A közgazdaságtan. Gazdasági alapismeretek ALAPELVEI Tudnivalók. Közgazdasági kérdések szűkebb értelemben. N. Gregory Mankiwkönyve alapján

Átírás

1 ..9. Tudnivalók Gazdasági alapismeretek Eötvös Loránd Tudományegyetem Tsadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszék Szak:IK Rendszergazda FSZ, IK WebtervezőFSZ levelező képzések Tanszék:ELTE Tsadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi Tanszék (tanszéki adminisztráció: Lágymányosi Kampusz, Északi Tömb 9; tanszéki honlap: eltecon.hu; tanszéki blog: eltecon.blog.hu) Tgyfelelős:Kőhegyi Gergely Lágymányosi Kampusz, Északi Tömb ; fogadó óra: -:) Tananyag: előadások anyaga Mankiw, N. Gregory() közgazdaságtan alapjai. -. és -. fejezetek közgazdaságtan Principles of Economics e N. Gregory Mankiw 9 Cengage LPELVEI N. Gregory Mankiwkönyve alapján PowerPoint slides prepared by: ndreea Chiritescu Eastern Illinois University Közgazdasági kérdések szűkebb értelemben Egy vállalat vezetője a rendelkezésére álló bevételből felszereljen még egy gytósort és növelje a gytási kapacitást, vagy rendezzen be egy fejlesztő laboratóriumot új termékek kifejlesztésére? (vajon mi alapján dönt?) Ha egy nagyobb összeget örököl valaki, értékpapírokba fektesse, vagy vásoljon ingatlant? (vajon mi alapján dönt?) Egy település önkormányzata a támogatási pénzből iskolát építtessen, vagy nyugdíjas otthont? (vajon mi alapján dönt?) kormányzat az útépítéseket támogassa, vagy a felsőoktatást? (vajon mi alapján dönt?) Vállaljak munkát egy multinacionális cégnél, vagy indítsak saját vállalkozást? (vajon mi alapján döntünk?) Közgazdasági kérdések tágabb értelemben Orvos legyek, bölcsész, mérnök, vagy közgazdász? (vajon mi alapján döntünk?) Ha nem találom a lakáskulcsomat, meddig érdemeskeresni? (vajon mi alapján döntünk?) Kihez menjek/kit vegyek el feleségül? (vajon mi alapján döntünk?) Sörözni menjek a barátaimmal, vagy tanuljak még a holnapi ZHra? (vajon mi alapján döntünk?) Vegyek bérletet, vagy lógjak a buszon? (vajon mialapján döntünk?) Megvegyem a mikroökonómia tankönyvet, vagykönyvtból próbáljam majd kivenni? (vajon mi alapján döntünk?) Miért a kövérebb egeret kapja el a macska? közgazdaságtan tíz alapelve Szűkösség a tsadalom erőforrásainak korlátozott volta Közgazdaságtan zt tanulmányozza, hogy a tsadalom hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásokkal Közgazdászok tanulmányozzák: Emberek hogyan hoznak döntéseket Emberek hogyan hatnak egymásra Olyan erők és trendek vizsgálata, melyek a gazdaság egészét befolyásolják

2 ..9. közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek : z embereknek átváltásokkal szembesülnek : Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte : racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak : z emberek ösztönzőkre reagálnak Hogyan hatnak egymásra az emberek : Kereskedelem révén mindenkinek jobban jhat : piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit Hogyan működik a gazdaság egésze : Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ 9: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az k emelkednek : tsadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül 7 közgazdász mint tudományos kutató Közgazdasági modellek Ábrák & egyenletek Sok részlet elhagyása Így láthatjuk meg, hogy mi az ami igazán fontos Feltételezésekkel építkezik valóság leegyszerűsítése annak érdekében, hogy jobban megérthessük azt közgazdász mint tudományos kutató Első modellünk: termelési lehetőségek hat Termelési lehetőségek hat (TLH vagy PPF) Egy grafikon Olyan output-kombinációk, amiket a gazdaság képek megvalósítani dottak az elérhető Termelési tényezők Termelési technológia 9 termelési lehetőségek hat (PPF) Előállított számítógépek e,,,, F D 7, C Termelési Lehetőségek Hat E Előállított autók e termelési lehetőségek hat megmutatja azokat az output-kombinációkat ebben az esetben autókat és számítógépeket amiket a gazdaság elő tud állítani. gazdaság bmilyen kombinációt elő tud állítani ami a haton belül vagy rajta van. haton kívüli pontok nem megvalósíthatók a gazdaság szám rendelkezésre álló erőforrásokkal. közgazdász mint tudományos kutató termelés hatékony szintje gazdaság a maximumot állítja elő szűkös erőforrásokból termelési lehetőségek hatán lévő pontok Átváltás: z egyetlen mód, hogy az egyik jószágból többet csináljunk hogy kevesebbet csinálunk a másik jószágból. termelés nem hatékony szintjei termelési lehetőségek hatán belül lévő pontok közgazdász mint tudományos kutató z egyik jószág alternatív költsége mennyit fel kell adni a másik jószágból Kifelé görbülő termelési lehetőségek hat Egy autó alternatív költsége legmagasabb Gazdaság sok autót és kevesebb számítógépet állít elő Egy autó alternatív költsége alacsonyabb Gazdaság kevesebb autót és sok számítógépet állít elő Erőforrás specializáció

