MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG KIPP-KOPP, HOGY KI VAGYOK! Menedékkérôk hozzáférése a védelemhez Magyarországon

Átírás

1 MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG KIPP-KOPP, KOPOGOK. TALÁLD KI, HOGY KI VAGYOK! Menedékkérôk hozzáférése a védelemhez Magyarországon 2014

2 Tudta-e, hogy 2013-ban az Unióban Magyarországon nôtt a leginkább a menedékkérôk száma? Míg 2012-ben összesen 2157 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly öt. Ez egyetlen év alatt majdnem kilencszeres növekedés Tudta-e, hogy ezzel hazánkban adták be egymillió lakosra vetítve a negyedik legtöbb menedékkérelmet az uniós tagállamok között tavaly? Svédország Málta Ausztria Magyaro EU Tudta-e, hogy a beadott kérelmekhez képest csak Horvátországban és Lengyelországban született kevesebb döntés, mint nálunk? Miközben az átlagos menekültügyi eljárás Magyarországon az egyik leggyorsabb, mégis mindössze az ügyek 24 százalékát bírálták el érdemben. A külföldiek többsége az eljárás közben eltûnik. 17 % 19 % 24 % 75 % 95 % Horváto. Lengyelo. Magyaro. EU-28 Ausztria Nem érti, miért tûnnek el? Tudta-e, hogy az összes döntésnek mindössze a 8%-a volt pozitív nálunk, vagyis tavaly mindössze 360 kérelmezô kapott valamiféle védelmet a magyar államtól? Tudta-e, hogy az uniós átlag 35% volt? Ha az összes tavaly beadott kérelmet vetjük össze a pozitív döntésekkel, akkor a magyar találati arány még rosszabb, alig 2%, szemben a 26%-os uniós átlaggal. HU EU-28 EU-28 HU 8% 35% 2% 26%

3 Tudta-e, hogy a menekülôk által hosszú ideje preferált uniós tagállamokban az elbírált kérelmek jelentôs részénél még mindig pozitív döntés születik? 2013-ban Olaszországban 64, Svédországban 54, Nagy-Britanniában 38, Németországban 26, Franciaországban 17 százalékos volt ez az arány. HUN FRA GER GBR SWE ITA Csodálkozik, hogy a menekülôk inkább továbbmennek, nem várják meg döntést a Magyarországon folyó eljárásukban? És azt tudta-e, hogy 2013-ban 9688 külföldit küldtek vissza Magyarországról? Közöttük többen lehettek olyanok, akiket nem kellett volna származási országába visszaküldeni vagy a szomszéd országok hatóságainak átadni, mert kínzás, megalázó bánásmód vár rájuk, vagy már eleve üldözöttek voltak. Róluk szól ez a brossura! Mert az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendô. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Sokat idézett passzus ez Szent István király intelmeibôl. Azóta is erôs meggyôzôdésünk nekünk, magyaroknak, hogy menekülôket oltalmazó nemzet vagyunk. A történelemben voltak is szép példák erre: a mongolok ûzte kunok, jászok, aztán a török elôl menekülô görögök, szerbek, bolgárok leltek itt új hazát. A lengyelek többször is találtak nálunk oltalmat. A pogromok üldözöttjei, az oroszországi zsidók és a rabszolgaságban tartott romániai cigányok is itt kezdhettek új életet. Magyarország legutóbb nagy tömegben a délszláv háborúk elôl menekülô tízezreket fogadta be. Menekülôk azóta is folyamatosan érkeznek. De országunkból is meg-megújuló hullámokban menekültek el. A legtöbbet az 1956-os forradalom utáni exodust emlegetjük, amikor néhány hónap alatt mintegy 200 ezer honfitársunk indult útnak. Kevésbé ismert, hogy 1957-tôl 1989-ig újabb 200 ezer magyar menekült innen el.

