Rekombináns gyógyszerek, gyszerek, diagnosztikumok
|
|
- Laura Vass
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rekombináns ns fehérje alapú gyógyszerek, gyszerek, diagnosztikumok
2 Fehérjék Az életfolyamatok során lejátszódó biokémiai reakciók túlnyomó többségét fehérjék katalizálják A sejtek, szövetek, szervek szerkezetét fehérjék alkotják, ezek formáját, stabilitását/átalakulását fehérjék határozzák meg A fehérjék működése elengedhetetlen a mozgáshoz, érzékeléshez A sejtekben lejátszódó folyamatok szabályozásában kulcsszerepet játszanak a fehérjék A szervezet működésének összehangolását fehérjék végzik A fehérjék meghatározó szerepet játszanak a kórokozók elleni védekezésben
3 A fehérjék építőelemei az aminosavak A fehérjék 20 (22) féle aminosavból felépülő (ko)polimerek, (de a fehérjék utólagos módosítások következtében rendkívül sokféle molekulát tartalmazhatnak: cukrokat, lipideket, szerves és szervetlen molekulákat, - különleges elemek atomjait: Se, Co, Cu, Mo) Az aminosavak oldallánca lehet poláros (hidrofil) ill. apoláros (hidrofób, víztaszító), A poláros aminosavak között vannak semlegesek, negatív ill. pozitív töltésűek Az oldallánc lehet alifás vagy aromás (gyűrűs) Az aminosavak oldalláncai között is kialakulhatnak kölcsönhatások ill. kémiai kötések: van der Waals erők, hidrogén híd kötések, komplex- (koordinációs-), ionos- és kovalens kötések Az aminosavak nagy változatossága miatt a fehérjék szerkezete elképesztően sokféle lehet: 8000 féle tripeptid, 3.2 millió pentapeptid és több, mint egy milliárd féle heptapeptid létezik! Egy átlagos fehérje kb. 300 aminosavból áll
4 A peptidkötés és a polipeptidek Az egyik aminosav karboxilcsoportja és a másik aminosav aminocsoportja között alakul ki a peptidkötés A fehérjék gerince N-C-Cegységekből álló, monoton szerkezet, amely (mivel nincsenek benne kettős kötések) szabadon tud rotálni. Az aminosavak sorrendjét tekintjük a fehérjék elsődleges (primér) szerkezetének
5 A fehérjék másodlagos szerkezete A polipeptidlánc flexibilitása sokféle másodlagos szerkezetet tesz lehetővé: lehet véletlenszerű (random coil), de kialakulhat alfa hélix és béta redő (lemez) szerkezet is Az alfa hélix egy spirális lánc, a spirál emeletei közötti távolságot az aminosavak NH és CO csoportjai között kialakuló H-híd kötések stabilizálják Az alfa hélix igen stabil, de ugyanakkor rugalmas szerkezet Az aminosavak oldalláncai a hélix felszínén, kifelé állnak, így meghatározzák a hélix töltését, poláros vagy apoláros természetét
6 A fehérjék másodlagos szerkezete Az alfa hélix szerkezete, az aa-k oldalláncai nélkül. A szaggatott vonal H-hidakat jelez.
