ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET. Elméleti alapvetések TANÍTÓI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET Elméleti alapvetések TANÍTÓI ÚTMUTATÓ ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:26

2 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértôk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében Szakmai vezetôk Pála Károly szakmai igazgató Puskás Aurél fejlesztési igazgatóhelyettes Rápli Györgyi, a programfejlesztési központ vezetôje Szakmai vezetô Kovács Erika Írták Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika Szakmai bizottság Gilicze Zoltán Hámori Mária Labáth Ferencné Szakmai lektor Dr. Bakonyi Anna Nyelvi lektor Tapasztóné Farkas Krisztina Felelôs szerkesztô Pattantyus Miklós sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási-kísérleti céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos! Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Felelôs kiadó: Pála Károly ügyvezetô igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:27

3 Tartalom I. Bevezetô Programfejlesztés az óvodai nevelés kompetenciaterületen II. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Az óvodai nevelés szerkezeti rajza a kompetencia alapú óvodai programcsomagban Labáth Ferencné: Általános szakmai koncepció III. Óvoda iskola átmenet Labáth Ferencné: Óvoda iskola átmenet pedagógiai koncepció Kovács Erika: Átmenetek. Az óvoda iskola átmenet problémaköre a programfejlesztés tükrében IV. Inkluzív pedagógia Labáth Ferencné: Az integráció története Dr. Bakonyi Anna: Differenciálás, inkluzív pedagógia, integrációs nevelés. Szakmai koncepció A sajátos nevelési igényû gyermek helye a programcsomagban Az integrációról Tóth Anikó: Szempontok az értelmi/érzékszervi sérült gyermekek óvodai integrációjához Rácz Zsuzsa: Szempontok az autizmussal élô gyermekek óvodai integrációjához Kapcsolattartás a szülôkkel az inkluzív pedagógia jegyében Labáth Ferencné:A sajátos nevelési igényû gyerekek hátrányos helyzet Az inkluzív pedagógia a dajka munkájában. Az óvónô és a dajka együttmûködése Labáth Ferencné: A romák integrációja Labáth Ferencné: A migrációs populáció integrációja Gilicze Zoltán: Továbblépés integráció V. Játék erkölcs érzelem Dr. Bakonyi Anna: Játék erkölcs érzelem. Szakmai koncepció Szilágyi Józsefné: A játékról Richterné Kropf Anikó: Játék, érzelem, erkölcs az óvodai nevelés folyamatában Székely Ilona: Napirend, folyamatos napirend Karcziewicz Ágnes: Az ellentétek egyensúlya Gilicze Zoltán: A szabálytudat és az iskola elôkészítés gyakorlati kérdései a játék-, erkölcs-, érzelemközpontú nevelés által Mészárosné Horváth Gabi: Drámapedagógia VI. Mellékletek Értelmezô szakszótár Kérdôívek ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:27

4 ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:27

5 1. Bevezetô Programfejlesztés az óvodai nevelés kompetenciaterületén Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerô-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhetô már az a korábbi évtizedeket idézô modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját, életútját. A jövôben szükségessé válhat az életpálya-építés bármely szakaszában a módosítás, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni határozatban, amely a foglalkoztatás növelése és a tudás alapú társadalom megteremtése érdekében az európai uniós tagállamok oktatási, képzési rendszerének átalakítását tûzi ki célul. E célok eléréséhez szükséges a hazai oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére tevôdik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Az e célokat szolgáló programfejlesztési projektsorozat a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1 intézkedéseiben valósul meg. A es program öt kiemelt kompetenciaterületen (szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv, szociális, életviteli és környezeti, életpályaépítés) támogatja oktatási programcsomagok létrehozását. A fenti fejlesztések megalapozását egy önálló óvodai programcsomag biztosítja. A kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemiségében alapelvek, óvodakép-gyermekkép, játékközpontúság, szellemiség és szemléletmód készült. Ugyanakkor a XXI. század szellemiségének megfelelôen a kompetencia mint központi kategória hatja át az egész programcsomagot. Az óvodapedagógián belül maga a programcsomag is új fogalom, mely kettôs jelentéstartalommal bír. Egyrészt egyes elemei részenként illesztve is felhasználhatók szinte bármely legitim helyi nevelési programhoz, másrészt nevének megfelelôen egészben is, komplexen és csomagként kezelve is használható. A pedagógiai fejlesztés jelenlegi második fejlesztési szakaszában a komplexitás két nagy kategóriája már elkészült. Az egyik az óvoda iskola átmenet, a másik pedig az integráció. A komplexitás a harmadik nagy kategória, az érzelmi, erkölcsi nevelés, játék kidolgozásával, beépítésével válik teljes körûvé. Az óvoda iskola átmenet hosszú évek óta komoly pedagógiai elvi és gyakorlati problémakör. Elvi, mert állandó kérdés, hogy melyik fél közelítsen a másikhoz, gyakorlati abban a tekintetben, hogy az átmenet milyen módon valósuljon meg. Az átmenetek rendszerének felállításával ez a programcsomag az óvoda részérôl olyan lehetôségeket kínál ez részben maga a kompetenciaalap, amelyeket majdnem teljesen vagy kis átalakítással átvehetnek az iskolák. Az óvoda ily módon megteszi az átmenet megkönnyítéséhez vezetô szemléleti és módszertani kezdô lépéseket. Az integráció kérdésköre bármennyire is más, mint az óvoda iskola átmenet e programcsomagban széles értelmezést kap, és ezért igen szorosan összefügg azzal. Elsôsorban az inklúzión alapuló szemléletrôl van szó, amely azt a befogadó pedagógiát jelenti, amely szerint: mindenki más, a teljesen»átlagos«gyerek is. Ezt pedig a differenciált bánásmóddal lehet a gyakorlat síkjára vinni. Minden egyes gyerek valahogy és valamikor eléri az iskolára alkalmasságot, az iskolárakészséget, csak nem egyformán, nem egy idôben, nem egy ütemben, nem egyforma megtámogatottságban, esetleg más nem hétköznapi iskolában. Az egyes programcsomag-elemek ezért tartalmaznak több szinten és több úton elérhetô célokat, feladatokat és módszertani elemeket, ezért kapcsolódik az egyes programcsomag-részekhez szorosan a gyerek fejlôdését nyomon követô modul. Ily módon válnak egységessé és függnek szorosan össze a programcsomagon belül az óvodaiskola átmenetet segítô és az inkluzív nevelésre hangsúlyt fektetô részek. A teljes programcsomag ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:27