3 ..9. termelési lehetőségek hatának kitolódása Előállított számítógépek e,,,, G, Előállított autók e Egy számítógépipari technológiai fejlődés lehetővé teszi a gazdaság szám, hogy több számítógépet állítson elő bmely adott ű autó előállítása esetén. Következésképp, a termelési lehetőségek hat kifelé tolódik. Ha a gazdaság pontból G pontba mozdul, akkor mind a számítógépek, mind az autók termelése növekszik. közgazdász mint politikai tanácsadó Pozitív vs. Normatív elemzés Pozitív állítások zt próbálja leíni, hogy milyen a világ Leíró izonyítékok vizsgálata alapján megerősítés vagy elvetés Normatív állítások zt próbálja előírni, hogy hogyan kellene működnie a világnak Előíró közgazdász mint tudományos kutató Mikroökonómia és Makroökonómia Mikroökonómia háztartások és vállalatok döntéshozatalát tanulmányozza És hogyan lépnek kapcsolatba a piacokon Makroökonómia gazdaságot átívelő jelenségek tanulmányozása, úgy mint infláció, munkanélküliség, és gazdasági növekedés Miért nem értenek egyet a közgazdászok? Értékítéletbeli különbségek Péter és Paula ugyanannyi vizet vesznek el a vos kútjából Péter jövedelme= $, dó= $, (%) Paula jövedelme= $, dó= $, (%) modern gazdaság egy példabeszéde Két jószág: hús és krumpli Két ember: állattenyésztő és földművelő Ha az állattenyésztő csak húst készít És a földművelő csak krumplit termeszt kkor kereskedés által mindketten nyernek Ha az állattenyésztő és a földművelő is előállít húst is és krumplit is kkor is nyernek a szakosodás és kereskedés által termelési lehetőségek hat (a) földművelő állattenyésztő (a) Termelési lehetőségek Hány percre van szüksége kg előállításához óra alatt ennyit állítelő Hús Krumpli Hús Krumpli perc/kg perc/kg perc/kg perc/kg kg kg z (a) táblázatban láthatjuk a földművelő és az állattenyésztő termelési lehetőségeit. kg kg 7

4 ..9. termelési lehetőségek hat (b, c) (b) földműves termelési Hús (kg) lehetőségeinek hat Ha nem kereskednek, akkor a földműves itt fog termelni és fogyasztani. Krumpli (kg) (c) z állattenyésztő termelési Hús (kg) lehetőségeinek hat (b) ábrán láthatjuk azokat a hús-krumpli kombinációkat, amiket a földműves meg tud termelni. (c) ábrán láthatjuk azokat a hús-krumpli kombinációkat, amiket az állattenyésztő meg tud termelni. Mindkét termelési lehetőségek hatának megszerkesztésénél feltételeztük, hogy fejenként napi - órát dolgkgnak. Ha nem kereskednek, akkor mindkettőjük termelési lehetőségeinek hat egyben fogyasztási lehetőségeiknek is hat. Ha nem kereskednek, akkor az állattenyésztő itt fog termelni és fogyasztani. Krumpli (kg) 9 modern gazdaság egy példabeszéde Szakosodás és kereskedés Földműves krumplitermesztésre szakosodik Több időt fordít krumplitermesztésre Kevesebb időt fordít marhanevelésre Állattenyésztő marhanevelésre szakosodik Több időt fordít marhanevelésre Kevesebb időt fordít krumplitermesztésre Kereskedelem kg húst kg krumpliért Mindketten nyernek a szakosodás és kereskedés által Hogyan növeli meg a kereskedés a fogyasztási lehetőségeket Kereskedelem nélkül: Termelés és fogyasztás Kereskedelemmel: Termelés Kereskedés Fogyasztás KERESKEDÉS HSZN: fogyasztás növekedése (c) kereskedés haszna: Összefoglalás Földműves Állattenyésztő Hús Krumpli Hús Krumpli kg kg Kap: kg kg + kg kg kg d: kg 7 kg + kg kg kg d: kg kg + kg kg kg Kap: kg 7 kg + kg Hogyan növeli meg a kereskedés a fogyasztási lehetőségeket (a) földműves termelése Hús (kg) és fogyasztása földműves termelése és fogyasztása ha nem kereskednek * 7 Krumpli (kg) földműves fogyasztása ha kereskednek földműves termelése ha kereskednek (b) z állattenyésztő termelése Hús (kg) és fogyasztása Állattenyésztő termelése ha kereskednek földműves és az állattenyésztő közötti kereskedelem mindketőjük szám egy olyan hús-krumpli kombináció fogyasztását teszi lehetővé, ami kereskedés nélkül lehetetlen lenne. z (a) ábrán a földműves pont helyett *-ban fogyaszthat. (b) ábrán az állattenyésztő pont helyett *-ban fogyaszthat. kereskedés által mindketten több húst ás több krumplit fogyaszthatnak. 7 Krumpli (kg) * Állattenyésztő termelése és fogyasztása ha nem kereskednek Állattenyésztő fogyasztása ha kereskednek Komparatív előny bszolút előnye van annak, aki Kevesebb inputtal állít elő egy jószágot, mint más termelők lternatív költség mi, amit fel kell adni azért, hogy megszerezzünk valamit két termék közötti átváltást méri, amivel a termelőknek számolniuk kell hús és a krumpli alternatív költsége földművelő állattenyésztő Hány percre van szüksége kg előállításához Földműves Állattenyésztő lternatív költség: kg Hús kg Krumpli kg krumpli kg krumpli óra alatt ennyit állítelő Hús Krumpli Hús Krumpli perc/kg perc/kg perc/kg perc/kg kg kg ¼ kg hús ½ kg hús kg kg

