Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben. Ragány Károly SE-EMK január

Átírás

1 Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába Piac az egészségügyben Ragány Károly SE-EMK január

2 Miért van szükség a közgazdaságtanra? 1. Mit? (Mennyit?) Pizzát vagy inget? Keveset de jót, vagy sokat de kevésbé jó minőségűt? Több fogyasztási javat, vagy több beruházási jószágot? 2. Hogyan? Milyen erőforrásokat használjon fel? Milyen technológiát használjon? 3. Kinek? Kik fogyaszthatják el a termékeket, szolgáltatásokat? Ki jusson magasabb jövedelemhez? Legyen sok szegény és kevés gazdag, vagy?

3 1. Szűkösség Miért van szükség a közgazdaságtanra? A termékek, gazdasági javak szűkösen hozzáférhetőek A szükségletek azonban jóval nagyobbak Kivétel: szabad javak (levegő, tengervíz) 2. Hatékonyság A társadalom a leghatásosabb módon használja fel erőforrásait az emberi igények és szükségletek kielégítésére

4 Hatékonyság (efficiency) fogalma Meghatározott cél elérése a legkisebb ráfordítással VAGY adott ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. Technikai hatékonyság (Hogyan?) Allokációs hatékonyság (Mit?)

5 Piacgazdaság vs. tervgazdaság 1. Piacgazdaság Döntést az egyének és a vállalkozások többnyire szabadon hozzák Magántulajdon, ár, piac, nyereség, költségminimalizálás Szerződéses kapcsolatrendszer 2. Tervgazdaság (Utasításos gazdaság) Gazdasági alapkérdéseket a kormányzat hozza meg Erőforrások, hatalom 3. Vegyesgazdaság Ellenőrzött piacgazdaság

6 Néhány alapvető fogalom 1. Ráfordítások Olyan nyersanyagok, termékek és szolgáltatások, amelyeket további termékek és szolgáltatások előállításához hasznosítanak. Termelési tényezők (erőforrások): Föld Munka Tőke

7 Néhány alapvető fogalom 2. Kibocsátások Azok a hasznos javak és szolgáltatások, amelyek a termelési folyamat eredményei, és fogyasztásra kerülnek, vagy a termelésben tovább alkalmazzák őket. Fogyasztási cikk, tartós fogyasztási javak, beruházási jószág 3. Termelési lehetőségek határa (tl-görbe) Azokat a maximális termelési mennyiségeket tűnteti fel, amelyekre a gazdaság szert tehet adott technológiai ismeretei és rendelkezésre álló termelési tényezői révén. Trade-off átváltási kapcsolat Gazdasági növekedés (?) Összkibocsátás nő Termelékenység (hatékonyság) nő ráfordítás egységre eső kibocsátás

8 TL-görbe Miért nem egyenes? Csökkenő hozadék elve

9 Néhány alapvető fogalom 4. Mi a különbség költség és kiadás között? Költség (szűkebb értelemben) a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Kiadás = Cash-flow (valós pénzáramlás) 5. Gazdasági költség (haszonáldozati költség) Opportunity cost A szűkösség miatt elvetett alternatíva elmaradó haszna

10 A határhaszon fogalma Mit jelent a hasznosság? Elégedettség Szubjektív élvezet Hasznosságérzet, amelyet egy termék elfogyasztásakor érzünk Az emberek arra törekszenek, hogy maximalizálják hasznosságukat

11 A határhaszon fogalma Határhaszon Marginal Utility Mennyit ér az ötödik szelet torta? Az utolsó elfogyasztott egységgel megszerzett többlethaszon Csökkenő határhaszon elve

12 A határhaszon fogalma TU Összhaszon MU Határhaszon szelet torta szelet torta

13 Az előnykiegyenlítődés elve A vagy B termékkosár választása esetén leszek elégedettebb? Az utolsó pénzegységre jutó határhaszon egyezzen meg minden terméknél MU/P = MU/P = MU/P = 1 pénzegységnyi jövedelem határhaszna Egy du. alatt kell felkészülnie 3 tárgyra. Hogy osztja meg a tanulási idejét a 3 tárgy között? Mi történik, ha feljebb megy az egyik termék ára?

14 Közömbösségi görbék Q1 U0 U1 U2 jobb kosarak x1 rosszabb kosarak x2 Q2

15 A költségvetési egyenes Q1 1: jövedelmünk nő 2: x2 termék ára nő x1 I1 I0 I2 x2 Q2

16 Optimális választás Q1 U0 U1 U2 I0 I1 x1 x2 Q2

17 Az ár A termék értéke pénzben kifejezve Mit jelent az ár számomra, ha veszek egy autót a használtautó-piacon Ft-ért? Jelzés értékű mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek Hasonló a helyzet a munkaerő-piacon is (hiányszakmában a fizetés emelkedik) Azok az árak eredményezik a kínálat és kereslet egyensúlyát, amelyek mellett a vásárlók pontosan ugyanannyit vennének, mint amennyit az eladók értékesíteni szeretnének.

