Olimpiatört. Olimpizmus Nappali II. évfolyam 2008.

Átírás

1 Olimpiatört rténet a kétk világh gháború között Olimpizmus Nappali II. évfolyam 2008.

2 Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz Istenek ajánd ndéka, sport! Élet éltető vize!a nehéz z munka idejében kiszórod boldog fényedet,követe vagy te a régenr letűnt napoknak,mikor ifjú örömben mosolygott mégm g az ember s felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok, s távoztakor fénybe merültek a magasságos gos erdők. k.

3 Olimpiák k a kétk t világh gháború között VI Az I. világháború miatt elmaradt. VII. Antwerpen (1920. április 30. szeptember 12.) 29 ország színeiben 2006 sportoló állt rajthoz. 22 sportágban 158 aranyérmetrmet osztottak ki. VIII. Párizs (1924. májusm 3 július 27.) 44 országb gbóll 3092 versenyzőérkezettrkezett a játékokra. 19 sportágg képviselk pviselője 131 bajnoki címért küzdött. IX. Amsterdam (1928. májusm 17 augusztus 12.) 46 ország 3015 sportolója jelent meg. 16 sportágban rendezett versenyeken 122 bajnokot avattak. X. Los Angeles (1932. július 30 augusztus 14.) 37 ország g 1408 versenyzője jutott el a tengerentúli játékokra. j 17 sportágban 126 versenyszámban hirdettek győzteseket. XI. Berlin (1936. augusztus 1 16.) 16.) a kétt világh gháború között 49 országg 4069 sportolója jöttj össze NémetorszN metországg főváros f rosában. 21 sportágban 144 Versenyszámban rendezték k meg az olimpiai küzdelmeket.

4 Téli játékokj I. Chamonix (1924. január r 25 február r 5.) 16 országb gbóll 293 versenyzővett vett résztr az elsőtéli li játékokon. 5 sportágban 14 bajnokságot rendeztek. II. St. Moritz (1928. február r ) 19.) 25 ország 491 képviselk pviselője indult 6 sportágban a 16 bajnoki címért. III. Lake Placid (1932. február r 4 5.) 4 18 ország 307 sportolója állt rajthoz 5 sportág g 14 versenyszámában. IV. Garmisch-Partenkirchen (1936. február r ) 28 országb gból 756 versenyzőküzdött 5 sportágban, 17 aranyérem rem talált lt gazdára.

5 Egyéb b sportmozgalmak kialakulása regionális események igazodnak az olimpiai ciklushoz éss a NOB védnöksége alatt, a NOB charta szellemében zajlanak. A pánázsiai játékok 1913-ban kezdődtek, dtek, a Fülöp-szigetekenF tevékenykedőmisszionáriusok indított tottákk el. A pánamerikai játékokj egész Közép- éss Dél-AmerikD Amerikát átfogó demonstrációitit elősz ször 1922-ben Rio de Janeiróban rendezték meg. A brit Nemzetközösségi Játékok kezdetben Brit Birodalmi Játékok névenn az angol birodalom, majd az abból kivált országok részvételével szerveződött 1930-ban, a kanadai Hamiltonban rendeztékk meg elősz ször A makkabi játékok gondolata fasizmus előret retörésével merült fel. A zsidó világj gjátékokat 1932-ben Tel Avivban rendeztékk meg elősz ször. A női világtalálkozókat kat az elsővil világháború után megalakult Nemzetközizi Női i Sportszövetségg rendezte, között négyévente tartott női i világj gjátékokat. A főiskol iskoláss világbajnokságokgok megrendezésétt többszt bbszöri eredménytelen kísérlet után az 1923-as Nemzetközi zi Egyetemi Sportkongresszuson határoztákk el, kétéventek Universiade néven tartják ezeket a vetélkedőket. ket.

6 Háború Olimpia 1916 Berlin kapta meg a jogot 1914 NOB ülésszakánn Budapestnek ítélik at, 5 napra rár Gavrilo Princip merénylete Néhány héth t múlvam párolgó vértenger választottav el az emberiség g egyik felét t a másiktm siktól, a lángba borult ött aranykarikája darabokra törve, t katonafalanxok dübörgőléptei alatt mélyenm tipródott be a nagy háborh ború terhét t nyögő anyaföldbe. A világ g ifjúsága márm r nem a készenk álló grünewaldi stadionban, hanem fegyverrel kezében a harctereken találkozott lkozott egymással. Miért? Mert uraik éss parancsolóik katonát csináltak belőlük, s mert a parancs úgy szólt: öljétek egymást! st!

