K+F munkaerő megőrzése és fejlesztése

Átírás

1 1. A projekt részletes bemutatása 1.1 A projekt címlapja K+F munkaerő megőrzése és fejlesztése A projekt beadásának éve 2009 A projekt azonosítója SOILPREC A projekt címe Precíziós talajkímélő gazdálkodást fejlesztő térinformatikai kutatások A pályázó neve Tolner Imre Tibor A projektvezető neve (a pályázót Dr. Fenyvesi László képviselő személy)

2 Tartalomjegyzék Címlap (1.1) 1 Tartalomjegyzék (1.1).2 I. Pályázati űrlap (1.2).3 II. Indikátor űrlap (1.2)... 9 III.A projekt részletes bemutatása.11 III. 1. Munkaterv (1.3)...11 III. 2. A munkatervvel összhangban kitöltendő táblázatok (1.4)...16 III. 3. A pályázó szervezet és személyek szakmai tevékenységének bemutatása (1.5)23 III. 4. A projektmenedzsment bemutatása (1.6)...27 III. 5. Hasonló témájú projektek és projektjavaslatok bemutatása (1.7)...28 III. 6. Költségterv (1.8)...30 III. 7. A pályázó szervezet gazdálkodásának bemutatása (1.9)...33 IV. Nyilatkozatok...34 IV. 1. Nyilatkozatok elnevezésű melléklet 35 IV. 2. A projektben alkalmazni kívánt személy nyilatkozata...38 IV. 3. Nyilatkozat az intézményi feltételek teljesítéséről...39 IV. 4. Nem szükséges nyilatkozatok

3 III. A Projekt részletes bemutatása III. 1. Munkaterv (1.3) A projekt célja A precíziós talajkímélő gazdálkodás és általában a talajvédelem fontos eszköze lehet a távérzékelés. Ennek továbbfejlesztéséhez vizsgálni kell azokat az összefüggéseket, amelyek a távérzékelési adatok és fontos talajjellemzők értékei között lehetségesek. A projekt hazai és nemzetközi szinten is új eredmények elérését célozza. Ehhez az eszközfeltételekkel az intézet, szakmai feltételekkel a pályázat keretében alkalmazandó szakember rendelkezik. A projekt a precíziós gazdálkodás és a talajvédelem területén, nemzetgazdasági szinten és vállalkozói szinteken is jelentős gazdasági eredmények elérését alapozza meg. Előzmények Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet rendelkezik egy csúcstechnológiát képviselő távérzékelési eszközzel, az AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. A berendezés és nm hullámhossz tartományban tud érzékelni, ezen belül igen nagy (2 10 nm-es) felbontásban. A berendezés képes egy adott hullámhossz tartományon belül képet készíteni, ahol a denzitás eltéréssel a reflexió változás képszerűen is látható. A felvett objektum bármely pontjáról a spektrum függvényében felrajzolható a reflektancia változás. A nyersen rögzített képek radiometriás korrekciója, valamint georektifikációja (pl. a repülőgép billegéséből adódó hibák kiszűrése) speciális CaliGeo program segítségével végezhető el. A detektált képek további célirányos feldolgozását az ENVI 4.1 térinformatikai szoftver biztosítja. A képi információk GIS-ben tárolhatók, így a terepi munkák, a mintavételezés pontosan végrehajtható. A berendezés hatékonyan használható képalkotóberendezés és spektrofotométerként egyszerre. (ERDEINE KÉSMÁRKI-GALLY et al.) A precíziós mezőgazdaság és a környezetgazdálkodás területén egyre nagyobb szerepet fog betölteni a hiperspektrális távérzékelési technika. Az AISA DUAL rendszer hazai alkalmazása új lehetőségeket teremt mind a gyakorlati alkalmazás, mind a kutatás területén. A színes infrafelvételek (CIR) más terepi módszerekkel együtt alkalmazva igen hatékonyan használhatók a talaj és a növényzet állapotának meghatározására. Ezen felvételeknek rendkívüli előnye, hogy párás időjárás esetén is kontrasztos, színekben gazdag felvételek készíthetők. Jellegzetességük, hogy az élő, egészséges vegetáció élénkvörös színben, míg a beteg károsodott növényzet a fehértől a zöld színig különböző árnyalatokban jelenik meg a hamis színes felvételeken. Segítségükkel mind a talaj, mind a növény állapotát illetően nagyon sok hasznos információhoz jutunk (pl. talaj esetében: humusztartalom, talajszerkezet, az erózió mértéke, mésztartalom stb.; növény esetében: érettségi állapot, általános kondíciók, betegségek, tápanyag ellátottság stb.). A 2007-ben végzett nagyszámú hiperspektrális légi felvételezés feldolgozása során szerzett tapasztalatok, valamint az irodalmi adatok alapján a következő megállapítások tehetők: A hiperspektrális légi távérzékelés a jelenleg használatos módszerekhez képest jelentős minőségi ugrást jelent mind a térbeli, mind a spektrális felbontást illetően. Ennek köszönhetően táblaszinten olyan felvételek készíthetők, amelyek operatív módon fel- 11

