Jász-Nagykun-Szolnok megye. szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2002.

Átírás

1 1 Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2002.

2 2 Készítették: Bartáné Pataki Viktória Dr. Györgyi Lajos Urbánné Sőregi Katalin Varjú Irén Közreműködtek: Berki Beáta Péntek Györgyi Szerkesztő: Urbánné Sőregi Katalin

3 3 Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások eddigi legátfogóbb áttekintését tartalmazza e koncepció. Elkészítésekor arra törekedtünk, hogy széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva, a szociális szolgáltatásokban közreműködők együttműködése alapján állítsuk össze azt a fejlesztési tervet, amely reményeink szerint elgondolkodtat, érdeklődővé tesz, segítséget nyújt szociális célú fejlesztések megvalósításában, és mindezek nyomán kapcsolatot épít a megye szociális szolgáltatói között. A megyei szociális szolgáltatások helyzetének megalapozott elemzéséhez részletes kérdőívet küldtünk a megye valamennyi települési önkormányzata jegyzőjének. A kérdőívben információt kértünk a lakosság számára és a szociális szolgáltatások szempontjából releváns összetételére, a kötelező ellátások teljesítésének helyzetére, a hiányzó szolgáltatások megteremtésének módjára, ütemezésére, a működő szolgáltatások (férőhelyszám, szakdolgozói összetétel, tipikus problémák), valamint a településük szociális helyzetének jellemzőire. Hasonlóan részletes kérdőívet állítottunk össze a bentlakásos intézmények számára, amely kérdéseket tartalmazott az ellátottak és várakozók jellemzőire, a szakdolgozók összetételére, tervezett vagy folyamatban lévő fejlesztéseikre, illetve megkérdeztük, melyek a munkájukat nehezítő főbb problémák, és hogyan látják intézményük jövőképét. A szolgáltatástervezési koncepció gerincét alkotják a kérdőívekre példaszerű, 100 %- os visszaküldési arányban megérkezett válaszok, amelyek mind adatbázisként, mind az igények felméréséhez hasznos segítséget nyújtottak. Megkerestük továbbá adatok, vélemények, javaslatok megismerésére az érdekvédelmi szervezeteket, a pszichiátriai gondozókat, a Megyei Munkaügyi Központot, a Megyei Közigazgatási Hivatalt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságát. A választ adó szervezetek véleménye, javaslata lehetőség szerint beépült a fejlesztési elképzelések közé, de valamennyi leírt gondolatuk hasznos háttéranyagul szolgált a koncepció összeállításánál. A megyei közgyűlésnek a koncepciót tárgyaló ülése előtt a szociális törvényben előírt fórumokon túl minden adatot szolgáltató szervezetnek megküldtük a még formálható koncepció-tervezetet esetleges módosító javaslataik felvetésére, továbbá szakmai fórumot szerveztünk a vélemények megismerésére. Valamennyi tájékoztatást adó szervezetnek köszönjük segítő közreműködését!

4 4 A megyei koncepciónak nem tárgya a szintén a szociális gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások elemzése. A települések által készítendő koncepciókban azonban különösen az együtt szervezett szolgáltatások esetén véleményünk szerint nem kerülhető meg a gyermekvédelmi intézmények érintése. A szolgáltatástervezési koncepciónak a szociális törvényben előírt két évenkénti felülvizsgálata során szűkebb körű, de ismételt adatgyűjtés alapján értékeljük az addig elért eredményeket, aktualizáljuk a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat.

5 5 I. fejezet A koncepció célja Az ENSZ 1991-ben öt alapelvet fogalmazott meg az idős emberek problémájának kezelésére: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás és méltóság. Ezek egy új szemlélet ma is érvényes alapját jelentik. Szélesebb értelemben a szociális gondoskodás minden formájára, sőt az egész társadalomra is értelmezhetőek. A segítségre szorulók emberi méltóságának megőrzését, sorsukba való beleszólásuk lehetővé tételét, aktivitásuk megtartását jelenti életük jobbra fordításában, tartalmasabbá tételében. Mindnyájunk közös célja a fenti alapelvek teljesülése, hiszen sorsunk annak változásában közös. Csupán kívülről szemlélni a támaszra ráutaltakat nem elég, valódi segítséget saját elvárásainkból építkezve nyújthatunk. A szociális szolgáltatások fejlesztése terén sem téveszthetjük szem elől azokat a követelményeket, amelyeket joggal támaszthatnánk saját, egyéni igényeink alapján. Az európai szellemű alapelvek szerint e koncepció célja a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugvó olyan megyei szociális ellátórendszer kifejlesztése, amelyben a szolgáltatások elérhetőek, amely lehetőséget nyújt a választásra, és elismeri az individualizált igényeket. Jász-Nagykun-Szolnok megye közelmúltban elfogadott Területfejlesztési Koncepciója is leszögezi, hogy a rászorultak emberi jogait figyelembe vevő kiemelt segítségnyújtás európai uniós norma. Rövid, közép- és hosszú távú feladatként jelöli meg a szolidáris társadalmi törekvések támogatását, ezen belül a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a cigányság helyzetének javítását, a térségi feladatokat ellátó szociális és gyermekvédelmi rendszer fejlesztését. E célokat és értékeket koncepciónk is szem előtt tartja.

6 6 II. fejezet A helyzetkép 1. A társadalmi környezet II.1.1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld szívében található, az észak-alföldi régióhoz tartozik. A évi népszámlálás adatai szerint a megye 78 településén 416 ezer fő, az ország népességének 4,1 százaléka él, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 10 évvel ezelőtt. A lakosságfogyás oka a csökkenő születésszám és a magas halálozás ben a halálozási arányszám a harmadik legmagasabb volt az országban. A lakosság 66 százaléka városi, 34 százaléka községi lakos. Az utóbbi tíz év alatt hét százalékkal nőtt a városban lakók aránya. A lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, mégis, a népszámlálás adatai szerint nem csökken a megye hagyományos iskolázottsági elmaradása. A megfelelő korúak százalékában a lakosság nem egészen 86 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami a megyék között az ötödik legkedvezőtlenebb arány. A középiskolát végzettek aránya alapján a megye hátulról a 6. helyen áll. Nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között, Somogy megyén kívül csak keleti megyék rendelkeznek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél gyengébb iskolázottsági mutatókkal. Az észak-alföldi régió az iskolai végzettséget tekintve utolsó a régiók között. Jelentősek a különbségek megyén belül is: a nagyobb városok lakosságának lényegesen magasabb az iskolázottsága, mint a falvakban élőknek. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre jutó GDP alapján a 16. helyen áll. Nemcsak abszolút értelemben, hanem tendenciáját tekintve is kedvezőtlen ez a szám, ugyanis a korábbi években, 1998-ig általában a helyet mondhatta a magáénak. A környező megyék teljesítménye nem tér el jelentősen Jász-Nagykun- Szolnok megyéétől: az észak-alföldi régió az iskolázottsági mutatókhoz hasonlóan az egy főre jutó GDP alapján is utolsó a régiók között. A legalacsonyabb az országban az e régióban élők jövedelmi színvonala, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A megye e területen is a régióéhoz hasonló mutatókkal rendelkezik. A lakosság havi bruttó átlagkeresete alig több, mint az országos átlag háromnegyede. A munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint júniusában 9,6