7 Évsz vszázadoszados intézm zményt létesl tesítettünk, s bármilyen elrettentők k is a mai körülmények, a história folyását megakadályozni nem lehet, mert az olimpizmus márr befutott a történelembe. nelembe. /Pierre de Coubertin a frontról/

8 NOB körlevelek 1917-ből Az évv eltelt anélk lkül, l, hogy a hatodikra sor került volna abban az országban, amely azt magára vállalta. v A NOB ezt a tényt tudomásul veszi, éss emlékeztet arra, hogy egy olimpiát t lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani. A NOB 1919-ben Lausanne-ban Antwerpent bírtab meg az 1920-as évi olimpia megrendezésével.

9 1920. Budapest helyett Antwerpen A veszteseket meg sem hívjh vják: NémetorszN metország, Ausztria, Magyarország, g, Bulgária, TörökorszT kország g + a fiatal Szovjet-Oroszorsz Oroszországot sem 28 résztvevr sztvevőnemzet, ötkarikáss zászlz szló 63 női n versenyző A sportolók k amatőr-fogadalmat tettek A rendezés s is csonka, a nézőtér n üres, részlehajlások, sok, óvások, verekedések Nagy anyagi fiaskó Amerikai atléták k lázadl zadása vezetőik ellen Lázadáss a Metoikán Az antwerpeni forradalom Dan Ahearn hármasugrót kizárt rták a csapatból Legfiatalabb a 12 éves Aileen Riggin USA műugr ugró,, legidősebb egy 72 éves svéd d vitorlás

10 Eredmények Antwerpenben 9 világcs gcsúcs, cs, 18 olimpiai rekord J. Myrea (Finno.) bal kezes gerelyhajítással OR Frank Loomis (USA) 400 m gát 54 mp Charley Paddick (USA) 100m 10,8 Paavo Nurmi 3 aranyérem( rem( 10000m, 800m, mezeifutás) fegyveres futó Guillemot 5000m (gázt ztámadásban tüdejet tönkret ment) Nurmi elsőversenye Ugo Frigerio 3000 m-es gyaloglás 21 indulóbóll csak néhányny fejezi be a versenyt Finn győzelmek atlétik tikában, amerikai úszásbansban Maratonon szigorú orvosi vizsgálat Hannes Kolehmainen Vöröss Vince Csehszlovák k színekben lecsúszik szik a dobogóról l 1500m-en

11 1924. PárizsP - visszatérés Féltünk, hogy a francia népn éss annak hivatalos körei, k különösen a Francia Olimpiai Bizottság g részr széről l nem lesz-e ellenséges a hangulat, legalábbis bizalmatlansággal éss kelletlenül fogadnak bennünket. nket. Megérkez rkezésünk után n azonnal megállap llapíthattuk, hogy ez az aggodalom teljesen alaptalan volt. Ugyanis semmiféle fogadtatásban nem volt részr szünk. nk.

12 Párizs sportolók k a porondon Úszás: s: Andrew Boy Charlton (16éves ausztrál) Arne Borg (svéd) börtönviselt Johnny Weissmüller 1500m gyors 20p 06,6 Andrew és Arne 400 m gyors Johnny

13 1924. PárizsP A világ g legnagyobb futója Paavo Nurmi (+5 arany) Magyar gyűjt jtőakci akció a részvr szvétel támogatt mogatására,,egyiptomi csapás a labdarúgásban Olasz-magyar háborh ború vívásban Posta Sándor, S de olasz kardcsapat Halassy Gyula az ország g legnyugodtabb embere AA párizsip szellemi olimpiász magyar bajnoka Hajós s Alfréd d + Lauber Dezső Ezüst stérem: Keresztes Lajos (könnyűsúly lyú kötöttfogású birkózó). Somfay Elemér (ötpróba) Elsőmagyar nőazn olimpián: n:tary Gizella hatodik lett tőrv rvívásban