7 A fehérjék másodlagos szerkezete Az alfa hélix szerkezete, oldalláncokkal együtt ábrázolva
8 A fehérjék másodlagos szerkezete A párhuzamosan, de ellentétes irányban, futó peptidláncok között is kialakulhatnak H- hidak által stabilizált szerkezetek: ezeket a lemez-szerű képződményeket nevezzük béta redőknek vagy lemezeknek. Az 5-8 aa hosszú béta lemezek különösen stabil szerkezetűek, igen nagy szilárdságot biztosítanak a béta lemezekből álló fehérjéknek Az egymás felett elhelyezkedő lemezek paralel vagy antiparalel lefutásúak lehetnek. Egymáson elcsúszhatnak, ezért rugalmas pl. a selyem
9 A fehérjék másodlagos szerkezete A béta lemez szerkezete, az aminosavak oldalláncai nélkül
10 A fehérjék másodlagos szerkezete A motívumokból kinyúló oldalláncok ki tudnak alakítani poláros, vagy apoláros felszíneket. A képen azt látjuk, hogy a külső felszín poláros oldalláncai vízben oldhatóvá tesznek egy polipeptidet, amely számos víztaszító oldalláncot is tartalmaz. Ezek egy hidrofób magot alkotnak a szerkezet belsejében. Számos fehérje alegységeit ilyen, apoláros csoportok tartják össze
11 A fehérjék másodlagos szerkezete Az alfa hélix és a béta lemez mellett gyakori szerkezeti elemek a fehérjékben a hurkok (turns, loops, fingers). A rövid U-alakú kanyarokat (turn) H-híd kötések stabilizálják. A turn-ök a fehérjék felszínén helyezkednek el, rendszerint prolint és glicint tartalmaznak. A turn köti össze a hélixeket és lemezeket (megfordítva a polipeptidlánc irányát). A nagyobb hurkok (loops, fingers) a fehérje-fehérje ill. a fehérje-nukleinsav kölcsönhatásban játszanak szerepet. A fenti elemekből számos motívum állhat össze. pl. helix-loop-helix
12 A cink ujj (zinc finger) Két olyan aminosav van, amelyik a Zn ionokkal kötést tud létrehozni: a cisztein (SH) és a hisztidin (imidazol nitrogén) Két cys és két his által koordinációs kötésben kötött Zn alakítja ki a cink ujjnak nevezett szerkezetet: Rövid hurkokat a Ca ion is stabilizálni tud (pl. helix-loop-helix típusú fehérjékben).
13 A fehérjék szerkezete: domének A szekvencia és a motívumok együttesen alakítják ki a fehérjék szerkezeti és működési elemeit, a doméneket (domain). Az evolúció során kialakult, jól használható szerkezeti elemek a domének, amelyeket gyakran egyetlen exon kódol, de ha több, akkor is a domén szekvencia határai mindig egybeesnek az exon-intron határokkal Igen sok fehérjében megtalálhatjuk ugyan azt a domént (ahol hasonló funkciókat látnak el) Minél több feladatot lát el egy fehérje, annál több domén található benne Az alternatív splicing eredményeképpen eltérő domén-szerkezetű fehérjék termelődhetnek
14 A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete A domének együttesen alkotják a fehérjék (a polipeptid lánc) harmadlagos szerkezetét. A negyedleges szerkezet arra utal, hogy hány alegységből (polipeptid láncból) áll egy fehérje. Sok fehérjének van két alegysége, de meglepően gyakoriak még a négy, hat láncból álló fehérjék is (ritkább a 3-, 5-mer).
15 A fehérje szerkezetének kialakulása Az elsődleges szerkezet (aminosav sorrend) általában meghatározza a fehérje magasabb-rendű szerkezetét és a szerkezet magától kialakul (self assembly) A fehérje natív (működőképes) szerkezete az energetikailag legelőnyösebb forma (formák egyike) A membránfehérjék a ER lumenjébe bejutva nyerik el szerkezetüket. A bonyolult felépítésű fehérjék szerkezetének kialakulását dajka-fehérjék, chaperonok segítik elő Szintén a dajkafehérjék feladata a rosszul feltekeredett láncok szerkezetének javítása, vagy a fehérje-károsító hatások következtében denaturálódott fehérjék renaturálása
16 A fehérje szerkezetének kialakulása random coil molten globule native state A szerkezet kialakulása lépésenként történik és megfordítható folyamat. Magas hőmérséklet, extrém ph, szerves oldószerek, víz-levegő határa (pl. habverő), stb. a fehérjék szerkezetének végleges vagy reverzibilis átalakulásához, denaturációhoz vezethet. Minden fehérjének több lehetséges szerkezete van, de nem mindegyik képes ellátni a fehérje feladatát. Az egyik (vagy néhány) stabil szerkezet a natív, működőképes szerkezet.
17 Dajkafehérjék, chaperonok A dajkafehérjék a frissen készülő fehérjékhez kapcsolódva alakítják ki azok natív szerkezetét A denaturálódott fehérje jellemzője a sok, felszínre került apoláros oldallánc a chaperonok ezeket ismerik fel és tüntetik el a fehérje szerkezetének módosításakor. A dajkafehérjéket hő-sokk fehérjéknek is nevezik, mert a hőhatás indukálja termelésüket.
