Elvárt, hogy az intézmény stressz teszteket folytasson, az alkalmazott statisztikai modellek által nem kezelt kivételes, de bizonyos valószínűséggel bekövetkező események általi sebezhetőségének mérésére. 46. A stressz teszteken belül négy fő technikát szokásos megkülönböztetni: egyszerű érzékenység teszt, forgatókönyv elemzés, maximális veszteség megközelítés, extrém érték elmélet. Legelterjedtebbek az egyszerű érzékenységi tesztek és a forgatókönyv elemzések. Az egyszerű érzékenység teszttel az vizsgálható, hogy a kamatláb előre meghatározott változásai milyen rövid távú hatást gyakorolnak a portfolió értékére. A forgatókönyv elemzés azokat a sokkokat határozza meg, amelyek egyszerre érintenek több piaci kockázati tényezőt, valamilyen extrém, de lehetséges esemény bekövetkezésekor. Az utolsóként felsorolt két módszerrel pedig a feltételezett legrosszabb helyzet hatásai, illetve a kis valószínűséggel bekövetkező események, az átlagostól eltérő piaci változások (a kockázatok lehetséges értékeinek valószínűség eloszlását tekintve a szélső, nagyon magas és nagyon alacsony értékei) vizsgálhatók. 47. A forgatókönyv elemzések két fő típusba, a historikus és hipotetikus forgatókönyv elemzések körébe sorolhatók. A historikus forgatókönyv elemzések valamilyen múltbeli sokkhelyzetből indulnak ki. Azt elemzik, hogy egy adott portfolió, vagy az intézmény egészének értéke hogyan változna, ha a piaci kockázati tényezők ugyanúgy változnának, mint egy bizonyos korábbi napon, vagy időszakban. A hipotetikus forgatókönyv elemzések olyan sokk helyzeteket használnak, amelyeknek nincs pontos múltbeli megfelelője, de kialakulhatnak, bizonyos előre látható, de kis valószínűséggel rendelkező körülmények bekövetkezésekor. A historikus és a hipotetikus módszerek közül az intézmény maga választ, az előnyök és a hátrányok megfelelő mérlegelése mellett. Általában azonban a vegyes használat jellemző. 48. A kamatláb kockázati stressz teszt forgatókönyvek elemzik a kamatlábak általános szintjének átlagostól eltérő változásait, a főbb piaci árfolyamok közötti hagyományos 9
10 kapcsolatok megváltozását (bázis kockázat), a hozamgörbe meredekségének és alakjának megváltozását (hozamgörbe kockázat), a pénzügyi piacok likviditásának változását vagy a piaci árak volatilitásának megváltozását. Kiterjednek továbbá a fontosabb feltételezések és paraméterek lehetséges összeomlására is. 49. Elvárt, hogy a stressz teszt eredményeket az intézmény a kamatláb kockázati politikájának meghatározása, felülvizsgálata során, a modellek paramétereinek, feltételezéseinek értékelésekor, valamint a kamatláb kockázati limitek kialakításakor felhasználja. 50. A stressz tesztekkel szembeni legfontosabb minőségi elvárás: azon stressz forgatókönyvek meghatározása, amelyek az intézmény számára relevánsak lehetnek. Mennyiségi oldalról a stressz teszteknek egyrészt alkalmasnak kell lenniük annak mérésére, hogy az intézmény tőkéje elégséges-e az esetlegesen felmerülő nagyobb veszteségek fedezésére, másrészt pedig azon lépések meghatározására, amelyek a kockázatok csökkentése és a tőkehelyzet rendezése érdekében szükségesek. 51. A Felügyelet elvárja, hogy az alkalmazott stressz teszteket az intézmény megfelelően dokumentálja, és belső szabályozásban rögzítse a stressz tesztek módosításának eljárásrendjét. 52. Elvárt, hogy az intézmény igazgatósága és ügyvezetése rendszeresen tekintse át a stressz tesztek belső rendszerét, értékelje a kapott eredményeket és megtegye a szükséges lépéseket. A lehetséges lépések köre kiterjedhet többek között az intézmény kamatláb kockázati kontroll funkcióinak megerősítésére, kamatláb kockázati kitettségének csökkentésére, tőkéjének növelésére, vagy ezek bármilyen kombinációjának alkalmazására. X. A kamatlábkockázat folyamatos figyelemmel kísérése, jelentési és ellenőrzési rendszere 53. A Felügyelet elvárásával összhangban az intézmény belső rendszerei, eljárásai, folyamatai hatékonyan támogatják az intézmény kamatlábkockázat kezelési tevékenységét, és megfelelő környezetet biztosítanak a kamatlábkockázat ellenőrzéséhez. 54. A Felügyelet javasolja, hogy az intézmény ügyvezetése és igazgatósága rendszeresen tájékozódjon az intézmény kamatláb kockázati kitettségéről. 55. A vezetői információs rendszerbe - az intézmény sajátosságainak figyelembevételével beépítésre javasoltak a kamatláb kockázati kitettséggel kapcsolatos legfontosabb adatok, információk, melyeket az intézmény ügyvezetése rendszeresen értékel. A vezetői információs rendszer megfelelő rálátást biztosít az intézmény egésze kamatlábkockázatának értékeléséhez, és a Felügyelet elvárása alapján az intézmény tevékenységének nagyságrendjével és jellegével összhangban kerül kialakításra. 56. A kereskedési könyv kamatlábkockázat kezeléséhez hozzátartozik a portfolió napi átértékelése és jelentése a felső vezetés felé. Ezt célszerűen a treasurytől független szervezet, a kockázatkezelés vagy a treasury ellenőrzési osztály végzi. Az átértékeléshez szükséges referencia árfolyamokat a treasury is megadhatja, de azt a treasurytől független szervezet ellenőrzi. 10