14 Paavo Nurmi Antwerpen 1920: aranyérem rem m hosszútávfutás aranyérem rem m terepfutás (egyéni) aranyérem rem m terepfutás (csapat) ezüst stérem m hosszútávfut vfutás Párizs 1924: aranyérem rem m aranyérem rem m hosszútávfutás aranyérem rem m terepfutás (egyéni) aranyérem rem m terepfutás (csapat) aranyérem rem m (csapat) Amszterdam 1928: aranyérem rem m hosszútávfutás ezüst stérem m hosszútávfut vfutás ezüst stérem m gátfutás

15 1928. Amszterdam A békeb éss a sport olimpiája * AA nyugodt, szinte az idegekre menően türelmest hollandok nagyszerűen en rendezték k meg az olimpiát. Az embernek az volt az érzése, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak, éss hogy éppen ezért mindenről l lekésnek. Az olimpia megnyitójára azonban elkész szült Európa egyik legszebb stadionja, a nem nagy, de megfelelőúsz szómedence, valamint a vívás, v a birkózás és az ökölvíváss barakkszerű pavilonja. Ezután n pedig ment minden, mint a karikacsapás

16 Amszterdam kezdeti nehézs zségek Megnyitó július 28 franciák k nem hajlandók k résztr venni (Méricamp( stadionőr) Coubertin 1925-ben lemondott a NOB elnöks kségről, mert Egészs szségi állapota megromlott Teret nyertek a női n i versenyek Elszegényedett Utódja Henri de Baillet-Latour ( ) 1942) 45 nemzet vonul fel, GörögorszG gországg vezetésével vel Ott van márm r NémetorszN metországg is Párizsban mégm a francia hatóságok nem voltak olyan helyzetben, hogy garantálj lják a német sportolókk testi épségét A finnek átmásztak egyenkéntnt a falon 1000 galamb röppenr fel Eskü: Harry Denis labdarúgó

17 Külföldiekldiek a porondon Úszás: s: Arne Borg másodvirágzása 1500m-en 19p 7,2 mp világrekord 1927-ben, itt olimpiai rekord Charlton előtt További úszó rekorderek: Kojak (USA) hátúszás Weismüller (USA, de Erdélyben született) 100m Zorilla (Arg.) 400m Tsuruta (Japán) - mellúsz szás

18 Atlétika tika Amerikaiak súlyoss veresége a futósz számokban 100, 200 m a kanadai Williams nyer 110 gátg Atkinson (Dél-Afrika) 400 gátg t Lord Burghley (GB) Finnek felosztották k egymás s közöttk a hosszú távokat (Larva( 1500, Ritola 5000, Nurmi , Loukola 3000 akadály Dobósz számokban cm-ek döntenekd Elősz szörr szerepelnek nők n k atlétik tikában Elősz szörr avattak olyan bajnokot, aki távolt vol-keleti, vagy bennszülött afrikai Mikio Oda (Japán) hármasugrh rmasugrás El Ouafi (Algéria) maraton bárr francia színekben

19 Labdarúgás s az olimpián Elkülönítve 16 csapattal májusm 27 június 13 közöttk Csak amatőr r részvr szvétel Utolsó világbajnoki méretm retű labdarúgó-olimpia Döntő: : Uruguay Argentína na döntetlen mégm g a kétszerk 15 perces hosszabbítás s után n is másnap megismétlik a döntd ntőt, t, Uruguay győz

20 1928. Amszterdam - magyarok morbus olimpicus vízilabdában ban (Mo( No hosszabbításban sban 2:5)* Bárány István Tarzan 100m gyors Szepes Béla gerely ezüst pedig kétk t atlétika tika aranyat vártakv Keresztes Lajos a magyar Tarzan - birkózás Elsőökölv lvívó-bajnokunk: Kocsis Antal Tersztyánszky Ödön Petschauer egyéni döntd ntő Kard csapat Petschauer Attila minden ellenfelét legyőzte Dr. MezőFerenc: : Az olympiai játékok története irodalmi OB A visszatérőnémetek a 2. helyen, Mo.. 9.

