a lakosság legfontosabb másodlagos energiaforrás iránti igénye valóban a - a külgazdasági

Átírás

1 ,c 'm :nv zá" ;9 1 I^ 2:3 2~ :9 1 g évi... tőrvény a valós és fenntartható rezsicsökkentést megalapozó kormányzati intézkedésekr ől A magyar emberek alapvető érdeke, hogy az Országgy űlés megteremtse számukra a fenntartható rezsicsökkentés és a valódi energiabiztonság törvényi feltételeit. Ezt olyan módon kell megtenni, hogy a lakosság legfontosabb másodlagos energiaforrás iránti igénye valóban a - a külgazdasági folyamatoktól függetlenül - hosszútávon biztosítható és ráfordítás arányos legyen. A Magyar Országgyűlés: n annak tudatában, hogy a Magyarországon felhasznált összes energia 40 %-át az épületekben, lakásokban és családi házakban használják fel, és ennek kétharmada fordítódik fűtésre és hűtésre; n annak érdekében, hogy a lakossági rezsi költségek jelent ősen és fenntartható módon csökkenjenek az élhető környezet tiszteletben tartása mellett ; n attól vezérelve, hogy hazánkban olyan politikára van szükség, amely egyszerre képe s megteremteni az emberek gazdasági, környezeti és szociális biztonságát, a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése mellett ; a szociális egyenlőtlenségek csökkentése alapján és a klímavédelem céljai elérése érdekében következő törvényt alkotja: a 1. A Magyar Országgyűlés kötelezi a Kormányt, hogy november 1-ig dolgozza ki a magyar természetes személyek tulajdonát képez ő, lakhatási célokat szolgáló ingatlanokra vonatkozó - beleértve a fa- és széntüzelést használókat is -, legfeljebb 10 százalékos őnrészt igénylő, a Zöld Beruházási Rendszer programjainak folytatását jelent ő, energetikai-hatékonysági fejlesztési é s felújítási programot. 2.. (1) Az Országgyűlés kötelezi a Kormányt arra, hogy legkésőbb december 1-j éig bocsásson ki olyan pályázati felhívást, amely lehet ővé teszi, hogy január 1-t ől a magyarországi természete s személyek lakhatási céljait szolgáló ingatlanok tulajdonosai, vagy azok tulajdonosi közössége i pályázati úton a napenergia felhasználását el ősegítő villamos energia előállító berendezések használatba állítására pályázhassanak. (2) Az (1) bekezdésben maghatározott pályázói kör részére a pályázat megvalósításáho z szükséges önrészt 10%-nál magasabban meghatározni nem lehet. 3. (1) Az Országgyűlés kötelezi a Kormányt arra, hogy december 1-jáig bocsásson ki olyan pályázati felhívást, amely lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok a szélenergiából villamos energiát előállító berendezések használatba állítására pályázhassanak. A pályázati lehetőséget a települési önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére kell lehet ővé tenni. (2) Az (1) bekezdésben maghatározott pályázói kör részére a pályázat megvalósításáho z szükséges önrészt 25%-nál magasabban meghatározni nem lehet. (3) Az (1) bekezdésben rögzített támogatás felhasználásának eredményeként megvalósul ó berendezésekkel ellátott fogyasztók villamos energia díja, a beruházás üzembe helyezését követ ő hónaptól nem haladhatja meg az el őző hónapban alkalmazott villamos energia díjak alapján azonos energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos árszabás mellett ) számított összeg 70%-át.