7 7 százalék volt, ami a 10 évvel ezelőttinek csaknem a fele, ugyanakkor a megye így is a 8. munkanélküliséggel leginkább sújtott terület az országban. A 9,6 százalékos átlag nagy megyén belüli eltéréseket takar. Szolnok és Jászberény körzetében ennél kevesebb, Kunszentmárton, Karcag és Törökszentmiklós körzetében több, Kunhegyes és Tiszafüred körzetében pedig lényegesen több a munkanélküli. E két utóbbi körzetben 16 százalék fölötti a ráta. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány nemzetiségű lakosság aránya számottevő. A évi népszámlálás során a megyében személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez a szám jelentős mértékben elmarad a becsült adatoktól, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig nem kívánják vállalni cigány származásukat. Az évi népszámláláshoz viszonyítva ugyanakkor növekedett a magukat cigánynak vallók aránya. Arányuk településenként változó, 0 és 31 százalék között mozog. A lakosság több mint 10 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek Jánoshidán, Jászladányban, Jásztelken, Alattyánban, Tiszaburán és Tiszabőn. II.1.2. A szociális gondoskodás főbb sajátosságai Jász-Nagykun-Szolnok megyében A szociális ellátórendszer a különféle ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás elvének biztosítását tűzi ki célul, azonban ez az elv a gyakorlatban sérülhet. Az északalföldi régió, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítőképessége elmarad az országos átlagtól, s ebből egyszerre következik a szociálisan rászorultak számának nagyobb aránya és a helyi társadalom kisebb teljesítőképessége e területen. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megye teherbírásához képest nagy erőfeszítéseket tesz elsősorban az idős rászorultak megfelelő ellátása érdekében. A szociális gondoskodás valamilyen formájában részesülők aránya hasonlóan Kelet- Magyarország legtöbb megyéjéhez - az országos átlagnál magasabb, akár az alap- és nappali ellátás, akár a bentlakásos intézményi elhelyezés adatait hasonlítjuk össze más megyék adataival. Ez egyszerre jelzi a rászorulók magas számát és az ellátórendszer kiépítettségét. Az elmúlt évtized a tartós bentlakásos és átmeneti ellátás terén jelentős növekedést hozott a megyében, az alap- és nappali ellátásban viszont a stagnálás, illetve a csökkenés volt a jellemző és 2001 között 85 százalékkal nőtt a tartós bentlakásos és átmeneti ellátást nyújtó intézmények férőhelyeinek száma. Szolíd növekedés mutatható ki az idősek klubjaink férőhelyszámában, 1995 és 2001 között mintegy 100 férőhelynyi bővüléssel 6 százalékos növekedés regisztrálható. (Az adatszolgáltatás változása miatt az 1990-es adatok nem hasonlíthatók össze a 2001-esekkel.) 1990-ben 9248 fő részesült étkeztetésben, házi segítségnyújtásban vagy mindkettőben, 2001-ben mindössze 5552 fő.

8 ben 647 fő várt tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre a megyében, 82-vel többen, mint 1999-ben. Ez a bentlakásos intézményekben ellátottak 21 százaléka. Az országban elhelyezésre várók az összes ellátott 19 százalékát teszik ki, tehát a megye átlaga kedvezőtlenebb az országosnál, amely pedig a budapesti, erősen szélsőséges adatokat is tartalmazza. (Budapesten minden harmadik bentlakásos intézményben ellátottra jut egy elhelyezésre váró.) Bár 2001-ben az összes férőhelyek száma 131-el bővült a megyében, a tendenciák alapvetően nem változtak, hiszen a várakozók száma 1031 főre nőtt. A rendszerváltozás előtt a szociálisan rászorulók ellátása, néhány karitatív szervezetet leszámítva, alapvetően állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes években az ellátórendszer többszereplőssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemző. A megyében 2002-ben a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 82 százalékát tartotta fenn önkormányzat, 7 százalékát egyház, 11 százalékát alapítvány vagy vállalkozás. A évben készült, Jász-Nagykun-Szolnok megye az ezredfordulón című tanulmány egyebek között elemzi a bentlakásos férőhelyek alakulását. A kutatás megállapítja: Az Észak-Alföldi régióban az ellátottak 22 %-a, országosan 20 %-a él nem önkormányzati fenntartású intézményben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány csak 13 %.... Bár ez az arány az eltelt két évben változott, a nem állami fenntartók jelenlegi 18 % os részesedése is alatta marad az országos, illetve régiós átlagnak. Ennek egyik magyarázata, hogy - bár 1998-tól a nonprofit szervezetek száma országos összesenben is némi csökkenést mutat, ám - megyénkben az országosnál nagyobb arányban fogyott a nonprofit szervezetek száma. Az Észak-Alföldi régió 3 megyéjéből csak Jász- Nagykun-Szolnok megye nonprofit közösségeinek száma csökkent. A nonprofit szervezetek számának alakulása az Észak-Alföldi régió megyéiben Jász - Nagykun - Szolnok megye Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg

9 9 II.1.3. A szociális szolgáltatások alanyai A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezőtlen szociális körülmények között élő lakosok tekinthetők, különös tekintettel az idősekre, betegekre, fogyatékosokra. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a szociológiai kutatások szerint az alacsony iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő emberek korábban megbetegszenek, gyakrabban válnak rokkanttá, mint az iskolázottabb, jobb körülmények között élő népesség. Az előző fejezetben vázolt helyzetkép azt mutatja, hogy a régió, illetve a megye lakossága potenciálisan nagyobb mértékben szorul rá a szociális ellátórendszerre, illetve nagyobb az esélye, hogy élete során valamikor rászorul, mint kedvezőbb körülmények között élő polgártársainak. A megye öregedési indexe (az idős népesség a gyermek népesség százalékában) az elmúlt évtizedben 62 százalékról 84 százalékra nőtt. Az előrejelzések szerint tovább fog nőni a lakosságon belül az idősek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint 2020-ra az öregedéssel összefüggő súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor. A 65 évnél idősebb lakosság aránya (%) * 2020* Világ 5,3 5,9 6,8 8,7 Európai Unió 10,5 13,8 15,7 19,5 Magyarország 8,9 13,5 14,6 18,5 *Becsült adat. Forrás: Office of Health Economics, London és dr. Józan Péter (KSH), Ezredforduló, 2000/1. sz. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 65 évnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül évben elérte a 15,1 %-ot. A megyében a lakosság ötöde, fő érte el vagy haladta meg a 60 éves életkort. Lakossági arányuk 1 százalékkal magasabb az országos átlagnál, majdnem 3 százalékkal a régió átlagánál. Az időskorúak aránya csak Budapesten és négy megyében magasabb, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Kiemelendő az úgynevezett legöregebb öregek, a 80 éven felüliek 2,8 százalékot kitevő csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb odafigyelésre szorulóké. Köztük kétszer annyi a nő, mint a férfi. Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban 136 ezer fő, a népesség egyharmada részesül fő a nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági nyugdíjasok száma, a korhatárt be nem töltötteké pedig meghaladja a 21 ezret, azaz lakosság csaknem 8 százaléka rokkantnyugdíjas. Ez valamivel magasabb, mint a 7,8 százalékos országos arány. Ez akkor is figyelemre méltó adat, ha tudjuk, hogy egy részüknél enyhe fokú rokkantságról van szó, amelynek megállapítása a gazdasági változások miatti létbizonytalanság, a növekvő munkanélküliség miatt vált szükségessé.

10 10 A nyugdíjszerű ellátásban részesültek 28 %-a a létminimumként kezelt ,-Ft-nál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkezik. Figyelemre méltó, hogy a lakosság 25 százaléka egyszemélyes háztartásban él, azaz válságos élethelyzetben minden negyedik ember valamilyen külső segítségre szorul, ami a generációk közötti szolidaritás csökkenése, a családi, baráti közösségek háttérbe szorulása következtében egyre gyakrabban a szociális ellátások valamilyen formája. Növekszik az egyedül élő, alacsony jövedelmű, tartósan beteg idősek száma, akik közül sokan nem érzik magukat biztonságban és között 13 %-kal csökkent a házasok, és 50 %-kal nőtt az elváltak száma, emelkedett az egyszemélyes háztartások, valamint az egyszülős gyermekes családok száma. A családszerkezetek kedvezőtlen változásaira is visszavezethetően egyre többen keresték fel a családsegítő szolgálatokat. A lelki-mentális problémákkal jelentkezők száma között megháromszorozódott, két és félszeresére nőtt a gyermeknevelési, valamint a családi problémákkal jelentkezők száma, foglalkoztatási nehézségekkel pedig mintegy kétszer többen jelentkeztek a családsegítő szolgálatoknál. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma - alapvetően a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt - az elmúlt 5 évben megduplázódott. A kirekesztettséggel veszélyeztetett tartósan betegek egyre növekvő számára utal, hogy 5 év alatt mintegy másfélszeresére nőtt az ápolási díjban részesítettek, és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. A kirekesztettségben érintettekként kezelhetjük továbbá a lakosságszámhoz képest viszonylag állandó megközelítőleg 5 % - arányú fogyatékkal élőket, akik társadalmi integrációja gyenge, foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának Az integrációjukat érintő közintézmények, és a közlekedési eszközök akadálymentesítése igen alacsony szintű. A társadalmi kirekesztődés egyik okaként fogható fel, hogy a mentális betegségben szenvedők száma a megyei pszichiátriai gondozók nyilvántartása alapján az utóbbi tíz év alatt közel megháromszorozódott. A demográfiai szakirodalom szerint a magyar lakosság egészségi állapota és halálozási arányai romló tendenciát mutatnak. A gazdagabb országokban a gazdasági fejlődéssel arányosan nőtt a várható élettartam, és csökkent a mortalitás. Magyarországon éppen ellentétes tendenciák mutathatók ki. Magasak a halálozási (mortalitási) és megbetegedési (morbiditási) adatok, amelyek azt jelzik, hogy megromlott a lakosság életminősége. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz hasonló, annál kissé még kedvezőtlenebb folyamatok figyelhetők meg.

11 11 A települések által közölt adatok szerint az idősellátáson kívüli szociális szolgáltatásokkal összefüggésben vizsgált lakosság összetételét a következők jellemzik: Kistérség megnevezése A lakosság száma 2002.január 1-én Értelmi fogyatékosok száma Jászberényi (0,88 %) Karcagi (0,68%) Kunszentmártoni (0,9%) Szolnoki (0,24%) Tiszafüredi (0,25%) Törökszentmiklósi (0,36%) Mozgásfogyatékosok száma 2702 ( 3 %) 1800 (2,3%) 542 (1,3%) 2574 (2,1%) 2022 (4,7%) 1070 (2,2%) Pszichiátriai és szenvedélybetegek száma 1879 (2,1%) 3076 (3,9%) 975 (2,3%) 4862 (3,9%) 1272 (2,9%) 1684 (3,4%) Hajléktalanok száma 4 (0,004%) 2 (0,0025%) 16 (0,04%) 86 (0,07%) 3 (0,007%) 37 (0,07%) Összesen (0,54 %) (2,52 %) (3,23 %) 148 (0,03 %) A települések által megjelölt, fenntartásokkal kezelendő számok az elkerülhetetlen eltérések mellett is lényegesen kevesebb fogyatékkal élő, pszichiátriai és szenvedélybeteg, illetve hajléktalan személyt mutatnak, mint a feltüntetett csoportokra szakmai elemzésekben használatos irányszámok. Az eltérés okait itt nem kutatjuk, de azt valószínűsíthetjük, hogy a feltüntettek adatok azok, amelyek figyelembevétele elkerülhetetlen a szociális szolgáltatások tervezése során. Az elkövetkező évtizedekben az urbanizáció terjedése várhatóan magával hozza a pszichés betegségek és a légzőszervi megbetegedések további emelkedését, de a tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szív- és érrendszeri, valamint a szenvedélybetegségek aránya is növekszik. Ez fokozott ellátási feladatot jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek. 2. A megyei szociális szolgáltatások jellemzése, a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak teljesítése II.2.1. Az alapellátások A viszonylag nagyobb lélekszámú településekből álló településszerkezet, valamint az időskorúak magas aránya eredményeképpen megyénkben a települések döntő többségében működnek az idősek érdekében létrehozott szociális alapellátások.