11 57. Javasolt, hogy a belső ellenőrzés - általános vizsgálati programjának keretében - rendszeres időközönként tekintse át az intézmény kamatláb kockázati kitettségét és kamatlábkockázat kezelési tevékenységét (mérés, folyamatos figyelemmel kísérés, folyamatba épített és vezetői ellenőrzés). Ennek részeként vizsgálja az intézmény kamatlábkockázat kezelési politikáját, kapcsolódó belső szabályozottságát, folyamatait, eljárásait, az alkalmazott előfeltételezéseket, paramétereket, értékelje a módszerek megfelelősségét, áttekintse és tesztelje a kamatlábkockázat mérési módszereket. 58. A kamatlábkockázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatal során a hitelintézet és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásainak megfelelően, a befektetési vállalkozás pedig a Tpt (1) bekezdés p) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint jár el. XI. A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatát kezelő belső rendszerekkel szembeni elvárások 59. A Felügyelet elvárása alapján a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatát kezelő belső rendszerek: a) Képesek értékelni a kereskedési könyvbe nem sorolt követelésekkel, kötelezettségekkel és mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülő összes kamatláb kockázati típust és valamennyi kamatlábkockázatnak kitett mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételre kiterjednek. A kamatozó eszközökön, forrásokon és a kereskedési könyvbe nem sorolt mérlegen kívüli tételeken kívül azon nem kamatjellegű bevételekre és kiadásokra (díjak és jutalékok) is kiterjednek, amelyek érzékenyek a piaci kamatlábak változására. b) Általánosan elfogadott kockázat kezelési technikákat alkalmaznak. A rendszerek képesek a kamatlábkockázat rövidebb távú jövedelmi és hosszabb távú, az üzleti értékre gyakorolt hatásainak mérésére is. c) A kamatlábkockázat hatásainak lehető legpontosabb meghatározásának érdekében az adat inputok (kamatlábak, lejárati tartományok, újraárazások, belső opciók) megfelelően, az intézmény tevékenységeinek jellegével és nagyságrendjével összhangban specifikáltak, az intézmény nyilvántartásaiból pontosan előállíthatók. d) Megfelelnek az alábbiaknak: - A külső adatok felhasználásának feltételrendszere és eljárásrendje pontosan meghatározott. - Az alapul szolgáló feltételezések megalapozottak, megfelelően dokumentáltak és kellő időbeni állandósággal rendelkeznek. Ez különösen az új termékek és azon követelések/kötelezettségek esetében fontos szempont, amelyek lejárata vagy újraárazódási ideje az eredeti szerződési feltételektől eltér. A jelentősebb változások dokumentáltak és az ügyvezetése jóváhagyásához kötöttek. - A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának kezelése az intézmény kamatláb kockázatkezelési és általános kockázatkezelési tevékenységének szerves része. Az 11
12 ügyvezetés és az igazgatóság a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázataival kapcsolatos döntései során figyelembe veszi a kockázatkezelési rendszer egyéb részeiből származó információkat. - A módszertani útmutatóban a nemzetközi ajánlások alapján legjobb gyakorlatként bemutatott, un. sztenderd kamatláb sokkok részét képezik az intézmény nem kereskedési könyvi kitettségeihez kapcsolódó kamatlábkockázat kezelési rendszerének. - Az intézmény olyan informatikai rendszert működtet, amely megfelelő feltételeket biztosít a kamatlábkockázat méréséhez mind egyedi mind csoportszinten, a vezetői és felügyeleti jelentések elkészítéséhez, valamint szabályozza a hozzáférési és döntési jogosultságokat. XII. A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatához kapcsolódó stressz tesztek 60. Elvárt, hogy az intézmény a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának kezelése keretében rendszeresen végezzen olyan elemzéseket (stressz teszteket), amelyek megmutatják, hogy egy hirtelen és nem várt kamatlábváltozásnak milyen hatása lehet rövidtávon az intézmény jövedelmezőségére és hosszabb távon a szavatoló tőkéjére és/vagy az üzleti értékére. 61. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával összhangban javasolt, hogy az intézmény a nem kereskedési könyvi kitettségek vonatkozásában külön, sztenderd kamatláb sokkokat feltételező számítást végezzen minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, nem a kereskedési könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek könyv szerinti értéken számított összege meghaladja az összes banki könyvi tétel volumenének 5%-át. A nem kereskedési könyv teljes lefedettsége érdekében a többi pozícióit összevonja és a módszertani útmutatóban felsorolt lehetőségek közül a 200 bázis pontos sokk alkalmazásával vizsgálja. 62. A kamatláb sokkok mértékét devizanemenként külön-külön az intézmény határozza meg, az alábbiak alapján: 1. a forintban, EURO-ban, USA-dollárban, kanadai dollárban, svéd koronában, svájci frankban, angol fontban és japán yenben fennálló kitettségek vonatkozásában a) 200 bázis pontos párhuzamos, a hozamgörbe egészére kiterjedő felfelé és lefelé történő kamatláb eltolást alkalmaz, vagy b) olyan kamatláb sokkokat hajt végre, ahol a kamatlábváltozások mértéke az egy éves futamidőre vonatkozó kamatlábmozgások legalsó és legfelső egy százalékába eső (percentilis) értéknek felel meg, legalább öt éves (hat évre kiterjedő) megfigyelési időszakot feltételezve. (Ez összesen négy kamatláb változási sokkot jelent: az alsó percentilisnek megfelelő felfelé és lefelé történő eltolás, illetve a felső percentilisnek megfelelő felfelé és lefelé történő eltolás.) E módszer nem feltételezi, hogy az alsó és felső percentilisek mértéke megegyezik. 2. az előző ponton kívüli devizákban denominált kitettségek vonatkozásában a) olyan párhuzamos (felfelé és lefelé azonos mértékű) kamatláb eltolási sokkokat alkalmaz, amely alapvetően konzisztens a legalsó és legfelső egy százalékba tartozó kamatláb változási sokkokkal, az egy éves futamidőt és az öt éves megfigyelési időszakot adottnak tekintve (Ez összesen négy kamatláb változási sokkot jelent: az alsó percentilisnek megfelelő felfelé és 12
13 lefelé történő eltolás, illetve a felső percentilisnek megfelelő felfelé és lefelé történő eltolás.), vagy b) olyan kamatláb sokkokat alkalmaz, ahol a kamatlábváltozások mértéke az egy éves futamidőre vonatkozó kamatlábmozgások legalsó és legfelső egy százalékába eső értéknek felel meg, legalább öt éves (hat évre kiterjedő) megfigyelési időszakot feltételezve. 63. A sztenderd kamatláb sokkok egy lehetséges számítási módszerét és folyamatát mutatja be az 1. számú Melléklet. 64. Célszerű, hogy az intézmény a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának kezelése keretében végzendő, a hirtelen és váratlan kamatlábváltozásokon alapuló sztenderd stressz tesztek folytatásának gyakoriságát - az intézmény tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban - belső szabályzatban rögzítse. A negyedéves rendszerességet a Felügyelet jó gyakorlatnak tartja. 65. A sztenderd kamatláb sokkok folytatását a Felügyelet minimum követelménynek tekinti, amely más sokkokkal és egyéb kamatlábkockázat kezelési módszerekkel - az intézmény sajátosságai alapján - történő kiegészítését támogatja. Javasolt, hogy az intézmény forgatókönyv elemzések keretei között vizsgálja a hozamgörbe egyéb lehetséges változásait, mint például a hozamgörbe irányának és meredekségének módosulását. 66. A Felügyelet javasolja, hogy a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának kezeléséért felelős szervezeti egység - a belső szabályozása alapján - rendszeresen tájékoztassa az intézmény ügyvezetését és az igazgatóságot a kamatláb sokkok eredményeiről, azok potenciális jövedelmezőségi és az intézmény üzleti értékére gyakorolt hatásairól. XIII. A nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának belső és felügyeleti értékelése 67. A jogszabályi előírások alapján az intézmények belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, valamint a Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatára is. Ezek tekintetében a Felügyelet által kiadott útmutatók (ICAAP/SREP) nyújtanak támpontot az intézmények számára. 68. Az intézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamata keretében megállapítja, hogy a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázata releváns-e a tevékenysége szempontjából, továbbá, hogy rendelkezik-e elegendő tőkével azon kockázatok fedezésére. 69. A Felügyeletnek jogszabályban meghatározott kötelezettsége, hogy intézkedést tegyen, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy az intézmény üzleti értéke a pontokban meghatározott sztenderd stressz tesztekszerinti hirtelen és váratlan kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékhez viszonyítva. 70. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés megalapozása érdekében az intézményektől a belső tőkemegfelelés értékelése során a jelen módszertani útmutatóban lefektetett módszerek és mértékek alapján lefolytatott sztenderd stressz tesztek végrehajtását várja el. 13
