Áfakulcs. Tartalom BEKÖSZÖNTŐ. Tisztelt Olvasó! Szakmai folyóirat. II. évfolyam 1. szám január

Átírás

1 Áfakulcs Szakmai folyóirat Bemutatószám június II. évfolyam 1. szám január BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Tartalom A HÓNAP TÉMÁJA - Áfa törvény évi változásai AKTUÁLIS - Megbízható és kockázatos adózó fogalma, a minősítés következményei ÁFA A MINDENNAPOKBAN - A viszonteladók áfa kötelezettsége ADATSZOLGÁLTATÁS - Az időszakos elszámolású ügyleteket érintő áfabeli rendelkezések változása január 1-jétől OLVASÓI KÉRDÉSEK SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Bérlet ingatlan felújítási költségének továbbszámlázása Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő dr. Boda Péter NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: december

2 A HÓNAP TÉMÁJA Áfa törvény évi változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvényt módosította a évi CLXXXVII. törvény, amely a Magyar Közlöny november 27-ei 183. számában került közzétételre. A cikkben azokat a változásokat tárgyalom, amelyeket az említett törvény léptett hatályba. Csoportos adóalanyiság [8/A. ] A csoportos adóalanyiság szabályainak vonatkozásában nem kell egymással kapcsoltnak tekinteni azokat az adóalanyokat, amelyekben a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. A csoportos adóalanyiság szabályainak tekintetében nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a helyi önkormányzat és az a vállalkozás, amelyben a helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. A változások következtében a helyi önkormányzat nem hozhat létre csoportos adóalanyiságot azokkal a vállalkozásokkal, amelyekben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. A változás további hatása az is, hogy nem kell a helyi önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a közvetlen vagy közvetett befolyásában lévő vállalkozások csoportos adóalanyiságot hozhassanak létre. Teljesítés időpontja időszaki elszámolásnál [58. (1), (1a) bekezdés, 297., (58/A. -ának hatályon kívül helyezése)] Időszakos elszámolás fogalma: a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Az időszaki elszámolás fogalma egy időszak esetén is értelmezhető (pl. bérleti szerződés időtartama 1 év, a felek a bérleti díjat 1 évre határozzák meg, vagy a szerződés teljes időtartamára vonatkozó számolnak el egymással a teljesített ügyletekről). Az Áfa tv január 1-jétől hatályos 58. -át, akkor kell alkalmazni, ha elszámolással vagy részletfizetéssel érintett időszak első napja, az esedékesség időpontja és a számla (nyugta) kelte egyaránt december 31. napját követő időpontra esik. Az alapszabály szerint a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ha az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés időpontja - számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, vagy - elszámolási időszak utolsó napja, ha ezen időpontig számla, vagy nyugta nem került kiállításra. Amennyiben az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja - esedékesség időpontja, vagy - legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap (2015. július 1-től december 31-ig könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatásnál 30. nap). Az időszaki elszámolásra vonatkozó szabályok azon vállalkozásoknak jelentenek újdonságot, akik (amelyek) időszaki elszámolás keretében nem könyvelési, könyvviteli, adótanácsadói szolgáltatást nyújtanak, valamint termékértékesítéseket teljesítenek. A következő példák szemléltetik a hatályba léptetéssel öszszefüggő szabályokat bérbeadási szolgáltatást alapul véve: Bérleti időszak: december hó Esedékesség Számla kelte Teljesítés időpontja december december december december január december január január január január december január december havi bérleti díj vonatkozásában az új szabályok nem alkalmazhatóak függetlenül az esedékesség és a számla kiállításának napjától, hiszen az elszámolási időszak első napja január 1-jét megelőző időpont. A bérlő részéről december havi bérleti díjjal öszszefüggésben előleg fizetésére nem kerülhet sor, mivel az esedékesség mint teljesítési időpont előtt nem köte- 2.