6 Óvodai nevelés 6 tudatos átgondolás eredménye tehát, amelynek részei önmagukban is megállják a helyüket: nem egy teljes nevelési koncepcióként, hanem egy nevelési koncepcióhoz csatlakoztatható elemként, amely sajátos arculatot és hangsúlyt ad a meglévô óvodai nevelési gyakorlatnak. Mindezek tükrében válik indokolttá, hogy a kompetencia alapú óvodai programcsomag a Helyzetkép címû elemzéssel kezdôdik. Ennek a fejezetnek az a funkciója, hogy egységben tekintse át a magyar óvodapedagógia hátterét a múlttal együtt, mert csak ennek fényében érthetô meg, hogy mi, mikor és miért változott, hogy most mit kell, ill. érdemes megôrizni, és miben szükséges továbblépni. Így válik koherenssé nemcsak a programcsomag önmagában, hanem annak íve is. Ebbôl válik érthetôvé, hogy a múlt és az új kihívások hogyan függnek össze. Mindez kiemelten pozitívan hangsúlyozandó, mert ez a garanciája annak, hogy nem egy öncélú, az eddigi megoldásokat figyelembe nem vevô programcsomagról van szó, amely pusztán divatos akar lenni. Ez így biztosítja továbbá azt is, hogy átvehetôvé, pedagógiailag adaptálhatóvá válik. A programcsomag célja ugyanis nem a diktálás, hanem segítségnyújtás, lehetôség a megújulásra, amely alapul szolgálhat az önálló értelmezésnek, a saját és a sajátos felhasználásnak. Bízunk benne, hogy ezt az alkotó, mindig megújulni képes gondolkodást sikerül közvetítenünk nemcsak a kipróbáló, követô intézményeinknek, hanem a magyar óvodapedagógus-társadalomnak is. Dr. Bakonyi Anna, a program pedagógiai szakértôje Labáth Ferencné, a szakmai bizottság vezetôje Kovács Erika, szakmai vezetô, sulinova Kht. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:27

7 II. A kompetencia alapú óvodai programcsomag 1. Az óvodai nevelés szerkezeti rajza a kompetencia alapú óvodai programcsomagban Ó V O D A I N E V E L É S C É L Inkluzív pedagógia F E J L T E R Ü L E T Óvoda iskola átmenet Játék, érzelem, erkölcs E S Z T É S T A R T A L O M Integráció M Ó D S Z E R Differenciálás E S Z K Ö Z Integratív pedagógiai szemlélet K O M P E T E N C I A A L A P ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:28

8 Óvodai nevelés 8 2. Labáth Ferencné Általános szakmai koncepció 2.1 Helyzetkép Az óvodák helye a magyar közoktatás rendszerében a tartalmi szabályozók tükrében A magyar közoktatásban bekövetkezett társadalmi változások maguk után vonták az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták érintetlenül a dokumentumok tartalmát sem. Az elsô tanügyi dokumentumnak nevezhetô kiadvány 53 évvel ezelôtt jelent meg Módszertani levél címmel, amely az óvónôknek segített körülhatárolni a nevelés és az oktatás folyamatát. Négy évvel késôbb, 1957-ben egy kézikönyv látott napvilágot Nevelômunka az óvodában címmel, amely az óvodát mint elsôsorban nevelô intézményt határozta meg ben Az óvodai nevelés programja címmel alapdokumentum került az óvónôk kezébe. Ennek az alapdokumentumnak az egyik nagy erôssége éppen abban állt, hogy az óvónôk számára megadta az egyéni bánásmód lehetôségét ben adták ki az Óvodai Nevelés Programját, mely az 1971-es program továbbfejlesztett változata volt. Ez a program nagyobb hangsúlyt helyezett az óvodák módszertani szabadságára és a családok irányába történô nyitásra. Közben, a rendszerváltozás következtében újító szándékú nevelôtestületi kezdeményezések kerülhettek felszínre. Ezek egy idôbe estek az 1989-es program megjelenésével, amely mint központi program még továbbra is érvényben volt. Ezért miközben az egységes iránymutatás még érvényben maradt az óvodapedagógusok túlléphettek az addigi egységes, elôíró jellegû rendszeren tól a közoktatási rendszerben bekövetkezett törvényi és jogszabályi módosítások számos új feladattal, változtatási kötelezettséggel jártak az óvodapedagógusok számára. A kormány a 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendeletében rendelkezett az Óvodai nevelés országos alapprogramjának (továbbiakban ONAP) kiadásáról. A rendelet szeptember 1-jén lépett hatályba. A 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet 1. számú melléklete A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei, amely általános elveket, meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmakat, sérülésspecifikus fejlesztéseket és feladatokat tartalmaz. A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség nevelését biztosító óvodákban, iskolákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit, célját, feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlôdés jellemzôire óvodáskor végére ben törvényi kötelezettségüknek tettek eleget az óvodák, amikor megalkották helyi nevelési programjaikat. A kidolgozott minôsített, illetve az alternatív programok által megteremtôdtek a feltételei az adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram fejezeteiben leírtakat, valamint a gyerekek, a közösség, a közvetlen környezet igényeit, a nevelôtestületek közös pedagógiai elgondolásait. Az elmúlt esztendôkben többször módosították a közoktatási törvényt. Így volt ez 2003-ban is, amikor az Óvodai nevelés alapprogramját hozzá kellett igazítani a törvényi keretekhez ben megtörtént az óvodai helyi nevelési programok felülvizsgálata és az intézmények minôségirányítási programjának a kidolgozása. Ebben a folyamatban egyre inkább érvényesülnie kellett a dokumentumok egymásra épülésének ben, a felülvizsgálatot követôen, az óvodák helyi nevelési programjaik módosításán, korrekcióján dolgoztak Az óvodák jövôje a magyar közoktatás rendszerében a kompetencia alapú óvodai programcsomag tükrében Az óvodák méltán kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak. Az évi LXXIX. törvény (a közoktatásról) IV. fejezetében a Közoktatás rendszerérôl és A közoktatás intézményeirôl rendelkezik. Számunkra a 20. a meghatározó. Havas Pétert idézve: Az Oktatási Minisztérium által 2004-ben megalapított sulinova Kht. az ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:28