14 71. A Felügyelet javasolja, hogy az intézmények a sztenderd stressz tesztek eredménye alapján már a belső tőkemegfelelés értékeléséhez kapcsolódóan tegyék meg a saját belső intézkedéseiket, ha a hirtelen és váratlan kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értékük a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékhez viszonyítva. Az intézkedések irányulhatnak a kockázati kitettség csökkentésére, a kockázatkezelési rendszerek megerősítésére, valamint a tőke növelésére. 72. Elvárt, hogy az intézmény intézkedéseit a belső ellenőrzés ellenőrizze, és megállapításairól tájékoztassa az intézmény ügyvezetését, igazgatóságát és felügyelő bizottságát. XIV. Záró rendelkezések 73. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szervezet a módszertani útmutató tartalmát szabályzatai részévé teheti. Ebben az esetben a pénzügyi szervezet jogosult feltüntetni, hogy vonatkozó szabályzatában foglaltak megfelelnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott vonatkozó módszertani útmutatónak. 74. A módszertani útmutató hatályba lépésével hatályát veszti: (1) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 2/2000 számú, a hitelintézetek eszköz-forrás gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről szóló ajánlása III. részének A kamatlábkockázat kezeléséről és a kapcsolódó belső szabályozás alapelveiről címet viselő fejezete, (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a befektetési szolgáltatók kockázatkezelési rendszereiről szóló 3/2000. számú ajánlásának 7. pontja, továbbá (3) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 5/2004. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatlábkockázatának kezeléséről. 14
15 1. számú melléklet: Sztenderd kamatláb sokk módszertani és számítási példa a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlása alapján Módszertan 1. Minden nem kereskedési könyvbe sorolt kamatváltozásra érzékeny eszköz és forrás, valamint mérlegen kívüli ügylet besorolásra kerül a kamatmérleg lejárati sávjaiba. Az egyes tételek besorolása és a lejárati sávok kialakítása során figyelembevételre kerülhetnek a piacok sajátosságai, de célszerű a felügyeleti adatszolgáltatás tábláival kompatibilis szerkezetet kialakítani. A kamatmérleget devizánként kell összeállítani minden olyan devizára, melyek esetén az eszköz vagy forrás állományok összértéke meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át. 2. A Felügyelet javasolja, hogy a forintban folyósított devizahitelek a devizában folyósított hitelekhez hasonlóan, az adott devizakamatlábnak megfelelő devizanem lejárati összhang táblájában, az alkalmazott kamatperiódusnak megfelelő lejárati sávba kerüljenek besorolásra. 3. A mérlegtételek nyilvántartása könyv szerinti értéken történik. 4. A fix kamatozású instrumentumok besorolása a lejáratig hátralévő futamidő alapján, a változó kamatozású instrumentumoké pedig a következő átárazási időpontig hátralévő futamidő alapján történik, a változtatható kamatozású instrumentumokat az intézmény statisztikai módszerek alapján becsült és dokumentált módon sorolja be a megfelelő sávokba. 5. Azon eszköz- és forrástételek esetében, amelyek kategóriákba való besorolása nagy számuk és kis összegük miatt gyakorlati nehézségeket okoz, a lejárati sávokba való besorolás statisztikai módszerekkel végzett értékelésen alapul. 6. A látraszóló betétek azon részénél, amelyeknél kamatkockázati kitettséghez való hozzájárulás nem a kamatláb-változástól függ, valamint várható a betét hosszabb távú hitelintézetnél tartása, a besorolás becslésen is alapulhat, de a Bázeli Bizottság ajánlása alapján nem lehet 5 évnél hosszabb. A magyarországi piaci viszonyok alapján a Felügyelet valamely 1 év alatti lejárati sávba történő besorolást megfelelőbbnek tartja. 7. A derivatívák az alapügyletekben fennálló pozíciókra kerülnek átalakításra. Az összegek tekintetében az alapügylet névértéke vagy elvi főösszege irányadó. 