3 lezett az ellenértékbe feltétlenül beszámítható pénzösszeg fizetésére. Erre vonatkozó szabályokat szemléltetem január havi könyvelési díjat alapul véve. Bérleti időszak: január hó Esedékesség Számla kelte Teljesítés időpontja december december december január december január január január január január január január 20. * január február január 31. * február február február március február március április március március január január január 31. *A bérlő részéről előleg fizetésére kerülhet sor. 1. eset: releváns időpontok 2015-re esnek; 2. eset: számla kelte évi, így a teljesítés időpontja az esedékesség napja; 3. és 4. eset: releváns időpontok 2016-ra esnek, így az új szabályok alapján a számla kelte a teljesítés napja; 5. eset: a számla nem került kiállításra az elszámolási időszak utolsó napjáig, így a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napja; 6-7. eset: 60 napos szabály miatt a teljesítés napja az esedékesség napja; 8. eset: 60 napos szabály miatt a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap; 9. eset: az esedékesség időpontja nem előzi meg és nem is követi az elszámolási időszak utolsó napját, így az alapszabály irányadó, tehát a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja január havi bérleti díj vonatkozásában az új szabályok nem alkalmazhatóak, ha az esedékesség, vagy a számla kelte 2015-re esik. A bérlő részéről január havi bérleti díjjal összefüggésben kizárólag 4. és 5. esetben kerülhet sor előleg fizetésére, ha a bérlő január 15-én, vagy azt követően, de még a teljesítési időpont előtt január havi bérleti díjba beszámítható pénzösszeget fizet, vagy más formában vagyoni előnyt nyújt. Többi esetben nem kerülhet sor előleg fizetésére a bérlő részéről, mivel nem köteles az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt bérleti díjba beszámítható pénzösszeget fizetni, vagy más formában vagyoni előnyt nyújtani. Ha a bérlő részéről mégis sor kerül erre, akkor nem előleget fizet (teljesít), hanem előre fizet (teljesít). Könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatás esetén a hatályba léptető rendelkezés abból a szempontból releváns, hogy mely elszámolási időszakra kell először alkalmazni a 60 napos szabályt. Ez először azon elszámolási időszak vonatkozásában irányadó, amely teljes egészében 2016-ra esik, feltéve, hogy az esedékesség és a számla kelte is december 31. napját követi. Könyvelési időszak: január hó Esedékesség Számla kelte Teljesítés időpontja március december március március február március április március március eset: a számla kelte évi, így a 30 napos szabály az irányadó; 2. eset: a releváns időpontok 2016-ra esnek, így a 60 napos szabály miatt a teljesítés időpontja az esedékesség napja; 3. eset: releváns időpontok 2016-re esnek, így a 60 napos szabályt kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap. Levonható adó elszámolása [153/A. (1) és (3) bekezdés, 299. (2) bekezdés] A következő szabályokat akkor kell alkalmazni, ha az adólevonási jog december 31-ét követően keletkezik január 1-jét megelőzően megnyílt adólevonási jog esetén a december 31. napján hatályos szabályok az irányadóak, még akkor is, ha a levonható adó elszámolására december 31-ét követően kerül sor. Fordított (uniós és belföldi) adózás alapján megállapított fizetendő adó, önadózással megállapított import áfát csak abban a bevallási időszakban lehet levonni, amelyben a fizetendő adó keletkezett. Más jogcímen megnyíló adólevonási jog esetén: - jog keletkezésének évében és azt követő évben bármikor gyakorolható; ezen időszakot követően, de még az adómegállapításhoz való jog elévülésén belül kizárólag azon bevallási időszakra benyújtott önellenőrzés útján, amely időszakban a jog megnyílt. Számlázási szabályok [Áfa tv (1) bekezdés c) pont, 165. (4) bekezdés, 165/A., 166. (1) bekezdés, 299. (1) bekezdés] január 1-jén, vagy azt követően teljesített adómentes légi személyközlekedési szolgáltatásoknál csak akkor kötelező számla kiállítása, ha azt a megrendelő kifejezetten kéri. Ellenkező esetben a szolgáltató a számla helyett számviteli bizonylatot állíthat ki. 3.