5 ..9. Komparatív előny Komparatív előny lacsonyabb alternatív költséggel állít elő egy terméket, mint a többi termelő Relatív alternatív költségeket tükröz komparatív előny elve Minden egyes terméket az a személy termel, aki alacsonyabb alternatív költséggel tudja előállítani Komparatív előny Egy személynek lehet mindkét jószágból abszolút előnye nem lehet mindkét jószágból komparatív előnye Különböző alternatív költségekkel rendelkezők z egyik személynek az egyik termék előállításában van komparatív előnye másik személynek a másik termék előállítasában van komparatív előnye Komparatív előny Komparatív előny Egy jószág alternatív költsége másik termék alternatív költségének reciproka szakosodás és a kereskedés haszna komparatív előnyön alapszik gazdaságban lévő teljes termelés megnő gazdasági torta mérete megnő Mindenki jobban j 7 kereskedelem a tsadalom minden tagja szám előnyös lehet Lehetőséget ad az embereknek, hogy szakosodjanak Komparatív előnyük lehet kereskedés két alternatív költség között kell lennie komparatív előny elve megmagyarázza: z egymásrautaltságot kereskedés hasznát Piacok és verseny Piac Egy bizonyos jószág vagy szolgáltatás vevőinek és eladóinak csoportja Lehet rendkívül szervezett Pl.: mezőgazdasági termékek Vagy lehet kevésbé szervezett Pl.: fagylalt Versenyzői piac Sok vevő és sok eladó Mindegyikük csupán elhanyagolható mértékben befolyásolja a piaci t 9 Piacok és verseny Tökéletes versenypiac z eladásra kínált uk pontosan egyformák Számos vevő és eladó Egyetlen vevő vagy eladó sem tudja befolyásolni a piaci t Muszáj elfogadniuk a piac által meghatozott t elfogadók piaci on Minden vevő megveszi amit szeretne Minden eladó eladja amit szeretne

6 ..9. Piacok és verseny Monopólium piacon lévő egyetlen eladó Hatozza meg az t Más piacok tökéletes verseny és a monopólium között helyezkednek el Keresett Egy jószág azon e amit a vevők meg akarnak, és meg is tudnak venni törvénye Minden egyéb változatlansága mellett amikor egy jószág emelkedik keresett csökken Kati táblázata és i görbéje $ fagyikelyhek keresett e kehely $ z alacsonyabb növeli a keresett et. i görbe 7 9 e táblázat megmutatja, hogy minden egyes nál mekkora a keresett. i görbe, ami grafikusan ábrázolja a táblázatot, megmutatja, hogy hogyan változik a keresett, ha az megváltozik. Mivel alacsonyabb mellett magasabb a keresett, ezért a i görbe lejt. Piaci, mint az egyéni ek összege (táblázat) Kati Miki Piac $ = 9 7 piaci keresett a minden egyes on az összes vevő által keresett ek összege. Ezért a piaci i görbét úgy találjuk meg, hogy horizontálisan összegezzük az egyéni i görbéket. $.-os on Kati kehely fagyit, Miki pedig kehely fagyit kér. piaci i ezért ezen az on 7 kehely fagyi. $. Piaci, mint az egyéni ek összege..... D Kati Kati e 7 9 fagyi-kehely e $ Miki e + = D Miki 7 fagyi-kehely e $ Piaci D Piac fagyi-kehely e változásai növekedése Olyan változás, ami minden egyes on megnöveli a keresett et i görbe jobbra tolódik csökkenése Olyan változás, ami minden egyes on lecsökkenti a keresett et i görbe balra tolódik