8. A forward (beleértve a határidős kamatláb megállapodásokat is) és a futures ügyleteket az intézmény egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kezeli. Egy futures ügylet vagy határidős kamatláb megállapodás lejárati sávba sorolásának alapja a leszállításig vagy elszámolásig hátralévő időtartam, plusz - ahol az releváns - az alapügylet futamideje. Például egy három hónapos (áprilisban kötött) júniusi kamatláb futures nyilvántartása egy öt hónapos lejárati sávba tartozó hosszú pozícióként és egy két hónapos lejárati sávba tartozó rövid pozícióként történik. 9. A swap ügyleteket az intézmény két ügyletrészre bontja és sorolja be a megfelelő lejárati sávokba. Például egydevizás kamatláb swap esetén, ahol az intézmény fix kamatot fizet és változó kamatláb szerint kap kifizetéseket, a besorolás a következőképpen történik: a következő átárazási időpontig számított hátralévő futamidőnek megfelelő lejárati sávban tünteti fel hosszú pozícióként a változó kamatláb szerinti pozícióját és rövid pozícióként a fix 15
16 kamatozású részt a swap ügylet hátralévő futamideje alapján. Többdevizás swapok esetében az ügyletek egyes lábai az adott devizára vonatkozó lejárati sávokban kerülnek besorolásra. 10. Opciók esetében az alapügylet deltával szorzott névértéke vagy elvi főösszege tekintendő. Számítási folyamat 1 A számítási folyamat öt lépésből áll: 1. Az első lépés az egyes lejárati sávok hosszú és rövid pozícióinak nettósítása, minden lejárati sávra a nettó bázispozíció meghatározása. A nettó bázispozíció a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli pozíciók előjeles összegének felel meg. 2. Második lépésben kerül sor az egyes lejárati sávokhoz tartozó nettó bázispozíciók súlyozására. A súlyok az egyes lejárati sávok bázispozícióinak a kamatlábak egy feltételezett változására vonatkozó érzékenységét tükrözik. Az egyes lejárati sávokhoz tartozó súlyokat az 1. számú táblázat mutatja. A táblázat súlyai a következő feltételezéseken alapulnak: a hozamgörbe egészének 200 bázis pontos párhuzamos eltolása, a pozíciók módosított durationje az egyes lejárati sávok közepét véve kerülnek meghatározásra és a kamatláb 5%. 3. A harmadik lépést a súlyozott nettó bázispozíciók összeadása jelenti, melynek végeredményeként az adott devizában denominált nem kereskedési könyvi tételek kumulált súlyozott nettó bázispozícióját kapjuk meg. 4. Negyedik lépésben a különböző devizában denominált nem kereskedési könyvi tételek kumulált súlyozott nettó bázispozícióinak összeadásával határozható meg a teljes nem kereskedési könyvi portfolió kumulált súlyozott nettó bázispozíciója. 5. Az ötödik lépést a nem kereskedési könyv súlyozott pozíciójának a tőkéhez való viszonyítása jelenti. 1 A példa a Bázeli Bizottság által közzétett ajánláson alapszik, amelynek lejárati besorolása nem egyezik meg a magyar adatszolgáltatási követelmények lejárati struktúrájával, ezért az intézmények választhatják a lejárati sávok felügyeleti adatszolgáltatás által előírt besorolását is. 16
17 1. számú táblázat Lejárati sáv A lejárati sáv közepe A lejárati sávokhoz tartozó súlyok Becsült módosított duration Feltételezett kamatláb változás Egy hónap alatt 0,5 hónap 0,04 év 200 bázispont 0,08% 1-3 hónap 2 hónap 0,16 év 200 bázispont 0,32% 3-6 hónap 4,5 hónap 0,36 év 200 bázispont 0,72% 6-12 hónap 9 hónap 0,71 év 200 bázispont 1,43% 1-2 év 1,5 év 1,38 év 200 bázispont 2,77% 2-3 év 2,5 év 2,25 év 200 bázispont 4,49% 3-4 év 3,5 év 3,07 év 200 bázispont 6,14% 4-5 év 4,5 év 3,85 év 200 bázispont 7,71% 5-7 év 6 év 5,08 év 200 bázispont 10,15% 7-10 év 8,5 év 6,63 év 200 bázispont 13,26% év 12,5 év 8,92 év 200 bázispont 17,84% év 17,5 év 11,21 év 200 bázispont 22,43% 20 év fölött 22,5 év 13,01 év 200 bázispont 26,03% Súly 17
18 2. számú melléklet: Kapcsolódó dokumentumok 1. Principles for the Management and Supervision of the Interest Rate Risk, Basel Committee on Banking Supervision, July Technical aspects of the management of interest rate risk arising from non-trading activities under the supervisory review process, CEBS October Application of the Supervisory Review Process under Pillar 2 (GL03), CEBS January A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) - útmutató a felügyelt intézmények részére, PSZÁF június 18
Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás
Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei
RészletesebbenHitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába
RészletesebbenA KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.