2 4. A Magyar Országgy űlés felszólítja a Kormányt, hogy a között rendelkezésre álló európa i források hazai programjainak tervezésekor a rendelkezésre álló források legalább 10 százalékát, illetve a közötti időszakban az éves költségvetési törvényjavaslatokban a szén-dioxidkvóta értékesítésekből származó bevételeket külőnítse el az alábbi célokra: a) e törvény aiban meghatározott célokra ; b) a természetes személyek tulajdonát képez ő lakóingatlanok, lakóépületek beleértve a fa- é s széntüzelést használókat is - energetikai fejlesztésére és felújítására; c) a Zöld Beruházási Rendszer megújítására, a lakossági energiafogyasztás és az energiaterhek csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló lakásberuházások támogatására; d) a megújuló energiákkal kapcsolatos programok indítására; e) az energiaforrások hozzáférésének igazságosabbá tételére ; f) a decentralizált energiarendszerek kiépítésére ; g) valamint a hazai közintézmény hálózat energetikai fejlesztésére és felújítására. 5. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

3 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A második Orbán-kormány id őszakában jelentősen romlott a lakosság életszínvonala, és romlott a z alapvető szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehet ősége. Egy átlagos család évente 100 ezer forinttal többet fizet be az államkasszába az elmúlt évek során kivetett extra adók, adóemelések - például tranzakciós illeték, 27%-os ÁFA - miatt, miközben legfeljebb évi eze r forintot takarít meg a közműszolgáltatások árának csökkentésén. Az Orbán-kormány három év alatt két Bokros-csomagnyi, mintegy 2700 milliárd forint érték ű megszorítást vezetett be. Mindez négy év alatt 300 ezer forint pluszterhet jelent minden magyar embernek. Az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt ma növekedés helyett recesszió közeli állapotok uralkodnak, a versenyképesség javulása helyett cs őd- és felszámoláshullám és tőkekivonás jellemzi a hazai gazdaságot, valamint kis- és közepes vállalkozói szektort. Szükséges ezért olyan intézkedéseket hozni, amelyek a Fidesz-kormány által el őidézett válsághelyzetben is képesek érzékelhet ően, jelentősen és fenntartható módon mérsékelni a lakosság terheit. Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte: megvédik a lakosságot az energiaárak emelkedésétől és a lakossági energiaköltségek mérséklése érdekében olyan programokat indítanak, amely keretében évente minteg y 100 ezer lakás energetikai korszer űsítését végzik el. Elfogadhatatlan, hogy a kormányváltáshoz képes t mára háromszor annyian, több mint 140 ezren vannak azok, akiknél kikapcsolták az áram-, gáz- vag y távhő ellátást. Elfogadhatatlan, hogy többszázezer családnak megoldhatatlan probléma a csekkek befizetése, hogy nem tudták megfelel ően fűteni az otthonaikat. Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt három év gazdaságpolitikájának következtében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkez ő aktív dolgozók vagy nyugdíjasok, valamint a munkanélkülivé vált több millió ember számára a megélhetés biztosítás a ma már a legnagyobb kihívásnak számít, hiszen a lakossági kiadások dönt ő többsége az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja. A törvényjavaslat célja mindezek alapján, hogy a Kormány a lakossági rezsi költségeket valósan, jelentős mértékben és fenntartható módon csökkentse, az élhet ő környezet tiszteletben tartása mellett. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz Az előző kormányzati ciklusokban elindított - ugyan más forrásokból működő - Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) sikerét több tízezer felújított lakás jelenti. Az el őző kormányzati ciklusok ZBR programjának köszönhetően több tízezer lakás energiahatékonysági fejlesztésére kerülhetett sor, íg y több tízezer család rezsiköltségei csökkentek az elmúlt években százalékkal. A ZBR programjai ugyanakkor nemcsak a lakosság számára nyújtottak lehetőséget, hanem a magyar épít őipar, a magyar kis- és közepes vállalkozások számára is. A kormányváltást követ ően a ZBR programjai leálltak, a jelenlegi kormányzat még a 2009-ben megítélt támogatások kifizetésének egy részével is tartozik. A kormányzati ígéretekkel szemben nem indultak valós tartalommal bíró új programok a z energiahatékonyság javítása és a lakossági rezsiköltségek csökkentése érdekében. Ma Magyarországon az összes energia 40 %-át az épületekben használjuk fel. Ennek kétharmada megy el fűtésre és hűtésre, miközben a háztartások 17 %-a csatlakozik a távf űtési hálózatra. Mindeközben a drágán felhasznált energia nagy része elveszik, hiszen az energetikai besorolás alapjá n rémes állapotban van az országos lakásállománya. A panelek esetében a D, E, F besorolás képezi az állomány háromnegyedét, ezen belül is a D kategória a legjelentősebb, önmagában is 40 százalék az összes között. Ennél jobbak a panelprogram keretein belül küls ő szigeteléssel felújított lakások, amelyek minimális esetben érik el az A-kategóriát. A családi házak esetében az F (31 százalék), a téglalakásoknál pedig a G (25 százalék) a leggyakoribb besorolás.