4 használhatók a precíziós növénytermelés területén a talaj- és gyomtérképek készítésére (Neményi et al. 2001). Az AISA DUAL rendszernél az adatok (pixelek) térinformatikai rendszerbe (GIS) helyezett pontossága a jelenleg alkalmazott módszer szerint 3 5 méter, amely a DGPS alkalmazásával 1 3 méterre csökkenthető. A reflexiós spektrumok pontos ismerete alapján a helyszíni mintavételezés felhasználásával a minőségi jellemzőkön kívül mennyiségi paraméterek meghatározására is alkalmas (pl. biomassza zöldtömeg, szemes termény minőségi paraméterei, a talaj nitrogén koncentrációja, a vízben lévő lebegőanyagkoncentráció stb.) (Milics et al. 2008abc). A hiperspektrális képfeldolgozási módszerekkel a távérzékelésben vizsgálható a felszín nedvességtartalma (Champagne et al., 2003; Vranic et al., 2005; Jung et al., 2006; Xing et al., 2007). A hiperspektrális felvételek másik nagy felhasználási területe lehet a környezetszenynyezések kimutatása és ásványtérképezés (Jung et al. 2005). Nagy és munkatársai (2008) meddőminták elemtartalma és légi hiperspektrális úton történő ásványtani felmérés eredményei alapján bizonyították a hiperspektrális anyagvizsgálat alkalmazhatóságát nehézfémekkel terhelt területek felmérésében, szerepét a környezetállapot értékelésben. A hiperspektrális felvételek előnyeiként a következők állapíthatók meg: nagy a spektrális és térbeli felbontás. A geokódolt adatok, térinformatikai rendszerekhez közvetlenül felhasználhatók bemenő adatként. A használhatóság rugalmas és nagy hatásfokú a speciális adatfeldolgozási lehetőségek kihasználásával. Az AISA DUAL rendszer üzembe helyezésével új lehetőségek nyílnak meg mind a gyakorlati alkalmazás, mind a kutatás területén. Alkalmazásuk a következő területeken javasolt: Mezőgazdaság: Növényállapot meghatározás-betegség, kártevő, érettségi állapot, tápanyaghiány; Termésbecslés, vegetációs index meghatározása; Fajták elkülönítése, gyomtérkép készítése; Agro-ökorendszerek vizsgálata Precíziós növénytermesztési technológiáknál a tematikus térképek bemenő adatként történő felhasználása; Talajtérképezés (erózió, humusztartalom, nitrogénellátottság stb.); IRODALOM Champagne, C.M., Staenz, K., Bannari, A., McNairn, H. & Deguise, J-C. (2003) Validation of a hyperspectral curve-fitting model for the estimation of plant water content of agricultural canopies. Remote Sensing of Environment, Volume 87, Issues 2-3, Pages ERDEINÉ KÉSMÁRKI-GALLY SZILVIA PAPP ZOLTÁN FENYVESI LÁSZLÓ (2009): Agro-ökorendszerek vizsgálata távérzékeléssel. NÖVÉNYTERMELÉS 58 (2009) Jung, A. Kardeván, P. Tőkei, L.: Detection of urban effect on vegetation in a less built-up Hungarian city by hyperspectral remote sensing. Physics and Chemistry of the Earth. 30:

5 Jung A., Kardeván P. & Tőkei L. (2006) Hyperspectral technology in vegetation analysis. Progress in Agricultural Engineering Sciences 2, Neményi M. Pecze Zs. Mesterházi P. Németh T.: A precíziós-helyspecifikus növénytermesztés műszaki és térinformatikai feltételrendszere. Növénytermelés. 50: Milics, G. Burai, P. Lénárt, Cs.: 2008a. Pre-harvest prediction of spring barley nitrogen content using hyperspectral imaging. Cereal Research Communications. 36: Milics, G. Burai, P. Lénárt, Cs. Tamás, J. Papp, Z. Deákvári, J. Kovács, L. Fenyvesi, L. Neményi,M.: 2008b. Comparison ofmultispectral and hyperspectral vegetation indices for prediction of yield and grain quality of spring barley in Hungary. AgEng 2008 International Conference on Agricultural Engineering. Hersonissos. Crete. June Conference CD. Agro-ökorendszerek vizsgálata 23 Milics G. Csiba M. Burai P. Lénárt Cs. Tamás J. Neményi M.: 2008c. Szemtermés minőségi paramétereinek előrejelzése és térképezése hiperspektrális légifelvételezéssel (Predictionofgrainquality andqualitymappingbyhyperspectral imaging). MTA AMB XXXII. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. Konferencia CD Nagy Attila, Tamás János, Burai Péter, Lénárt Csaba (2008) HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉS SZEREPE. THE ROLE OF HIPERSPECTRAL REMOTE SENSING. Informatika a felsőoktatásban Konferencia Debrecen, augusztus Vranic, M., Knezevic, M., Seregély Zs., Bosnjak, K., Leto, J. & Perculija, G. (2005). Prediction of dry matter and crude protein content in fresh grass silage by near infrared spectroscopy. Progress in Agriculture Engineering Sciences 1 (2005), Pages Xing J., Saeys, W. & Baerdemaeker J.D. (2007) Combination of chemometric tools and image processing for bruise detection on apples. Computers and Electronics in Agriculture, Volume 56, Issue 1, A K+F projektbe bevonni kívánt szakember alkalmazásának indoklása A projekt keretében alkalmazandó Tolner Imre Tibor 2006-ban végzett a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán mint Általános gépészmérnök ( Mérnökinformatika szakirány). Tanulmányai során gyakorlatot szerzett a különböző CAD/CAM rendszerek (AutoCAD, CATIA, SolidEdge, ProEngineer) alkalmazásában és a velük végzett összetett feladatok programozásában. Programozási feladatokat képes megoldani Borland C++, Basic, OLE object, Pascal programfejlesztő rendszerekben. Előképzettsége alkalmassá teszi a térinformatikai szoftverek elsajátítását és magas szintű alkalmazását. Korábban a HANKOOK TIRE Magyarország Kft. Technológia osztályán dolgozott ( ). A projekt keretében szerzett ismeretei javítják a későbbi elhelyezkedési esélyeit, és hozzájárulnak az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet kutatási feladatainak megoldásához. 13