9 9 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG oktató programcsomagok fejlesztésekor a fenntarthatóság pedagógiai kritériumait valamennyi tantárgyi tanulási program fejlesztésekor érvényesíti. A fenntartható fejlôdés pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat A sulinova Kht. keretein belül olyan fejlesztések kerültek a közoktatás vérkeringésébe, amelyek eredményeképpen artikulálódtak a kompetencia alapú területek, és azokhoz programcsomagok jöttek létre. A kompetenciaterületek alapját az óvodai programcsomag adja. Abból indulunk ki, hogy az óvoda a rendszer jól mûködô eleme, része, s mint mûködô rendszer eleve adottak a továbblépés, a továbbfejlesztés lehetôségei. Az elmozdulást az óvodapedagógia kidolgozatlan területein látjuk. Melyek ezek? 1. Az óvoda iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, az érzelmi és erkölcsi nevelés kérdéskörei. Az ONAP csupán iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen képességekkel, készségekkel rendelkezzen a gyermek az iskolába lépéskor. A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, alkalmazása, helyes értelmezése szûk körû. Az érzelmi és erkölcsi nevelés háttérbe szorult a társadalmi, az értékrendi és az érzelmi válságok begyûrûzése miatt. Az érzelmi és erkölcsi nevelésnek komoly hangsúlyt kell kapnia, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. Segít a családoknak az értékek mentén történô nevelésben, kapaszkodót nyújt a kusza világban. A megalapozott szokásrend amely értékrendhez vezet olyan biztonság, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely értelmes célokkal tölti meg azokat. 2. Nem tisztázott a társadalmi változások következtében kialakult helyzet, pl. a családok helyzete, elvárása az intézményekkel szemben. 3. Nem megoldott ezekben a kérdésekben a pedagógusok képzése. A képzésnek a pedagógia, a pszichológia és a kisgyermekkori problémákkal foglalkozó orvostudomány által mért ismeretek eredményein kell alapulnia. 4. A tudományos háttér, a pedagógiai tapasztalatok ismeretében a szakirodalom bôvítése, a pedagógusok által használható eszközrendszer kidolgozása szükséges. 5. Az óvodai és az iskolai nevelés nem épül egymásra, széttagolódik az, ami a gyermek életében egy folyamat. 6. Az iskolákkal való szoros együttmûködés rendszere kidolgozatlan, holott az óvodai nevelésre épül a közoktatási rendszer következô lépcsôfoka, az iskolai tanulás megkezdése. Más kérdés, hogy ezt az összehangolt elvi és gyakorlati tevékenységet a mûködés érdekében az iskoláknak is gyakorolniuk kellene. 7. A játék témakörének újragondolása idôszerû, indokolt. Az aktuális, divatos, óvodákra háruló feladatok elôtérbe helyezése következtében sajnos a legfontosabb, a szabad játék szorult a háttérbe, pedig a gyermeki élet fô tevékenységérôl van szó. Tudjuk, hogy a gyermek pszichikus funkcióinak változásai a játék fejlôdésével függenek össze. A jó iskola az óvoda folytatásaként játszva tanítja a gyermeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulását, figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait, érdeklôdését. 2.2 Alapelvek, pedagógiai alapvetések a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelô gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlôdhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlôdési üteméhez. b) Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:28

10 Óvodai nevelés 10 Ebbôl következôen a gyermek 7 9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthetô szerepét, funkcióját. A éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévô világ sokszínûségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfôbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. c) A munka jellegû tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. d) A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. e) Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelôen egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elôtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. f) Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történô megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetôségét, hogy a gyermek a játékon, a mûvészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környezô világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklôdésére és cselekvésére, elôzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. g) A gyerek fejlôdésének alapja, hogy féltô, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensôséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. h) Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentôséggel bír. i) A sajátos nevelési igényû gyermek is teljes értékû ember. Joga, hogy megfelelô, elfogadó, ugyanakkor fejlesztô hatású környezetben éljen, fejlôdjön. A gyerekek ôszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylô társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítôkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. j) Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnôttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvezô hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. k) A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttmûködés, ugyanakkor ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfôbb eszköze elsôsorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különbözô szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. l) A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévô szûkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvetô szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésbôl fakadó interakciókon keresztül fejlôdik normarendszere, mely a további fejlôdési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnôtté válás feltétele is. m) Jelentôs alapvetés a megfelelô életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Nevelési cél az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelô napirend kialakítása. A helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:28

