A zöldebb vidék jövőjéért

Átírás

1 A zöldebb vidék jövőjéért

2 TERRE A TERRE Program a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. Projekt kódja: SEE/D/0276/4.2/X Projekt honlapja: Projekt költségvetése: ,00 Projekt kezdő / befejező dátuma: / Partnerek: LEAD PARTNER / Province RI - Province of Rimini, Rimini, Italy Province RO - Province of Rovigo, Rovigo, Italy IUAV - University Iuav of Venice, Venice, Italy LG Ujszilvas - Local Government of Ujszilvas, Ujszilvas, Hungary SZMJVO - The Municipal Gouvernment of the Town of Szolnok of County Ranking, Szolnok, Hungary TOB - Technology Promotion Burgenland Ltd., Eisenstadt, Austria EEE - European Centre for Renewable Energy Ltd., Gussing, Austria ODSEC - Municipality of Odorheiu Secuiesc, Odorheiu Secuiesc, Romania CTRP Kranj - Centre for Sustainable Rural Development Kranj, Naklo, Slovenia Dimitrovgrad - Municipality of Dimitrovgrad, Dimitrovgrad, Bulgaria IRENA - Istrian Regional Energy Agency Ltd., Labin, Croatia LIR Evolution, Banja Luka, Bosnia and Herzegovina CCIT - Chamber of Commerce and Industry of Tirana, Tirana, Albania 2

3 A TERRE programról A TERRE program annak bemutatására tesz kísérletet, hogy a belső erőforrások átgondolt és integrált, megújuló energiaforrások előállítására történő felhasználásával öngerjesztő és fenntartható fejlődés indítható el a közintézmények, magánvállalkozók és helyi közösségek együttműködésével és PPP-beruházásokkal. A kevésbé fejlett régiók fejlődésével járó növekvő bevételek és foglalkoztatottsági lehetőségek utat nyithatnak a helyi erőforrásokon alapuló növekedésnek és fejlődésnek. A TERRE projekt megpróbálja megjósolni a helyi energetikai döntések hosszú távú pozitív hatásait, amelyek segíthetnek lebontani a civil társadalom erőművekbe történő beruházásokkal kapcsolatos ellenszenvét, és a döntéshozókat a megújuló energiák támogatására sarkallhatja előre kidolgozott többszereplős modellek és együttműködési minták átvételével. Mindezzel hozzájárulhatunk környezetünk és tájképünk védelméhez, valamint egy jobb társadalmat építhetünk igazságosabb újraelosztással és a foglalkoztatottság növekedésével. 3

4 A TERRE projektben résztvevő partnerek helyi hatóságok, egyetemek, energia- és fejlesztésügyi intézmények és kereskedelmi kamarák kiegyensúlyozott elegye, kilenc országban: Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, Albániában. A TERRE projekt 13, azonos tulajdonságú és problémákkal küszködő délkelet-európai területet fog össze: városi polarizálódás, amely a periféria-területek további elnéptelenedésével (pl. dombos, hegyes területek), alacsony hozamú terméssel és a terület védelmének elvesztésével fenyeget. A felsorolt régiók mindegyike jelentős fejlődési lehetőséggel rendelkezik a megújuló energiaforrások elérhetősége miatt és a TERRE projekt elősegíthet egy fenntartható PPP együttműködést a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások megvalósításához. 4

5 Célcsoportok & Érdekelt felek A több szereplőt és több ágazatot öszszefogó szemlélet miatt a TERRE nem szigorúan egy energetikai projekt, az érdekelt felek és célcsoportok eltérő tevékenységi körrel és ismeretekkel rendelkezhetnek: Célcsoportok Civil szervezetek vezetői Vezetők és alkalmazottak, a helyi fejlesztési szervek Politikai döntéshozók, tágabb értelmezésben egyéb felek: nők, gyerekek, tinik, idősek, fogyatékkal élők stb. Érdekelt felek Farmerek, állattartók és erdészetek Fejlesztésekben résztvevő helyi közösségek Megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek vezetői Befektetési szervek vezetői 5