7 ..9. i görbe eltolódásai Tényezők amik befolyásolják a vevőket Tényező tényező megváltozása... Magának a jószágnak az i görbén lévő elmozdulás növekedés csökkenés i görbe, D fagyi-kehely e i görbe, D i görbe, D milyen változás, ami bmely on megnöveli a vevők által keresett et, jobbra tolja a i görbét. mely változás, ami bmely on csökkenti a vevők által keresett et, balra tolja a i görbét. 7 Jövedelem Kapcsolódó termékek Ízlések Vkozások vevők száma i görbe eltolódása i görbe eltolódása i görbe eltolódása i görbe eltolódása i görbe eltolódása Ez a táblázat azokat a tényezőket listázza, amelyek befolyásolják, hogy mennyit akarnak venni a fogyasztók valamely termékből. Figyeljük meg a jószág ának különleges szerepét: a jószág ának változása a i görbén lévő elmozdulást eredményez. Ezzel szemben bmely másik tényező változása a i görbe eltolódását okozza. Kínált jószág azon e mit az eladók el akarnak, és el is tudnak adni kínálat törvénye Minden más változatlansága esetén mikor egy jószág emelkedik jószágból való kínált nő 9 en kínálattáblázata és kínálati görbéje fagyikelyhek a i görbe $. fagyikelyhek $ kelyhekkínált e kehely z növekedése megnöveli az eladni kívánt kelyhek számát. 7 9 fagyikelyhek e kínálattáblázat minden egyes on megmutatja az eladásra kínált et. Ez a kínálati görbe, ami a kínálattáblázatot ábrázoljabemutatja, hogy a jószág kínált e hogyan változik, ha változik az. Mivel magasabb on többet kínálnak, a kínálati görbe felfelé ível. piaci kínálat, mint az egyéni kínálatok összege (kínálattáblázat) en Jerry Piac $ = 7 fagyikelyhek $. piaci kínálat, mint az egyéni kínálatok összege.... en kínálata S en + = fagyikelyhek $..... Jerry kínálata S Jerry fagyikelyhek $..... Piaci kínálat S Piac piaci kínált a minden egyes on az összes eladó által kínált ek összege. Ezért a piaci kínálati görbét úgy találjuk meg, ha horizontálisan összegezzük az egyéni kínálati görbéket. $.-os on en fagyikelyhet, Jerry pedig fagyikelyhet ul. Ezen az on a piaci kínált 7 kehely fagyikelyhek e. 7 fagyikelyhek e. fagyikelyhek e 7

8 kínálati görbe eltolódásai Tényezők, amik befolyásolják az eladókat fagyikelyhek i görbe, S kínálat csökkenése i görbe, S ` i görbe, S kínálat növekedése Tényező Magának a jószágnak az Tényezők Technológia Vkozások z eladók száma tényező megváltozása... kínálati görbén lévő elmozdulás kínálati görbe eltolódása kínálati görbe eltolódása kínálati görbe eltolódása kínálati görbe eltolódása fagyikelyhek e milyen változás, ami megnöveli az eladók által bmely on termelni kívánt et, jobbra tolja a kínálati görbét. milyen változás, ami lecsökkenti az eladók által bmely on termelni kívánt et, balra tolja a kínálati görbét. Ez a táblázat azokat a tényezőket listázza, amelyek befolyásolják, hogy mennyit akarnak eladni a termelők valamely termékből. Figyeljük meg a jószág ának különleges szerepét: a jószág ának változása a kínálati görbén lévő elmozdulást eredményez. Ezzel szemben bmely másik tényező változása a kínálati görbe eltolódását okozza. és együtt Egyensúly egy állapot piaci elérte ezt a szintet: Kínált = keresett Egyensúlyi az : Egyensúlyba hozza a kínált et és a keresett et Egyensúlyi z egyensúlyi on keresett és kínált és a kínálat egyensúlya $ Egyensúlyi Egyensúlyi Egyensúly 7 9 fagyikelyek e z egyensúly ott van, ahol a i és a kínálati görbe metszi egymást. z egyensúlyi on a kínált és a keresett egyenlő. Itt az egyensúlyi $.: Ezen az on 7 fagyikelyhet kínálnak eladásra, és 7 fagyi kelyhet akarnak megvenni. és együtt Felesleg Kínált > keresett Túlkínálat Lefelé nyomja az t Hiány Keresett > kínált Túl Felfelé nyomja az t 7 9 Nem egyensúlyban levő piacok $.. (a) Túlkínálat Keresett Felesleg kínálat Kínált $.. (b) Túl Kínált Hiány kínálat Keresett 7 7 fagyikelyhek e fagyikelyhek e z (a) ábrán felesleg van. Mivel a $.-os piaci az egyensúlyi fölött van, a kínált ( kehely) meghaladja a keresett et ( kehely). z eladók megpróbálják növeli az eladásaikat azáltal, hogy csökkentik az t, és ez az egyensúlyi szint felé nyomja az t. (b) ábrán hiány van. Mivel a $.-os piaci az egyensúlyi alatt van, a keresett ( kehely) meghaladja a kínált et ( kehely). Mivel túl sok vevő koslat túl kevés u iránt, az eladók kihasználhatják a hiányt azzal, hogy növelik az kat. Így aztán az korrekciók mindkét esetben a és a kínálat egyensúlya felé mozdítják a piacot.