11 11 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG n) A tágabb és szûkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történô megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevô felnôttek, a szülô, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen. o) A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelô módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttmûködés, a családok segítése, erôsítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülôkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttmûködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülôkre. Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait, a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit, az ONAP irányelveit, a fejlôdéslélektan tudományos megállapításait, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét, a gyermek fejlôdésének nyomon követését, az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit. 2.3 A programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei Dr. Pála Károlyt idézve: Az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz megfelelô motiváció, illetve attitûd, együttesen jelölik ki azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy adott terület kompetenciájaként meghatároznak. 1 A kompetenciafejlesztés része a pedagógiai innováció. (1. ábra) Kompetenciafejlesztés Pedagógiai innováció Pedagógiai fejlesztés 1. ábra A kompetenciafejlesztés, a pedagógiai innováció és a pedagógiai fejlesztés 1 Elhangzott az Országos Köznevelési Tanács február 9-i ülésén. Forrás: ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:29

12 Óvodai nevelés Sajátos elemek A pedagógiai innováció része a fejlesztés A pedagógiai innováció alatt az óvodapedagógia hagyományain, értékein, az általunk kidolgozott szakmai, elméleti alapokon nyugvó, az anarchisztikus pedagógiai irányzatok ellen fellépô, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési irányvonalat megjelölô tervszerû, tudatos, célirányos tevékenységet értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés A fejlesztés alatt pedagógiai fejlesztést értünk A pedagógia a gyermek- és fiatalkorúak nevelésének tudománya, és mint ilyen az antropogógia (az embernevelés tudománya) és az andragógia (a felnôtt korúak nevelésének tudománya) között foglal helyet. (2. ábra) A pedagógiai fejlesztés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem elôtt. Természetes teret enged az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének. Fogalomhierarchia 2. ábra A pedagógia helye a fogalmi hierarchiában A pedagógiai fejlesztés célja A pedagógiai fejlesztés célja a programcsomag témaköreivel megegyezô felosztást követi az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerû kidolgozása; az inkluzív pedagógiának, az együttnevelésnek az elterjesztése; a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése; a játék érzelem erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése A pedagógiai fejlesztés feladata Olyan felkínált, választható témák (komplex fejlesztési tervenként ), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális, csoportmunka ezen belül homogén, illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:29

13 13 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG A pedagógiai fejlesztés tárgya Maga a kompetencia alapú óvodai programcsomag A pedagógiai fejlesztés alanya A pedagógiai fejlesztés alanyai a gyerekek és a gyerekek fejlesztéséért felelôsséget vállaló óvodapedagógusok. Eddigi visszajelzéseink alapján állíthatjuk, hogy a tesztelô óvodapedagógusok is változáson, fejlôdésen mentek keresztül (átmenet), és reményeink szerint hasznosítható pedagógiai tapasztalatokkal, megélt élményekkel lettek és lesznek gazdagabbak a jövôben is Kiindulási pont A fejlôdés és a fejlesztés között különbség és/vagy kapcsolat van. A fejlôdés fogalmát használhatjuk a gyerek testi, biológiai, lelki sajátosságaira például a testmagasság, a testsúly, az érési folyamatok, de nem használhatjuk az óvodai nevelésre! A nevelés fejlesztést jelent. Nem mondunk le egyetlen gyermek fejleszthetôségérôl sem. A gyerekek képességszintjei egyéni, sajátos fejlôdési mintázatot mutatnak. Az egyes szintek értelmezése: I. szint: sajátos nevelési igényû gyerekek II. szint: standardhoz közelítô képességû gyerekek III. szint: tehetséges, kreatív gyerekek Az I. szint részletes kifejtése a) Részképességzavarok Olvasási zavar (diszlexia) Írászavar (diszgráfia) Számolási zavar (diszkalkulia) Speciális problémák (enyhébb változatai) Autizmus spektrumzavarával élô Hiperaktivitás Különbözô kromoszóma-rendellenességek, szindrómák (Down-, Williams-) Magatartászavar Érzékszervi zavarok (látás, hallás stb.) Mozgászavarok (túlmozgékony [hipermotilis] gátolt mozgás) Idegrendszeri zavar: indulati kitörés, szorongás stb. Érzelmi-akarati élet zavara: agresszió, dac Értelmi képességek zavara: gondolkodási mûveletek zavara, pszichikus funkciók mûködési zavara stb. b) Hátrányos helyzet Szociokulturális lemaradás Ingerszegény környezet Érzelmi labilitás Elhanyagoló bánásmód Kisebbségi helyzet (roma kisebbség, migrációs populáció, egyéb nemzetiség) A pedagógiai fejlesztés szabályozott folyamata Mûködtetésénél, fókuszálva a pedagógiai folyamatok megtervezésére is, mindig hármas felépítést kell követnünk: elôször a célt kell megfogalmaznunk; a célhoz feladatot kell rendelnünk; a célnak, a feladatnak a tartalomban, a fejlesztés tárgyában és alanyában kell megjelennie. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:29