6 A tervezett projekt tevékenységei A pályázati forrásból finanszírozott kétéves időszakban feladat a laboratóriumi vizsgálatok alapján meghatározott talajjellemzők és az AISA DUAL rendszerrel laboratóriumban és távérzékeléssel kapott adatok összefüggéseinek elemzése. A vizsgálatokat olyan területeken végeznénk, ahol évek óta végeznek talajtermékenységi, illetve talaj-környezetvédelmi kísérleteket. A kísérletekben egymás mellett találhatók olyan területek, amelyek csak kevés talajjellemzőben térnek el, így esély van ezen talajjellemzők távérzékeléses azonosítására. A teljes tevékenység a mezőgazdaságban és környezetvédelemben alkalmazható távérzékelési módszerfejlesztés és ennek megfelelően alapkutatás jellegű. A projekt végrehajtása során megoldandó feladatok: 1. Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése. a. Megismerkedés az AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. b. Tesztvizsgálatok a szenzor laboratórium változatával. c. Kalibrációs feladatok megoldása. d. Megismerkedés az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. e. Tesztfeladatok megoldása az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. 2. A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel. a. Korábbi légi felvételek és űrfelvételek vizsgálata. b. Talajtérképek és a távérzékelési felvételek adatai alapján a lehetséges kísérleti területek kijelölése. c. A kísérleti területek bejárása, helyszíni vizsgálatok elvégzése, mintavétel. 3. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. a. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. b. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. c. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. 5. A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata. a. Adatbevitel. b. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. c. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. 6. Talajminták kezelése, érlelése. a. A talajminták fizikai kezelése (aprítás, nedvesítés) b. A talajminták kémiai kezelése (savanyítás, lúgosítás, sóhatás) c. Kezelt talajminták érlelése állandó hőmérséklet és nedvességtartalom mellett. 7. A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. 14

7 a. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. b. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. c. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával 8. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata. a. Adatbevitel. b. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. c. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. 9. Az eredmények publikálása. a. Tájékoztató honlap készítése. b. Publikálás tudományos konferencián. c. Publikálás tudományos folyóiratban. d. Publikálás az interneten az erre a célra készített honlapon. Tájékoztatási terv 1. A projekt céljának rövid, közérthető leírása Laboratóriumi vizsgálatok alapján meghatározott talajjellemzők és az AISA DUAL hiperspektrális szenzor rendszerrel laboratóriumban és távérzékeléssel kapott adatok összefüggéseinek elemzése. Az összefüggések segítségével lehetővé válhat újabb talajjellemzők távérzékeléssel való közelítő meghatározása. 2. A tájékoztatási terv célja, célcsoportja A hasonló módszertani munkán dolgozó magyar és külföldi kutatók tájékoztatás. A potenciális alkalmazók, mezőgazdasággal, környezetvédelemmel, térképezéssel foglalkozó szakemberek. 3. Az alkalmazandó eszközök, tevékenységek Tájékoztató honlap készítése. Publikálás tudományos konferencián. Publikálás tudományos folyóiratban. Publikálás az interneten az erre a célra készített honlapon. 4. Ütemezés Tájékoztató honlap készítése a második félévben. Publikálás projekt második évében folyamatos. 15

8 III. 2. A munkatervvel összhangban kitöltendő táblázatok (1.4) 1. táblázat: A projekt feladatainak bemutatása 1. Feladat megnevezése Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése 2. A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel 3. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. 5. A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata. 6. Talajminták kezelése, érlelése. 7. A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. 8. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata. 9. Az eredmények publikálása. A feladat szakmai vezetője Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Prof. Dr. Fenyvesi László Kezdés időpontja * Az összeg a le nem vonható ÁFÁ-t is tartalmazza ** Alapkutatás, ipari (alkalmazott) kutatás, kísérleti fejlesztés Befejezés időpontja Feladat költsége (eft)* , Sorszám A feladat típusa** Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás Alapkutatás 16

9 2. táblázat: Gantt táblázat 17

10 A projekt munkaszakaszai A kétéves projekt két egyéves munkaszakaszra oszlik. Az első munkaszakasz án zárul szakmai beszámolóval és pénzügyi jelentéssel, ami 30 napon belül kerül benyújtásra. A második munkaszakasz án a projekt befejeződésével egy időben zárul. 3a. táblázat Beszámoló sorszáma: 1 A munkaszakasz kezdete és vége: Részfeladatok megnevezése 1. Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése. 2. A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel. 3. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. 5. A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata. Várható eredmények megnevezése: A feladatok és az eredmények dokumentálásának formája: Az elért eredmények nyilvánosságra hozatalának módja: A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban Megismerkedés az AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. Tesztvizsgálatok a szenzor laboratórium változatával. Kalibrációs feladatok megoldása. Megismerkedés az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. Tesztfeladatok megoldása az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. Korábbi légi felvételek és űrfelvételek vizsgálata. Talajtérképek és a távérzékelési felvételek adatai alapján a lehetséges kísérleti területek kijelölése. A kísérleti területek bejárása, helyszíni vizsgálatok elvégzése, mintavétel. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával Adatbevitel. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. A talált összefüggések megadása távérzékelési adatok és a talajparaméterek között. Jelentés Jelentés Összes költség (E Ft)