9 ..9. Hogyan hat a növekedése az egyensúlyra. ami magasabb t eredményez... $.. 7 fagyikelyhek e kínálat D Új egyensúly Egy esemény, ami bmely on megnöveli a keresett et jobbra tolja a i görbét. z egyensúlyi és az egyensúlyi is emelkedik. Itt egy különlegesen meleg ny miatt a vevők több fagyit szeretnének. i görbe D -ből D -be tolódik, ami miatt az egyensúlyi $.-ról $.-ra, míg az egyensúlyi 7 tölcsérről tölcsérre emelkedik. D. meleg idő megnöveli a fagyi iránti et... Kezdeti egyensúly. és nagyobb eladott et. 9 és együtt görbe eltolódása vs. görbén való mozgás kínálati görbe eltolódása kínálat változása Egy rögzített kínálati görbén való mozgás kínált változása i görbe eltolódása változása Egy rögzített i görbén való mozgás keresett változása és a kínálat is eltolódik nagyot emelkedik P P (a) nő, nő Kezdeti egyensúly Új egyensúly S kicsit csökken Q Q fagyikelyhek e S D D (b) nő, csökken S kicsit emelkedik Új egyensúly Q Q fagyikelyhek e Ezenek az ábrákon egyszerre nő a és csökken a kínálat. Két végkifejlet lehetséges. z (a) ábrán az egyensúlyi P -ről P -re nő, míg az egyensúlyi Q -ről Q -re nő. (b) ábrán az egyensúlyi megint P -ről P -re nő, de az egyensúlyi Q -ről Q -re csökken. P P Kezdeti egyensúly nagyot csökken D D S rugalmassága i rugalmasság zt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett e arra, ha Megváltozik a jószág keresett százalékos változása Osztva az százalékos változásával zt méri, hogy a fogyasztók mennyivel kevesebbet akarnak venni egy jószágból akkor, ha annak megnő az rugalmassága i rugalmasság Rugalmas keresett jelentősen megváltozik az változás következtében Rugalmatlan keresett csak kicsit változik meg az változás következtében rugalmassága i rugalmasság kiszámítása keresett százalékos változása Osztva az százaléos változásával bszolútértéket használj (hagyd el a mínusz jelet) Felezőponti módszer Két pont: (Q, P ) és (Q, P ) (Q Q )/[(Q + Q )/ ] i rugalmasság = (P P )/[(P + P )/ ] 9

10 ..9. i rugalmasság (a, b) (a) Tökéletesen rugalmatlan : Rugalmasság = $. z megnövekedése. an. változatlanul hagyja a keresett et (b) Rugalmatlan : Rugalmasság < $. an i rugalmasság hatozza meg, hogy a i görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel számoltunk.. z %-os megnövekedése 9. %-os visszaesést eredményez a keresett ben i rugalmasság (d, e) $ (d) Rugalmas : Rugalmasság >. z %-os megnövekedése.... an Demand. 7%-os visszaeséshez vezet a keresett ben (e) Tökéletesen rugalmas : rugalmasság végleten nagy. mely $ feletti nál a keresett nulla.. Pontosan $-nál a fogyasztók bmennyit megvesznek $. an Demand i rugalmasság hatozza meg, hogy a i görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel számoltunk.. mely $ alatti nál a keresett végtelen i rugalmasság (c) (c) Egységnyi rugalmasságú : Rugalmasság = Hogy változik a teljes bevétel amikor változik az (a) (a) rugalmatlan esete. z %-os megnövekedése $. an. %-os visszaeséshez vezet a keresett ben i rugalmasság hatozza meg, hogy a i görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel számoltunk. 7 $ evétel=$. an evétel=$. an z változás teljes bevételre (az és a szorzat) gyakorolt hatása függ a rugalmasságától. z (a) ábrán a i görbe rugalmatlan. Ebben az esetben az megnövekedése arányaiban kisebb keresett csökkenéshez vezet, tehát a teljes bevétel növekszik. Itt $-ról $-ra nő az, amitől a keresett -ról -ra csökken. teljes bevétel $-ról $-ra nő meg. $ Hogy változik a teljes bevétel amikor változik az (b) (b) rugalmas esete $ evétel =$. an. an z változás teljes bevételre (az és a szorzat) gyakorolt hatása függ a rugalmasságától. z (b) ábrán a i görbe rugalmas. Ebben az esetben az megnövekedése arányaiban nagyobb keresett csökkenéshez vezet, tehát a teljes bevétel csökken. Itt $-ról $-ra nő az, amitől a keresett -ről -ra csökken. teljes bevétel $-ról $- ra csökken. $ evétel=$ 9 rugalmassága i jövedelemrugalmasság zt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett e arra, ha Megváltozik a fogyasztó jövedelme keresett százalékos változása Osztva a jövedelem százalékos változásával Normál jószág: pozitív jövedelemrugalmasság Létszükségletek: kicsi jövedelemrugalmasság Luxuries: nagyobb jövedelemrugalmasság lacsonyabbrendű jószág: negatív jövedelemrugalmasság