14 Óvodai nevelés A pedagógiai fejlesztés jellemzôi Komplexitás. A komplexitás értelmezési tartományai OM HEFOP Programfejlesztési Központ Humán kutatásfejlesztés kompetencia alapú óvodai programcsomag a többi kompetenciaterület programcsomagja. A képességfejlesztés az elsôdleges. Ennek szolgálatába állítottuk a minden nevelési területre kiterjedô, úgynevezett törzs- és kiegészítô anyagot. A kettô értéke kumulálódik. Az integráló nevelési terület megegyezôen az ONAP-pal a külsô világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. Kiegészítô anyag A világ megismerésének elérhetôsége, a Környezeti szabályjáték gyûjtemény, a Bábjátékok, a Zenevarázs új utak az óvodai zenei nevelés terén és a Kiegészítô Segédlet, melynek tartalmát a dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a mozgásos játékok, a pedagógiai játékgyûjtemény és a példatár adják. A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ôsmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi: a) Levegô: július, augusztus, szeptember b) Tûz: október, november, december c) Víz: január, február, március d) Föld: április, május, június A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. e) Család f) Élô és élettelen világ g) Közösségi nevelés Minôség. Mit jelent a fejlesztés minôségi megjelölés? Maga a programcsomag is fejlesztésen megy keresztül, ez garantálja a minôség biztosítását. A fejlesztés fejlesztési munkaterv alapján történik több szakaszban. A kompetencia alapú óvodai programcsomag jelenlegi tartalmát és formáját tekintve munka-, illetve tesztpéldány. Ez azt jelenti, hogy elsô körben csak a pályázaton nyertes óvodák használhatják, és elsôsorban tesztelési célokra. A tesztelés szigorúan meghatározott keretek között történik tesztelési útmutató alapján, mérési eredményekre, elemzésekre támaszkodva. Tehát a tesztelés is fejlesztés, hiszen az eredményeit beépítettük a II. fejlesztési szakasz korrekciós munkájába. Megfogalmazott céljaink alapján, a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a gyerekek fejlesztése is célirányosabbá válik A pedagógiai fejlesztés folyamatának menete, szakaszai és a közöttük lévô kapcsolat A pedagógiai fejlesztés menete Helyzetkép, helyzetelemzés A pedagógiai fejlesztés tervezése A fejlesztô munka beindítása A fejlesztés bevezetése, alkalmazása, tesztelése A bevezetés, alkalmazás, tesztelés eredményeinek feldolgozása, értékelése, elemzése A korrekciós munka beindítása A fejlesztés folyamatosságának biztosítása A pedagógiai fejlesztés szakaszai és a közöttük lévô kapcsolat Az elsô szakasz a programcsomag I. témakörének (Óvoda iskola átmenet) elsô évét jelentette, amikor is elkészült az ún. Kapcsos könyv. ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:30

15 15 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG A fejlesztés második szakasza két párhuzamos szálon fut. Az egyik szál a program I. témakörének beválását és a témakör értékelését, ennek feldolgozását, értékelését, elemzését, valamint a gyerekek fejlôdésének nyomon követését, illetve a tématervek struktúrájának fejlesztését foglalja magában. A másik szálon az inkluzív nevelés gyakorlattá tételének kidolgozása fut. Ezen belül a szakmai koncepció, az integráció története, egy értelmezô szakszótár, alapvetések, együttmûködési színterek megfogalmazására került sor. A kompetencia alapú óvodai programcsomag II. témaköre a differenciálás, az integráció és az inkluzív pedagógia jegyében íródott. Szükségesnek érezzük, hogy pontosan definiáljuk az egységes értelmezés miatt, kikre is gondoltunk, amikor elkészítettük fejlesztéseinket. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik bármelyik óvodában, iskolában megtalálhatók, akikkel mindannyian találkoztunk már nevelô, oktató munkánk során. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik a saját képességeiknek, a mi elvárásainknak megfelelôen fejlôdnek, teljesítenek. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akiknek a fejlôdése, fejlettségi szintje elmarad a várttól, képességeik szunnyadnak. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik kreatívabbak, az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik egyes területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nônek, más területeken viszont elvesznének, ha nem kapnák meg a speciális, csak személyüknek szóló képességfejlesztést. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik, lehet, hogy nem is járnak rendszeresen óvodába, iskolába. Akik, lehet, hogy az otthoni, családi környezetükben sem kapnak kellô védelmet és biztonságot. Akikre, lehet, hogy óvodában és az iskolában is a kirekesztés, a megbélyegzés vár, csupán a bôrük színe vagy nemzetiségük miatt. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik ép fejlôdésmenetû társaiktól különböznek ugyan, de ôk is ugyanolyan értékesek. Számukra is szeretnénk biztosítani az óvoda és az iskola falain belül a boldog gyermekkort. Azokra a éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik nevelésérôl nem mondhatunk le csupán arra hivatkozva, hogy nehezebben találjuk meg a feléjük vezetô utat. Egyszóval minden kisgyerekre, aki többek között abban azonos, hogy más A fejlesztés harmadik szakasza a játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés egységét dolgozza fel. A gyerekek számára mindhárom tapasztalási, élményszerzési lehetôségek forrása. A játék a gyermek alapvetô, pszichikus szükségletét elégíti ki. Az óvodáskorú gyermek érzelmileg vezérelt, erkölcsi érzéke megjelenik a játékban. Az egyes szakaszok csak a fejlesztési koncepció elméletében különülnek el egymástól, eredményeik, kapcsolódási pontjaik elôkészítik a következô szakaszt. A pedagógiai gyakorlatban szerves egységet alkotnak. A három szakasz együttesen adja az óvodai nevelés teljes vertikumát. (3 5. ábra) ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:30