11 3b. táblázat Beszámoló sorszáma: 2 A munkaszakasz kezdete és vége: Részfeladatok megnevezése 6. Talajminták kezelése, érlelése. 7. A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. 8. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata. 9. Az eredmények publikálása. Várható eredmények megnevezése: A feladatok és az eredmények dokumentálásának formája: Az elért eredmények nyilvánosságra hozatalának módja: A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban A talajminták fizikai kezelése (aprítás, nedvesítés) A talajminták kémiai kezelése (savanyítás, lúgosítás, sóhatás) Kezelt talajminták érlelése állandó hőmérséklet és nedvességtartalom mellett. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával Adatbevitel. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. Tájékoztató honlap készítése. Publikálás tudományos konferencián. Publikálás tudományos folyóiratban. Publikálás az interneten az erre a célra készített honlapon. A talált összefüggések megadása távérzékelési adatok és a kezelt talaj paraméterei között. Jelentés, publikáció Eredmények közlése internet honlapon Publikáció tudományos konferencián Publikáció tudományos szakfolyóiratban Összes költség (E Ft)

12 4. táblázat: A projekt monitoring mutatói Indikátorok Célérték db/fő Célérték FTE 1. A projekt közvetlenül hasznosítható eredményei Kifejlesztett új termék (db) 0 Kifejlesztett új szolgáltatás (db) Kifejlesztett új technológia (db) Kifejlesztett új prototípus (db) 0 Szabadalmi bejelentések száma (db) ebből benyújtott hazai szabadalmi bejelentések száma (db) ebből benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések száma (db) 0 Bejegyzett szabadalmak száma (db) 0 ebből bejegyzett hazai szabadalmak száma (db) 0 ebből bejegyzett nemzetközi szabadalmak száma (db) 0 Benyújtott hazai használati mintaoltalmi bejelentések száma (db) 0 Bejegyzett hazai használati mintaoltalmak száma (db) 0 Benyújtott hazai formatervezési mintaoltalmi bejelentések száma (db) 0 Bejegyzett hazai formatervezési mintaoltalmak száma (db) 0 Benyújtott hazai növényfajta-oltalmi bejelentések száma (db) 0 Bejegyzett hazai növényfajta-oltalmak száma (db) 0 Állami minősítésre bejelentett fajtajelölt (db) 0 Állami minősítésre bejegyzett fajtajelölt (db) 0 Projekt eredményeként létrejött új projektek száma (db) 1 50 ebből új hazai projektek száma (db) 1 50 ebből új nemzetközi projektek száma (db) 0 A projektben hasznosított magyar szellemi termékek száma (db) 0 2. Emberi erőforrás A projektben foglalkoztatottak száma összesen (fő, FTE) ebből a projektbe bevont nők száma (fő, FTE) 0 ebből a projektbe bevont PhD hallgatók száma összesen (fő, FTE) 0 ebből a projektbe bevont női PhD hallgatók száma (fő, FTE) 0 ebből a projektbe bevont posztdoktorok száma összesen 1 (fő, FTE) 0 ebből a projektbe bevont női posztdoktorok száma (fő, FTE) 0 ebből a projektbe bevont fiatal kutatók száma (fő, FTE) ebből a projektbe bevont fiatal női kutatók száma (fő, FTE) 0 ebből a projekt révén létrejött új munkahelyek száma összesen (db) ebből a projekt révén létrejött új kutatói munkahelyek száma (db) ebből a projektben résztvevő tudományos fokozattal rendelkező 0 kutatók száma (fő, FTE) ebből a projektben résztvevő tudományos fokozattal nem rendelkező diplomás kutatók száma (fő, FTE) A projektben résztvevő kutatók száma (fő, FTE) ebből 35 év alatti kutató (fő, FTE) ebből 35 év alatti női kutató (fő, FTE) 0 ebből év közötti kutató (fő, FTE) /1997. (IX.19.) Korm. rendelet a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bólyai János Kutatási Ösztöndíjról 20

13 ebből év közötti női kutató (fő, FTE) 0 ebből év közötti kutató (fő, FTE) 0 ebből év közötti női kutató (fő, FTE) 0 ebből 65 év fölötti kutató (fő, FTE) 0 ebből 65 év fölötti női kutató (fő, FTE) 0 A projekt kapcsán hazatelepült kutatók száma (fő, FTE) 0 3. Társadalmi és gazdasági hasznosítás Horizontális szempontok érvényesülése (fenntartható fejlődés, környezetvédelem, esélyegyenlőség, biztonság, regionális egyenlőtlenségek mérséklése) Disszertációk száma (db), típusa (MSc, PhD, MTA doktora) 0 A projekt eredményeinek disszeminációja pl: nyilvános fórumon történő bemutatása (formája és száma, db) hazai fórumokon (db) nemzetközi fórumokon (db) Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények formája és száma (db) A projekt eredményeit bemutató publikációk száma (db) ebből hazai publikációk száma (db) ebből nemzetközi publikációk száma (db) 0 A projekt eredményét hasznosítók száma összesen (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító KKV-k száma (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító nagyvállalatok száma (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító nemzetközi vállalatok száma 0 (db) Létrehozott spin-off cégek száma (db) 0 A projekt révén létrejött új ipari kapcsolatok száma (db) 0 4. Forrásbevonás A projekt saját forrás része (Ft) 0 A saját forráshoz bevont külső tőke összege összesen (pl. kockázati tőke, 0 bankhitel stb.) (Ft) ebből hazai tőkebefektetés (Ft) 0 ebből külföldi tőkebefektetés (Ft) 0 5. Hosszú távú gazdasági hasznosítás (projektzárást követő 3-5 évben) Az eredményt hasznosító cég(ek), intézmények, szövetkezetek, vállalkozások száma (db) és székhelye A projekt eredményét hasznosítók száma összesen (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító KKV-k száma (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító nagyvállalatok száma (db) 0 ebből a projekt eredményét hasznosító nemzetközi vállalatok száma 0 (db) Megtartott munkahelyek száma (db) 0 A projektben hasznosított magyar szellemi termék(ek) száma (db) 0 A projekt eredményeként létrejött többlet árbevétel (Ft) 0 ebből belföldi árbevétel (Ft) 0 ebből külföldi árbevétel (Ft) és az országok felsorolása, ahonnan az 0 árbevétel származik A projekt eredményeként elért költségcsökkentés, megtakarítás (Ft)