12 12 Házi segítségnyújtást a települések 93 %-ában, étkeztetést a települések 98 %-ában biztosítanak. Nem szervezett étkeztetést Csataszög, házi segítségnyújtást Csataszög, Jászivány, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba. 7 település alapellátási kötelezettségeinek ellátásához falugondnokot is alkalmaz. A családsegítő szolgálatok kiépültsége a leghiányosabb a szociális alapellátások között. A 78 önkormányzat közül (Tiszaszőlős önkormányzata a koncepció készítésének idején alakult meg) jelenleg 58 működteti e szolgáltatást, 8-nak szerepel a fejlesztési tervei között. (Az 1999-ben készült megyei középtávú szakellátási terv adatfelvételének idején még csak 33 családsegítő központ működött, tehát az eltelt 3 évben 25 település gondoskodott létrehozásáról.) Jelenleg nem működik családsegítő szolgáltatás a következő településeken: Abádszalók, Csataszög, Csépa, Hunyadfalva, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyögy, Jászivány, Kétpó, Kőtelek, Mezőhék, Nagykörű, Nagyrév, Pusztamonostor, Szelevény, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszaszentimre. Az 1.sz. melléklet tartalmazza a megye valamennyi településének működő szociális alapellátását. Az alapellátást nyújtó intézmények esetében nehezen értelmezhető a kihasználtság fogalma, hiszen a közreműködő dolgozók számának, illetve teherbírásának függvényében viszonylag rugalmasan kezelik az igénybevevők számának változását. A KSH adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2000-ben az évi adathoz képest mintegy 36 %-kal kevesebben vették igénybe a házi segítségnyújtást és étkeztetést. Ennek oka az is, hogy sok idős nem tudta vállalni a növekvő térítési díjak megfizetését. A kérdőíves felmérésünk a megyei ellátottak számának emelkedését jelzi és között, az étkeztetés terén 11 %, a házi segítségnyújtás esetében pedig 9 % mértékben. Ez a szintén emelkedést mutató országos tendenciához képest erőteljesebb növekedés nem csupán a már működő szolgáltatások iránti megnövekedett igényeket takarja, hanem 2 újként megszervezett települési szolgáltatás kapacitását is. Az emelkedés hátterében a már korábban kialakult, jól működő rendszer, illetve a megye lakosságának az országos átlaghoz képest is fokozott elöregedése áll. Az alapellátásokat döntő többségében az adott település önkormányzata szervezi meg önállóan. Csupán 3 település kötött ellátási szerződést az étkeztetés biztosítására egyéni, ill. társas vállalkozóval (Berekfürdő, Kunszentmárton, Martfű), és egy településen szervezi a házi segítségnyújtást vállalkozó (Martfű). 3 település családsegítő szolgálata működik megállapodás alapján. Rákócziújfalu, Tiszatenyő családsegítő szolgálata önkormányzati társulás formájában működik, Szolnok megyei jogú város önkormányzata pedig 2 civil szervezettel kötött ellátási szerződést. A két szervezet két különböző ellátási körzet lakosait segíti. A visszajelzések szerint az alapellátásban alkalmazott szakdolgozók száma nem elegendő, szakképzettségi arányuk azonban teljesíti az előírt mértéket.

13 13 II.2.2. A nappali ellátások Az idősek klubja fenntartására a szociális törvény szerint köteles 44 településből 40 működteti az ellátási formát, amely 90 %-os teljesítést takar. Nem működtet idősek klubját Rákócziújfalu, Szajol, Tiszapüspöki, Tiszaroff önkormányzata első félévében havi átlagban 1849 fő látogatta az idősek klubjait, amely az évben ellátottak számához képest 7,8 %-os emelkedést jelez. Értelmi fogyatékosok nappali intézményét a kötelezett 4 településből 3 működteti (Karcag, Szolnok, Törökszentmiklós), összesen 50 férőhelyen. Nem biztosítja a fogyatékosok nappali ellátását az arra szociális törvény szerint kötelezett Jászberény önkormányzata. A 3 működő intézményből 2 tapasztalata szerint az igények meghaladják a kapacitást, míg a karcagi intézmény szerint férőhelyeik évek óta kihasználatlanok. Ez utóbbi városban működik egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, ahol 1 éves kortól fogadják a lakókat, illetve működik fogyatékosok általános iskolája. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonainak látogatói döntően a fiatalabb korosztály tagjai, akik később a szüleiket elveszítve a tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben jelennek meg. Ezt támasztja alá a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiba bekerülők korosztályos megoszlása is. Hajléktalanok nappali melegedőjét a 4 kötelezett településből 2 helyen működtetnek, az egyik a megyeszékhely intézménye, a másik Törökszentmiklós önkormányzata fenntartásában áll. Nincs hajléktalanok nappali melegedője a szociális törvény előírása ellenére Jászberényben és Karcagon. A nappali ellátási formákat igénybevevők korosztályos megoszlása az alábbiak szerint alakult 2002-ben: Az ellátás típusa Idősek klubja Fogyatékosok napközi otthona Hajléktalanok nappali melegedője éves 12 fő 0,65% 22 fő 40,7% 32 fő 11,4% éves 12 fő 0,65% 16 fő 29,6% 64 fő 22,8% éves 47 fő 2,54% 10 fő 18,5% 72 fő 25,7% éves éves éves éves 76 év feletti 150 fő 134 fő 245 fő 593 fő 654 fő 8,12% 7,26% 13,3% 32,1% 35,41% 6 fő 11,1% fő 17 fő 7 fő 11 fő 1 fő 27,1% 6,07% 2,5 % 3,93% 0,36% Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását végző intézmény nem működik a négy ellátásra kötelezett város Jászberény, Karcag, Szolnok, Törökszentmiklós - egyikében sem. Az idősek klubjaiba várakozók száma átlagosan minimális, elsősorban a városokban jeleztek némi várakozást. A kisebb településeken részben jobban tudnak reagálni az