4 Hogy hozzáfértek a védelemhez, hogy nem toloncolták vissza ôket, sôt új, emberi életre kaptak lehetôséget, az általános emberiesség és szolidaritás mellett egy nagyhatású nemzetközi menekültügyi szerzôdésnek, az évi Genfi Egyezménynek volt köszönhetô, amit hazánk ben írt alá. Ennek az egyik legfontosabb passzusa, hogy Egyetlen Szerzôdô Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. A visszaküldés tilalmát (non-refoulement) az Alaptörvény is kimondja óta pedig a menedéket kérô, ide akár papírok nélkül érkezô külföldiek mindaddig Magyarországon maradhatnak, amíg ügyükben döntés nem születik. Látszólag tehát minden rendben nálunk: a menekülôket biztosan nem fordítják vissza, minden oltalmat keresô kérését megvizsgálja a hatóság. A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai azonban sokszor mást mutatnak. A külföldieknek több csoportja van, amely nem vagy csak nehezen fér hozzá a menekültügyi eljáráshoz. Ilyenek a következôk: Akiknél eleve nem vizsgálják a visszaküldés tilalmát, mert a hatóság érdemben nem foglalkozik azzal, hogy a külföldi miért hagyta el hazáját ban közel tízezer esetben történt visszaküldés, átadás jelentôs többségében Szerbiába, ahol a külföldieket nem ritkán bántalmazzák, szociális ellátást nem kapnak, és ahonnan gyakran olyan országoknak adják át, amelyekben további kínzást, megalázó bánásmódot kénytelenek elszenvedni. Akiknél nincs érdemi vizsgálata a visszaküldés tilalmának, mert a rendôrség nem ellenôrzi a BÁH Dokumentációs Központja által kiadott országinformációs jelentésre támaszkodó véleményt. Ennél is nagyobb baj, hogy a szakvélemény gyakran egymondatos sablonos értékelés, amely egyáltalán nem tartalmaz indokolást. A sérülékeny csoportok, amelyeket az elôírások szerint speciális védelem illet meg. Ilyenek például a kiskorúak, várandós asszonyok,

5 üldözött szexuális kisebbséghez tartozók és azok, akiket hazájukban vagy menekülés közben traumatizáltak az átélt borzalmak. Ehhez képest az ilyen személyeknek a gyors felismerésére nálunk még nem alkalmaznak szakmai protokollt, és nincsenek jogi garanciák a sérülékeny személyek idôben történô felismerésére. A családjuktól elszakadt gyerekek életkorát például többnyire szemrevételezés vagy bemondás alapján állapítják meg. Akiknél elsikkadhat a menedékjogi kérelem, mert a hatóság külön nem tájékoztatja a külföldieket menedékjogi kérelem benyújtásának lehetôségeirôl. Ez azért is fontos lenne, mert jelenleg nincsen semmiféle belsô iránymutatás a rendôrségnél, hogy mit is kellene menedékkérelemnek tekinteni. A gyakorlat szerint a külföldinek aki nem ritkán magányos gyerek, csak az egzotikus anyanyelvét beszélô, némelykor idôs, beteg, iskolázatlan személy kifejezetten kérelmeznie kell a menedéket, nem elegendô, ha meghallgatásakor nyilatkozatában egyértelmû jeleit adja annak, hogy üldözés (például kínzás, halálbüntetés, rabszolgaság, stb.) áldozata lehet. Akiket rosszul tájékoztatnak, mert a rendôrség csak magyar nyelvû és a világnyelvek valamelyikére lefordított idegenrendészeti tájékoztatót ad át a külföldieknek. Ennek tartalmát az ezeken a nyelveken nem beszélôknek tolmács fordítja le jól-rosszul, de csak szóban. Egyébként is kérdéses, hogy a külföldiek mennyire értik meg ezt a bonyolult nyelvezetû tájékoztatást. Akik nem használhatják anyanyelvüket, noha a törvény szerint mindenkit, az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldit is megilleti az anyanyelv használatának joga. Ez fôleg akkor nehéz, sokszor lehetetlen, ha egy ritkán elôforduló nyelvet (például szingalézt, tamilt, szomálit) beszélôvel szemben folyik az eljárás. A hatósági tolmácslisták sorrendjét elsôsorban a tolmács gyors rendelkezésre állása és leginkább a szolgáltatás ára, nem pedig annak minôsége határozza meg. Akinek nincs szerencséje, és rosszabb tolmácsot kap, hatalmas hátrányba kerül az eljárás során. Akik nem kapnak jogi segítséget, mert államilag finanszírozott ingyenes jogi segítséget a külföldi a határon, elfogását követôen