4 2016. január 1-jén, vagy azt követően teljesített távolról nyújtható szolgáltatásoknál [Áfa tv. 45/A. ] csak akkor kötelező számla kiállítása, ha azt a megrendelő nem adóalany személy kifejezetten kéri. Külföldi pénzeszközben kifejezett ellenértékről kiállított számlán nem kötelező az áfa összegét forintban kifejezve is feltüntetni. Amennyiben a megrendelő adóalany nem kéri a számla kiállítását, akkor a szolgáltatónak nyugtát kell kiállítania. AKTUÁLIS Megbízható és kockázatos adózó fogalma, a minősítés következményei Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényt módosította a évi CLXXXVII. törvény, amely a Magyar Közlöny november 27-ei 183. számában került közzétételre január 1-jétől bevezetésre kerül a cégjegyzékbe bejegyzett adózók és áfa-regisztrált adóalanyok (külföldi vállalkozások, amelyek áfa-adóalanyként regisztráltak a NAVnál) minősítésének jogintézménye, amelyet a NAV végez negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló állapot alapján. A minősítés alapján az említett személyi körbe tartozó adózó megbízható, vagy kockázatos státust kaphat. Adózó nem kaphat minősítést, ha nem felel meg a megbízható adózóval szemben támasztott követelményeknek, valamint kockázatos adózónak sem tekinthető. A megbízható minősítéshez pozitív, a kockázatos minősítéshez negatív adózási következmények társulnak. Adózó kapott minősítését, vagy a minősítésének elmaradását 6 hónapon belül (jogvesztő határidő) megkifogásolhatja. A kifogás elutasításáról a NAV határozatot köteles hozni, amellyel szemben fellebbezés nyújtható be. Ha a NAV a benyújtott kifogást elfogadja, akkor erről az adózót tájékoztatás útján értesíti. Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód akkor megbízható adózó, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha bármely jogelőd ezen időpontban kockázatos adózó, akkor a jogutód is kockázatos adózónak minősül. A jogutód megtartja a jogelőd minősítését különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén. Megbízható adózó fogalma Meghatározott időszak: tárgyévben és az azt megelőző öt év, ha ennél rövidebb a működés időtartama, illetve regisztráció kezdetétől eltelt időtartam, akkor ezen időszak. Megbízható adózóvá történő minősítéshez az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelni: a) legalább 3 év folyamatosan működés, vagy legalább 3 év áfa-regisztráció, b) meghatározott időszakban a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg a megállapított küszöbértéket [tárgyévre megállapított adóteljesítmény ( pont) 3%-át], c) meghatározott időszakban az állami adóhatóság nem indított végrehajtási eljárást, ide nem értve az adónemek közötti átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) meghatározott időszakban nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) negyedév utolsó napján nem rendelkezik forintot meghaladó nettó adótartozással, f) meghatározott időszakban nem állt és nem áll bevallások benyújtásának, vagy adó (adóelőleg) fizetésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztés (Art. 24/A. (1) bekezdés c) pont) hatálya alatt, g) meghatározott időszakban nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt, h) terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg a megállapított küszöbértéket [tárgyévre megállapított adóteljesítmény ( pont) 1 %-át], i) meghatározott időszakban nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, j) nem minősül kockázatos adózónak. 4.

5 Megbízható adózóra vonatkozó pozitív jellegű szabályok Ellenőrzési határidő NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha a vizsgálat alá vont adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül. Az ellenőrzési határidő az általános szabályok szerinti időtartam, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. A törvény taxatív felsorolást nem tartalmaz az együttműködési kötelezettség megszegésének tekintendő magatartásokról. Példálózó jelleggel a következő két esetet említi, amelyek megvalósítják az együttműködési kötelezettség megszegését: az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, vagy iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. Áfa kiutalási határidő A megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót a NAV január 1-jétől 45 napon, január 1-től 30 napon belül utalja ki. Mulasztás bírság kiszabhatósága, kiszabható mulasztási bírság felső határa A bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az Art. 22/E. -a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívást intéz felé a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Az adóhatóság mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki. NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 %-a, kivéve, ha az általános szabályok szerint megállapítható bírság miatt elveszti megbízható adózói státusát. Kiszabható adóbírság felső határa Amennyiben az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, akkor a NAV által kiszabható adóbírság felső határa, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 %-a, azaz 25 %, kivéve, ha az általános szabályok szerint megállapítható adóbírság miatt elveszti megbízható adózói státusát. Automatikus részletfizetés lehetősége A megbízható adózó részére kérelemre, vagy az ún. adóhatósági ajánlat elfogadása esetén a NAV automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít évente egy alkalommal, ha az általa nyilvántartott, forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb forint összegű tartozásra. Az említett összeghatárba nem számít bele a levont adó, adóelőleg és járulék. Az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségére vonatkozóan NAV negyedévente elektronikus úton felhívást küld, az ajánlat elfogadásáról adózó a kézbesítést követő 8 napon belül (jogvesztő határidő) elektronikus úton nyilatkozhat. Ha bármely esedékes részlet befizetése elmaradt, akkor a tartozás egy összegben esedékessé válik, valamint adózót a fennmaradó tartozást az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlék is terheli. Kockázatos adózó fogalma NAV legfeljebb 1 évre (minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számítva) kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek bármelyike fennáll: a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [Art. 55. (3) bekezdés] olyan adóhiány miatt, amely január 1-jét követő időpontban jogerőre emelkedett határozaton alapul, b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [Art. 55. (5) bekezdés] olyan adó- 5.