6 Fő célkitűzések Az egyes területek sajátos jellemzőinek elemzése minden területen (természetes és emberi erőforrások, illetve környezeti, kulturális és gazdasági sajátosságok) erdők, mezőgazdasági és állattenyésztésből adódó biomassza termelési lehetőségének vizsgálata, napsugárzás és a fotovoltaikus erőművek telepítésének lehetőségei, szél- és vízerő használatának lehetőségei, helyi energiaszükséget felmérése (fűtéssel). A fenntartható gazdasági, szociális és környezeti fejlesztések elősegítéséhez együttműködés a megtermelhető megújuló energiaforrások mennyiségének becslése során döntéstámogató rendszer segítségével, és műszaki-gazdasági-pénzügyi tervek készítése. A helyi fejlesztések fenntarthatóságának erősítése helyi szereplők részvételével és kapacitásépítéssel. A cél együttműködés a helyi intézményekkel, vállalkozókkal, beruházókkal, és civil közösségekkel. Célirányos kapacitásépítés előmozdítása, a tudás és emberi erőforrások, mint legerősebb megújuló energiaforrás számbavételével. PPP és többszintű (régiók, tartományok, önkormányzatok) együttműködésen alapuló integrált tervezés és irányítás megismertetése politikusokkal és tisztségviselőkkel. 6

7 A TERRE projektben az alábbi hét megújuló energiaforrás felhasználásának lehetőségeit vizsgálják: Erdészetek Vízerő Hulladék Szélenergia Napenergia Geotermikus energia Mezőgazdaság 7

8 Biomassza A mezőgazdaságnak kulcsszerep jutott a globális, megújuló energia iparágban. A mezőgazdaság több területén is lehetőség van megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokra, és a meghatározó forrása biomassza előállításának. Ilyen források lehetnek pl.: mezőgazdasági termények, kommunális és állati eredetű hulladékok, erdészeti és biomassza feldolgozásával járó maradványanyagok. 8

9 A mezőgazdaság által termelt biomassza alapanyagból különböző folyékony üzemanyagok előállítása lehetséges, mint pl. etanol, metanol, biodízel, Fischer-Tropsch dízel, valamint légnemű fűtőanyagok, mint hidrogén és metán. Alapanyag lehet állati trágya vagy növényekből, főleg kukoricából és kisszemű gabonákból nyert maradványanyagok. A helyi kultúrának megfelelő növények, pl.: gyapot, cukornád, rizs vagy különböző gyümölcsök maradványai is felhasználhatóak alapanyag készítésre. A biomassza előállításához felhasznált trágya származhat intenzív állattartásból nyert elsődleges trágyából, baromfi és szarvasmarha gazdaságokból, sertéstelepekről és vágóhidakról. Bioüzemanyagokat legtöbbször járművek meghajtásához, otthonok fűtéséhez és főzéshez használják. Bioüzemanyagok használatával elérhető a fenntartarthatóság és ellátás biztosítása, a mezőgazdaság és társadalmi struktúra fejlődése, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése. 9

10 Erdészetekből származó biomassza felhasználásával többféle energia állítható elő, villamos és hőenergia, valamint folyékony bioüzemanyagok is. Villamos energia állatható elő a biomassza elégetésével úgy, hogy a gőz turbinákat hajt meg. Erdei maradványanyagok, vágások, faforgácsok fatüzelésű kazánban történő égetésével termikus vagy hőenergia állítható elő, attól függően, hogy azt egy helyiség fűtésére használják, vagy további felhasználásra kerül (pl. ipari célokra, mint fa szárítására). Erdészeti biomassza használható pellet, és egyéb tüzelési célt szolgáló anyagok előállítására, melyeket azután ipari kazánokban vagy speciálisan kialakított lakossági kályhákban kerül felhasználásra. Folyékony bioüzemanyagok, mint cellulóz-etanol, bioolaj, vagy biodízel is előállítható. Gyorsan fejlődő feldolgozó technológiákkal a fás biomasszát bio- vagy termokémiai folyamatok révén cukorrá alakítják, amiből azután fermentálással etanolt készítenek. A cellulóz-etanol használható hagyományos gázolaj helyett vagy mellett. A jelenlegi villamosenergia-árak és faalapú bio-üzemanyagot előállító üzemek hiányában ez a biomassza leggazdaságosabb és legenergiahatékonyabb felhasználásai formája. 10

11 Más megközelítésben, a faalapú biomassza felhasználásával kiszorítható a fűtőolaj, fölgáz vagy propángáz a vidéki közintézményekben. Az intézmények, valamint lakossági és kereskedelmi fogyasztók utáni hulladék jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, melyek megújuló energia forrásai lehetnek. Szerves anyagok, mint az étolaj, állati zsírok, keményítő gyártása és fafeldolgozás során hátramaradó hulladékanyagok mind olyan maradványanyagok, melyek vidéken megtalálhatóak és megújuló energiaforrást jelenthetnek. 11