14 További együttműködés egyetemmel, kutatóintézettel (projekt db) Projekt eredményeként létrejött új projektek száma (db) 1 50 ebből hazai (db) 1 50 ebből nemzetközi (db) 0 6. Egyéb, a projekt jellegéből adódó, a pályázó által megadott speciális monitoring mutatók 22

15 III. 3. A pályázó szervezet és személyek szakmai tevékenységének bemutatása (1.5) FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Az MGI az elmúlt két évben beszerzett, és beüzemelt hiperspektrális képalkotó rendszert (AISA) mint a laboratóriumi, mint a légi távérzékelési változatban. (Deákvári et al 2008/b). Az érzékelési, mérési és adatgyűjtési rendszer és módszer kialakítása megtörtént. (Fenyvesi, Gally, Papp és Deákvári et al 2008/a). A hiperspektrális távérzékelés egy olcsó módszer a talaj és növény jellemzők meghatározására (Milics et al 2008). Korábban NIR tartományban végzett távérzékeléssel sikerült meghatározni a talaj nitrogén és humusz eloszlását, valamint a termény mennyiségét térorientált módon (Fenyvesi, Papp 1987, 1992). A növény és talajállapot jellemzésére rendelkezünk megfelelő módszerrel, amely hiperspektrális mérésekre épül (Fenyvesi 2008). Korreláció analízissel azt találtuk, hogy a talaj szervesanyag-tartalmát jobban jellemzi a spektrum függvényében felvett reflektancia első és főleg a második deriváltja, semmint az eredeti mért érték (Stephanovits, Micheli, Fenyvesi 1988, 1989). A hiperspektrális rendszerrel nm tartományban lehet képeket készíteni igen nagy pontossággal (1-3 nm), vagy a kép egy adott pontjánál elemezhetjük a reflektanciát. A távérzékeléshez PiperPa AZTEC típusú kétmotoros gépet használunk. Az MGI módszert dolgozott ki a talaj elektromos vezetési ellenállásának mérésére VERIS 3100 mérőberendezést alkalmazva (Dimény, Fenyvesi, Hajdú 2004). A talaj nedvességtartalom változása, sótartalma igen jól mérhető a berendezéssel. Az adatokat GIS rendszerben kapjuk, így jól összevethetők a hiperspektrális mérésekkel. A különböző talajművelési eljárások értékeléséhez mesterséges esőztető berendezést alakítottunk ki, amellyel számítógép vezérléssel lehet a területre kijuttatott vízmennyiséget, és intenzitást beállítani (Dimény et al 2004). Az Intézet GAK pályázat keretében tesztelte, értékelte a gépek automatikus irányításának termelési hatékonyságot növelő megoldásait, amelynek eredményeként akár 30 %-os teljesítmény-növekedés is elérhető, miközben a teljes termelési folyamat nyomonkövethető és ellenőrizhető. (Hajdú 2007) DEÁKVÁRI J.- KOVÁCS L. PAPP Z.- FENYVESI L.- TAMÁS J.- BURAI P.- LÉNÁRT CS. Az AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer használatának első eredményei, (The first result of utilization of AISA hyperspectral system) XXXII: MTA-AMB K&F Tanácskozás, Gödöllő 2008/b 2. köt pp. DEÁKVÁRI J.-FENYVESI L.-KOVÁCS L.-PAPP Z Távérzékelési módszerek alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban (Possibilities of remote sensing in agricultural production) Mezőgazdasági Technika 2008/a/1 2-4 pp. DIMÉNY I. FENYVESI L. HAJDÚ J.: Piactudatos zöldségtermelés, (Marketing conscious vegetable production) MGI Gödöllő, 2004, ISBN , 234 p. MÉM NAK. 1979: Műtrágyázási irányelvek és a műtrágyázás üzemi számítási módszere. (Szerk.: Buzás, I. és Fekete, A.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. NÉMETH T., NEMÉNYI M. és HARNOS ZS. (Szerk.) 2007: A precíziós mezőgazdaság módszertana. JATEPress, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Szeged. pp.240. FENYVESI L. PAPP Z.: Estimation of some features of soil content by the optical characteristics of the surface. 1st Alps-Adria Workshop on Satellite Data Evaluation and GIS Technologies, Keszthely pp. FENYVESI L. - PAPP Z.: Talaj összetételének meghatározása infra színes felvételek alapján. (Soil characterisation with infrared colour photos) MTA-MÉM AMB Kut. Fejl. Tan. Gödöllő, pp. 23