11 ..9. rugalmassága i kereszt-rugalmasság zt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett e arra, ha Megváltozik egy másik jószága z első jószág keresett ének százalékos változása Osztva a második jószág ának százalékos változásával Helyettesítők: pozitív kereszt-rugalmasság Kiegészítők: negatív kereszt-rugalmasság kínálat rugalmassága i rugalmasság zt méri, hogy hogyan reagál egy jószág kínált e arra, ha Megváltozik a jószág kínált százalékos változása Osztva az százalékos változásával Függ attól, hogy az eladók mennyire rugalmasan képesek arra, hogy megváltoztassák az előállított et 9 i csökkenés az olajpiacon P P (a) z olajpiac rövidtávon. Rövidtávon, ahol a és a kínálat rugalmatlan, a kínálat eltolódása... S. an S. nagy növekedéshez vezet (b) z olajpiac hosszútávon. an mikor az olaj kínálatat csökken, a reakció függ az időtávtól. Rövidtávon a és a kínálat viszonylag rugalmatlan, ahogy azt az (a) ábra mutatja. Ezért amikor a kínálati görbe S -ből S -be tolódik, az jelentősen megnövekszik. Ezzel szemben hosszútávon a és a kínálat viszonylag rugalmas, ahogy azt a (b) ábra mutatja. Ebben az esetben a kínálati görbe ugyanakkora eltolódása (S -ből S -be) kisebb növekedést eredményez. P P. Hosszútávon, ahol a és a kínálat rugalmatlan, a kínálat eltolódása.. S. kis növekedéshez vezet S z illegális drogok csökkentésének gazdaságpolitikája P P (a) drog tiltása. drogok tiltása csökkenti a drog kínálatát.... ami növeli az t.... an S S. és csökkenti az eladott et.... ami csökkenti az t.. (b) Drog-felvilágosítás. an Q Q Q Q drogok tiltása S -ből S -be csökkenti a drogok kínálatát, ahogy az (a) ábrán látható. Ha a drogok e rugalmatlan, akkor a drogosok által fizetett összeg nő, még ha a használt drogok száma csökken is. Ezzel szemben a drogfelvilágosítás csökkenti a drogok ét D -ről D -re, ahogy a (b) ábrán látható. Mivel az is és a is csökken, a drogosok által fizetett összeg csökken. P P. és csökkenti az eladott et. drog-felvilágosítás csökkenti a et... D kínálat D Kormányzati beavatkozások szabályozás plafon padló i szabályozás Kvóta dóztatás Tsadalmi jóléti hatások elemzése fagyi kelyhek Egy piac plafonnal $ (a) Egy nem kötelező plafon Egyensúlyi plafon Egyensúlyi fagyi kelyhek (b) Egy kötelező plafon 7 fagyikelyhek e fagyikelyhek e z (a) ábrán a kormány egy $-os plafont szab meg. Mive az plafon a egyensúlyi $-os felett van, az plafonnal nincsen hatása, és a piac elérheti a és a kínálat egyensúlyát. Ebben az egyensúlyban, a termelt és a keresett is fagyikehely. (b) ábrán a kormány $-os plafont szab meg. Mivel az plafon a $-os egyensúlyi alatt van, a piaci $ lesz. Ezen az on kelyhet keresnek, de csak 7-öt kínálnak, tehát kehelynyi hiány van. $ Egyensúlyi Kínált Hiány plafon Keresett

12 ..9. fagyi kelyhek Egy piac padlóval $ (a) Nem effektív padló Egyensúlyi Egyensúlyi padló fagyi kelyhek (b) Effektív padló fagyikelyhek e fagyikelyhek e z (a) ábrán a kormány $-os padlót vezet be. Mivel ez a $-os egyensúyi alatt van, ezért az padlónak nincs hatása. piaci úgy állítódik be, hogy a és a kínálat egyensúlyban legyen. Egyensúlyban mind a keresett, mind a kínált kehely. (b) ábrán a kormány $-os padlót vezet be, ami az egyensúlyi $-os felett van. Következésképpen, a piaci $ lesz. Mivel ezen az on kelyhet kínálnak de csak -at 7 keresnek, kehelynyi felesleg keletkezik. $ Egyensúlyi Keresett Felesleg padló Kínált Hogyan hat a minimálbér a munkaerőpiacra ér Egyensúlyi bér (a) Egy szabad munkaerőpiac Egyensúlyi foglalkoztatás Munka kínálat Munka (b) Egy munkaerőpiac effektív minimábérrel z (a) ábra egy olyan munkaerőpiacot mutat, ahol a bér úgy alakul, hogy a munka és a munkakínálat egyensúlyba kerül. (b) ábra az effektív minimálbér hatását mutatja. Mivel a minimálbér egy padló, felesleget teremt: a felkínált munkaerő több, mint a keresett munkaerő. Emiatt munkanélküliség lesz. ér Minimálbér Munkaerőfelesleg (munkanélküliség) Keresett Munka kínálat Munka Munka Kínált Munka szabályozás z szabályozások értékelése kormány néha tud javítani a piaci kimeneten szabályozás az igazságtalan piaci kimenetek miatt szegényeket hivatott segíteni Gyakran kos azoknak, akiknek segíteni akar Más módszerek a rászorultak megsegítésére: Lakbértámogatás értámogatás 9 dók dóincidencia (adóteher-megoszlás) Hogyan oszlik meg az adó terhe a piac különböző szereplői között Hogy befolyásolják az eladót érintő adók a piaci eredményt zonnali hatás az eladón eltolódik i görbe balra tolódik Magasabb egyensúlyi lacsonyabb egyensúlyi z adó csökkenti a piac méretét 7 7 z eladókra kivetett adó Vevők által fizetett fagyi kelyhek $. dómentes. Eladók által kapott. Egyensúly az adóval S S, D z eladókra kivetett adó az adó nagyságával ($.) felfelé tolja el a kínálati görbét. dó ($.) dó nélküli egyensúly vevőkre kivetett adó vevők által fizetett fagyi kelyhek $. dó nélküli. Eladók által kapott. dó ($.) Egyensúly az adóval, S dó nélküli egyensúly vevőkre kivetett adó az adó méretéve ($.) lefelé tolja a i görbét. D D 9 fagyikelyhek e 9 fagyikelyhek e mikor egy $.-os adót vetnek ki az eladókra, a kínálati görbe $.-tel eltolódik, S -ből S -be. z egyensúlyi -ról 9 kehelyre esik. vevők által fizetett $.-ról $.-ra emelkedik. z (adózás után) az eladók által kapott $.-ról $.-ra esik. nnak ellenére, hogy az adót az eladókra vetették ki, a vevők és az eladók megosztoznak az adóterhen. 7 mikor egy $.-os adót vetnek ki a vevőkre, a i görbe $.-vel lefelé tolódik, D -ből D -be. z egyensúlyi -ról 9 kehelyre csökken. z eladók által kapott $.-ról $.-ra csökken. vevők által fizetett (adóval együtt) $.-ról $.-ra emelkedik. nnak ellenére, hogy az adót a vevőkre vetették ki, a vevők és az eladók megosztoznak az adóterhen. 7