16 Óvodai nevelés 16 CÉL A komplex fejlesztés területei Óvodából iskolába való átmenet Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás Játék, érzelmi, erkölcsi nevelés TARTALOM Komplex fejlesztés terv Levegô Tûz Víz Föld FEJLESZTÉSI TÉMATERV Család Élô és élettelen környezet Közösségi nevelés 3. ábra A programcsomag felépítése Komplex fejlesztési terv Pl. Föld Fejlesztési tématerv Pl. Élô és élettelen környezet Fejlesztési téma Pl. Bolygók Fejlesztési anyag Pl. A téri irányok gyakorlása, térmértani formák keletkeztetése 4. ábra A Komplex fejlesztési terv, a Fejlesztési tématerv, a Fejlesztési téma és a Fejlesztési anyag összefüggései ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:31

17 17 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG A pedagógiai fejlesztés folyamatának eredményei Az óvodapedagógia hiányként megítélt területeinek pótlása, kidolgozása; Fejlesztési irányvonal megjelölése; A pedagógiai fejlesztés követése, javítása; Komplex szemléletváltást eredményez az óvodapedagógusok körében; Olyan eszmerendszert eredményez, amely átláthatóvá teszi az óvodai nevelés cél- és feladatrendszerét; Olyan alap kultúrtechnikákat fogalmaz meg témaajánlásaiban, melyek a gyerekek iskolára való alkalmasságát célozzák meg; Olyan mérési, fejlôdés nyomon követési eljárásrendszert alakít ki, amely a gyerek cselekvésébe, játékába ágyazottan figyelhetô meg Visszacsatolás a célokhoz és feladatokhoz A pedagógiai innováció folyamat jellegû. A folyamat három szakaszának permanens ellenôrzése, értékelése, tesztelése jelzés értékû, és általánosításra felhasználható eredményeket ad. A pedagógiai jellegû tapasztalatokat, eredményeket a Fejlesztési koncepcióban rögzítjük, a következô innovációs folyamatot elôkészítjük. 2.5 A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a programcsomag felhasználói körében A gyerekek számára Mottó: mindegy, hogy képességeid mekkorák, fô, hogy a tôled telhetô legjobbat formáld belôlük és általuk. (Weöres Sándor: A teljesség felé) A kompetencia alapú programcsomag reményeink szerint a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és idôben, zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak, nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítô, befogadó, elfogadó felnôttek jelenlétérôl, a közösségrôl, az ôket körülvevô világról, a környezetrôl, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról, játszva tanulhatnak egymástól és a felnôttektôl, a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges, figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is A szülôk számára Mottó: A gyermekeknek egészséges környezetre van szükségük, és a közösségben nem lehetnek egészségesek szülôi támogatás nélkül. (Trish Magee) A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülôk biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:31

18 Óvodai nevelés 18 a program középpontjában a gyerekük áll; a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítani a gyereke(i)k számára; a program alkalmazása eredményeként a gyermekük az iskolára alkalmas lesz (következô oktatási folyamat); gyermekük komplex képességei fejleszthetôk; figyelembe veszik a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait; értékelik gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzôek; gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is; gyermeke(i) számára olyan tudástartalmakat adnak át, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat; gyermekének olyan értékeket (hagyományôrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örök érvényûek; a hangsúly a különbözô módszerekkel történô egyéni fejlesztésen van; gyermekük nevelô, fejlesztô intézménybe jár; a szabad játék a nevelés fô eszköze; plusz szolgáltatásokkal (idegen nyelv, számítógépes ismeretek) nem terheli meg a gyermeke(i)t; számukra nem jelent többletköltséget; a gyermekével való közös gyûjtômunkát a közös élményfeldolgozás követi; az óvodával való együttmûködésük szorosabbá válhat, fejlôdhet; gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része; a program figyelembe veszi az észrevételeiket is Az óvodapedagógusok számára Mottó: A pedagógus király lehet a gyerek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. (Ancsel Éva) Lehetôséget ad az óvoda iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére; az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére; az óvoda óvó-védô, nevelô, személyiségfejlesztô funkciójának új tartalommal való megtöltésére; a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelô-, oktatómunka megélésére; a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelô hatásának érvényesítésére; saját kompetens személyiséggé válási folyamatának megsegítéséhez; a saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitûd); olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek megszerzésére, amelyek meglévô ismereteit bôvíthetik; olyan tudástartalmak elsajátítására, amelyek elméleti megalapozottságot adnak a program szellemiségének átvétele, a program bevezetése, tesztelése, alkalmazása terén; olyan beállítódás generálására, amely az óvodapedagógia kidolgozatlan területeit hordozza magában; olyan beállítódás generálására, amely befogadóvá teszi az óvodapedagógia új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt; olyan beállítódás generálására, amely a fejlesztés szükségessége iránti igényét ébren tartja; olyan beállítódás generálására, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben; a gyerekek differenciálisi szintek (I II III.), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs: verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére; a holisztikus látásmód kialakítására, mind a gyermek egész személyiségének fejlesztése, mind a saját látásmódjának fejlesztése terén; ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:32