14 14 alacsonyabb számú igényre, részben az idősek már kialakult elszigetelődése és a családok közreműködése révén kevésbé igénylik az intézményes gondoskodást. Arányaiban több a várakozó a szolnoki, és a törökszentmiklósi értelmi fogyatékosok napközi otthonába. A nappali ellátások közül egyedül Martfűn működteti az idősek klubját egyéni vállalkozó ellátási szerződés alapján, a szintén fenntartásában működő idősotthonhoz integrálva. Felmérésünk szerint a nappali ellátásokra kapott normatív állami támogatást mintegy % többlettámogatással egészítik ki a fenntartók. Egyedül a családsegítő feladatoknál találkoztunk egy-egy nyereséges fenntartóval. II.2.3. Az átmeneti ellátások Megyénkben 3 intézmény nyújt átmeneti ellátást. Két intézményben, összesen 37 férőhelyen folyik idősellátás (Jászberény, Jászfényszaru). Szolnokon működik 1 hajléktalanok átmeneti szállója 23 férőhellyel, valamint 1 éjjeli menedékhely, és annak fapados részlege 34 férőhellyel, melyek kihasználtsága 100 %-os. Az időseket fogadó jászfényszarui intézmény az igényekhez igazodva, és eltérően értelmezve a szociális törvényt gyakorlatilag ápoló-gondozó otthonként működött, de csak a hét munkanapjain. Hétvégeken bezárt, ám a lakók akár évekig részesülhettek ebben a típusú ellátásban. A Megyei Közigazgatási Hivatal előírása nyomán jelenleg folyik az intézmény működési feltételeinek kialakítása az idősek ápoló-gondozó otthonára vonatkozó szabályok szerint. Támogatandónak tartjuk a helyi szükségletekre reagáló atipikus intézményi formák működtetését, amelyhez azonban a feladatellátásra és finanszírozásra vonatkozó szabályok azokat befogadó módosítása szükséges. A jászberényi idősek gondozóháza ápoló-gondozó otthonhoz integrálva működik, és tapasztalataik szerint az átmeneti jelleggel felvettek ellátása szinte kivétel nélkül az idősotthonban folytatódik. A felsoroltakon kívül más típusú átmeneti ellátást nyújtó intézmény nem található megyénkben. A szociális törvény értelmében a lakos feletti településeknek az idősek átmeneti ellátását, a lakos feletti településeknek valamennyi ellátotti csoport (idősek, fogyatékkal élők, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok) átmeneti ellátását meg kell szervezni. Az idősek átmeneti ellátásának működtetésére köteles Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Szolnok, Tiszafüred és Törökszentmiklós városok önkormányzata idősek bentlakásos otthonát tart fenn.

15 15 Elfogadva az átmeneti elhelyezés megoldhatóságának lehetőségét ott, ahol az adott profilban tartós bentlakásos intézmény működik és annak alapító okiratában szerepel az átmeneti ellátás biztosítása is, a következő települési önkormányzatok nem biztosítják az átmeneti ellátásra vonatkozó kötelező feladatukat: - Tiszaföldvár idősek átmeneti ellátása tekintetében - Szolnok pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátása tekintetében II.2.4. A tartós bentlakásos ellátások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 40 tartós bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmény működik, mindösszesen 3319 férőhelyen biztosítva a rászorulók bentlakásos elhelyezését. A férőhelyek profilonkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: A bentlakásos férőhelyek megoszlása profilonként 2002.jún % Időskorúak bentlakásos férőhelye 2% Értelmi fogyatékosok bentlakásos férőhelye 22% 63% Mozgásfogyatékosok bentlakásos férőhelye Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos férőhelye A bentlakásos intézmények felsorolását nevük, címük, kapacitásuk és fenntartójuk megjelölésével a 3., 4., 5. és 6. sz. melléklet tartalmazza. Az intézmények ellátási területe többségében a megye területével megegyező, kis számban található a felvehetők körének a település lakosságára való korlátozása. Néhány elsősorban nem önkormányzati intézmény ellátási területe az egész országra meghatározott, ám lakóik döntő többsége Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származik. Az idősek gondozását szolgáló összesen 2105 engedélyezett férőhelyből 218 biztosít emelt szintű szolgáltatást, amely az összes idősotthoni férőhely mintegy 10 %-a. Az értelmi fogyatékosok bentlakásos elhelyezését 762 férőhely szolgálja, ebből mintegy 50 férőhely biztosít rehabilitációs intézményi ellátást, valamint 4 lakóotthon nyújt családszerű elhelyezést, összesen 49 férőhelyen, amelyek százalékos megoszlását a következő diagram ábrázolja:

16 16 Értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményi férőhelyszámának megoszlása dec.31. 6% 7% Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni férőhelye Értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményi férőhelye 87% Értelmi fogyatékosok lakóotthoni férőhelye Mozgásfogyatékosok számára egy 40 férőhelyes rehabilitációs intézmény, és egy 20 férőhelyes idősotthon részeként működő ápoló-gondozó célú otthon áll rendelkezésre. Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos gondozását két intézmény végzi a megyében, összesen 385 férőhelyen. A törökszentmiklósi intézmény eredetileg 225 férőhelyének jelentős 146 férőhelyre történő csökkentését írta elő a Megyei Közigazgatási Hivatal. Az összes ilyen profilú férőhelyből az újszászi Kastély Otthon biztosít 34 férőhelyen rehabilitációs intézményi szolgáltatást, 14 férőhelyen pedig lakóotthoni elhelyezést. A különböző szolgáltatások százalékos megoszlása a következő: A pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi férőhelyszámának megoszlása 2002.jún.30. 9% 4% pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona 87% pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye pszichiátriai betegek lakóotthona A bentlakásos ellátások közül hiányzik megyénkben a hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi szolgáltatása, amelyek kialakítása a megyei önkormányzat feladata. Nem működik továbbá demens idősek számára intenzív gondozást nyújtó intézmény, illetve intézményi részleg.

17 17 II A tartós bentlakásos ellátásokat igénybevevők rászorultsága Kísérletet tettünk a bentlakók - a megállapított határt el nem érő jövedelem, illetve az önellátási képesség hiányát jelentő - szociális törvény 66. (3)-(5) bekezdése szerint minősülő szociális rászorultságának felmérésére. A mintegy 50 százalékban értékelhető válaszok alapján valószínűsíthető, hogy az intézményben élők átlagosan több mint 90 %-a szociálisan rászorult a teljes körű ellátásra. II A tartós bentlakásos intézmények szervezési és szervezeti megoldásai Az összesen 40 tartós bentlakásos intézmény közül több integrált szervezetet takar. A szociális törvény 85/B ás 85/C -ában foglaltak szerint a szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve az alap-, nappali és bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. A jászberényi önkormányzat fenntartásában működő idősotthon átmeneti ellátást is nyújt, a pusztataskonyi Tóparti Otthon, mint értelmi fogyatékosok számára rendelkezésre álló intézmény 3 külső lakóotthont működtet és rehabilitációs funkciót is ellát, valamint a karcagi Gólyafészek Otthon fogyatékosok otthonaként egy külső lakóotthonban is gondoz lakókat. Az újszászi Kastély Otthon vegyes profilú intézményként pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondoz, rehabilitációs intézményi szolgáltatást és lakóotthoni ellátást nyújt, valamint 40 férőhelyes idősotthoni részleget is működtet. Hasonlóan vegyes profilú a mezőtúri idősek otthona, melynek keretein belül 20 férőhelyes mozgássérültek ápoló-gondozó otthona is működik. 20 településen integráltan működik az idősotthon, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint az idősek klubja. A szolnoki értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona részlege a hasonló profilú napközi otthon. II A tartós bentlakásos intézményekbe várakozók jellemzői Számos várakozót tartanak nyilván valamennyi típusú intézményben. A legnagyobb létszámban az idősek otthonaiba várják felvételüket, arányuk az összes idősotthoni férőhely 36,7 %-ának megfelelő mértékű. E kategórián belül magasan a legtöbb várakozót a megyeszékhely intézménye tartja nyilván, a vállalkozásban működtetett intézményekbe alkalmanként nincsenek kérelmezők. A várakozók második legnagyobb csoportja a pszichiátriai és szenvedélybetegek intézményeibe áll sorban, az összes ilyen profilú férőhely 30,3 %-ának megfelelő számban. Értelmi fogyatékosok elhelyezésére a kapacitáshoz viszonyított 6,3 %-nak megfelelő számban várakoznak. Elsősorban az idősek otthonai jelezték, hogy évről-évre gyarapodik a soron kívüli várakozók száma, az egyéb intézményekben viszonylag állandó mértékű a sorban

