Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola

Átírás

1 Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Busák István igazgató E G E R 2011

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ 4 A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból 4 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 6 1. Szerkezeti felépítés 6 2. Alapelvek, célkitűzések 7 3. Az iskola tanulói 8 4. Az intézmény nevelőtestülete 9 5. A képzés körülményei 9 II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok Küldetésnyilatkozat Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése Intézményi minőség célok 15 III. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége a minőségfejlesztési programban és annak működtetésében A jogszerű működés biztosítása A vezetői ellenőrzés rendje Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás Munkafeltételek biztosítása Humán erőforrással való gazdálkodás Az intézményi munka tervezése Stratégiai tervezés Az intézmény működési rendjének biztosítása (operatív tervezés) Éves munkaterv elkészítése Kulcsfontosságú folyamatok meghatározása a nevelő-oktató munka sikeressége érdekében A partnerkapcsolatok irányítása A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése Kommunikáció a partnerekkel Mérés, ellenőrzés, értékelés A mérés Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése) Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése) 43 IV. A minőségfejlesztési rendszer működtetése A minőségfejlesztési szervezet A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése Munkaterv Felelősségi mátrix Intézkedési tervek készítése 57

3 V. Az IMIP elfogadása, egyeztetések, felülvizsgálat, nyilvánosságra hozatal Az IMIP hatálybalépése Az IMIP érvényessége, felülvizsgálata Az IMIP jóváhagyását megelőző egyeztetések Az IMIP nyilvánosságra hozatala Záradék 59 VI. Legitimációs záradék 60 Diákönkormányzat vélemény-nyilvánítása 60 Szülő szervezet vélemény-nyilvánítása 60 Nevelőtestületi elfogadás Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fenntartói jóváhagyás 60 VII. MELLÉKLETEK számú melléklet: Programterv a tanévre számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez Tanulói kérdőív számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez Önértékelés számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez Vezetői értékelés68 5. számú melléklet : Partneri elégedettség vizsgálata- Szülői kérdőív 69 3

4 BEVEZETŐ A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -a írja elő az intézményi minőségirányítási program elkészítését: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63..) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a 4

5 javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. A törvényi előírásnak megfelelően az intézmény kialakítja partnerközpontú minőségirányítási programját. Az IMIP stratégiai alapdokumentuma az intézmény működésének. Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú. Legfontosabb partnereink: Közvetlen partnerek: - az intézményben dolgozó tanárok, - az intézmény alkalmazotti köre, - a szülők (szülői munkaközösség), - az intézményben tanuló diákok, - a fenntartó, - az intézménnyel kapcsolatban álló általános iskolák, mint a bejövő tanulókat kibocsátó intézmények, - a végzős diákokat fogadó legfontosabb intézmények. Közvetett partnereink: - Heves Megyei Pedagógiai Intézet, - Családsegítő Szolgálat, - Nevelési Tanácsadó, - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., - Sportegyesületek, - Gazdálkodó szervezetek. 5

6 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Szerkezeti felépítés Az ezredfordulón Eger és vonzáskörzetében megnövekedtek az ipari beruházások, a megjelenő gazdálkodó szervezeteknek pedig szükségük volt a minőségi munkaerőre. Ezért az oktatási terület e szegmensében mutatkozó igényt kielégítve kezdettől fogva az ipari szakemberképzést tekintetük a feladatunknak. A képzés első két évében a 9. és 10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, a hangsúly a közismereti, általánosan művelő tantárgyak tanításán van. A 10. évfolyamon az általános képzés mellett orientáló jellegű szakmai alapozás is történik, amely lehetőséget ad arra, hogy 16 éves korban a tanulók eldönthessék, mely szakterületen folytatják tanulmányaikat. A 11. és további szakképzési évfolyamokon, a munkaerőpiac igényeihez igazodó az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. Oktatott idegen nyelvek: német és angol nyelv. Megszerezhető szakképesítések a 10. évfolyamot sikeresen teljesítők részére: Elektrotechnika-elektronika szakirány OKJ Megszerezhető Szakképesítés Képzési idő Felvehető Villanyszerelő 3 év 16 fő Villanyszerelő 2 év 16 fő Gépészeti szakirány OKJ Megszerezhető Szakképesítés Képzési idő Felvehető Gépi forgácsoló 3 év 30 fő Gépi forgácsoló 2 év 30 fő Géplakatos 3 év 16 fő Hegesztő 2 év 30 fő 6