6 egyáltalán nem tud igénybe venni, erre csak késôbb, a kiutasítását követôen az idegenrendészeti fogdán ( ôrzött szálláson ) van módja. Jelenleg egyetlen civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság biztosít ingyenes jogi segítséget a határon elfogott és elôállított külföldieknek, ugyanis az állami jogi segítségnyújtó szolgálat által kirendelt ügygondnok a tapasztalatok szerint az eljárásban többnyire passzív marad. Akik tudtuk nélkül kizáródnak a jogorvoslatból, mert kiutasítás ellen a törvény kifejezetten kizárja a közigazgatási úton kezdeményezhetô jogorvoslatot, tehát a fellebbezést. A külföldinek elvileg ugyan van lehetôsége a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére, és a határozat utal is a jogorvoslatra, azt azonban nem árulja el, hogy az érintettnek külön kell kérelmeznie a végrehajtás felfüggesztését is, mert a magyar idegenrendészeti szabályozás csak így engedné, hogy Magyarországon megvárhassa a bíróság döntését. A jogorvoslati lehetôség e ravasz elbújtatásának hála, ezt azonban a gyakorlatban senki nem kéri. SOTTO EMBARGO FINO A témáról készült jelentés itt olvasható: AL 15 OTTOBRE ALLE ORE menedekkerok-hozzaferese-a-vedelemhez andazioni erzi e rinvii verso paesi itorio nazionale bbero di esposti i bbligo di accertare/verificare il il trattamento cui cui sarebbero esposti i essere oggetto pingerli e di di valutare il il rischio che che la la persona possa essere oggetto protezione. d il che Tale ed il rischio che non non abbiano accesso effettivo alla alla protezione. Tale verso un paese pingimenti alla alla frontiera o differiti, nel nel caso di di rinvii verso un un paese luoghi sicuri. dall alto mare nella determinazione dello sbarco in in luoghi sicuri. itto andazioni al ricorso e luso quello differito, o rinvio devono garantire il il diritto al al ricorso e elle modalità con di nsivo, con chiara definizione delle tempistiche, delle modalità di di terzi e rinvii e verso paesi ritorio competente. nazionale bligo obbligo di accertare/verificare di il trattamento il cui cui sarebbero esposti esposti i i spingerli e di di e di e riammissione valutare di il rischio il rischio che che la persona la possa possa essere essere oggetto i dendo ed il rischio il rischio garanzie che che non non abbiano accesso effettivo dei alla alla protezione. Tale Tale norme sugli standard minimi dei diritti umani, includendo garanzie spingimenti iva ed il alla dovere alla frontiera o differiti, o differiti, nel nel caso caso di rinvii di rinvii verso verso un un paese paese di di ed il i a dall alto proibizione mare mare e nella di nella determinazione qualsiasi forma dello dello di sbarco espulsione sbarco in luoghi in luoghi collettiva sicuri. sicuri. ed il dovere o luso ent. ent. quello quello differito, o rinvio o rinvio devono devono garantire il diritto il diritto al ricorso al ricorso e e one ensivo, one rzi abbiano con vengano con chiara chiara non definizione effettuate delle previa delle tempistiche, verifica delle che che delle modalità i paesi terzi di di abbiano non non bbiano competente. adottato rifugiati e ai ai diritti umani fondamentali, ma ma altresì abbiano adottato zionale di di attuazione delle stesse. devono di e di riammissione devono essere e norme sugli sugli standard essere minimi pubblici. minimi dei dei diritti Eccezioni diritti umani, umani, includendo a questa garanzie regola devono essere oposti ezza la proibizione al nazionale. di parere qualsiasi di Tali Tali forma accordi forma espulsione dovrebbero collettiva essere ed ed il dovere il sottoposti dovere al al parere ment. e ione rocedere vengano effettuate virtù di di ad un previa previa