18 Mi a piac? A piacot olyan mechanizmusként kell elképzelni, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók és eladók meghatározzák az árat, a termékek és szolgáltatások pedig gazdát cseréljenek. A piacgazdaság olyan finoman csiszolt mechanizmus, amely összehangolja az embereket, tevékenységeket és a vállalkozásokat az árak és piacok rendszere révén. Adam Smith: A nemzetek gazdasága (1776) a láthatatlan kéz minden egyén önösen saját céljait követi, cselekvéseik azonban mégis a közjót szolgálják

19 A piacok működése Cipő, Lakás, Pizza Kereslet Termékpiacok Kínálat Háztartások Mit? Hogyan? Kinek? Vállalatok Kínálat Tényezőpiacok Kereslet Munka, Föld, Tőkejavak

20 A tökéletes piac (perfect market) feltételei [standard mikroökonómia] A piaci szereplők racionális, önérdekkövető magatartása (pl. profitmaximalizálás) Tökéletes informáltság a tranzakcióval kapcsolatban Homogén jószág Sok, egymástól független vevő és eladó van a piacon A belépés és kilépés a piacra/piacról akadálytalan Az ár magában foglalja a tranzakcióval kapcsolatos összes kiadást és hasznot (nincs külön tranzakciós költség)

21 Piaci kudarcok: Amikor a láthatatlan kéz nem működik jól 1. Monopólium 2. Külső gazdasági hatások externáliák 3. Közjavak 4. Érdemes javak

22 Monopóliumok Túl nagy piaci befolyás egy kézben Az ár magasabb a piacinál Kibocsátás is alacsonyabb Extraprofit Kormányzati szerepvállalás szükségessége: 1. Árszabályzás 2. Tröszt- és kartell-ellenes törvények 3. Piacnyitás

23 Externáliák Negatív (költség): környezetszennyezés, zajártalom Pozitív (haszon): kutatás-fejlesztés, védőoltások Kormányzati szabályozás

24 Közjavak Pozitív externália szélsőséges esete Olyan termékek, amelyek esetében a szolgáltatás kiterjesztése egy további személyre nem jár költséggel, továbbá az embereket nem lehet kizárni e javak fogyasztásából. Hasznok túl nagy mértékben szóródnak és az ellenérték begyűjtése nehézkes Világítótorony, nemzetvédelem Állam, mint vásárló (adók!!!)

25 Érdemes javak Olyan jószágok, amelyeket az egyéneknek érdemes lenne fogyasztaniuk, mégsem teszik pl.: oktatás, biztonsági öv, szűrővizsgálatok Ellentéte is értelmezhető: nem érdemes javak pl.: alkohol, cigaretta

26 Méltányosság Egy piacgazdságban a jövedelmek és a fogyasztás egyenlőtlenségének elfogadhatatlanul magas szintjei alakulhatnak ki Tehát a jövedelemeloszlás nem feltétlen méltányos Ellenben ez nem jelenti a piac kudarcát!!! Méltányosság Redisztribúció Állami beavatkozás Progresszív adózás, transzferek (Fiskális politika; fiscus kosár) (Monetáris politika; money)

27 A kereslet Kereslet vizsgálata az ár függvényében (minden egyéb tényező változatlansága mellett) Kereslet csökkenése emelkedő ár mellett: Helyettesítési hatás Jövedelmi hatás

28 Mi befolyásolja a keresletet? 1. Átlagjövedelem 2. Piac nagysága 3. Összefüggő keresletű termékek árai 4. Ízlés, preferenciák 5. Sajátos hatások Kereslet változása keresett mennyiség változása

29 A kínálat Csökkenő hozadék elve (bor és szőlő) Termelési költségek árai: Ráfordítások árai (költségminimalizálás) Technikai fejlődés (gőzgép) Rokon termékek (H1N1 vs. szezonális vakcina) Kormányzati politika (minimálbér,adók) Sajátos hatások (időjárás szerepe a mezőgazdaságban)

30 Kereslet és kínálat egyensúlya Piaci egyensúly azon az áron alakul ki, amely mellett a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Piactisztító ár A vásárlók és az eladók is elégedettek Marshall-kereszt

31 Kereslet és kínálat változásai

32 Árrugalmasság Kereslet Ár változásának függvényében miként változik a keresett mennyiség Autó? Gyógyszer? Helyettesíthetőség Idődimenzió (gáz-fűtés) Rekordtermés paradoxona Kínálat Ár változásának függvényében miként változik a kínált (termelt) mennyiség Textilipar? Aranybánya? Termelési tényezők beszerezhetősége a piacokon Idődimenzió

33 Összefoglalva Az összes ráfordítás és kibocsátás egyensúlyi árának és mennyiségének meghatározásával a piac elosztja vagy adagolja a társadalom szűkös erőforrásait és javait a lehetséges felhasználási módok között.