13 Hogyan oszlik meg az adóteher (a) 9 Hogyan oszlik meg az adóteher (b) (a) Rugalmas kínálat, rugalmatlan (b) Rugalmatlan kínálat, rugalmas Vevők által fizetett dó nélküli Eladók által kapott dó. mikor a kínálat rugalmasabb mint a z adóteher nagyobb része hul a fogyasztókra Mint a termelőkre. Vevők által fizetett dó nélküli Eladók által kapott dó. mikor a rugalmasabb, mint a kínálat kkor az adóteher nagyobb részét viselik az eladók Mint a vevők. z (a) ábrán a kínálati görbe rugalmas, míg a i görbe rugalmatlan. Ebben az esetben az eladók által kapott csak keveset csökken, míg a vevők által fizetett jelentősen megnő. Ezért a vevők viselik az adóteher nagyrészét. 7 (b) ábrán a kínálati görbe rugalmatlan, míg a i görbe rugalmas. Ebben az esetben az eladók által kapott jelentősen lecsökken, míg a vevők által fizetett csak kicsit nő meg. Ezért az eladók viselik az adóteher nagyobbik részét. 7 dók Rugalmasság és adóteher-megosztás z adóteher megosztása Nagyon rugalmas kínálat és viszonylag rugalmatlan Eladók az adóteher kis része Vevők az adóteher nagyrésze Viszonylag rugalmatlan kínálat és nagyon rugalmas Eladók az adóteher nagyrésze Vevők az adóteher kis része 7 Fogyasztói többlet i görbe használata a fogyasztói többlet mérésére i görbe Tükrözi a vevők fizetési hajlandóságát Fogyasztói többletet mér fogyasztói többlet egy piacon i görbe alatti, de az fölötti terület 7 fogyasztói többlet mérése a i görbével Lemez $ 7 (a) = $ John fogyasztói többlete($) Lemezek száma Lemez $ 7 z (a) ábrán a jószág $, és a fogyasztói többlet $. (b) ábrán a jószág $7, és a fogyasztói többlet $. Össz fogyasztói többlet ($) (b) = $7 John fogyasztói többlete ($) Paul fogyasztói többlete($) Lemezek száma 77 Hogy befolyásolja az a fogyasztói többletet P (a) Fogyasztói többlet P nál Fogyasztói többlet C Q (b) Fogyasztói többlet P nál z (a) ábrán az P, a keresett Q, és a fogyasztói többlet az C homszög területével egyenlő. mikor az P -ről P -re csökken, ahogyan a (b) ábrán, a keresett Q -ről Q -re nő, és a fogyasztói többlet az DF homszög területére duzzad. fogyasztói többlet növekedés (CFD terület) részben azért történik, mert az eredeti fogyasztók most kevesebbet fizetnek (CED terület), és részben azért, mert új fogyasztók lépnek be a piacra ezen az alacsonyabb on (CEF terület). 7 P P Kezdeti Fogyasztói többlet D További fogyasztói többlet az eredeti fogyasztóknak C Fogyasztói többlet az új fogyasztóknak E Q Q F