16 FENYVESI L. Characterization of the soil - plant condition with hyperspectral analysis of the leaf and land surface, Cereal Res. Com., accepted, FENYVESI.L. - SZ.E.K.GALLY, - Z. PAPP, Investigations of the agro-ecosystems with remote sensing, Cereal Res. Com., accepted, JÓRI J. I. FENYVESI L. HAJDÚ J. HORVÁTH B. WACHTLER I.:A klímaváltozás befolyása a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási technológiák gépesítési feladataira (Impaction of climate changing for tasks of mechanisation of agricultural technologies) AGRO-21 Füzetek, Klímaváltozás Hatások Válaszok szám, pp. MILICS, G- P.BURAI, CS.LÉNÁRT, - J.TAMÁS, - Z. PAPP, - J.DEÁKVÁRI, - L. KOVÁCS, - L.FENYVESI, - M.NEMÉNYI: Comparison of multispectral and hyperspectral vegetation indices for prediction of yield and grain quality of spring barley in Hungary EurAgEng 2008 Conference, Crete, Greece CD p. Projektvezető Név: Dr. Fenyvesi László Lakcím: Gödöllõ, János u. 32. Születési hely és idő : Hajmáskér, Családi állapot: nõs Tanulmányok, végzettség: 1971: Gépészeti Technikum, Székesfehérvár, érettségi, műszaki technikus végzettség : GATE Mg.Gépészmérnöki Kar, okl,. mg. gépészmérnök 1980: GATE, egyetemi doktor : GATE mérnökmenedzser : GATE Mg. Gépészmérnöki Kar, okl.gépész- gazdasági szakmérnök 2002: PhD Szent István Egyetem 2004: Dr.habil Szent István Egyetem 2008 egyetemi tanár (Szent István Egyetem) Nyelvismeret: angol (állami középfok) orosz (állami alapfok) Munkahely, beosztás: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet főigazgató Munkahely címe: 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) , Fax: (28) , fenyvesi@fvmmi.hu Tagság szakmai szervezetekben: Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE), Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Magyar Mérnöki Kamara, ENGAGE Klub (EU), Európai Mezőgépészek Szövetsége (EurAgEng). Teljes jogú tagja a Club of Bologna -nak. Irodalmi tevékenység: Összes publikáció 364, ebből idegen nyelvű 64, könyv 6, 56 referált tudományos publikáció, 67 nemzetközi és hazai előadás. Független hivatkozások száma 152. Fejlesztői tevékenység: 10 db szabadalom, Akadémiai Szabadalmi Nívódíj Témakörrel kapcsolatos öt irodalom: 1. Optical Reflectance of artificially prepared organo-mineral complexes. (Baumgardner M.; USA. Stefanovits P. GATE, Micheli E.GATE, L. Fenyvesi MGI) Proc. ISES Japan

17 2. Infrared reflectance of artificially prepared organo - mineral complexes. (P. Stefanovits, E. Micheli, L. Fenyvesi).- International Agrophysics p Method for planning the utilization of manure on environmentally-friendly manner. (Gy.Mészáros - L.Mátyás - Dr.B.Kuli - P.Horinka) Hungarian Agricultural Engineering, Gödöllő.1.sz pp Investigations of the agro-ecosystems with remote sensing (L. Fenyvesi.- Sz.E.K.Gally, - Z. Papp), Cereal Res. Com., IP 1, 19 (2007) 5. Characterization of the soil - plant condition with hyperspectral analysis of the leaf and land surface, (Fenyvesi L), Cereal Res. Com., IP 1, 19 (2007) A projekt keretében alkalmazni kívánt korábbi munkahelyét vesztett szakember Tolner Imre Tibor szakmai tevékenységének bemutatása A Gödöllői Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett tanulmányai során többféle CAM rendszerrel - CATIA, SOLIDEDGE, PROENGINEER - volt alkalma megismerkedni. Tanulmányai során különböző programozási nyelvekben - C++, Visual Basic, OLE, ODBC - mélyítette el tudását. Ezeket Tudományos Diákköri Dolgozataiba illetve Diplomadolgozata elkészítése során használta fel. Az egyes programozási nyelvi szintaktikák megismerése mellett Genetikai Algoritmus alkalmazásának lehetőségeit, illetve OLE objektum összekapcsoló nyelvhasználatát is megismerte. CAD, CAM rendszert különböző programokkal való kiegészítésében és fejlesztésében is gyakorlatot szerzett. Az egyetem elvégzését követően 2 éves szakmai tapasztalatot szerzett a Hankook Tire Magyarország Kft.-nél, melyből fél évet a koreai anyagyárban a kutató fejlesztő centerben töltött. A Hankooknál fő feladatai közé tartozott a Koreai anyagyár által meghatározott specifikációk bevezetése, és a magyarországi gyár viszonyainak megfelelően a minőség megtartása érdekében javaslattétel a specifikációk fejlesztésére és módosítására. Emellett feladata közé tartozott a koreai anyagyárban eltöltött szakmai tapasztalata és a magyarországi gyártási folyamatok oktatása az új mérnököknek és operátoroknak. A Hankook-nál eltöltött idő alatt hasznos tapasztalatokat szerzett a termék fejlesztésében, folyamatos minőség ellenőrzésében. Jelen projekt végrehajtása során a feladatok többségét Tolner Imre Tibor végzi, mint a jelen K+F projekt teljes munkaidőben foglalkoztatni kívánt szakembere. Szakmai irányítás mellett a kövér betűkkel szedett munkatervi feladatokat önállóan végzi, míg a többi feladat végrehajtásában is aktívan részt vesz: 1. Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése. e. Megismerkedés az AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. f. Tesztvizsgálatok a szenzor laboratórium változatával. g. Kalibrációs feladatok megoldása. h. Megismerkedés az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. i. Tesztfeladatok megoldása az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. 2. A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel. 25