6 tartozás miatt, amelynek esedékessége január 1-jét követő időpont, c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. (6) bekezdés] olyan jogsértés miatt, amely január 1-jét követően valósult meg, d) egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárást rendelt el január 1-jét követően elkövetett jogsértés alapján. A minősítés jogkövetkezményei megszűnnek, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alá kerül. Ha az említett eljárás jogutód nélküli megszűnése nélkül fejeződik be, akkor az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele. NAV az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor megszünteti, ha az a) pont szerinti adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve b) pontban említett adótartozást az adózó megfizette. Kockázatos adózóra vonatkozó negatív jellegű szabályok Ellenőrzési határidő Ha a vizsgálat alá vont adózó a NAV által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, akkor az általános szabályok szerinti ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik. Áfa kiutalási határidő A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót a NAV 75 napon belül utalja ki. Mulasztás bírság alsó és felső határa Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, akkor a NAV mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, továbbá az Art. meghatározza a kiszabandó bírság mértékét és a kiszabható bírság felső határát is. A kiszabandó bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 %-a, a kiszabható bírság legnagyobb mértéke pedig a felső határ 150 %-a. ÁFA A MINDENNAPOKBAN A viszonteladók áfa kötelezettsége Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az alábbiakban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladók által alkalmazott különbözeti adózásra, mint különös adózási módra vonatkozó szabályok kerülnek röviden ismertetésre. 1. A különös adózási mód alkalmazásának feltételei Az Áfa tv ának (1) és (2) bekezdése értelmében a viszonteladók tevékenységre az új közlekedési eszköz értékesítésére irányuló, az Áfa tv a szerinti ügyletek kivételével az Áfa tv. rendelkezéseit az Áfa tv. használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályokról szóló XVI. fejezetének (továbbiakban: XVI. fejezet) a Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok című 2. alfejezetében, vagyis az Áfa tv ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy azok az áfa alanyok akik/amelyek viszonteladói minőségben járnak el, az Áfa tv. általános szabályai mellett a XVI. fejezet 2. alfejezetében foglalt különös szabályokat (továbbiakban: különös szabályok) is kötelesek figyelembe kell venni. A különös szabályokat a XVI. fejezet 2. alfejezete tartalmazza, ugyanakkor a fenti rendelkezések visszautalnak a XVI. fejezet 1. alfejezetében, illetve az Áfa tv (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott fogalmakra, vagyis a különös szabályokat a fenti rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. 6.

7 Viszonteladónak minősül minden olyan áfa alany, aki/amely ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben megbízás alapján bizományosként jár el. A használt ingóság olyan műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termék, amely adott, illetőleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható. A különös szabályok alkalmazásában műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek alatt az Áfa tv. 8. számú mellékletének I-III. részében felsorolt termékek értendők. A viszonteladói minőségben eljáró adóalanyok által teljesített, a különös szabályok hatálya alá tartozó ügyletek használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére irányulnak. A fenti ügyletek jogosultjait az Áfa tv ának a)-d) pontja határozza meg oly módon, hogy a kérdéses ügyletek esetében a különös szabályokat, illetve a különbözeti adózást kizárólag abban az esetben rendeli alkalmazni, ha az azok tárgyát képező termékeket a Közösség területéről - nem adóalany személy, szervezet; - olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. szerint mentes az adó alól; - alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héairányelv cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; - másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek; - értékesíti a viszonteladó részére. 2. A különbözeti adózás A viszonteladóknak az adó alapját Áfa tv ában meghatározott különös adómegállapítási mód, a különbözet szerinti adózás szabályai szerint kell megállapítaniuk az un. egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel, vagy az un. globális nyilvántartáson alapuló módszerrel. A különbözeti adózás alkalmazásának az a célja, hogy a viszonteladók ne kerüljenek hátrányba azáltal, hogy kizárólag nem adóalany partnerektől vagy áfát át nem hárító adóalany partnerektől áfa felszámítása, azaz levonható előzetesen felszámított adó keletkezése nélkül teljesített ügyletek keretében, ugyanakkor gyakran a partnerekre korábban áthárított áfát is tartalmazó ellenérték fejében szereznek be olyan termékeket, amelyek értékesítése kapcsán áfát kell fizetniük. A viszonteladóknak főszabály szerint az adó alapját az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel kell megállapítaniuk, melynek alkalmazása során az adó alapját az árrésükből számíthatják ki oly módon, hogy az árrésükből kivonják az árrésükre jutó adó összegét. A viszonteladó árrése - egy adott termék értékesítése kapcsán a viszonteladó vevője által a viszonteladónak megfizetett, az árrésre jutó adót is tartalmazó ellenérték összegének, vagyis az értékesítési árnak, mint kisebbítendő tagnak és - az adott termék beszerzése kapcsán a viszonteladó, mint beszerző által a termék értékesítője részére megfizetett áfa felszámítása nélkül maghatározott ellenérték összegének, vagyis a beszerzési árnak, mint kivonandó tagnak - a különbözete. Amennyiben a fenti módon, azaz az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel kiszámított különbözet nulla, vagy negatív szám, úgy az árrésként és ezáltal az adó alapjaként nullás értéket kell figyelembe venni, vagyis a viszonteladónak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladók az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján dönthetnek úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegét a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazva számítják ki. A globális nyilvántartáson alapuló módszer nem alkalmazható, illetve nem választható azon termékek esetében, amelyek beszerzési ára meghaladja az forintnak megfelelő pénzösszeget. A globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó esetében a fizetendő adó összesített alapja az azonos adómérték alá eső termékeknek az adott adómegállapítási időszakra összesített árréstömegéből számítható ki oly módon, hogy az árréstömegből ki kell vonni az árréstömegre jutó adó összegét. 7.