14 ..9. termelői többlet mérése a kínálati görbével Házfestés $9 (a) = $ (b) = $ Házfestés Nagyi termelői többlete ($) $9 Teljes termelői többlet($) Georgia termelői többlete($) Hogy befolyásolja az a termelői többletet (a) Termelői többlet ha az P (b) Termelői többlet ha az P További termelői többlet az eredeti termelőknek D E F P P Termelői többlet az Új termelőknek P C C Termelői Kezdeti termelői többlet többlet Házfestés e Nagyi termelői többlete($) Házfestés e z (a) ábrán a jószág $, és a termelői többlet $. (b) ábrán a jószág $, és a termelői többlet $. 79 Q Q Q z (a) ábrán az P, a termelt Q, és a termelői többlet az C homszög területe. mikor az P -ről P -re emelkedik, ahogy a (b)ábrán, a termelt Q -ről Q -re nő és a termelői többlet az DF homszög területére duzzad. termelői többletnövekedés (CFD terület) részben azért van, mert az eredeti termelők most többet kapnak (CED terület), és részben azért mert ennél a magasabb nál új termelők léptek be a piacra (CEF terület). 7 Fogyasztói és termelői többlet a piaci egyensúlyban Egyensúlyi Fogyasztói többlet Termelői többlet C E Egyensúlyi teljes többlet a fogyasztói és a termelői többlet összege a kínálati és a i görbe közötti terület az egyensúlyi ig. D Piaci hatékonyság piaci egyensúly értékelése dam Smith láthatatlan keze Minden információt figyelembe vesz a vevőkről és az eladókról piacon mindenkit a legjobb eredményhez vezet Gazdasági hatékonyság Szabad piac = a legjobb mód a gazdasági tevékenység megszervezésére dóbevétel Hogyan hat az adó a jólétre Vevők által fizetett Eladók által kapott dóbevétel T ˣ Q Eladott (Q) az adóval z adó mérete (T) az adó nélkül kormány által beszedett adóbevétel T Q, vagyis az adó mérete (T) szorozva az eladott gel (Q). Ezért az adóbevétel a i és a kínálati görbe közötti téglalap területével egyenlő. Vevők által fizetett =P dó nélküli =P Eladók által =P S kapott D F Fogyasztói többlet Termelői többlet dóbevétel Teljes többlet Q C E Q dók nélkül dóval Különbség ++C D+E+F None ++C+D+E+F F +D ++D+F -(+C) -(D+E) +(+D) -(C+E) termékadó csökkenti a fogyasztói többletet (a +C területtel) és a termelői többletet (a D+E területtel). Mivel a fogyasztói és a termelői többlet csökkenése meghaladja az adóbevételt (+D terület), az adó úgynevezett holtteherveszteséget generál (C+E terület). C+E terület mutatja a teljes többlet veszteségét. Ez az adó holttehervesztesége.

15 ..9. z adóztatás holttehervesztesége vevők és az eladók azadómiatti többletcsökkenése Meghaladja a kormány bevételnövekedését Holtteherveszteség Valamilyen piactorzító hatás (pl. adó) miatti teljes többlet csökkenés z adó torzítja az ösztönzőket piac nem hatékonyan allokálja az erőforrásokat z adóztatás holttehervesztesége Holtteherveszteség és a kereskedelem haszna z adó holtteherveszteséget eredményez Megakadályozza, hogy a vevők és az eladók élvezzék a kereskedelem hasznának bizonyos részét kereskedelem haszna vevők értékelése és az eladók költsége közötti különbség Kevesebb mint az adó mint kivetik az adót Nem kötik meg az üzleteket holtteherveszteség P P S Hogy változik a holtteherveszteség és az adóbevétel az adó méretétől függően(a, b, c) (a) Kis adó P P S (b) Közepes adó Q Q Q Q Q Q holtteherveszteség az adó miatti össztöbbletcsökkenés. z adóbevétel az adó szorozva az eladott gel. z (a) ábrán egy kis adónak kis holttehervesztesége van, és kis adóbevételt eredményez. (b) ábrán egy valamivel nagyobb adónak m nagyobb a holttehervesztesége, és nagyobb adóbevételt eredményez. (c) ábrán egy nagyon nagy adónak nagy holttehervesztesége van, és mivel jelentősen lecsökkentette a piac méretét, kis adóbevételt eredményez. P P S dóbevétel (c) Nagy adó Holtteherveszteség dóbevétel Holtteherveszteség dóbevétel Holtteherveszteség 7 Piaci hatékonyság & Piaci kudarc és a kínálat erői hatékonyan allokálják az erőforrásokat Feltételezések arról, hogy hogy működnek a piacok. Tökéletesen versenyző piacok. piaci kimenet csak az adott piacon lévő vevők és eladók szám fontos mikor ezen feltételezések nem teljesülnek konklúzió, miszerint a piaci egyensúly hatékony, nem feltétlenül igaz többé Piaci hatékonyság & Piaci kudarc Piaci kudarcok. Verseny messze nem tökéletes Piaci erő Egyetlen vevő vagy eladó (kis csoport) Irányítja a piaci kat Nem hatékony piacok» z és a messze van a -kínálati egyensúlytól 9 Piaci hatékonyság & Piaci kudarc Piaci kudarcok. Externáliák vevők és az eladók döntései olyan embereket is befolyásolnak, akik egyáltalán nem is részei a piacnak Ennek következtében a piacon a jólét máson is múlik, mint pusztán a vevők értékelésén és az eladók költségein Közjavak Ha egy terméket többen is fogyasztanak (pl.: közutak, honvédelem, világítótorony) Közös erőforrások (közlegelők) Ha egy erőforráshoz többen szabadon hozzáférhetnek 9

16 ..9. Piaci hatékonyság & Piaci kudarc Piaci kudarc P.l.: piaci erő, externáliák, közjavak, közös erőforrások Néhány szabályozatlan piac képtelen arra, hogy hatékonyan allokálja az erőforrásokat Közpolitika Potenciálisan megoldhatja a problémát Gazdasági hatékonyság növelhető esetenként 9