34 A piaci mechanizmus következményei A piacról kiszorulnak azok a termelők, akiknek csak az egyensúlyi árnál magasabb áron éri meg eladni a termékeiket Nem jutnak hozzá a termékhez azok a potenciális vásárlók, akik csak az egyensúlyi árnál kisebb árat hajlandók, illetve tudnak megfizetni a termékért A piac nem méltányos!

35 Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Mi a közgazdaságtani optimum? Az erőforrások leghatékonyabb kihasználása Társadalmi szinten az összhaszon maximális Mikor maximális a társadalmi összhaszon? Ha az egyének hasznai külön-külön maximálisak Ez hogy érhető el? A piac biztosítja a források legoptimálisabb elosztását Szubjektív haszonelvűség

36 Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Az egészségügyben azonban ez nem működik Piac kudarca Fogyasztó nem tud helyesen dönteni A szakember segít Objektív haszonelvűség Össztársadalmi szinten eredményez maximális hasznosságot (pl.: kötelező védőoltás) Állam kiemelt szerepe!!!

37 Az egészségügyi szektor sajátosságai Származtatott kereslet: A fogyasztó az egészségnek, illetve az egészségi állapot javulásának tulajdonít hasznosságot, azonban a piacon nem az egészség jelenik meg, mint a csere tárgya, hanem az egészségügyi ellátás/szolgáltatás.

38 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Bizonytalanság Az egészségügyi ellátás iránti kereslet nehezen jelezhető előre. Az egyén maga is bizonytalan, hogy a jövőben mikor és milyen egészségügyi ellátásra lesz szüksége. A jövőbeli kockázat csökkentésének, megosztásának lehetősége a biztosítás!

39 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Externáliák Az externália olyan külső hatás, amely abból ered, hogy egyes piaci szereplők tevékenysége negatív vagy pozitív hatással van más szereplőkre anélkül, hogy kontrollálni tudnák ezt a hatást. Egészségügyi externáliák: fertőző betegségek ellátása (pl. védőoltás), dohányzásmentes életmód terjesztése

40 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Információs aszimmetria A tranzakcióban résztvevők egyike több információval rendelkezik, mint a másik, és így lehetősége van előnyre szert tenni. Például: szolgáltató és páciens között, a szolgáltató és a biztosító között

41 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Az információs aszimmetriából származó további sajátosságok: Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe: Az orvosnak több információja van a szükséges ellátásról, ezért a legtöbbször dönt/választ a páciens helyett. Szolgáltató által indukált kereslet (SID) A szolgáltató ügynöki szerepe révén hatással lehet a kereslet mértékére, jellegére. A beteg kiszolgáltatottsága A fogyasztó szuverenitása a fentiek miatt sérül.

42 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés A kínálati oldalon kialakuló szerveződések, például: méretgazdaságossági okok miatt, a korszerű technológia miatti nagy beruházások stb. Az ellátás minőségének védelme érdekében pl. kamarák szerveződnek. Költségek emelkedése (relatív mértékben is) Összetételhatás (technológiai fejlődés) Volumenhatás (öregedő társadalom) Árhatás (infláció+kereslet növekedés)

43 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Szolgáltatások általános jellemzői: megfoghatatlanság, tárolhatatlanság, elválaszthatatlanság, komplexitás, sokféleség, nehezen helyettesíthetőség

44 Az egészségügyi szektor sajátosságai (összefoglalás) Származtatott kereslet Bizonytalanság egészségbiztosítás piaca Externáliák Információs aszimmetria Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe Szolgáltató által keltett igény (SID) A beteg kiszolgáltatottsága Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés Költségek emelkedése Szolgáltatások általános jellemzői

45 Egy kis biztosításelmélet Feldobok egy pénzt Zéró összegű játék Az emberek általában kockázatkerülők Egy ember akkor kockázatkerülő, ha számára bizonyos nagyságú jövedelem elvesztésének lehetőségéből fakadó rossz érzés (félelem) nagyobb, mint ugyanakkora jövedelem megszerzésének lehetőségéből fakadó öröm. Jövedelem csökkenő határhaszna

46 Egy kis biztosításelmélet Mit csinál valójában a biztosító? Teríti a kockázatot Összegyűjti sok ember kockázatát és a negatív eseményre fogad: 1 ház leégésének esélye 1:1000 A kár összege: Ft Tehát 0,001 x = Ft Ft adminisztrációs költség Ft profit Biztosítás díja: Ft A fogyasztó mérlegelhet