8 Az azonos adómérték alá eső termékeknek az adott adómegállapítási időszakra összesített árréstömege - az adott adómegállapítási időszakban értékesített, azonos adómérték alá eső termékek értékesítési ára összegének, mint kisebbítendő tagnak és - az adott adómegállapítási időszakban a ban meghatározott személyi körökbe tartozó értékesítőktől beszerzett termékek beszerzési ára összegének, mint kivonandó tagnak a különbözete. Amennyiben a fenti módon, azaz a globális nyilvántartáson alapuló módszerrel kiszámított különbözet nulla, vagy negatív szám, úgy az árréstömegként és ezáltal az adó öszszesített alapjaként nullás értéket kell figyelembe venni, vagyis a viszonteladónak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladóknak az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján lehetőségük van arra, az Áfa tv ának a)-d) pontjában meghatározott termékek értékesítése mellett - az általuk közvetlenül importált műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek, valamint - a közvetlenül az alkotóktól vagy az alkotók jogutódjaitól beszerzett műalkotások értékesítésére irányuló ügyletek adóalapját az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel állapítsák meg. Ebben az esetben beszerzési árnak minősül minden olyan összeg, amely a termék importjának az adóalapjául szolgál, illetőleg abba beletartozik, ideértve magát az Áfa tv-ben szabályozott adót is. A viszonteladóknak a fenti ügyletekre akkor is az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kell alkalmazniuk, ha egyébként a globális nyilvántartáson alapuló módszert választották. 3. Egyes adókötelezettségek Az Áfa tv és a a viszonteladók által teljesített ügyletek adómentességéről, a viszonteladókat megillető adólevonási jogról és a viszonteladók által kiállított számlákról külön rendelkezik. A viszonteladók által teljesített termékértékesítések közül adómentességet élveznek azok az ügyletek, amelyek az Áfa tv. 98. (1) bekezdésében, a 103. és ában, valamint 107. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valósulnak meg. A viszonteladók függetlenül attól, hogy egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmaznak a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek beszerzéséhez ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosultak és kizárólag olyan számlákat bocsáthatnak ki, amelyeken áthárított adó, illetőleg az Áfa tv ában meghatározott százalékérték nem szerepel. A viszonteladók által kibocsátott számlák a viszonteladók partnereiként eljáró beszerzőket előzetesen felszámított adó levonására nem jogosítják. 4. Nyilvántartás Az Áfa tv ának (1)-(3) bekezdése a viszonteladók részére folyamatos, illetve elkülönített mennyiségi nyilvántartás vezetését és tételes leltár készítését írja elő. A mennyiségi nyilvántartás kötelező adattartalmát képezi - a nyitókészleten levő termékek mennyisége; - a beszerzett (importált) termékek mennyisége adómegállapítási időszakonként; - az értékesített termékek mennyisége adómegál-lapítási időszakonként (ezen belül elkülönítetten kimutatva az adómentesen értékesített termékek); valamint - a zárókészleten levő termékek mennyisége. A mennyiségi nyilvántartást abban az esetben kell elkülönítetten vezetni, ha a viszonteladók a globális nyilvántartáson alapuló módszer mellett egyúttal az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert is kötelesek alkalmazni. A viszonteladóknak a számvitelről szóló évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával elkészített tételes leltárral kell alátámasztaniuk - a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, - a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, - egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet a viszonteladó üzleti éve utolsó napjára mint mérlegfordulónapra vonatkozó mennyiségi felvétellel. 5. Az Áfa tv. általános szabályainak az alkalmazása Az Áfa tv ában foglaltak alapján a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladóknak az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján módjukban áll a tevékenységük egészére a különös szabályok alkalmazása helyett az Áfa tv. általános szabályainak az alkalmazását választani. Ha viszonteladók a fenti választási jogukkal élni kívánnak, akkor az áttérés kezdő napjára időzítve a 8.