A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról
KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:
RészletesebbenLikviditási Stratégia
Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság
RészletesebbenJavadalmazási politika
Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Magyar Nemzeti Bank 23/2015. (XII. 29.) számú ajánlása a nem kereskedési könyvi kitettségek kamatlábkockázatának méréséről, kezeléséről és kontrolljáról I. Az ajánlás célja és hatálya Az Európai Bankhatóság
RészletesebbenA Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:
A Random Capital Zrt. 2010. március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: 1. A Közgyűlés a Társaság 2009. évi éves beszámolóját az igazgatóság által előterjesztett
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési
RészletesebbenA PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai
A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A likviditási - és piaci kockázatok vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Csordás Katalin főosztályvezető
RészletesebbenAz ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
RészletesebbenBankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok
Bankkonferencia Visegrád, 2006. november 13-14. 2. panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok 1. Magyarországi bankoknál bevezetésre kerülő módszerek 2. Szabályozás és a kapcsolódó CEBS anyagok 3.
RészletesebbenBanki könyvi kamatkocká zat
Banki könyvi kamatkocká zat Szalai Péter 2017. november 1 Kitekintés a banki könyvi kamatkoc 2 Kamatkockázat banki működésre gyakorolt hatása Mire van hatással a kamatkockázat? Elsődlegesen a kamatkörnyezettől
RészletesebbenKÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -
KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása
A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása az IFRS 9 standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti szabályokhoz kapcsolódó egységes nyilvánosságra
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya A tőkemegfelelési szabályok
Részletesebben15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk
15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény
RészletesebbenTERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában
RészletesebbenPOLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.
POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.
RészletesebbenBevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13
Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: május 31.
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 31. A jelen szabályzatot a GlobalFX Investment Zrt. (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15; cégjegyzékszám: 01-10-046511, vezetve a Fővárosi Bíróság
RészletesebbenElőadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.
A 2010. évi éves beszámolók könyvvizsgálatáról készített külön kiegészítő jelentések feldolgozásának tapasztalatai (kis- és középbankok, takarékszövetkezetek) Előadó: Juhász Csaba Budapest, 2011. november
RészletesebbenAEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szabályzat a javadalmazási politikáról
AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzat a javadalmazási politikáról TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 2 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 2 3. A JAVADALMAZÁS
RészletesebbenTőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők
Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai
RészletesebbenAz UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése
Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt. 2018. harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése Az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
RészletesebbenAz ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása
Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása Kutasi Dávid főosztályvezető Validáció és SREP Főosztály Budapesti Corvinus Egyetem 2017.05.04. 1 Komplex SREP a magyar bankrendszer ~80%-át fedi le Eltérő
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 9/2013. (VI. 10.) számú ajánlása a hitelintézetek, pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok vezetőire előírt szakmai alkalmassági
RészletesebbenTERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL A Kétdevizás Kamatlábcsere-megállapodás (CIRS vagy Kétdevizás Kamatswap ügylet) olyan származtatott
RészletesebbenKözponti Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.
Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL a 2009. évi auditált adatok alapján (a 234/2007. (IX.4) Kormányrendelet alapján nyilvánosságra hozandó információk) BEVEZETÉS A
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló
RészletesebbenTájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához
Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya 1. Az ajánlásban foglalt elvárások követése a Pénzügyi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G
Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 1. oldal 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás
RészletesebbenAegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.
Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ
RészletesebbenAgócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön
RészletesebbenTőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.
Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 2. Könyvvizsgálói
RészletesebbenAz MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...
Részletesebben2015. december 31. Sopron, 2016. április
A Sopron Bank Zrt. tájékoztatója az 575/213/EU rendelet Nyolcadik részében - Nyilvánosságra hozatal az intézmények által foglalt követelmények alapján 215. december 31. Sopron, 216. április TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben(CIB Prémium befektetés)
CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a Keretszerződés Opcióhoz kötött Betét elhelyezésére és a kapcsolódó Opciós Devizaügylet megkötésére vonatkozó keretszerződés hatálya alá tartozó ügyletekre
RészletesebbenTERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés
RészletesebbenTERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 6/2010. számú módszertani útmutatója a likviditási kockázat méréséről és kezeléséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 6/2010. számú módszertani útmutatója a likviditási kockázat méréséről és kezeléséről I. A módszertani útmutató célja és hatálya Az új Bázeli Tőkeegyezmény és
Részletesebbenaz értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról
EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat
RészletesebbenImplementation guideline on Article 106(2)(c) and (d) of Directive 2006/48/EC recast CEBS, 28 July 2010.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2012. (IV.17.) számú ajánlása a mögöttes kitettségeknek a nagykockázat-vállalási szabályok értelmezése keretében történő kezeléséről Az Európai Parlament
RészletesebbenA könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008.
A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008. évi változások Seregdi László 2008. november 28. Témák I. Előzmények II. Új intézménytípusok
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.4. C(2016) 6329 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről,
RészletesebbenBanki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat
Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások
RészletesebbenBasel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati
Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének
RészletesebbenA tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD
A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS Alapító okirat: 1930. januar 20. Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; 1931: Nemzetközi hitelválság
RészletesebbenAEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság
AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság meghatározásáról szóló szabályzat Hatályos: 2013 október 9-től TARTALOMJEGYZÉK 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ BELSŐ
RészletesebbenFŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE
FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2013.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...