7 2. Alapelvek, célkitűzések Az alapítás óta eltelt idő nagyon rövid egy iskola életében, de ez alatt már kialakultak azok az értékek, amelyek mentén rendeződött a napjainkig tartó fejlődés. Ilyen értékek: széles körű általános műveltséget, a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő szakmai tudást adni a tanulóknak, és a társadalomba beilleszkedni tudó, munkát szerető, tovább fejlődni és tartalmas életvitelre képes emberekké nevelni őket. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak, de míg korábban az egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként széleskörű gépész, villamos, ill. informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé a szakmacsoporthoz tartozó valamennyi szakképzési területen. Az informatika meghatározó a gépész és villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Emellett segítjük diákjainkat a gépkocsivezetői engedélyek megszerzésében, különböző szakmai (CNC forgácsoló) tanfolyamok elvégzésében is. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. A modul rendszerű szakmai alapozás széles körű specializációt és rugalmas szakmaváltást tesz lehetővé. Szakképzésünk céljai: - felkészítse a tanulókat a szakmai vizsgákra, - kielégítsük a térségben jelentkező munkaerőpiaci keresletet, - a képzésben résztvevők részére olyan tudást adjunk, amely lehetővé teszi, hogy: biztosan munkahelyet találjanak, a munkahelyen megállják helyüket, a munkahely által igényelt és biztosított szakmai továbbképzéseket eredményesen elvégezzék, a gazdasági szerkezet változásából adódó esetleges átképzéseket megfelelő szakmai alapokon felvállalhassák. 7

8 - szakmájukat szerető, csoportos munkavégzésre képes, idegen nyelvet értő szakembereket neveljünk, akik képesek arra, hogy: elvégezzék a kvalifikált munkát (pl. CNC gépek kezelés, mérési-ellenőrzési feladatok ellátása stb.) középszintű műszaki munkakörökben dolgozzanak. Az iskola képzési célja tehát egyértelmű: a valós munkaerőpiac kielégítése. 3. Az iskola tanulói Az iskola tanulói létszáma október 1-jén 208 fő. Az osztályok száma: 7 Tanulóink fele helybeli, a többiek döntő része Heves megyéből kerül iskolánkhoz, de vannak a környező megyékből érkezők is. A vidékiek 5 %-a veszi igénybe az intézményünk kollégiumát, a többiek naponta bejárnak. A bejáró tanulók nemcsak sok időt veszítenek az utazással, hanem számukra korlátozott a tanórán kívüli programokban való részvétel, s körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása is. Tanulóink összetétele heterogén, mely megmutatkozik az előképzettségben, a tanuláshoz való viszonyban, a viselkedéskultúrában. Ily módon egyaránt feladatot jelent a beiskolázási hátrányok mielőbbi ledolgozásával a képességek minél teljesebb kibontakoztatása, ill. a kiemelkedően tehetséges tanítványaink fejlesztő gondozása. Az utóbbi években beiskolázásunk állandósult. Kevés az olyan tanuló, aki nem első helyen bennünket választott. Ez azért fontos, mert a tanulók belső motiváltsága a kezdeti időszakban ezen esetben kedvezőbb. Tanítványainkat átlagban kétszeres jelentkezési létszámból választhatjuk ki. Tehetséges, jól felkészült tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az SZKTV és egyéb tanulmányi versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, pályázatokon. 8

9 4. Az intézmény nevelőtestülete Az iskolai nevelő-oktató munkához a személyi feltételek, a szakos ellátottság biztosított. A nevelőtestületben az ország pedagógus társadalmának nemek közötti arányát tekintve - elsősorban a műszaki jelleg következtében - nagyobb a férfiak létszáma. A tanárok életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az nevelőoktató munka színvonalának emelésére Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, érdeklődéssel, tevékenyen kapcsolódnak be különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, a meglévő feszültségekről, gondokról, s ezáltal a nevelőtestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt. Az elméleti felkészültség és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek, amelyekbe az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok szerveződnek. 5. A képzés körülményei Az intézmény rendelkezésére az alábbi helyiségek állnak: 12 tanterem, ill. műhely, nyelvi laboratórium, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, lőpálya, két szabadtéri pálya. A korábbi képzési rendszereknek helyet adó tanműhelyeket saját kivitelben pályázati pénzeszközökből és a szakképzési alap felhasználásával, számítógépparkkal felszerelt korszerű szakmai termekké alakítottuk át. A tárgyi feltételek közel ideálisak az elektronika, a gépészeti ismeretek és az informatika oktatásához. 9