verifica verifica che che i paesi i paesi terzi terzi abbiano non non accordi bilaterali di di riammissione si si deve procedere ad ad un un ro i rifugiati diritti nazionalità e ai e diritti ai diritti umani di tutti i eumani fondamentali, ma ma altresì altresì abbiano adottato azionale di attuazione di migranti, delle delle stesse. stesse. indipendentemente dalla loro loro nazionalità e e devono essere essere pubblici. Eccezioni a questa a questa regola regola devono devono essere essere za rezza nazionale. Tali Tali accordi accordi dovrebbero essere essere sottoposti al parere al parere ccorso in in mare irtù ttazione virtù di accordi accordi a nonchè bilaterali di riammissione di si deve si deve procedere ad ad un un tutela dei dei durante le le operazioni di di intercettazione i diritti tutti di tutti i migranti, i indipendentemente dalla dalla loro loro nazionalità e e nonchè lo o europeo rco dei migranti vincolante sugli obblighi degli stati relativi allo allo sbarco dei dei corso ccorso in in mare mare migranti ai tutela a tutela dei dei migranti durante durante le operazioni le di intercettazione di nonchè nonchè europeo llo e assistenza vincolante sugli sugli obblighi di di degli degli un stati stati interprete relativi relativi allo allo sbarco sbarco dei dei migranti igranti ni ni ai valichi relative all obbligo dello Stato di di fornire a tutti i migranti ai ai assistenza valichi na decisione di ormazioni sui di di un un interprete sui loro loro diritti, prima che che sia sia adottata una una decisione di di i ioni ropea., relative di di relative rinvio all obbligo in in Paesi dello dello terzi Stato Stato o di verso fornire kezdeményezése. di fornire Paesi a tutti a tutti i dell Unione migranti i ai valichi ai valichi europea. ne formazioni ere in mare. sui sui loro loro garantito diritti, diritti, prima anche prima che nelle che sia sia adottata operazioni di una di una decisione di di intercettazione in in e, i mare. Finanza, erie rinvio di rinvio di porto, Paesi in Paesi terzi la la iterzi o verso o verso Paesi Paesi dell Unione europea. Marina Militare, il il Corpo delle Capitanerie di di porto, sere e garantito anche anche nelle nelle operazioni di intercettazione di in mare. in mare. i truzioni Finanza, la precise Marina la Marina Militare, su su tale tale il obbligo. Corpo il Corpo delle delle Capitanerie di porto, di porto, i i truzioni precise precise su tale su tale obbligo. Access Access to protection: to protection SOTTO EMBARGO FINO AL a human righ AL OTTOBRE ALLE ORE PROJEKTVEZETÔ: ITALIAN COUNCIL FOR REFUGEES - PROJEKTPARTNEREK: COMISIÓN ESPAÑOLA DE AYUDA AL REFUGIADO (SPANYOLORSZÁG), GREEK COUNCIL FOR REFUGEES a (GÖRÖGORSZÁG), human right MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG (MAGYARORSZÁG), THE PEOPLE FOR CHANGE FOUNDATION (MÁLTA), PRO ASYL (NÉMETORSZÁG). Magyar Helsinki Bizottság Bajcsy-Zsilinszky út H-1054 Budapest, Hungary Tel/fax: (+36 1) , Fotó: Bôdey János Layout: fortin&bras studio Foto: Lorenzo Di Pietro Foto: Lorenzo Di Pietro Foto: Lorenzo Di Pietro Access to protection: a human right Ez a projekt az Európai Integrációs és Migrációs Program (EPIM) támogatásával valósult meg, ami az Európai Alapítványok Hálózatának együttmûködési Foto: Lorenzo Di Di Pietro Accesso alla protezione: Accesso un diritto alla protezione: umano un d Accesso alla alla protezione: un un diritto umano onsiglio Italiano Italiano per per i Rifugiati per i per i Rifugiati l del Velabro el Velabro 5/a 5/a - Velabro 5/a /a - Roma Roma Roma ir-onlus.org cirstampa@cir-onlus.org cirstampa@cir-onlus.org con la collaborazione di con la con collaborazione la collaborazione di di