18 Denaturáció, renaturáció A H-hidakat megbontó vegyületek (karbamid, guanidin, fenol) a fehérje szerkezetének összeomlását, a fehérje denaturációját okozzák. Redukáló anyagokkal a diszulfid hidak is felbonthatók, így a fehérje random coil állapotba kerül. Számos olyan fehérje van, amelyek szerkezete viszonylag egyszerűen visszaáll, ha a denaturáló anyagokat eltávolítjuk (self assembly). Ezzel a módszerrel lehet pl. baktériumokban előállított (de azokban rosszul feltekeredett) gyógyhatású fehérjéket aktív szerkezetűvé alakítani. Detergensek (pl. SDS) a hidrofób kölcsönhatásokat megszüntetve okozzák a denaturációt. Eltávolításuk nehézkes, de ha sikerül, renaturációhoz vezethet
19 Vezikuláris transzport és fehérje érés A fehérjék jelentős része és a membrán lipidek az ER-hoz kötve szintetizálódnak. Ezeket a molekulákat szét kell szortírozni és működésük helyére kell szállítani megfelelő átalakítások után. Az összes enzim, amely a fehérjék éréséhez, módosításához kell megtalálható az ER és a Golgi lumenében ill. a membránjaihoz kötve. Az egyes cél-organellumok megtalálását segíti a fehérje aminosav sorrendjében fellelhető szignál szekvenciák jelenléte.
20 Az SRP tevékenysége Az SRP a készülő fehérje szignál szekvenciájához kötődve megakadályozza a fehérje szintézisét, mindaddig, amíg kölcsönhatásra nem tud lépni receptorával, amely az ER felszínén helyezkedik el. A kapcsolat kialakulása után a fehérjeszintézis folytatódik, a szignálpeptid a pórusban kötve marad, de a peptid folyamatosan csúszik be a lumenbe. Végül a szignál peptidáz lehasítja a szignálpeptidet a fehérjéről.
21 Nascens polipeptidláncok bejutása az ER-be Fehérje módosítás az ER-ben: Oldható fehérjék diszulfid híd képződés, glikoziláció (N-, O-) foszforiláció, arginiláció, oxidáció (lizin), acilálás (hosszú zsírsavak), metiláció, acetiláció, proteolízis, keresztkötések, ubikvitináció, poliubikvitináció
22 Nascens polipeptidláncok bejutása az ER-be Type I membránfehérjék Type II membránfehérjék
23 A fehérjék glikozilációja A fehérjék glikozilációja több lépéses folyamat, amit specifikus enzimek katalizálnak az ER és a Golgi lumenjeiben. A glikoziláló enzimek működése nem olyan pontos, mint amit korábban megszoktunk: egyes lépések megtörténte esetleges, így sokféle fehérje izoforma alakulhat ki.
24 A vezikuláris transzport folyamat A sejt valamennyi kompartmentje az összes többivel (és a külvilággal) folyamatos anyagcserében áll, ennek eszköze a vezikuláris transzport. A vezikulumok a citoszkeleton mentén, motor fehérjéket felhasználva közlekednek. A fehérje aminosav sorrendje meghatározza a fehérje későbbi elhelyezkedését A prokarióták, az egysejtűek, a gerinctelenek és a gerincesek eltérő enzimkészlettel rendelkeznek: más módosításokat képesek kialakítani
25 Transzport vezikulumok és a Golgi network A piros fluoreszcencia jelzi transzport vezikulumok helyzetét a kék mag és a zölden festett ER mellett. A jobboldali képen a trans-golgi network, TGN, látható zöld színben, míg a plazmamembrán pirossal világít.
26 Rekombináns fehérjék prokarióta rendszerek In vitro rekombináns DNS technológia (génsebészet, génmódosítás, génpiszkálás ) Transzgén- vagy genetikailag módosított organizmusok (GMO vagy GE élőlények) Az izolált gének szekvenciáit új környezetbe helyezve, erős bakteriális promóterek (enhancerek) szabályozása alá rendelve expressziós vektorokat állítunk elő. A DNS konstrukcióval sejteket transzformálva transzgénikus szervezeteket állítunk elő, amelyek az illető gének termékeit nagy mennyiségben képesek termelni. P gene
27 Rekombináns fehérjék prokarióta rendszerek A bioipar egyik első terméke az E. coliban termeltetett rekombináns inzulin volt (1986). A rekombináns inzulin több tízmillió ember életét menti meg Az emberi inzulinnal tökéletesen megegyező molekula, nem vált ki ellenanyag termelést.