9 nyitókészletre vonatkozóan tételes leltárt kell készíteniük és a nyitókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adó tekintetében az áttérés kezdő napjától adólevonási jog illeti meg őket, feltéve, hogy az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételei is fennállnak. A viszonteladók - a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazásának választása esetén a választásuk évét követő naptári év végéig; - a műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek közvetlen importjára, vagy a műalkotásoknak az alkotójuktól, illetve az alkotók jogutódjától történő közvetlen beszerzésére vonatkozóan a különbözeti adózás alkalmazásának választása esetén a választásuk évét követő második naptári év végéig; valamint - az Áfa-törvény általános szabályainak alkalmazására vonatkozó választás esetén a választásuk évét követő második naptári év végéig nem térhetnek el a választásuktól. A viszonteladók választása az állami adóhatóság részére a fenti határnapok lejártáig történő eltérő nyilatkozat hiányában a határnapokat követően egy éves, kétéves, illetve szintén kétéves időtartammal meghosszabbodik. Abban az esetben, ha a viszonteladók az adóhatóságnak úgy nyilatkoznak, hogy az Áfa tv. általános szabályainak az alkalmazására vonatkozó határidő leteltét követően a továbbiakban a különös szabályokat kívánják alkalmazni, akkor tételes leltárral kell alátámasztaniuk a zárókészletüket a készlet megszüntetésének napjára vonatkozó menynyiségi felvétellel és az így megállapított zárókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülésétől függetlenül adólevonási jogot nem alapíthatnak, illetőleg, ha ezzel a jogukkal már éltek, azt kötelesek önellenőrzéssel helyesbíteni. Az önellenőrzés a választás határnapját követő év január 31. napjáig pótlékmentesen végezhető el. ADATSZOLGÁLTATÁS Az időszakos elszámolású ügyleteket érintő áfabeli rendelkezések változása január 1-jétől Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tekintettel arra, hogy az időszakos elszámolású termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások teljesítési időpontja nem az ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontjával egyezik meg, hanem arra vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) mind december 31. napját megelőzően hatályos, mind a január 1. napjától kezdődően hatályba lépett szövege szerint speciális rendelkezéseket tartalmaz, az ilyen típusú ügyleteket az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítése szempontjából sem az általános szabályok szerint megállapítandó teljesítési időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakban szükséges figyelembe venni. A fent említett, az Áfa tv a által előírt speciális rendelkezésekben bekövetkezett, január 1. napjától hatályba lépő jogszabályváltozás okán az áfabevallás helyes kitöltése érdekében indokolt annak ismételt áttekintése, hogy az időszakos elszámolású ügyletek esetében a teljesítés időpontjaként mely időpontok veendőek figyelembe (a december 31. napjáig hatályos szabályozásnak megfelelően a teljesítési időpont kizárólag a fizetési határidő időpontjával eshetett egybe). 1. Az időszakos elszámolás körébe tartozó ügyletek egyes típusai Az Áfa tv. 58. (1) bekezdésének felvezető szövegéből ( amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg ) kiindulva megállapítható az, hogy egy adott ügylet abban az esetben tartozik az időszakos elszámolás alá eső ügyletek körébe, amennyiben 9.

