ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Környezet- és Természetvédelmi Iroda

Átírás

1 A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2012. Hiv.sz.: Tárgy: Kesztölc-Esztergom, Előadó: Dr. Reiner Viktória/ Puskás Sándor Melléklet: H a t á r o z a t I. Tatai Környezetvédelmi Zrt. nem veszélyes hulladékok hasznosításának előzetes vizsgálata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Tatai Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (2890 Tata, Baji út 9.) által benyújtott, az Esztergom 0566/1 és a Kesztölc 027 hrsz. alatti telephelyén nem veszélyes hulladékok komposztálással történő kezelésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A telepítés helye: Esztergom 0566/1 és a Kesztölc 027 hrsz. alatti ingatlanok A tervezett tevékenység célja: A Zrt. tulajdonában lévő, Esztergom 0566/1. hrsz. alatti 2,1 ha nagyságú, és a Kesztölc 027 hrsz. alatti 15,1 ha nagyságú pernyetározón található, mintegy 4 ha nagyságú mélyedés, tó feltöltése egyrészt inert hulladékkal, másrészt a pernyetározón előállított nem veszélyes hulladékok aerob, biológiai lebontásából származó komposzttal. A komposztot megfelelő vizsgálatok után telephelyen belül, illetve termékké minősítve más hulladéklerakók, roncsolt területek rekultivációjánál is fel kívánják használni. A létesítmény és a tevékenységre vonatkozó szakterületek szerinti megállapítások: 1.3. Jellemző adatok: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Környezet- és Természetvédelmi Iroda 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A hasznosítani kívánt hulladékok összes mennyisége: t/év A hasznosítani kívánt hulladékok köre: - A feltöltéshez hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok az alábbiak: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése EWC kódszámú föld és kövek EWC kotrási meddő - A komposztálni kívánt nem veszélyes hulladékok köre: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése Mosásból származó iszap

2 Hulladékká vált növényi szövetek Mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásból Cukorrépa tisztításból és mosásából visszamaradt föld Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből A nyersanyagok mosásából, tisztításból és mechanikus aprításból származó hulladékok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Fakéreg és parafa hulladék Faforgács, fűrészáru. Deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok Hulladék mésziszap Mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltő anyag és fedőanyag iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó, krómot nem tartalmazó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Hamu, salak és kazánpor Széntüzelés pernyéje Tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzelésből származó pernye Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből Föld és kövek Kotrási meddő Települési szennyvíz tisztításából Ipari szennyvíz biológiai kezelésből, amelyek különböznek a *-től 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel A tevékenység az alábbi engedélyek birtokában végezhető: - Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hulladékkezelési engedély. - Zajkibocsátási határérték megállapítása. Az eljárásban résztvevő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 2 II.

3 3 Kesztölc Önkormányzatának Jegyzője a 24-1/2012. számú, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a /2012. számú, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XIX-R-092/ /2012. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala a 10055/2012. számú állásfoglalásával nem emelt kifogást a beruházás megvalósítása ellen. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/38-3/2012. számú állásfoglalásával az alábbi előírásokat fogalmazta meg: - A komposztálással kezelt és ártalmatlanított hulladékokból készült talaj kompozitum termésnövelő anyagként történő forgalmazása érvényes forgalombahozatali és felhasználási engedély birtokában, ennek hiányában mezőgazdasági hasznosítása csak a talajvédelmi hatóság külön engedélye alapján történhet. - Amennyiben a tájrendezést követően a rekultivált területet termőföldként kívánják hasznosítani (a rekultiváció hasznosítási végállapota termőföld), úgy az újrahasznosítást az illetékes földhivatal a talajvédelmi hatóság hozzájárulásának beszerzésével hagyja jóvá. Az e célból készített tervnek a talajvédelmi szempontoknak megfelelő mezőgazdasági hasznosítást lehetővé tévő, rekultivációt, újrahasznosítást megalapozó tervrészt kell tartalmaznia. - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VII-P-021/095-2/2012. számú, Dorog Város Önkormányzatának Jegyzője az 558/3/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. III. A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. I n d o k o l á s A Tatai Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez a Kesztölc- Esztergomi pernyetározón tervezett veszélyes és nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységének környezeti hatásaira vonatkozóan, majd a döntés meghozatala előtt az egységes környezethasználati és környezeti hatásvizsgálat iránti kérelmét visszavonta. A hatóság az eljárást a /2011. számú végzésével a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 31. (1) bekezdésének c) pontja szerint megszüntette. Ezzel egyidejűleg a Zrt. kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez az Esztergom 0566/1 és a Kesztölc 027 hrsz. alatti telephelyén nem veszélyes hulladékok komposztálással történő kezelésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálatára vonatkozóan. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében megfogalmazott formai és tartalmi követelményeknek, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 92. (1) bekezdése alapján vizsgálta a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyeket. A tervezett létesítmény a R. 3. számú mellékletének 106. a) pontjába sorolható: nem veszélyes hulladékhasznosító telep 10 t/nap kapacitástól. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le.