RészletesebbenNyilvánosságra hozatal
Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenKis intézmények SREP kérdőíve
Vonatkozási időpont: Kis intézmények SREP kérdőíve 3. számú melléklet Az alábbi felügyeleti kérdőívet a Felügyelet évente legalább egyszer kitöltésre megküldi valamennyi kis intézménynek minősülő felügyelt
RészletesebbenA Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel és a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számítja.
A Bank of China Hungária Zrt. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. kormány rendelet alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé 2010. december 31.-i mérlege
Részletesebben7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL
7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató/Ügyvezető
RészletesebbenVáltozások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése
Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése Előadó: dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna Vezető szabályozási szakreferens Nemzetközi és szabályozáspolitikai főosztály
Részletesebben3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve
3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve (A Felügyelet a kérdőívet az egyes intézménytípusok sajátosságaihoz igazodóan küldi ki) Az alábbi felügyeleti kérdőívet a Felügyelet évente legalább egyszer
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI POLITIKA
JAVADALMAZÁSI POLITIKA Hatályos: 2012. augusztus 1. napjától Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank ) a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali
Részletesebben2. Vizsgálati tapasztalatok Előadó: Major Antal főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály
2. Vizsgálati tapasztalatok Előadó: Major Antal főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály Budapest, 2013.05.15 Statisztika Eddig vizsgált, illetve ebben az évben vizsgálatra tervezett intézmények
RészletesebbenKockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre
A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre Középtávú üzleti terv melléklete Az Igazgatóság 3/2013.03.05. számú Határozatával jóváhagyva Sohajda Jánosné elnök-ügyvezető
RészletesebbenBASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL 2013. december 31. CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4 14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423
RészletesebbenKözzététel. c) Alkalmazott informatikai rendszerek és kockázatkezelési alkalmazásuk
Közzététel Az alábbi közzététel a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzétételéről szóló kormányrendeletnek való megfelelést szolgálja.
RészletesebbenTERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja
RészletesebbenA Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: január 01-től visszavonásig
A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: 2017. január 01-től visszavonásig 1. Áttekintés - A Raiffeisen Bank Zrt. kötvényprogramjai és a kibocsátott kötvények típusai... 2
RészletesebbenBefektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése
Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése Szakmai konzultáció 2004. április 22. Malatinszki Julianna 1 Jogszabályi háttér A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 362. (1) és (2) bekezdés
RészletesebbenIII. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés
III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt 2018-as pénzügyi év Első negyedév 1 A K&H elkötelezte magát az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR)
RészletesebbenA Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: február 13-tól visszavonásig
A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: 2017. február 13-tól visszavonásig 1. Áttekintés - A Raiffeisen Bank Zrt. kötvényprogramjai és a kibocsátott kötvények típusai...
RészletesebbenA kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13
A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú
RészletesebbenDefiníciószerűen az átlagidő a kötvény hátralévő pénzáramlásainak, a pénzáramlás jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. A duration képlete:
meg tudjuk mondani, hogy mennyit ér ez a futamidő elején. Az évi 1% különbségeket jelenértékre átszámolva ez kb. 7.4% veszteség, a kötvényünk ára 92,64 lesz. Látható, hogy a hosszabb futamidejű kötvényre
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖZLEMÉNYE DÍJFIZETÉSI SZABÁLYZAT KIEGÉSZÍTÉS
AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖZLEMÉNYE DÍJFIZETÉSI SZABÁLYZAT KIEGÉSZÍTÉS Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap vagy OBA) a 21/1994. (VI. 16.) számú igazgatótanácsi határozattal
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 12/2015. (VIII. 24.) számú ajánlása a likviditási kockázatok méréséről, kezeléséről és kontrolljáról
A Magyar Nemzeti Bank 12/2015. (VIII. 24.) számú ajánlása a likviditási kockázatok méréséről, kezeléséről és kontrolljáról I. Az ajánlás célja és hatálya A likviditási kockázatok kezelésével és kontrolljával
RészletesebbenA Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: március 24-től visszavonásig
A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott kötvények jegyzéke Érvényben: 2016. március 24-től visszavonásig 1. Áttekintés - A Raiffeisen Bank Zrt. kötvényprogramjai és a kibocsátott kötvények típusai...