10 1. az ügyletben résztvevő felek időszakonként történő elszámolásban állapodnak meg /erre akkor kerül sor, amikor a felek nem tudják előre meghatározni azt, hogy egy adott időszakon belül konkrétan milyen nagyságrendben teljesül termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás közöttük, és így megállapodásuk szerint egy általuk meghatározott időszakban teljesült ügyletekről nem egyesével, hanem összevontan számolnak el; ide sorolhatóak például a mérés alapján történő elszámoláshoz kötött ügyletek/, 2. az ügyletben résztvevő felek időszakonkénti fizetésben állapodtak meg /erről akkor beszélünk, ha meghatározott időszakonként bizonyos folyamatosan teljesített termékértékesítés(ek), illetve szolgáltatásnyújtás(ok) ellenértéke kerül részletekben megfizetésre; ide sorolható például a nyílt végű lízingügylet/, 3. az ügyletben résztvevő felek az ügylet ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg /ez akkor valósul meg, ha a felek egy adott időszakban folyamatosan teljesített termékértékesítés(ek), szolgáltatásnyújtás(ok) ellenértékeként egy konkrét összeget határoznak meg/. 2. Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó főszabály Az Áfa tv. 58. (1) bekezdése értelmében amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Látható tehát, hogy az Áfa tv. az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjaként főszabályként az elszámolással/fizetéssel érintett időszak utolsó napját rögzíti; ezen időpont alkalmazhatósága két esetben merülhet fel egyrészt amikor az ügylet ellenértékének megfizetésére előírt esedékesség időpontja az időszak utolsó napjára esik (például amennyiben az elszámolási időszak március 1. napjától április 15. napjáig terjed, a fizetési esedékesség időpontja április 15. napja, az ügylet teljesítési időpontja április 15. napjára esik), másrészt amikor a fizetési esedékesség időpontja megelőzi ugyan az időszak utolsó napját, azonban az ügyletet tanúsító számla csak ezen időpontot követően kerül kibocsátásra (például amennyiben az elszámolási időszak március 1. napjától április 15. napjáig terjed, a bizonylat április 20. napján kerül kibocsátásra, és a fizetési határidő számla kibocsátás nélkül is április 1. napja, a teljesítés időpontja április 15. napjára esik). 3. Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó speciális szabályok Az Áfa tv. 58. (1a) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. A fentiekből következően tehát a főszabály helyett a következő esetekben speciális szabályok alkalmazásának van helye: Amennyiben az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség, illetve a számla/nyugta kiállításának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kiállításának időpontjával egyezik meg (például amennyiben az elszámolási időszak március 15. napjától április 15. napjáig terjed, a bizonylat március 18. napján kerül kibocsátásra, és a fizetési határidő április 10. napja, a teljesítés időpontja március 18. napjára esik), Amennyiben az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség az időszak utolsó napját követi (ez esetben a számla/nyugta kiállítás időpontjának nincs relevanciája), és az esedékesség időpontja nem későbbi, mint az időszak utolsó napjától számított hatvanadik nap, a teljesítés időpontja a fizetési esedékesség időpontjával egyezik meg (például amennyiben az elszámolási időszak március 15. napjától április 15. napjáig terjed, a bizonylat április 20. napján kerül kibocsátásra, és a 10.

11 fizetési határidő április 25. napja, a teljesítés időpontja április 25. napjára esik), Amennyiben az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség az időszak utolsó napját követi (ez esetben a számla/nyugta kiállítás időpontjának nincs relevanciája), azonban az esedékesség időpontja későbbi, mint az időszak utolsó napjától számított hatvanadik nap, a teljesítés időpontja az időszak utolsó napjától számított hatvanadik nappal egyezik meg (például amennyiben az elszámolási időszak március 15. napjától április 15. napjáig terjed, a bizonylat április 20. napján kerül kibocsátásra, és a fizetési határidő augusztus 1. napja, a teljesítés időpontja június 14. napjára esik). 4. Az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatos átmeneti szabályok Az Áfa tv a értelmében az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó (1) és (1a) bekezdésében foglalt új szabályozást az olyan december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja december 31-ét követő időpont. Fentiek értelmében az új szabályok alkalmazhatóságához három feltétel egyidejű fennállása szükséges, tehát ahhoz hogy az ügylet teljesítési időpontja az Áfa tv. új 58. -a alapján kerüljön megállapításra, mind az elszámolási időszak kezdő időpontjának, mind a bizonylat kibocsátásának, továbbá a fizetési határidőnek is december 31. napját követő időpontra kell esnie. (Például amennyiben az elszámolási időszak december 15. és szeptember 30. napja közötti időszakra tehető, a bizonylat január 1. napján kerül kibocsátásra, és a fizetési esedékesség időpontja január 5. napja, az ügylet teljesítési időpontját az Áfa tv december 31. napjáig hatályos 58. -a szerint kell megállapítani, tekintettel arra, hogy az Áfa tv január 1. napjától hatályos 58. -ának alkalmazhatóságához megkívánt egyik jogszabályi feltétel azaz az elszámolási időszak december 31. napját követő időpontra eső kezdő időpontja nem teljesül.) OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Bérlet ingatlan felújítási költségének továbbszámlázása Kérdés Egy Kft ingatlant bérel, melyen 2013.évben kb. bruttó Ft összegű beruházást eszközölt. A cég felmondta bérleti szerződését, és a beruházás értékét az ingatlan tulajdonosával meg kívánja téríttetni évben a beruházás utáni áfát nem helyezte levonásba, miután a bérelt ingatlan lakásként van minősítve. A beruházás értékét áfásan kell továbbszámlázni? Ha igen, akkor utólagosan levonásba helyezheti a évi beruházás áfáját? Válasz A kérdésben leírt esetben az adójogi megítélés több körülmény [beruházás eredménye az ingatlan alkotórészévé vált-e; az ingatlan tulajdonosa (továbbiakban: tulajdonos) milyen jogcímen köteles a cég (mint volt bérlő) részére fizetést teljesíteni] függvénye. Ezzel kapcsolatos információkat a kérdés nem tartalmaz, így általános tájékoztatás adható. Amennyiben a tulajdonos kártérítést köteles fizetni a cégnek, akkor áfa felszámítása nem jöhet szóba, hiszen a kártérítés ellenértéknek nem minősül. Abban az esetben, ha tulajdonos kártalanítani köteles céget, akkor az a körülmény releváns, hogy a cég valamilyen ellenszolgáltatás (pl. bizonyos magatartás tanúsítása) fejében részesül-e az ingatlan tulajdonosától kártalanításban. Ha igen, akkor a cég a tulajdonos részére az Áfa tv. 13. (1) bekezdése szerint szolgáltatást nyújt, amelyet 27 %-os áfa terhel. 11.