10 II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok A Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma, mint fenntartó az alábbi minőségi elvárásokat fogalmazta meg az Intézmény számára: - Az általánosan képző évfolyamokon törekedni kell az elméleti és alkalmazott tudás egyensúlyának megtalálására az egyes tantárgyak sajátosságainak megfelelően minél nagyobb lehetőséget kell teremteni a probléma megoldási, a gondolkodási képességek fejlesztésére. - A szülői igényekhez és a tanulói képességekhez igazodva ki kell alakítani az egyéni és a differenciált bánásmódot, a tehetséggondozás megfelelő formáit. - A tanulók idegen nyelvi kommunikációs és informatikai, valamint a műszaki gondolkodásukat megalapozó matematikai ismereteit, képességeit kiemelten kell fejleszteni. - Folyamatos feladat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmakínálat alakítása, a gyakorlati képzés korszerűsítése. - A szakképzésben fontos a szakmaváltást is lehetővé tevő tanulási képességek és motiváció kialakítása. - Folyamatosan mérni kell a legfontosabb partnereink igényeit és elégedettségét, melynek eredményeit be kell építeni a stratégiai és az éves tervezésbe. Az oktatási szerkezet és tartalmi szabályozás változásainak megfelelően folyamatosan fejleszteni kell az iskola szervezetét a minőségbiztosítás keretein belül azonosított partnerek igényeinek figyelembevételével. 10

11 - Törekedni kell arra, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon a minőségfejlesztési céljainkkal és az iránti elkötelezettséggel a kölcsönös bizalom és megbecsülés légkörében a legjobb szakmai tudásukkal végezzék munkájukat. - Teljesüljön az a fontos követelmény, hogy: a gyakorlati képzés során tanulóink találkozzanak a technológiai folyamatokban alkalmazandó minőségfejlesztési követelményekkel. - Célunk az, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modell a minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében hatékonyan működjön. A kiépített rendszer biztosítsa a folyamatos fejlesztést, melynek érdekében minőségügyi támogató teamet működtetünk. A rendszer kiépítése, bevezetése és működtetése érdekében az intézmény vezetése az alábbiakat biztosítja a fenntartói elvárások alapján: Működteti a 3 fős minőségügyi csoportot. A csoport évente vizsgálja, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálja és értékeli, továbbá az intézmény eredményességét, a pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, a nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát,a szülők, a tanulók elégedettségét. A szabályozott folyamatainak működtetése, a folyamatos fejlesztés érdekében működteti a folyamatgazda rendszert. Működtetjük a belső audit rendszerét, amely keretében évente két területet átfogó vizsgálatra jelölünk ki. Megállapításait a stratégiai és az éves tervezésnél figyelembe vesszük. A minőségügyi csoport rendszeresen beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról, az ellenőrzések és az auditok eredményeiről. Mindezen eredmények és az intézményi indikátorrendszer mutatói jelentik az éves értékelésnek az alapját, amelyet az igazgató mutat be a tanévzáró értekezleten. 11

12 2. Küldetésnyilatkozat - Intézményünk a korszerű műszaki szakképzés bázisaként tanulóit versenyképes kínálattal várja, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségeiknek megfelelően tanulhassanak. - Célunk olyan értékek és alapkészségek közvetítése, kialakítása, amelyek birtokában a kikerülő fiatalok korszerű, használható, alkalmazható tudással rendelkeznek és képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. - Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak - Az ismeretanyag átadása a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskolai élet tevékenységének egészén keresztül történik. - Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. - Szakképzésünkben a szakképzési irányok és a szaktárgyi ismeretek megválasztásával a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismerteteket közvetítünk. - Az nevelő-oktató munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, a korszerű tárgyi feltételrendszer kialakításával biztosítjuk. - Gyermekközpontú, követelményeket támasztó, ugyanakkor humánus neveléssel és oktatással segítjük tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségfejlődését, a folyamatos önfejlesztés képességének kialakítását. 12

13 3. Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. A szabadidős tevékenységet a szülői, tanulói igények figyelembevételével alakítjuk ki. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; rugalmasan alkalmazható ismereteket közvetítünk. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi, hatékony, törvényes, szakszerű munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, kialakuljon bennük a folyamatos tanulás, fejlődés képessége. Céljaink érdekében az esélyegyenlőséget, eredményességet, átláthatóságot, kiszámíthatóságot, tanuló- és partnerközpontúságot, mint alapértékeket szem előtt tartva végezzük munkánkat. 13

14 4. A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette, és működtetni kívánja a Comenius 2000 I. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: - partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére; - folyamataink szabályozására; - a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére; - a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése során intézményünk életében, a résztvevők gondolkodásmódjában újnak számító követelmények fogalmazódtak meg. A program kiépítése és működtetése több éves, komoly belső erőforrásokat igénylő elkötelezettség, melynek sikeréhez az iskolavezetés és a nevelőtestület aktív támogatása elengedhetetlen. 14