RészletesebbenAz OTIVA ellenőrzési tapasztalatai
Az OTIVA ellenőrzési tapasztalatai Varga Lajos Ellenőrzési Igazgató 1. OTIVA Ellenőrzési rendszere Monitoring Helyszíni ellenőrzés tervezés típusok Folyamatos beszámolás az OTIVA Igazgatóságon Prevenció
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Magyar Nemzeti Bank 4/2015. (III. 31.) számú ajánlása a megterhelt eszközökkel kapcsolatos kockázatok kezeléséről, valamint a megterhelt és a meg nem terhelt eszközöket érintő információk nyilvánosságra
RészletesebbenBankmérleg jellegzetességei
Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés
RészletesebbenÁltalános útmutatók a prezentációhoz:
Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban
RészletesebbenIránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről
EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;
RészletesebbenTERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató devizaárfolyamhoz kötött kétdevizás strukturált befektetésekről elnevezésű terméktájékoztatóban
RészletesebbenIFRS 5 nap tematika Ipacs Laura
IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen
RészletesebbenECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])
HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA (2016. [hónap nap]) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok
RészletesebbenNemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP
Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180
RészletesebbenGlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT. Version: 1.
GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT Version: 1. Hatályos: 2015. június 01. A GlobalFXInvetsmentZrt.(GLOBALFX vagy Társaság) jelen szabályzatban határozza meg az 575/2013/EU rendelet
RészletesebbenA CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai
A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai Budapest, 2007. január 18. Gajdosné Sági Katalin PSZÁF, Informatika felügyeleti főosztály gajdos.katalin@pszaf.hu Tartalom CRD előírások GL10 ajánlás
RészletesebbenHIRDETME NY. Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a deviza alapú időskori jelzálogjáradék esetén alkalmazott kondíciókról
HIRDETME NY Időskori Jelzálogjáradék Hirdetmény Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a deviza alapú időskori jelzálogjáradék esetén alkalmazott kondíciókról Közzététel napja: 2015. augusztus
RészletesebbenA számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított
RészletesebbenI. Az ajánlás célja, hatálya és alkalmazási szintje
A Magyar Nemzeti Bank 11/2016. (XII.1.) számú ajánlása az árnyékbanki tevékenységet végző szervezetekkel szembeni kitettségek korlátozásáról I. Az ajánlás célja, hatálya és alkalmazási szintje Az ajánlás
RészletesebbenESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla
ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
RészletesebbenTerméktájékoztató. Devizacsere ügylet FX Swap
Terméktájékoztató Devizacsere ügylet FX Swap Devizacsere ügylet A termék leírása A Devizacsere ügylet (angol néven FX Swap) egy olyan, két tranzakcióból álló megállapodás, amely során az Ügyfél megköt
Részletesebben8. javított határidôs ügylet (boosted forward)
8. javított határidôs ügylet (boosted forward) MIFID komplexitás FX 3 a termék leírása A javított határidôs ügylet megkötésével a határidôs devizaeladáshoz hasonlóan cége egyidejûleg szerez devizaeladási
RészletesebbenCompliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon
Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A
RészletesebbenA MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA
A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA Alulírott, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 98. sz., cégjegyzékvezető és cégjegyzékszám:
RészletesebbenA VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele
A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. rendeletnek megfelelően
RészletesebbenStratégia Belső irányítás Belső kontroll
Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete Pénzintézeti Szakosztály Corporate Governance Stratégia Belső irányítás Belső kontroll Gőgh Magdolna PSZÁF 2009. április 29. Agenda 1. Corporate és internal governance
RészletesebbenH4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i. H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i
Kamatváltoztatási mutató a 3 18 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i Kamatváltoztatási mutató a 18-25 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i
RészletesebbenESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA
ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA Biztosító neve: Eszközalap neve: Az ellenőrző lista készítésének időpontja: Az ellenőrző lista készítője: 1. ESZKÖZALAP ELNEVEZÉSE
RészletesebbenVáltozások a hitelintézeti adatszolgáltatásban
Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban A COREP táblák helye az adatszolgáltatásban Előkészületben az adatszolgáltatás átfogó reformja Előadó: Nyeste Mária osztályvezető Szakmai fórum 2007. október
RészletesebbenHATÁRIDŐS BETÉTEK VÁLLALATI ÜGYFELEK RÉSZÉRE
K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. telefon: (06 1) 328 9000, (06 70) 461 9000 fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu hirdetmény HATÁRIDŐS BETÉTEK VÁLLALATI ÜGYFELEK RÉSZÉRE HATÁLYOS: 2010. ÁPRILIS
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 5/2018. (II.19.) számú ajánlása
A Magyar Nemzeti Bank 5/2018. (II.19.) számú ajánlása a szakmai felelősségbiztosítás vagy más hasonló garancia minimális pénzösszegének meghatározására vonatkozó kritériumokról I. Az ajánlás célja és hatálya
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ HIRDETMÉNY az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához 12
KIEGÉSZÍTŐ HIRDETMÉNY az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához 12 Az egyes Treasury Szolgáltatásoknál a biztosított követelés ügyletkötés napi összegéről,
Részletesebben