4 4 Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen évente t mennyiségű hulladékot kívánnak hasznosítani. A feltöltéshez és a komposztáláshoz hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékokat a határozat rendelkező részének pontja tartalmazza. A komposztálást műszaki védelemmel rendelkező kb. 200 m 2 nagyságú kezelőtéren tervezik. A komposzt tervezett összetétele: szervetlen hulladék, iszapszerű szerves hulladék, föld keveréke 60:20: 20 arányban, ami biztosítja a lebontó mikrobákhoz szükséges megfelelő szerves anyagtartalmat, ph-t, levegőzöttséget és egyéb paramétereket. A pernyetározón az ún. mélyedés, tó feltöltéshez geodézia felmérés alapján tonna anyag szükséges, az részben inert hulladékkal és 1 m rétegvastagságban a kezelőtéren előállított komposzttal valósulna meg, továbbá a komposzt termékké minősítve, szennyező anyagtartalom és hatóanyag tartalom vizsgálata után, hatósági jóváhagyással kiszállításra is kerülne. 2. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az Esztergom 0566/1 hrsz-ú ingatlan szerepel az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben HUDI20039 kódszámon és Pilis és Visegrádi-hegység néven, Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, illetve tőle mintegy 500 méterre található az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben kihirdetett Börzsöny-és Visegrádi hegység nevű és HUDI10002 kódszámú Natura 2000 különleges madárvédelmi terület. Tárgyi területen a Natura 2000 jelölés idején is folyt szennyvíziszap-kezelés, tárolás, pernye- kitermelés, deponálás, talaj-beszállítás, növényzettel takarás, komposztálás, fűkaszálás. Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett tevékenység táj- és természetvédelmi szempontból várhatóan nem jár jelentős környezeti hatásokkal. 3. Vízvédelmi szempontból: A vizsgálattal érintett telephelyen a vízkivétel nincs, a tevékenység során sem kommunális, sem technológiai vízfelhasználás nem történik. Az ivóvízigény kielégítése palackos vízzel történik, míg a kommunális jellegű szennyvíz gyűjtésére zárt rendszer került a konténerekben kialakításra. A komposztáló térről összegyűlő csurgalékvizek gyűjtése földalatti 200 l-es műanyag tartályban történik. A pernyetározón és annak peremén elvégzett korrekciós munkálatok, és a kialakított övárok biztosítja a lefolyó csapadékvizek pernyétől való távoltartását. Az övárok pernyehányó É-i, ÉK-i, K-i, DK-i és DNy-i határán létesültek. Az érintett terület a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny és 3 kevésbé érzékeny területnek minősül. A területhez legközelebb eső vízfolyás a pernyehányótól Ny-ra mintegy méterre található Kenyérmezei-patak, és K-i irányban hasonló távolságban a Malomrétipatak. A bányatóként keletkezett Palatinus-tó távolsága 450 méter. A monitoring rendszert az 5, 12, P1, P2, P3 jelű kutak alkotják, melyek 26830/2003. számú határozattal kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A P2 kút a pernyetárózó közepén (korábbi lápos terület), a P1 és 5 kút a talajvíz áramlási irányában a Palatinus-tó felé, míg a P3 kút a pernyetározó szélén, a 12. jelű pedig a tározó felett helyezkedik el. A működés paramétereit a /2011. számú határozattal kiadott engedély tartalmazza. A mérési eredmények alapján a tározó és környezete szulfát és ammónium szennyezéssel terhelt. A mérési eredmények alapján a Palatinus-tó irányában elhelyezkedő P1 és 5 jelű kutakban B szennyezettségi határértéket kismértékben meghaladó szulfátszennyezés mutatható ki, illetve egy-egy alkalommal kismértékű klorid és ammónium terhelés látható. A pernyetározó másik felén, illetve felette elhelyezkedő P3 és 12 jelű kutakban szintén B szennyezettségi határértéket kismértékben meghaladó szulfát szennyezés mutatható ki. A pernyetározó közepén létesített P2 jelű kútban mutatható ki a legtöbb általános vízkémiai komponens (ph, vezetőképesség, klorid, nitrát, szulfát, nitrit, ammónium). Továbbá az 5. és 12. jelű kút 1-1