19 19 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG a pedagógusokkal szemben támasztott, megváltozott követelmények és szerepek teljesítéséhez, betöltéséhez; a saját kulturális identitása megtartására; a szakmai elismerésre; az ön- és továbbképzésre; a pedagógiai, a módszertani szabadság megélésére; a pedagógiai innovációban való részvételre; a programcsomag fejlesztésében való részvételre a program tesztelése, véleményezése, értékelése kapcsán; a programcsomag alkalmazása során megélt pedagógiai jellegû tapasztalatok kicserélésére a programcsomagot kipróbáló, tesztelô, alkalmazó intézményekkel; a programcsomagban rejlô élmények szerzésére és megélésére; a kiégés szindrómájának elkerülésére A fenntartó számára Mottó: A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké. (Hermann Alice) A fenntartó bizonyságot nyerhet afelôl, hogy az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesült azáltal, hogy a pályázat nyertes intézményei közé tartozik, biztosított az óvoda pedagógusainak a szakmai ingyenes továbbképzése, az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi nevelési program a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészülhet és átalakulhat, a fenntartása alatt mûködô óvoda alap- és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja, a programcsomag alkalmazása a meglévô anyagi keret mellett megvalósítható, az óvoda alapító okiratának belsô tartalma megmarad, az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi, vélhetôen emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma. 2.6 A kompetencia alapú óvodai programcsomag kidolgozásának üteme, bevezetése, alkalmazása, beválásának vizsgálata A programcsomag kidolgozásának üteme : Az óvodából az iskolába való átmenet : Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás : Játék, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés A programcsomag bevezetése, alkalmazása 1. Pályázaton nyertes óvodák 2. Követô intézmények 3. Széles körû alkalmazás A programcsomag beválásának vizsgálata 1. I. témakör: Programbeválási és témakör-értékelési szempontok 2. II. témakör: Programbeválási és témakör-értékelési szempontok 3. III. témakör: Programbeválási és témakör-értékelési szempontok 4. A gyermekek fejlôdésének nyomon követése minden témakör esetében folyamatos ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:32

20 Óvodai nevelés A beválási vizsgálatok során szerzett adatok, tapasztalatok, vélemények, eredmények, értékek feldolgozása, értékelése, elemzése 6. A tesztelési eredmények beépítése a korrekciós, illetve a fejlesztô munkába 7. Attitûdmérések 8. Képzéseket követô kérdôívek feldolgozása 9. Intézkedési tervek készítése 2.7 Felhasznált irodalom Dr. Balázsné Szûcs Judit: A korszerû óvónô. Óvodai nevelés, 1987/ Labáth Ferencné: Az óvoda iskola átmenetet segítô óvodai programcsomag tartalmi és módszertani jellemzôi Az óvodai programcsomag tesztelési tapasztalatai. Elôadás. Elhangzott április 4-én a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógusszerep pedagógus mesterség által rendezett konferencián. Szekszárd, Várnagy Elemér Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája. Forrás: ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:32

21 III. ÓVODA ISKOLA ÁTMENET A PROGRAMCSOMAG ALAPELEMEINEK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA GRAFIKUS ÁBRA ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:32

22 Óvodai nevelés Labáth Ferencné: Óvoda iskola átmenet Pedagógiai koncepció 1. Bevezetô. Az óvoda iskola átmenet kérdésének újraértelmezése A kérdéskör átgondolása A rendszerváltás óta eltelt idô megérett e kérdéskör átgondolására. A magyar közoktatásügy alakulása a rendszerváltás óta több állomáson keresztül válik értelmezhetôvé. Az egyik ilyen állomás a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról. Az alapdokumentum bevezetôjében leszögezi, hogy az alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira; a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire; a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve; az emberi jogok és alapvetô szabadságjogok, valamint a nemzetközi ratifikációkban vállaltak alapján született meg. Nagyon fontos alaptételt fogalmazott meg, mely szerint az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. A közoktatási rendszer elemének definiálása növelte az óvónôk szakmai kompetenciáját. A szakmai autonómia hangsúlyozása megerôsítette és új területek bejárására biztatta az óvodapedagógusi társadalmat. A mûvelôdési és közoktatási miniszter 32/1997. (XI. 5.) rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit és az Etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveit is megalkotta. Ugyanebben az évben látott napvilágot az az MKM rendelet, amely a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit tartalmazza. A három dokumentum együttesen az integrációt, az óvoda és iskola egységességét képviseli. 1989, 1993, 1996, 2003, 2004, 2005 a programok kidolgozásának, módosításának, korrekciójának évei. Meg kellett barátkozni a programírás, a dokumentumok folyamatos kezelésének gondolatával. Szakmai szempontból fel kellett nôni az új típusú feladatokhoz. Megváltozott az óvoda funkciója Mindazon túl, hogy megváltozott az óvoda funkciója, az Alapprogram csak utalás szintjén tesz említést az iskolaérettségre vonatkozóan. A helyi óvodai nevelési programok megadták azt a lehetôséget, hogy az óvodák alap- és speciális feladatát újragondolhatták és újrafogalmazhatták. Az alapító okiratok belsô tartalmi változtatásával összhangba kellett kerülnie a feladatok átdolgozásának. A törvényi 25 fôs létszámhatár is meghatározta többek között a feladatok kijelölését. Egy funkciót érintetlenül kell hagyni, nevezetesen, hogy az óvodának fejlesztô intézménynek kell maradnia. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése kell, hogy jellemezze. Átalakult az óvodahasználók köre Ezen belül elsôsorban az óvodások számbeli arányaira gondolok. Pethô Ágnes, az Oktatási Minisztérium fôtanácsosa által bemutatott, 1990 és 1997 közötti adatok alapján országos adatokat nézve, beleértve a fôvárosi adatokat is az óvodák száma a következôképpen alakult: ben 4718 óvoda volt, lényegesen ban emelkedett meg ez a szám, 4730-ra ben a bázisszámhoz viszonyítva a bôvülés egy, a rákövetkezô évben kettô volt. 2 A vizsgált idôszak végére azonban hat nevelési évre visszamenôleg 10 óvodával kevesebb volt. Az önkormányzatok által fenntartott óvodák aránya nem változott hat év távlatában sem, 95,2%-ot tett ki. Az óvodai nevelésben részesülô gyerekek száma volt a másik mutató, amelyet érdemes vizsgálni ben az óvodáskorú népesség 91%-a részesült óvodai ellátásban, szemben az évi 87,1%-kal. A helyhiány miatt elutasított gyerekek száma meghaladta az 5000-t. Ez a szám az elôzô 2 Pethô Ágnes: Tények és tendenciák. Adatok az óvodákról. Óvodai Nevelés, 1995/10. szám ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:32