18 18 állás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozók egy része több intézménybe is benyújtotta kérelmét, tehát egyszerre több helyen megjelenik várakozóként. Az intézményi ellátásra várakozók számának alakulását a következő táblázatok szemléltetik: Időskorúak bentlakásos Várakozók száma (fő) intézményei dec jún év között év között év között év között év között év felett Összesen: ,65 %-os növekedés Fogyatékosok bentlakásos Várakozók száma (fő) intézményei dec jún év között év között év között év között év között év között év között év között év között év között év között év felett 1 1 Összesen: Pszichiátriai és Várakozók száma (fő) szenvedélybetegek bentlakásos intézményei dec jún év között év között év között év között év között év között év között év felett 9 15 Összesen: ,2 %-os növekedés 13,2%-os csökkenés

19 19 A várakozók számának változása a megyében ,3 %-os növekedés Az időskorúak intézményeibe várakozók korosztályos összetétele két fontos jelzést mutat: - A várakozók 12 %-a 60 éven, 20 %-a 65 éven aluli. Bár valószínűleg néhány közülük valóban rászorul a teljes körű ellátásra egészségi állapota miatt, azonban elgondolkodtató, hogy többségük számára miért nem tud elegendő segítséget nyújtani a nappali, vagy alapellátás, esetleg milyen mentális támogatás lenne szükséges ahhoz, hogy jobban ragaszkodjanak, illetve képesek legyeken önálló életvitelük fenntartásához. (Itt is fontos a családsegítő központok szerepe!) - A legnagyobb számú, és legnagyobb ütemben növekvő csoport a 75 év felettiek kategóriája. Ez valószínűsíti, hogy egyre többen szenvednek demenciában (időskori szellemi leépülés) az intézménybe kerüléskor, amelynek kezelésére fel kell készülni a szolgáltatóknak. A fogyatékosok otthonaiba várakozók korösszetétele azt jelzi, hogy elsősorban a felnőttkorra esik a teljes körű ellátás iránti igény, többnyire a szülői háttér megszűnése miatt. A pszichiátriai és szenvedélybetegek intézményeibe várakozók kor szerinti megoszlása viszonylag egyenletes. Ez azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló két bentlakásos intézménynek valamennyi korosztály igényeit figyelembe kell venni szolgáltatásaik során. Középtávon indokolt a szakmai munkát segítő specializációként a törökszentmiklósi és az újszászi intézmény szorosabb együttműködése alapján a rehabilitációs intézményi szolgáltatások egy intézményhez történő telepítése. Mivel az újszászi Kastély Otthon megfelelő szakmai háttér mellett eredményes rehabilitációs tevékenységet folytat, javasoljuk a törökszentmiklósi önkormányzat számára, hogy a pszichiátriai intézménye profiljában az ápoló-gondozó otthoni szolgáltatást erősítse, amennyiben továbbra is fenntartásában kívánja működtetni. Az e profilban várakozók 11,5 %-a 75 év feletti, akik között valószínűleg találhatóak demens idősek is. Számukra a szociális törvény január 1-én hatályba lépő módosítása szerint idősotthonok e célra kialakított részlegeiben kell helyet biztosítani. Leginkább az időskorú várakozók száma nőtt az utóbbi 3 évben. A pszichiátriai és szenvedélybeteg várakozók számának csökkenése összefügg a törökszentmiklósi intézmény felvételi zárlatával (gyakorlatilag nem fogadnak jelentkezőket). A csökkenés mellett is kezelhetetlen a több éves sorban állást jelentő 131 fő várakozása, amit felerősít a törökszentmiklósi intézményben előírt férőhelycsökkentés miatti kapacitás-visszaesés.

20 Idősek bentlakásos férőhelyei Értelmi fogyatékosok bentlakásos férőhelyei Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlkásos férőhelyei Mozgásfogyatékoso k bentlakásos férőhelyei 20 II A tartós bentlakásos férőhelyek számának változása Miközben összintézményi szinten a várakozók száma folyamatosan és jelentősen nőtt, addig a férőhelyek nem nőttek számottevően az évi férőhelyszámhoz képest. Az és évi adatokkal összevetve sem jelentős a férőhelybővülés, amelyet a következő diagram mutat be: A bentlakásos intézményi férőhelyek számának változása 1993 és 2002 között A pszichiátriai és szenvedélybetegek számára rendelkezésre álló férőhelyek kiugró növekedését az év végétől belépő újszászi Kastély Otthon induló 160, majd folyamatosan növekvő férőhelyszáma eredményezi. A törökszentmiklósi pszichiátriai intézmény eredetileg megállapított 225 férőhelyének 146 férőhelyre való csökkentését írta elő a Megyei Közigazgatási Hivatal. Ez a mutató tehát a természetes fogyás, valamint profiltisztítás révén fokozatosan csökkenő számú működő férőhelyet jelent a jövőben. Az értelmi fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézmények férőhelyszáma némileg csökkent a tiszafüredi Református Egészségügyi Gyermekotthonban végrehajtott évi létszámcsökkentéssel. Az idősek bentlakásos intézményeinek összesített férőhelyszáma folyamatosan növekszik. A kapacitásnövekedés hátterében elsősorban nem a működő intézmények férőhelyszám-bővítése áll, sokkal inkább új, kis férőhelyszámmal működő idősek otthonainak létesítése. A 3353 működő és betöltött férőhellyel szemben 1031 fő várakozik elhelyezésre. II A tartós bentlakásos intézmények kihasználtsága A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok otthonaiban a férőhelyek kihasználtsága folyamatosan 100 %-osnak tekinthető.