28 Rekombináns fehérjék prokarióta rendszerek Az elmúlt évek során számos rekombináns fehérje került forgalomba, amelyeket genetikailag módosított prokarióták segítségével állítanak elő. inzulin cukorbetegség véralvadási faktor VIII és IX vérzékenység TPA (szöveti plazminogén-aktivátor) trombózis, infarktus növekedési hormon törpenövés, interferonok vírusfertőzések, vírus-indukálta daganatok GM-CSF és IL-3 leukopenia, vérképzési rendellenességek angiostatin és endostatin angiogenezis gátlása, daganatos betegségekben ADA (adenozin deamináz) örökletes immunhiányos állapot kezelése vírális és bakteriális fehérjék vakcinálás
29 Rekombináns fehérjék eukarióta rendszerek Számos olyan fehérje van, amelynek aktív formáját a prokarióták nem tudják előállítani. Ezek termelésére csak eukarióta sejtek (néha csak gerincesek sejtjei) képesek. A DNS konstrukciókat (ingázó v. shuttle vektorokat) ilyen esetekben is baktériumokban állítják elő, de a transzformált, termelő sejt eukarióta eredetű: Élesztőgomba Rovarsejt / bakulovírus Állati (emberi) sejttenyészetek Transzgenikus állat (teje) eritropoetin, véralvadási faktorok, HBV, vírusfehérjék, stb.
30 Rekombináns fehérjék eukarióta rendszerek A vese által termelt eritropoetin elengedhetetlen a vvt kialakulása szempontjából. Dialízisre szoruló vese betegek csak folyamatosan ismétlődő vérátömlesztéssel voltak életben tarthatók a rekombináns eritropoetin kifejlesztése előtt. Genetikailag módosított állatok tejéből lehet kinyerni emberi véralvadási faktorokat A rekombináns fehérje gyógyszereket (Epo, HGH, IGF-1) a "profi" sport doppingként használja, nem törődve az életveszélyes szövődményekkel
31 Dizájner fehérjék Az egyes domének működésének ismeretében mesterséges fehérjéket állíthatunk elő: új kémiai reakciók katalízise tetszőleges molekulák megkötése tetszőleges (DNS) szekvenciák felismerése bizonyos molekulák jelenlétének detektálása mozgás-, kémiai-, elektromos- és fény-energiák átalakítása egymásba IL-3-CSF fúziós fehérje Science: Mátés L.: Molecule of the year, 2009
32 Immunglobulinok (Ig), B sejt receptorok (BCR) Az immunglobulinok nagy méretű fehérjék, amelyek a szérumban ill. a B sejtek felszínén találhatóak (utóbbiak a B sejt receptorok). Az emberi Ig-ok legalább 4 polipeptidláncból állnak, jellemzően két könnyű (light, L) és két nehéz (heavy, H) láncból, amelyeket S-S hidak tartanak össze A H-lánc 4-5, az L 2 doménból épül fel
33 Immunglobulinok (Ig), B sejt receptorok (BCR) A molekulák egyedi, nagyon különböző antigén-kötő része (Fab = antibody binding fragment) a könnyű és a nehéz lánc kombinációjából alakul ki, a másik vége amely az egyes típusú molekulákban azonos csak a nehéz láncokból áll. A láncok antigén kötő doménjét variábilis doménnek nevezzük. Az Fc részen szénhidrát oldalláncok találhatók. A könnyű láncok másik darabját és az Fc-t alkotó doméneket konstans doméneknek nevezzük. A B sejt receptorok (BCR) egy transzmembrán doménnel hosszabbak az immunglobulinoknál, ez horgonyozza a molekulát a sejthártyába.
34 Immunglobulinok (Ig), B sejt receptorok (BCR) Az Ig-okat jellegzetes, béta redőkből álló immunglobulin domének építik fel, amelyeket diszulfid hidak stabilizálnak A hinge régió nagy mozgékonyságot biztosít a molekula Fab karjainak
35 Hibridóma sejtek Az immunizált állat lépének B sejtjeit ellenanyagot termelnek, de rövid életűek. A mieloma sejtek (B tumorsejtek) nem termelnek, de 'halhatatlanok'. A kétféle sejt fúziójával hibrid sejteket (hibridóma) lehet előállítani. A hibrid sejtek közül kiválogathatók a folyamatosan osztódó és Ig-t termelő klónok. Ezek elszaporítva felhasználhatók ellenanyagok gyártására.