47 Egy kis biztosításelmélet Mi szükséges egy piaci biztosító hatékony működéséhez? 1. Nagy számú eset 2. Egymástól független esetek 3. Tapasztalat a bekövetkezés valószínűségének megítéléséhez és amikor az egész mégsem működik Erkölcsi kockázat (moral hazard) Kontraszelekció

48 A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció I. Káros szelekció az átlagosnál alacsonyabb kockázati szinttel rendelkező egyének a közösségi díjszabáson alapuló biztosítási díjat magasnak érzékelik, így nem kötnek egészségbiztosítást a biztosító növeli a díjat (hogy a kevesebb ügyfél befizetéseiből is tudja fedezni költségeit) még többen lépnek ki a legnagyobb kockázatú egyének maradnak.

49 A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció II. Kockázati szelekció ( lefölözés ): szabadpiaci környezetben az üzleti biztosítók arra törekedhetnek, hogy ügyfélkörüket csak az alacsony kockázatú egyének alkossák. eszközök pl.: bizonyos magas költségű szolgáltatások kizárása a termékkörből, az alacsony kockázatúak számára vonzó szolgáltatási csomag kialakítása stb. társadalombiztosítás

50 A biztosítási piacból eredő sajátosságok Morális kockázat: A biztosított nem érzi közvetlenül az ellátással kapcsolatos költségek terhét, ezért kevésbé jellemzi magatartását a takarékosság, ezt a szolgáltató költségtudatosságának hiánya is erősítheti.

51 Piaci kudarcok tömkelege: 1. Objektív haszonelvűség Externáliák Információs aszimmetria Kínálat keltette kereslet 2. Társadalombiztosítás Moral hazard Kontraszelekció 3. Méltányosság (Equity, Access) Az egészségügy tehát egy különleges piac

52

53

54 Forrás: Figueras and McKee, 2012 Elkerülhető halálozás (megelőzhető)

55 Forrás: Figueras and McKee, 2012 Elkerülhető halálozás (kezelhető)

56 Új kihívások az egészségügy előtt A krónikus, nem-fertőző betegségek gyakoriságának növekedése A történelem folyamán sosem látott mértékben nőtt a születéskor várható élettartam és csökkent a csecsemőhalálozás Gyorsabban nőnek a egészségügyre fordított kiadások, mint a GDP Az egészségügyi kiadások egyenetlenül oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között.

57 Születéskor várható élettartam és az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2007-ben

58

59 Egy főre jutó egészségügyi kiadások évben (vásárlóerő paritáson) Forrás: OECD Health Data, 2010

60 Egy főre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás (2003) Férfi Nő Összesen Összesen Ft/fő/év

61 Születés vs. halálozás

62

63 MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI JÖVŐKÉPE Születések arányszáma 2012-ben: 9,1 ezrelék! 1980: 13,9 ezrelék, 1950: 20,9 ezrelék! Halálozások száma: 13,0 ezrelék 1980: 13,6 ezrelék, 1950: 11,4 ezrelék! Teljes termékenységi ráta: 1,32!!! 1980: 1,92, 1949: 2,54! 50 ÉV MÚLVA Pesszimista verzió: Kevesebb mint 8,0 millió lakos az 50 év alattiak és az 50 év felettiek aránya 1:1

64 Demográfiai kilátások

65 Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok A jövő?

66 Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok A jövő?

67

68 Következtetések 1. Az idősödő népesség egyre több betegséget mutat fel (kieső aktív prevenciós politika hiányában még hatványozottabban). 2. Az elszegényedés, a gazdasági problémák a legfontosabb betegséget okozó faktorok 1+2 = növekvő morbiditással kell számolni Magyarországon! 3. Az orvostudomány innovatív eredményei folyamatosan, évről-évre több forrást igényelnek. 4. A lakosság iskolázottsági színvonalának növelésével javul a népesség általános egészség-tudatossága

69 A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI Növekvő egészségügyi ellátási igények Növekvő szociális kiadások Generációk közötti konfliktusok Növekvő feszültségek a munkaerőpiacon - harc a munkahelyekért Növekvő halálozás és elszegényedés a fejlődő régiókban Feszültségek a szociális rendszerben és a munkaerőpiacon a migráció következtében

70 Levegőszennyezés Savas esők KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK Ózonréteg csökkenése Globális felmelegedés Erdőirtás, csökkenő zöldfelület Hulladékkezelés következményei/ talajszennyezés - ivóvízbázisok Kémiai biztonság

71 Világméretű tendenciák Egyéni szinten: növekvő egészségi ártalmak daganatos megbetegedések légzőszervi megbetegedések allergia/aszma bőrbetegségek táplálkozási betegségek stressz, lelki zavarok