12 Ellenkező esetben a kártalanítást nem terheli áfa, mivel annak fejében a cég ellenszolgáltatásra nem volt kötelezett, így a kártalanítás termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének nem minősül. Az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja, 124. (2) bekezdés c) pontja alapján a lakóingatlanhoz kapcsolódó beruházás során felmerült áfa nem volt levonásba helyezhető. Az áfa levonására vonatkozó tiltás végleges, nincs olyan körülmény, amely miatt a levonásra később lehetőség nyílik. Bt értékesítésének adózási vonzata Kérdés Van egy bt-nk, melynek beltagja a testvérem 90%-os tulajdonrésszel, én vagyok a kültag 10%-ban. A Bt-t a szüleinktől örököltük. A Bt jegyzett tőkéje Ft,viszont az előző évek nyereséges gazdálkodása miatt a saját tőke összege eft. A pénznek elméletileg a pénztárban kellene lennie, de gyakorlatilag semmije nincs a cégnek. A Bt-t nem tudjuk tartalommal megtölteni, jelenleg is vegetál, így felmerült az eladás gondolata. Az egyik ismerősünket érdekelné is, de csak akkor ha Kft-vé alakítjuk. Az ügyvédi költségeket ő vállalja, a feltőkésítés az eredménytartalékon lévő összeg figyelembevételével történne. Magyarul eft pénztárba történő befizetésével érnénk el a 3 MFt jegyzett tőkét. ne kelljen tovább a fenntartással kapcsolatos költségeket fizetni. Mondanom sem kell, eddig azért nem szüntettük meg, mert nem akartuk az e Ft vagyonnövekményre eső adót megfizetni. Ha van jó ötletük, hogyan tudnánk megszabadulni, nagyon megköszönöm javaslatukat. Válasz Az Art. 1. számú melléklet I. rész B/3/b) pontja alapján az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Tehát a Kft. ugyanolyan gyakorisággal lesz köteles áfa bevallást benyújtani, mint a jogelőd betéti társaság. A bt. vagyoni betétjének megvételével kapcsolatban a vevő magánszemélynek fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az eladó vagyoni betét értékesítéséből származó jövedelme a bevétel csökkentve a megszerzésre fordított értékkel és a járulékos költségekkel. Bevétel az értékesítésre vonatkozó szerződésben megállapított vételár. Megszerzésre fordított értéket az Szja tv. 67. (9) bekezdés ak) alpontja alapján kell meghatározni. Járulékos költségeket az Szja tv. 67. (9) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani. Több kérdésem is van: a Bt jelenleg éves áfabefizető. Ha átalakítjuk Kft-vé, akkor is éves ÁFÁS marad (bevétele évek óta nincs, így az egyenleg évek óta 250 eft alatt van)? Mi a Bt-ért nem kérnénk semmit, mivel szabadulni akarunk tőle. Vagy mondjuk 10 Ft-ért adjuk el. Mi történik akkor az eladó és a vevő szemszögéből? Kinél keletkezik adókötelezettség és milyen mértékben? Mi van akkor, ha a 3 M Ft-os törzstőkéjű céget 3 M Ftért adjuk el? Ugyanez a kérdés: vevő és eladói oldalról is mi az adókötelezettség. A vevők és az eladók is természetes személyek. Igazából azt a megoldást keressük, hogy adókötelezettség nélkül ki tudjunk szállni a cégből. Mi nem kérünk érte semmit, csak Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez II. évfolyam, első szám, január A kézirat lezárásának dátuma: december 15. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. forum-media@forum-media.hu Internet: Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12.