36 Ellenanyagok biotechnológiája Poliklonális és monoklonális ellenanyagok Az antigén epitópjai ellen igen sok, eltérő specificitású B sejt termel antitestet Egyetlen B sejt utódai (klónja) egy epitópot felismerő Ig-t állítanak elő (monoklonális)
37 'Humanizált' ellenanyagok A poliklonális ellenanyagokat általában állatokban, a monoklonálisakat egérben vagy patkányban állítják elő. Így az állati Ig-t ismételten emberbe juttatva idegen fehérjeként immunválaszt vált ki (és rövid a keringési féléletideje). Az antigén felismerésében csak a változó domének 3-3 ujja vesz részt, az állati eredetű konstans domének rekombináns technológiával lecserélhetők emberi Ig konstans doménekre. Így áll elő a kiméra ellenanyag. A változó domének antigén-felismerésben szerepet nem játszó részeinek kicserélésével 'humanizálni' lehet a molekulát, A 'humanizált' ellenanyag ezután emberi Ig-ként viselkedik. Az emberi immunglobulin géneket hordozó egerek immunizálása azonnal human Ig termelést eredményez
38 'Humanizált' ellenanyagok A poliklonális ellenanyagokat általában állatokban, a monoklonálisakat egérben vagy patkányban állítják elő. Így az állati Ig-t ismételten emberbe juttatva idegen fehérjeként immunválaszt vált ki (és rövid a keringési féléletideje). Az antigén felismerésében csak a változó domének 3-3 újja vesz részt, tehát az állati eredetű konstans domének rekombináns technológiával lecserélhetők emberi Ig konstans doménekre. Így áll elő a kiméra ellenanyag. A változó domének antigén-felismerésben szerepet nem játszó részeinek kicserélésével 'humanizálni' lehet a molekulát, A 'humanizált' ellenanyag ezután emberi Ig-ként viselkedik. Az emberi immunglobulin géneket hordozó egerek immunizálása azonnal human Ig termelést eredményez
39 Ellenanyagok és származékaik Monoklonális és bispecifikus ellenanyagok Kétféle hibridóma sejt fúziójával olyan sejtet lehet előállítani, amely kétféle antigént ismer fel bispecifikus). Felszíni antigéneket és toxikus anyagokat felismerő bispecifikus Ig-ok, "mágikus lövedékek" alkalmasak lehetnek tumorsejtek pusztítására. Ha az effektor feladatokra (komplement aktiválás, opszonizáció) nincs szükség, az Ig molekula lerövidíthető, egy- vagy kétszálú Fab vagy Fv szakaszokra (ezek 'minibody' néven is ismertek).
40 Ellenanyag származékok A 'mágikus lövedékek' monospecifikus ellenanyagokból (felszíni tumor antigénekre specifikus antitestekből), vagy azok rövidített származékaiból is készíthetőek. Így a toxikus anyagok célba juttathatók, a mellékhatások jelentősen csökkenthetők.
41 Gyógyszerként használt ellenanyagok Az Avastin meggátolja új erek, kapillárisok keletkezését, hatásos tumor-ellenes hatással rendelkezik. Az Avastin egy humanizált, VEGFellenes monoklonális ellenanyag A Remicade, az Infliximab, a Humira a TNF hatását gátolja, reumás artritiszben, Crohn betegségben, krónikus gyulladásos esetekben gyógyító hatású. Hasonlóképpen, az IL-1 ellenes hatású Anakinra is nagyon hatásos krónikus gyulladásos kórképekben. A vaksághoz vezető makula degeneráció kezelésére alkalmas a Lucentis (Ranimizumab).
42 Gyógyszerként használt ellenanyagok A Herceptin is humanizált monoklonális ellenanyag, ami az EGF receptorhoz kötődik és meggátolja annak dimerizálódását. Az EGF.R számos tumorban, pl. emlőrákokban túltermelődve fontos szerepet játszik a tumor kialakulásában, terjedésében. A Xolair (Omalizumab) az IgE hatását neutralizálja, asztmás és súlyos allergiás betegekben jelentősen enyhíti a tüneteket.