21 21 Az idősotthoni férőhelyek kihasználtságának száma változó, hol növekvő, hol csökkenő tendenciát mutat, átlagosan % között mozog. (Amennyiben egy intézmény a számára engedélyezett férőhelyek felett nem fogad lakót, szükségszerűen nem éri el az átlagos kihasználtsága a 100 %-ot a férőhely-üresedések és felvételek közötti 1-2 hetes kiesések miatt.) II A tartós bentlakásos intézmények szakdolgozói állománya Az értelmi fogyatékosokat, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondozó intézményekben dolgozók szakképzettségi aránya a jelenleg tanulmányokat folytatókat szakképzettnek tekintve mindenhol eléri a szükséges 80 %-ot. Az idősotthoni szakdolgozók esetében hasonló feltételekkel számolva az intézmények 80 %-a teljesíti a szakképzettségre vonatkozó előírást. Az összes intézményt tekintve csupán kilencben éri el a szakdolgozók száma az idevonatkozó rendeletben meghatározott mértéket. A szakdolgozói hiányokkal küzdő intézmények között valamennyi profil képviselteti magát. A leggyakrabban hiányzó szakemberek az ápoló-gondozó mellett elsősorban a specialisták (pszichológus, pszichiáter, gyógytornász, dietetikus). Ez utóbbiakat gyakran még részmunkaidőben, vagy megbízási szerződés útján sem tudnak foglalkoztatni. Különösen nagy hiány mutatkozik a mentálhigiénés szakemberek tekintetében. Jelenleg megyénkben 42 mentálhigiénés munkatárs hiányzik a bentlakásos intézményekben. Elsősorban a speciális szakemberek, illetve a magasan kvalifikált munkatársak tekintetében jellemző a fokozott fluktuáció. II A tartós bentlakásos intézmények szolgáltatásainak igénybevételi rendje A szolgáltatások igénybevételét az összes intézmény 77 %-ában az intézményvezetővel kötött szerződés alapozza meg, a többi esetben a működtető önkormányzat fenntartotta jogát a beutalásra. (A 23 %-ot kitevő 9 települési önkormányzat közül 8 idősotthonba, 1 pedig pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonába hoz beutaló határozatot.) II Kiszerződtetés a tartós bentlakásos intézményekben A szociális törvény 122/A -a lehetőséget ad az intézmény által biztosítandó egyes nem szociális szolgáltatási feladatok ellátásában intézményen kívüli szervezet megbízására, azaz a kiszerződtetésre. Ilyen szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a mosatás, takarítás, étkeztetés, könyvelés, karbantartási feladatok. Jelenleg 4 intézményben látnak el egyes feladatokat kiszerződtetés keretében. Ebből 3 megállapodás az étkeztetésre, 1 pedig a takarításra vonatkozik. A kiszerződött intézmények közül 2 a megyeszékhelyen, 2 pedig községben található.

22 22 II A tartós bentlakásos intézmények fenntartói Az idősek bentlakásos intézményei jelentős többségének fenntartását a települési önkormányzatok vállalják, az idősotthoni férőhelyek 7,6 %-át működteti a megyei önkormányzat. Ezzel szemben az értelmi fogyatékosok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek profilban a férőhelyek többsége, 66 %-a a megyei önkormányzat fenntartásában működik. A katolikus egyház fenntartásában áll Jászberényben egy idősek otthona, valamint szintén katolikus egyházi szervezet működteti a nagyiváni idősotthont. A református egyház fenntartásában áll a tiszafüredi Református Egészségügyi Gyermekotthon, valamint folyamatban van Kunhegyes városban a református egyházközség által újként létesített 40 férőhelyes, emelt szintű szolgáltatást nyújtó idősotthon működésének az engedélyezése. A tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézményét a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete működteti. Vállalkozó a fenntartója a fegyverneki, a martfűi, a jászdózsai, valamint az egyik szolnoki idősek otthonának. Az intézmények fenntartásában, azok száma szerint az alábbi megoszlásban működnek közre különböző szervezetek: A bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények megoszlása fenntartók szerint 2002.jún % 2% 2% 5% 9% 63% Települési Önkormányzat Megyei Önkormányzat Katolikus Egyház Református Egyház Egyesület Vállalkozó A különböző típusú fenntartók tevékenysége a férőhelyek számában a következő megoszlást mutatja:

23 23 A bentlakásos elhelyezést nyújtó férőhelyek megoszlása fenntartók szerint jún % 6% 1% 5% Települési Önkormányzat Megyei Önkormányzat Katolikus Egyház 25% 58% Református Egyház Egyesület Vállalkozó A százalékos megoszlások jelzik, hogy a megyei önkormányzati, és az egyházi fenntartású intézmények átlagos férőhelyszáma némileg magasabb a települési önkormányzatok, illetve egyesület, vállalkozó által működtetett intézmények átlagos férőhelyszámánál. II.2.5. A szociális szolgáltatások területi jellemzése Az alapellátások, illetve azok hiányainak területi megoszlása egyenletes. A szociális szolgáltatásokban érintett csoportok számára szükséges ellátási formák elérhetősége tekintetében az alábbiak jellemzik a megye területi egységeit: II Jászberényi kistérség: - a megye legmagasabb öregedési indexét mutató kistérsége, ahol jellemzően nagy férőhelyszámú idősek otthonai működnek, jó arányban áll rendelkezésre emelt szintű elhelyezési lehetőség - a katolikus egyház is részt vesz az idősek bentlakásos ellátásában - fogyatékosok számára sem alap, sem szakellátást nyújtó szociális intézmény nem található - egészségügyi intézményként a jászberényi kórházhoz tartozó ideggondozó áll a pszichiátriai és szenvedélybetegek rendelkezésére, szociális ellátás nincs a térségben e csoport számára - hiányzik az előírt hajléktalanok nappali melegedője II Karcagi kistérség: - idősek bentlakásos elhelyezésében jól ellátott különböző kapacitású intézmények révén, emelt szintű elhelyezési lehetőség is igénybe vehető - működik értelmi fogyatékosok számára 1 éves kortól bentlakásos elhelyezést biztosító ápoló-gondozó otthon, valamint lakóotthon (összesen 296 férőhely) - van értelmi fogyatékosok általános iskolája - elérhető értelmi fogyatékosok napközi otthona (20 férőhely)