18 j. Korábbi légi felvételek és űrfelvételek vizsgálata. k. Talajtérképek és a távérzékelési felvételek adatai alapján a lehetséges kísérleti területek kijelölése. l. A kísérleti területek bejárása, helyszíni vizsgálatok elvégzése, mintavétel. 3. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. m. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. n. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. o. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. 5. A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata. p. Adatbevitel. q. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. r. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. 6. Talajminták kezelése, érlelése. s. A talajminták fizikai kezelése (aprítás, nedvesítés) t. A talajminták kémiai kezelése (savanyítás, lúgosítás, sóhatás) u. Kezelt talajminták érlelése állandó hőmérséklet és nedvességtartalom mellett. 7. A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel. v. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai módszerekkel. w. A talajminták laboratóriumi vizsgálata fizikai módszerekkel. x. A talajminták optikai vizsgálata AISA DUAL hiperspektrális szenzor laboratórium változatával 8. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata. y. Adatbevitel. z. Adatfeldolgozás az ENVI 4.1 térinformatikai szoftverrel. aa. Összefüggés vizsgálatok matematikai statisztikai módszerekkel. 9. Az eredmények publikálása. bb. Tájékoztató honlap készítése. cc. Publikálás tudományos konferencián. dd. Publikálás tudományos folyóiratban. ee. Publikálás az interneten az erre a célra készített honlapon. 26

19 III. 4. A projektmenedzsment bemutatása (1.6) Az MGI a TÜV Rheiland által auditált ISO minőségirányítási rendszerrel rendelkezik, amely szabályozza a munkaprogramok irányítási rendszerét! A témavezető és az Intézeti Tanács rendszeresen értékelik a végzett munkát, meghatározzák az eredmények biztosításához szükséges feladatokat, valamint a szükséges módosításokat, az új erőforrás igényt. Az értékelés fél évente rövid előrehaladási -, év végén pedig részletes jelentés alapján történik. A kommunikáció az intézet honlapján keresztül történik alapvetően, valamint munkaértekezletek keretében, amelyeket a témavezető hív össze. A program tanácskozást évente minimum egyszer a programvezető hívja össze. A cél a kitűzött célok és elért eredmények összevetése, a szükséges korrekciók elvégzése, valamint a megfelelő munkakapcsolat biztosítása az MGI szakmai osztályával. A kutatás során kapott új eredmények hasznosításáról is itt születik döntés. A rendszer működését bemutató ábra alapján a sikeresség optimalizálását végzi a szervezet: A program pénzügyi, elszámolási vezetője Lázár Jánosné, az MGI gazdasági főigazgatóhelyettese. Félév 27

20 III. 5. Hasonló témájú projektek és projektjavaslatok bemutatása (1.7) 5.1 táblázat Cím RECORA Célkitűzés (max. 250 leütés) A regionális biomassza felmérés és hasznosítás megtervezése a Gödöllői Kistérségben nemzetközi együttműködés keretében Partnerek Gödöllő Önkormányzata, Ausztria, Németország, Görögország egyes városi önkormányzatai és kutatóintézetei Jelen pályázatban és a Prof. Dr. Fenyvesi László hivatkozott projektben is résztvevő szakértők Saját szerep Megújuló energiahasznosítás műszaki-gazdasági modellezése Kiíró, támogató szervezet EU Interreg III.C (NKTH esetében azonosító) Megítélt, ill. igényelt 0,08 M támogatás Kezdet: 2005 Befejezés: 2007 Státusz (%-ban): 100 Eredmények (max. 250 Kistérség biomassza potenciálja, a megújuló leütés) energiahasznosítás regionális terve táblázat Cím Hyperspektrális laboratórium kialakítása Célkitűzés (max. 250 leütés) Légi hyperspektrális távérzékelő rendszer és szoftver beszerzése és beüzemelése Partnerek Debreceni Egyetem Jelen pályázatban és a Prof. Dr. Fenyvesi László hivatkozott projektben is résztvevő szakértők Saját szerep A rendszer telepítése, távérzékelési módszer kidolgozása Kiíró, támogató szervezet GVOP /3.0, (NKTH esetében azonosító) Megítélt, ill. igényelt HUF támogatás Kezdet: 2005 Befejezés: 2007 Státusz (%-ban): 100 Eredmények (max. 250 Kül- és belföldi sikeres referenciamérések leütés) 28

21 5.3 táblázat Cím Földi hordozható adatgyűjtő spektrométer és repülőgép navigációs eszközök beszerzése Célkitűzés (max. 250 leütés) Födközeli hiperspektrális adat-felvételezés megvalósítása Partnerek - Jelen pályázatban és a Prof. Dr Fenyvesi László hivatkozott projektben is résztvevő szakértők Saját szerep A rendszer kialakítása Kiíró, támogató szervezet HIPERFEJ KM_ESZK_07 (NKTH esetében azonosító) Megítélt, ill. igényelt HUF támogatás Kezdet: 2009 Befejezés: 2010 Státusz (%-ban): 0 Eredmények (max. 250 leütés) Szerződéskötés 5.4 táblázat Cím Légi hiperspektrális távérzékelési technológia fejlesztése parlagfűvel fertőzött területek meghatározásához Célkitűzés (max. 250 leütés) A parlagfű felismerése és térorientált behatárolása Partnerek Nyugat-Magyarországi Egyetem Jelen pályázatban és a Prof. Dr. Fenyvesi László hivatkozott projektben is résztvevő szakértők Saját szerep Adatfelvételezés és kiértékelés Kiíró, támogató szervezet FVM /1/2009 (NKTH esetében azonosító) Megítélt, ill. igényelt HUF támogatás Kezdet: 2009 Befejezés: 2010 Státusz (%-ban): 0 Eredmények (max. 250 leütés) Szerződéskötés 29