4 A problémát megfelelően kezelné a jelenlegi lakás- és családi ház állomány felújítása (beleértve bel e értve a fa- és széntüzelés ű ingatlanokat is), egy széleskörű energiahatékonysági és szigetelési, valamint izzó és háztartási gépcsere program. Ráadásul a program valósan, jelent ősen és fenntartható módon csökkentené a lakossági rezsi költségeket is, miközben a gazdaságot élénkítené, hisze n megrendelést adna a hazai kis- és közepes vállalkozói szektornak, amelynek következtében minteg y 100 ezer új munkahely jönne létre. A 2. és 3. -okhoz Az 1. -ban meghatározott célok megvalósítását, nap- és szélenergetikai beruházások, fejlesztések megvalósulását lehetővé tevő programok indítása. A 4. -hoz Az Európai Parlament és Tanács május 6-án elfogadott 397/2009/EK számú rendelete a telje s Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) juttatás 4 százalékáig lehetővé teszi a május 1-j e, illetve utána csatlakozott tagországok számára az egyes tagállamokban a meglév ő lakásállományban az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatára fordított lakás beruházás i kiadások támogatását. Ez a lehetőség között hazánkban több tízmilliárdos kerete t biztosított olyan programok megvalósítására, amelyek egyaránt szolgálják a lakosság i energiafogyasztás és a lakossági rezsiköltségek csökkentését, valamint az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogatását. A programok továbbvitele, a lakossági programok további támogatása, a gazdaságfejlesztési célok teljesülése, valamint a hazai kisés közepes vállalkozói szektor támogatása érdekében szükségszer ű lenne a között rendelkezésre álló források minimum 10 %-át ezen célokra fordítani. Mindemellett az Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU október 25-én elfogadott irányelve szerint az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell január 1-j étől a központi kormányzatok tulajdonában és használatában lévő fűtőtt és/vagy hűtött épűletek teljes alapterületének 3 %-ának felújítását évente olyan módon, hogy az megfeleljen legalább az energiahatékonyságra vonatkozóa n előírt uniós minimumkővetelményeknek. Emellett január 1-jétől december 31-ig minden évben az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmi-energiaértékesít ő vállalkozás által a végs ő felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának legalább megfelel ő új megtakarítást kell elérni a január 1-j ét megelőző legutóbbi hároméves id őszak átlagában. Ezen a kötelezettségek teljesítése plusz források bevonását teszik szükségessé. Hatályba léptető rendelkezés. Budapest, szeptember 17. Az 5. -hoz esterházy Attila országgyűlési képvisel ő Szabó Imr országgyűlési képviselő

5 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselői önálló indítvány Törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Kövér László, a Magyar Országgy űlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdésében foglalt jogunknál fogva, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 85. (1) bekezdése és 98. (1) bekezdése alapján mellékelten az alábbi, a valós és fenntartható rezsicsökkentés t megalapozó kormányzati intézkedésekről szóló nyújtjuk be a Tisztelt Országgy űléshez. törvényjavaslato t Budapest, szeptember 17. esterházy Attila országgy űlési képviselő Szabó Im% országgy űlési k viselő