43 Gyógyszerként használt ellenanyagok Colorectal cc. ellen hatásos két másik EGF.R-t felismerő ellenanyag, a Vectibix (Panitumumab) és az Erbitux (Cetuximab). Egyes vírusbetegségek ellen jelentenek védelmet más készítmények, pl. a respiratory syntitial virus (RSV) ellen a Synagis (Palivizumab). A szervátültetéseket követő kilökődési reakciók fékezésére alkalmas készítmények a Simulect (Basiliximab) vagy a Zenapax (Daclizumab). Non-Hodgkin limfóma kezelésében, autoimmun betegségekben nagyon jó eredményeket értek el (a B sejtekre jellemző CD20 antigén elleni) Rituxan-nal (Tositumomab) Sérült-, gyulladt szövetek csillapíthatatlan fájdalmát enyhíti a tanezumab, egy humanizált monoklonális ellenanyag, ami az NGF kötődését gátolja
44 Diagnosztikai ellenanyagok Immunogold 'festés' Szövettan Immunprecipitáció Sejt szeparálás Fehérje (kórokozó) azonosítás Affinitás kromatográfia Tumor diagnosztika Tumor terápia RIA, ELISA Fluor-jelölt ellenanyagok
45 Diagnosztikai ellenanyagok Szövettan Immunprecipitáció Sejt szeparálás Fehérje (kórokozó) azonosítás Affinitás kromatográfia Tumor diagnosztika Tumor terápia RIA, ELISA Tumor sejtek, magzati sejtek, ritka sejttípusok izolálására alkalmas, kíméletes eljárás
46 Szövettan Immunprecipitáció Diagnosztikai ellenanyagok Sejt szeparálás: Fluorescence-activated cell sorter Fehérje (kórokozó) azonosítás Affinitás kromatográfia Tumor diagnosztika Tumor terápia RIA, ELISA FACS
Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenMonoklonális antitestek előállítása, jellemzői
Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői 2011. / 3 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Antitestek szerkezete IgG Monoklonális ellenanyag előállítás: Hybridoma technika Lehetővé teszi kezdetben
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenELLENANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 ELLENANYAGOK
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenA fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.
Myoglobin Fehérje-szerkezetek! MGLSDGEWQLVLNVWGKVEADIPGGQEVLIRLFK GPETLEKFDKFKLKSEDEMKASE DLKKGATVLTALGGILKKKGEAEIKPLAQSA TKKIPVKYLEFISECIIQVLQSK PGDFGADAQGAMNKALELFRKDMASNYKELGFQG Fuxreiter Mónika! Debreceni
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenEllenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi
Ellenanyag reagensek előállítása II 2019.03.04. Sándor Noémi noemi.sandor@ttk.elte.hu Ellenanyagok módosítása 1. Kémiai módosítás Részleges redukció láncok közötti diszulfid hidak megszűnnek, szabad SH
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet
Új terápiás lehetőségek Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet Biológiai gyógyszerek Biológiai gyógyszer minden olyan termék, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
RészletesebbenA fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások
A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenAz ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév
Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév Ellenanyagok előállítása, tisztítása, jelölése, fragmentálása Monoklonális vs. poliklonális ellenanyagok Ellenanyagok előállítása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
Részletesebben6. Zárványtestek feldolgozása
6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenImmunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előá
Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előá őállítása, hybridoma technika. Ellenanyag termelés (fermentáció), tisztítás, jelölés, felhasználási lehetőségek. Immunológiai és Biotechnológiai
RészletesebbenAlapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.
Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenBiotechnológiai gyógyszergyártás
Biotechnológiai gyógyszergyártás Dr. Greiner István 2013. november 6. Biotechnológiai gyógyszergyártás Biotechnológiai gyógyszerek Előállításuk és analitikájuk Richter és a biotechnológia Debrecen A jövő
RészletesebbenA biológia szerepe az egészségvédelemben
A biológia szerepe az egészségvédelemben Nagy Kinga nagy.kinga@mail.bme.hu 2017.10.24 Mikróbák az ember szolgálatában (Néhány példán keresztül bemutatva) Antibiotikumok (gombák, baktériumok) Restrikciós
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KOZMETIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KOZMETIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL. tétel A feladat: Nevezze meg és jellemezze a képen látható bőrelváltozást, mint a bőr szerkezetében bekövetkezett
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenA biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea
A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenBioinformatika 2 5.. előad
5.. előad adás Prof. Poppe László BME Szerves Kémia és Technológia Tsz. Bioinformatika proteomika Előadás és gyakorlat 2009. 03. 21. Fehérje térszerkezet t megjelenítése A fehérjék meglehetősen összetett
RészletesebbenAz adenovírusok morfológiája I.
Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Részletesebben