5 mintájában volt B szennyezettségi határértéket meghaladó foszfát és Cd koncentráció, illetve a 12, P1 és P2 kutakban pedig TPH koncentráció. A pernyetározó nagy része rekultivált, a kezelőtér műtárgyait feltöltötték. A pernyetározó DK-i részén lévő mélyedés ( tó és környéke) még rekultiválatlan, tereprendezése nem történt meg. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. kesztölci pernyehányó monitoring rendszere 26830/2003 számú határozattal kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, ahol a vizsgálati gyakoriságot és komponenskört a H /2003 számú egységes környezethasználati engedély is tartalmazta. A monitoring kutakból a hatóság 10 éves mérési eredménysorral rendelkezik, melyek a Wessling Hungary Zrt. akkreditált laboratóriumának eredményei, illetve a hatóság több alkalommal végzett helyszíni szemlével egybekötött mintavételt, melyeket a hatóság saját akkreditált laboratóriuma vizsgálta be. A hatósági és a Zrt. mérési eredmények között alapvető eltérés nem mutatkozott. Érzékenységi besorolás szempontjából az érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny és 3 kevésbé érzékeny területnek minősül. A fentiek alapján a tárgyi területen kisebb mértékű felszín alatti vízszennyezés mutatható ki, azonban a vizsgálati eredmények hosszabb idősora, és a terület érzékenységi besorolásra alapján várhatóan a tervezett tevékenység nem gyakorol többlet terhelést a vizsgált területre. Mindezekre tekintettel a tárgyi 10 tonna/napot meghaladó nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenységgel kapcsolatban vízvédelmi szempontból nem szükséges a 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A tervezett tevékenység megvalósításával kapcsolatban vízvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység végzése során a munkagépek (árokásó, forgórakódók, homlokrakodó, dózerek, dömper, rosta) és a szállítójárművek (vontató, tehergépjárművek, szippantó kocsi stb.), zajkibocsátásával lehet számolni. A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján a telephely üzemelése során legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken (Dorog, és Esztergom-Kertváros lakóterületein), a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítmény hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenység zajvédelmi hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés c) pontja, valamint 6. (1) bekezdése alapján, számítással határozták meg. A hatásterület által érintett területek, terület felhasználási kategóriái a 14/2009. (IX. 11.) számú önkormányzati rendelet Dorog Város rendezési tervének előírásainak figyelembevételével, a zajterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység az előzetes számítások alapján nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A környezeti zajkibocsátás tekintetében nem várható jelentős környezeti hatás. 5. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 5 A dokumentáció alapján a telephely és a tevékenység vonatkozásában a következők állapíthatók meg. A tevékenység során alkalmazott technológia légszennyező hatását a felületi kiporzás, a komposztálásból adódó bűzkibocsátás, a rekultivációs műveletek manipulációi, valamint a szállítási tevékenységek okozhatják. A légszennyező források megengedhető emisszióinak értékeit, a 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg. A diffúz (felületi) forrásra kibocsátási határérték nem állapítható meg, így azokat csak a környezetben megjelenő anyagok mennyiségével lehet szabályozni, ill. ha a porzó felület diffúz forrásnak minősül. A telephelyen használt tehergépkocsik, földmunkagépek, a szennyvíz iszapot szállító szippantós gépkocsik szén-monoxiddal, elégetlen szénhidrogénekkel és nitrogén oxidokkal terhelik a környezetet. A működő létesítmény szennyező hatása megnyilvánul a még rekultiválatlan felületek, a bekeverő terület kiporzásában, valamint a befedés után új növényzettel még nem borított felület kiporzásában. A hulladéklerakótól nyugatra, az uralkodó szél felőli oldalon, a legközelebbi lakóépületek mintegy 600 m-re vannak, amelyektől egy bokrokkal borított, kiterjedt dombvonulat is elválasztja. A többi égtáj felől nincsenek lakott területek.

6 6 A benyújtott bűzterjedési modell szerint a tevékenységből adódó szagvédelmi hatásterület a vizsgált terület szagkibocsátási súlypontja köré írható 192 m sugarú körön belül van, nem érint védendő épületeket. A tevékenység a levegő légszennyezettségi állapotában várhatóan számottevő romlást nem okoz. Levegővédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálat elkészítése nem volt indokolt. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról értesítette az érintett társadalmi szervezeteket, illetve közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzatok, sem a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A felügyelőség a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A -a, illetőleg 4. melléklete alapján megkereste a hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: Kesztölc Önkormányzatának Jegyzője a 24-1/2012. számú, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a /2012. számú, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XIX-R-092/ /2012. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala a 10055/2012. számú állásfoglalásával nem emelt kifogást a beruházás megvalósítása ellen. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/38-3/2012. számú állásfoglalásával a rendelkező részben foglalt előírásokat fogalmazta meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VII-P-021/095-2/2012. számú, Dorog Város Önkormányzatának Jegyzője az 558/3/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. A Felügyelőség mindezek figyelembevételével megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol. A tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei előírásainak megfelelően jogerős hulladékkezelési engedély, illetve a 284/2007. (X.29.) Kormány rendelet alapján a tevékenység zajkibocsátási határérték birtokában végezhető. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezés szolgáltatási díjának mértékéről a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, március 8. Németh Zoltán s.k. igazgató