12 Napenergia A napenergia, a Nap által kibocsátott fény és hő hasznosítására újabb és újabb technológiák álnak rendelkezésre, például napkollektoros és fotovoltaikus rendszerek, naperőművek, szolárépítészet vagy mesterséges fotoszintézis. A szolártechnológiákat két csoportra lehet bontani, lehetnek aktívak és passzívak annak függvényében, ahogyan a napenergiát befogják, átalakítják és továbbítják. Aktív szolártechnológiák közé sorolhatóak a fotovoltaikus panelek és napkollektorok. Passzív szolár technológiák közé sorolható pl. a szolár építészet, vagyis az építkezés során az épület Napnak megfelelő orientációja, kedvező hőtároló vagy fényszóró tulajdonságú anyagok felhasználása és természetes levegőcirkulációval rendelkező terek kialakítása. 12 Nagy, rendelkezésre álló, kihasználatlan vidéki földterületek teszik lehetővé a napenergia hasznosítását, és különösen fotovoltaikus rendszerek kiépítését. A FV rendszerek lakossági és kereskedelmi célú villamosenergia termelésére is alkalmasak. Emellett a tanyák szivattyú és öntözőrendszereinek betáplálására is alkalmasak. Egy hálózatról lekapcsolt, fotovoltaikus rendszer alkalmas egy megbízható és teljesen független vízeállátás olcsó villamos betáplálására, üzemanyag, generátorok, akkumulátorrendszerek vagy hosszú tápvezetékek szüksége nélkül. Alacsony nyomású, csepegtető öntöző rendszerek kisösszegű beruházás után működtethetőek fotovoltaikusan meghajtott szivattyúkkal, szükségtelenné téve a villamos hálózat kivezetését.

13 Vízenergia A vízenergia villamos energiává történő átalakítása többféleképpen lehetséges. A vízenergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamos energia formájában szállítják el. Villamos energia nyerhető továbbá hullámokból és árapály erőből. A vízenergia hasznosításának egy lehetséges veszélye a vízfolyam természetes útjának megváltozása, annak hatása a vízi élővilágra. Vízerőművek és gátak építésekor figyelemmel kell lenni a környező szárazföldi élővilágra is. A vízenergia villamos energiává történő alakítása olcsóbb más megoldásokhoz képest, ugyanakkor megbízható, és azonnali áramtermelés lehetséges a rendszer elkészülésekor. Mérlegelni kell a pozitív és negatív hatásokat, mielőtt az energiaigényt vízenergia hasznosításával elégítenénk ki. 13

14 Szélenergia A villamosenergia-termelés egy alternatív módja a szélenergia, de az ezzel járó költségek magasabbak egy átlagos áramszolgáltató árainál. A szélenergia hasznosítása nem most kezdődött folyamat, vidéken vezetve akár Ön is láthatott már óriási szélturbinákat üres mezőkön vagy tanyák mellett. Szélturbinák hálózatra táplálhatnak áramot és eltárolhatják azt. A szélturbinák teljesítménye a lakossági célú 400 wattos generátorokkal akár több tanya villamos igényét is ki tudja elégíteni. A kisebb turbinák közvetlen meghajtársú generátorai egyenáramot termelnek, és általában tanyákon és kisebb lakóhelyeken használják. A szélenergia mellett szóló érv az, hogy megújul, nem meríthető ki mint más nyersanyagok (pl. szén). A szélenergia hasznosításával nem történik levegőszennyezés vagy szén-dioxid-kibocsátás, így tiszta energiaforrásnak tekinthető. A szélenergia befogása nem jár azonnali és nagy megtérüléssel, hosszú távon viszont igen, és segít megőrizni a Föld más, gyorsan fogyó nyersanyagkészletét is. 14

15 Várt eredmények 12 forgatókönyv elkészítése a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatban, és társadalmi-gazdasági és környezeti hatásoknak a területre kifejtett hatásának elemzése a közös döntéstámogató rendszer használatával (DSS) a TERRE projekten belül a megújuló energiaforrások kiegyensúlyozott és fenntartható helyi fejlesztésre történő felhasználásához a transznacionális modell egy eszköz a műszaki és pénzügyi tervek elkészítése után a beruházási összeg előkerítésére a 12 helyi műszaki-gazdaságipénzügyi terv elkészítése a megújuló energiákra épülő stratégiákról és tevékenységekről megújuló energiaforrás beruházási lehetőségekkel kapcsolatos Transzancionális Jegyzék kiadása három kísérleti beruházás végrehajtása, a befektetések fellendítése a TERRE projektben meghatározottaknak megfelelően, szó szerint tesztelve megvalósíthatóságot és kitűzött célt az érintett közigazgatási szervek és helyi közösségek ismeretének és kapcsolati körének bővülése a regionális kapacitásbővítésnek köszönhetően, valamint az érdekelt felek megismerik egymás álláspontját a megújuló energiaforrás kihasználásával kapcsolatban több kommunikációs csatornának hála mintegy ember bevonása, melyek közül et közvetetten is érint az üzenet 15

16 Kapcsolat 16