22 Elszámolás éve: III. 6. Költségterv (1.8) év (E Ft) év (E Ft) Összesen (E Ft) Kért támogatás évente Éven belül hónap és nap Kért támogatás 5287, Működési költségek Személyi költségek személyi juttatások munkaadót terh.járulék Dologi kiadások 1632, külső megbízások 0 egyéb dologi kiadások 1632, Felhalmozási költségek Eszközök 0 Immateriális javak 0 Beruházás 0 Működésiből általános költség Működésiből koordinációs költség 0 Működésiből tájékoztatási költség 0 A maradék, ami a teljes támogatási összeg 70%-a a projekt keretében alkalmazni kívánt korábbi munkahelyét vesztett szakember személyi juttatásaira és járulékaira fordítódik. Ez a projekt keretében alkalmazni kívánt korábbi munkahelyét vesztett szakember számára havi bruttó Ft bért jelent. Ez ugyan több, mint a költségvetési kutatóhelyeken kutatásban dolgozó fiatal szakaemberek bére, de nem éri el a korábbi munkahelyen kapott bruttó bér összegét. A költségvetésben 27 % járulékteherrel számoltunk. A teljes költség 30%-át kitevő dologi kiadásokat a projekt végrehajtásához szükséges irodai munkához, laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokhoz, valamint a publikáláshoz szükséges dologi kiadásokra fordítjuk. 30

23 Az egyéb dologi kiadásokat az alábbiakban feladatok szerint részletezzük: Sorszám Feladat megnevezése 1. Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése Kezdés időpontja Befejezés időpontja Feladat költsége (eft) Bér+ jár. (eft) Rezs i (eft) Egyéb Dologi (eft) Egyéb dologi költség: szakirodalom kutatás, szakirodalom beszerzés, mintavételi és dokumentáló eszközök beszerzése 2. A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel Egyéb dologi költség: kiszállás, prec.gps bérlés 3. A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel , Egyéb dologi költség: vegyszerek, laboreszközök, fényképezőgép beszerzése 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral Egyéb dologi költség: kiszállás, légi fényképezés, prec.gps bérlés 5. A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata Egyéb dologi költség: talajérlelési kísérlethez helység berendezése (laborbútor, polcok) 6. Talajminták kezelése, érlelése Egyéb dologi költség: talajérlelési kísérlethez helység berendezése (polcok, tálcák, edények, klímaberendezés az állandó hőmérséklet biztosításához) 7. A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai módszerekkel Egyéb dologi költség: vegyszerek, laboreszközök, konferencia regisztrációs díj 8. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata Egyéb dologi költség: konferencia költségek, publikációs költségek 9. Az eredmények publikálása Egyéb dologi költség: konferencia költségek, publikációs költségek 31

24 Beszámoló sorszáma: 1 Részfeladatok megnevezése A munkaszakasz kezdete és vége: Szakirodalom-kutatás és a berendezés tesztelése A kísérleti területek kijelölése és talajmintavétel A talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és optikai 1209 módszerekkel. 4. A légi felvételek elkészítése AISA DUAL hiperspektrális szenzorral A távérzékelési adatok és a laborvizsgálati adatok közötti összefüggések vizsgálata. 709 Összes költség (E Ft) 5 287,8 Beszámoló sorszáma: 2 Részfeladatok megnevezése A munkaszakasz kezdete és vége: Talajminták kezelése, érlelése A kezelt talajminták laboratóriumi vizsgálata kémiai és 1480 optikai módszerekkel. 3. A kezelt minták kémiai jellemzői és az optikai vizsgálatok közötti összefüggések vizsgálata Az eredmények publikálása Összes költség (E Ft) Előleget kérünk mindkét munkaszakaszra: én 5 287,8 eft én eft Indoklás: Mint költségvetési intézmény nem rendelkezünk a költségek megelőlegezésére külön előirányzattal. Általános költséget (rezsiköltséget) kívánunk elszámolni. Tervezett összege: 522 eft ez a teljes költség 5%-a. Nem terveztük eszközök és immateriális javak beszerzését. Nem rendelkezünk saját és egyéb forrással. Nem terveztük alvállalkozó bevonását. 32

25 III. 7. A pályázó szervezet gazdálkodásának bemutatása (1.9) A pályázó költségvetési szervezet, ezért ezt nem kell bemutatnia. 33

26 IV. Nyilatkozatok IV. 1. Nyilatkozatok elnevezésű melléklet IV. 2. A projektben alkalmazni kívánt személy nyilatkozata IV. 3. Nyilatkozat az intézményi feltételek teljesítéséről IV. 4. Nem szükséges nyilatkozatok. Mivel a pályázati űrlap 21m pontjában nyilatkoztunk arról, hogy nem vagyunk érintettek, illetve összeférhetetlenség nem áll fenn, ezért ezekről külön nyilatkozatot nem kell mellékelnünk. 34