15 5. Intézményi minőség célok Cél Időtartam Sikerkritérium Indikátor Elégedettségi szint 90 % felett. Visszajelzés 80 % felett. Pályaorientáció tartalmi fejlesztése. 1. A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába. Folyamatos információcsere biztosítása. - visszaérkező mérési lapok száma - elégedettségi szint - elvárások megvalósított elvárások aránya 2. Piacképes (a társadalmi igényeknek megfelelő oktatási szerkezet működtetése 3. Tartalmas szabadidő és tanórán kívüli tevékenység kialakítása 4. Az intézmény által képviselt értékek beépítése a nevelési- oktatási gyakorlatba 5. Megfelelő felkészültségű alkalmazotti kör kialakítása. Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál. 6. A szervezeti kultúra fejlesztése folyamatos 4 év folyamatos Tanulói elégedettség 80 %, szülői elégedettség 90 % felett. Választott szakma elhelyezkedés az adott szakmában (évente +). Tanulói elégedettség, szülői elégedettség, dui programok számának növekedése, iskolai sportkör hatékony működtetése. Elégedettségi mérésekben jelentkező pozitív változás. 2 év 100%-os szakos ellátottság. Belső képzések szervezése. Továbbképz ési terv teljesítése. Rendszeres módszertani továbbképzés 3 év Klímateszttel kimutatott - képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya - munkába állás (12.évf. elégedettségi szintje) - jelentkezők és felvettek aránya - elégedettségmérés - munkatervek (isk., szabadidő szervezés, DÖK) programok számának változása - jelentkezők számának alakulása - mérési lapok elemzése - mérési lapok elégedettségi %- ának emelkedése - alkalmazottak végzettsége - hiányzó szakemberek száma - továbbképzésekben résztvevők száma - klímateszt eredményei 15

16 7. Együttműködés a helyi és országos intézm.-kel, szervezetekkel 8. Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése 9. Fokozni kell a szakmai munkaközösségekben folyó műhelymunkát, csapatmunkát és a tervszerű ellenőrzést 10. Tovább kell keresni és kihasználni az iskola kollégiumi egység adta lehetőségeket mind a szakmai munka, mind pedig a tárgyi feltételek jobb kihasználása terén 11. Az információáramláson túl az értékelésre, a dicséretekre, ill. a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. Erősíteni kell a megbeszélések műhelymunka jellegét a kreativitás kibontakoztatása érdekében 12. A minőségirányítási rendszer folyamata és tevékenységi, ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése 13. Országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek viszonya az országos átlaghoz 14. Az oktatási munka gyakorlatában az oktatást és kompetenciafejlesztést segítő módszerek beépítése (projektrendszerű és kooperatív technikák). pozitív változás folyamatos Működő kapcsolat az - ált. és középiskolákkal, gazdálkodó szerv.-kel 5 év Jelenlegi tapasztalatok - értékelések, alapján értékelési, mérések mérési rendszerünk. - értékelések összegzések 3 év Egységesebb - munkatervek, követelmények. tanmenetek Egyenletes terhelés. - tantárgyfelosztás Kezdeményezések. 2 év 2 év 5 év 5 év 2-3 év Munkatervek egyeztetése. Közös programok. Egyforma követelményszint. - munkatervek - felmérési eredmények Elégedettségi mutatók - felmérési javulása. Aktivitás eredmények fokozása. Jobbító javaslatok. - megvalósított javaslatok száma A rendszer beépülése a - folyamatok mindennapi életbe. kidolgozása, leírása - mérési eredmények pozitív változásai Az eredmények javulása, az országos átlag elérése. A kompetenciaalapú oktatást szolgáló módszerekkel oktatott tanulók arányának növekedése. - felmérési eredmények - érintett pedagógus és tanuló szám 16

17 15. Új típusú technikai eszközök (interaktív tábla), ill. hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok és módszerek kidolgozása 2-3 év Közismereti tantermek interaktív táblával való felszerelése, adaptált tananyagok rendszeres használata, innovációs készség javulása. - interaktív táblával rendelkező tantermek aránya - új módszerrel oktatott tanulók aránya - ped. továbbképzés adott területen 17

18 III. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Az iskola a minőségpolitikájának végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert működtet (Kt. 40. (10) bekezdése, valamint a 3/2002. (II.15.) OM rendelet 4. (1), (2) és 5 (1) bekezdése). A minőségfejlesztési rendszer biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez. 1. A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége a minőségfejlesztési programban és annak működtetésében. - Az intézmény vezetése elkötelezett az IMIP kidolgozásában és végrehajtásában. - Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. - Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési program végrehajtására. - Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működést. - Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit, egyezteti azok tartalmát. - Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. - Kapcsolatot tart fenn a közvetlen és közvetlen partnerekkel, koordinálja az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. - Menedzseli az intézményt. - Felügyeli a rendszer működését. Cél: az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával, folyamatok, szabályozások rendszerével. 18