24 24 - mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása biztosított 20 férőhelyen - pszichiátriai és szenvedélybetegek számára a karcagi kórházhoz tartozó ideggondozó, és a fekvőbeteg osztály, valamint a mezőtúri pszichiátriai járóbeteg szakrendelés nyújt egészségügyi ellátást, szociális szolgáltatás nem működik a térségben részükre - az előírt hajléktalan-ellátás nem megoldott II Kunszentmártoni kistérség: - az idősek bentlakásos elhelyezését kis férőhelyszámú, családias intézmények biztosítják, nincs emelt szintű férőhely - működik speciális gyermekotthon és általános iskola - rendelkezésre áll értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona (75 férőhely) - a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete fenntartásában 40 férőhelyes mozgássérültek rehabilitációs intézménye működik - pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nincs szociális intézményes ellátás, egészségügyi szolgáltatásként Kunszentmárton városban működik pszichiátriai járóbeteg szakrendelés II Szolnoki kistérség: - bár viszonylag nagy számban áll rendelkezésre idősotthoni férőhely, a szolnoki Idősek Otthona várakozóinak száma kiemelkedően magas - az idősgondozásban vállalkozó is közreműködik Szolnok és Martfű városokban - elérhető emelt szintű elhelyezési lehetőség - értelmi fogyatékosok számára 40 férőhelyen folyik ápoló-gondozó otthoni, ill. lakóotthoni ellátás, valamint rendelkezésre áll napközi otthon - van értelmi fogyatékosok általános iskolája - az újszászi Kastély Otthon révén működik pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona, rehabilitációs intézménye és lakóotthona - Szolnokon rendelkezésre áll hajléktalanok nappali, éjszakai és átmeneti ellátása II Tiszafüredi kistérség: - az idősek bentlakásos elhelyezésében rendelkezésre állnak emelt szintű férőhelyek - a katolikus egyház a nagyiváni intézmény révén részt vesz az idősellátásban - működik a térségben értelmi fogyatékosok otthona, rehabilitációs intézménye és lakóotthona (összesen186 férőhely) - pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nincs intézményes ellátás II Törökszentmiklósi kistérség: - az idősek bentlakásos férőhelyeiben legszegényebb kistérség - az idősotthoni ellátásban vállalkozó is közreműködik - értelmi fogyatékosok számára napközi otthon áll rendelkezésre (15 férőhely) - pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos gondozását szolgáló intézmény működik, emellett Szolnokon elérhető fekvő- és járóbeteg egészségügyi szakellátás számukra - 15 férőhelyen biztosított hajléktalanok nappali ellátása

25 25 II A kistérségek ellátottságának számszerű adatait az alábbi táblázat szemlélteti Kistérség neve Idősek klubja lakosra jutó férőhelyek száma január 1-én Idősek Értelmi Értelmi fogyatékosok Pszich. és bentlakásosok fogyatéko- szenvedély napkö- bentlakásos betegek otthona zi otthona intézménye bentlakásos Hajléktalanok nappali melegedője intézménye Jászberényi 30 63, Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki , ,6 Tiszafüredi Törökszentmiklósi Összesen: ,2 16,5 10,2 0,7 II Szolnok megyei jogú város A megyeszékhely önkormányzata 194 férőhelyen tart fenn idősek otthonát, ám a helybeli lakosoknak a városhoz való ragaszkodása miatt várakozóik száma meghaladja férőhelyeik számát. Az alap- és nappali ellátás az idősotthonhoz integrált. A várakozók magas számára való tekintettel szerepel távlati terveik között az idősotthoni férőhelyek bővítése, melynek során szem előtt tartják az emelt szintű elhelyezési igényeket. E téren indokolt a megyei jogú város aktív szerepvállalása, mivel a bővülő kapacitású megyei ellátórendszer sem tudja számottevően csökkenteni a helyben maradást preferáló szolnoki elhelyezési igényeket. Értelmi fogyatékosok nappali és bentlakásos elhelyezését biztosítják, jelenleg folyik lakóotthon kialakítása számukra. Hajléktalanok számára nappali, éjszakai és átmeneti elhelyezést nyújtanak, és tervezték e profil bővítését rehabilitációs intézményi szolgáltatással. Tekintettel azonban a vártnál alacsonyabb pályázati támogatásokra, egyelőre visszaléptek az új szolgáltatás létrehozásától. II.2.6. A működési engedélyezés tapasztalatai A megyében bentlakásos intézmények számára kiadott összesen 48 működési engedély közül (néhány intézmény telephelyenként kapott működési engedélyt) 11 határozatlan időre szól, 37 pedig december 31-ig érvényes ideiglenes engedély.

26 26 Tehát az intézmények 23 %-a rendelkezik határozatlan idejű engedéllyel. A határozatlan időre szóló engedéllyel rendelkező fenntartók közül a tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye, valamint az újszászi Kastély Otthon 14 férőhelyes lakóotthona kivételével valamennyi idősek otthona. Az ellenőrzések tapasztalatait a bentlakásos szociális intézmények működését engedélyező Megyei Közigazgatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint az alábbiak szerint adjuk át: A Közigazgatási Hivatal folyamatosan végzi a megyei intézmények ellenőrzését. Az ellenőrzést bizottság folytatja le, amelynek tagjai a Közigazgatási Hivatal részéről egy jogász és egy pénzügyes szakember, valamint a módszertani intézmény szakértője. A vizsgálatról szóló értesítésben felhívják a figyelmet, hogy a fenntartó képviseltesse magát az ellenőrzés során, pl. a szociális bizottság tagja, vagy a jegyző személyében. Ezáltal egyrészt közvetlen tapasztalat is rendelkezésre állna a fenntartónál az intézmény hatósági ellenőrzéséről, másrészt a fenntartó az, aki a hiányosságok megszüntetés iránt intézkedni tud, és köteles. Az ellenőrzések tapasztalata, hogy a fenntartók nem élnek ezzel a lehetőséggel. Az ellenőrzésről szóló értesítés tartalmazza az ellenőrzési szempontokat, és a kért iratokat. Szükséges, hogy a fenntartók segítsék elő az ellenőrzés hatékonyságát az intézmények megfelelő felkészülésével, iratok, nyilvántartások előkészítésével. Az ideiglenes engedélyek oka a legritkább esetben csak egy hiányosság, döntő többségében probléma-csokor megoldása áll a fenntartók előtt. Az ellenőrzések során feltárt leggyakoribb hiányosságok: a) tárgyi feltételek akadálymentesítés hiánya nem biztosított személyenként a 6 m 2 lakóterület hiányoznak a megfelelő közösségi, étkező és társalgó helyiségek, azok állapota és berendezése leromlott a mellékhelyiségek száma és állapota nem megfelelő b) személyi feltételek - megfelelő számú és szakképzettségű szakdolgozók hiánya - különösen gyakori az orvos, illetve a mentálhigiénés szakemberek alkalmazásának hiánya c) működési feltételek - alapvető szabályzatok, házirend hiánya, vagy tartalmi és formai hiányosságai - a szolgáltatások igénybevételét megalapozó megállapodások tartalmi hiányosságai - egyéni munkaköri leírások hiánya - nem megfelelő iratkezelési gyakorlat