23 23 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET évi állapothoz képest némileg mérsékeltebb. Az elemzett hétéves idôszak alatt a legkevesebb elutasítás 1990-ben, a legtöbb 1994-ben történt. Említésre érdemes, hogy 1990-ben a legalacsonyabb nemcsak az elutasított gyerekek száma, hanem az óvodások összlétszáma is. Megállapítható, hogy miközben az óvodások létszáma évrôl évre növekedett, a férôhelyhiány miatt elutasított gyerekek száma egyre nôtt. Az 1990 és 1997 közötti évek statisztikai adatainak összehasonlításakor szembeötlô, hogy az óvodás gyerekek összlétszáma 1990-ben volt a legalacsonyabb és 1995-ben a legmagasabb. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok száma a megfigyelt hétéves idôszakban országosan összesen 1744, a fôvárosban pedig 248 fôvel csökkent. Egy évben, 1994-ben 50 fôs gyarapodást tükröznek az adatok. Az óvodákban még mindig több mint nyolcszázan dolgoznak óvodapedagógusi képesítés nélkül. Egy részük diplomájának megszerzése folyamatban volt. A legtöbb képesítés nélküli óvodapedagógus 1990-ben volt ben az óvodapedagógusok több mint négyötöde rendelkezett diplomával. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében legtovább hétéves és nyolchónapos korig maradhat egy gyerek az óvodában. Az iskolakezdés esélyeit számukra is biztosítani kell. Az esélyegyenlôség biztosításának másik területe a gyámügyi elhelyezés, amelynek értelmében hároméves kortól kötelezô az óvodai ellátás. Ma Magyarországon az óvodáskorúak 92%-a jár óvodába, az ötévesek 98%-a, a négyévesek 88%-a. 3,2 évig tart az óvodáztatás nálunk, az Európai Unióban mindez 2,1 év! Megváltozott az iskola funkciója Az anyagközpontúságot fel kell(ett) cserélni a gyerekközpontúságra. Az ismeretközlô funkciót fel kell(ett), hogy váltsa az oktatási folyamatban való aktív tanulói részvétel. A készen kapott ismeretek helyét az önállóan felkutatott és megtapasztalt ismereteknek kell(ett) átvenniük. A lexikális tudáshalmaz helyére az alkalmazható, kevesebb mennyiségû tudás kerül(t). Paradigmaváltásra van szükség. Ahhoz kell hozzásegíteni a tanulókat, hogy dinamikus ismereteket szerezzenek önmagukról és a világról. Hiszen az ismeretanyag szinte napról napra változik, követése nem várható el. Az iskolának az élethosszig való tanulást kell megalapoznia. Kivédhetetlen az egymásra épülés érvényesítése a nevelés és oktatás folyamatában, az óvoda és iskola belsô, élô világában. Átalakult az iskolahasználók köre A statisztikai adatok helyett az iskoláskorú gyerekek iskolakezdési esélyeibôl indulok ki. Egyre több azon tanulók száma, akik a kezdeti lelkesedésüket idejekorán kénytelenek feladni. A gyerekeken szorongásos tünetek jelentkeznek. A képességek érési folyamataiban nagyon is eltérô gyerekek hamar azon veszik észre magukat, hogy stigmatizáltakká váltak. Zavart szenved a fejlôdésük, betegek lesznek: hipermotilisak, diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások, részképesség-zavarral küzdôk. A megbélyegzés azzal a pedagógiai jóslattal társul, hogy ezek a kisgyerekek kezdik elhinni magukról, hogy ôk valóban elmaradottak, fejletlenebbek a társaiknál. Miután ezen túljutottak, kezdenek megtévesztô módon hasonló tüneteket produkálni, mint amelyek jogossá teszik a helytelen megítélésüket. A kimutatott adatok áladatokat is tartalmaznak. A pedagógusképzôknek olyan ismereteket kell nyújtaniuk, amelyek kompetenssé teszik a jövô pedagógusait a felismerésre. A diagnosztizálás és a terápia megválasztása már egyetemi szintû képzést és az elméleti ismeretek többéves gyakorlatát igényli. Valójában átmenti nehézségek is meghúzódhatnak a háttérben. Ezek egyrészt az óvoda iskola átmenettel kerülhetnek felszínre, másrészt a fejlôdési szakaszok folyamatosságából, átmenetébôl adódhatnak. Szándékosan nem térek ki mindazok felsorolására, akik beleszólhatnak az iskola életébe, mint felhasználók. Ennek oka, hogy véleményem szerint ôk nem relevánsak a témánk szempontjából. (Dr. W. Mikó Magdolna pszichológus május 21-én a KPSZTI-ben elhangzott elôadásának alapján.) Változások következtek be az integráció, a szegregáció, a differenciálás, a részképességzavarok tartalmi elemeiben Mindenekelôtt fejet hajtva az óvodapedagógusok felkészültsége elôtt, meg kell állapítani, hogy metodikai szempontból munkájukat e tekintetben meg kell alapozni. Olyan ismereteket kell hozzájuk eljuttatni, amelyek a fogalmak tisztánlátását, egységes értelmezését segítik elô. Miután ovoda_elme leti_2007_imp.indd :36:33