19 1.1 A jogszerű működés biztosítása Az iskolavezetés feladata az intézmény jogszerű működéséről való gondoskodás. Ennek érdekében biztosítja az intézményhasználók számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézményi szintű belső szabályzók) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A vezetés a jogszabályok változását követi, azokról tájékoztatást ad az érintetteknek. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok jogszerűségét és hatályosságát biztosítja. 1.2 A vezetői ellenőrzés rendje A vezetés ellenőrzési rendszert működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: jogszerűség, rendszeresség, tervezettség, dokumentáltság. A vezetés a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Az ellenőrző feladathoz tartozó tevékenységek: tanulmányi munka ellenőrzése, versenyeredmények figyelemmel kísérése, fegyelmi ügyek, jutalmazások, munkaközösségi tervek, az országos kompetenciamérések eredményeinek okfeltáró elemzése, belső mérések eredményeinek értékelése, pedagógus és nem pedagógus munka ellenőrzése, házirend, ügyeleti rendszer, pedagógiai program végrehajtása, SZMSZ, éves terv, 19

20 gazdasági-pénzügyi terület. 1.3 Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás Folyamatok igazgató igazgatóhelyettes gazdasági vezető minőségfejlesztési csoport munkaközösség vezetők stratégiai tervezés X éves tervezés X vezetői ellenőrzés X intézmény működtetésének ellenőrzése X X irányított önértékelés partnerek azonosítása X X panaszkezelés X X munkaerő kiválasztás és betanítás X X továbbképzési tervezés X X X Belső értékelési rendszer X eszközbeszerzés X X ösztönzőrendszer X pénzügyi források X X biztonságos munkavégzés X pedagógusok szakmai együttműködése X X X tanulói értékelés X X Belső audit X X 20

21 1.4 Munkafeltételek biztosítása Cél: a megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság, rendszeres, mindennapi biztosítása. Az intézmény vezetése folyamatosan értékeli a fenti feltételek teljesülését. A feladathoz tartozó tevékenységek Tanulók részére sportoktatáshoz öltöző, fürdő biztosítása Fizikai alkalmazottak öltöző, zuhanyzó biztosítása Védőruhák, védőfelszerelések, tisztálkodó eszközök Képernyő előtti munkavégzése Szabályozás helye Kötelező taneszköz jegyzék Üzemi megállapodás Üzemi megállapodás, SZMSZ Jogszabály szerint 1.5 Humán erőforrással való gazdálkodás Az alkalmazottak felvétele, betanítása Az iskola kidolgozza az új alkalmazottak felvételének és betanításának rendjét, annak érdekében, hogy a kiválasztás egységes szempontrendszer szerint történjen. Az új munkatársak ismerjék meg az intézményi hagyományokat, a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos és egészséges munkavégzés szabályait és feltételeit. A feladathoz tartozó tevékenységek: a pedagógiai végzettség megfelelőségének vizsgálata, a pedagógiai gyakorlat vizsgálata, a gyakornoki rendszer működtetése, óralátogatás, a munkaközösség vezető véleményének kikérése, a munkarend és szokások ismertetése, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás A továbbképzési rendszer A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. A nem pedagógus dolgozók a gazdasági vezetővel egyeztetik további igényeket. 21

22 A feladathoz tartozó tevékenységek: az oktatással kapcsolatos továbbképzések figyelemmel kísérése, munkaközösségi terv és a továbbképzési terv harmonizálása, továbbképzési terv készítése, pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyéni képzéseinek figyelembe vétele A belső értékelési rendszer működtetése Az iskola vezetése partnereivel együttműködve kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét a küldetésnyilatkozatban, a Pedagógiai programban, a Szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott alapértékekre építve. A belső értékelési rendszer magában foglalja az intézményben vezetői feladatokat ellátók, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak önértékelését és vezetői értékelését a évi LXXI. 9. -ában foglaltak, továbbá a fenntartó elvárása szerint. A feladathoz tartozó tevékenységek: tanári adminisztráció értékelése (napló, törzslap, beírási napló), írásbeli feljegyzés értékelése, pedagógus önértékelés és vezetői értékelés, nem pedagógus dolgozók értékelési szempontrendszerének kidolgozása Az ösztönző rendszer működtetése Az iskola kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló anyagi és erkölcsi elismerés intézményi alapelveit, rendjét, jogszabályi megfelelőség alapján. Az ösztönzés lehetséges formái: belső kitüntetés adományozása, kereset kiegészítés a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseinek a figyelembevételével (pályázatírás, célfeladat kijelölése estén). 22