21 1932. Los Angeles Jekelfalussy-Piller György (kard) visszaemlékez kezése Rendkívüli időben, rendkívüli körülmények közöttk folytak le a X. olimpiai játékokj előkész születei. A gazdasági gi válsv lságg miatt teljes bizonytalanság g volt Európában. Ezért a versenyzők k létszl tszáma nem haladta meg az amszterdami olimpiáé áét, de talán n ez mégg használt is a versenyeknek, mert csak azok voltak együtt, akik minden tekintetben elért rtékk a nemzetközi zi színvonalat. Ez a tényt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Los Angelesben 40 újj olimpiai rekordot éss 20 új világcs gcsúcsotcsot állítottak fel.

22 1932. Los Angeles 37 ország, 1408 résztvevő Olimpiai falu Japán n lovak tengeri betegség, g, majd étvágytalanság Német edzések a hajóú óúton dobó atléták Brazilok zsák k kávévalk val utaznak 45/69 versenyzősz szállhat partra Amerikában élőkülföldiekldiek McNaughton - magasugrás, s, Stella Walasiewicz 100m Nurmi-botr botrány amatőr r vagy profi? * Ladoumégue Fro.

23 Los Angeles Női atlétákk minden számban olimpiai és világrekordot javítanak Babe Didrison: : 80 gát, g gerely, 2. magasugrásban sban Japán n férfif úszókk a 400 m kivétel telével mindent megnyertek nőkn knél a 200 mell kivételével mindent az amerikaiak Vízilabda brazil-német meccs Komjádi Béla a bírób végüll Brazíli liátt kizárj rják

24 Magyarok Los Angelesben Csak 47 magyar versenyző 6, 4, 4 érem A Komjádi di-csapat végre győz z * Pelle István műszabad szabad-gyakorlat, lólengés Énekes István n az ökölvívóbajnok légsl gsúlyban Vívásban ismét t magyar-olasz csapatderbi a döntd ntő előtt* Kabos, Gerevich, Jekelfalussy-Piller Piller, Petschauer Jekelfalussy az egyéni bajnok Manno Miltiades: : Birkózók Baráth Lemberkovits Antal sportlövészet szet 295/300 találat lat de csak 18.!

25 1936. Berlin 1932-ben országos tüntett ntetések Sok országban dilemma a részvr szvétel: Fro., Am. Kétt brazil csapat jelenik meg magán próbaversenyek egyes számokban (pl. evezés) Résztvevők, nézők n k száma, sportlétes tesítmények minősége, olimpiai falu méreteim minden korábbit felülm lmúltlt az olimpia fehér r bárányab besétál l a farkasok közé Megnyitón n a szimpatizáló országok előreny renyújtott karral tisztelegtek a dísztribd sztribünn előtt Egy-egy németn győzelem esetén n politikai tüntetéss szerűörömújjong jjongás

26 1936 Berlin Die Olympia-Glocke Glocke olimpiai fáklyf klyáss futás, tölgyfacsemete Rádióközvetítés, kísérletik TV adás A csúcsok csok olimpiája SZU és Spanyolországg nincsen ott Leni Riefenstahl film

27 1936. Berlin a legemlékezetesebb győzők Jesse (James Cleveland, fényesf ösvény) Owens 4 arany olimpiai rekorddal (100 éss 200 méteresm síkfuts kfutás, 4x100 méteres váltv ltó,, távolugrt volugrásban) Peru Ausztria labdarúgó mérkőzés meg kell ismételni, Peru hazamegy A hölgyek: h Rie Mastenbroek, Helen Stephens Marjoire Gestring 13 évesen győz női i műugr m ugrásban Új Nurmi a pályp lyán!

28 1936. Berlin A legkíválóbb magyarok 216 magyar versenyzőutazott Berlinbe 10 aranyérem rem Birkózás: KárpK rpáti Károly, K Zombori Ödön, Lőrincz Márton Ökölvívás: Harangi Imre (felrepedt vérzv rző szemmel bokszolt) Vívás: Kabos Endre, Elek Ilona, kardcsapat (Kabos( Kabos, Gerevich, Rajcsányi nyi) Úszás: s: Csík k Ferenc 100m Vízilabda válogatottv Komi bácsib nélkn lkül No 2:2 a másnapi gólarg larány döntd Magasugrás: s: Csák Ibolya 162 cm

29 Nagy-Britannia Hollandia Japán Svédország Franciaország Finnország Olaszország Magyarország USA Németország 1 Összesen Bronz Ezüst Arany Nemzet Helyezés