23 2. Az intézményi munka tervezése 2.1 Stratégiai tervezés Az iskolában a stratégiai tervezés két alapdokumentumban jelenik meg, a Pedagógiai programban és a Minőségirányítási programban. A Pedagógiai programban a stratégiai tervezést az iskola küldetése, jövőképe, az intézményi célok és pedagógiai alapelvek jelentik. Ezt a tervezési szintet az IMIP-ben a minőségpolitikai nyilatkozat, és a minőségcélok meghatározása jelenti. Ezekben az intézmény hosszú távú céljainak rögzítése történik. A fejlesztéseket a hosszú távú célnak megfelelően lehet kijelölni. Stratégiai tervezést tartalmaz a vezetői pályázat cél és feladat rendszere, mely meghatározza az intézmény hosszú és középtávú céljait és azok rövid távú megvalósítását. Az iskola stratégiai tervezési szintjébe kell sorolni a kompetenciafejlesztés feladatainak megvalósítását és ellenőrzését. A feladathoz tartozó tevékenységek: a pedagógiai program fejlesztési irányzatainak, fejlesztési feladatainak megvalósítása és ellenőrzése, a minőségirányítási program továbbfejlesztésének irányainak, fejlesztési feladatainak megvalósítása és ellenőrzése, nevelőtestület bevonása a vezetői tervezésbe, célzott vezetői értekezletek szervezése, képzési kínálat tervezése az Agria TISZK Társasággal összehangolt stratégiai tervezés, a kompetenciafejlesztés feladatainak megvalósítása és ellenőrzése. Cél: olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladat: érvényesüljön a stratégiai tervezés, tervezési szintek meghatározása, az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Meglévő elemek: Pedagógiai Program (Helyi tanterv) IMIP 23

24 A pedagógiai tervezés folyamatszabályozása A folyamat célja az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: Feladat Felelős Érintett Informált Határidő 1. Az igazgató tájékoztatója a igazgató tantestület szeptember kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. A kibővített iskolavezetőség igazgató kibővített nev. test. szeptember feltérképezi, majd azonosítja a HPP isk.vez. (Helyi Pedagógiai Program) módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. Megalakulnak a munkacsoportok. igazgató minőségfejl. team A munkacsoportok felülvizsgálási igazgató munkacsop.- témakört választanak maguknak. ok nev. test. nev. test. szeptember közepe szeptember vége Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését. A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. A tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. igazgató nev. test. október eleje csoportvezetők csoportvezetők munkacsop.- ok tagjai munkacsop.- ok tagjai igazgató igazgató október vége november közepe igazgató nev. test. november közepe Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. Az így kiegészített pedagógiai programot a szülői szervezet ülésen munkacsoportok vezetői igazgató DÖK nev. test. iskolaszék, DÖK november vége december eleje 24

25 elfogadjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a testület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, diákok) Az igazgató a módosított HPP-t felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott HPP nyilvánosságra hozatala. igazgató minőségfejl. team igazgató december közepe igazgató nev. test. január közepe igazgató nev. test, szülők, tanulók január vége igazgató fenntartó második félév eleje igazgató nev. test, szülők, tanulók, fenntartó Márciusáprilis A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve kitöltő Megőrzési hely A HPP módosításra kibővített isk. Minőségügyi szoruló területe, vezetőség kézikönyv folyamatai Megalakult nev-okt. Minőségügyi munkacsoportok listája minőségi kör kézikönyv A területekhez rendelt munkacsoportok listája vezetője nev-okt. minőségi vez.-je Minőségügyi kézikönyv Módosító javaslatok, munkacsoportok Minőségügyi kiegészítések kézikönyv Kiegészített HPP munkacsoportok Minőségügyi kézikönyv Megőrzési Másolatot kap idő 1 év munkacsoportok 1 év igazgató 1 év igazgató 1 év igazgató 5 év könyvtár, igazgatói iroda 25

26 A minőségpolitikai tervezés folyamatszabályozása A folyamat célja az IMIP Minőségpolitikai nyilatkozatának és Minőségcéljainak felülvizsgálata, módosítása. Ezzel összefüggésben a teljes IMIP felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: Feladat Felelős Érintett Informált Határidő 1. Az igazgató tájékoztatója a igazgató tantestület szeptember kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. A kibővített iskolavezetőség igazgató kibővített nev. test. szeptember feltérképezi, majd azonosítja a IMIP isk.vez. módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. Megalakulnak a munkacsoportok. igazgató minőségfejl. team A munkacsoportok felülvizsgálási igazgató munkacsop.- témakört választanak maguknak. ok nev. test. nev. test. szeptember közepe szeptember vége Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését. A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. igazgató nev. test. október eleje csoportvezetők csoportvezetők munkacsop.- ok tagjai munkacsop.- ok tagjai igazgató igazgató október vége november közepe A tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. igazgató nev. test. november közepe Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy munkacsoportok vezetői nev. test. november vége 26

27 héten belül. Az így kiegészített IMIP-et a szülői szervezet ülésén elfogadjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített IMIP megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja az IMIP fejlesztési módosításait. Ha a testület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, diákok) Az igazgató a módosított IMIP-et felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott IMIP nyilvánosságra hozatala. igazgató DÖK igazgató iskolaszék, DÖK minőségfejl. team igazgató december eleje december közepe igazgató nev. test. január közepe igazgató nev. test, szülők, tanulók január vége igazgató fenntartó második félév eleje igazgató nev. test, szülők, tanulók, fenntartó Márciusáprilis A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve kitöltő Megőrzési hely A IMIP módosításra kibővített isk. Minőségügyi szoruló területe, vezetőség kézikönyv folyamatai Megalakult nev-okt. Minőségügyi munkacsoportok listája minőségi kör kézikönyv A területekhez rendelt munkacsoportok listája vezetője nev-okt. minőségi vez.-je Minőségügyi kézikönyv Módosító javaslatok, munkacsoportok Minőségügyi kiegészítések kézikönyv Kiegészített IMIP munkacsoportok Minőségügyi kézikönyv Megőrzési Másolatot kap idő 1 év munkacsoportok 1 év igazgató 1 év igazgató 1 év igazgató 5 év könyvtár, igazgatói iroda 27

28 2.2 Az intézmény működési rendjének biztosítása (operatív tervezés) Az iskolavezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend,) a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről, megfelelőségéről és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. A feladathoz tartozó tevékenységek: a minőségfejlesztési csoport működtetése (a minőségfejlesztési csoport ügyrendje), a pedagógiai program feladat és eszközrendszerének tervezése, a minőségirányítási program minőségfejlesztési rendszerének tervezése, illetve továbbfejlesztése, a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása, kötelező és intézményi szabályozások elkészítése, felülvizsgálata, módosítása, hozzáférések biztosítása. A folyamat leírása hasonló lépésekben történik, mint a HPP és IMIP módosítása (a 2.1 pontban leírtak szerint). 2.3 Éves munkaterv elkészítése Az iskola vezetése az intézményt érintő külső és belső ellenőrzések, mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a fejlesztendő, javítandó területeket. A folyamat célja, hogy a munkaterv meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A feladathoz tartozó tevékenységek: jogszabályi határidők, fenntartói ütemterv tanulmányozása, iskolai események ütemezése, tanórán kívüli tevékenységek ütemezése, a kompetencia jellegű intézményi belső mérések ütemezése. 28

29 A folyamat leírása: Feladat Felelős Érintett Informált Határidő igazgató tantestület, tantestület augusztus DÖK vezető vége Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi, tárgyi és szervezeti feltételekről. A fentieket figyelembe véve a tantestület az első megbeszélésén meghatározza a célokat, célértékeket. Cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, időkereteket, felelősök rendelése, ellenőrzéshez, értékeléshez Ezzel egy időben a DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. A munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. igazgató nev. test. augusztus vége igazgatóhelyettes DÖK felelős, GYIV felelős munkaköz. vezetők igazgató igazgató nev. test. augusztus vége nev. test. igazgató augusztus vége nev. test. igazgató augusztus vége munkaköz. vezetők, GYIV felelős, DÖK vezető munkaköz. vezetők augusztus vége augusztus vége Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv igazgató munkaköz. Vezetők DÖK vezető augusztus vége igazgató tantestület augusztus vége igazgató nev. test. Fenntartó, szülő tanévnyitó értekezlet 29

30 elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. Az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. igazgató iskolatitkár szeptember 15. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvez. dosszié 1 tanév - (jegyzőkönyvtár) 2. Órarend Ig. helyettesek ig. helyettesi ½ tanév tanárok iroda 3. DÖK és ifj. DÖK vez., ifj. igazgatói iroda 1 tanév - véd.-i munkaterv védelmi vezető 4. Munkaközösségi tervek munkaköz. vezetők igazgatói iroda 1 év munkaköz. vezetők 6. Mérési terv igazgató igazgatói iroda 1 év mk. vezetők 7. Program füzet igazgató és ig. helyettesek igazgatóhelyettesi iroda 1 év szülők, alkalmazotti közösség 8. Tájékoztatási igazgató minőségügyi 1 év - rendszer kézikönyv 9. Az intézmény munkaterve igazgató igazgatói iroda 1 év fenntartó 2.4 Kulcsfontosságú folyamatok meghatározása a nevelő-oktató munka sikeressége érdekében A pedagógiai program fejlesztése A kötelező foglalkozáson kívül megfelelés a partneri elvárásoknak, kiegészítő és szolgáltató tevékenységek meghatározása. A korszerű pedagógiai, nevelési-oktatási módszerek alkalmazása. A feladathoz tartozó tevékenységek: fejlesztő tevékenység, szabadidős tevékenység szervezése, kompetencia alapú oktatás előtérbe helyezése. 30

31 2.4.2 A módszertani kultúra fejlesztése A nevelőtestület (munkaközösség) ajánlása alapján az iskola meghatározza és összegyűjti a nevelő-oktató munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről és az intézményi nevelési-oktatási programnak megfelelően fejlesztési projekteket készít, amelynek keretében ösztönzi a jó gyakorlatok elterjedését. A feladathoz tartozó tevékenységek: munkaközösségi értekezletek, óralátogatások, pedagógus továbbképzés, csoportbontásos oktatás, projektmódszer és kooperatív technikák alkalmazása A tanulás támogatása A tanulók ismeretszerzését segítő eszközök, módszerek összegyűjtése, melyek a tanulói teljesítmények intézményi elvárásának való megfelelőségét teszik lehetővé. A feladathoz tartozó tevékenységek: pedagógiai, módszertani értékelés osztályközösségenként, kapcsolattartás a pedagógiai tanácsadó szolgálattal, iskolapszichológussal, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása, tehetséggondozás Pedagógusok együttműködése A nevelőtestület meghatározza az együttműködés formáit, amelyek eredményes pedagógiai munkát tesznek lehetővé. Az együttműködés, találkozások gyakoriságát a szabályozókon kívül az események, feladatok aktualitása határozza meg. A feladathoz tartozó tevékenységek: munkaközösségi értekezletek, egy osztályban tanítók megbeszélése, nevelőtestületi értekezletek, hospitálás, jó gyakorlat elterjesztése (egyéni és munkaközösségi szinten), 31

32 értékelő esetmegbeszélések a mérési eredmények tükrében iskolai projektnapok szervezése A tanulók előrehaladására vonatkozó pedagógiai tervezés A munkaközösségek a pedagógiai programnak megfelelően, azonos szempontrendszer alapján készítik a helyi tanterv előírásai szerint a tanmeneteket. A tantárgyi haladást félévenként egyeztetik a munkaközösségi tagok a tanmenetekkel. A teljesültség foka szerint meghatározzák további teendőiket. Az oktatás során kompetenciák fejlesztését célzó feladatokat alkalmazunk. A tanulók és tanulócsoportok teljesítményét a tanévben folyamatosan mérjük és teljesítményüket egyénileg és csoportonként értékeljük. A feladathoz tartozó tevékenységek: a tanmenetek tartalmi és formai követelményeinek meghatározása, a tanmenetek felülvizsgálati kritériumainak meghatározása, tankönyvválasztás, tanmenetek félévenkénti teljesültségének vizsgálata, a tanulók és tanulócsoportok teljesítményének mérése és értékelése, tanulmányi versenyre történő felkészítés, az idegen nyelv oktatása, felkészítés a szakmai oktatásban való részvételre A tanulók értékeléséhez szükséges követelmények és mérőeszközök meghatározása A feladathoz tartozó tevékenységek: értékelési követelmények meghatározása, mérési területek, eszközök meghatározása (országos kompetenciamérés 10 évfolyamon, intézményi bemeneti -9. évfolyamon, és kimeneti mérés 12. évfolyamon => kétszintű érettségi vizsga), a helyi tantervben előírt követelmények, kompetenciák teljesítési szintjének mérése, a tanulók fizikai állapotának mérése, a mérési adatok elemzése, felhasználása. 32

33 3. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb feladatokhoz, tevékenységekhez, ill. segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, ill. a sikeres tevékenységek folytatásához. Cél: a partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése. Feladat: A területen meglévő Comenius I. folyamatainak fejlesztése 3.1 A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése A feladathoz tartozó tevékenységek Azonosítás Igényfelmérés Elemzés Fejlesztendő területek kijelölése Szabályozás helye Minőségirányítási Kézikönyv Partneri igény és elégedettség mérés (lásd: pont) Minőségirányítási Kézikönyv 3.2 Kommunikáció a partnerekkel Cél: Az intézmény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Feladat: Az intézmény minőségfejlesztő csoportja minden nevelési év elején szeptemberben azonosítja a partnereket és elvégzik az információs tábla frissítését. 33

34 A feladathoz tartozó tevékenységek Szülői értekezletek Fogadó órák Nyílt napok Írásbeli tájékoztatás Panaszkezelés Az Agria TISZK Társaság és az iskola kapcsolata Szabályozás helye Pedagógiai Program Éves munkaterv Minőségirányítási Kézikönyv Éves munkaterv Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv Társasági megállapodás alapján 34

35 4. Mérés, ellenőrzés, értékelés 4.1 A mérés Belső mérések Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A pedagógusok körében: Az iskola vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente) Felelős: igazgató Pedagógusok (dolgozók) mérés-értékelése a Pedagógus Értékelési Rendszer (PER) szerint. Felelős: igazgató Szülők körében A szülői elégedettség mérése: a partneri elégedettség kérdőívével készített felmérés (kétévente). Felelős: osztályfőnök A tanulók körében Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (két tanévenként) Felelős: igazgató, osztályfőnök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. 35